10 Élelmiszer Tudomány Technológia LXIV. évf. 1. szám Ambrus Á. Szeitzné Szabó M.: Gabona alapú termékek... Gabona alapú termékek mikotoxin szennyezettségének élelmiszer-biztonsági értékelése AMBRUS ÁRPÁD SZEITZNÉ SZABÓ MÁRIA ÖSSZEFOGLALÁS A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal felkérésére az MgSzH 2008-ban 302 élelmiszer minta, köztük 144 búzaliszt vizsgálatát végezte el, egy erre a célra adaptált, 16 mikotoxin egyidejű vizsgálatára alkalmas módszerrel. Az MgSzH rendszeres monitoring keretében 32 búzaliszt minta vizsgálatát végezte el a 2008-2009 májusa közti időszakban, melyek eredményét szintén bevontuk az elemzésbe. A 176 búzaliszt minta 2%-a tartalmazott határérték feletti mennyiségű (764-3065 μg/kg) DON szennyezést. A 2003. évi Országos Lakossági Egészség-Felmérésből (OLEF) származó fehér kenyér-fogyasztási adatokat felhasználva és 0,7 kg liszt/kg kenyérliszt felhasználással számolva a probabilisztikus modellezéssel becsült fogyasztói expozíció számítás eredményei azt mutatják, hogy csupán a fehér kenyér fogyasztás alapján a felnőtt lakosság több mint 5%-át éri az elfogadható (tolerálható) napi bevitel mennyiségénél magasabb expozíció (TDI = 1 μg/ttkg/nap). A megengedhető napi bevitel két-, három-, öt- és tízszeres értékénél magasabb expozíciónak rendre a lakosság 1,5; 0,6; 0,2 és 0,02%-a van kitéve. A magas kitettség külön figyelmet érdemel annak fényében, hogy a liszt mintáknak csak 2%-a tartalmazott a megengedett maximális koncentrációnál (750 μg/kg) magasabb DON szennyezést, továbbá a fehér kenyér a mikotoxin szennyezés egyik jelentős, de nem kizárólagos forrása. BEVEZETÉS A mikotoxinok egyes penészgombák által termelt másodlagos anyagcseretermékek, melyek az élelmiszerekben természetesen előforduló legveszélyesebb méreganyagok közé tartoznak, súlyos késői szövődményeket, daganatos megbetegedéseket okozhatnak. Az élelmiszerekben egyszerre többféle mikotoxin is előfordulhat kis mennyiségben. Erős toxicitásuk miatt az Unióban szigorú szabályozás alá esnek, rendszeres vizsgálatuk indokolt és szükséges. Az élelmiszertermelés, -feldolgozás, -tárolás és -forgalmazás szinte minden fázisában számolni kell a penészgombák és az általuk termelt mikotoxinok jelenlétével. Jelentős gazdasági kárt okozhatnak a növény- és állattenyésztésben, és igen jelentős az élelmiszer-biztonsági, humán-egészségügyi következmé- nyük. Hazai viszonylatban elsősorban a gabonafélék fertőződhetnek penészgombával és szennyeződhetnek ezáltal mikotoxinokkal. A világ gabonatermelésének kétharmadát a búza, az árpa és a kukorica adja, és éppen ezek a legérzékenyebbek a Fusarium gombákkal szemben. Ezek a növények hazánk vetésterületének is jelentős hányadát foglalják el. A fogyasztási tényezők alapján a gabona alapú élelmiszerek mikotoxin szennyeződése a fogyasztókat érő expozíció fő forrása. De a mikotoxinok a legkülönbözőbb közvetlenül fogyasztott élelmiszerekben, takarmány és élelmiszer alapanyagokban is kimutathatóak. A mikotoxinnal szennyezett takarmányok jelentős károkat okozhatnak az állattenyésztésben, mely az állatok szaporodási képességének, takarmányhasznosításának és fertőzésekkel szembeni ellenálló képességüknek csökkenésében nyilvánul meg, de a toxin mennyiségétől és