Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság JELENTÉSTERVEZET

Átírás

1 EURÓPAI PARLAMENT Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság /2041(INI) JELENTÉSTERVEZET Mikrobiális kihívás Az antimikrobiális rezisztenciából származó növekvő kockázatok (2012/2041(INI)) Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság Előadó: Anna Rosbach PR\ doc PE v01-00 Egyesülve a sokféleségben

2 PR_INI TARTALOMJEGYZÉK Oldal AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY...3 INDOKOLÁS...10 PE v /12 PR\ doc

3 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY Mikrobiális kihívás Az antimikrobiális rezisztenciából származó növekvő kockázatok (2012/2041(INI)) Az Európai Parlament, tekintettel az antimikrobiális rezisztenciának a humán- és állat-egészségügyi ágazatban kifejtett hatásáról, valamint az Egy egészség megközelítésről szóló június 22-i tanácsi következtetésekre, tekintettel a Cselekvési terv az antimikrobiális rezisztenciából származó növekvő kockázatok megakadályozására című, november 15-i európai bizottsági közleményre (COM(2011)0748), tekintettel a Mikrobiális kihívás Az emberi egészséget fenyegető veszély elnevezésű közös kutatási programozási kezdeményezésről szóló október 27-i bizottsági ajánlásra (C(2011)7660), tekintettel a közegészséget fenyegető antimikrobiális rezisztenciáról szóló október 27-i európai parlamenti állásfoglalásra 1, tekintettel az antibiotikum-rezisztenciáról szóló május 12-i európai parlamenti állásfoglalásra 2, tekintettel a Bizottság szolgálatai által az antimikrobiális rezisztenciáról készített, november 18-i munkadokumentumra (SANCO/6876/2009r6), tekintettel az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) és az Európai Gyógyszerügynökség szeptember 17-i, Bakteriális kihívás: ideje reagálni című közös technikai jelentésére, amely felhívást tartalmaz az Európai Unióban a multirezisztens baktériumok és az új antibakteriális szerek kifejlesztése közötti szakadék áthidalására 3, tekintettel az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ március 14-i második közös jelentésére az emberi szervezetre, állatokra és élelmiszerekre hatással lévő zoonotikus baktériumok antimikrobiális rezisztenciájáról 4, 1 Elfogadott szövegek, P7_TA(2011) Elfogadott szövegek, P7_TA(2011) az EFSA Lapja (2012; 10(3)) 2598., 233. o. PR\ doc 3/12 PE v01-00

4 tekintettel a Tanács június 10-i ülésén elfogadott, az antimikrobiális rezisztenciáról szóló következtetésekre, tekintettel a Tanács december 1-jei ülésén elfogadott, a hatékony antibakteriális szerekre irányuló innovatív ösztönző intézkedésekről szóló következtetésekre, tekintettel az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzését és leküzdését is magában foglaló betegbiztonságról szóló június 9-i tanácsi ajánlásra 1, tekintettel a WHO által a humán gyógyászatban alkalmazott kritikus fontosságú antimikrobiális szerekről készített második felülvizsgált jegyzékre (a WHO antimikrobiális rezisztencia átfogó felügyeletével foglalkozó tanácsadó csoportjának [AGISAR] első ülésén (Koppenhága, 2009) készült jelentés), tekintettel a Bizottságnak az antimikrobiális hatóanyagoknak a humán orvostudományban való körültekintő alkalmazásáról szóló 2002/77/EK tanácsi ajánlás végrehajtásáról szóló tagállami jelentések alapján készített április 9-i második jelentésére a Tanácsnak 2, valamint a jelentést kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumra 3, tekintettel a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre 4, amely tiltja az antibiotikumok növekedésserkentő szerként történő használatát, tekintettel az antimikrobiális hatóanyagoknak a humán orvostudományban való körültekintő alkalmazásáról szóló, november 15-i 2002/77/EK tanácsi ajánlásra 5, valamint az Európai Parlament október 23-i, a fent említett tanácsi ajánlásra vonatkozó javaslatról szóló állásfoglalására, tekintettel a Bizottság Közösségi stratégia az antimikrobiális rezisztenciával szemben című, június 20-i közleményére (COM(2001)0333), tekintettel az Európai Parlamentnek a es időszakra szóló állatjóléti cselekvési terv értékeléséről és elemzéséről szóló május 5-i állásfoglalására 6, tekintettel az antimikrobiális rezisztencia kérdéseivel foglalkozó transzatlanti munkacsoport (TATFAR) keretében az Egyesült Államok és az Európai Unió között megvalósuló jövőbeli együttműködésre vonatkozó ajánlásokra, 7 tekintettel a CODEX Alimentarius Bizottságnak az élelmiszer-eredetű antimikrobiális rezisztencia kockázatának értékelésére vonatkozó iránymutatásaira 8, 1 HL C 151., , 1. o HL L 268., , 29. o. 5 HL L 34., , 13. o. 6 Elfogadott szövegek, P7_TA(2010) CAC/GL PE v /12 PR\ doc

