ELTE TÓK I. évfolyam TERMÉSZETISMERET ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM II. TN10A02 Heti óraszám: 1 óra előadás, 1 óra gyakorlat Az előadásokon és a gyakorlatokon való részvétel kötelező! Kredit: 2 A számonkérés formája: aláírás, gyakorlati jegy Státusz: kötelező Az oktató neve: Dr. Darvay Sarolta Dr. Vitályos Gábor Áron B. Dr. Zsoffay Klára Előfeltétel: TN10A01 A gyakorlati jegy összetevői: A gyakorlatokon labornaplót kell vezetni. A gyakorlati jegy megszerzésének feltétele az elfogadható minősítésű labornapló és a kijelölt növényélettani kísérletek elvégzése. A gyakorlati jegy három növény- és állattani beszámoló, valamint egy zárthelyi dolgozat jegyéből áll. A zárthelyi dolgozat a földrajzi ismeretek elméleti és gyakorlati részéből áll. Az élőlények megjelenési formái I. A vírusok és a prokarióta élőlények. A többsejtű növények evolúciója és rövid jellemzésük. Növénytani ismeretek a bevezető és a kezdő szakasz nevelő-okatató munkájában. Az élőlények megjelenési formái II. A többsejtű állatok evolúciója és rövid jellemzésük. Állattani alapismeretek a bevezető és a kezdő szakasz nevelő-oktató munkájában. Hazánk természetes és mesterséges társulásainak legfontosabb növény- és állatfajai. Fajismereti beszámolók. Alapvető növény- és állattani megfigyelések és egyszerű élettani kísérletek. Egyszerű mikroszkópi gyakorlatok. A bevezető és a kezdő szakasz legfontosabb egyszerű növény- és állattani gyakorlatai és kísérletei. Képességfejlesztési lehetőségek és feladatok. Csillagászati földrajzi ismeretek: a Tejútrendszer, extra galaxisok, galaxishalmazok, a Naprendszer. Az emberiség világszemléletének fejlődése. A Tejútrendszer: a csillagok tulajdonságai, csillagrendszerek, a változó csillagok, a csillagközi anyag. Extragalaxisok, galaxishalmazok. A Naprendszer: a Nap tulajdonságai, a Nap szerkezete, a Naprendszer bolygói, a bolygók holdjai, a Hold általános tulajdonságai, fényváltozásai, fogyatkozások, az üstökösök, a meteorok, a bolygóközi anyag. A Föld mint égitest: a Föld alakja és annak következményei, a Föld mozgásai, a Föld tengely körüli forgása, a Föld keringése a Nap körül, az időszámítás A fenntarthatóságra nevelés szerepe a geoszférák tanulmányozásában. A felszínformáló folyamatok. A belső és a külső erők. A felszínformák. A talaj. A Föld talajtakarója. A kőzetburok és a talaj védelme. Szennyezőforrások. Prevenciós lehetőségek.
Geológiai és földtani értékek. A felszínformáló folyamatok és a felszínformák a bevezető és a kezdő szakasz természettudományi nevelésében. Készség és képességfejlesztés a kőzetek megismerésének folyamatában és a felszínformák vizsgálatában. A légkör. Az időjárási és az éghajlati elemek. Az időjárás és az éghajlat. A Föld éghajlati képe. A légkör környezeti állapota és az éghajlatváltozás. A globális felmelegedés, a savas esők és az ózonprobléma. Szennyező források, megoldási esélyek és lehetőségek. A légkörtani ismeretek a bevezető és a kezdő szakasz természettudományi nevelésének folyamatában. Készségek és képességek fejlesztése a légkör és folyamatai megismerésében és vizsgálatában. A vízburok. A tengervíz és a szárazföld vizei. A hidroszféra környezeti állapota. Szennyező források. Prevenciós lehetőségek. Hidrológiai ismeretek a bevezető és a kezdő szakasz természettudományi nevelésének folyamatában. Készség- és képességfejlesztés a természetes vizek tulajdonságainak megismerése során. 1. Endrédi Lajos (2002): Földrajzi ismeretek. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 2. Darvay Sarolta (2012): Természetismeret és környezetvédelem. Gyakorlati jegyzőkönyv II. ELTE TÓK. 3. Kanczler Gyuláné ( 2000, szerk.): Növény- és állatismeret ELTE TÓFK, Budapest. 4. Kerényi Attila (2003): Környezettan. Természet és társadalom globális szempontból. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 5. Mészáros E. (2001): A Föld rövid története. Vincze Kiadó, Budapest. 1. Kanczler Gyuláné (2002, szerk.): A környezeti nevelés pedagógiai és pszichológiai alapjai. ELTE TÓFK, Budapest. 2. Láng I. (2002, szerk.): Környezet- és természetvédelmi Lexikon I-II. Akadémia Kiadó, Budapest. 3. Vida Gábor (2000): Helyünk a bioszférában. Typotex Kiadó, Budapest. 4. J.R. McNeill (2011): Valami új a nap alatt. A huszadik század környezettörténete. Ursus Libris. 5. Benke János (1990): Természetismeret II. Földrajzi gyakorlatok. BTF, Budapest