jellegétől függően akut megbetegedés, tömeges elhullás is kialakulhat. A Fusarium gombák (Fusarium tricintum, F. solani, F. nivale és F. oxysporum) által termelt mikotoxinok közül a zearalenonnak (F-2 toxin), a fumonizineknek és a trichotecéneknek (pl. dezoxinivalenol /DON/, T-2 és HT-2 toxin) van legnagyobb jelentősége gyakorlati szempontból. A trichotecének csoportjába több, mint 50 kémiailag rokon, szeszkviterpén típusú bonyolult szerkezetű vegyület tartozik. A DON a Fusarium gombafajok által termelt mikotoxin, gabonafélékben és feldolgozott gabona termékekben (kenyér, maláta, sör) van/lehet jelen. Cereália termékekben egyedül vagy más trichotecénekkel ill. zearalenonnal együtt gyakran kimutatható. A szennyezett cereáliákban a DON a 3-acetil-DON-nal és 15-acetil-DON-nal együtt fordulhat elő, a nivalenolnál bizonyos fokig szintén megfigyelhető a DON-nal való együttes előfordulás. A DON nagyon stabil vegyület, a tárolás/őrlés és élelmiszer feldolgozás/főzés során nem bomlik le, hő hatásának ellenáll. Vízoldékony, ezért a bő vízben főzött élelmiszerek (pl. száraztészta) DON tartalma csökken a főzővízbe történő kioldódás miatt. A nagy mennyiségben szervezetbe kerülő DON akár egyszeri bevitel esetén is akut gasztrointesztinális zavarokat okozhat. Embereken a heveny DON toxikózis hányingert, hányást, hasi fájdalmakat, fejfájást, szédülést, kisebb mennyiségben émelygést, teltségérzetet, rossz közérzetet idéz elő. Állatoknál takarmány-visszautasításhoz, hányáshoz, a szervezet
Ambrus Á. Szeitzné Szabó M.: Gabona alapú termékek... Élelmiszer Tudomány Technológia LXIV. évf. 1. szám 11 leromlásához vezet. Több közlemény utal arra, hogy a DON az immunválaszt is kedvezőtlenül befolyásolja, csökkentheti a szervezet fertőzésekkel szembeni ellenállóképességét. A zearalenon (ZEA, F-2 toxin) elsősorban kukoricában, rizsben, búzában, árpában és a malátában képződik, főként még a betakarítás előtt. A toxin képződése a betakarítás után is folytatódik, ha a termény kezelése és szárítása nem megfelelő. Kémiai szerkezetét tekintve fenolos rezorcinsav-lakton. A gabonaféléken felületi szennyeződésként jelenik meg, a malmi feldolgozás után a korpába kerül. A zearalenon heveny mérgezést nem okoz. Rákkeltő hatása nem bizonyított. A toxin ösztrogénhez hasonló hatású, így az ösztrogén-kötő receptorokkal rendelkező szervekben okoz elváltozást. Állatokban ez a hatás bizonyított, és néhány közlemény a zearalenon bevitelt feltételezi a gyermekekben előforduló korai ivarérés egyik lehetséges okaként. A fuzárium toxinnal szembeni érzékenység toxinonként, fajonként és egyedenként jelentősen eltér. Ennek figyelembe vételére a tolerálható napi bevitel kiszámításánál biztonsági faktort alkalmaznak. A legérzékenyebb állatban hatást éppen csak kiváltó toxinmennyiséget ezzel a biztonsági faktorral eloszva kapjuk meg a tolerálható napi beviteli értéket. Az Európai Unió Élelmiszerügyi Tudományos Bizottsága (ÉTB) a dezoxinivalenolra 1 μg/ttkg-os tolerálható napi beviteli szintet (TDI) (European Commission 1999), a zearalenonra 0,2 μg/ttkg-os ideiglenes tolerálható napi beviteli szintet (European Commission 2000a), a fumonizinekre 2 μg/ttkg-os tolerálható napi beviteli szintet (European Commission 2000b, 2003), a