Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Posttraumás felső végtagsérülések (distalis radius törések) fizioterápiája csak gyógytorna, gyógytorna és lézer kezelés összehasonlítása Lénárt Miklósné Hajdu Anett Pongrácz Márta 2010 Dr. Oláh Csaba Zsolt
Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretném megköszönni a segítségét, türelmét Lénárt Miklósné tanárnőnek, Pongrácz Márta gyógytornásznak, és Dr. Oláh Csaba Zsolt idegsebészneuroradiológus adjunctusnak. Köszönöm, hogy szakmai felkészültségükkel és odaadásukkal hozzájárultak a dolgozatom elkészítéséhez. Szeretnék még köszönetet mondani a Megyei Kórház Traumatológiai Osztályán, a Vasgyári Kórház Önálló Fiziotherápiás Osztályán és a Mezőkövesdi Mozgásszervi Rehabilitációs Központban dolgozó gyógytornászoknak, akik szintén segítséget nyújtottak a dolgozat elkészüléséhez. 2
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 6 2. Szakirodalmi áttekintés... 8 2.1. A lézerfényről általában... 8 2.1.1. A lézerfény legfontosabb tulajdonságai... 8 2.2. Lézertípusok... 8 2.2.1. Fényt előállító anyag szerint... 8 2.2.2. A fénykibocsátás időbeli formája szerint... 9 2.2.3. Teljesítmény és veszélyességi fokozatok szerint... 9 2.2.4. Gyógyászati alkalmazás... 10 2.3.1. A lézersugár biológiai hatásai... 11 2.3.2. A lézersugár klinikai hatásai... 11 2.3.3. A lézersugár kölcsönhatása a felülettel és behatolási mélysége... 11 2.4. A csukló anatómiája... 11 2.4.1. Radius/orsócsont... 12 2.4.2. Kéztőcsontok... 12 2.4.3. A csuklóízület/ articulatio radiocarpea... 13 2.4.4. A csuklóízület mozgásai... 13 2.4.5. A csuklóízületre ható izmok... 14 2.5. Radius törés formái és ellátásuk... 14 2.5.1. A törés kezelése... 15 2.5.2. Törés után kialakult szövődmények... 15 2.5.3. Törés után a gyógytornász feladata... 16 3. Anyag és módszer... 17 3
3.1. A vizsgálatban szereplő beteganyag leírása... 17 3.2. Kezelés és vizsgálat leírása... 17 3.2.1. Gyógytorna... 18 3.2.2. Segédeszközök... 19 3.2.3. Kiegészítő lézer terápia... 19 3.2.4. A kezelés további menete... 20 4. Eredmények... 22 4.1.1. Radial-deviatios mozgásról készített mérések eredményeinek összehasonlítása a két csoport között... 22 4.1.2. Ulnar-deviatios mozgásról készített mérések eredményeinek összehasonlítása a két csoport között... 25 4.1.3. Dorsal-flexios mozgásról készített mérések eredményeinek összehasonlítása a két csoport között... 28 4.1.4. Volar-flexios mozgásról készített mérések eredményeinek összehasonlítása a két csoport között... 31 4.1.5. Vizuál Analóg Skálán mért értékek összehasonlítása a két csoport között... 34 4.2.1. Az MLS és KLS típusú lézerrel kezeltek radial-deviatios értékeinek összehasonlítása... 37 4.2.2. Az MLS és KLS típusú lézerrel kezeltek ulnar-deviatios értékeinek összehasonlítása... 39 4.2.3. Az MLS és KLS típusú lézerrel kezeltek dorsal-flexios értékeinek összehasonlítása... 41 4.2.4. Az MLS és KLS típusú lézerrel kezeltek volar-flexios értékeinek összehasonlítása... 43 4.2.5. Az MLS és KLS típusú lézerrel kezeltek Vizuál Analóg Skálán mért értékeknek összehasonlítása... 45 4.3. A kérdőívből kiemelt kérdések szemléltetése... 47 4
4.3.1.A kérdőívben szereplő 1. kérdés eredményeinek szemléltetése a lézer és kontrollcsoportot összehasonlítva.... 47 4.3.2. A kérdőívben szereplő 2. kérdés eredményeinek szemléltetése a lézer és kontrollcsoportot összehasonlítva.... 49 4.3.3. A kérdőívben szereplő 3. kérdés eredményeinek szemléltetése a lézer és kontrollcsoportot összehasonlítva.... 50 4.3.4. A kérdőívben szereplő 3/b;c;d kérdések jellemzése a lézer és kontrollcsoport esetében.... 52 4.3.5. A kérdőívben szereplő 4/ a, b kérdés eredményeinek szemléltetése a lézer és kontrollcsoportot összehasonlítva.... 53 4.3.6. A kérdőívben szereplő 6. kérdés eredményeinek szemléltetése a lézer és kontrollcsoportot összehasonlítva.... 54 4.3.7. A kérdőívben szereplő 8/f. kérdés eredményeinek szemléltetése a lézer és kontrollcsoportot összehasonlítva.... 54 4.3.8. A kérdőívben szereplő 10/c. kérdés eredményeinek szemléltetése a lézer és kontrollcsoportot összehasonlítva.... 55 5. Megbeszélés... 57 5.1. Diszkusszió... 57 5.2. A feltett hipotézisek megválaszolása... 57 6. Összefoglalás... 59 7. Irodalomjegyzék... 60 8. Mellékletek... 61 5
1. Bevezetés Dolgozatomban a posttraumás felső végtagsérülések, pontosabban a distalis radius törések fizioterápiájáról lesz szó. A fizioterápia alatt értem a gyógytornát, illetve a lézerkezelést. Napjainkban az orvostudomány számos területén alkalmazzák a lézer sugár jótékony hatását, mint például bőrgyógyászati-, idegrendszeri megbetegedéseknél, fül-orr gégészeti elváltozásoknál és a vázizomrendszer traumás, illetve degeneratív megbetegedései esetén is. Az érdeklődésem középpontjában tehát az állt, hogy a lézer sugár alkalmazása a gyógytorna mellett mennyiben tud többet nyújtani, mint a magában alkalmazott gyógytorna. Vizsgálataim során összehasonlításra került két csoport. Az összehasonlítás alapfeltétele volt, hogy mind két csoport kapjon gyógytornakezelést, és az egyik pluszban lézeres kezelést is. Természetesen, a gyógytorna nélkülözhetetlen fizioterápiás eszköze a törést követő rehabilitációnak, mivel mozgás nélkül a fájdalom és duzzanat következtében egyébként is beszűkült fiziológiás mozgástartományok lecsökkennek. Mivel a lézer fénynek számos jótékony hatása ismert ezek: ödéma csökkentés, fájdalomcsillapítás, mikrocirkuláció növelése immunrendszer stimulálása és sejttranszport fokozása, mindezért egyre több beteg kap orvosi beutalót lézeres kezelésre. A vizsgálatok során elkészített mérések eredményeinek segítségével szeretném igazolni a feltett hipotéziseimet. A mérések hitelesek, ízületi szögmérő segítségével végeztem őket, ezek alapján biztos következtetéseket tudtam levonni, arra vonatkozóan, hogy a lézerkezelést is kapott csoport miben másabb, mint a másik csoport. A fájdalom változását is lemértem Vizuál Analóg Skála segítségével, mely szintén szemlélteti az eltéréseket. A vizsgálatom fő kérdése a mozgásterjedelem változása és a fájdalom csökkenése a két csoportot összehasonlítva. A vizsgálatban résztvevők kérdőívet is kitöltöttek, melyben kérdések szerepeltek az általános állapotra, a funkcióváltozásra, és a pszichés állapotra vonatkozóan. A jobb 6
szemléltetés érdekében, fotókat is készítettem, meghatározott helyzetekben, mely segítségével szintén lehet következtetéseket levonni. A dolgozatomban a lézeres csoporton belül kétféle típusú lézer készüléket (KLS és MLS lézer) is összehasonlítok, melyek között a különbség a lézer fény felületet ért mértékében mutatkozik meg, mivel, az egyik pont lézer, tehát adott pontokat világít meg, a másik viszont egy nagyobb kiterjedésű összefüggő területet világít meg. A vizsgálatok előtt a következő hipotéziseket fogalmaztam meg: 1. Feltételezem, hogy a distalis radius törés utáni gyógytornakezelést lézer terápiával kiegészítve gyorsabb javulást várhatunk. 2. Feltételezem, hogy amikor csak gyógytornakezelést alkalmazunk, hamarabb kialakulhat szövődmény. 3. Feltételezem, hogy a nagyobb teljesítményű és nagyobb felületre kiterjedő MLS lézer még jobban meggyorsítja gyógyulást. 4. Feltételezem, hogy a mozgásterjedelem változása azonos idő alatt pozitív funkcióváltozást ér el az MLS lézer hatására, mint a KLS lézer hatására. 5. Feltételezem, hogy gyógytorna nélkül, csak lézerkezeléssel a gyógyulási folyamat lelassul, illetve szövődmények kialakulhatnak. A kutatási eredményeket előre vetítve beigazolódott az, hogy a mozgásterjedelem nagymértékben növekedett a gyógytornát lézerkezeléssel kiegészítve, illetve a fájdalom, ödéma is lecsökkent, és funkciójavulás is észrevehető. Ez a kutatás tanulságos volt számomra, mert az eredmények magukért beszélnek, melyeket a megfelelő részben be is fogok mutatni. 7
2. Szakirodalmi áttekintés 2.1. A lézerfényről általában A lézer sugár a fény egyik fajtája, a fény pedig elektromágneses sugárzás. Az elektromágneses sugárzás széles spektrumú, ide tartozik a rádióhullám, a röntgensugár, de a fény ezen belül abba a tartományba tartozik, melyet az emberi szem érzékel. A fény hullámtermészetű, hullámhosszal rendelkezik, melyet mikronban mérünk. A látható fény tartománya 0,4-0,7 mikron szakaszra esik. 2.1.1. A lézerfény legfontosabb tulajdonságai monokromatikus, azaz pontosan azonos a lézernyalábban terjedő fényrészecskék hullámhossza. koherens, azaz, azonos fázisban rezegnek a hullámok, jól polarizált, azaz pontosan meghatározott a hullámban rezgő elektromos tér iránya, optikai eszközökkel könnyen irányítható, behatárolt nyalábban terjed. A lézerfény legfontosabb tulajdonsága, hogy a részecskéi nagyon pontosan azonos fázisban vannak (ez a koherencia). Ez a tulajdonság teszi lehetővé, hogy a lézerfényt széles körben lehessen alkalmazni. 2.2. Lézertípusok 2.2.1. Fényt előállító anyag szerint 8