ELTE TÓK II. évfolyam Természetismeret és tantárgypedagógiája TERMÉSZETISMERET TANTÁRGYPEDAGÓGIA I. TN10A04 Heti óraszám: 0/2 óra Az órákon való részvétel kötelező! Kredit: 2 A számonkérés formája: gyakorlati jegy Státusz: kötelező Előfeltétel: TN10A03 Az oktatók neve: Bauer Zita M. Dr. Darvay Sarolta Dr. Hill Katalin Követelmények: A gyakorlati jegy megszerzésének feltétele:: az órákon való részvétel, egy zárthelyi dolgozat megírása, egy óravázlat készítése, valamint piktogramsorozat készítése. Az érvényben lévő közoktatást irányító dokumentumok vizsgálata az elemi természettudományos nevelés, a fenntarthatóságra nevelés és a megismerési képességek fejlesztése szempontjából (Köznevelési törvény; Nemzeti alaptanterv (2012); kerettanterv; helyi tantervek; nevelési programok és mellékletei). Természettudományos nevelés, egészségfejlesztés, környezet- és természetvédelem, környezeti nevelés, fenntarthatóságra nevelés, fenntartható fejlődés kifejezések értelmezése, egymáshoz való viszonya, érvényesülésük az iskola 1-4 osztályában folyó nevelési folyamatban. Az Ember és természet műveltségi terület keretében zajló nevelő-oktató munka célja, feladatai az 1-4. évfolyamon. Az elemi természettudományos fejlesztést megvalósító órák elemzésének és az óravázlatok készítésének speciális szempontjai. A kisiskolások tanulásának lehetséges formái, a tanulói megismerő tevékenységek játékos, életkornak megfelelő megoldásai. A természet megismeréséhez szükséges kompetenciák fejlesztése. A képességek fejlődésének és az ismeretek elsajátításának kapcsolata, viszonya, az elsajátítható ismeretek szintje. A fenntarthatóság elveinek megvalósításához szükséges attitűdök fejlesztése. A kisiskolások közvetlen környezetében található élettelen anyagok és élőlények érzékelhető tulajdonságainak megfigyelése, összehasonlítása, csoportosítása. A tapasztalatok szóban, rajzban, és írásban történő leírása, rögzítése, ezáltal a megfigyelő-, azonosító- és megkülönböztető-, leíró képességek fejlesztése. A képességek fejlesztésében alkalmazható algoritmusok megismerése, a tanítási folyamatban való játékos megoldásai. A tanító tervező, szervező, irányító és értékelő munkája az eredményes fejlesztés érdekében. A megismerési képességek továbbfejlesztése a már vizsgált és új élettelen anyagok és élőlények mennyiségi tulajdonságainak felismerésével, a mérőeszközök használatának tanulásával, a mérési technikák elsajátításával. A mérés algoritmusa. A mérés módszerének alkalmazásával fejleszthető képességek. A térben és időben való tájékozódási képességek fejlesztése. A művelődési tartalmak bővülése és szintje az
alkalmazott megismerési módszerek segítségével. A tanító tervező, szervező, irányító és értékelő munkája a mérési eljárások, a mérési technikák fejlesztési folyamatában. Az együttműködési, kommunikációs és vitakészségek fejlesztése a megismerési folyamatban. A kisiskolások képességeinek továbbfejlesztése a környezet élettelen anyagainak és élőlényeinek kölcsönhatásokban megnyilvánuló tulajdonságainak megismerésével, egyszerű kísérleti eszközök használatának, a kísérletezés módszerének tanulásával. A kísérletezés módszerével fejleszthető képességek. A kísérlet algoritmusa. A művelődési tartalmak bővülése és szintje az alkalmazott megismerési módszerek segítségével. A tanító tervező, szervező, lebonyolító feladatai. Az együttműködési, kommunikációs és vitakészségek fejlesztése a megismerési folyamatban. A játékosság szerepe az elemi természettudományos megismerés folyamatában. A képességek, készségek, attitűdök fejlesztését eredményező játékok megismerése, fajtái, alkalmazásuk. A természettudományos megismerő tevékenységek tanulása és a környezeti nevelés valamint a fenntarthatóságra nevelés céljainak, elveinek összefüggései. Ellenőrzés, értékelés (szöveges értékelés) a természettudományos nevelés fejlesztési folyamatában. 1. Véghelyi Józsefné-Pákozdi Erika (1995): Segédanyag a természetismeret tantárgypedagógia tanulásához. ELTE TÓFK, Budapest. 