A TERMÉSZETGYÓGYÁSZAT SZEMÉLYI FELTÉTELEI FEKETE SZABOLCS - 2016
A TERMÉSZETGYÓGYÁSZAT SZEMÉLYI FELTÉTELEI A természetgyógyász személye A segítő foglalkozás Miért választjuk ezt a hivatást? Milyen legyen a természetgyógyász? A páciensekkel való kapcsolat
A TERMÉSZETGYÓGYÁSZ SZEMÉLYE A természetgyógyász a gyógyító hivatás mellett kötelezi el magát, ami azt jelenti, hogy munkája során segítségre szoruló, testi-lelki egyensúlyukból kibillent, de legalábbis kisebbnagyobb problémákkal küzdő emberekkel kerül kapcsolatba. Tisztában kell lenni azzal, hogy ez a szerep fokozott felelősségérzetet, tudatosságot igényel, és gyakran jelentős stresszterheléssel jár
A SEGÍTŐ FOGLALKOZÁS A terapeuta a saját személyiségével dolgozik (nyugati-alternatív medicina) Az orvos, mint gyógyszer (Bálint Mihály) Az orvos, mint nocebo (Negatív hatások, bizalmatlanság) A helyzet még bonyolultabb ott, ahol a terapeuta saját testével is dolgozik (mozgás- és masszázsterápiák, manuálterápia, kineziológia, reflexolgógia. stb.) A terapeuta közvetlen testi kontextusban van páciensével Testi ügyességét használja ki (mozgásoktatás) Érzékelési képességeit használja (izomteszt, akupunktúrás pontok megtalálása, reflexzónák, stb.) A test, mint munkaeszköz
MIÉRT VÁLASZTJUK EZT A HIVATÁST? Proszociális viselkedés (altruizmus ellenszolgáltatás nélkül) Önjutalmazás (elégedettség, büszkeség) Azonosulás a segített személlyel (empátia), vagy egy modell személlyel, aki hasonló magatartást tanúsított Viszonzás reménye vagy a külső elismerés kivívása (anyagi elismerés, hála, megbecsülés) Proszociális viselkedés az egészségügyben Érdeklődés, a hajlamok és képességek felmérése, személyes példa Saját szociális vagy pszichés zavarok megoldásának reménye (gyakori jelenség, problémát akkor okoz, ha nem kerül feldolgozásra)
MIÉRT VÁLASZTJUK EZT A HIVATÁST? Torzult motivációk Helper szindróma: addikció alakul ki, a segítség nyújtása nárcisztikus (önimádattal eltelt) örömforrássá válik, droghatáshoz hasonló állapot jelentkezik Oka lehet gyermekkori nem tudatos szülői elutasítás (menekülés a saját érzelmek elől) Voyeur hajlamok ( kukkolás ): mivel ő maga visszaretten az élet megélésétől, a mások életébe való belekíváncsiskodással igyekszik pótszerhez jutni (Popper, 2002) A fölény és hatalom átélése utáni vágy
MILYEN LEGYEN A TERMÉSZETGYÓGYÁSZ? Wataru Ohasi: Ha jó terapeuta akarsz lenni, legyél jobb ember! Gordon Allport (az érett személyiség jegyei): Hatékony valóságészlelés, jó ítélőképesség Önmagunk, mások és a természet elfogadása A befogadás állandó frissessége Önállóság Érdeklődés a valóság végső kérdései iránt Szociális érzés Mély, de szelektív társas kapcsolatok Etikai szilárdság Humorérzék Kreativitás, spontaneitás
MILYEN LEGYEN A TERMÉSZETGYÓGYÁSZ? Legyen: Felkészült és kompetens Rendelkezzen megfelelő önismerettel (kompetencia) rendszeresen fejlessze! Legyen hiteles (legyen saját tapasztalata, élménye az alkalmazott terápiáról) Kommunikációja legyen kongruens (és a személyisége is ) Legyen jó kondícióban fizikailag és lelkileg (példa érték) Rendelkezzen empátiával
A TERMÉSZETGYÓGYÁSZ SZEMÉLYÉT ÉRINTŐ KOCKÁZATI TÉNYEZŐK Paralell empátiára való hajlam Paralell empátia: a terapeuta hasonló érzelmeket él át, mint a betege (szenved), empátiás distresszhez vezet (terápia és a terapeuta szempontjából is káros, haszontalan, veszélyes) Reaktív empátia esetén a terapeuta nem ugyanazt éli át amit a páciense, ez gondoskodó, orientált attitűdöt jelent Kiégés szindróma (burn out): emocionális megterhelések hatására fellépő fizikai, érzelmi és mentális kimerülés, amely a következő tünetekkel jár: az empátiás kapacitás kimerülése, deperszonalizáció, reménytelenség és inkompetencia érzése, a saját munkától való eltávolodás érzése, negatív attitűdök megjelenése.