5 tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére, tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményére (A7 0000/2012), A. mivel a gyógyszerekkel szembeni rezisztencia kialakulása az antimikrobiális kezelés természetes velejárója és elkerülhetetlen következménye; mivel e folyamatot a humán- és állatgyógyászatban való mértéktelen és válogatás nélküli alkalmazás felgyorsíthatja, amely pedig elégtelen higiénés és infekciókontrollal párosulva veszélyeztetheti az amúgy is kis számú, jelenleg rendelkezésre álló antimikrobiális szer hatékony használatát, B. mivel egyes baktériumfajok antibiotikumokkal szembeni rezisztenciája több tagállamban is eléri vagy meghaladja a 25%-ot, C. mivel az EU-ban, Izlandon és Norvégiában együttvéve éves szinten mintegy fertőzés és haláleset írható az antibiotikumokkal szemben rezisztens baktériumok számlájára, amelynek következtében legalább 1,5 milliárd euróra tehető az ezzel összefüggő egészségügyi kiadások, valamint termeléskiesés miatti többletkiadás összege, D. mivel az antimikrobiális rezisztencia térnyerése olyan komplex kérdés, mely számos szorosan összefüggő tényező eredője; és amelyben az egyedi intervenciós intézkedések csak minimális hatékonysággal bírnak, E. mivel az antimikrobiális rezisztencia egyre nő, ugyanakkor az új antimikrobiális szerek kifejlesztése nem tart lépést ennek ütemével; mivel a hetvenes évek óta mindössze három új, a Gram-pozitív 1 multirezisztens baktériumokra általánosan adható antibiotikum kifejlesztésére került sor; mivel az Európai Unióban az antimikrobiális rezisztenciából fakadó halálesetek kétharmadát Gram-negatív baktériumok okozzák, miközben a közeljövőben nincs kilátás új szerek megjelenésére a piacon, F. mivel mert új antibakteriális szerek kifejlesztése jelenleg nincs folyamatban rendkívül fontos megőrizni a meglévő antimikrobiális szerek hatékony alkalmazhatóságát olyan hosszan, ameddig csak lehetséges, mégpedig a fertőzések terjedésének megelőzése, védőoltások, alternatív kezelések, valamint a körültekintő alkalmazás és ellenőrzött adagolás révén, G. mivel kapcsolat mutatható ki az antimikrobiális szerek állatokon történő alkalmazása, illetve a humán rezisztencia terjedése között, mely további kutatást igényel; mivel összehangolt, több ágazatra kiterjedő szakpolitikai megközelítésre van szükség az antimikrobiális rezisztencia kezelésére, mind az orvosok, mind a felhasználók körében az egyes szektorokon belül, H. mivel mindmáig hiányoznak azok a kellő részletességű és európai szinten összehasonlítható adatok, melyek lehetővé tennék az átfogó, országokon átnyúló felügyeletet, valamint az antibiotikumok használata és a rezisztencia közötti kapcsolatot 1 A kifejezés arra utal, hogy a Gram-módszer során a mikroorganizmusok megfestéséhez használt lila színanyag befogja-e az adott organizmust vagy sem; a festés elterjedt eljárás a baktériumok csoportosítására. PR\ doc 5/12 PE v01-00