Gázlézerek: ezeknek sugárzó anyaga gáz halmazállapotú. Ezek közül legismertebbek a hélium-neon gázkeveréket tartalmazó gázlézerek, mind iskolai használatban, gyógyászatban és kutatásokban is alkalmaznak. Könnyen előállíthatók. Argon-ion gázlézert alkalmaznak a szemészet területén. Operáló lézerként a gyógyászatban a széndioxid lézert alkalmazzák, de az ipari alkalmazása is jelentős. Folyadék halmazállapotú aktív anyagot tartalmazó lézerek Ezek valamilyen oldószerben oldott festékek festékanyagok felhasználását jelentik. Nagyon drágák és nem túl elterjedtek. Szilárd test lézerek Aktív közegként valamilyen kristályos anyagot tartalmaznak. Ilyen: a rubin lézer, ez volt a legelső, ma viszont a legelterjedtebb a neodímium-yag lézer, lehet alkalmazni bioregulációs kezeléseknél, viszont nagyobb teljesítménynél, megfelelő technikával operálásra is használható. Félvezető/ dióda lézerek Aktív anyaga egy félvezető. Ezekben félvezetőből készült lámpácskák LED-ek vannak, sok háztartási cikkben előfordul, korlátlan élettartamúak és kisméretűek. 2.2.2. A fénykibocsátás időbeli formája szerint Folyamatosan működő lézerek Ezek a bejuttatott energia hatására egy folyamatos elektromágneses nyalábot, látható, vagy nem látható fénysugarat bocsátanak ki. Alkalmazható az iparban, orvosi, kísérleti-kutatási eszközök formájában is. Impulzus lézerek Egy- egy rövid időtartam alatt képesek nagy energia mennyiség kibocsátására. Pillanatnyi teljesítményük nagy, átlagteljesítményük nem olyan nagy. 2.2.3. Teljesítmény és veszélyességi fokozatok szerint 9
1. osztályú veszélyességi fokba tartozók: kb. 0,5 mw-nál kisebb teljesítményű lézerek (ezek még az emberi szembe jutva sem okoznak károsodást). 2. osztályú veszélyességi fokba tartoznak: ezek fényteljesítménye:0,5-1mw teljesítményűek, ekkor még elegendő az emberi reakció (fej elmozdítása, szem becsukása) ahhoz, hogy ne legyen károsodás szembe sugárzás esetén. 3A. osztályú lézerek:1-5mw teljesítményűek: 5mW teljesítménynél, ha jó a reflexe az embernek, még megakadályozható a károsodás, e felett azonban nem. 3B. osztályú lézerek: 5mW feletti teljesítményűek. Ez égési sérüléseket okozhat, operációnál alkalmazzák, de gyógyászati-terápiás célból korlátozottan alkalmazható. 2.2.4. Gyógyászati alkalmazás Kemény és lágy lézerről is beszélhetünk a gyógyászati alkalmazás területén: A kemény/hard lézereket orvosi műtétek esetén alkalmazzák. Ezek nagy teljesítménnyel bírnak. A lágy/soft lézereket alkalmazzák a rehabilitáció, gyógyászat során. A lézerdiódás készülékek fajtái, amit az orvoslás területén alkalmazunk: - Pointerek/ ceruzalézerek:1-5mw teljesítményű 670 nm hullámhosszon sugárzó lézer, mely párhuzamos fényű, vagy optika nélküli széttartó nyalábot adnak. Leginkább mutogató pálcának készülnek, de 3-5 mw-os változataik egyszerűbb kezelésekre is alkalmasak. - Kézilézerek: Ezek 5-50mW-os teljesítményűek. Méretük valamivel nagyobb, mint a ceruzalézereké. Csatlakoztathatók hozzájuk száloptikás feltétek, melyek speciális kezelésekhez szükségesek, pl. nőgyógyászati, fogorvosi, fül-orr-gégészeti beavatkozásokhoz és az akupunktúrához is megfelelnek. - Asztali lézerek: Lényegi különbség az előzőektől csak az, hogy elektronikai ellátottsággal rendelkeznek. Akkumulátorosak és hálózati adapterrel rendelkeznek. Be lehet állítani a készüléken az időzített üzemmódot, amikor is a gép kikapcsol, illetve a teljesítmény is szabályozható. 10
- Kombinált készülékek: A legfejlettebb softlézer típusú készülék. Kétféle sugár van egybeépítve, egy HeNe lézer és egy infrasugárzó diódalézer. Ezzel a kétféle lézersugárzással minden softlézeres terápia elvégezhető. 2.3.1. A lézersugár biológiai hatásai - sejtszaporodás-, sejtregeneráció-, revascularizáció stimulálása, sejtmembrán-transzport és ATP termelés fokozódik, - gyulladás csökkentése, - immunrendszer stimulálása, - növekvő mikrocirkuláció és fokozódó sejtmembrán transzport. 2.3.2. A lézersugár klinikai hatásai - oedemacsökkentés, - fájdalomcsillapítás, - izomfeszülés csökkentés, - sebgyógyulás gyorsítása. 2.3.3. A lézersugár kölcsönhatása a felülettel és behatolási mélysége A lézersugár egy része: Átmegy, elnyelődik, visszaverődik és szétszóródik. Ezek a folyamatok az anyagok fényelnyelési tulajdonságaitól függenek. (a gipszen nem tud áthatolni a lézersugár, ezért nem végzünk a gipszrögzítés alatt lézer terápiát) A szoftlézerek esetében a piros fény (HeNe lézer, dióda lézer) 5-10 mm-es mélységben teljesen elnyelődik a szövetekben, de biológiai hatása15-20 mm-es mélységig is kimutatható. A közel infratartományban működő lézerek fényének biológiai hatása, 40-60mm-es mélységben is kimutatható. 2.4. A csukló anatómiája 11
Mivel a csuklóízület mozgásaiban részt vesz az alkar, ezért az alkar csontjainak anatómiáját is szemléltetem. Az alkart alkotó csontok az ulna és a radius. Hajlított könyöknél, mikor az alkar supinált helyzetben van (tenyér felfelé néz) a két csont párhuzamos. A hüvelyujj felőli oldalon a radius, a kisujj felőli oldalon az ulna található. Legfőképpen a radius vesz rész a csuklóízület alkotásában. A radius distalis vége szélesebb, a proximalis viszont keskenyebb. Az ulna esetében ez fordított. A két csontot egy kötőszövetes lemez, a membrana interossea kapcsolja össze. 2.4.1. Radius/orsócsont Hosszú csöves csont, melynek proximalis fejecsea capitulum radii, mely elkeskenyedő résszel a collum radii-val megy át a diaphysisbe. A capitulum radii felső kimélyített része a fovea capituli radii, mely a capitulum humerivel ízesül. A nyak alatt található elől, ulnarisan a tuberositas radii, melyen a musculus biceps brachii tapad. A radius distalis része fokozatosan kiszélesedik, és dorso-volaris irányban lapított. A hüvelykujji oldalon található a processus styloideus radii. Az ulnaris oldalon az ulna ízesülésére egy kis árok az incisura ulnaris található. A kéztőcsontok felé eső ízületi felszín kimélyített, ez a facies articulari carpea. Ez az ízületi felszín a radius hossztengelyével 30 fokos szöget zár be. 2.4.2. Kéztőcsontok A radius distalis végével ízesülnek a kéztőcsontok (ossa carpi). Ezek apró, szabálytalan alakú csontok, melyek egy proximalis, és egy distalis sorba rendeződnek. 8 csont vesz rést az alkotásában, mind két sorban 4-4 csont helyezkedik el. A proximalis sor tagjai ulno-radialis irányban: os pisifome, os triquetrum, os lunatum, os scaphoideum. Az os pisiforme és az os triquetrum külön ízületet alkot, míg a másik három csont is, melyeket szalagok kapcsolnak össze, s így a radius felé tojásdad alakú 12
ízületi felszínt alkotnak. A distalis sor tagjai ulno-radialis irányban: os hamatum, os capitatum, os trapezoideum, os trapezium. Ezt a 4 kis csontot is szalagok fűzik össze. 2.4.3. A csuklóízület/ articulatio radiocarpea Az ízületi felszínek közül a fejet a proximalsi kéztőcsontsor alkotja az os pisiforme kivételével. Az ízületi árok pedig a radius distalis vége a facies articularis carpea, melyhez ulnarisan kapcsolódik egy porclemez a discus articularis. A discus articularis a kéztőcsontokat és az ulnat választja el egymástól. Az ízületi tok feszes, volarisan és dorsalisan szalagok (a ligamentum radiocarpeumpalmare és dorsale, valamint a ligamentum ulnocarpeum palmare) erősítik. 2.4.4. A csuklóízület mozgásai A csuklóízület kéttengelyű tojás-ízület. Radioulnaris tengely körül jön létre a dorsalés volar flexio (extensio, flexio), a dorso-volaris tengely körül, mely e tenyér síkjára merőleges, pedig a radialis és ulnaris deviatio. Az aktív ízületi mozgás alkalmával, együttmozgásról beszélünk, mert a radiocarpalis ízületet mozgató izmok áthidalják az intercarpalis ízületet is, ezért hatásuk mind két ízületben érvényesül. Az ízületi mozgásoknak a megfeszülő szalagok vetnek gátat. A radiocarpalis elmozdulásra esik a flexio és ulnaris deviatio míg az intercarpalis ízületre az extensio és radial deviatio. A flexio (volar flexio) 0-80fok közötti; az extensio (dorsal flexio) 0-70fok terjedelmű. Radaialis deviatio:0-20fok; ulnaris deviatio:0-30fok terjedelmű. A csuklóízület szempontjából fontos megemlíteni a canalis carpi-t, mert ezen a kéztő csatornán kóros folyamatok alakulhatnak ki, ami következtében műtéti eljárás is indokolt lehet.(pl:carpalis alagút syndróma esetében). A kéztőcsontok tenyéri oldalán helyezkedik el, egy csontos szalagos csatorna, melyen az ujjak hajlító ina és a nervus medianus halad keresztül. Az eminentia carpi radialis és ulnaris (két kiemelkedés) között feszül a ligamentum carpi transversum, mely a csontos kéztőbarázdát (sulcus carpi) csatornává alakítja (canalis carpi). 13
2.4.5. A csuklóízületre ható izmok - musculus flexor carpi radialis, mely ered a humerus medialis epicondylusán, és tapad II.metacarpus basisán, ezt a nervus medianus idegezi be. A kéz flexiojában és radialis deviatiojában vesz részt. - musculus palmaris longus, mely ered szintén a humerus medialisepicondylusán, és az aponeurosis palmarisba sugárzik. Szintén a nervus medianus idegezi be. A kéz flexiojában és az aponeurosis palmaris megfeszítésében vesz részt. - musculus flexor carpi ulnaris, mely ered az epicondylus medialison és az ulnán, tapad az os pisiforme közbeiktatásával az os hamatumon. A nervus ulnaris idegezi be, a kéz flexiojában és ulnaris deviatiojában vesz részt. - musculus extensor carpi radialis longus, mely ered a humerus epicondylus lateralisa felett, és tapad a II. kézközépcsont basisán a kézhát felőli oldalon. A nervus radialis idegezi be, a kéz extensiojában és radialis deviatiojában vesz részt. - musculus extensor carpi radialis brevis, mely ered szintén a humerus epicondylus lateralisán, és tapad a III. kézközépcsont basisának dorsalis oldalán. A nervus radialis idegezi be, a kéz extensiojában vesz részt. - musculs extensor carpi ulnais, mely ered a lateralis epicondyluson és az ulnan, tapad az V. metacarpus csont basisának dorsalis oldalán. A nervus radialis idegezi be, a kéz ulnaris deviatiojában és dorsalflexiojában vesz részt. Ezek a legfontosabb izmok, melyek a csukló mozgásaiban szerepet játszanak. 2.5. Radius törés formái és ellátásuk Az egyik leggyakoribb töréstípusok közé tartozik a radius distalis epiphysisének a törése. Három féle formáját különítjük el. 1. Extraarticularis (ízületen kívüli) törések 14