nivalenolra 0,7 μg/ ttkg-os ideiglenesen tolerálható napi beviteli szintet (European Commission 2000c), a T-2 és HT-2 toxinokra 0,06 μg/ttkg-os kombinált ideiglenesen tolerálható napi beviteli szintet (European Commission 2001) állapított meg. Értékelés készült a trichotecénekről, mint csoportról is (European Commission 2002). ANYAG ÉS MÓDSZER A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal és az MgSzH közötti szerződés alapján 2008-ban sor került a gabonafélék és az azokból készült termékek mikotoxin szennyezettségének felmérésére. A kutatásokat a különféle mikotoxinok egymásmelletti vizsgálatára alkalmas HPLC-MS-MS meghatározáson alapuló módszerrel 16 vegyületre végezték el. Az osztrák kutatócentrumban (IFA Tulln) kidolgozott módszer (Sulyok et al, 2006) adaptálását és validálását az MgSzH ÉTBI laboratóriuma végezte. A vizsgálatba vont toxinok és a jelentett legkisebb detektálható mennyiségek (LOD) a következők: Acetil-deoxinivalenol (AcDon, 16 μg/kg), Aflatoxin B1(AB1, 0,6 μg/kg), Aflatoxin B2 (AB2, 0,6 μg/kg), Aflatoxin G1 (AG1, 0,6 μg/ kg), Aflatoxin G2 (AG2, 0,6 μg/kg), Deoxy-nivalenol (DON, 16 μg/kg), Diacetoxy-scirpenol (Das, 16 μg/ kg), Fumonizin B1(FumB1, 30 μg/kg), Fumonisin B2 (Fum B2, 30 μg/kg), Fusarenon-x (Fusx, 16 μg/kg), Nivalenol (Niv, 16 μg/kg), Neosolanid (Neo, 16 μg/ kg), Ochratoxin A (OTA, 1,5 μg/kg), Trichotechének (HT-2, 16 μg/kg; T-2, 1 μg/kg), Zearalenon (F2, 16 μg/kg). A módszer ismételhetősége (DON esetében a <110 μg/kg koncentráció tartományban 18%, zearalenonál 18,5%) megfelel a nemzetközi elvárásoknak. A validált multi-toxin eljárással kapott, határérték feletti szennyezettséget mutató DON és OTA mintákat az MgSzH megvizsgálta az általa rendszeresen használt akkreditált módszerrel is. Az összehasonlító vizsgálatok eredménye a hibahatáron belül egyezett. Az ellenőrző vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a multi-toxin eljárással végzett vizsgálatok megbízható eredményt adtak. A minőségbiztosítási vizsgálatokból levont következtetést megerősíti, hogy az MgSzH 2008. évi monitoring programja keretében búzalisztben mért DON szennyezés és a multi módszerrel mért szennyezések azonos koncentrációtartományba esnek. A felmérési program hétféle gabonaféleség (mátrix) (étkezési búzaliszt, étkezési búzakorpa, étkezési zabpehely, étkezési zabkorpa, étkezési rozsliszt, étkezési árpagyöngy, étkezési kukoricaliszt) vizsgálatát tűzte ki célul, fajtánként 45 mintából. A mintázandó tételek számát az MgSzH megyei bontásban a termelési volumen figyelembe vételével tervezte meg, mely alapján megyénként a hétféle termékből mátrixonként 1-5 minta vételére került sor. Az ellenőrzés közelítőleg 5-ban a 2007. évi termésből származó termékekre, 5-ban pedig a 2008. évben betakarított gabonára terjedt ki. A 302 vizsgált minta között 144 búzaliszt minta volt. Ez a mintaszám kiegészült további 32 búza finomliszt mintával, melyek vizsgálatára az MgSzH monitoring tevékenysége keretében került sor. Az MgSzH laboratóriumai ugyanis az éves monitoring program keretében rendszeresen vizsgálják a különböző termékek mikotoxin szennyezettségét. A DON kimutatási határa a 32 minta esetében 25 és 222 μg/kg között változott. Az eredmények a gabonaalapú termékek gyakori DON szennyezettségét jelezték. Miután a hazai élelmiszerfogyasztási szokások alapján a gabonabevitel legnagyobb mennyiségben kenyérfogyasztással történik, a kenyérrel történő DON bevitelre vonatkozóan fogyasztói kockázatbecslést végzetünk. A kimutatási határ alatti értékeket a kimutatási határral vettük figyelembe.