6 feltáró elemzést, 1. úgy véli, hogy noha a legtöbb tagállam kialakította saját nemzeti stratégiáját az antimikrobiális rezisztencia ellen ( AMR-stratégia ) a kitűzött célok elérése terén tett előrelépés lassú és egyenetlen; maradéktalan és időben történő nemzeti szintű végrehajtás iránti kormányzati elkötelezettségre szólít fel; Az antimikrobiális szerek körültekintő alkalmazása a humán- és az állatgyógyászatban 2. hangsúlyozza, hogy az AMR-stratégiák legfontosabb célkitűzése a jelenleg rendelkezésre álló antimikrobiális szerek hatékonyságának megőrzése oly módon, hogy használatukra felelősségteljesen, a megfelelő terápiás mennyiségben, és kizárólag olyan esetben kerüljön sor, amikor az korlátozott időtartamra és kellő adagolásban orvosilag indokolt, továbbá az antimikrobiális szerek alkalmazásának általános csökkentése révén, különös tekintettel a kritikus fontosságú antimikrobiális szerek 1 humán- és állatgyógyászatban történő használatának a visszaszorítására; 3. rámutat, hogy fokozottabb erőfeszítésekre van szükség az antimikrobális szerek állategészségügyi ágazatban való alkalmazásának az ellenőrzésére; erősen helyteleníti az antimikrobiális szerek megelőző célzatú, a szükségesnél gyakoribb felhasználását az állattenyésztésben; 4. felkéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki jogalkotási javaslatokat az állat-egészségügyre vonatkozóan annak érdekében, hogy a harmadik, illetve negyedik generációs kritikus fontosságú antimikrobiális szerek alkalmazása az emberi használatra korlátozódjon; kiemeli, hogy e javaslatokat az antimikrobiális szereknek az állatgyógyászatban való körültekintő használatára vonatkozó, tényeken alapuló európai iránymutatásokra kell alapozni; 5. felkéri a Bizottságot, hogy őrizze meg a megújult lendületet és 2013 végéig tegyen közzé jelentést az antimikrobiális rezisztencia elleni cselekvési terv végrehajtása terén elért eredményekről; 6. felkéri a Bizottságot, hogy értékelje és kövesse nyomon azt a folyamatot, ahogyan a tagállamok az antimikrobiális szerekre vonatkozó európai jogszabályokat végrehajtják, különös tekintettel az antibiotikumok kizárólag rendelvényre történő használatára, valamint az antimikrobiális szereknek a takarmányban való, növekedésserkentő céllal történő használatának a betiltására; Megelőzés 7. az antimikrobiális hatóanyagok alkalmazásának és könnyű hozzáférhetőségének a korlátozása céljából üdvözli a tagállamok arra irányuló kezdeményezését, hogy felülvizsgálják a továbbra is orvosi rendelvény nélkül hozzáférhető, szájon át alkalmazandó, belélegzendő, illetve parenterális antimikrobiális szerek (nevezetesen a malária elleni, vírusellenes és gombaölő szerek) jogi státuszát; 1 A WHO antimikrobiális rezisztencia átfogó felügyeletével foglalkozó tanácsadó csoportja [AGISAR] első ülésének jelentése, Koppenhága, PE v /12 PR\ doc