Ide tartozik a colles törés, ami az epimetaphysis határán jön létre, nyújtott tenyérre eséskor. Ebben az esetben a törés haránt, vagy ferde irányú, elmozdulás jöhet létre dorsalis és radialis irányban dorsalis tengelyeltéréssel, ez a típusos radius törés (fractura radii in loco typico). A dolgozatomban ezzel a töréstípussal foglalkozom. Ide tartozik még a Smith-törés, ami flexios típusú törés, palmaris billenéssel, és kézháti erőbehatásra jön létre. 2. Részleges intraarticularis (ízületen belüli) törések processus styloideus radii törése, ami előfordulhat a kéztőcsontok ficamával és törésével. Barthon-törés, ez extensios, vagy flexios törés, ami ízületbe hatoló és dorsalis, vagy palmaris elmozdulással jár. 3. Teljes intraarticularis (ízületen belüli) törések: ide a T/Y alakú, illetve romtörések tartoznak. Tünetek: Legjelentősebb tünetek közé tartoznak a fájdalom, duzzanat, és deformáltság. Típusos törésnél jellegzetes formájú a deformáltság, úgynevezett bajonettállás, melynél a kéz dorsalis és radialis irányban elmozdult. 2.5.1. A törés kezelése A törést helyre kell tenni, amit érzéstelenítésben végzünk, ezután felvágott gipszet helyezünk fel, melyben az ujjak alapízületeinek mozgását lehetővé kell tenni. Néhány nap elteltével, mikor az oedema lecsökkent, körkörös gipszet helyezünk fel. A rögzítést 4-6 hétig tartjuk fenn. Darabos törések esetében vállig érő gipszet helyezünk fel, amit 6-8 hét után vehetünk le. Ha a törés elmozdul, műtéti kezelés kapcsán stabil belső rögzítést végzünk dróttűzéssel, vagy külső rögzítővel biztosítjuk a reponált helyzetet. 2.5.2. Törés után kialakult szövődmények 15
1. Ha a törés tengelyeltéréssel gyógyul, a csuklómozgások lényegesen beszűkülhetnek, létrejöhet az ulna fejecsében subluxatio, ezáltal a pronatioban, supinatioban fájdalmas mozgásbeszűkülés alakulhat ki. 2. Szintén a tengelyeltérés következtében a nervus medianusban megtöretés jöhet létre, ami carpalis alagút syndromához vezethet. 3. A musculus extensor pollicis longus inának fedett szakadása. Ha a törés az ín alatt helyezkedik el, az éles csontfelszín felsértheti, vagy a fellépő nyomásfokozódás miatt degenerálódik, majd később erős mozdulathatására elszakad. 4. Sudeck dystrophia, mely főként a 40-60 év közötti nőknél fordul elő. A nem megfelelő kezelés következtében, szoros gipszrögzítés, többszöri helyretétel, és erőszakos utókezelések okozzák a kialakulását. Tehát, hogy ez ne következzen be, nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre. 2.5.3. Törés után a gyógytornász feladata Mielőtt hozzákezdenénk a kezeléshez, ellenőrizni kell a gipszből kilátszó részeket, mert ebből következtetni lehet arra, hogy a gipsz megfelelően van e felhelyezve, nincs elszíneződve, feldagadva a végtag, érez e zsibbadást. Ha mindezekről meggyőződtünk elkezdhetjük a szabadon lévő ízületek mozgatását. Kialakulhat az ujjak alapízületeiben az extensios contractura 1-2 hét alatt, ezért a megelőzésre gondot kell fordítani. Gipszben végezhet a sérült könnyebb munkát is. Fontos figyelmeztetni a beteget arra, hogy a ne féljen használni az egyébként érintetlen könyök és váll ízületét, illetve ezeket az ízületeket is tornáztatni kell, mert, ha nem, előfordulhat, hogy adductios contractura alakul ki a vállízületében. Gipszlevétel után aktív tornát végeztetünk szárazföldön és langyos vízben is, úgy, hogy a betegnek ne okozzon fájdalmat a torna. Kerülni kell a forró vizet, az erőltetett, fájdalmas kezelést, a masszázst, mert ez elősegíti a Sueck-syndroma kialakulását. Elősegíti még a javulást a későbbiekben alkalmazott jegelés, tens, interferencia, ultrahangkezelés, illetve lézerkezelés, melyek a későbbiekben már a nagyobb funkciójavulást is elősegítik. 16
3. Anyag és módszer 3.1. A vizsgálatban szereplő beteganyag leírása A vizsgálat során két csoportot hasonlítottam össze, melyben összesen huszonhatan vettek részt. 13-13 fő szerepelt mind a két csoportban. Férfiak és nők egyaránt részt vettek a kutatásban. Életkorukat tekintve 18 és 71 év közöttiek voltak, vegyesen mind két csoportban közel azonos arányban. A törés típusa, mindenkinél fractura radii in loco typico volt. Kétféle módon történt a törés kezelése, a csoportok egyik felének konzervatívan volt rögzítve a helyretétel után a csuklója, a másik felének pedig műtéti beavatkozásra került sor. (Mindkét csoportban részt vettek konzervatív és operatív módon kezeltek) A vizsgálatokhoz a beteganyagot biztosította Miskolcon a Megyei Kórház Traumatológiai Osztálya, a Vasgyári Kórház Önálló Fiziotherápiás Osztálya és a mezőkövesdi Mozgásszervi Rehabilitációs Központ. A felméréseket 2010 júniusában kezdtem és 2010 októberében fejeztem be. 3.2. Kezelés és vizsgálat leírása Minden beteg 15 kezelést kapott, ami a gyógytornát illetően mindenki, viszont az egyik csoport lézerkezelést is kapott még a gyógytorna mellé. A kezelés elején az első gyógytorna után, mindenkinél méréseket végeztem. Ízületi szögmérő segítségével lemértem a csukló mozgásterjedelmét. Mind a radialdeviatiot, ulnar-deviatiot, dorsal-flexiot és volar-flexiot is felmértem, hogy egy kiindulási képet kapjak a csukló mozgásterjedelméről. Ezután egy kérdőívet töltettem ki, melyben rákérdeztem a beteg általános egészségi lelki állapotára, hogy a törés miatt előfordult-e a munkavégzés és egyéb mindennapi tevékenységének csökkentése, illetve, hogy a fájdalom miben zavarta, akadályozta munkájában. 17
A beteget megkértem, hogy egy vizuál analóg skálán, jelölje be a fájdalmának a mértékét, erősségét. Ezt követően fényképet készítettem a csuklóról bizonyos helyzetekben. Pontosan beállított, mindenkinél egyforma helyzetet vettem fel. Mindkét alkart könyökben 90 fokban behajlítva párhuzamosan helyeztem az asztalra, majd beállítottam a helyzeteket (radial-ulnar deviatioba; dorsal-volar flexioba), és ezekben a helyzetekben készítettem el a fényképet, amiken szemléltetésképpen jól látszik az egymás mellett elhelyezkedő egészséges és törött csukló közötti különbség és így, ellenőrizni lehet a bekövetkezett változást. 3.2.1. Gyógytorna A gyógytornát mindenkinél egyénre szabottan végeztem, a különböző a fájdalomtűrő képességek miatt, amit az időjárás és egyéb állapotok is befolyásolnak, ezért ezt mindig figyelembe vettem a kezelések során, nehogy szövődmény alakuljon ki. Azoknál a betegeknél, akiknek műtéti beavatkozásra volt szükségük, a tornát megelőzően hegmasszázst is alkalmaztam, a heg lazítására. Az első gyógytorna, alkalmával tájékozódtam a beteg állapotáról, a csuklót illetően, és fájdalom határig vezetett aktív tornát illetve aktív tornát végeztettem. A vezetett aktív tornában szerepelt PNF technika, melyet az izom erősödése és a koordináció javulása érdekében alkalmaztam. A PNF technikákból a következőket választottam Hold-relax technika: a mozgáspálya növelésére, az izomzat lazítására, ezt a technikát óvatosan alkalmaztam, mivel Én adok ellenállást és a betegnek, amit meg kell tartania, úgyhogy figyeltem, az ellenállás mértékére, hogy a fájdalom határon belül maradjak. Contract-relax technika: a mozgáspálya növelésére, illetve az izomaktivitás fokozására használtam ezt a technikát. Az elmozdulással járó technikát szintén óvatosan alkalmaztam, mert az ellenállásomnak itt sem volt szabad nagynak lennie, nehogy valamilyen traumát okozzak. 18
Postizometrikus relaxáció: ez a technika, mivel az aktív és passzív sztrecsing keveréke szintén kiválóan alkalmas volt a rögzítés, fájdalom, ödéma következtében kialakult kontraktúrás izmok lazítására. A technika végén egyelőre még kíméletesebb passzív nyújtást alkalmaztam. A tornába beépítettem önállóan végrehajtandó gyakorlatokat, melyeket a beteg saját izomerejével végzett, és ezekben a feladatokban az ép végtag is dolgozott, motivációként, hogy a beteg képet kapjon arról, hogy hol tart az érintett oldal az éphez képest. 3.2.2. Segédeszközök Segédeszközöket is használtam, melyek a funkció javulásában segítettek. Ilyen segédeszköz volt az ujj extensor erősítő, illetve az ujj flexor erősítő, melynek a gyengébbik változatát alkalmaztam a kezelés elején. Használtam még a flexor erősítő szitát, ebből is a gyengébb, zöld-sárga változatot, mellyel erősítettem az ujj flexorokat, dorsal-volar flexorokat, a radial-ulnar deviatiot végző izmokat és a pro-supinatiot végző izmokat is. A szorító erő fokozására alkalmaztam szivacslabdát. 3.2.3. Kiegészítő lézer terápia A gyógytorna után kapták meg a lézerkezelést azok a betegek, akik a lézeres csoportba tartoztak. A 13 főből 10 beteg az asztali lézerek közül az MLS típusú lézerrel volt kezelve, melynek sugárzása egy nagyobb felületre terjed ki, és különböző hullámhosszúságú lézersugárzás szinkronizálásán alapszik. A maradék 3 beteg, KLS típusú lézerrel volt kezelve, melyhez lézer zuhany volt csatlakoztatva, amiben 6 lézerdióda van, amely nem összefüggően világítja meg a felületet, hanem a 6 pontnak megfelelően. Tehát a két gép között a sugárzási felület nagyságában és programozhatóságában van különbség, mivel az MLS lézer esetében a különböző tünetekre, syndromákra külön programok szerkeszthetők, míg a másik esetben ez nem lehetséges. Annak érdekében, hogy a kéttípusú lézert is össze tudjam hasonlítani, hogy 19
