A turizmus motivációi, kapcsolatrendszere, gazdasági jelentősége A turizmus magában foglalja az ember szokásos életvitelén és munkarendjén (lakásán és munkahelyén) kívüli szabad helyváltoztatását és tevékenységeket, valamint az ehhez szükséges szolgáltatásokat. (Lengyel, 1994) Alapfogalmak I. Turizmus A szó gyökere a francia tour szó A latin tornus ill. tornare szavakból ered; jelentése: kiindulópontra visszatérő körutazás Óhéber nyelvben a tour szó ismeretlen helyre irányuló felfedező, kutató utazást jelent 1760. első írásos forma angol nyelven (to make a tour) A turizmus az emberek lakóhelyükön kívüli utazásából és tartózkodásából eredő kapcsolatok és jelenségek összessége, amennyiben azt nem motiválta letelepedési szándék, illetve az nem volt kapcsolatos semmilyen jövedelemszerző tevékenységgel. (Hunziker és Krapf)
Turizmus, turisztika Ideiglenes kiszakadás az állandó környezetből; hosszabb vagy rövidebb helyváltoztatás Békés, önkéntes, rendszeres, tömeges forgalom Két formája van: Hivatásturizmus: foglalkozással kapcsolatos helyváltoztatás, szakmai és szabadidős tevékenység együtt Szabadidő-turizmus: szabad időben végzett, szabadon választott tevékenységek összessége, a változatosságigény motiválja Fogadó terület Alapfogalmak II. Az a terület, amelyet az idegenek felkeresnek Küldő terület Az a terület, ahonnan a turisták érkeznek Forgalom A fogadó és a küldő terület közötti mozgás Tranzitfolyosó Az idegenforgalom átvonulási területe Turizmus ~ idegenforgalom vendégforgalom utasforgalom látogatóforgalom A turizmus tevékenységi kör mozgalom a szolgáltató ágazat része Turista Alapfogalmak III. Az a látogató, aki 24 órát meghaladó ideig tartózkodik a meglátogatott területen Kiránduló Olyan időszakos látogató, aki nem tölt el 24 órát egy helyen Idegen Az a személy, aki nem ismeri eléggé azt a helyet, tájat, ahová ellátogatott, ezért vezetni kell
Idegenvezető Alapfogalmak IV. Az a személy, aki vezeti az idegent, hogy pontosan és gyorsan tájékozódjon a látnivalókban Ált. külföldi turisták vezetésére képesített személy Alapfogalmak VI. Vendég Az a személy, aki pl. a vendéglőben étkezni akar, az a látogató, aki műemlékeket szeretne látni, különböző eseményeken szeretne részt venni stb. Vendéglátás A vendég fogadása és kiszolgálása A vendég igényeinek kielégítése Vendéglátóipar (turisztikai ipar) Több területet foglal magában (étkeztetés, szállás, szórakoztatás ) Alapfogalmak V. Idegenforgalom Azon helyváltoztatások összessége, amelyeknek részesei mint árufogyasztók és szolgáltatások igénybevevői átmenetileg tartózkodnak a meglátogatott helye(ke)n Valamely ország vagy hely máshonnan érkező turistáinak, látogatóinak forgalma Gyűjtőfogalma mindazon szervező-, propagálóés alkotótevékenységnek, amely a lakóhelyen kívül eső vidékek megismerésével függ össze Közgazdasági kategória Utazás Alapfogalmak VII. A turistaság egyik formája, válfaja Több formája is van Célok és szervezési forma alapján tovább csoportosítható
A turizmus motiváció Motívumok szakágak II. Emberi tényező Megismerési és tanulásvágy, kíváncsiság A természeti táj szépségei Gazdasági és társadalmi tényezők Műemlékek, történelmi értékek Szubjektív tényezők Fizikai és szellemi kikapcsolódás, önmegvalósítás, kapcsolatok ápolása Sport Kirándulás Faluismeret Vallás Alpinizmus Túrázás Természetjárás Táborozás Falusi turizmus agrárturizmus Zarándoklat-turizmus Motívumok szakágak I. Motívumok szakágak III. Üdülés, pihenés Vásárlás Gyógykezelés Kikapcsolódás Látogatás Szociálturizmus Nyaralás Bevásárlóturizmus Gyógyturizmus Hétvégi turizmus Honvágyturizmus Családi turizmus Üzleti tevékenység Jutalomutak Tudományos tevékenység Kiállítás, vásár Tanulás Kultúra Szabadidő-kihasználás Kiküldetés Üzletkötés Incentíve turizmus Konferenciaturizmus Kiállítási és vásári turizmus szabadidőipar
Összefoglalva: A TURIZMUS Meghatározott szükségletet elégít ki Kellékei: egészség, idő, pénz Az életmód, életvitel szerves része Szabadidőhöz kötődik Aktív tevékenység Motivációja a változatosság igénye Összefoglalva: A TURIZMUS Jellemzői: Nagyfokú mobilitás Autós turizmus előretörése A turisztikai szolgáltatások körének bővülése A tömegjelleg erősödése A fogadóképesség bővülése Változatos turisztikai formák meghonosodása Összefoglalva: A TURIZMUS A kultúra, a tanulás, az ismeretszerzés, az önismeret része Segít a politikai, művelődési, szociálisegészségvédelmi és gazdasági tényezők összehangolásában A feltöltődés eszköze Értékközvetítő, a béke és kultúra hírnöke Interdiszciplináris témakör Fontos társadalmi jelenség Fontos nemzetgazdasági ágazat A turisztika rendszertana Osztályozási típusok A turisták származási helye szerint A résztvevők száma szerint A résztvevők életkora szerint A tartózkodási idő szerint Évszakok szerint Szállásforma szerint Igénybe vett közlekedési eszköz szerint
