A MUNKA ÚJ VILÁGA Milyen szabályokat hoz az új Munka Törvénykönyve? részletek kézirat, csak belső használatra! Új Média Kft. Nagy Csaba 2012
A munkaidő szabályai, beosztása Mettől-meddig tart a munkaidő? Mi a készenléti munkakör? Mi számít munkanapnak, ha éjszaka is dolgozni kell? Mi a különbség a napi munkaidő és a beosztás szerinti napi munkaidő között? Hogyan lehet változó a napi munkaidő? Mi számít kötetlen munkaidőnek? Hogyan kell beosztani a munkaidőt? Mikor rendkívüli a munkaidő? Ügyeleti és készenléti idő Kire vonatkoznak eltérő szabályok? A munkaidő nyilvántartása Mettől-meddig tart a munkaidő? A munkaidő vége után nekem még egy fél órát minden nap a boltban kell maradnom. Nekem kell elpakolnom, kitakarítanom. A fizetésembe ezt az időt soha nem számítják bele. A főnököm szerint ez nem munkaidő, annak akkor van vége, amikor a bolt bezár. Így erre a plusz munkára már bért sem kapok. Jogos ez? Munkaidőnek általában azt az időt nevezzük, ami a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak végéig tart. A törvény szerint ezen kívül munkaidőnek kell tekinteni azt az időt is, ami a munkavégzés előkészítéséhez és befejezéséhez kell és külön utasítás nélkül a dolgozónak el kell végeznie. Előkészítő, vagy befejező tevékenység alatt olyan feladatokat értünk, amit rendszeresen el kell végezni ahhoz, hogy a dolgozó a munkáját elkezdhesse, vagy be tudja fejezni. Ide tartozik például a szerszámok előkészítése, vagy elpakolása. (Mt.86. 1-2.) A törvény szerint a munkaidő fogalma nem a munkavégzés idejéhez kötődik. A kulcsfontosságú az, hogy mikor kell a dolgozónak munkaszerződése szerint rendelkezésre állnia. Ha reggel fél 6-kor meg kell jelennie a munkahelyén, hogy elő tudja készíteni egy gépsor 6 órai indítását, akkor a munkaideje nem 6-kor, hanem fél 6-kor kezdődik. Ennek a különbségnek a bérfizetés szempontjából van jelentősége. A reggeli külön fél órára akkor is bér illeti meg a dolgozót, ha tényleges termelőmunkát ez alatt az idő alatt nem végzett. Ahogyan a korábbi törvény is szabályozta, nem a munkaidő része az az idő, ami alatt valaki otthonról a munkavégzés helyére utazik. Nem munkaidő a munkaközi szünet sem. Ha azonban valaki készenléti jellegű munkát végez, akkor a szünet is munkaidőnek tekinthető. (Nem nagyon értelmezhető, hogy szünetet tartunk a készenlétben.) (Mt.86. 3.) Mi a készenléti munkakör? Felvettem az irodaházba egy új karbantartót. A másik csak délelőtt dolgozik. Ha délután, vagy este gond volt a fűtéssel, vagy akadozott a lift, nem volt senki, aki bejöjjön. Erre kellett az új ember. Neki most mi számít munkaidőnek? Az a készenléti jellegű munkakör, amikor a munkaidő egy részében a dolgozó nem végez tényleges munkát. Rendelkezésre kell állnia, készen kell állnia a munkára, de munkaideje legalább egyharmad részében ténylegesen nem dolgozik. Ilyen munkát végez például egy karbantartó. Készenléti jellegű munkakörré lehet átminősíteni egy biztonsági őr vagy portás munkáját is. (Mt.91. )