2. Véghelyi Józsefné (2004): Szöveges értékelés a tantárgyakhoz, műveltségterülethez kapcsolódóan. Ember a természetben. In: Hunyady Györgyné M. Nádai Mária (szerk.): Osztályozás? Szöveges értékelés? 121-145. Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest. 3. Pákozdi Erika (2002): Differenciálás az elemi természettudományos nevelésben. Ember környezet egészség. Trezor Kiadó, Budapest. 4. Kanczler Gyuláné (2002, szerk.): A környezeti nevelés pedagógiai és pszichológiai alapjai. Jegyzet. ELTE TÓFK, Budapest. 5. Fűzné Dr. Kószó Mária: Környezetünkről természetesen tanítani. Módszertani kézikönyv a tanítószakos hallgatók és gyakorló pedagógusok számára. SZTJGY Pedagógusképző Kar Tanító és Óvóképző Intézet Szeged. 2011. 1. Nemzeti Alaptanterv (2012), Kerettanterv, Köznevelési Törvény 2. Dr. Lükő István (2003): Környezet-pedagógia. Nemzeti Tankönykiadó, Budapest. 3. Véghelyi Józsefné (2003): Lehetőségek a kooperatív technikák alkalmazására a természetismeret tanításában. Lénárd András (társsz.): In: Hunyady Györgyné (szerk.): Differenciált fejlesztés-kooperatív tanulás. 49-68. ELTE TÓFK, Budapest. 4. Segédlet. (2004) Az iskolai egészségnevelési illetve a környezeti nevelési programjának elkészítéséhez OM. Budapest. 5. Dr. Gyarmathy Éva (2007): A tehetség (háttere és gondozása) ELTE Eötvös Kiadó. 6. Vastagné Bauer Zita (2008): Az értelmi képességek fejlesztése környezeti neveléssel. Kisgyermekek nagy problémák. Raabe Kiadó, Budapest. 7. Neumayer Éva, Zentai Kinga (2009, szerk.): Fogyasztó Kúra. Környezeti Nevelési Modulgyűjtemény a Fenntartható Fogyasztásról. Magosfa Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Alapítvány. 8. Dr. Kerényi Attila (2003): Európa természet és környezetvédelme. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 9. Dr. Vida Gábor (2001): Helyünk a bioszférában. Typotex Kiadó. Budapest. Folyóiratok: Természetbúvár Süni és a természet Élet és tudomány Környezet és fejlődés
ELTE TÓK Műveltségi terület II. évfolyam ÁLLATTANI ISMERETEK ÉS GYAKORLATOK TN10M05 Heti óraszám: 1 óra előadás 1 óra gyakorlat - Az előadásokon és a gyakorlatokon a részvétel kötelező! Számonkérés formája: kollokvium, gyakorlati jegy Státusz: kötelezően választható Kredit: 2 Előfeltétel: TN10M07 Oktató: Bauer Zita Követelmények: - Kollokvium a félév teljes anyagából. - A gyakorlatokon való aktív részvétel szükséges a gyakorlati jegy megszerzéséhez. - A gyakorlati jegy összetevői: - zárthelyi dolgozat érdemjegye - labornapló vezetése - három állatfajismereti beszámoló érdemjegye - otthoni munkák, képgyűjtemény érdemjegye - szemináriumi dolgozat illetve kiselőadás készítése - Szemináriumi dolgozatok, kiselőadások témái: az állatvilág 1-2 érdekes jelenségének, élőhelyének bemutatása, egyéni kutatómunka alapján. (A téma és eszköz szabadon választott, a gyakorlatvezetővel előzetesen egyeztetendő.) Az állatok evolúciójának kezdete. A heterotróf anyagcsere. Az egysejtű eukarióta állatok: az egyfélemagvúak törzse, a kétfélemagvúak törzse. A többsejtű állatok evolúciója: eredetük, a zygóta fejlődése. A szedercsíraszerűek törzse. Az álszövetesek: a szivacsok törzsének jellemzése, rendszere. A szövetes állatok: az elsődleges és másodlagos testüreg kialakulása. Testüreg nélküli állatok: a csalánozók és a bordás medúzák törzsének jellemzése, rendszerük. A testüreges állatok. Az ősszájú állatok evolúciója. A laposférgek, a hengeresférgek és a gyűrűsférgek törzsének jelentősége az evolúció szempontjából, rendszerük. Az ízeltlábúak törzse: helyük az ősszájúak evolúciójában. Az ízeltlábúak rendszere. A puhatestűek törzse: helyük az állatvilágban. A puhatestűek rendszerük. Az újszájú állatok evolúciója. Az úszószegélyes férgek törzse. A tüskésbőrűek törzse: testfelépítésük jellegzetességei, anyagszállításuk különlegességei, rendszerük. Az előés fejgerinchúrosok törzsének jellemzése, idegrendszerük fejlődése. A gerincesek törzsének osztályai, evolúciójuk, helyük az állatvilágban, testfelépítésük alakulása az életmód függvényében, adaptációjuk az életmódhoz. Az egyes állatrendszertani törzsek bemutatásának lehetőségei a 6-12 éves korú gyermekek számára. Az egyes állatrendszertani törzsekkel kapcsolatos természetvédelmi és egészségvédelmi feladatok.
