Magyarország g hosszú távú versenyképess pessége: kihívások és s lehetőségek Vértes András 2007. május 10.
Az elmúlt 10-15 év egészében Magyarország versenyképesnek bizonyult! az áruk és szolgáltatások exportja nálunk nőtt a leggyorsabban, a magas és közepesen magas technológiai termékek aránya 75%, a termékek egységértéke (unit value) elérte a világátlagot (Csehországban és Észtországban is). Ennek alapján elkezdődött a felzárkózás az EUátlaghoz.
Az export volumene néhány n ny kelet-közép-eur európai országban, 2005 (1995 = 100) 400 350 300 250 200 150 100 50 0 Forrás: KSH Csehország Észtország Lengyelország Magyarország Szlovákia Szlovénia 3
Gazdasági fejlődés s néhány n ny EU-tagorsz tagországban, gban, 1995-2005 (PPS, EU25 = 100) Görögország Szlovénia Portugália 1995-2000 2000-2005 Csehország Magyarország Észtország Szlovákia Litvánia Lengyelország Lettország Forrás: Európai Bizottság 0 2 4 6 8 10 4
Termelékenys kenységi szint (GDP/foglalkoztatottak száma) EU=100% 160 140 120 100 80 60 40 20 0 Lengyelország Szlovákia Csehország Portugália Magyarország Szlovénia Görögország Spanyolország Dánia Egyesült Királyság EU-25 Svédország Olaszország Finnország Belgium Franciaország Németország Ausztria Irország Hollandia USA Forrás: Európai Versenyképességi Évkönyv 2006
A munkatermelékenys kenység éves átlagos növeked n vekedése 2000-2005 (%) 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 Portugália Spanyolország Franciaország Belgium Ausztria Dánia EU-25 Hollandia Finnország Egyesült Királyság Németország Svédország Irország USA Csehország Szlovénia Görögország Lengyelország Magyarország Szlovákia Forrás: Európai Versenyképességi Évkönyv 2006
De más a helyzet 2004-2006-ban! Minden KKE-i ország árukivitele gyorsabban nő, mint a mienk. A szubjektív versenyképességi rangsorokban hátrébb kerültünk. Több KKE-i országban szerkezeti reformokat indítottak be, mi csak most kezdjük. Nálunk súlyos makroegyensúlyi (főleg államháztartási) hiányok. A fejlettségi szintben ( = versenyképesség!) Észtország utolért, Szlovákia pedig rövidesen utolér minket. Súlyosan figyelmeztető jelek!
Új versenyképességi modell Nem a költségvetési kiigazítással érintett 2007-2008 a fő kérdés, hanem a 2015-2020-as perspektíva! a) Karcsúbb, hatékonyabb, hatásosabb és igazságosabb állam b) A tudásgazdaság és az innovációs erőforrások jobb hasznosítása c) Legálisabb és magasabb foglalkoztatás d) A gazdaság fehéredését és a befektetések növekedését előmozdító adórendszer e) Kedvezőbb üzleti környezet
Tudásgazdaság és innováció Van tudásgazdaságunk, de döntően nem piaci, s van piacgazdaságunk, de döntően nem tudásalapú! Tudás + információ => tudásgyár => nemzeti innovációs rendszer Vállalatokból induló (cég-kutatás-oktatás-állami fejlesztési ügynökség) hálózatok, klaszterek. Intenzív kapcsolatok, vállalat - kutatóhely közötti hazai és nemzetközi mobilitás. Felsőoktatás piaci szelekció alapján történő minőségileg differenciált fejlesztése. Régiós tudásközpontra alapozott decentralizáció. Értelmes verseny, transzparens döntéshozatal.
Az innováci ció finanszíroz rozási forrásai (EU tagországok száma) Kockázati tőke Fiskális eszközök Közvetlen támogatások Üzleti angyalok Hitelek 0 5 10 15 20 25 Forrás: DG ENTR and CPB 2006. In: Európai Versenyképességi Évkönyv 2006
Ajánlások az innovációs politika számára A kockázati tőke mobilitásának könnyítése Nagyobb figyelem az innováció hitelekkel történő finanszírozására Tanulás egymástól, a legjobb gyakorlat (best practice) megismertetése Az alkalmazott eszközök hatásainak rendszeresebb értékelése De ne feledjük: bár a finanszírozási kérdések lényegesek, az innovációt más tényezők is igen jelentősen (hacsak nem még jelentősebben) befolyásolják!
Adórendszer Nincs középtávú előreláthatóság. Az adócentralizáció magas (38%), de ez csak akkor csökkenthető, ha a kiadási oldalon a reformok hatásai már tartósan érvényesülnek! Kihívások: - fehéredés segítése, - legális foglalkoztatás növelése, - helyi adó átfogó reformja és szerepének növelése, - üzleti beruházások, befektetések növelése.
Fő gondolkodási irányok Indokolt-e az adóterhek belső átrendezése? Hol lehet adóalapot szélesíteni, s adókulcsot (határadókulcsot) csökkenteni? A legális foglalkoztatás bővüléséért mit lehet tenni az adójóváírás, az eho és a járulékok terén? A beruházások ösztönzése szempontjából melyik a prioritás: az iparűzési adó átalakítása, a szolidaritási nyereségadó mérséklése vagy a bérterhek enyhítése? Az önkormányzati rendszer és finanszírozás reformja milyen helyi adórendszert kíván? Hogyan lehet egyszerűbbé tenni az adóadminisztrációt?
Üzleti környezet A 300-400 ezer valódi vállalkozásra célszerű figyelni, a félmillió kényszervállalkozás nagy része soha nem lesz versenyképes! Célszerű csökkenteni a vállalkozás indításának és a piacról való kilépésének idő- és költségigényét. Fel kell számolni a felesleges állami feladatokat, az értelmetlen kisadókat. A szabályozásban indokolt mindig a versenyt fokozó megoldásokat előtérbe helyezni. Az ellenőrzésben a büntetés mellett/helyett más eszközöket is mérlegelni lehet (nyilvánosság, kamarai állásfoglalás, pozitív és negatív listák). Mérni lehet a vállalkozások adminisztratív terheit és figyelembe venni a szabályozásnál. A tulajdonhoz, illetve szerződéshez fűződő jogokat komolyabban kell érvényesíteni.
A vállalatok v adminisztratív v költs k ltségei 25%-os csökkent kkentésének nek hatása a GDP alakulására 2025-ig (%) 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 Egyesült Királyság Dánia Svédország Finnország Irország Belgium Hollandia EU Németország Szlovénia Ausztria Csehország Franciaország Portugália Spanyolország Olaszország Szlovákia Görögország Lengyelország Magyarország Forrás: DG ENTR and CPB 2006. In: Európai Versenyképességi Évkönyv 2006
Sok a teendő A költségvetési kiigazítás és a reformok szükséges, de nem elégséges feltételei a versenyképességnek! A tudásgazdasági erőforrások jobb kihasználásával, az adórendszer finomításával és az üzleti környezet javításával Magyarország a 2010-2020-as évtized egészében ismét Európa egyik legversenyképesebb országává válhat. Erre és a bővülő EU-forrásokra támaszkodva a gazdasági fejlődés (PPS-ben) az évtized átlagában 4-5% közé gyorsulhat, ami dinamikus felzárkózást jelentene az EU átlagához.