12 Élelmiszer Tudomány Technológia LXIV. évf. 1. szám Ambrus Á. Szeitzné Szabó M.: Gabona alapú termékek... A fogyasztói expozíció számításákhoz a 2003. évi OLEF felmérésből származó, 1360 lakosra vonatkozóan rendelkezésre álló fehérkenyér fogyasztást vettük alapul. A fogyasztást testsúly kg-ra átszámítva (a hiányzó súlyadatot férfiaknál 81,4 kg, nőknél 68,1 kg átlagos súllyal pótolva), nem fogyasztóknál 0,001 g/ ttkg fogyasztással korrigálva számítottuk. A hazai felnőtt lakosság által naponta fogyasztott kenyér (g/ttkg/ nap) relatív gyakorisági és kumulatív relatív gyakorisági eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Relatív gyakoriság, % 40.0 35.0 30.0 25.0 20.0 15.0 10.0 5.0 0.0 0 2 4 6 8 10 12 Fehér kenyér fogyasztás g/ttkg/nap EREDMÉNYEK Relatíve gyakoriság gyakoriság % 12 10 A 302 minta közül egy mintában sem voltak kimutathatóak az alábbi mikotoxinok: Aflatoxin B1 (AB1), Aflatoxin B2 (AB2), Acetil-deoxinivalenol (AcDON), Diacetoxy-scirpenol (Das), Fumonizin B1 (FumB1), Fusarenon-x (Fusx), és Neosolanid (Neo). A zearalenon (F2) 3 mintában nyomokban volt jelen. A kimutatási határ feletti szintet mértek az alábbi mikotoxinok esetében (zárójelben a pozitív minták száma): Aflatoxin G1 (AG1) (2), Aflatoxin G2 (AG2) (1), Deoxy-nivalenol (DON) (169), Trichotechének (HT-2), (6), T-2 (24), Fumonisin B2 (Fum B2)(1), Nivalenol (Niv)(22) és Ochratoxin A (OTA) (4). Jogszabályi határértéket meghaladó mikotox értéket DON esetében 6 mintánál, OTA esetében 3 mintánál mutattak ki. A vizsgált mintákban legnagyobb gyakorisággal (56%) a DON szennyezés fordult elő <16-3065 μg/kg koncentrációban. A 750 μg/kg határértéknél magasabb DON szennyezés a minták 2%- ban fordult elő. A minták 44%-ában nem volt mérhető (<16 μg/kg) a szennyezés. A T2 (8%), nivalenol (7,3%), HT2 (2%), OTA (1,3%) előfordulási gyakorisága sokkal kisebb volt. Figyelemre méltó, hogy egy étkezési kukoricaliszt tételben 4 féle (DON, HT-2, FumB2 és F2), 1 kenyérliszt (DON, OTA, HT-2) és 2 búzakorpa mintában 3-3 (DON, HT-2, T-2, illetve DON, OTA, HT-2), és 35 termékben 2-féle toxint mutattak ki. A különböző toxinokból mért legmagasabb koncentrációk [µg/kg]: 8 6 4 2 1. ábra: Felnőtt lakosság fehérkenyérfogyasztásának eloszlási gyakorisága gyakoriság DON: búzaliszt 3065, búzakorpa 1308; OTA: tönköly búzakorpa 10,4; búzaliszt 8,2; HT-2: világos rozsliszt 38, búzakorpa 32; T-2: kukoricaliszt 9,8; világos rozsliszt 8,2; búzakorpa: 7,7; F2: étkezési kukoroicaliszt 14; Nivalenol: búzakorpa 292, hántolt árpa 315. Bio-termékekből nagyon kevés vizsgálat történt. Azok szennyezésére következtetést levonni nem lehetett. A fogyasztói expozíció számítását a rendelkezésre álló vizsgálati eredmények alapján megbízhatóan csak DON-ra lehetett elvégezni. 