Az állattani ismeretek alkalmazásának lehetőségei és feladatai a 6-12 éves gyermekek természettudományi nevelésének és oktatásának folyamatában. A hazai természetes és mesterséges társulások állatfajainak felismerése és jellemzése, az állatok védelmén keresztül a fenntarthatóság szempontjain alapuló neveléshez szükséges kompetenciák fejlesztése. A mikroszkóp használatának gyakorlása, alkalmazásának lehetőségei a előkészítő, kezdő és alapozó szakasz természettudományos nevelési-oktatási folyamatában. Sejttani, szövettani, szervezettani, állatélettani megfigyelések, vizsgálatok tervezése, végzése, a tapasztalatok megfogalmazása, rögzítése. Az eredmények alkalmazása a 6-12 éves gyermekek természettudományos nevelésében, oktatásában. Az állattani gyakorlatok alkalmazási lehetőségei a 6-12 éves korosztály állattanhoz kacsolódó tevékenységeiben. A tevékenységek szervezéséhez, tervezéséhez és lebonyolításához szükséges kompetenciák fejlesztése. A sajátos nevelési igényű, és a speciális vagy differenciált fejlesztést igénylő tanulók fejlesztésének, illetve integrálásának lehetőségei a természettudományos nevelés folyamatában. Látogatás szervezése a Fővárosi Állat-és Növénykertbe. A látogatás kapcsán az ismeretek alkalmazásának lehetőségei az oktató-nevelő munkában, valamint a hallgatók szakmai attitűdökhöz való kompetenciáinak fejlesztése. 1. Endrédi Lajos (2002): Biológiai ismeretek. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 2. Kanczler Gyuláné (2011): Növény- és állatismeret. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest. 3. Dr. Müllner Erzsébet (2003): Biológiai gyakorlatok és vizsgálatok. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. 4. Zboray Géza (2001, szerk.): Összehasonlító anatómiai praktikum. Egyetemi Tankönyv II. kötet. II. átdolgozott kiadás. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 5. Zboray Géza (2002, szerk.): Összehasonlító anatómiai praktikum. Egyetemi Tankönyv I. kötet. IV. átdolgozott kiadás. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 1. Dr. Berend Mihály Dr. Szerényi Gábor (2009): Biológia II. Műszaki Kiadó, Budapest. 2. Attenborough, David (2003): Az emlősök élete. Kossuth Kiadó, Budapest. 3. Czékus Géza (2008): Biológiai Gyakorlatok. Forum Könyvkiadó, Újvidék. 4. Dawkins, Richard (2005): Az önző gén. Kossuth Kiadó, Budapest. 5. Dr.Varga Zoltán (2010): Állatismeret. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
ELTE TÓK Műveltségi terület II. évfolyam Természetismeret és tantárgypedagógia TERMÉSZETISMERET TANTÁRGYPEDAGÓGIA I. TN10M08 Heti óraszám: 0/2 óra Az órákon való részvétel kötelező! Kredit: 2 Számonkérés formája: gyakorlati jegy Státusz: kötelezően választható Előfeltétel: TN10M06, TN10M07 Oktató: Bauer Zita Követelmények: A gyakorlati jegy megszerzésének feltétele:: az órákon való részvétel, egy zárthelyi dolgozat megírása, egy óravázlat készítése, valamint piktogramsorozat készítése Az érvényben lévő közoktatást irányító dokumentumok vizsgálata az elemi természettudományos nevelés, a fenntarthatóságra nevelés és a megismerési képességek fejlesztése szempontjából (Köznevelési törvény; Nemzeti alaptanterv (2012); kerettanterv; helyi tantervek; nevelési programok és mellékletei). Természettudományos nevelés, egészségfejlesztés, környezet- és természetvédelem, környezeti nevelés, fenntarthatóságra nevelés, fenntartható fejlődés kifejezések értelmezése, egymáshoz való viszonya, érvényesülésük az iskola 1-4 osztályában folyó nevelési folyamatban. Az Ember és természet műveltségi terület keretében zajló nevelő-oktató munka célja, feladatai