van e különbség a két típus között, készítettem még három-három főből álló csoportot, mely csoportok tagjai közül hárman MLS lézerrel, hárman KLS lézerrel voltak kezelve. 3.2.4. A kezelés további menete A következő kezelések alkalmával is ugyan ezt az irányvonalat vittem tovább, változás az ellenállás fokozásában, és az ismétlési szám növelésében volt. Ahogy a beteg állapota engedte, fokozatosan építettem be a nehezebben kivitelezhető gyakorlatokat is, illetve a segédeszközök közül is beépítettem fokozatosan az erősebb változatot. Az ujj flexor erősítő szitának bevezettem a piros-kék változatát, mely erősebb, mint a sárga-zöld. A tízedik kezelés alkalmával, egy újabb felmérést végeztem, melyben szintén lemértem a mozgáspályát ízületi szögmérő segítségével, kitöltettem a kérdőívet, amit az első kezelés alkalmával is, egy vizuál analóg skálát, a fájdalom mértékének az ellenőrzésére, végül újabb képeket készítettem a csuklóról a beállított helyzetekben. A további kezelések alkalmával is változtattam a gyakorlatok nehézségén, ismét növeltem az ismétlési számot, az ellenállás mértékét. Bevezettem a thera-band szalaggal végzett gyakorlatokat, a zöld színű szalag segítségével színesítettem a mozgásprogramot. Mikor erősödött a beteg izomereje, nehezítettem az ellenálláson és a szalag erősségén, úgy, hogy több rétegben hajtottam össze a szalagot, így nagyobb izomerővel kellett dolgoznia a betegnek. Természetesen, az idősebb, vagy nehezebben gyógyuló, kevésbé motivált betegeknél, nem lehetett olyan nagymértékben előre haladni az ellenállás változtatásával és az ismétlési szám fokozásával, illetve a segédeszközt sem nehezítettem annyira, de úgy próbáltam összeállítani a feladatokat, hogy a beteg saját állapotukhoz képest javulást érjenek el. Akik viszont nagymértékű javulást mutattak, azoknál segédeszközként 0.5; 1; 1.5 kg-os súlyt is a kezükbe tudtam adni. Kiegészítésként a napi fél óra torna mellé házi feladatként tanácsoltam a foglalkozáson megtanult feladatok gyakorlását, minél többszöri ismétlését. 20
Az utolsó alkalommal (15. kezelés) ahogy az eddigiek során, szintén a torna után végeztem el a felméréseket. Minden felmérést a mozgásterjedelmet illetően elvégeztem az ízületi szögmérő segítségével, a kérdőívet kitöltettem, a vizuál analóg skálán bejelöltetem a beteg szerint a fájdalmának a mértékét, végül a fényképeket is elkészítettem, minden helyzetben, ahogy az előző mérések alkalmával történt. Ekkor a beteg megtekinthette az általa kitöltött kérdőíveket, vizuál analóg skálákat, és képeket, hogy láthassa, milyen állapotot ért el a kezelés elejétől a végéig. Természetesen, a betegekről semmilyen személyes adatot nem használtam fel a dolgozat készítése kapcsán, és a fotók készítését is úgy végeztem, hogy a beteg arcának kihagyásával, a vizsgálandó területet lehessen látni a képen úgy, hogy senkit se lehessen felismerni rajta. (A kétféle típusú MLS és KLS típusú lézerről készített képek, és néhány fénykép a betegek mozgásterjedelmének változásáról a 8. számú mellékletben megtalálható). 21
4. Eredmények 4.1.1. Radial-deviatios mozgásról készített mérések eredményeinek összehasonlítása a két csoport között 1. ábra: Lézerkezelésben is részesült csoport radial-deviatiojának változása. Az ábra x tengelye jelöli a 13 beteget, az y tengelye, pedig a mozgásterjedelmet, fokértékben mutatja. Y Konrollcsoport radial-deviatio értékei 35 30 25 1. mérés 20 15 10 5 3. mérés 0 X Ica K. Attila Emese Ariella I. Jánosné T.Györgyné B. István Cs. Sándor P. Attila Imre S.Józsefné H. László H. Anita S. Andrásné 22
2. ábra: A kontroll csoport, azaz akik csak gyógytornában részesültek radialdeviatiojának változását mutatja a diagram. Az x tengely a 13 beteget, az y tengely pedig a mozgásterjedelmet, fokokban szemlélteti. Radial-deviatio változások értékei név I. mérés III. mérés százalékban + értékben + B. Katalin 10 30 200,00% 20 S. Józsefné 6 18 200,00% 12 Antalné V. Katalin 18 20 11,11% 2 V. Lászlóné 10 16 60,00% 6 Sárika néni 17,5 30 71,43% 12,5 O. Tamás 30 32 6,67% 2 D. Attila 45 45 0,00% 0 B. Kálmánné 15 19 26,67% 4 P. György 2 18 800,00% 16 T. Istvánné 0 19 0,00% 19 B. Jenőné 20 22 10,00% 2 Dr. J. Orsolya 13 17 30,77% 4 K. Sándorné 0 13 0,00% 13 átlagban 108,97% 9 3. ábra: Ez a táblázat a lézeres csoport radial-deviatios értékeit mutatja százalék és fokértékben az első és harmadik mérés alkalmával. Radial-deviatio változások értékei név I. mérés III. mérés százalékban + értékben + Ica 20 25 25,00% 5 23
K. Attila 30 32 6,67% 2 Emese 17 29 70,59% 12 Ariella 25 30 20,00% 5 I. Jánosné 5 15 200,00% 10 T.Györgyné 0 15 0,00% 15 B. István 9 20 122,22% 11 Cs. Sándor 0 20 0,00% 20 P. Attila Imre 5 15 200,00% 10 S.Józsefné 5 15 200,00% 10 H. László 12 20 66,67% 8 H. Anita 5 20 300,00% 15 S. Andrásné 8 16 100,00% 8 átlagban 100,86% 10 4. ábra: Ez a táblázat a kontrollcsoport radial-deviatios értékeit mutatja százalék és fokértékben az első és harmadik mérés alkalmával. Mint kiderül a táblázatokból, hogy a lézeres csoport eredményei értékben átlagosan 9 fokot javultak, ami százalékértékben 108,97%-os javulást jelent átlagban, szemben a kontrollcsoporttal, akik nem kaptak lézerkezelést, fokértékben ugyan 10 az átlagos javulás, de ebben az esetben ez átlag 100,86%-os javulást jelent. A lézer kiegészítő terápia ebben az esetben 8,11%-kal növelte a radial-deviatios mozgást a csuklóban. 24
4.1.2. Ulnar-deviatios mozgásról készített mérések eredményeinek összehasonlítása a két csoport között 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 Y Uln.dev. értékek változása B. Katalin S. Józsefné Antalné V. Katalin V. Lászlóné Sárika néni O. Tamás D. Attila B. Kálmánné P. György T. Istvánné B. Jenőné Dr. J. Orsolya K. Sándorné 1. mérés 3. mérés X 5. ábra: Lézerkezelésben is részesült csoport ulnar-deviatiojának változása az első és harmadik mérés alkalmával. Az x tengely mutatja a 13 embert, illetve a hozzájuk tartozó első és utolsó alkalmat, míg az y tengely a mozgásterjedelmet mutatja fokértékben. 25
Y Kontrollcsoport ulnar-deviatio értékei 40 35 30 1. mérés 25 20 15 3. mérés 10 5 0 X Ica K. Attila Emese Ariella I. Jánosné T.Györgyné B. István Cs. Sándor P. Attila Imre S.Józsefné H. László H. Anita S. Andrásné 6. ábra: A kontroll csoport, azaz akik csak gyógytornában részesültek ulnar-deviatiojának változását mutatja a diagram. Az x tengely mutatja a 13 beteget, és a két mérést, az y tengely pedig az ulnar-deviatio fokértékét ábrázolja. Ulnar-deviatio változások értékei név I. mérés III. mérés százalékban + értékben + B. Katalin 9 20 122,22% 11 S. Józsefné 4 27 575,00% 23 Antalné V. Katalin 30 40 33,33% 10 V. Lászlóné 12 20 66,67% 8 Sárika néni 15 32 113,33% 17 O. Tamás 20 30 50,00% 10 D. Attila 20 45 125,00% 25 B. Kálmánné 18 30 66,67% 12 P. György 10 30 200,00% 20 T. Istvánné 29 35 20,69% 6 26
B. Jenőné 30 35 16,67% 5 Dr. J. Orsolya 0 25 0,00% 25 K. Sándorné 0 32 0,00% 32 átlagban 106,89% 16 7. ábra: A lézeres csoport ulnar-deviatiojának változását mutatja százalék és fokértékben, az első és harmadik mérés alkalmával. Ulnar-deviatio változások értékei név I. mérés III. mérés százalékban + értékben + Ica 15 30 100,00% 15 K. Attila 25 35 40,00% 10 Emese 20 30 50,00% 10 Ariella 20 38 90,00% 18 I. Jánosné 0 22 0,00% 22 T.Györgyné 0 30 0,00% 30 B. István 5 20 300,00% 15 Cs. Sándor 20 30 50,00% 10 P. Attila Imre 3 25 733,33% 22 S.Józsefné 12 25 108,33% 13 H. László 20 30 50,00% 10 H. Anita 2 25 1150,00% 23 S. Andrásné 10 20 100,00% 10 átlagban 213,21% 16 8. ábra: A kontrollcsoport ulnar-deviatiojának változását mutatja százalék és fokértékben, az első és harmadik mérés alkalmával. 27
Látszik, hogy mind a két esetben az értéket tekintve egyaránt 16-16 az átlagos javulás. A százalékot tekintve viszont a lézeres csoportnál ez 106,89%-ot jelent, a kontrollcsoportnál 213,21% az átlagos javulás. Tehát ebben az esetben a különbség az átlagos százalékot tekintve, 106,32%. A kontroll csoportban, ebben az esetben ennyivel jobb eredmény született. 4.1.3. Dorsal-flexios mozgásról készített mérések eredményeinek összehasonlítása a két csoport között 9. ábra: Lézerkezelésben is részesült csoport dorsal-flexiojának változása az első és harmadik mérés alkalmával. Az x tengely mutatja a 13 beteget, az y tengely a dorsal-flexio fokértékeinek változását mutatja a mérések során. 28
Y Kontrol csoport dorsal-flexio értékei 80 70 60 50 40 30 1. mérés 3. mérés 20 10 0 Ica K. Attila Emese Ariella I. Jánosné T.Györgyné B. István Cs. Sándor P. Attila Imre S.Józsefné H. László H. Anita S. Andrásné X 10. ábra: A kontrollcsoport dorsal-flexiojának változása az első és harmadik mérés alkalmával. Az x tengely jelöli a fokértékeket, az y tengely, pedig a 13 embert. Dorsal-flexio változások értékei név I. mérés III. mérés százalékban + értékben + B. Katalin 44 57 29,55% 13 S. Józsefné 5 43 760,00% 38 Antalné V. Katalin 30 57 90,00% 27 V. Lászlóné 41 49 19,51% 8 Sárika néni 52 75 44,23% 23 O. Tamás 35 45 28,57% 10 D. Attila 50 60 20,00% 10 B. Kálmánné 25 40 60,00% 15 P. György 0 38 0,00% 38 T. Istvánné 38 68 78,95% 30 B. Jenőné 43 52 20,93% 9 29