A készenléti jellegű munkakörben a napi munkaidő 8-ról 12 órásra is növelhető. Ehhez a munkaszerződés módosítása, a felek megállapodása kell. (Mt.92. 2.) Mi számít munkanapnak, ha éjszaka is dolgozni kell? Ünnepnapon nem végezhetünk munkát. De nálunk van éjszakai műszak is, s előfordul, hogy a műszak ünnepnap hajnalban érne véget. Most akkor ezt a műszakot ki kell hagyni, hogy ne legyen ünnepnapi munkavégzés? Éjszakai munkának az este 10 és reggel 6 óra közötti munkavégzést nevezzük. (Mt.89. ) A munkanap legtöbbször egy naptári napot jelent. Vannak azonban olyan esetek is, amikor a munka átcsúszik a következő napra. Ha a munkaidő kezdete és vége nem azonos naptári napra esik, akkor munkanapnak nem a naptári napot kell tekinteni. Ilyenkor a munkaadó választja ki, hogy honnan számítja a munkanap kezdetét. A munkanap mindig megszakítás nélküli 24 óra. Ugyanígy kell számolni a hét napjaival is. Minden héten van pihenőnap és munkaszüneti nap, amikre más szabályok vonatkoznak, mint a munkanapokra. Reggel 7 előtt és este 10 után nem ezeket a szabályokat alkalmazzuk. Tehát ha a munkaidő pihenőnap reggel 7 óráig ér véget, arra a munkanap szabályai vonatkoznak. Szintén munkanapnak számít, ha vasárnap este 10-kor veszi fel valaki a munkát és másnap reggelig tart a munkaideje. (Mt.87. ) Mi a különbség a napi munkaidő és a beosztás szerinti napi munkaidő között? A munkaszerződésem szerint a napi munkaidőm 8 óra, de ezen a héten csak napi 6 órát kell dolgoznom. Jövő héten viszont minden nap később jövök haza. Akkor nekem most mi a napi munkaidőm? A napi munkaidőt a munkaszerződés szabályozza. Lehet teljes napi munkaidő, vagy részmunkaidő. A beosztás szerinti munkaidő pedig attól függ, hogy ténylegesen mennyi időt kell valakinek aznap ledolgoznia. Például lehet, hogy egy részmunkaidős dolgozó egyik nap csak 2 órát dolgozik, másnapra pedig 6 órát kell teljesíteni, mert úgy alakul a beosztása. Ezt egy jelenléti íven vezeti. A munkaszerződése szerint azonban a napi munkaideje 4 óra. (Mt.88. ) Új eleme a Munka Törvénykönyvének, hogy a munkáltató munkarendjétől függ, hogy milyen beosztásban dolgozhatnak az alkalmazottak. Az általános rendtől a munkáltató csak a következő esetekben térhet el: ha megszakítás nélkül dolgozó cégnek minősül több műszakos munkarendet, vagy idényjellegű munkát alkalmaz. Megszakítás nélkülinek azt a munkarendet nevezzük, ami általában naponta 6 óránál hosszabb időre nem szünetelhet. Ennek két oka lehet: vagy valamilyen közszolgáltatást elégít ki, vagy más munkarendben nem lenne gazdaságos működtetni. Az első csoportba például egy telefon-szolgáltató tartozik, a másodikba pedig egy olyan gyár, ahol megállás nélkül működtetik a gépsorokat. Több műszakos a munkarend, ha a munka eléri a heti 80 órát. Ennyi munkaidőt már több dolgozói csoporttal lehet csak kitölteni. Egyik csoport például reggel 6-tól 14 óráig, a másik 14 órától este 10 óráig dolgozik. A munkarend kialakításának a műszakpótlék szempontjából van jelentősége. Ha a munkáltató több műszakos munkarendben működik, akkor például az állandó délutános műszakban dolgozóknak nem jár műszakpótlék.