az 1-4. évfolyamon. Az elemi természettudományos fejlesztést megvalósító órák elemzésének és az óravázlatok készítésének speciális szempontjai. A kisiskolások tanulásának lehetséges formái, a tanulói megismerő tevékenységek játékos, életkornak megfelelő megoldásai. A természet megismeréséhez szükséges kompetenciák fejlesztése. A képességek fejlődésének és az ismeretek elsajátításának kapcsolata, viszonya, az elsajátítható ismeretek szintje. A fenntarthatóság elveinek megvalósításához szükséges attitűdök fejlesztése. A kisiskolások közvetlen környezetében található élettelen anyagok és élőlények érzékelhető tulajdonságainak megfigyelése, összehasonlítása, csoportosítása. A tapasztalatok szóban, rajzban, és írásban történő leírása, rögzítése, ezáltal a megfigyelő-, azonosító- és megkülönböztető-, leíró képességek fejlesztése. A képességek fejlesztésében alkalmazható algoritmusok megismerése, a tanítási folyamatban való játékos megoldásai. A tanító tervező, szervező, irányító és értékelő munkája az eredményes fejlesztés érdekében. A megismerési képességek továbbfejlesztése a már vizsgált és új élettelen anyagok és élőlények mennyiségi tulajdonságainak felismerésével, a mérőeszközök használatának tanulásával, a mérési technikák elsajátításával. A mérés algoritmusa. A mérés módszerének alkalmazásával fejleszthető képességek. A térben és időben való tájékozódási képességek fejlesztése. A művelődési tartalmak bővülése és szintje az alkalmazott megismerési módszerek segítségével. A tanító tervező, szervező, irányító és értékelő munkája
a mérési eljárások, a mérési technikák fejlesztési folyamatában. Az együttműködési, kommunikációs és vitakészségek fejlesztése a megismerési folyamatban. A kisiskolások képességeinek továbbfejlesztése a környezet élettelen anyagainak és élőlényeinek kölcsönhatásokban megnyilvánuló tulajdonságainak megismerésével, egyszerű kísérleti eszközök használatának, a kísérletezés módszerének tanulásával. A kísérletezés módszerével fejleszthető képességek. A kísérlet algoritmusa. A művelődési tartalmak bővülése és szintje az alkalmazott megismerési módszerek segítségével. A tanító tervező, szervező, lebonyolító feladatai. Az együttműködési, kommunikációs és vitakészségek fejlesztése a megismerési folyamatban. A játékosság szerepe az elemi természettudományos megismerés folyamatában. A képességek, készségek, attitűdök fejlesztését eredményező játékok megismerése, fajtái, alkalmazásuk. A természettudományos megismerő tevékenységek tanulása és a környezeti nevelés valamint a fenntarthatóságra nevelés céljainak, elveinek összefüggései. Ellenőrzés, értékelés (szöveges értékelés) a természettudományos nevelés fejlesztési folyamatában. 1. Véghelyi Józsefné-Pákozdi Erika (1995): Segédanyag a természetismeret tantárgypedagógia tanulásához. ELTE TÓFK, Budapest. 2. Véghelyi Józsefné (2004): Szöveges értékelés a tantárgyakhoz, műveltségterülethez kapcsolódóan. Ember a természetben. In: Hunyady Györgyné M. Nádai Mária (szerk.): Osztályozás? Szöveges értékelés? 121-145. Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest. 3. Pákozdi Erika (2002): Differenciálás az elemi természettudományos nevelésben. Ember környezet egészség. Trezor Kiadó, Budapest. 4. Kanczler Gyuláné (2002, szerk.): A környezeti nevelés pedagógiai és pszichológiai alapjai. Jegyzet. ELTE TÓFK, Budapest. 5. Fűzné Dr. Kószó Mária: Környezetünkről természetesen tanítani. Módszertani kézikönyv a tanítószakos hallgatók és gyakorló pedagógusok számára. SZTJGY Pedagógusképző Kar Tanító és Óvóképző Intézet Szeged. 2011. 