Nemzetközi közjog Kollokviumi minimumkérdések 2016/17. tanév I. félév A vizsga szóbeli része megkezdésének feltétele, hogy a hallgató a feltett 5 kérdés mindegyikére tökéletes választ adjon (kivéve az évközi teljesítmény alapján személyenként megállapított kedvezmények) 1. Határozza meg a nemzetközi közjog fogalmát! 2. A nemzetközi jog kezdeteire vonatkozó elméletek és azok indokolása. 3. Milyen sajátosságokkal bír a nemzetközi jog a belső (nemzeti) joghoz képest? 4. Határolja el a nemzetközi közjogot a külpolitikától! Mi az összefüggés a nemzetközi közjog és a külpolitika között? 5. Határolja el a nemzetközi közjogot a nemzetközi magánjogtól és az Európa-jogtól! 6. Határolja el a nemzetközi közjogot a nemzeti (belső) jogtól! 7. Kik lehetnek a nemzetközi jog tipikus alanyai? Jellemezze az egyes jogalanyok jogalanyiságának terjedelmét! A nemzetközi jog mely korszakában váltak ezek jogalannyá? Említsen egy-egy példát mindegyik jogalany-csoportra! 8. Indokolja meg, hogy tekinthető-e a nemzetközi jog lex imperfectának? 9. A nemzetközi jog mely korszakához tartozott Hugo Grotius? Említse meg Grotius legalább három nemzetközi jogi tételét, és jelölje meg ezek közül, melyek aktuálisak ma is! 10. Melyek a nemzetközi jog fejlődéstörténetének főbb korszakai? Mettől meddig tartottak az egyes korszakok? 11. A vesztfáliai békeszerződések nemzetközi jogi jelentősége. Mely korszakok határának tekinthető ez az esemény? 12. A bécsi kongresszus nemzetközi jogi jelentősége. Mely korszakok határának tekinthető ez az esemény? 13. Miről nevezetes Ustor Endre, Herczegh Géza, Prandler Árpád és Kovács Péter? Említsen meg további három magyar nemzetközi jogászt a XX. századból! 14. A nemzetközi jog forrásai a hágai Nemzetközi Bíróság Statútuma szerint. Helyezze el ezeket a forrásokat a jogforrási hierarchiában! 15. Sorolja fel és helyezze hierarchia szerinti sorrendbe a nemzetközi jog Statútumon kívüli forrásait! 16. Mutassa be a szokásjog létrejöttének feltételeit! Helyezze el a szokásjogot a jogforrási hierarchiában! 17. Mit jelent és a nemzetközi jog mely forrásához kapcsolódik a persistent objector kifejezés? 18. Mit értünk kodifikáció alatt a nemzetközi jogban? Miben különbözik a kodifikáció és a nemzetközi jog fokozatos fejlődése? Ki végzi a kodifikációt, és mi a kodifikáció eredménye? 19. Vesse össze az általános jogelveket a nemzetközi jog alapelveivel! Említsen mindkettőre legalább két-két példát is! 20. Vesse össze a nemzetközi szerződés és a szokásjog egymáshoz való viszonyát! 21. Helyezze el a jogforrási hierarchiában a nemzetközi szervezetek határozatait! Mely esetekben lehetnek kötelezőek ezek a határozatok? Hogyan kerül(het)nek be ezek a határozatok a magyar belső jogba? 22. A ius cogens fogalma. Mely nemzetközi dokumentum tartalmazza ezt a fogalmat? 23. Mely dokumentumok tartalmazzák és melyek a nemzetközi jog ius cogensei? 24. Mióta létezik a nemzetközi jogban az állami szuverenitás elve? Mi jellemzi a szuverenitás belső és külső oldalát? 25. Korlátozható-e nemzetközi jogi értelemben az állami szuverenitás? Miért?