A törvény pontosan meghatározza azt is, mikor mondhatjuk idényjellegűnek a foglalkoztatást. Ez azt jelenti, hogy a munkavégzés az évnek egy időpontjához, vagy időszakához kötődik, mint például a betakarítás. Lényeges, hogy csak az tekinthető idényjellegűnek, ami nem az emberi döntéstől függ. Idényjellegű az aratás, vagy az eperszüret. Nem idényjellegű azonban egy építkezés, még akkor sem, ha úgy általában tavasszal és nyáron szokás ezt a munkát végezni. (Mt.90. ) Hogyan lehet változó a napi munkaidő? Sokszor előfordul, hogy nem lehet minden nap pontosan 8 órát dolgozni. Vannak munkakörök, ahol ez az egyenlőtlenség külső körülményektől, például a bejövő megrendelésektől függ. A napi munkaidőt az elvégzendő feladat határozza meg. Vannak napok, amikor csak 2-3 órára kell egy dolgozót berendelni, máskor a 8 óra sem elég a teljesítéshez. Ilyenkor mi számít napi munkaidőnek? A változó napi munkaidő kezelésére két megoldás lehetséges. Az egyik a munkaidőkeret alkalmazása, a másik az elszámolási időszak szerinti nyilvántartás. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a dolgozó munkaidejét nem pontosan napi 8 órában határozzuk meg. Átlagban ennyinek kell kijönnie, de a szerződése a munkaidőt nem napi szinten határozza meg. Nagyobb időegységben gondolkodunk, s például azt írjuk elő számára, hogy munkaideje negyedévenként 480 óra. A munkaidőkeret lényege tehát az, hogy nem a napi munkaidőt határozzuk meg, hanem a hosszabb idő alatt összesen letöltendő munkaórát írjuk elő. Fontos, hogy a munkaidőkeretet a munkáltató határozza meg. Ez tehát egy egyoldalú lépés. Ezt ne foglaljuk bele a munkaszerződésbe, mert akkor csak az alkalmazott egyetértésével lehetne rajta módosítani. Egyoldalúan eldönthető kérdéseknek nincs helyük a munkaszerződésben. Munkaidőkeretet a legtöbb munkáltatónál leghosszabb időre 4 hónapra, vagy 16 hétre lehet megállapítani. Vannak kivételek is, ahol ennél hosszabb időre, 6 hónapra szabható meg a keret. A kivételek: megszakítás nélküli munkarendben dolgozó munkáltató több műszakos munkarend esetén idényjellegű munkánál készenléti jellegű munkánál valamint néhány olyan speciális, elsősorban közlekedési utazó munkakörnél, ahol ezt kollektív szerződés lehetővé teszi (pl. légiutas-kísérő, vagy árufuvarozásban kocsikísérő). Ennél is hosszabb, 12 hónapos lehet a munkaidőkeret, ha ezt technikai, vagy munkaszervezési okok indokolják, és kollektív szerződés rögzíti. Ez a munkaszervezési ok is lehet egyszerűen a folyamatos működés. Tehát az alapesetben 6 hónapos keret ugyanannál a vállalkozásnál 12 hónapos is lehet, ha van a cégnél kollektív szerződés. (Mt.93-94. ) A munkaidőkeret számítása során tehát egyszerűen a napi munkaidőt felszorozzák azzal az idővel, amire a keret vonatkozik. Az ünnepnapokat, munkaszüneti napokat ki kell hagyni a számolásból. Nem szabhatunk meg egy hétre 40 órás munkaidőkeretet, ha azon a héten van húsvéthétfő. Ez olyan lenne, mintha a munkaszüneti napot utólag akarnánk ledolgoztatni, ezt pedig nem szabad. A munkaszüneti napokra tehát ügyelni kell a keret kiszámolásakor. (Mt.93. ) A dolgozónak pontosan kell tudnia, hogy az éppen rá vonatkozó munkaidőkeret mikor kezdődött és mikor ér véget. Ezt írásba kell foglalni és közzé kell tenni. A közzététel nem azt jelenti, hogy egyenként kell átadni mindenkinek. Elég, ha a munkáltató valami olyan helyen teszi közzé, ahol azzal