Dr. J. Orsolya 0 16 0,00% 16 K. Sándorné 0 40 0,00% 40 átlagban 88,60% 21 11. ábra: Ez a táblázat a lézeres csoport dorsal-flexios értékeinek változását szemlélteti, az első és harmadik mérés alkalmával, százalék és fokértékben. Dorsal-flexio változások értékei név I. mérés III. mérés százalékban + értékben + Ica 20 35 75,00% 15 K. Attila 50 75 50,00% 25 Emese 30 49 63,33% 19 Ariella 40 60 50,00% 20 I. Jánosné 0 20 0,00% 20 T.Györgyné 5 30 500,00% 25 B. István 30 46 53,33% 16 Cs. Sándor 30 45 50,00% 15 P. Attila Imre 0 38 0,00% 38 S.Józsefné 20 38 90,00% 18 H. László 40 45 12,50% 5 H. Anita 30 45 50,00% 15 S. Andrásné 35 45 28,57% 10 átlagban 78,67% 19 12. ábra: Ez a táblázat a kontrollcsoport dorsal-flexios mozgásterjedelmének változását mutatja az első és harmadik mérés alkalmával, százalék és fokértékben. 30
A lézerkezelést is kapottak esetében a fokértékbeli javulás átlagosan 21 fok, ami 88,60%-ot jelent átlagosan. A kontrollcsoport esetében átlagban 19 fok a javulás, ami 78,67%-os átlagos javulást jelent az első mérésekhez képest. Tehát a lézerkezelést is kapottaknál 9,93%-al többet segített a kiegészítő terápia. 4.1.4. Volar-flexios mozgásról készített mérések eredményeinek összehasonlítása a két csoport között Y Lézercsoport volar-flexio értékei 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 B. Katalin S. Józsefné Antalné V. Katalin V. Lászlóné Sárika néni O. Tamás D. Attila B. Kálmánné P. György T. Istvánné B. Jenőné Dr. J. Orsolya K. Sándorné X 1. mérés 3. mérés 13. ábra: Ez a diagram mutatja a lézerkezelésben is részesült csoport volar-flexiojának a változását az első és utolsó mérés alkalmával. Az x tengely mutatja, a 13 embert, illetve az első és utolsó mérést, míg az y tengely mutatja a volar-flexio fokértékbeli változását. 31
Y Kontrollcsoport volar-flexio értékei 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Ica K. Attila Emese Ariella I. Jánosné T.Györgyné B. István Cs. Sándor P. Attila Imre S.Józsefné H. László H. Anita S. Andrásné 1. mérés 3. mérés X 14. ábra: A kontrollcsoport volar-flexios értékeit ábrázolja az első és harmadik mérés alkalmával. Az x tengely mutatja a 13 embert, az y tengely pedig a volar-flexio értékeit fokokban. A két vonaldiagram jól szemlélteti a változásokat az egyes embereknél a két mérés alkalmával. Volar-flexio változások értékei név I. mérés III. mérés százalékban + értékben + B. Katalin 23 34 47,83% 11 S. Józsefné 10 52 420,00% 42 Antalné V. Katalin 21 60 185,71% 39 V. Lászlóné 35 50 42,86% 15 Sárika néni 70 84 20,00% 14 O. Tamás 40 70 75,00% 30 D. Attila 55 90 63,64% 35 B. Kálmánné 12 34 183,33% 22 P. György 30 46 53,33% 16 T. Istvánné 0 40 0,00% 40 32
B. Jenőné 32 45 40,63% 13 Dr. J. Orsolya 17 57 235,29% 40 K. Sándorné 2 40 1900,00% 38 átlagban 251,36% 27 15. ábra: A táblázat a lézerkezelést is kapott csoport volar-flexios mozgásterjedelmének a változásait mutatja, százalék és fokértékben, az első és harmadik mérés alkalmával. Volar-flexio változások értékei I. III. százalékban értékben név mérés mérés + + Ica 30 40 33,33% 10 K. Attila 50 80 60,00% 30 Emese 33 55 66,67% 22 Ariella 50 90 80,00% 40 I. Jánosné 15 36 140,00% 21 T.Györgyné 2 22 1000,00% 20 B. István 15 22 46,67% 7 Cs. Sándor 0 18 0,00% 18 P. Attila Imre 5 20 300,00% 15 S.Józsefné 10 25 150,00% 15 H. László 28 33 17,86% 5 H. Anita 40 48 20,00% 8 S. Andrásné 30 40 33,33% 10 átlagban 149,84% 17 33
16. ábra: A kontrollcsoport volar-flexios értékeit mutatja a táblázat, az első és utolsó mérést összehasonlítva, százalék és fokértékben. Jól látszik, hogy a kiegészítő lézer terápiás csoportnál a volar-flexio átlagosan 27 fokot javult, ami 251,36%-ot jelent átlagosan. A csak gyógytornában részesültek esetében pedig a volar-flexio átlagosan 17 fokot javult, ami 149,84%-os javulást jelent. Ebben az esetben a kiegészítő lézerkezelést kapott csoport 101,52%-kal (átlagosan) jobb eredményt mutat. 4.1.5. Vizuál Analóg Skálán mért értékek összehasonlítása a két csoport között 17. ábra: A gyógytorna mellett lézerkezelést is kapott csoport Vizuál Analóg Skálájának, azaz a fájdalmat jelző skálának az értékeit mutatja három mérés alkalmával. Az x tengely mutatja a 13 beteget, az y tengely pedig a fájdalom erősségét jelzi számértékben. 34
Y Kontrollcsoport vas. értékeinek változása 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1. mérés 2. mérés 3. mérés X Ica K. Attila Emese Ariella I. Jánosné T.Györgyné B. István Cs. Sándor P. Attila Imre S.Józsefné H. László H. Anita S. Andrásné 18. ábra: A csak gyógytornakezelést kapott csoport Vizuális Analóg skálájának, azaz a fájdalmat jelző skálának az értékeit ábrázolja három mérés alkalmával. Az x tengely a 13 beteget, az y tengely pedig a fájdalom erősségét jelzi számértékben. VAS skála változások értékei név I. mérés III. mérés százalékban - értékben - B. Katalin 40 10-75,00% -30 S. Józsefné 90 10-88,89% -80 Antalné V. Katalin 90 5-94,44% -85 V. Lászlóné 75 45-40,00% -30 Sárika néni 50 10-80,00% -40 O. Tamás 63 53-15,87% -10 D. Attila 25 0-100,00% -25 B. Kálmánné 90 40-55,56% -50 P. György 80 40-50,00% -40 T. Istvánné 90 15-83,33% -75 B. Jenőné 50 20-60,00% -30 35
Dr. J. Orsolya 90 30-66,67% -60 K. Sándorné 100 20-80,00% -80 átlagban -68,44% -49 19. ábra: A lézerkezelést is kapott csoport Vizuál Analóg Skála értékeit mutatja az első és a harmadik mérést összehasonlítva. Az első és harmadik mérés alatt látható a beteg által bejelölt érték, ami a fájdalom erősségét jelenti, a százalékos értékek pedig a fájdalom csökkenését mutatják százalékban. VAS. skála változások értékei név I. mérés III. mérés értékben százalékban - - Ica 50 30-40,00% -20 K. Attila 0 0 0,00% 0 Emese 40 10-75,00% -30 Ariella 50 3-94,00% -47 I. Jánosné 90 68-24,44% -22 T.Györgyné 95 72-24,21% -23 B. István 90 67-25,56% -23 Cs. Sándor 75 57-24,00% -18 P. Attila Imre 85 65-23,53% -20 S.Józsefné 90 68-24,44% -22 H. László 80 68-15,00% -12 H. Anita 50 43-14,00% -7 S. Andrásné 50 38-24,00% -12 átlagban -31,40% -20 36
20. ábra: A kontrollcsoport Vizuál Analóg Skála értékeit mutatja az első és a harmadik mérést összehasonlítva. Az első és harmadik mérés alatt látható a beteg által bejelölt érték, ami a fájdalom erősségét jelenti, a százalékos értékek pedig a fájdalom csökkenését mutatják százalékban. Látható, hogy a fájdalom a lézeres csoportban átlagosan 49 értéket csökkent, ami átlagosan 68,44%-os csökkenést jelent, tehát 68,44%-ot csökkent a fájdalom átlagban. A kontrollcsoport esetében átlagosan 20 értéket csökkent a fádalom, ami 31,40%-ot jelent átlagban. Tehát a lézerkezelést is kapottak esetében a fájdalom átlagosan 37,04%-al nagyobb mértékben csökkent, a kontrollcsoporthoz képest. 4.2.1. Az MLS és KLS típusú lézerrel kezeltek radial-deviatios értékeinek összehasonlítása 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 Y KLS lézerrel kezeltek radial-deviatio értékei 1 2 3 Sárika néni O. Tamás D. Attila X 21. ábra: A KLS típusú lézerrel kezelt betegek radial-deviatios értékeinek változását mutatja a három mérés alkalmával. Az x tengely jelöli a méréseket, az y tengely pedig a fokértékeket. 37
35 30 Y MLS lézerrel kezeltek radial-deviatio értékei 25 20 15 10 B. Katalin P. György T. Istvánné 5 0 1 2 3 X 22. ábra: Az MLS típusú lézerrel kezelt betegek radial-deviatios értékeinek változását mutatja a három mérés alkalmával. Az x tengely jelöli a méréseket, az y tengely pedig a fokértékeket. Mindkét ábrán jól látszik a mozgásterjedelem növekedése. MLS Radial-deviatios változás Név I. III. értékben + százalékban + B. Katalin 10 30 20 200% P. György 2 18 16 800% T. Istvánné 0 19 19 0% átlagban 18 333% KLS I. III. Sárika néni 17,5 30 13 71% O. Tamás 30 32 2 7% D. Attila 45 45 0 0% átlagban 5 26% 23. ábra: Ebből a táblázatból kiderül a százalékos és fok értékbeli változás az MLS és KLS lézerrel kezelteknél a radial-deviatios mozgást tekintve. 38
Jól látszik a különbség, hogy az első méréshez képest mennyit javultak az eredmények. Az is kiderül, hogy az MLS lézerrel kezelt három betegnél átlagosan 18 fokot javult ez a mozgás, ami százalékban átlagosan 333%-os javulást jelent. Ezzel szemben a KLS lézerrel kezelteknél átlagosan 5 fokos javulás figyelhető meg ami, átlag 26%-os javulást jelent. Tehát ebben az esetben az MLS lézer 307%-al többet javított a radial-deviatios mozgáson, mint a KLS típus. 4.2.2. Az MLS és KLS típusú lézerrel kezeltek ulnar-deviatios értékeinek összehasonlítása Y KLS lézerrel kezeltek ulnar-deviatio értékei 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 1 2 3 X Sárika néni O. Tamás D. Attila 24. ábra: A KLS típusú lézerrel kezelt betegek ulnar-deviatios értékeinek változását mutatja a három mérés alkalmával. Az x tengely a mérések alkalmát jelöli, az y tengely pedig a mozgásterjedelem változását fokértékben. 39
40 35 30 25 20 15 10 5 0 Y MLS lézerrel kezeltek ulnar-deviatio értékei 1 2 3 X B. Katalin P. György T. Istvánné 25. ábra: Az MLS típusú lézerrel kezelt betegek ulnar-deviatios értékeinek változását ábrázolja a három mérés alkalmával. Az x tengely a mérések alkalmát jelöli, az y tengely pedig a mozgásterjedelem változását fokértékben. MLS Ulnar-deviatios változás Név I. III. értékben + százalékban + B. Katalin 9 20 11 122% P. György 10 30 20 200% T. Istvánné 29 35 6 21% átlagban 12 114% KLS I. III. Sárika néni 15 32 17 113% O. Tamás 20 30 10 50% D. Attila 20 45 25 125% átlagban 17 96% 26. ábra: A táblázat mutatja a százalék és fok értékbeli különbségeket, illetve az MLS és KLS lézerrel kezelt betegek ulnar-deviatios értékeinek változását. 40
