A deixis megjelenési formái a prozódiában Erdős Klaudia ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola
Bevezetés - deixis A deixis fogalma - ógör. deiktikos mutatás - megnyilatkozás körülményeire mutat Típusok - személy-, hely- és idődeixis (Tátrai) - mód- és minőségdeixis (Tolcsvai) Levinson: szöveg- és szociális deixis
Bevezetés személydeixis 1. A deiktikus elemek egocentrikus módon szerveződnek. deiktikus centrum központi személy a beszélő Kanonikus és nem kanonikus szituációk.
Bevezetés személydeixis 2. A deiktikus elemek nem minden esetben a beszélőt teszik a megnyilatkozás középpontjába. Lyons: deiktikus kivetítés. A rámutatás eszközei: - névmások (személyes, mutató, határozószói) - határozószók - lexikai és grammatikai lehetőségek pl. igei személyrag, birt. személyjel stb.
Deixis és prozódia A deixis művelete során a beszélők folyamatosan elemzik, értelmezik a környezetüket, ezt beépítik a szövegvilágba, általában a nézőpont nyelvi reprezentáció által. (Tolcsvai) Milyen prozódiai eszközökkel segíti a beszélő a gyorsabb és hatékonyabb információfeldolgozást?
Nemzetközi szakirodalom Dansellar és Lentz 1994: van összefüggés az információ jellege és a dallmastruktúra között Rump és Collier: összefüggés a dallamcsúcsok és a fókuszok között Birch és Clifton: dallam és diskurzus, régi és új ellentétpárja, fókusz Cornish: a deixis prototipikus célja, hogy a hallgató figyelmét új információra vagy a már ismert egy új aspektusára irányítsa. Kleibert, Bardovi és Harling: nyomaték jelentésmódosító szerepe, ha változik a beszéd ágense hangsúlyosabban ejtett személyes névmás
Cutler, Dahan és van Danselaar 1. Univerzális és nyelvspecifikus jegyek, de nem sikerült még kimutatni olyan szisztematikusan működő jegyet, ami egyértelműen mutatja a fókusz és a prozódia közti kapcsolatot. 2. A beszélő az új információt hordozó elemet igyekszik kiemelni, amit leggyakrabban a hangsúllyal fejez ki. 3. Régi-új ellentétpár alapján hangsúlyoz, a hallgató számára könnyebb megértés. 4. A hangsúly kiemeli a fontos információkat, de rejtett tartalmakra is utalhat.
Magyar szakirodalom É. Kiss 1992.: ige előtt állhat fókusz, főhangsúly helye Koutny 1998.: fókuszhelyek a magyarban Péteri 2006.: konvencionális intonációs minták, de pragmatikai szándék szerint variálható szupraszegmentumok Bóna és Imre 2007.: hangsúlyeltolódás nem feltétlenül zavarja a hallgatót Tátrai: deiktikus elem anaforikus funkcióban is
A vizsgálat célja szupraszegmentumok univerzális funkciói Hogyan jelölik a magyar beszélők a személydeixist?
Hipotézisek 1. A deiktikus helyzetben lévő elem a nemzetközi szakirodalom eredményeinek megfelelően realizálódik a kiejtésben. 2. A hallgató figyelmének adott információra irányításakor a beszélő egyszerre több prozódiai elemet is használhat.
Anyag, módszer, adatközlők 10 felvétel a Beszélt nyelvi Adatbázisból: - 20 és 30 év közötti ép halló nők - 12-15 perc hosszú spontán dialógusok - a beszélgetések témái: aktualitások A megnyilatkozások elemzéséhez: PRAAT Személydeixist kifejező elemek vizsgálata
Erdemények 1. A deiktikus elemek megoszlása a deixis iránya szerint db 600 500 400 300 200 100 0 518 34 366 134 10 252 db E/1.sz E/2.sz E/3.sz T/1.sz T/2.sz T/3.sz A beszélő szignifikánsan többször utal E/1.sz-re és E/3.sz-re.
Eredmények 2. Hangsúlyos és hangsúlytalan elemek aránya 1000 800 600 400 200 0 397 957 Hangsúlyos (db) Hangsúlytalan (db) Nincs szignifikáns különbség az elemek megoszlásában, de tendenciaszerűen több a hangsúlytalan.
Eredmények 3. Kiemelt elemek száma típusonként 400 300 200 100 0 355 151 100 61 161 42 nyomaték dallamcsúcs szünet előtte szünet utána szünet összes nyújtás A beszélő leggyakrabban hangsúllyal emeli ki a deiktikus elemet.
Eredmények 4. Kiemelt elemek megoszlása grammatikai kategóriák szerint 250 200 150 100 50 0 204 88 23 83 névmás igei személyrag személyjel egyéb deiktikus elem
Eredmények 5. Hangsúlytalan elemek megoszlása grammatikai kategóriák szerint 800 600 400 200 0 148 606 127 39 névm ás igei szem élyrag szem élyjel egyéb deiktikus elem
Következtetések Igazolódtak a hipotézisek - leggyakrabban hangsúly - régi-új információ szerinti kiemelés - A beszélő egyszerre több prozódiai elemet is használhat a deiktikus elem kiemelésére
Összefoglalás A magyar beszélők a nemzetközi eredményekhez hasonlóan jelölik a deixist és a hangsúly mellett változatosan alkalmazzák a prozódiai eszközöket. A beszéd spontán jellegéből adódóan megfigyelhető, volt, hogy az artikuláció akkor vált élénkebbé, ha a beszélő olyan témáról beszélt, mely személyesen érintette. (emfatikus hangsúly) Jelen eredmények hasznosak lehetnek a prozódia szerepének mélyebb megértéséhez és olyan jelenségek, mint az új-régi információ ellentétének, fókusz, deixis és az irónia tanulmányozásához.
Köszönöm a figyelmet.