biztosan találkozik minden érintett (faliújság, cég belső weboldala, bármi, ami az adott vállalkozásnál szokásos). (Mt.93. 4.) A munkaidőkeret mellett a másik lehetőség az elszámolási időszak fogalmának bevezetése. Ez az új törvény által hozott egyik legnagyobb változás a munkaidővel kapcsolatban. Az elszámolási időszakot ott lehet alkalmazni, ahol nincs munkaidőkeret. A kettő ugyanis nagyon hasonló egymáshoz. A munkaidőkeret egy hosszabb időszakot vesz alapul. Azt mondjuk, hogy a 3 hónapra szánt munkaidőkeret 480 óra. Az elszámolási időszak esetén viszont továbbra is napi és heti munkaidőt határoz meg a munkáltató. Csak például azt mondja, hogy a heti 5 nap, napi 8 óra teljesítését egy kéthetes időszak alatt fogja figyelni. Tehát nem kell minden nap meglennie a 8 órának. A lényeg, hogy a kéthetes elszámolási időszak alatt meglegyen a 80 órányi munka. Ennek az új fogalomnak a használata azért is fontos, mert csak a munkaidőkeret, vagy az elszámolási időszak használata mellett engedi a törvény az egyenlőtlenül beosztott munkaidőt. (Mt.97. 3., 98. ) Mi számít kötetlen munkaidőnek? A szerződésem szerint kötetlen munkaidőben dolgozom, a főnököm mégis elvárja, hogy minden reggel 8-ra legyek az irodában. Akkor mitől kötetlen a munkaidőm? Sokan szeretik, ha munkaidejüket kötetlenként határozzák meg. A közvélekedés szerint ez azt jelenti, hogy valaki akkor dolgozik, amikor akar. Ez részben így van. Kötetlen munkaidőről akkor beszélhetünk, ha a heti munkaidőnek legalább a felét a dolgozó saját maga oszthatja be. Például egy üzletkötőnek hétfőn és kedden az irodában kell lennie, szerdától péntekig pedig járja a területét. Ha ehhez joga van, azt írásba is kell foglalni. A kötetlen munkaidőben dolgozó számára nem lehet munkaidő-keretet megállapítani, s nem lehet értelmezni a pihenőidőre, szünetekre vonatkozó rendelkezéseket sem. Ha a munkaidő kötetlen, akkor a dolgozó szabadon dönt a pihenőidőkről is. Kötetlen munkaidő esetén a munkáltatónak a munkaidő-nyilvántartást sem kell vezetnie. A szabadságok kiadását azonban vezetnie kell. (Mt.96. 2-3.) Kötetlen munkaidő esetén tehát a munkáltató nem követelhet jelenléti ívet, vagy más, munkaidőt nyilvántartó módszert a dolgozótól. Ha engedélyezte a kötetlen munkaidőt, akkor nem ellenőrizheti, hogy azt a dolgozó ténylegesen mikor töltötte le. Hogyan kell beosztani a munkaidőt? Szeretnénk a cégnél bevezetni a munkaidőkeret szerinti beosztást. Szükség van-e ehhez a munkaszerződések módosítására? A munkaidő beosztásának joga a munkáltatót illet meg. (Mt.96. 1.) Ezt sem célszerű tehát a munkaszerződésbe foglalni, mert ezzel saját kezét köti meg a munkáltató. Az általános szabályok szerint a munkaidő heti 5 nap, napi 8 óra. Munkaidőkeret, vagy elszámolási időszak alkalmazásával egyenlőtlen munkarend is kialakulhat, amikor minden nap más időben dolgozik az alkalmazott. (Mt.97. 1-3.) A heti munkaidőre vonatkozó beosztást a vezetőnek 7 nappal előre közölnie kell. Ha ez nem történik meg, akkor ugyanúgy kell dolgozni, mint az előző beosztási időszak alatt. Ha valami előre nem látott dolog jön közbe, akkor a napi beosztást 4 nappal korábban még lehet módosítani.(mt.97. 4-5.)