26. Hogyan értelmezhető a nemzetközi jogban az államok egyenlősége? Sérti-e az államok egyenlőségének elvét a vétójog intézménye, illetőleg a nagyhatalmak léte? 27. Határolja el egymástól a határok sérthetetlensége és a területi integritás elvét! Mit jelent és a nemzetközi jog mely ius cogenséhez kapcsolódik a Monroe-elv? 28. Mit jelent a belügy és mely esetekben beszélhetünk belügyekbe történő beavatkozásról? 29. Mit jelent és a nemzetközi jog mely ius cogenséhez kapcsolódik a Kellogg-Briand paktum? 30. Mikor beszélhetünk az erőszak tilalma ius cogensének sérelméről? Mely esetekben minősül jogszerűnek az erő alkalmazása? 31. Mire kötelezi az államokat a viták békés rendezésének ius cogense? Határolja el egymástól a tipikus vitarendezési módokat! 32. Milyen sajátossággal bír az önrendelkezési jog más ius cogensekhez képest? Sért-e a külső önrendelkezési jog gyakorlása más ius cogenseket? 33. Mely esetekben és mely feltételek teljesülése esetén fogadható el a nemzetközi jogban a külső önrendelkezési jogra történő hivatkozás? 34. Az Alaptörvény Alapvetés fejezet Q. cikk (2) és (3) bekezdése és értelmezése- 35. Mit jelent a monizmus, a dualizmus és a nihilizmus? A magyar jogrendszer monista, dualista vagy nihilista? Miért? 36. Mit jelent a generális transzformáció kifejezés? Érvényesül-e a generális transzformáció Magyarországon? Ha nem, miért nem, ha igen, hogyan? 37. Inkorporáció és transzformáció fogalma. Tipikusan mit (melyik jogforrást) inkorporálnak és mit (melyik jogforrást) transzformálnak? 38. Promulgáció és publikáció fogalma és elhatárolása. A magyar jogrendszer a nemzetközi szerződések vonatkozásában melyiket alkalmazza? 39. Hogyan kezeli az Alkotmánybíróság az Európai Unió jogát? Mi ennek a megközelítésnek az Alaptörvény-szintű jogi alapja? 40. Milyen jogkörei vannak az Alkotmánybíróságnak a nemzetközi jog és a belső jog egymáshoz való viszonyának vizsgálatára? 41. Nemzetközi szerződés fogalma az 1969-es bécsi egyezmény szerint. Mennyiben tér el ettől a 2005. évi L. törvény által megállapított fogalom? 42. Említsen legalább öt lehetséges nemzetközi szerződési elnevezést és magyarázza meg azok jelentését! 43. Osztályozza a nemzetközi szerződéseket a részes felek, valamint a részes felek száma alapján! Ezek közül mely szerződésekre nem vonatkozik az 1969. évi bécsi egyezmény? 44. Milyen tipikus részei vannak egy nemzetközi szerződésnek, és mi azok rendeltetése? 45. Mikor tekinthető egy nemzetközi szerződés az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozónak? Mi a jelentősége ennek a kategóriának? 46. Melyek a nemzetközi szerződés megkötésének fázisai a 2005. évi L. törvény alapján? 47. A nemzetközi szerződést kihirdető jogszabály kötelező tartalmi elemei (felsorolás) 48. A nemzetközi szerződést kihirdető jogszabály lehetséges tartalmi elemei (felsorolás) 49. Fenntartás és kifogás fogalma, joghatása. Mikor nem tehető fenntartás? (felsorolás) 50. Nemzetközi szerződés értelmezésének fogalma és módszerei (felsorolás és rövid jellemzés). Melyik értelmezési módszerhez kötődik és mit jelent a travaux préparatoires kifejezés? 51. Mely esetekben vonatkozhat egy nemzetközi szerződés (illetőleg annak tartalma) harmadik félre? 52. Mit tud a nemzetközi szerződések időbeli és területi hatályáról? 53. Melyek a nemzetközi szerződés megszűnésének joghatásai? Hogyan csoportosíthatóak a nemzetközi szerződések megszűnési okai? 54. Mely esetekben szűnik meg egy nemzetközi szerződés a felek akaratából? 55. Mely esetekben szűnik meg egy nemzetközi szerződés a nemzetközi jog általános szabályai szerint? 56. Határolja el egymástól a nemzetközi szerződés felmondását és felbontását!
