DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI TÖRÖK MÁRTON KESZTHELY 2009.
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT- ÉS AGRÁRKÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Iskolavezető: Dr. habil. ANDA ANGÉLA az MTA doktora Témavezető: Dr. habil. SZABÓ FERENC az MTA doktora IN VIVO ULTRAHANGTECHNIKAI VIZSGÁLATOK A HÚSMARHATENYÉSZTÉSBEN A TENYÉSZÉRTÉKBECSLÉSI MÓDSZEREK FEJLESZTÉSE ÉRDEKÉBEN TÉZISEK Készítette: TÖRÖK MÁRTON KESZTHELY 2009. 1
2
TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés, célkitűzések... 4 2. Anyag és módszer... 6 3. Új tudományos eredmények (Tézispontok)...10 4. Publikációs jegyzék...12 4.1. A témához kapcsolódó publikációk...12 4.2. Egyéb, a témához nem kapcsolódó publikációk...14 3
1. Bevezetés, célkitűzések Mivel a húsmarhatenyésztés egyetlen produktuma a borjú, ill. a borjú hizlalásával nyert hízott marha, így a tenyészértékbecslés egyrészt a borjú előállítást befolyásoló anyai tulajdonságokra, másrészt a vágóértéket és húsminőséget meghatározó végtermék tulajdonságokra terjed ki. A becslő módszerek információ forrásként elsősorban a származási, az oldalági rokonok, valamint a sajátteljesítmény adatait használják fel a széles körben alkalmazott BLUP eljárásban. Ivadékvizsgálatokra, így a vágás utáni információk felhasználására a természetes fedeztetés széleskörű alkalmazása miatt világszerte csak korlátozott mértékben kerülhet sor. A tenyészértékbecslésben kiemelt szerepet játszik a saját teljesítmény vizsgálat (STV), amely az élő állaton elvégezhető mérésekkel járul hozzá a tenyészbika-jelöltek kiválogatásához. E vizsgálatokat a korszerű molekuláris genetikai módszerek alkalmazásával (marker gének), valamint a test szöveti összetétel meghatározására alkalmas scanner módszerekkel egyre több ország húsmarhatenyésztői igyekeznek továbbfejleszteni. Kallweit és mtsai (1994) megállapítása szerint az MRI (magnetic resonance imaging) kiváló non invazív módszer élő állatok szöveti összetételének vizsgálatára, és eredményei referenciaként szolgálhatnak más becslő módszerekhez, ám az ultrahang könnyebben alkalmazható a napi gyakorlatban, és olcsóbb is. Az irodalmi forrásmunkák elemzése azt mutatja, hogy az ultrahangos méréseket széles körben alkalmazzák a világ néhány országában. Napi használati eszköz Ausztráliában, az Egyesült Államokban és Franciaországban, de Németországban, Brazíliában és a Távol-Keleten is intenzív kutatómunkával törekszenek az eljárás előnyeit kiaknázni. Azonban különösen hazánkban kevés információ áll rendelkezésre az ultrahang hazai alkalmazhatóságáról, illetve a honi állományok ultrahanggal mérhető tulajdonságairól. A doktorjelölt munkája során célul tűzte ki, hogy méréseket végezzen és adatokat szolgáltasson különböző fajtájú húshasznosítású tenyészbikajelöltek és hízóbikák bőr alatti faggyúvastagságáról, rostélyos keresztmetszetének területéről, valamint ezen tulajdonságok kapcsolatairól az egyéb termelési paraméterekkel. Fontosnak tartotta megvizsgálni a nemzetközi szinten legismertebb, legelterjedtebb, illetve egyéb mérési protokollokat, módszereket, hogy azok közül a 4