Mint kiderül, ebben az esetben is javulnak az értékek, méghozzá az MLS típusnál átlagosan 12 fokot, azaz 114%-ot javul az ulnar-deviatio. A KLS típusnál átlagban 17 fok, 96 % a javulás. Fokértékben ugyan jobb eredményt mutat a KLS típussal kezeltek eredményei, de százalékra levetítve 18%-al jobb eredményt értünk el az MLS típust alkalmazva. 4.2.3. Az MLS és KLS típusú lézerrel kezeltek dorsal-flexios értékeinek összehasonlítása Y KLS lézerrel kezeltek dorsal-flexio értékei 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1 2 3 Sárika néni O. Tamás D. Attila X 27. ábra: A KLS típusú lézerrel kezelt betegek dorsal-flexios értékeinek változását mutatja a három mérés alkalmával. Az x tengely a mérések alkalmát jelöli, az y tengely pedig a mozgásterjedelem változását fokértékben. 41
Y MLS lézerrel kezeltek dorsal-flexio értékei 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1 2 3 B. Katalin P. György T. Istvánné X 28. ábra: Az MLS típusú lézerrel kezelt betegek dorsal-flexios értékeinek változását mutatja, szintén a három mérés alkalmával. Az x tengely a mérések alkalmát jelöli, az y tengely pedig a mozgásterjedelem változását fokértékben. MLS Dorsal-flexios változás Név I. III. értékben + százalékban + B. Katalin 44 57 13 30% P. György 0 38 38 0% T. Istvánné 38 68 30 79% átlagban 27 36% KLS I. III. Sárika néni 52 75 23 44% O. Tamás 35 45 10 29% D. Attila 50 60 10 20% átlagban 14 31% 42
29. ábra: Az MLS, KLS típusú lézerrel kezelt betegek dorsal-flexios értékeinek változását mutatja, százalék és fokértékben. Az MLS típusnál a dorsal-flexio átlagosan 27 fokot javult, ami a három beteg esetében 36%-os javulást jelent, míg a KLS típust tekintve, ugyanez a mozgás átlagban14 fokot javult, ami 31%-ot jelent. Ebben az esetben is 5%-kal többet teljesített az MLS típusú lézer. 4.2.4. Az MLS és KLS típusú lézerrel kezeltek volar-flexios értékeinek összehasonlítása Y KLS lézerrel kezeltek volar-flexio értékei 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1 2 3 X Sárika néni O. Tamás D. Attila 30. ábra: Ez a diagram mutatja a KLS típusú lézerrel kezeltek volar-flexios értékeit három mérés alkalmával. Az x tengely a mérések alkalmát jelöli, az y tengely pedig a mozgásterjedelem változását fokértékben. 43
Y MLS lézerrel kezeltek volar-flexio értékei 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 1 2 3 X B. Katalin P. György T. Istvánné 31. ábra: Az MLS típusú lézerrel kezeltek volar-flexios értékeit lehet látni az ábrán a három mérés alkalmával. Az x tengely a mérések alkalmát jelöli, az y tengely pedig a mozgásterjedelem változását fokértékben. MLS Volar-flexios változás Név I. III. értékben + százalékban + B. Katalin 23 34 11 48% P. György 30 46 16 53% T. Istvánné 0 40 40 átlagban 22 51% KLS I. III. Sárika néni 70 84 14 20% O. Tamás 40 70 30 75% D. Attila 55 90 35 64% átlagban 26 53% 44
32. ábra: A táblázat mutatja, hogy az első méréshez képest milyen fok és százalékértékű javulást értünk el a volar-flexios mozgásban a KLS és MLS típust összehasonlítva. Látszik, hogy az MLS típusnál átlagosan 22 fok a javulás, ez 51%-os javulást jelent, míg a KLS típusnál 26 fok, 53% átlagban a javulás. Ebben az esetben a KLS típust alkalmazva 2%-kal nagyobb javulást értünk el. 4.2.5. Az MLS és KLS típusú lézerrel kezeltek Vizuál Analóg Skálán mért értékeknek összehasonlítása X KLS lézerrel kezeltek Vas-skála értékei 3 2 D. Attila O. Tamás Sárika néni 1 0 10 20 30 40 50 60 70 Y 33. ábra 45
X MLS lézerrel kezeltek Vas-skála értékei 3 T. Istvánné 2 P. György B. Katalin 1 0 20 40 60 80 100 Y 34. ábra 33. ábra: A KLS típusú lézerrel kezelt betegek Vizuál Analóg Skálájának az értékeit mutatja, három alkalommal. Az Y tengely jelöli az első, második, és harmadik alkalmat, az x tengely pedig a fájdalom erősségét. Jól látszik a fájdalom csökkenése az egyes esetekben. 34. ábra: Az MLS típusú lézerrel kezelt betegek Vizuál Analóg Skálájának az értékeit mutatja, három alkalommal. Az Y tengely jelöli az első, második, és harmadik alkalmat, az x tengely pedig a fájdalom erősségét. MLS Vas.skála változás Név I. III. értékben - százalékban - B. Katalin 40 10-30 -75% P. György 80 40-40 -50% T. Istvánné 90 15-75 -83% átlagban -48-69% KLS I. III. Sárika néni 50 10-40 -80% O. Tamás 63 53-10 -16% 46
D. Attila 25 0-25 -100% átlagban -25-65% 35. ábra: Az MLS és KLS típusú lézerrel kezelt betegek Vizuál Analóg Skálán mért fájdalom összehasonlítása olvasható ki a táblázatból, mégpedig az első és utolsó mérés alkalmával. Kiolvasható, hogy az MLS típusnál a fájdalom átlagosan 48 értéket csökkent, ami 69%-os csökkenést jelent, míg a KLS típusnál átlagosan 25 értéket, ami 65%-os csökkenést figyelhetünk meg. Ez azt jelenti, hogy az értéket tekintve az MLS típus 23 értékkel és 4%-al nagyobb mértékben csökkenti a fájdalmat szemben a KLS típussal. 4.3. A kérdőívből kiemelt kérdések szemléltetése (A kérdőívet, az ábrákhoz segítségül, az 1-es számú mellékletben lehet megtekinteni.) 4.3.1. A kérdőívben szereplő 1. kérdés eredményeinek szemléltetése a lézer és kontrollcsoportot összehasonlítva. 47
36. ábra: A lézeres csoport 13 tagjának a válaszait jelöli a diagram a három mérés alkalmával. Az x tengely jelöli a csoport tagjait, illetve az egymást követő alkalmakat, időrendben. Az y tengely pedig a válaszok lehetséges számértékét jelzi, melyhez a kérdőívben szereplő minősítések tartoznak, amit a kérdőív egyes számú kérdésénél lehet megtalálni. A diagram alapján 7 embernél javulás figyelhető meg a kérdést illetően. Y 1. kérdés: Hogyan jellemezné egészségét? 6 5 4 3 2 1. mérés 2. mérés 3. mérés 1 0 Ica K. Attila Emese Ariella I. Jánosné T.Györgyné B. István Cs. Sándor P. Attila Imre S.Józsefné H. László H. Anita S. Andrásné X 37. ábra: A kontrollcsoport 13 tagjának eredményeit mutatja a diagram a három mérés alkalmával. 48
Az x tengely jelöli a csoport tagjait, illetve az egymást követő alkalmakat, időrendben. Az y tengely pedig a válaszok lehetséges számértékét jelzi, melyhez a kérdőívben szereplő minősítések tartoznak, amit a kérdőív egyes számú kérdésénél lehet megtalálni. Ebben az esetben is javulás figyelhető meg 6 ember esetében. 4.3.2. A kérdőívben szereplő 2. kérdés eredményeinek szemléltetése a lézer és kontrollcsoportot összehasonlítva. 38. ábra: A lézeres csoport 13 tagjának a válaszait jelöli a diagram a három mérés alkalmával. Az x tengely jelöli a csoport tagjait, illetve az egymást követő alkalmakat, időrendben. Az y tengely pedig a válaszok lehetséges számértékét jelzi, melyhez a kérdőívben szereplő minősítések tartoznak, amit a kérdőív egyes számú kérdésénél lehet megtalálni. A diagram alapján javulás figyelhető meg a kérdést illetően 9 embernél, tehát Ők jobban érezték magukat. 49
4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 Y Ica 2. kérdés: Egy hét múltán milyennek érzi egészségi állapotát? K. Attila Emese Ariella I. Jánosné T.Györgyné B. István Cs. Sándor P. Attila Imre S.Józsefné H. László H. Anita S. Andrásné 1. mérés 2. mérés 3. mérés X 39. ábra: A kontrollcsoport 13 tagjának eredményeit mutatja a diagram a három mérés alkalmával. Az x tengely jelöli a csoport tagjait, illetve az egymást követő alkalmakat, időrendben. Az y tengely pedig a válaszok lehetséges számértékét jelzi, melyhez a kérdőívben szereplő minősítések tartoznak, amit a kérdőív egyes számú kérdésénél lehet megtalálni. Ebben az esetben is javulás figyelhető meg 9 ember tekintetében, tehát az egészségi állapot javul, ha az aktuális egészségkárosodás is javul. 4.3.3. A kérdőívben szereplő 3. kérdés eredményeinek szemléltetése a lézer és kontrollcsoportot összehasonlítva. 50
40. ábra: Lézeres csoport eredményei Az x tengely jelöli a 13 beteget és a mérések alkalmait, az y tengely pedig a válaszok lehetőségét jelöli, melyhez segítséget ad szintén az 1-es számú melléklet. A diagramból viszont kiderül, hogy a 13 emberből 9 a kezelés végére nem csökkentette a munkával, vagy más elfoglaltsággal töltött időt testi egészsége miatt. Y 2,5 2 1,5 1 0,5 0 Ica K. Attila 3/a kérdés: Csökkentenie-e kellett a munkával, vagy más elfoglaltsággal töltött időt Emese Ariella I. Jánosné T.Györgyné B. István Cs. Sándor P. Attila Imre S.Józsefné H. László H. Anita S. Andrásné 1. mérés 2. mérés 3. mérés X 41. ábra: Kontrollcsoport eredményei A jelölések, megegyeznek a 40. ábránál leírtakkal. Ebben az esetben 11 embernél figyelhető meg a javulás. 51