A TERMÉSZETGYÓGYÁSZ SZEMÉLYÉT ÉRINTŐ KOCKÁZATI TÉNYEZŐK A burn out kezelése: Pihenés, a munkától való ideiglenes eltávolodás Szupervízió (esetelemzés tapasztaltabb kollégával vagy csoportosan) Önképzés, új módszerek tanulása, kutatómunka A vitalitásgenerátorok a nevetés, a rendszeres testmozgás, a testi érintés gyógyító hatásának alkalmazása Keleti mozgástechnikák Relaxáció, meditáció A természet, művészetek élvezete, aktív művelése Emberi kapcsolatok
A PÁCIENSSEL VALÓ KAPCSOLAT Személypercepció: az embertársaink érzékelése. Bonyolult folyamat, mert a külső jelekből, megnyilvánulásokból, belső tulajdonságokra (érzelmek, szándékok, gondolatok, jellem) próbálunk következtetni. Ezt számos hatás torzíthatja: Hangulat (jó hangulatban pozitívabban látjuk a környezetünket is) Elsőbbségi hatás: az első benyomást jelentősebbnek érzékeljük Sztereotipizálás: ha valaki egy bizonyos népcsoporthoz, társadalmi csoporthoz, réteghez tartozik, hajlamosak vagyunk felruházni az adott csoportnak tulajdonított vonásokkal holdudvarhatások : hajlamosak vagyunk feltételezni, hogy ha valaki egy bizonyos pozitív vagy negatív tulajdonsággal rendelkezik, akkor más tulajdonságai is összhangban lesznek ezzel (pl. státusz vagy külső megjelenés)
A PÁCIENSSEL VALÓ KAPCSOLAT Attitűdök: Viszonyulás, hozzáállás valamilyen dologhoz vagy személyhez Kognitív komponens: tudás, ismeret az észlelt dologról, személyről Affektív komponens: érzelmi viszonyulás észlelt dologhoz, személyről Konatív komponens: viszonyulásunk hogyan fogja befolyásolni viselkedésünket A terapeuta viszonyul a pácienséhez és fordítva, illetve a páciens viszonyul azokhoz a módszerekhez, amelyekkel kezelik
A PÁCIENSSEL VALÓ KAPCSOLAT Meggyőzés és befolyásolás: Kísérletet teszünk egy személy vélekedésének, attitűdjének, viselkedésének megváltoztatására Első sorban egy módszer követéséről vagy életmódja megváltoztatásának szükségességéről próbáljuk meggyőzni a pácienst Ezt befolyásolják a páciens hiedelmei, személyiségvonásai, állapotának jellemzői, külső környezetének impulzusai, illetve a terapeuta hitelessége és kommunikációs képessége.
A KOMMUNIKÁCIÓ A kommunikáció az emberek közti érintkezési folyamat, amelynek fő célja az információk közlése és vétele. A kommunikáció többcsatornás és többszintű folyamat, a csatornák és szintek egyidejűleg, egymással párhuzamosan működnek. A kommunikáció csatornái: Verbális kommunikáció: eszköze a nyelv. Akkor működik jól, ha a befogadóban keletkezett gondolat, érzés, minél jobban hasonlít a közlő szándékához. Tudni kell, hogy sajnos sosem teljesen egyforma. A verbális kommunikáció minőségét a világos és pontos fogalmazás mellett a következő tényezők befolyásolják: Annak mérlegelése, hogy mi az, amit a befogadó már tud, és mi az, ami új neki A közölt információ mennyisége (a túl kevés bizonytalanságot okoz, a túl sok összezavaró lehet)
A KOMMUNIKÁCIÓ Nonverbális kommunikáció Információkat nyújt a közlő személy érzelmi állapotáról, tulajdonságairól, attitűdjeiről, társadalmi helyzetéről, szándékairól Befolyásolja az éppen zajló kommunikáció folyamatát (odafordulás, elfordulás, bólogatás, szemkontaktus felvétele vagy megszakítása, testtartás, stb.) Megjelenési formái: Arcmimika (érzelmek, érdeklődés) Hangjelzések (hangszín, hangsúly, indulatszavak, a beszéd sebessége, ritmusa, hangerő) Gesztusok (ösztönös, spontán, embléma jellegű ökölrázás, V, stb.) Testtartás (egészségi állapot, érzelmi állapot, nyitottság/zártság) Tekintetváltás (kommunikáció felvételére vagy elutasítására szolgál) Térközszabályozás (társas érintkezés során határozza meg, hogy milyen közel kerülhetnek az emberek egymáshoz) Öltözködés, hajviselet (társadalmi státusz, csoporthoz való tartozás, konformiznus, lázadás)
A KOMMUNIKÁCIÓ SZINTJEI Kongruencia (verbális és nonverbális között) Metakommunikáció: valamin túl, kívül Közlésen túli közlés Nem teljesen azonos a nonverbális kommunikációval
Források: Természetgyógyászati alapismeretek ENKK, 2015 Szerkesztetté: Dr. Tamasi József, Sárai Gábor Természetgyógyászati alapismeretek Magyar természetgyógyászok Uniója, 2000, Budapest szerkesztette: Dr. Tamasi József Tanulási útmutató és jegyzet-kiegészítés a természetgyógyászati modul képzés távoktatási programjához ETI 2001, szerkesztette: Sarkadi Ádám Vizsga: www.enkk.hu - Megoldólapok: www.tgyoktatas.hu