hazai viszonyokhoz, a hazánkban elérhető műszertípushoz leginkább illőt lehessen kiválasztani. Célul tűzte ki a kivitelezhetőség szempontjából legeredményesebbnek, legjobban alkalmazhatónak értékelt módszerek pontosságának, a mérések ismételhetőségének (az ugyanazon állaton elvégzett egymást követő, egymástól független mérések, illetve kiértékelések közötti kapcsolatának) vizsgálatát. Célja volt továbbá információt szolgáltatni a bőr alatti faggyú és rostélyos keresztmetszet-terület hizlalás alatti változásának ütemére, dinamikájára vonatkozóan. Az eltérő életkorban, illetve élősúlyban ultrahanggal mért értékek összehasonlíthatósága érdekében kereste ezen adatoknak az adott (egységes) életkorra, élősúlyra, bőr alatti faggyúvastagságra, rostélyos keresztmetszet-területre történő korrigálási lehetőségét. A fentiek megvalósítása érdekében a nagyobb állatcsoportokon történő adatfelvételezést (mérést) lehetővé tevő módszertani fejlesztést tartotta elsődleges feladatának. 5
2. Anyag és módszer A méréseket a jelölt Falco 100 (Pie Medical) real-time ultrahangkészülékkel, lineáris, 18 cm-es, 3,5 MHz-es mérőfejjel végezte. A készülék maximális áthatolóképessége (mérésmélység) 30 cm, de beállítható 5, 8, 13, 16, 19, 23, 27 cm is. Vizsgálatai érdekében összesen 10 telepen 61 alkalommal 821 egyeden 2890 adatfelvételt hajtott végre, ami mintegy 6-7000 ultrahangfelvételt jelent (egy adatfelvétel során egy egyeden több tulajdonság /P8, rostélyos keresztmetszet területe stb./ került mérésre). A felvett adatok megoszlásáról a 1. táblázat nyújt tájékoztatást. Fajta A felvett ultrahangos adatok megoszlása Tenyészbikajelölt Hízóbika Felvételezések száma (db) (db) (db) Magyar szürke 15 90 Magyar tarka 84 10 131 Hereford 72 72 Angus 57 327 1827 Charolais 97 27 308 Limousin 57 97 Blonde 17 17 d Aquitaine Keresztezett 58 348 Összesen 255 566 2890 1. táblázat A doktorjelölt a kitűzött vizsgálati cél függvényében választotta meg az adatfelvételezés során mérendő paraméterek körét a nemzetközi gyakorlat szerint. Az alkalmazott ultrahangos mérési pontok a 2. táblázatban kerülnek részletezésre. 6
2. táblázat Az ultrahanggal mért tulajdonságok, a mérések helye és a vizsgálatot alkalmazó országok Tulajdonság Mérés helye Hol alkalmazzák? Forrás P8, bőr alatti faggyú vastagsága a faron Rump fat, bőr alatti faggyú vastagsága a faron Backfat thickness (FT), bőr alatti faggyú vastagsága a rostélyos régiójában Ribeye (LMA, REA, EMA), rostélyos keresztmetszet területe a 3. keresztcsonti csigolya magasságában a gerincoszlopra bocsátott merőleges és az ülőgumótól a gerincoszloppal párhuzamos egyenes metszéspontján a külső csípőszögletet és az ülőgumót összekötő egyenes mentén, a M. gluteus medius és a M. biceps femoris izmok találkozásánál (a külső csípőszöglettel kb. egy magasságban, attól kb. 10 cm-re) a 12-13. borda között, a gerinchez közel, a bordákkal párhuzamosan a 12-13. borda között, a gerinchez közel, a bordákkal párhuzamosan Ausztrália, Új-Zéland USA, Kanada Ausztrália, Új-Zéland, USA, Kanada Ausztrália, Új-Zéland, USA, Kanada Tőzsér és mtsai, 2005d; Robinson, 1992 Perkins és mtsai, 1996; Realini és mtsai, 2001 Perkins és mtsai, 1996 Perkins és mtsai, 1996 A jelölt a minél jobb képminőség érdekében Domokos és mtsai (2007) ajánlása szerint igyekezett biztosítani az állat megfelelő rögzítését (mérlegen, nyakszorítóval, állatkezelővel), ami jó hozzáférést biztosít, és lehetővé teszi a biztonságos és pontos