7 8. elismeri a vakcináknak az antimikrobiális rezisztencia kialakulásának megakadályozásában játszott szerepét, mivel annak köszönhetően a fertőzések kezeléséhez kevesebb antimikrobiális hatóanyag is elegendő; 9. felkéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki és népszerűsítsen iránymutatásokat az antimikrobiális szereknek a humán- és állatgyógyászatban, az állattenyésztésben, a mezőgazdaságban, az akvakultúrában, valamint a kertészetben való körültekintő alkalmazására vonatkozóan; Új antimikrobiális szerek vagy kezelési alternatívák kifejlesztése 10. felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ösztönözzék a köz- és magánszféra partnerségével összefüggő olyan új és innovatív üzleti modellek kialakítására irányuló erőfeszítéseket, melyek elválasztják az új antibiotikumok, illetve diagnosztikai eszközök kutatás-fejlesztését a szokványos értékesítési ügyletektől annak érdekében, hogy az antibiotikumok felesleges alkalmazásának visszaszorítása mellett elő lehessen segíteni azok jobb hozzáférhetőségét és megfizethetőségét; 11. aláhúzza annak szükségességét, hogy a kritikus fontosságú antimikrobiális szerek, az újonnan kifejlesztett antimikrobiális hatóanyagok, valamint technológiák humán-, illetve állatgyógyászatban való alkalmazására korlátozottan kerüljön sor; hangsúlyozza annak sarkalatos voltát, hogy a kritikus fontosságú antimikrobiális szerek használata kizárólag speciális esetekben, célzottan és kellő módon történjék; 12. felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vegyék fontolóra új szabályozási keretek bevezetését ideértve a szellemi tulajdonjogok átruházhatóságát és az oltalmi idő meghosszabbítását annak érdekében, hogy ez ösztönözze a magánszektornak az antimikrobiális szerek kifejlesztésébe eszközölt befektetéseit; Nyomon követés és jelentéstétel 13. felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy törekedjenek fokozott együttműködésre és koordinációra az emberi szervezetben, az állatokban, a halakban és az élelmiszerekben megjelenő, az antibiotikumokkal szemben rezisztens kórokozó baktériumok korai felismerésében az antimikrobiális rezisztencia mértékének és alakulásának folyamatos nyomon követése érdekében; 14. hangsúlyozza, hogy a nemzeti felügyeleti rendszerek hatékony európai hálózatát kell létrehozni a humán-, illetve állategészségügyi ágazatban annak érdekében, hogy elő lehessen mozdítani az egyértelmű, összehasonlítható, átlátható és naprakész referenciaadatok összegyűjtését az antimikrobiális szerek alkalmazására vonatkozóan; úgy véli, hogy e hálózatnak az EFSA, az ECDC antimikrobás szerek felhasználását felügyelő európai hálózata (ESAC-net), az ECDC antimikrobás rezisztenciát felügyelő európai hálózata (EARS-net), valamint az EMA európai állat-egészségügyi antibiotikumfelhasználási felügyelete (ESVAC) által működtetett rendszereken kell alapulnia; Kommunikáció, oktatás és képzés 15. megállapítja, hogy az antimikrobiális szerek megfelelő használatának ösztönzése a betegek, a gazdálkodók és az orvosok attitűdjének és gyakorlatának megváltozásától függ a humán-, illetve állatgyógyászat terén; úgy véli, hogy mind nemzeti, mind európai szinten hatékonyabb és folyamatos jellegű oktatási és képzési intézkedésekre van szükség; PR\ doc 7/12 PE v01-00

8 16. üdvözli a Tudatos Antibiotikum-alkalmazás Európai Napját (melyet évente, november 18- án tartanak), melynek célja az antimikrobiális szerek felelősségteljes alkalmazásának az ösztönzése; mindazonáltal úgy véli, hogy a kezdeményezés láthatóságát és potenciálját nagymértékben emelnék a sikeres európai és nemzetközi példák tapasztalatain alapuló összehangolt, innovatív és nagy hatású kampányok; 17. felkéri a Bizottságot, hogy az antimikrobiális rezisztenciára irányuló figyelemfelkeltést célzó hatékony kommunikációs kampányok és szakmai képzési programok végrehajtására vonatkozóan készítsen listát a legjobb gyakorlatokról; Nemzetközi együttműködés 18. hangsúlyozza, hogy a nemzetközi utazás gyakorlatának felvirágzása, de kiváltképp az élelmiszerek és takarmányok globális kereskedelme fokozhatja az antimikrobiális rezisztencia határokon átnyúló terjedését; úgy véli, hogy az átfedéseket kiküszöbölő és kritikus tömeget képező, összehangolt és időszerű nemzetközi fellépés az egyetlen lehetséges út a közegészségügyet globálisan fenyegető antimikrobiális rezisztencia minimalizálására; 19. elismeri az Egészségügyi Világszervezet (WHO), az Állat-egészségügyi Világszervezet (OIE), az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO), valamint más érintett világszervezetek elfogadott nemzetközi kezdeményezéseinek fontosságát; mindazonáltal hangsúlyozza annak lényeges voltát, hogy az elfogadott nemzetközi előírásokat és iránymutatásokat világszerte mindenki kövesse; felkéri a Bizottságot, hogy az antimikrobiális rezisztencia elleni cselekvési terv végrehajtásának értékelésében számoljon be a tagállamok által az antimikrobiális rezisztenciával összefüggő legfontosabb nemzetközi kötelezettségvállalások tekintetében elért eredményekről; 20. üdvözli a TATFAR létrehozását, valamint a jövőbeli EU USA együttműködésre vonatkozó, 2011 szeptemberében elfogadott ajánlásokat; különösen hangsúlyozza az alábbi területeken meghozandó konkrét intézkedések jelentőségét: állatgyógyászati célú antimikrobiális szerekkel kapcsolatos összehasonlítható adatok gyűjtése és megosztása, az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések kezelésére vonatkozó, legjobb gyakorlatokon alapuló közös tervek kidolgozása, megerősített együttműködés az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer-biztonsági és Gyógyszerészeti Hivatala (FDA) és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) között az antibakteriális szerek kifejlesztését és az arra vonatkozó szabályozást elősegítő összehangolt megközelítések terén, különös tekintettel a klinikai vizsgálatok szakaszára; o o o PE v /12 PR\ doc