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 0 1000 2000 3000 4000 DON g/kg fehér lisztben gyakoriság % 2. ábra: DON koncentráció eloszlása búzalisztben 12 10 A DON szennyezés relatív gyakorisági és kumulatív relatív gyakoriság eloszlását a 2. ábra szemlélteti. A DON expozíciót a 176 liszt mintára vonatkozóan a MÉBIH megbízás illetve az MgSzH éves monitoring program keretében mért koncentráció alapján számítottuk. A számításokat mind probabilisztikus modellezéssel, mind pontszerű becsléssel elvégeztük. Tekintve, hogy a probabilisztikus modell alkalmazásakor a kis koncentrációk érdemben nem befolyásolják a fogyasztók expozíciójának felső percentilis értékeit, az MgSzH éves monitoring programjában szereplő kimutatási határokat nem kellett korrigálni. A számításokat a nem detektálható szennyezést tartalmazó mintáknál a 16 µg/kg LOD értékkel végeztük. Az expozíció számításához szükséges a fehér kenyér fogyasztását lisztre átszámítani, aminél a szokásos receptúrák alapján feltételeztük, hogy 1 kg kenyér 70 dkg liszt felhasználásával készül. A fogyasztói expozíciót (μg/ttkg/nap) probabilisztikus modellezéssel 200000 iteráció alapján határoztuk meg. A módszer lényege az, hogy mind a kenyérfogyasztási adatokból, mind a mintákban mért DON koncentrációkból visszahelyezéses véletlen mintavétellel 200000-200000 értéket választottunk ki, melyek szorzatából számítottuk a fogyasztói expozíciót. A 200000-es ismétlés már az 1360 elemszámú alapsokaságnál is elegendő. A random számok relatív szórása 2.7% volt. A fogyasztók terhelésének eloszlását a 3. ábra és az 1. táblázat mutatja. 8 6 4 2 gyakoriság
Ambrus Á. Szeitzné Szabó M.: Gabona alapú termékek... Élelmiszer Tudomány Technológia LXIV. évf. 1. szám 13 1. táblázat: A felnőtt lakosság DON expozíciójának alakulása 30 25 20 15 10 5 0 0.00 1.00 2.00 3.00 DON expozíció μg/ttkg/nap gyakoriság 12 10 A probabilisztikus modellel kapott eredmények azt jelzik, hogy csupán a fehér kenyér fogyasztás alapján a felnőtt lakosság több, mint 5%-át éri az elfogadható (tolerálható) napi beviteli mennyiségnél magasabb expozíció (TDI=1μg/ttkg/nap). A megengedhető napi bevitel két-, három-, öt- és tízszeres értékénél magasabb expozíciónak rendre, a lakosság 1,5; 0,6; 0,2 és 0,02%-a van kitéve, annak ellenére, hogy a liszt mintáknak csak 2%-a tartalmazott a megengedett maximális koncentrációnál (750 μg/kg) magasabb DON szennyezést. Összehasonlításul elvégeztük a fogyasztói expozíció számítását (az egyedi élelmiszerfogyasztási és szennyezettségi adatok hiányában) a szakirodalomban leggyakrabban használt pontszerű becslés módszerével is, az átlagos és nagy fogyasztókra, figyelembe véve a fogyasztás illetve a DON szennyezettség mediánját, átlagát, 95 th és 97.5 th percentilisét. Az eredményeket a 2. táblázat mutatja. Az eredményeket összevetve látható, hogy a probabilisztikus eljárással számított a fogyasztók 5-át érő terhelés (0,125 μg/ttkg/nap) és a fogyasztási adatok illetve DON szennyezés mediánjával kapott értékek (0,17 μg/ttkg/nap) jól egyeznek. Az átlagos fogyasztással és szennyezettséggel számított expozíció (0,39 μg/ttkg/nap) is jóval alatta van az eltűrhető napi beviteli értéknek. Ez közelítőleg megfelel más környező országokban észlelt DON terhelésnek. 