munkavégzést. Ugyancsak a jó képminőség érdekében a mérési ponton a bőrfelületet szükség szerint megtisztította a szennyeződésektől. Az állat és az ultrahang-fej közötti megfelelő akusztikai kapcsolat érdekében a mérési helyet Perkins és mtsai (1996), ill. Tőzsér és mtsai (2005d) ajánlása nyomán minden esetben növényi olajjal kente be. A rostélyos mérésekor, főleg izmoltabb egyedek méréséhez előtétlencsét használt, ami követi az állat testének alakját. A képkészítés során ügyelt arra, hogy a lineáris mérőfejet ne nyomja erősen a bőrhöz, mert ezzel esetleg összenyomva az eredeti faggyúállományt a valósnál kisebb értéket kaphatott volna. Az elkészített képeket a jelölt az általa tervezett speciális szoftverrel 7
(UltrahangMérnök 3.0) hordozható számítógépen rögzítette, majd később, asztali számítógépen kerültek kiértékelésre. Eltérő súlyú és fajtájú egyedek rostélyos keresztmetszet-területének jobb összehasonlíthatósága érdekében annak területe az élősúly százalékában is kifejezésre került a következő képlet szerint: 2 r ( cm ) Re latív rostélyosterület = 100, e ( kg ) ahol r a rostélyos keresztmetszet területe, e az élősúly. A számszerűsített mérési eredmények előkészítése minden esetben Microsoft Excel (2003) programmal, kiértékelése SPSS 9.0 for Windows szoftverrel történt. A mérés pontosságának (az ultrahanggal, illetve vágott testen mért értékek közötti kapcsolat szorosságának) vizsgálata érdekében 10-10 angus, magyar tarka, limousin és charolais hízóbikának a hizlaldában, közvetlenül a vágóhídra szállítás előtt felvett P8 és rostélyos keresztmetszet-területét hasonlította össze a vágott testen mért értékekkel, valamint az EUROP rendszer szerinti minősítéssel. Az ultrahangozás és vágás között eltelt idő hatásának vizsgálata érdekében 2x40 (n=80) angus hízóbika ultrahangos (P8, REA) és vágási adatait használta fel. 40-40 állat esetében a vágás napján, ill. a vágás előtt 10 nappal ultrahanggal becsült, ill. vágott testen mért rostélyos keresztmetszet-terület értékek közötti kapcsolatot értékelte. A képkészítő, ill. -kiértékelő személyének az ultrahangos mérési eredményekre gyakorolt hatásának vizsgálata érdekében 115 charolais és 216 angus bika rostélyos keresztmetszet-területéről és P8 bőr alatti faggyúvastagságáról a jelölt saját maga (A) és egy gyakorlott technikus (B) által közvetlenül egymás után készített és kiértékelt ultrahangos felvételek eredményeit hasonlította össze. Az egymást követő kiértékelések közötti kapcsolat vizsgálata érdekében 72 hereford hízóbika rostélyos keresztmetszetének területéről (REA), valamint fartájéki bőr alatti faggyúvastagságáról (P8) készített felvételeket két egymást követő időpontban, egymástól függetlenül, két nap elteltével értékelte ki. A hátszín keresztmetszet-terület mint alternatív mérési pont tanulmányozása céljából 11 limousin növendékbikát vizsgált meg. Az amerikai és ausztrál ultrahangos bőr alatti faggyúvastagság-mérési módszer összehasonlítása érdekében 225 hízóbika (többszöri ismétlésben 95 angus, 8