9 21. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamoknak. PR\ doc 9/12 PE v01-00

10 INDOKOLÁS Az antimikrobiális szerek a penicillin harmincas években történő felfedezése óta forradalmasították a humán orvostudományt és az állatorvoslás gyakorlatát, melynek eredményeként számos súlyos és gyakran végzetes bakteriális fertőzés esetében nagymértékben csökkent a halálozások aránya, ezzel párhuzamosan pedig megnyílt az út az innovatív jellegű, invazív sebészeti eljárások széles körű alkalmazása előtt is. Mindazonáltal fennáll annak kockázata, hogy az antimikrobiális rezisztencia jelentette növekvő fenyegetés aláássa mindazt a rendkívüli orvostudományi fejlődést, melyet az antibiotikumok kora hozott. Az antimikrobiális rezisztencia fogalma alatt azt értjük, hogy egy mikroba akkor is képes egy antimikrobiális szer jelenlétében életben maradni és tenyészni, ha máskülönben az adott mennyiség rendszerint elegendő lenne e faj mikroorganizmusainak megbénításához vagy elpusztításához. A mikrobák tehát nagymértékű rezisztenciát képesek kifejleszteni bizonyos antimikrobiális szerekkel szemben, noha rendes körülmények között érzékenyek volnának rájuk 1. Mivel az antimikrobiális szereket jó nyolcvan éve alkalmazzák igen elterjedt módon, a betegségeket okozó mikrobák evolúciója és alkalmazkodó képessége oda vezetett, hogy sok szer mára egyszerűen hatástalanná vált. E kialakulóban lévő válsághelyzet két alapvető, egymással összefüggő okra vezethető vissza: az egyik az antimikrobiális hatóanyagok humán-, illetve állatgyógyászatban való helytelen alkalmazása, a másik pedig az új antimikrobiális szerek kifejlesztésében tapasztalható mintegy negyvenéves innovációs üresjárat, mely a K+F befektetések alacsony megtérülése miatt következett be. Az antimikrobiális rezisztencia problémáját tovább súlyosbította az úgynevezett multirezisztencia megjelenése egyes bakteriális organizmusok esetében, amely ronthatja egy sor, egymással nem rokon antimikrobiális szer hatékonyságát, és mind az emberek, mind az állatok esetében veszélyeztetheti a választott kezelési módszer eredményességét, kitolhatja a gyógyulási időt, vagy akár a kezelés sikertelenségéhez is vezethet. Jóllehet viszonylag sokan ismerik a nagyon nehezen leküzdhető MRSA (meticillinrezisztens Staphylococcus aureus) baktériumot, melyet általában a több kórházat is megjáró betegek terjesztenek, a miltirezisztens fertőzések listája igencsak hosszú, és többek között a húgyúti megbetegedések, a tüdőgyulladás és a tuberkulózis kórokozója is szerepel rajta. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint éves szinten legalább multirezisztens tuberkulózisos esetet regisztrálnak világszerte, melyekből több mint végződik halállal 2. Korántsem meglepő, hogy az antimikrobiális szerekkel szemben ellenálló fertőzésekből fakadóan egyre nagyobb költségteher nehezedik az európai egészségügyi ellátó rendszerekre, mivel az e betegségek kezelésére szolgáló gyógyszereknek gyakran magas az ára, és emellett a kezelés is összetettebb, a gyógyulás időtartama pedig hosszabb. A WHO, illetve az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai szerint 2007-ben a multirezisztens eredetű megbetegedések összesen 2,5 millió kórházi többletnapot eredményeztek az EU-ban, Izlandon és Norvégiában együttvéve 3, és a szóban forgó térségben évi haláleset írható e baktériumok számlájára 4. Az antimikrobiális rezisztencia egyre súlyosbodó problémájának leküzdésére irányuló összehangolt erőfeszítések hiányában az nhagen_eupresidency.pdf PE v /12 PR\ doc

