A legújabb adatok összefoglalása az antibiotikum rezisztenciáról az Európai Unióban Legfontosabb tények az antibiotikum rezisztenciáról A mikroorganizmusok antibiotikumokkal szemben kialakuló rezisztenciája globális közegészségügyi probléma, oka elsősorban az antibiotikumok nagymértékű használata. A betegek olyan fertőzéseket szenvednek el, amelyeket sokszor több antibiotikummal szemben ellenálló baktériumok okoznak. Gyakran olyan rezisztens baktériumok felelősek a fertőzések kialakulásáért, amelyek rezisztenciája a surveillancehoz tartozó valamennyi antibiotikum csoportokra nézve Európa-szerte nő. Ilyen a Klebsiella pneumoniae és az Escherichia coli. A rezisztencia növekedése tapasztalható egyes antibiotikumok vagy azok kombinációjával szemben (multi-rezisztencia). A karbapenem-rezisztens Klebsiella pneumoniae törzsek előfordulási aránya emelkedik az Európai Unió országaiban. Számolni kell a rezisztens baktériumok terjedésével. Az ellátott betegek átkerülése egyik országból a másikba, nyilvánvaló kockázatot jelent a karbapenemrezisztens baktériumok terjedése szempontjából, különösen akkor, ha a beteg olyan területről érkezik, vagy olyan területen kapott korábban orvosi ellátást, ahol magas az ilyen karbapenem-rezisztens baktériumok előfordulási aránya. A karbapenemek a legfontosabb utolsó vonalbeli antibiotikumok a multirezisztens Gram-negatív baktériumok pl. K. pneumoniae és E. coli, által okozott fertőzések terápiájában. A karbapenemmel szembeni rezisztencia csak néhány antibiotikumra korlátozza a terápiás választás lehetőségét. Ez gyakran a több évtizede kifejlesztett antibiotikumokat jelenti, melyeknek hatása korlátozott ugyanakkor van mellékhatásuk is van. A meticillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) előfordulása néhány európai országban csökkenést mutat. Az országok egynegyede azonban az összes Staphylococcus aureus okozta invazív fertőzések több mint 25 százalékában MRSA fertőzést jelent. Antibiotikum-rezisztencia az Európai Unióban Az adatokat az Európai Antimikrobiális Rezisztencia Surveillance Hálózata (European Antimicrobial Resistance Surveillance Network - EARS-Net) gyűjtötte, a koordinációt az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (European Centre for Disease Prevention and Control - ECDC) végezte. A térképek meghatározott invazív mintából izolált baktériumok, antibiotikum-rezisztencia arányát mutatják ; az adatok az EARS-Net-ben résztvevő országok által jelentett laboratóriumi eredményeken alapulnak. 1
Klebsiella pneumoniae (K. pneumoniae) A Gram-negatív baktériumok közül a K. pneumoniae egyik gyakori okozója a húgyúti és légúti fertőzéseknek. Ez a mikroorganizmus a kórházi személyzet kezének közvetítésével gyorsan képes a betegek gyomor-bélrendszeréből más betegekre terjedni, ami nosocomialis járványok kialakulásához vezetve. Fontos szempont, hogy a csökkent immun-védekezőképességű betegeknél az ilyen fertőzés kialakulásának kockázata nagyobb. A karbapenem-rezisztens K. pneumoniae előfordulási aránya 2009 óta drámain növekszik az Európai Unióban. 2009-ben, karbapenem-rezisztens K. pneumoniae törzset csak Görögországban mutattak ki, bár Olaszországban és Cipruson is találtak a K. pneumoniae invazív izolátumaiban karbapenem-rezisztenciát. 