57. Melyek a nemzetközi szerződés érvénytelenségének joghatásai? Határolja el egymástól az abszolút és a relatív érvénytelenséget! 58. Melyek a nemzetközi szerződések abszolút érvénytelenségének esetei? 59. Melyek a nemzetközi szerződések relatív érvénytelenségének esetei? 60. Határolja el egymástól a ius cogensbe ütközést és a jogi lehetetlenülést! 61. Melyek az állam jogalanyiságának feltételei az 1933. évi montevideói egyezmény értelmében? 62. Állítsa párba az államok keletkezésének és megszűnésének eseteit! 63. Milyen államtípusok léteznek? 64. Határolja el egymástól a föderációt és a konföderációt! Említsen mindkettőre példát is! 65. Mit jelent az önállóság és a ténylegesség a kormány ismérveinél? 66. Mit jelent az uti possidetis iuris elve? Mely esetben történik a határok megvonása ezen elv alapján? 67. Melyek a leggyakrabban alkalmazott határmegvonási elvek? 68. Sorolja fel és röviden jellemezze az államterület megváltozásának jogszerű eseteit! 69. Sorolja fel és röviden jellemezze az államterület megváltozásának ténylegesen nem létező, illetőleg létező, de jogellenes eseteit! 70. Mit jelent az államazonosság és mit jelent az államutódlás kifejezés? Mely állam tekinthető azonosnak a korábbi Jugoszláviával és Szovjetunióval? 71. Mit tud a Badinter-bizottság jogállásáról? Mely állammal kapcsolatosan és milyen kérdéseket kellett vizsgálnia a Badinter-bizottságnak? 72. Milyen elvek léteznek a nemzetközi szerződésekben való államutódlás esetén (felsorolás és rövid jellemzés)? 73. Milyen abszolút érvényű szabályok érvényesülnek a nemzetközi szerződésekben való államutódlás esetén? 74. Mit jelent a de iure, de facto és ad hoc államelismerés? 75. Mikor és mely államok vonatkozásában beszélhetünk kollektív elismerésről? 76. Mit jelent a Hallstein-doktrína? Mennyiben létezik az ebben megfogalmazott elv napjaink nemzetközi jogában? 77. Ismertesse a Tobar-doktrína, az Estrada-elv és a Johnson-doktrína lényegét! 78. Hasonlítsa össze az államelismerést és a kormányelismerést! 79. Miben különbözik egymástól az Északi-sark és a Déli-sark jogállása? 80. Milyen elméletek alapján és mely országok között osztható fel az Északi-sark egésze vagy egy része? 81. Mit tud a parti tenger jogállásáról és kiterjedéséről? Milyen jogosultságok kapcsolódnak a parti tengerhez? 82. Cabotage fogalma és előfordulási esetei 83. Melyek az államterület tartozékai? Mit tud ezek kiterjedéséről és a hozzájuk kapcsolódó jogosítványokról? 84. Mutassa be vázlatosan a Szuezi-csatorna és a Panama-csatorna jelenlegi jogállását! 85. A tenger mely része tekinthető nyílt tengernek? Mely ország joghatósága érvényesül a nyílt tengeren? 86. Mely dokumentum alapján és milyen típusú ügyekben jár el a Nemzetközi Tengerjogi Törvényszék? Magyarország elismerte-e a Nemzetközi Tengerjogi Törvényszék joghatóságát? 87. Milyen jogi megoldások léteznek a nemzetközi folyókon való hajózásra? A Duna esetében melyik megoldás érvényesül? 88. Mit jelent és mely országok által támogatott az abszolút területi szuverenitás és az abszolút területi integritás elve? 89. Mutassa be röviden a Duna jelenlegi jogi rezsimjét! 90. Melyek a légiközlekedés szabadság-elvei? Hol és mikor kerültek elfogadásra? 91. Miről szólt és nemzetközi jogi szempontból milyen fontos következménnyel járt a KAL-007 ügy?