10 charolais, 10 limousin és 10 magyar tarka) azonos időpontban mért P8, ill. Rump fat bőr alatti faggyúvastagság adatait értékelte. Az ultrahanggal mért tulajdonságok hizlalás alatti változásának tanulmányozása érdekében 10 angus, 10 limousin, 10 magyar tarka és 10 charolais hízóbikának a hizlalás alatt 3 havonta, összesen 4 alkalommal felvett (megmért) élősúlyát, rostélyos keresztmetszet-területét (REA), valamint P8 fartájéki bőr alatti faggyúvastagságát elemezte. A különböző testtájakon mért bőr alatti faggyúvastagság értékeinek és azok összefüggéseinek vizsgálata érdekében összesen 51 (13 angus, 13 limousin, 13 magyar tarka, 12 charolais és charolais magyar tarka) hízóbika életkorát, élősúlyát, rostélyos keresztmetszet-területét, valamint a P8, Rump fat, ill. FT módszerrel mért bőr alatti faggyúvastagságát tanulmányozta a szerző. Két tenyészetben összesen 327 angus hízóbikának összesen 748 mérési eredménye (egyedenként egy vagy több ismétlésben) alapján vizsgálta a rostélyos keresztmetszet-terület, fartájéki bőr alatti faggyúvastagság, életkor és élősúly regressziós összefüggéseit. Fajtánként, tenyészbikajelölt, ill. hízóbika csoportonként különböző telepeken, más-más évben, eltérő takarmányadagok mellett termelő, de a hazai viszonyok között reprezentatívnak mondható 17 blonde d aquitaine, 24 limousin, 35 magyar tarka, 54 charolais, 72 hereford, valamint 49 angus hízóbika ultrahangos adatait, életkorát és élősúlyát elemezte. 9
3. Új tudományos eredmények (Tézispontok) 1. Megállapította, hogy a rostélyos keresztmetszetének területét nagy pontossággal (r=0,83, ill. 0,95) lehet becsülni a 12-13. bordaközben, közvetlenül vágás előtt Falco 100 ultrahangkészülékkel. 2. Rámutatott, hogy a képkészítő és a -kiértékelő személye hatással van az ultrahangos becslések pontosságára. A nem saját képek kiértékelései között nagyobbak az eltérések, mint a kiértékelő saját maga által készített képek kiértékelései között. Ezért fontos, hogy a gyakorlati munka során lehetőség szerint a felvétel készítője értékelje ki az általa készített képet. 3. Igen szoros kapcsolatot (REA: r=0,95; P8: r=0,99) mutatott ki az ultrahangfelvételek ugyanazon személy által elvégzett ismételt kiértékelései között. Ezért megfelelően gyakorlott kiértékelőnek elegendő egy alkalommal kiértékelnie egy felvételt. 4. Megállapította, hogy a hátszín keresztmetszet terület korrelációs értékei (élősúllyal: r=0,71; átlagos napi gyarapodással: r=0,61) alapján alkalmas lehet az ultrahangos információgyűjtés kiszélesítésére. 5. Arra a megállapításra jutott, hogy az RF módszer korrelációi valamivel szorosabbak (életkorral: r=0,30; élősúllyal: r=0,41), mint a P8 módszeré (életkorral: r=0,18; élősúllyal: r=0,30), viszont a P8 képet könnyebb elkészíteni és kiértékelni. Ezért a P8 módszer hazai viszonyok között elsősorban jobban alkalmazható. 6. Megállapította, hogy a húsmarhák faggyúsodásának, ill. rostélyos keresztmetszet területének változása jól nyomon követhető ultrahangos mérésekkel. A vizsgált fajták faggyúsodásában eltéréseket, különböző ütemű szakaszokat figyelt meg. 7. A hazai angus állományra kidolgozta a rostélyos keresztmetszet területének azonos életkorra, ill. élősúlyra történő korrigálási módszerét. 8. Adatot szolgáltatott a hazánkban tenyésztett húsmarha fajták ultrahanggal mérhető paramétereiről, amelyek alapján az általa kidolgozott relatív 10
rostélyosterület és KM-mutató segítségével könnyebben értelmezhetők a csoportok, fajták közötti különbségek. 9. Kifejlesztette az ultrahang-képek rögzítésére és az elkészített felvételek kiértékelésére szolgáló szoftvert. 11