11 említett számadatok várhatóan jelentősen megnövekednek az elkövetkező években. Ráadásul napjaink orvosi gyakorlata felgyorsítja a rezisztens organizmusok megjelenését: gondolunk itt az antimikrobiális szerek nem megfelelő alkalmazására, közelebbről a túlzott, felelőtlen adagolásra, a gyenge minőségű antibiotikumok beszedésére, valamint arra, hogy a beteg sokszor nem halad végig az szakképzett orvos által előírt kezelési ciklus egészén. Az antimikrobiális szerek pazarló fogyasztásának hatásai ráadásul összeadódnak az antibiotikumok állattenyésztésben való alkalmazásának és a humán rezisztencia ezzel összefüggő terjedésének a hatásaival. Minden baktériumban megvan az a bizonyos veleszületett rugalmasság, amellyel képes olyan génváltozásokat létrehozni magában, amely bármilyen antimikrobiális szerrel szemben ellenállóvá teszi; az antibiotikumok pedig azáltal, hogy elpusztítják a rájuk érzékeny baktériumokat olyan szelekciós nyomást jelentenek, mely a rezisztens gént hordozó baktériumok kiválasztódásának kedvez. Ezért aztán az antimikrobiális hatóanyagok folyamatos használata végső soron a rezisztens baktériumtörzsek széles körű elszaporodásához vezet. A helyzetet tovább rontja az új antimikrobiális szerek kifejlesztésének a nagyarányú visszaesése. Miközben a rezisztens mikrobák száma folyamatosan nő, viszonylag kevés új antimikrobiális szert fejlesztenek ki, ráadásul ezek nem egy átalakuló rezisztens organizmus esetében hatástalanok. Ennek következtében az antimikrobiális rezisztencia visszaszorítására irányuló összehangolt megelőző és ellenőrző intézkedések hiányában egyre nehezebben kezelhetők a fertőzések, sőt, lefolyásuk is egyre súlyosabb. A jelenség meglehetősen riasztó: majdnem egy évtizedbe telik, mire egy antimikrobiális szer melynek kutatás-fejlesztési ráfordítása eurótízmilliókra rúg piacra kerül, ugyanakkor a hasznos élettartamuk, amelyen belül hatékonynak mondhatók, egyre rövidül. A rezisztencia terjedésével párhuzamosan folyamatosan szűkül az antibiotikumok használhatósága, és mivel egyre kevesebb új antimikrobiális szer áll rendelkezésre, szélesedik a fertőzések és a kezelési lehetőségek közötti szakadék. A WHO szerint az antimikrobiális rezisztencia mára azzal fenyeget, hogy visszatérünk az antibiotikumok előtti korba 1. A fertőző betegségek határokon átnyúló jellege miatt a rezisztens mikrobák globális problémát jelentenek, ezért így is kell megközelíteni a kérdést. Mindamellett elengedhetetlen, hogy az EU összehangolt módon lépjen fel az ügy megoldása érdekében. Az elmúlt évtizedben az Európai Unió Tanácsának következtetései, valamint az Európai Parlament állásfoglalásai rendre a meglévő antimikrobiális szerek körültekintő alkalmazására szólítottak fel, és olyan kezdeményezéseket sürgettek, melyek célja új antimikrobiális szerek kifejlesztése. Az előadó véleménye szerint e következtetéseket és állásfoglalásokat végre és a lehető legsürgősebben tetteknek kell követniük mind a tagállamok, mind pedig az Európai Unió egésze részéről. Fontos kiemelni továbbá, hogy az antimikrobiális rezisztencia problémája nem számolható fel egyszerű megoldás révén. Ellenkezőleg, sokrétű megközelítésre van szükség: Az antimikrobiális szerek körültekintő alkalmazása a humán és az állatgyógyászatban 1 PR\ doc 11/12 PE v01-00