2010-ben Ausztriában, Cipruson, Magyarországon és Olaszországban figyelték meg a karbapenem-rezisztens K. pneumoniae növekvő tendenciáját. (1. ábra). Ez a növekedés különösen aggasztó, mivel a karbapenemek - a több antibiotikum hatóanyagra rezisztens, Gram-negatív baktériumok által okozott fertőzések terápiájában, közöttük a kiterjedt spektrumú β-laktamázt (ESBL) termelők esetében- az utolsó vonalbeli választható antibiotikumokat jelentik. A karbapenem-rezisztens K. pneumoniae vagy más karbapenem-rezisztens baktériumokkal fertőzött betegeknél nagyon korlátozottak a terápiás választás lehetőségei. 2
1. ábra : Klebsiella pneumoniae: a karbapenemekre rezisztens invazív izolátumok aránya, 2009-ben (A) és 2010-ben (B) (Adatforrás: EARS-Net) A: A karbapenem-rezisztens K. pneumoniae aránya, 2009-ben B: A karbapenem-rezisztens K. pneumoniae aránya, 2010-ben 3
A karbapenem-rezisztencia mellett, a multirezisztens K. pneumoniae magas előfordulási gyakorisága (rezisztencia a harmadik generációs cephalosporinokra, fluoroquinolonokra és aminoglikozidokra) szembeszökő Dél-, Közép- és Kelet-Európában (2. ábra). 2. ábra: Klebsiella pneumoniae: a multirezisztens K. pneumoniae előfordulási arány ( rezisztencia a harmadik generációs cephalosporinok, fluoroquinolonok és aminoglikozidokkal szembeni ), 2010-ben (Adatforrás: EARS-Net) 4
Escherichia coli (E. coli) Az E. coli az okozója a területen és a kórházban szerzett Gram-negatív baktériumok által okozott bacteraemiának és húgyúti fertőzéseknek. Az E. coli ugyanakkor egyike a leggyakoribb élelmiszerrel terjedő kórokozóknak is világszerte. A rezisztens E. coli baktériumokban előfordulási aránya, a surveillancehoz tartozó minden antibiotikum csoportra nézve Európa-szerte növekszik, egyes antibiotikumok vagy azok kombinációjával szemben. Néhány antibiotikum esetében, a növekedés még azokban az országokban is egyértelműen látható, ahol korábban is már viszonylag magas rezisztenciaszint volt látható. A 3. ábra mutatja a fluoroquinolonok, az E. coli fertőzések terápiájában legfontosabb antibiotikumok, európai rezisztencia helyzetét, 2010-ben. 5
3. ábra: Escherichia coli: fluoroquinolon rezisztenia aránya invazív izolátumokban, 2009 és 2010 (Adatforrás: EARS-Net) A: A fluoroquinolon rezisztencia arány E. coli, 2009-ben B: A fluoroquinolon rezisztencia arány E. coli, 2010-ben 6
Meticillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) Az MRSA az antibiotikum rezisztens kórokozók közül az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzéseknek legfontosabb oka világszerte. MRSA fertőzések a kórházi ápolási idő meghosszabbodását és a halálozási arány növekedését okozhatják. 2010-ben, hét országból (Ausztria, Ciprus, az Egyesült Királyság, Észtország, Franciaország, Görögország és Írország) jelentették az MRSA csökkenő tendenciáját. Ez reményt ad arra, hogy az infekciókontroll és a rezisztencia visszaszorítása érdekében történő nemzeti törekvések, néhány esetben lelassíthatják a rezisztencia növekedését. Az MRSA azonban továbbra is közegészségügyi prioritás marad, mivel az MRSA jelentősen növekvő trendjét észlelték négy országban (Magyarország, Németország, Olaszország és Szlovénia), és az MRSA aránya 25% felett marad, az országok több mint egynegyedében (4. ábra). Az 7
4. ábra: Staphylococcus aureus: meticillin (MRSA) rezisztencia arány invazív izolátumokban, 2009 (A) és 2010 (B) (Adatforrás: EARS-Net) A: Az MRSA aránya, 2009-ben B: Az MRSA aránya, 2010-ben 8