4.3.4. A kérdőívben szereplő 3/b; c; d kérdések jellemzése a lézer és kontrollcsoport esetében. 3/b kérdés a lézerkezelést is kapott csoportnál: 42. ábra, mely az 5-ös számú mellékletben található: Lézeres csoport értékeit mutatja Az x tengely jelöli a 13 beteget, és a mérések alkalmát, az y tengely pedig a válaszok lehetőségét jelöli, melyhez segítséget ad szintén az 1-es számú melléklet. A diagramból kiderül, hogy a kezelés végére 9 ember esetében javulás figyelhető meg, azaz nem végeztek kevesebbet, mint amennyit szerettek volna a testi egészség miatt. 3/b kérdés a kontrollcsoportnál: 43. ábra, mely az 5-ös számú mellékletben található: Kontrollcsoport értékeit mutatja. Az x tengely jelöli a 13 beteget, és a mérések alkalmát, az y tengely pedig a válaszok lehetőségét jelöli, melyhez segítséget ad szintén az 1-es számú melléklet. A kezelés végére 8 embernél figyelhető meg javulás a kérdés tekintetében. 3/c kérdés a lézerkezelést is kapott csoportnál: 44. ábra, mely az 5-ös számú mellékletben található: a lézeres csoport értékeit mutatja. Az x tengely jelöli a 13 beteget, és a mérések alkalmát, az y tengely pedig a válaszok lehetőségét jelöli, melyhez segítséget ad szintén az 1-es számú melléklet. Ebben az esetben 7 embernél figyelhető meg javulás az első méréshez képest. 3/c kérdés a kontrollcsoportnál: 45. ábra, mely az 5-ös számú mellékletben található: a kontrollcsoport eredményeit mutatja. Az x tengely jelöli a 13 beteget, és a mérések alkalmát, az y tengely pedig a válaszok lehetőségét jelöli, melyhez segítséget ad szintén az 1-es számú melléklet. Ebben az esetben 5 embernél figyelhető meg javulás. 3/d kérdés a lézeres csoportnál: 46. ábra, mely az 5-ös számú mellékletben található: a lézeres csoport eredményeit szemlélteti. 52
Az x tengely jelöli a 13 beteget, és a mérések alkalmát, az y tengely pedig a válaszok lehetőségét jelöli, melyhez segítséget ad szintén az 1-es számú melléklet. 9 ember esetében ment végbe javulás az utolsó mérésre a kérdés tekintetében. 3/d kérdés a kontrollcsoportnál: 47. ábra, mely az 5-ös számú mellékletben található: a kontrollcsoport eredményeit szemlélteti. Az x tengely jelöli a 13 beteget, és a mérések alkalmát, az y tengely pedig a válaszok lehetőségét jelöli, melyhez segítséget ad szintén az 1-es számú melléklet. Ebben az esetben 7 embernél figyelhető meg pozitív változás a kérdés vonatkozásában. 4.3.5. A kérdőívben szereplő 4/a; b; kérdés eredményeinek szemléltetése a lézer és kontrollcsoportot összehasonlítva. A kérdés a lelki gondok miatti munkavégzés csökkentésére utalt. 4/a kérdés a lézeres csoportnál: 48. ábra, mely az 5-ös számú mellékletben található: a lézeres csoport eredményeit szemlélteti. Az x tengely jelöli a 13 beteget, és a mérések alkalmát, az y tengely pedig a válaszok lehetőségét jelöli, melyhez segítséget ad szintén az 1-es számú melléklet. 7 ember esetében javult a lelkiállapot, ezért nem csökkent a munkavégzéssel töltött idő a kezelés végére. 4/a kérdés a kontrollcsoportnál: 49. ábra, mely az 5-ös számú mellékletben található: a kontrollcsoport eredményeit ábrázolja. A jelölések megegyeznek a 48. ábránál leírtakkal. Ebben az esetben is 7 embernél figyelhető meg a pozitív változás. 4/b kérdés a lézeres csoportnál: 50. ábra, mely az 5-ös számú mellékletben található: a lézerkezelést is kapott csoport eredményeit mutatja a harmadik mérés alkalmával. 53
A kördiagramból jól kiolvasható, hogy a harmadik mérés alkalmával 77%-a a lézeres csoportnak annyi munkát végzett, mint amennyit szeretett volna. 4/b kérdés a kontrollcsoportnál: 51. ábra, mely az 5-ös számú mellékletben található: a kontrollcsoport eredményeit mutatja a harmadik mérés, azaz a kezelés végén. A kördiagramból itt az látszik, hogy a kontrollcsoport 85%-a annyi munkát végzett, mint amennyit szeretett volna. 4.3.6. A kérdőívben szereplő 6. kérdés eredményeinek szemléltetése a lézer és kontrollcsoportot összehasonlítva. 6. kérdés a lézeres csoportnál: 52. ábra, mely az 5-ös számú mellékletben található: a lézeres csoportnál az első és utolsó mérés eredményeit szemlélteti. Az x tengely mutatja a 13 beteget, illetve az első és harmadik mérést, az y tengely pedig az 1-es számú mellékletben megtalálható kérdőív 6. kérdésének megfelelő értékeit mutatja. 11 esetben kiolvasható a fájdalom csökkenése. 6. kérdés a kontrollcsoportnál: 53. ábra, mely az5-ös számú mellékletben található: a kontrollcsoportnál az első és utolsó mérés eredményeit mutatja. A jelölések megegyeznek az 52.ábránál leírtakkal. E szerint a mérés szerint a kontrollcsoportnál 8 ember esetében csökkent a fájdalom a kezelés végéra az első kitöltéshez képest. 4.3.7. A kérdőívben szereplő 8/f. kérdés eredményeinek szemléltetése a lézer és kontrollcsoportot összehasonlítva. 8/f kérdés a lézeres csoportnál: 54
Az 54. és 55. ábra, mely az 5-ös számú mellékletben található: a lézeres csoport értékeit szemlélteti. A két ábrát összehasonlítóan kell tekinteni, mert az első és harmadik mérést külön mutatják. A kördiagramokból jól látszik, hogy a kezelés elején, amikor beszűkült mozgáspálya és nagy fádalom jelentkezett a sérült területen a lézeres csoport 54%-a szomorúnak és levertnek érezte magát meglehetősen, míg a kezelés végére, a csoport 54%-a egyáltalán nem érezte magát szomorúnak és levertnek. 8/f kérdés a kontrollcsoportnál: Az 56. és 57. ábra, mely az 5-ös számú mellékletben található: a kontrollcsoport értékeit szemlélteti. A két ábrát itt is összehasonlítva kell tekinteni, mert az első és harmadik mérést külön mutatják. A kontrollcsoport 31%-a a kezelés elején meglehetősen szomorúnak és levertnek érezte magát. A kezelés végére viszont a csoport 38%-a egyáltalán nem érezte magát szomorúnak és levertnek (mivel javult az állapotuk). 4.3.8. A kérdőívben szereplő 10/c. kérdés eredményeinek szemléltetése a lézer és kontrollcsoportot összehasonlítva. 10/c kérdés a lézeres csoportnál: Az 58. és 59. ábra, mely az 5-ös számú mellékletben található: a lézeres csoport értékeit szemlélteti, itt is összehasonlítva kell tekinteni az ábrákat, mert az első és harmadik mérés eredményeit külön mutatják. Jól látszik a javulás mértéke, mert a lézeres csoportnál az első mérés alkalmával 37% többnyire igaznak gondolta, hogy romlik az egészsége, míg a harmadik méréskor 62% inkább nem igaznak vélte az állítást, hogy romlik az egészsége. 10/c kérdés a kontrollcsoportnál: A 60. és 61. ábra, mely az 5-ös számú mellékletben található: a kontrollcsoport értékeit ábrázolja. Az ábrákat az 58. és 59. ábrához hasonlóan kell tekinteni. 55
A javulás a kontrollcsoportnál is megfigyelhető, mert az első méréskor 39%-ban többnyire igaznak gondolták, hogy romlik az egészségük, viszont a harmadik alkalommal 54%-ban az inkább nem igazra voksoltak. A részletesebb táblázatot, melyben látható az összes mérés eredménye és a kérdőívben szereplő összes kérdésre adott válasz, az egyes betegekre vonatkoztatva, háromszori alkalommal, megtalálható a mellékletben. A lézeres csoport összes eredménye a 6. számú mellékletben, a kontrollcsoport összes eredménye a 7. számú mellékletben található. 56
5. Megbeszélés 5.1. Diszkusszió A dolgozatom készítése kapcsán a kutatás középpontjában az állt, hogy a fractura radii in loco typico utáni rehabilitációt kiegészítő lézer terápia, milyen mértékben befolyásolja a mozgásterjedelem növekedését és a fájdalom csökkenését. Az előző fejezetben bemutatott diagramok és táblázatok jól szemléltetik a lézer jótékony hatását, és a százalékos javulást is bemutatják. Látható, minden vizsgált mozgásnál (kivéve az ulnar-deviationál) a lézer és kontrollcsoportot összehasonlítva, hogy a lézer hatására jobb eredmények születtek, mint a kontrollcsoportban. A fájdalom mértéke pedig átlagosan 37,04%-al jobban csökkent a lézer terápiában is részesült csoportnál, mint a kontrollcsoportnál. A változások és a különbségek, a lézer pozitív hatásának tudhatók be egyértelműen, mivel a lézer fény fájdalmat csillapít, növeli a mikrocirculációt, oedemát csökkent, és növeli a sejtek regenerációs képességét, illetve növeli a szervezet védekező képességét. A kérdőív egészségi és általános állapotra utaló kérdései esetében illetve a funkcióra vonatkozó kérdések esetében is összefügg a javulás és a jobb közérzet a fájdalom csökkenésével és a fiziológiáshoz közelítő funkció elérésével. 5.2. A feltett hipotézisek megválaszolása 1. Hipotézisem beigazolódott, mivel a radial-deviatio; dorsal-flexio; volar-flexio (kivéve az ulnar-flexiot) tekintetében az átlagos százalékos javulás nagyobb mértékű, mint a kontrollcsoportban, és mivel a fájdalom is átlagosan 37,04%-kal nagyobb mértékben csökkent, a kontrollcsoporthoz képest. 2. Hipotézisem ebben a kutatásban nem igazolódott be, mivel a kontrollcsoport tagjai között nem alakult ki senkinek szövődmény. 57
3. Hipotézisem beigazolódott, mivel a lemért mozgások közül mindben, kivéve a volar-flexiot nagyobb mértékű átlagos százalékos javulás figyelhető meg, a fájdalom tekintetében pedig átlagosan 4%-al nagyobb mértékben csökkentette a fájdalmat az MLS lézer, mint a KLS lézer. 4. Hipotézisem beigazolódott, mivel, ha nő a mozgásterjedelem, márpedig az MLS lézer hatására jobb eredmények születtek e tekintetben, akkor nő a funkció is. A kérdőívben a munkavégzésre utaló 3. és 4. kérdésre adott válaszok alapján, többen nem csökkentették a munkát, és nem végeztek kevesebbet, mint amennyit szerettek volna, ez is igazolja a funkció javulását. 5. Hipotézisem beigazolódott, mivel ugyan erre példa nem volt, hogy csak lézer kezelést kapjon valaki és gyógytornát nem, de a lézerkezelés egy kiegészítő terápia, ami nem helyettesíti a gyógytornát, a javulást viszont nagymértékben elősegíti. 58
