A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA

Átírás

1 A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA A menekültügyi politika célja a tagállamok menekültügyi eljárásainak harmonizálása egy közös európai menekültügyi rendszer kialakításával. A Lisszaboni Szerződés jelentős módosításokat tartalmaz. Részletes végrehajtását a Stockholmi Program szabályozza. JOGALAP Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 67. cikkének (2) bekezdése és 78. cikke. Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 18. cikke. CÉLKITŰZÉSEK Közös menekültügyi, kiegészítő és ideiglenes védelem nyújtására vonatkozó politika kialakítása azzal a céllal, hogy a nemzetközi védelmet igénylő harmadik országbeli állampolgárok mindegyike számára megfelelő jogállást kínáljon és biztosítsa a visszaküldés tilalma elvének tiszteletben tartását. E politikának meg kell felelnie az évi genfi egyezménynek és az évi jegyzőkönyvnek. Sem a szerződés, sem a Charta nem tartalmazza a menedékjog és a menekült fogalmának meghatározását. Mindkettő kifejezetten az július 28-i genfi egyezményre és az január 31-i jegyzőkönyvre hivatkozik. EREDMÉNYEK A. Az Amszterdami és a Nizzai Szerződés hatásai 1999-ben az Amszterdami Szerződés új hatáskörökkel ruházta fel az EU intézményeit, lehetővé téve, hogy külön intézményi mechanizmus alapján dolgozzanak ki jogszabályokat a menekültügy területén ben a Nizzai Szerződés úgy rendelkezett, hogy a hatálybalépését követő 5 éven belül a Tanács egyes területekre vonatkozóan intézkedéseket hoz, mindenekelőtt megállapítja a valamely harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételeket és eljárási szabályokat, valamint egyes minimumszabályokat (menedékkérők befogadása, menekültstátusz, eljárások). A szerződés azt is kikötötte, hogy a Tanács az Európai Parlamenttel történő egyszerű konzultációt követően egyhangúlag határoz a közös szabályok és a témát szabályozó főbb elvek meghatározását illetően. A szerződés kimondta, hogy az első szakasz lezárása után a Tanács határozhat a rendes együttdöntési eljárás alkalmazásáról, a Tanács pedig minősített többséggel hozza meg a határozatait. A Tanács 2004 végén hozta meg e határozatot, és 2005 óta alkalmazzák az együttdöntési eljárást. Az Európai Unió ismertetése

2 B. A Lisszaboni Szerződés A Lisszaboni Szerződés megújította a menekültügyi intézkedéseket azok közös menekültügyi politikává történő átalakítása révén. Célja már nem csupán a minimumszabályok felállítása, hanem egy egységes, szabályzatokat és eljárásokat tartalmazó közös rendszer létrehozása is. A közös európai menekültügyi rendszernek a következő elemeket kell magában foglalnia: egységes menekültstátusz, egységes kiegészítő védelmet biztosító jogállás, közös ideiglenes védelmi rendszer, közös eljárások a menekültstátusz vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállás megadására és visszavonására vonatkozóan, a menedékjog iránti kérelem elbírálására köteles tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok, a befogadási körülményekre vonatkozó szabályok, a harmadik országokkal való partnerség és együttműködés. Semmilyen változtatás nem történt az Unión belüli döntéshozatali folyamatban. Azonban jelentős mértékben javult az Európai Unió Bírósága által végzett igazságügyi ellenőrzés. Az előzetes döntéshozatal céljából benyújtott keresetekkel egy tagállam bármelyik bírósága foglalkozhat, ellentétben a korábbi gyakorlattal, amikor ezt a feladatot csak a nemzeti bíróságok végezhették. Ez várhatóan lehetővé teszi, hogy a menekültügy terén a Bíróságnál jelentősebb ítélkezési gyakorlat alakuljon ki. C. Az Európai Tanács programjai Az Európai Tanács által egymás után elfogadott programok jelentős hatást gyakoroltak az európai menekültügyi politika végrehajtására októberben a tamperei program elfogadásával a Tanács úgy határozott, hogy a közös európai menekültügyi rendszert két egymást követő lépésben kell megvalósítani novemberben a Hágai Program azt kérte, hogy a második szakasz eszközeit és intézkedéseit 2010 vége előtt fogadják el. A október 16-án elfogadott Európai Bevándorlási és Menekültügyi Paktum ünnepélyesen emlékeztet arra, hogy valamennyi üldözött külföldinek joga van ahhoz, hogy a genfi egyezmény értelmében segítségben és védelemben részesüljön az Európai Unió területén. Kéri, hogy amennyiben lehetséges 2010-ben de legkésőbb 2012-ben közös garanciákat tartalmazó, egységes menekültügyi eljárást vezessenek be, valamint hogy a menekültek és a kiegészítő védelmet élvezők tekintetében egységes jogállásokat fogadjanak el. A Stockholmi Program, amelyet a közötti időszakra az Európai Tanács december 10-én fogadott el, megerősítette a közös szolidáris és védelmi terület létrehozására irányuló célkitűzést, amely terület alapja a közös menekültügyi eljárás és a nemzetközi védelemben részesülők egységes jogállása. Mindenekelőtt hangsúlyozza, hogy ösztönözni kell a tényleges szolidaritást azokkal a tagállamokkal, amelyekre különleges nyomás nehezedik, valamint kiemeli az új Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalnak szánt fontos szerepet. Az Európai Unió ismertetése