Az általános napi munkaidő 8 óra. Ettől eltérni csak munkaszerződés alapján, a felek megállapodásával lehet. A munkaidő a következő esetekben növelhető 12 órásra: készenléti munkakörben ha a dolgozó a munkáltatónak vagy a tulajdonosnak a hozzátartozója (pl. egyéni vállalkozó felesége, gyermeke). Ezt a szabályt tipikusan a családi kisvállalkozások sajátos működése indokolja. Azt semmilyen törvény nem korlátozza, hogy egy vállalkozó mennyit dolgozik. Ez a paragrafus azt engedi meg, hogy ha családtagja részt vesz a vállalkozásban, ezt a részvételt ne korlátozzuk a munkaidőre vonatkozó szigorú szabályok betartatásával. Más esetben hosszabb munkaidőt nem lehet megállapítani. A munkaidő lehet rövidebb is napi 8 óránál. Van arra is lehetőség, hogy a tényleges napi munkaidőt 8 óránál rövidebb időben szabja meg a munkáltató, ám a foglalkoztatás mégis teljes munkaidősnek számít. Ez nem részmunkaidőnek számít, a dolgozó ebben az esetben úgy kapja a fizetségét, mintha teljes napi munkaidőt töltene. (Mt.92. ) A beosztás szerint napi munkaidő nem lehet 4 óránál rövidebb. Ennél rövidebb időre nem lehet senkit sem behívni aznapra dolgozni. Ez alól csak a részmunkaidős állás a kivétel. A leghosszabb munkaidő 12 óra lehet, készenléti jellegű munkakörben 24 óra. A heti munkaidő maximum 48 óra, készenléti munkakörben 72 óra. A napi mennyiségbe a rendkívüli munkaidőt, a hetibe a rendkívülit és az ügyeletben töltött időt is be kell számítani. Ez azt jelenti, hogy egy 12 órás munkanap után rendkívüli munkavégzés már semmilyen indokkal sem rendelhető el. (Mt.99. ) A napi munkaidő két részre is osztható például egy üzlet nyitva tartása így a forgalomhoz igazítható. Sofőrök beosztására is jellemző az osztott munkaidő. Ilyenkor a két rész között legalább 2 órás szünetet kell tartani. (Mt.100. ) Mikor rendkívüli a munkaidő? Átolvastam a törvényt, de semmit sem találtam benne a túlóráról. Nem lehet túlórát elrendelni? Köznapi nyelven túlórának hívjuk, az új törvény a rendkívüli munkaidő fogalmat használja. Rendkívüli az a munkavégzés, ami a megszokott, általános keretektől eltér. Az eltérésnek több oka lehet: eltér a munkaidő-beosztástól a munkaidőkereten felüli ha elszámolási időszakot alkalmaznak, akkor a heti munkaidőt meghaladó munkaidő és az ügyelet. (Mt.107. ) A munkaidőkereten felüli azt jelenti, hogy a beosztás szerinti munkaidő már több mint amennyit a keret tartalmaz. Nem számít rendkívüli munkának a napi 10-12 órás munkaidő, ha a keretbe foglalt mennyiséget összességében nem lépik túl. A rendkívüli munkát időben is korlátozza a törvény: évente maximum 250 óra rendelhető el. Ha a dolgozó év közben lépett be, vagy egy évnél rövidebb ideig dolgozik, akkor arányosan kevesebb rendkívüli munkával bízható meg. (Mt.109. ) Rendkívüli munka nem eshet munkaszüneti napra, csak akkor, ha a dolgozó szerződése szerint is végezhet munkát ilyen napokon. Vészhelyzetben, például elemi kár elhárítása esetén is lehet ünnepnapra rendkívüli munkát elrendelni.
Ha a dolgozó ezt kéri, akkor a rendkívüli munkát írásban kell elrendelni. (Mt.108. ) Ügyeleti és készenléti idő Készenléti időt rendeltem el a rakodóknál, mert vártam egy szállítmányt, amit még aznap ki kellett pakolni. Addig nem engedtem haza őket, amíg nem jött meg az autó és ki nem raktuk. De azt mondják, ez így szabálytalan volt. Miért? Sok olyan eset adódik, amikor szükség lehet egy dolgozó munkájára, de csak akkor, ha valamilyen esemény bekövetkezik. Hiba történik és meg kell javítani egy berendezést, vagy akkor kell dolgozni, ha megérkezik egy késő szállítmány. Ilyen esetekben a dolgozó a napi munkaidején túli rendelkezésre állásra kötelezhető. Ha ez alatt az idő alatt a munkahelyén, vagy más, a munkáltató által kijelölt helyen kell tartózkodnia, akkor ügyeletről beszélünk. Ha a dolgozó ott tartózkodik, ahol akar, de ugrásra készen kell várnia, hogy kell-e mennie dolgozni, akkor ez a készenlét. (Mt.110. ) Hogy ezt mikor és mennyi időre kell vállalnia, azt a munkaadónak egy héttel előre közölnie kell, s ilyenkor egy hónapos beosztást kell adnia. Előre nem látott körülmény esetén ettől a kiadott idő előtt 4 nappal lehet eltérni. (Mt.110. 