1. Nemzeti Alaptanterv (2012), Kerettanterv, Köznevelési Törvény 2. Dr. Lükő István (2003): Környezet-pedagógia. Nemzeti Tankönykiadó, Budapest. 3. Véghelyi Józsefné (2003): Lehetőségek a kooperatív technikák alkalmazására a természetismeret tanításában. Lénárd András (társsz.): In: Hunyady Györgyné (szerk.): Differenciált fejlesztés-kooperatív tanulás. 49-68. ELTE TÓFK, Budapest. 4. Segédlet. (2004) Az iskolai egészségnevelési illetve a környezeti nevelési programjának elkészítéséhez OM. Budapest. 5. Dr. Gyarmathy Éva (2007): A tehetség (háttere és gondozása) ELTE Eötvös Kiadó. 6. Vastagné Bauer Zita (2008): Az értelmi képességek fejlesztése környezeti neveléssel. Kisgyermekek nagy problémák. Raabe Kiadó, Budapest. 7. Neumayer Éva, Zentai Kinga (2009, szerk.): Fogyasztó Kúra. Környezeti Nevelési Modulgyűjtemény a Fenntartható Fogyasztásról. Magosfa Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Alapítvány. ELTE TÓK
AZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE TN10A06 III. évfolyam Heti óraszám: 1 óra előadás Kredit: 2 Számonkérés formája: kollokvium Státusz: kötelező Előfeltétel: - Oktató: Dr. Hill Katalin Követelmények: Az előadásokon kötelező a részvétel. Kollokviumi követelmény a tanítói munkához, a pszichológiai és testnevelési tanulmányokhoz elengedhetetlen anatómiai és élettani ismeretek biztos tudása és alkalmazása. Az emberi szervezet felépítése: sejt, szövet, szerv, szervrendszer, szervezet. A sejt alakja, nagysága, alkotórészei, élettana. A szövetek szerveződése, szerkezete, feladata, fajtái. A hámszövet. Kötő- és támasztószövetek. A kötőszövet (laza-rostos kötőszövet, ínszövet) A zsírszövet. A porcszövet. A csontszövet. Az izomszövet (sima, harántcsíkolt, szívizom).az idegszövet. Az emberi szabályozás, neuroendokrin rendszer. A tudomány legújabb felfedezései és eredményei. Epigenetika. Az endokrin rendszer. Az endokrin szervek és a vegetatív idegrendszer kapcsolata. Szerepük az emberi szervezetben, hatóanyaguk, működésük. A rendszer tagjainak részletes jellemzése: agyalapi mirigy, tobozmirigy, pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, mellékvese, hasnyálmirigy szigetszervei. nemi mirigyek. Az idegrendszer. Az idegrendszer feladata, finomabb szerkezete: a neuron részei, a neuroglia, a szinapszis. Az idegrendszer felosztása felépítés és működés szerint. A központi idegrendszer szabályozó működése: reflex, reflexkör. A gerincvelő. Az agyvelő. Környéki idegrendszer: 12 pár agyideg, 31 pár gerincvelői ideg. Vegetatív idegrendszer központi és környéki része. Szimpatikus és paraszimpatikus rendszer. Érzőműködés. Mozgatóműködés. A magasabbszintű idegrendszeri folyamatok. Az 5-10 éves gyermek idegrendszerének jellemzői. Az érzékszervek. A látás szerve. A halló- és egyensúlyi szerv. A szaglás és ízlelés szerve. A bőr. Az érzékszervek védelme. A mozgásrendszer. A csontok alakja, szerkezete, fejlődése, növekedése, járulékos részei. A csontok összeköttetése. A végtagok csontjai és ízületei. A törzs csontjai és ízületei A koponya csontjai és összeköttetései. Izomrendszer. Az izom részei, alaki sajátságai, az izmok működése. Végtagizmok, törzsizmok, fej izmai, nyak izmai. A 6-10 éves korú gyermek mozgásrendszerének sajátosságai, védelme. A keringés rendszere. A szív szerkezete, beidegzése, erei, működése. A vérerek szerkezete, működése. A vérkörök. A vér összetétele, az alkotórészek feladata, a vérképző szervek. A nyirokrendszer és feladata. A 6-10 éves korú gyermek érrendszerének jellemzői. Immunrendszer. fehérvérsejt típusok, központi és környéki nyirokszervek. Természetes immunitás. Mesterséges immunizálás.