3 D. A hatályos főbb jogi eszközök és a függőben lévő javaslatok: az Európai Parlament és a Tanács április 16-i 516/2014/EU rendelete a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap létrehozásáról, a 2008/381/EK tanácsi határozat módosításáról, valamint az 573/2007/EK és az 575/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozatok és a 2007/435/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről [1] ; az Európai Parlament és a Tanács április 16-i 514/2014/EU rendelete a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, valamint a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról [2] ; az Európai Parlament és a Tanács június 26-i 603/2013/EU rendelete a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű ITrendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség létrehozásáról szóló 1077/2011/ EU rendelet módosításáról [3] (a 603/2013/EU rendelet alkalmazása a hatálybalépése után két évvel kezdődik és hatályon kívül fogja helyezni a korábbi 2725/2000/EK tanácsi rendeletet és annak végrehajtási rendeletét (407/2002/EK)); az Európai Parlament és a Tanács június 26-i 2013/33/EU irányelve a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról [4] (a 2013/33/ EU irányelv július 21-én hatályon kívül fogja helyezni a Tanács 2003/9/EK irányelvét); az Európai Parlament és a Tanács június 26-i 2013/32/EU irányelve a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról [5] (a 2013/32/EU irányelv július 21-én hatályon kívül fogja helyezni a Tanács 2005/85/EK irányelvét); az Európai Parlament és a Tanács december 13-i 2011/95/EU irányelve a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról [6] (a 2011/95/EU irányelv december 21-én hatályon kívül fogja helyezni a korábbi 2004/83/EK tanácsi irányelvet); az Európai Parlament és a Tanács május 9-i 439/2010/EU rendelete az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal létrehozásáról [7] ; az Európai Parlament és a Tanács december 16-i 2008/115/EK irányelve a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról [8] ; [1]HL L 150., , 168. o. [2]HL L 150., , 112. o. [3]HL L 180., , 1. o. [4]HL L 180., , 96. o. [5]HL L 180., , 60. o. [6]HL L 337., , 9. o. [7]HL L 132., , 11. o. [8]HL L 348., , 98. o. Az Európai Unió ismertetése

4 a Tanács július 20-i 2001/55/EK irányelve a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről [9]. AZ EURÓPAI PARLAMENT SZEREPE A menekültüggyel kapcsolatos Unión belüli szolidaritás fokozásáról szóló, szeptember 11-i állásfoglalás, A gyakorlati együttműködés, a döntéshozatal minősége a közös európai menekültügyi rendszerben című, június 21-i állásfoglalás, a dublini rendszer értékeléséről szóló, szeptember 2-i állásfoglalás, valamint a közös európai menekültügyi rendszer jövőjéről szóló, március 10-i állásfoglalás átfogó képet nyújt az Európai Parlament által megfogalmazott fő iránymutatásokról és aggodalmakról. Az Európai Parlament megbízható és méltányos, hatékonyan végrehajtott és a visszaküldés tilalmának elvén alapuló eljárásokat sürget. Hangsúlyozza, hogy el kell kerülni a védelem mértékének és a befogadás minőségének romlását, és az EU külső határai mentén elhelyezkedő tagállamokra háruló terhek jobb megosztására kell törekedni. A Parlament hangsúlyozza, hogy a fogva tartásra csak kivételes, nagyon pontosan meghatározott körülmények között kerülhet sor, és biztosítani kell a bírósághoz fordulás jogát. Támogatja a Menekültügyi Támogatási Hivatal létrehozását. A Parlament egyébként megsemmisítés iránti keresetet nyújthat be a Bírósághoz, és ezt az eszközt sikeresen alkalmazta a 2005/85/EK irányelvben meghatározott, a biztonságos származási országnak tekintett harmadik országok és a biztonságos európai harmadik országok közös minimumlistája elfogadására vonatkozó rendelkezések megsemmisítése érdekében (Európai Bíróság, május 6-i ítélet, C-133/06. sz. ügy). A Parlament több látogatást is szervezett a tagállamokban található befogadóállomásokra és idegenrendészeti fogdákba. A menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról szóló 2003/9/EK irányelvnek az Európai Unióban történő végrehajtásáról: az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság helyszíni látogatásai ( ) című, február 5-i állásfoglalásában hangsúlyozza a már létező jogszabályok tagállamok általi alkalmazásának hiányosságait. Az új menekültügyi csomag bemutatása keretében, amelynek eredményeképp létrejött egy közös európai menekültügyi rendszer, a Parlament társjogalkotói minőségében május 7-én első olvasatban döntést hozott a Bizottság által beterjesztett első négy javaslatról: a befogadási minimumszabályokról, az Eurodacról, a benyújtott kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározásáról és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalról. Általában véve és azzal a feltétellel, hogy bizonyos pontokhoz módosításokat nyújtanak be a Parlament kinevezett előadói elégedettek voltak a Bizottság javaslataival és általános megközelítésével [10]. Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalt létrehozó 439/2012/EU rendelettel kapcsolatos két évig tartó tárgyalásokat, majd a rendelet 2010-ben és a kvalifikációs irányelv (lásd feljebb: Eredmények D. pont) 2011 végén történt elfogadását követően politikai megállapodás született a Tanács és a Parlament között a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 2013/33/EU irányelvről és a nemzetközi védelem [9]HL L 212., , 12. o. [10]A befogadás minimumszabályai: A. Masip Hidalgo, 2008/0244; Eurodac: N. Vlad Popa, 2008/0242; Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal: J. Lambert, 2009/0027; a kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam: J. Hennis- Plasschaert, 2008/0243; Európai Menekültügyi Alap: B. Dührkop Dührkop, 2009/0026. Az Európai Unió ismertetése

5 megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló 2013/32/EU irányelvről. Az új közös európai menekültügyi rendszer megvalósítása a 604/2013/EU módosított dublini rendelet és az Eurodac létrehozásáról szóló, júniusi 603/2013/EU rendelet elfogadásával befejeződött. Sarah Sy 06/2015 Az Európai Unió ismertetése