6.) Az ügyelet és a készenlét a rendes munkaidőn túl maximum 4 óra lehet. Kivétel ez alól, ha valamilyen közszükséglet folyamatos biztosítása, elemi kár elhárítása, vagy egy technológia biztonságos alkalmazásának fenntartása miatt van szükség a rendelkezésre állásra. Tehát akár egy gázszolgáltató működtetéséről, akár egy gyár, vagy építkezés biztonsági őrzéséről van szó, a 4 órás határ könnyen átléphető. (Mt.110. 2.) Az ügyelet ideje maximum 24 óra lehet, amibe bele kell számítani a rendes munkaidőt is. Tehát ha valaki a napi munkája után lép ügyeletbe, akkor már csak 16 órás ügyeletet adhat. Mivel az ügyelet rendkívüli munkavégzésnek is számít, ezért arra az évi 250 órás felső határ is vonatkozik. A készenlét idejét havi mennyiségben kell mérni: nem lehet több 168 óránál. Pihenőnapra, vagy pihenőidőre készenlét havonta csak 4 alkalommal rendelhető el. (Mt.111-112. ) Hogyan dolgozhatnak a fiatalok? Úgy hallottam, most nem 18 év lesz az iskolaköteles korhatár, hamarabb jönnek dolgozni a gyerekek. Egy 16-17 éves fiút ugyanúgy lehet dolgoztatni, mint egy nagykorút? Aki nem töltötte még be a 18. évét, az fiatal munkavállalónak számít. (Mt.4. ) Számára nem rendelhető el éjszakai munka vagy rendkívüli munkaidő. A 18. évét még be nem töltött fiatalok számára a napi munkaidő maximum 8 óra lehet. Ha több helyen állnak egyszerre munkaviszonyban, akkor ezek munkaidejét egybe kell számítani. Ha a fiatal munkaidőkeretben dolgozik, akkor ez egy heti keretnél nem lehet hosszabb. Pihenő is több jár a fiatal dolgozónak. Ha a munkaideje 4,5 óránál hosszabb, akkor 30 perc, napi 6 óra esetén 45 perc munkaközi szünet illeti meg. Napi pihenője legalább 12 óra. A heti pihenőket nem lehet számára egyenlőtlenül beosztani. (Mt.114. ) Eltérő szabályok érvényesek a 3 évesnél kisebb gyermeket nevelők és a várandós nők, a 3 évesnél kisebb gyermeket egyedül nevelők számára is, valamint azoknak, akik ki vannak téve egészségkárosító kockázatnak. Számukra a következő szabályokat kell alkalmazni: egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a dolgozó jóváhagyásával alkalmazható a heti pihenők egyenlőtlenül nem oszthatók be rendkívüli munka, készenlét nem rendelhető el
éjszakai munka nem rendelhető el (az egészségkárosító helyen dolgozók számára az éjszakai munka nem lehet 8 óránál hosszabb). A gyermekét egyedül nevelő dolgozó a gyermek 4 éves koráig csak saját hozzájárulásával osztható be rendkívüli munkára, vagy készenlétre. (Mt.113. ) A munkaidő nyilvántartása Hogyan kell vezetni a munkaidő nyilvántartását? Van erre kötelező forma, vagy bárhogy megoldható? A munkaadónak dolgozói időbeosztását regisztrálnia kell. Jogos elvárás, hiszen az alapján kapják a fizetésüket, hogy mennyit dolgoztak, mennyi időt töltöttek szabadságon, mennyit voltak betegek. A munkaadónak így nyilvántartást kell vezetnie a következőkről: munkaidő (rendes és rendkívüli munkaidő) készenléti idő szabadság. A nyilvántartásokból pontosan ki kell derülnie a munkaidő és a készenlét kezdő és befejező időpontjának. A törvény egy könnyítést is megenged: a munkaidő vezetéséhez nem kell mindenképpen jelenléti íveket készíteni. A munkaidőt úgy is lehet vezetni, hogy az írásban, előre közreadott beosztást a hónap végén a munkáltató leigazolja, s ha változás volt, azt feltünteti rajta. Nyilvántartásra bármilyen módszer alkalmas, egy füzet is elég. (Mt.134. )