12 Az első és legfontosabb feladat az antimikrobiális szerek körültekintő alkalmazásának biztosítása. Ennek keretében szavatolni kell, hogy az antibiotikumokat csak orvos által felírt receptre lehessen kapni, továbbá tartózkodni kell az antibiotikumok indokolatlan alkalmazásától, azaz például nem kellene őket közönséges emberi vírusfertőzések kezelésére használni; ugyanígy mértékletességre kellene törekedni az állatgyógyászat terén is. Ennek érdekében a Bizottságnak a tagállamokkal közösen kompatibilis stratégiai cselekvési terveket kell kidolgoznia a körültekintő alkalmazás előmozdítására. Megelőzés Elengedhetetlenül fontos a jelenleginél jobb intézkedéseket hozni a rezisztencia kialakulásának, illetve terjedésének a megakadályozására. Ennek keretében a rezisztens organizmusok jobb nyomon követésére van szükség, továbbá a velük kapcsolatos jelentéstételt is javítani kell, ezen kívül hatékonyabb infekciókontrollra irányuló intézkedésekre van szükség, ideértve a védőoltásokat is. Új antimikrobiális szerek vagy kezelési alternatívák kifejlesztése Miközben meg kell gátolni a rezisztencia térnyerését, mindenképpen ösztönözni kell az új antimikrobiális hatóanyagok kifejlesztését is. Ez történhet egyrészt a köz- és magánszféra partnersége révén, ugyanakkor azonban át kell gondolni azt is, hogy melyek lehetnének azok az új szabályozási keretek, amelyek ösztönözhetik az új antimikrobiális szerek kifejlesztését célzó iparági kutatásokat, miközben a betegek biztonságát is szavatolják. Nyomon követés és jelentéstétel A hatékony fellépés csak úgy lehetséges, ha pontos és időszerű adatok érkeznek a tagállamokból. Éppen ezért európai szintű felügyeletet kell létrehozni mind a humán-, mind az állat-egészségügyi ágazatban. Az egyik megkülönböztetett figyelmet igénylő probléma az antimikrobiális szerek alkalmazására vonatkozó egyértelmű, összehasonlítható, átlátható és naprakész referenciaadatok hiánya a tagállamokban. Kommunikáció, oktatás és képzés Az antimikrobiális rezisztencia elterjedése elleni küzdelem érdekében a legjobb gyakorlatok cseréjére, jobb kommunikációra, valamint a szakembereknek szóló megfelelő oktatásra és képzésre van szükség mind a humán-, mind az állat-egészségügyi ágazatban. Ezen túlmenően a betegek megfontoltabb antibiotikum-használatának népszerűsítése érdekében jobban kell kommunikálni a kérdést a nyilvánosság felé is. Nemzetközi együttműködés A fertőző betegségek határokon átnyúló jellege miatt mindenképpen nemzetközi szinten kell foglalkozni a kérdéssel. Az antimikrobiális rezisztencia kérdéseivel foglalkozó transzatlanti munkacsoport (TATFAR) keretében végzett munka kiváló modellként szolgálhat az antimikrobiális rezisztencia visszaszorítására irányuló nemzetközi összefogáshoz, emellett ösztönözni kell az ehhez hasonló két-, illetve többoldalú kötelezettségvállalásokat is. PE v /12 PR\ doc