4. Publikációs jegyzék 4.1. A témához kapcsolódó publikációk Idegennyelvű folyóiratban megjelent cikk: Török M., Polgár J. P., Kocsi Gy., Farkas V., Szabó F. (2009): Correlation of ultrasonic measured ribeye area and fat thickness to the certain traits measured on slaughtered bulls (Short Communication). Archiv Tierzucht 52. (1.) 23-27. pp. Magyar nyelvű folyóiratban megjelent cikk: Török M., Polgár J. P., Kocsi Gy., Szabó F. (2008): Ultrahanggal mért bőr alatti faggyúvastagság és rostélyos keresztmetszet-terület kapcsolata a vágott testen mért értékekkel hízóbikák esetében. Animal welfare, ethology and housing systems, 4. (2.) Különszám 225-232. pp. Domokos Z., Török M., Szentléleki A., Bujdosó M., Tőzsér J. (2008): Az ellési időszak és a génarány hatása charolais tenyészbika-jelöltek üzemi sajátteljesítmény-vizsgálati eredményeire. Állattenyésztés és Takarmányozás, 57. (6.) 507-522. pp. Török M., Domokos Z., Tőzsér J., Szabó F. (2008): Hízómarhák rostélyos keresztmetszetének mérése real-time ultrahangkészülékkel. Irodalmi feldolgozás. Állattenyésztés és Takarmányozás, 57. (2.) 147-160. pp. Török M., Kocsi Gy., Szabó F. (2008): Angus bikák bőr alatti faggyújának és rostélyos keresztmetszetének értékelése. Állattenyésztés és Takarmányozás, 57. (2.) 141-146. pp. Domokos Z., Török M., Szabó F., Tőzsér J. (2007): A bőr alatti faggyúvastagság mérésének lehetőségei ultrahang-készülékkel a szarvasmarha-fajban. Irodalmi áttekintés. Állattenyésztés és Takarmányozás 56. (3.) 263-278. pp. Török M., Kocsi Gy., Bene Sz., Kiss B., Farkas V., Szabó F. (2007): Hízómarhák különböző testtájain ultrahanggal mért bőralatti faggyúvastagsága és azok összefüggései. Állattenyésztés és Takarmányozás, 56. (2.) 117-124. pp. Külföldi konferenciaelőadás/ poszter: Török M., Polgár J. P., Kocsi Gy., Szabó F. (2007): Correlation of ultrasonic measured fat thickness and ribeye area to the certain values measured on slaughtered bulls. Book of abstracts of the 58th Annual Meeting of the European Association for Animal Production No. 1245. Dublin, Ireland, 26th- 29th August, 2007. Hazai konferenciaelőadás: Török M., Polgár J. P., Kocsi Gy., Szabó F. (2008): Ultrahanggal mért bőr alatti faggyúvastagság és rostélyos keresztmetszet-terület kapcsolata a vágott testen mért értékekkel hízóbikák esetében. I. Gödöllői Állattenyésztési 12
Tudományos Napok, Gödöllő, 2008. április 11-12., Előadások és poszterek összefoglaló kötete, 52. p. Török M., Farkas V., Fördős A., Fekete Zs., Polgár J. P., Szabó F. (2008): A bőr alatti faggyúvastagság és a rostélyos keresztmetszet terület egymást követő kiértékelésének kapcsolata hízóbikák esetében. XIV. Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely, 2008. április 3. ISBN: 978-963-9639-24-9 Kocsi Gy., Török M., Polgár J. P., Szabó F. (2008): Hízóbikák bőr alatti faggyúvastagságának mérése két különböző ultrahangos módszerrel. XIV. Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely, 2008. április 3. ISBN: 978-963-9639-24-9 Török M., Kocsi Gy., Polgár J. P., Szabó F. (2007): A bőr alatti faggyú vastagságának és a rostélyos keresztmetszet területének változása hízóbikákon a hizlalás alatt. XIII. Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely, 2007. március 22. Török M., Kocsi Gy., Polgár J. P., Szabó F. (2006): Limousin bikák hosszú hátizom keresztmetszetének értékelése in vivo ultrahangtechnika alkalmazásával. XII. Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely, 2006. április 20. Egyéb: Szabó F., Bene Sz., Török M., Polgár J. P., Kanyar R. (2008): Fajtaösszehasonlító vizsgálatok eredményei Keszthelyen: 6. Hizlalási és vágási eredmények. Magyar Állattenyésztők Lapja, 13. (36.) évf. 6. sz. 14-15. pp. Polgár J. P., Török M. (2007): Magyartarka növendék bikák hústermelőképességének becslése ultrahangos mérési módszerrel. A Magyartarka, VII. évf. 1. sz. 14-15. pp. 13
4.2. Egyéb, a témához nem kapcsolódó publikációk Idegennyelvű folyóiratban megjelent cikk: Dákay I., Márton D., Krisztián K., Fördős A., Török M., Szabó F. (2006): Study on the age at first calving and the longevity of beef cows. Journal of Central European Agriculture, 7. (3.) 377-388. pp. Szabó F., Nagy L., Dákay I., Márton D., Török M., Bene Sz. (2006): Effects of breed, age of dam, birth year, birth season and sex on weaning weight of beef calves. Livestock Sciene 103: 181-185. pp. IF: 1.363 Szabó F., Polgár J. P., Szegleti Cs., Török M., Arany P. (2005): Comparative study of holstein bulls and steers for growth, carcass value and meat quality II. slaughter results. Georgic. for Agric.,15. (1.) 53. p. Nagy B., Lengyel Z., Bodó I., Gera I., Török M., Szabó F. (2004): Effect of some environmental factors on weaning performance of hungarian grey cattle populations. Journal of Central European Agriculture, 5. (3.) 143-150. pp. Magyar nyelvű folyóiratban megjelent cikk: Bene Sz., Fekete Zs., Fördős A., Füller I., Kiss B., Rádli A., Török M., Wagenhoffer Zs., Polgár J. P., Szabó F. (2009): Különböző genotípusú növendék vágómarhák növekedése, vágóértéke és húsminősége. 1. közlemény: Hizlalási és vágási eredmények. Állattenyésztés és Takarmányozás 58. (1.) 23 40. pp. Polgár J. P., Harmat Á., Kiss B., Fördős A., Kanyar R., Török M., Bene Sz., Szabó F. (2009): Azonos körülmények között hizlalt, különböző genotípusú növendék bikák vágott test összetétele és húsminősége. Állattenyésztés és Takarmányozás, 58. (1.) 41 54. pp. Szabó F., Fekete Zs., Fördős A., Zsuppán Zs., Kanyar R., Török M., Polgár J. P., Bene Sz. (2008): Azonos körülmények között hizlalt, különböző genotípusú növendék bikák hizlalási és vágási eredménye. Állattenyésztés és Takarmányozás. 57. (6.) 523-535. pp. Török M., Hornyák Z., Polgár J. P., Szabó F., Szűcs E. (2007): Marhahús a világkereskedelemben II. A Hús, 17. (1.) 47-50. pp. Török M., Molnár A., Németh T., Polgár J. P., Szabó F., Kukovics S. (2007): Anglonúbiai keresztezett kecskék növekedésvizsgálata. Állattenyésztés és Takarmányozás, 56. (1.) 45-56. pp. Hornyák Z., Török M., Polgár J. P., Szabó F., Szűcs E. (2006): Marhahús a világkereskedelemben I. A Hús, 16. (4.) 251-254. pp. Polgár J. P., Wagenhoffer Zs., Grubics Zs., Hornyák Z., Török M., Lengyel Z., Szabó F. (2005): Red angus F1 és R1 hízómarhák vágási és csontozási eredményeinek értékelése. Állattenyésztés és Takarmányozás 54. (2.) 109-120. pp. 14