92. Milyen elméletek határozzák meg a világűr kezdetét? Melyik ezek közül a legelfogadottabb? 93. Melyek a világűrjog alapelvei? Hol és mikor (mely egyezményben) kerültek lefektetésre? 94. Mi jellemzi a geostacionárius mesterséges holdpályák jelentőségét és jogállását? 95. Miért mondható, hogy az ENSZ Alapokmányát megelőzően az emberi jogok nemzetközi védelme töredezett volt? 96. Osztályozza az emberi jogokat generációk szerint! Jellemezze az egyes generációkat, és említsen példákat is! 97. Vesse össze jogforrási jellegük, tartalmuk és kötelező erejük alapján az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát az 1966-ban elfogadott egyezségokmányokkal! 98. Melyek az emberi jogok nemzetközi védelmének alapelvei? 99. Milyen tipikus igényérvényesítési módok léteznek a nemzetközi jogban az emberi jogok felhívására? Említsen mindegyikre egy-egy példát is! 100. Milyen tipikus technikák léteznek a nemzetközi jogban az emberi jogok érvényre juttatására? 101. Milyen igényérvényesítési módokat tartalmaz az Emberi Jogok Európai Egyezménye, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya és a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya? 102. Mit tud az Emberi Jogi Tanácsról (létrejötte, összetétele, tevékenysége)? 103. Mutassa be az Európai Szociális Chartát (tartalma, kötelező ereje, igényérvényesítés)! 104. Mely dokumentumon alapszik az Emberi Jogok Európai Bírósága működése? Milyen típusú kiegészítő jegyzőkönyvek kapcsolódhatnak ehhez a dokumentumhoz? 105. Ki nyújthat be panaszt az Emberi Jogok Európai Bíróságához? 106. Mikor tekinthető egy kérelem elfogadhatónak az Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlatában? 107. Milyen általános és milyen egyedi jogkövetkezménye lehet az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletének? 108. Csatlakozhat-e az Európai Unió az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez? Miért? 109. Mit tud az Európai Unió Alapjogi Chartájának kötelező erejéről? Mi az összefüggés az Alapjogi Charta és az Emberi Jogok Európai Egyezménye között? 110. Mit jelent a pilot judgment eljárás kifejezés? 111. A kisebbség fogalma az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1201. sz. ajánlása szerint. Mit tud az ajánlás kötelező erejéről? 112. Milyen sajátosságokkal bírnak a kisebbségi jogok az emberi jogokhoz képest? 113. Mennyiben tartalmaz az ENSZ Alapokmánya kisebbségi jogokat? Mi lehet ennek az indoka? 114. Mennyiben tartalmaz a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya kisebbségi jogokat? Hogyan kell értelmezni az Egyezségokmány vonatkozó rendelkezésének tartalmát? 115. Milyen kisebbségvédelmi egyezmények születtek az Európa Tanács keretében? Jellemezze röviden ezek tartalmát és kikényszeríthetőségét! 116. A menekült fogalma és menekültkénti elismerést kizáró okok a genfi egyezmény szerint. 117. Melyek a menekültekkel való bánásmód alapelvei? 118. Mit jelent az átmeneti védelem és a kiegészítő védelem az EU menekültügyi szabályozásában? 119. Mely dokumentumban és hogyan szabályozza az Európai Unió, hogy a menekültügyi eljárás lefolytatására melyik EU tagállama jogosult, illetőleg köteles? 120. Határolja el egymástól a menekült, a belső menekült és a migráns fogalmát! 121. Honosság fogalma és a hozzá kapcsolódó elvek (felsorolás). A magyar jog melyiket alkalmazza elsődlegesen ezek közül? 122. Hogyan osztályozható az állam lakossága a nemzetközi jog szerint? 123. Melyek az állampolgárságra vonatkozó, nemzetközi jogilag releváns elvek?
124. Hogyan ítéli meg a nemzetközi jog a hontalanság és a kettős (többes) állampolgárság kérdését? Mely jogesetben milyen rendező elvet állított fel a többes állampolgárság esetére a hágai Nemzetközi Bíróság? 125. Határolja el egymástól a diplomáciai védelmet és a konzuli érdekvédelmet! Dr. Szemesi Sándor habilitált egyetemi docens, tantárgyjegyző oktató