6. Összefoglalás Dolgozatomban ismertettem a lézerfény legfontosabb tulajdonságait, a lézertípusokat, a gyógyászati alkalmazását, hatását. Ismertettem a témával kapcsolatos traumatológiai és anatómiai tudnivalókat, melyek szükségesek a helyes és tervszerűen kivitelezett rehabilitációhoz. A dolgozat kapcsán felmerült fő kérdésre sikerült megkapni a választ, miszerint a lézer pozitívan befolyásolja a rehabilitációt. Mind a mozgásterjedelemben, mind a fájdalom csillapításában nagyszerű kiegészítő terápiának bizonyult, mivel a mérések magukért beszélnek a nagyobb mértékű javulás tekintetében. Sikerült megbizonyosodni arról is, hogy a betegek egészségi állapotát nagymértékben befolyásolja a fájdalom, és, ha a fájdalmat sikerül csökkenteni, vagy megszűntetni, javul a közérzetük, általános állapotuk és a munkavégzés tekintetében is többet tudnak teljesíteni. Bebizonyosodott többek között az is, hogy a lézer fényt nagyobb felületre kiterjesztve jobb eredmény érhető el a mozgásterjedelmet és a fájdalom csökkenést illetően. Fontos tudni azonban, hogy a lézerkezelést nem szabad a gyógytorna elé helyezni, mivel torna nélkül kevés eredmény érhető el. Véleményem szerint a beteg pszichés vezetése is nagyon fontos, ami a gyógytornász feladatkörébe szintén beletartozik, mivel a beteg hozzáállása is nagymértékben befolyásolja a javulás ütemét, ezért törekedni kell a beteg motiválására is. Végezetül a legfontosabb tanulság a számomra, hogy a lézer kiegészítő terápia nagyon hasznos, mivel pozitívumok sokaságát lehet felsorolni, ha a terápiát jellemezni kell és a betegek javulását figyelembe véve is rendkívül előnyös, ezért remélem, hogy egyre több rehabilitációs tevékenység kapcsán lesz lehetőség alkalmazni. 59
7. Irodalomjegyzék http://orfi.wertz.hu/hbcs/sf36.doc Dr. Horváth Judit; Dr. Tanos Ervin: Diódalézer Vademecum Szoftlézer terápia; Laseuropa Kft. Budapest, 1994. Lézer alapismeretek az egészségügyben dolgozók részére középfokú (gyógytornász, fizioterápiás asszisztens) továbbképző tanfolyam; Vezető előadó: dr. Horváth Judit; szervező: Lénárt Miklósné; Miskolc, 2010. május 29. Dr. Rupnik János: Traumatológia Gyógytornászhallgatók számára; Medicina Könyvkiadó RT. Budapest, 2008. Dr. Tarsoly Emil: Funkcionális Anatómia; Medicina Könyvkiadó RT. Budapest, 2006. 60
8. Mellékletek 1. számú melléklet Kérdőív az Ön egészségi állapotáról Ez a kérdőív azt vizsgálja, hogy mi az Ön véleménye a saját egészségi állapotáról. Segítségével nyomon követhető, hogyan érzi magát és mennyire képes elvégezni megszokott tevékenységeit. Kérjük, hogy válaszoljon minden kérdésre a zárójelben szereplő útmutatás szerint. Ha bizonytalan a választásban, kérem, jelölje meg az Önnek legmegfelelőbb választ. 1. Hogyan jellemezné egészségét? (Csak egy számot jelöljön meg!) Kitűnő... 1 Nagyon jó... 2 Jó... 3 Tűrhető... 4 Rossz... 5 2. Az egy héttel ezelőttihez képest, milyennek tartja egészségi állapotát most? (Csak egy számot jelöljön meg!) Most sokkal jobb, mint egy héttel ezelőtt... 1 Most valamivel jobb, mint egy héttel ezelőtt... 2 Nagyjából olyan, mint egy héttel ezelőtt... 3 Most valamivel rosszabb, mint egy héttel ezelőtt... 4 Most sokkal rosszabb, mint egy héttel ezelőtt... 5 61
3. Az elmúlt hét során testi egészsége miatt, előfordultak-e az alábbiak munkája, vagy más rendszeres tevékenysége során? (Soronként csak egy számot jelöljön meg!) Igen Nem a) Csökkentenie kellett a munkával, vagy más elfoglaltsággal töltött időt 1 2 b) Kevesebbet végzett, mint amennyit szeretett volna 1 2 c) Bizonyos típusú munkát vagy tevékenységet nem tudott elvégezni d) Csak nehézségek árán tudta elvégezni munkáját, vagy más tevékenységet 1 2 1 2 4. Az elmúlt hét során lelki gondok (például lehangoltság vagy idegeskedés) miatt előfordultak-e az alábbiak munkája, vagy más rendszeres tevékenysége során? (Soronként csak egy számot jelöljön meg!) Igen Nem a) Csökkentenie kellett a munkával, vagy más elfoglaltsággal töltött időt 1 2 b) Kevesebbet végzett, mint amennyit szeretett volna 1 2 c) Nem olyan gondosan végezte munkáját, vagy más tevékenységeit, ahogyan szokta 1 2 5. Az elmúlt hét során mennyire zavarta testi egészsége, vagy lelki gondjai szokásos kapcsolatát családjával, barátaival, szomszédjaival, vagy másokkal? (Csak egy számot jelöljön meg!) Egyáltalán nem... 1 Alig... 2 62
Közepesen... 3 Meglehetősen... 4 Nagyon is... 5 6. Milyen erős testi fájdalmai voltak az elmúlt hét során? (Csak egy számot jelöljön meg!) Nem voltak... 1 Nagyon enyhe... 2 Közepes... 3 Erős... 4 Nagyon erős... 5 7. Az elmúlt hét során a fájdalom mennyire zavarta megszokott munkájában, beleértve a munkahelyi és házimunkát? (Csak egy számot jelöljön meg!) Semennyire... 1 Egy kicsit... 2 Közepesen... 3 Meglehetősen... 4 Nagyon... 5 8. A következő kérdések arról érdeklődnek, hogy az elmúlt hét során hogyan érezte magát. Minden kérdésnél kérjük, azt az egy választ jelölje be, amely a legközelebb áll Önhöz. Az elmúlt hét során: (Minden sorban csak egy számot jelöljön meg!) Mindvégig Az idő legnagyobb részében Meglehetősen sokat Az idő kis részében Az idő nagyon kis részében Egyáltalán nem 63
a) Tele volt életkedvvel? b) Nagyon ideges volt? c) Annyira maga alatt volt, semmi sem tudta felvidítani? d) Nyugodtnak és békésnek érezte magát? e) Tele volt energiával? f) Szomorúnak és levertnek érezte magát? g) Kimerült volt? h) Boldog embernek érezte magát? 1 2 3 4 5 6 1 2 3 4 5 6 1 2 3 4 5 6 1 2 3 4 5 6 1 2 3 4 5 6 1 2 3 4 5 6 1 2 3 4 5 6 1 2 3 4 5 6 i) Fáradt volt? 1 2 3 4 5 6 9. Az elmúlt hét során befolyásolta-e testi, vagy lelki állapota személyes kapcsolatait, például barátok, rokonok meglátogatása stb.? (csak egy számot jelöljön meg) Mindvégig... 1 Az idő legnagyobb részében... 2 64
Az idő kis részében... 3 Az idő nagyon kis részében... 4 Egyáltalán nem... 5 10. Mennyire igazak a következő állítások az Ön esetében? (Soronként csak egy számot jelöljön meg!) Teljesen Többnyire Nem Inkább Egyáltalán igaz igaz tudom nem igaz nem igaz a) Könnyebben megbetegszem, mint mások? b) Olyan egészséges vagyok, mint bárki más? c) Romlik az egészségem? d) Makkegészséges vagyok? 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 2. számú melléklet Beteg neve:... A mozgásterápia dokumentációja 1. Anamnézis: Szubjektív panaszok: Fájdalom helye:... jellege:... kisugárzása:... ideje:... 65
Erőssége: gyenge, közepes, erős 2. Inspekció: 3. Objektív vizsgálat: Mozgásterjedelem (+ izomerő) radial-deviatio ulnar-deviacio volar-flexio dorsal-flexio kezelés kezdetén kezelési idő felénél kezelés végén Mozgásfolyamat kivitelezése: koordinált/zavart/parakoordinált Beteg kooperációja: jó/közepes/elfogadható/rossz 4. Kezelés menete: dátum: Végzett tevékenység leírása: 66
3. számú melléklet Vizuális Analóg Skála 67
4. számú melléklet Meghatalmazás! Alulírott, hozzájárulok, hogy Hajdu Anett, a Miskolci Egyetem Egészségügyi Karának III. éves hallgatója a szakdolgozatához rólam fényképet készítsen, melyen nem látható az arcom, és a személyiségi jogaimat megőrizve használja fel a munkájában. 68
5. számú melléklet 42.ábra 3/b kérdés: Kevesebbet végzett, mint amennyit szeretett volna? Y 2,5 2 1,5 1. mérés 2. mérés 1 3. mérés 0,5 0 Ica K. Attila Emese Ariella I. Jánosné T.Györgyné B. István Cs. Sándor P. Attila Imre S.Józsefné H. László H. Anita S. Andrásné X 43.ábra 69
44.ábra 3/c kérdés: Bizonyos munkát, vagy tevékenységet nem tudott elvégezni? 2,5 Y 2 1,5 1 1. mérés 2. mérés 3. mérés 0,5 0 X Ica K. Attila Emese Ariella I. Jánosné T.Györgyné B. István Cs. Sándor P. Attila Imre S.Józsefné H. László H. Anita S. Andrásné 45.ábra 70
46.ábra 2,5 Y 3/d kérdés: Csak nehézségek árán tudta elvégezni munkáját, vagy más tevékenységet? 2 1,5 1 1. mérés 2. mérés 3. mérés 0,5 0 Ica K. Attila Emese Ariella I. Jánosné T.Györgyné B. István Cs. Sándor P. Attila Imre S.Józsefné H. László H. Anita S. Andrásné X 47.ábra 71
48.ábra 2,5 Y 4/a kérdés: Csökkentenie kellett a munkával, vagy más elfoglaltsággal töltött időt? 2 1,5 1 1. mérés 2. mérés 3. mérés 0,5 0 Ica K. Attila Emese Ariella I. Jánosné T.Györgyné B. István Cs. Sándor P. Attila Imre S.Józsefné H. László H. Anita S. Andrásné X 49.ábra 72
4/b kérdés: Kevesebbet végzett, mint amennyit szeretett volna? (III.mérés) 23% Igen Nem 77% 50.ábra 4/b kérdés: Kevesebbet végzett, mint amennyit szeretett volna? (III. mérés) 15% igen nem 85% 51.ábra 73
52.ábra 6 Y 6. kérdés: Milyen erős testi fájdalmai voltak, az elmúlt hét során? 5 4 3 1. mérés 3. mérés 2 1 0 X Ica K. Attila Emese Ariella I. Jánosné T.Györgyné B. István Cs. Sándor P. Attila Imre S.Józsefné H. László H. Anita S. Andrásné 53.ábra 74
8/f kérdés: Szomorúnak és levertnek érezte magát? (III. mérés) 8% 54% 15% 23% Az idő legnagyobb részében Az idő kis részében Az idő nagyon kis részében Egyáltalán nem 54.ábra 8/f kérdés: Szomorúnak és levertnek érzezte magát (III. mérés) 8% 38% 31% Meglehetősen Az idő kis részében Az idő nagyon kis részében Egyáltalán nem 23% 55.ábra 75
8/f kérdés: Szomorúnak és levertnek érezte magát? (I. mérés) 8% 23% 15% 54% Meglehetősen Az idő kis részében Az idő nagyon kis részében Egyáltalán nem 56.ábra 8/f kérdés: Szomorúnak és levertnek érezte magát (I.mérés) 23% 8% Az idő legnagyobb részében 31% Meglehetősen Az idő kis részében 15% Az idő nagyon kis részében Egyáltalán nem 23% 57.ábra 76
10/c kérdés: Romlik az egészségem? (I. mérés) 9% 37% 36% Többnyire igaz Nem tudom Inkább nem igaz Egyáltalán nem igaz 18% 58.ábra 10/c kérdés: Romlik az egészségem? (III. mérés) 15% 23% Nem tudom Inkább nem igaz Egyáltalán nem igaz 62% 59.ábra 77
10/c kérdés: Romlik az egészségem (I. mérés) 15% Többnyire igaz 39% Nem tudom 23% Inkább nem igaz Egyáltalán nem igaz 23% 60.ábra 10/c kérdés: Romlik az egészségem (III. mérés) 23% 15% 8% Többnyire igaz Nem tudom Inkább nem igaz Egyáltalán nem igaz 54% 61.ábra 78
6. számú melléklet Lézeres csoport táblázata 79
80
7. számú melléklet Kontrollcsoport táblázata 81
82