Az emésztőrendszer. A szájüreg, garat, nyelőcső, gyomor, vékonybél, vastagbél, máj, hasnyálmirigy felépítése és működése. Az emésztés folyamata. A 6-10 éves korú gyermek emésztőrendszerének jellemzői. A légzőrendszer feladata, szakaszai, ezek jellemzése és működése a felnőtt és gyermeki szervezetben. A kiválasztás. A vese, húgyvezeték, húgyhólyag húgycső felépítése és működése. A kiválasztás három részfolyamata. A szaporodás. Női és férfi nemi szervek és működésük. Születésszabályozás. Szexuális úton terjedő betegségek és az ellenük való védekezés. 1. Darvay Sarolta, Hill Katalin, Vitályos Gábor Áron: Összeállítás a Funkcionális anatómia tantárgyhoz csecsemő- és kisgyermeknevelő, óvópedagógus és tanító szakos hallgatók részére. ELTE TÓK, Budapest 2. Dr. Donáth Tibor: Anatómia atlasz, Medicina könyvkiadó ZRt. 2008. 1. Dr. Donáth Tibor: Anatómia-élettan. Nemzeti Tankönyvkiadó Bp. 2005. 2. Az emberi test. Teljes áttekintés szervezetünk felépítéséről és működéséről. Medicina Könyvkiadó ZRt.. 2005. 3. Günter Vogel - Horant Angelmann: SH atlasz BIOLÓGIA, Springer-Verlag Bp. 1992. 4. Sibernagel-Despopunts: SH atlasz, ÉLETTAN, Springer-Verlag Bp. 1994. 5. Új egészségügyi ABC, Medicina Kiadó Bp. 1990. 6. Aszmann Anna Békefi Dezső (szerk.): Iskola-egészségügy. Országos Gyermekegészségügyi Intézet, Bp. 2005.
ELTE TÓK Műveltségi terület III. évfolyam Heti óraszám: 2/0 óra előadás Kredit: 3 Számonkérés formája: szigorlat Státusz: kötelezően választható Előfeltétel: TBN10M10e, TBN10M11s Oktató: Dr. Hill Katalin Követelmények: Az előadásokon kötelező a részvétel! ÖKOLÓGIA, KÖRNYEZETKULTÚRA TN10M12 Ökológia tárgya, tényezői, fogalma, felosztása, interdiszciplinaritás. Az élettelen környezeti tényezők és hatásuk az élővilágra (Napsugárzás, hőmérséklet, víz, talaj, levegő). Az élő környezeti tényezők és hatásuk az élővilágra A populációk. Csoporttulajdonságaik, a populációk közötti kölcsönhatások. A biocönózisok tulajdonságai. Anyag- és energiaáramlás a biocönózisokban. Táplálékláncok, táplálékhálózatok. Az anyagok biológiai ciklusa. Biológiai produkció és energiahasznosítás. Biomassza. A biocönózisok energiamérlege. A bioszféra, mint topográfiai fogalom. A bioszféra kialakulása és fejlődése, összefüggésben a földi feltételekkel. Az elemek biogeokémiai ciklusa. Az ökológiai rendszerek. Az ökoszisztémák fogalma, sajátosságai, osztályozásuk. A Föld mint egységes rendszer. A rendszerek ismérvei és fontosabb típusai. A környezeti rendszerek tulajdonságai. A Földi rendszere és kapcsolataik - az élettelen, az élő és társadalmasított földi rendszer. A fenntarthatóság és a fenntarthatóságra nevelés. Az ember életmódjának hatása (táplálék, víz és energiahasználat, stb.) az ökológiai rendszerre. A fenntarthatóság környezeti, társadalmi, gazdasági aspektusai. A környezeti alapprobléma történeti áttekintése A környezetvédelem mint a környezeti alapprobléma megoldására szerveződött cselekvési rendszer. A környezetvédelem, a környezetgazdálkodás, a természetvédelem és más alapfogalmak viszonya. Népesedés és a környezet. A népesedési folyamatok területi különbségei és kölcsönkapcsolata a természeti környezettel. A Föld eltartóképessége. Az urbanizáció környezetre és az emberre gyakorolt hatása. A globális problémák. Klímaváltozás. Az üvegházhatású gázok gyarapodása a légkörben. A földfelszín légréteg hőmérsékletének növekedése. A klímaváltozás. A sivatagosodás. Az ózonpajzs elvékonyodása. Az elsavanyosodó környezet. A világóceán szennyezettsége. A bioszféra állapota.