Erdei I., Márton D., Ábrahám T., Lengyel Z., Benedek Zs., Török M., Szabó F. (2005): Húshasznosítású tehenek első ellési életkorának és élettartamának vizsgálata. Állattenyésztés és Takarmányozás 54. (2.) 97-107. pp. Szabó F., Bene Sz., Nagy L., Erdei I., Márton D., Török M., Lengyel Z. (2005): Néhány tényező hatása a húshasznú borjak választási súlyára. Állattenyésztés és Takarmányozás 54. (1.) 14-25. pp. Nagy B., Bodó I., Gera I., Lengyel Z., Török M., Szabó F. (2004): Magyar szürke szarvasmarha állományok választási eredményei. Állattenyésztés és Takarmányozás 53. (6.) 503-513. pp. Külföldi konferenciaelőadás/ poszter: Polgár J. P., Füller I., Török M., Bene Sz., Kiss B., Harmath Á., Húth B. (2007): Examination of slaughter results of Hungarian Simmental paternal half-sib bulls. Book of abstracts of the 58th Annual Meeting of the European Association for Animal Production No. 1332. Dublin, Ireland, 26th-29th August, 2007. Szabó F., Buzás Gy., Vincze Zs., Török M., Wagenhoffer Zs. (2005): Economic position of beef sector in Hungary. Book of abstracts of the 56th Annual Meeting of the European Association for Animal Production No. 87. Uppsala, Sweden 4th-5th June, 2005. Nagy B., Lengyel Z., Bodó I., Gera I., Török M., Szabó F. (2005): Weaning performance of Hungarian Grey calves. Book of abstracts of the 56th Annual Meeting of the European Association for Animal Production No. 11. Uppsala, Sweden 4th-5th June, 2005. Dákay I., Márton D., Lengyel Z., Török M., Vincze Zs., Szabó F. (2005): Study on longevity of beef cows of different breeds. Book of abstracts of the 56th Annual Meeting of the European Association for Animal Production No. 11. Uppsala, Sweden 4th-5th June, 2005. Hazai konferenciaelőadás: Kiss B., Bene Sz., Török M., Polgár J. P. (2007): Magyar tarka bikák vágási paramétereinek és szöveti összetételének vizsgálata. XIII. Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely, 2007. március 22. Hornyák Z., Török M., Bene Sz., Polgár J. P., Szabó F. (2006): Előzetes adatok a hazai vágómarha genotípusok vágási paramétereinek értékeléséről. XII. Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely, 2006. április 20. Hornyák Z., Török M., Polgár J. P., Wagenhoffer Zs., Szabó F. (2006): Limousine növendékmarhák hízlalási és vágási paraméterei. Tavaszi Szél Konferencia, Kaposvár, 2006. május 4-7. (poszter) Török M., Kukovics S., Lengyel Z., Polgár J. P. (2005): Anglo-núbiai kecskék növekedésvizsgálata. XI. Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely, 2005. március 24. 15
Egyéb: Török M., Hornyák Z., Szűcs E. (2006): Néhány gondolat Új-Zéland mezőgazdaságáról (folytatás). A Magyartarka, VI. évf. 4. sz. 16. p. Török M., Hornyák Z., Szűcs E. (2006): Néhány gondolat Új-Zéland mezőgazdaságáról. A Magyartarka, VI. évf. 3. sz. 18. p. Szabó G., Török M. (2005): Az európai angolna (Anguilla anguilla) spermájának mélyhűtése különböző hígítók és védőanyagok felhasználásával. XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Agrártudományi Szekció, Szarvas, 2005. március 31- április 2. Török M. (2005): Anglo-núbiai keresztezett kecskék növekedésvizsgálata a testtömeg és a jellemző testméretek alapján. XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Agrártudományi Szekció, Szarvas, 2005. március 31- április 2. Szabó G., Török M. (2004): Angolnasperma mélyhűtése különböző hígítók és védőanyagok felhasználásával. IX. Országos Felsőoktatási Környezettudományi Diákkonferencia, Budapest, 2004. április 5-7. 16