A turisztika rendszertana Osztályozási típusok Fizetési mérleg alakulása szerint Szervezési forma szerint Finanszírozási mód szerint Szociológiai tartalom szerint Fő tevékenységi forma szerint A forgalom lebonyolítása szerint Távolság szerint Úticélok alapján A turisztika kapcsolatrendszere II. Mindezek ismerete és összehangolása kialakíthat egy turisztikai információs hálózatot. Turisztikai feltárási terv A turisztika kapcsolatrendszere I. Gazdaság Piac Környezet Egészségtan Reklám Statisztika Politika Szociológia Pénzügy Területrendezés A turizmus gazdasági jelentősége Ez a világ egyik legnagyobb munkaerőpiaca Kb. minden 15. ember ebben a szektorban dolgozik (kb. 160 millió ember)
3. legfontosabb ágazata a világgazdaságnak 1. olajipar 2. hadiipar 3. turizmus A világon termelt GDP 6%-át, az export 10%-át biztosítja Több országban ez a legfontosabb munkahelyteremtő ágazat A nyugat-európai lakosság 10%-a a turizmusban dolgozik Jelentősen hozzájárul az adóbevételekhez Gazdasági húzóágazat (lehet) Külkereskedelmi tevékenység Devizatermelő A nemzetgazdaság fellendülésének megindítója (lehet) Kedvezően hat(hat) a Munkaerő-piacra Az infrastuktúrára Stb. Statisztikák Nemzetközi turistaérkezések földrészenként 1990 2010 11% 2% 6% 22% 20% 51% 64% 3% 16% 5% Európa Afrika Amerika Kelet-Ázsia Egyéb Európa Afrika Amerika Ázsia Közel-Kelet
Európa Még mindig Európa az első a világ turisztikai forgalmában Részaránya folyamatosan csökken Bevétel 1975. 63,5% 1996. 50,8% Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Anglia Kb. 300 ezer ember él a turizmusból Kis- és középvállalkozások dominanciája Tömegjelleg Alacsony költési szint Átutazók nagy száma Európa Az iparág bevétele több mint 3,5 billió dollár Több mint 300 millió turista érkezik a térségbe Kb. 150 millió dollárt költöttek Látogatószám alapján 5-7. helyen világviszonylatban A világ turistaforgalmából kb. 4-5%-kal, Európa forgalmából kb. 7-8 %-kal részesedik Devizabevétel alapján 20-25. hely
Gazdasági jelentőség Forrás: KSH 2005 2007 Egynapos látogatásokból származik a bevétel 29%-a (+28%) 1/3 vásárlási céllal érkezik GDP 990 milliárd Ft 5,4 % 1322 milliárd Ft 5,9 % Átutazók Foglalkoztatá s 303 ezer fő 7,9 % 323 ezer fő 8,4 % Több napra látogatók 86% szabadidő eltöltése céljából 14% üzleti célból 2008. első három negyedévében a külföldiek mo-i fogyasztása 815 milliárd Ft volt (+14% 2007-hez képest) Turisztikai motivációból 557 milliárd Forintot (+12%) költöttek Legnépszerűbb régiók: Budapest (40%) Nyugat-Dunántúl (25%) 31,131 millió fő külföldi látogató (2010) 12,465 millió fő külföldre utazó magyar (2010)
Vendégforgalom a kereskedelmi szálláshelyeken Budapes t Balaton Gyógyés wellness -szállók Vendégek (ezer fő) 379 869 445 Belföldi Átl. tartózkodási idő 2,1 2,9 2,9 Vendégek (ezer fő) 2117 308 305 Külföldi Átl. tartózkodási idő 2,4 5,0 4,2 Lehetőségek a turizmusban Folyamatosan növekszik az utazási igény A fő fejlődési irány az autós turizmus a tömegturizmusban 50 millió kereskedelmi szálláshely (2000) 537 konferencia az országban 2010-ben Kb. 24 ezer belföldi résztvevő Kb. 102 ezer külföldi résztvevő Egy-egy konferencia átlagos időtartama 4 nap Lehetőségek a turizmusban A kedvező politikai légkör A gazdasági- társadalmi viszonyok javulása A lakossági jövedelmek növekedése A szabadidő növekedése A kulturális színvonal emelkedése Az urbanizáció terjedése a fejlett és közepesen fejlett térségekben fokozni fogja az utazási igényt
Lehetőségek a turizmusban Összekapcsolható a vidékfejlesztéssel Csökkentheti a munkanélküliséget Segítheti az elmaradott térségek felzárkóztatását Egyes államok közeledését is elősegítheti Érdekelt a természeti és kulturális értékek megőrzésében A XXI. sz. húzóágazata lehet Feltételek Felkészült, nyitott, igényes, vállalkozó szellemű, pozitív szemléletű, megfelelő magatartás, művelt vendéglátók és utazók A feltételeket az adott országos, régió, terület adottságaihoz kell szabni