Az energiaipar és a közlekedés hatása a környezetre. Energiaforrások. Megújuló energiaforrások. A környezetkímélő energiatermelés és fogyasztás mint a környezetvédelem kulcskérdése. A mezőgazdaság és a környezet. A mezőgazdaság környezeti kapcsolata. A talajművelés környezeti hatásai, a műtrágyázás környezeti hatásai, a növényvédő szerek környezeti hatásai. Néhány egyéb mezőgazdasági tevékenység környezeti hatása. A fogyasztás hatása a környezetre. A háztartások hulladékai és szennyező anyagai és ezek kezelése. A rekreáció és a turizmus hatása a környezetre. A fenntartható turizmus. A sport és a környezet. Az élővilág pusztításának nem szennyezés útján történő néhány formája. Az erdőírtások. A túlhalászás. A túllegeltetés. 1. Dr. Endrédi Lajos (2000): Biológiai ismeretek Nemzeti Tankönyvkiadó. 2. Dr. Kerényi Attila (2003): Környezettan. Természet és társadalom globális szempontból. Mezőgazda Kiadó Bp. 3. Dr. Kerényi Attila (2003): Európa természet és környezetvédelme. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 4. Dr. Lükő István (2003): Környezetpedagógia. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 5. Dr. Vida Gábor (2008): Helyünk a bioszférában. Typotex Kiadó. Budapest. 1. Haraszty L. (2003): Természetvédelem. Budapest. 2. Vida Gábor (2012): Honnan hová Homo?Semmelweis Kiadó, Budapest 3. Láng I. (szerk, 2002): Környezet- és természetvédelmi lexikon I-II. Akadémiai Kiadó. Budapest. 4. Ligetvári F. (szerk. 1999): Környezetünk-és védelme I. Ökológiai Intézet, Miskolc, DATE Főiskolai Kar, Szarvas. 5. Lici-Bacci, M. (1999): A világ népességének rövid története. Osiris Kiadó. Budapest. Folyóiratok: Természetbúvár Élet és tudomány, Természet Világa
ELTE TÓK Műveltségi terület III. évfolyam TERMÉSZETISMERET TANTÁRGYPEDAGÓGIA III. TN10M10 Heti óraszám: 0/1 óra Az órákon való részvétel kötelező! Kredit: 2 Számonkérés formája: gyakorlati jegy Státusz: kötelezően választható Előfeltétel: TBN10M11s Az oktató neve: Bauer Zita Követelmények: A gyakorlati jegy megszerzésének követelménye: kiscsoportban, önállóan választott téma alapján projektfeladat elkészítése és leadása. Választott intézményben történő hallgatói munka igazolása, dokumentálása, az eredmények évfolyamdolgozatban való összefoglalása, előadás formájában való bemutatása. Természetismeret tanításának céljai, követelményei, a tananyagválasztás és feldolgozás szempontjai 5. és 6. osztályban. A differenciáló nevelés lehetőségei és módszerei az "Ember a természetben" műveltségterületen. A tervezés specifikumai, az értékelés szempontjai és lehetséges formái. A helyi tanterv. A műveltségi területhez tartozó kísérletek, alternatív programok áttekintése és értékelése a fenntarthatóságra nevelés szempontjából. Lehetőségek a környezet és egészségtudatos magatartás, gondolkodás formálására. 1. Nemzeti Alaptanterv, Kerettanterv, Közoktatási Törvény 2. Dr. Gyarmathy Éva (2007): A tehetség (háttere és gondozása) ELTE Eötvös Kiadó. 3. Véghelyi Józsefné (2003): Lehetőségek a kooperatív technikák alkalmazására a természetismeret tanításában. Lénárd András (társsz.): In: Hunyady Györgyné (szerk.): Differenciált fejlesztés-kooperatív tanulás. 49-68. ELTE TÓFK, Budapest. 4. Fogyasztó kúra. Környezeti nevelési modulgyűjtemény. Magosfa Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Alapítvány. 2009. 1. Fejes Erzsébet Kanczler Gyuláné: A természet ünnepei. KINCS Kiadó. 1999, 2001, 2003. 2. Dr. Lükő István (2003): Környezet pedagógia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 3. Franz Lohri-Astrid Schwyter: Találkozzunk az erdőben! OKO-FÓRUM Alapítvány Bp. 2002. 4. Véghelyi Józsefné (2003): Természetismeret. In: Hunyady Györgyné (szerk.): Lépésről lépésre Iskolai Program. Lépésről lépésre Országos Szakmai Egyesület. ELTE TÓFK, Student Kft., Budapest. 5. Projektmódszer III. szerk.: Hegedűs Gábor. Hírös Akadémia, Kecskemét. 2001. 29-38. p 6. Neumayer Éva, Zentai Kinga (2009, szerk.): Fogyasztó Kúra. Környezeti Nevelési Modulgyűjtemény a Fenntartható Fogyasztásról. Magosfa Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Alapítvány.