8 6 4 2 3. ábra: A fogyasztók DON expozíciója fehér kenyér fogyasztásakor gyakoriság 2. táblázat: A fogyasztók DON expozíciója [μg/ttkg/nap] fehér kenyér fogyasztással µ Az átlag azonban elfedi a kiemelkedően magas értékeket, amelyek a lakosság jelentős számú egyedét, jelen számítások szerint megközelítőleg öt százalékát érintik. DON esetében az akut hatás miatt nem csak a hosszan tartó terhelés, hanem az egy alkalommal bevitt nagyobb toxinmennyiség lehetséges hatására is különösen figyelemmel kell lenni. További figyelmet érdemel az egy mintában detektált különböző toxinok egyidejű előfordulása a különböző mintákban. Ezzel a problémával azonban jelen elemzésben nem foglalkozunk. ÖSSZEFOGLALÁS, JAVASLATOK A fehér kenyér a mikotoxin szennyezés egyik, de nem a legjelentősebb forrása. Az a tény, hogy csupán egy élelmiszerkomponensből is a lakosság több mint 5%-át éri az elfogadhatónál magasabb és 0,2%-át az elfogadhatónál 5-ször magasabb terhelés, szükségessé teszi az egyéb gabonafélék valamint a teljes kiőrlésű termékek fokozott és átfogó vizsgálatát, a szenynyező mikotoxinok szintjéhez igazodó érzékenységű módszerrel. Külön figyelmet kell fordítani az egy mintában egymás mellett előforduló toxinokra, mert azok különösen jelentős élelmiszer-biztonsági kockázatot jelentenek. A monitoring vizsgálatokat célszerűen, a fuzárium fertőzés felmérések eredményei alapján, a magasan fertőzött területekről származó tételekre kellene koncentrálni, melyhez az érintettek számára a fuzárium fertőzöttségi felmérések eredményét hozzáférhetővé kellene tenni. Az éghajlati viszonyokban bekövetkező változások következtében fel kell készülni olyan mikotoxinok előfordulására is, amelyek eddig hazánkban nem képződtek, illetve számítani lehet újabb toxikus metabolitok megjelenésére (új mikotoxinok) is. A mikotoxinok átfogó vizsgálatát az egyedi módszerek helyett célszerű multi-toxin módszerekkel végezni, melyek jelentős idő és költségmegtakarítást is eredményezhetnek. Az általános bevezetés előtt szükséges azonban, például az MgSzH által kipróbált módszer teljes validálása a vizsgálandó élelmiszerek teljes körére. Az élelmiszerekbe került mikotoxinok koncentrációja nem vagy csak igen költséges eljárással csökkenthető. A leghatékonyabb megoldás a korszerű
14 Élelmiszer Tudomány Technológia LXIV. évf. 1. szám Ambrus Á. Szeitzné Szabó M.: Gabona alapú termékek... technológiai ismeretekre épülő helyes mezőgazdasági gyakorlat alkalmazása, a termelői és feldolgozói együttműködés valamint a közös érdekeltség és felelősségvállalás megteremtése az élelmiszerlánc teljes vertikumában. Ennek érdekében a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal a rendelkezésre álló vizsgálati eredmények és nemzetközi ajánlások alapján készített egy tájékoztató kiadványt a Gabonaalapú élelmiszerek fuzáriumtoxin szennyezettségének csökkentési lehetőségei címmel (MÉBIH, 2009), mely a honlapról letölthető. A kiadvány ajánlásainak gyakorlati alkalmazásában, megfelelő érdekeltségi rendszer bevezetésével, szükséges lenne érdekelté tenni az élelmiszerlánc érintett szereplőit. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Megköszönjük munkatársaink, Szerleticsné Turi Mária, Szabó István és Zentai Andrea értékes közreműködését a mérési eredmények rendezésében és elemzésében. Nagyra értékeljük az MgSzH vezetésének támogatását és Scill Judit, Muránszki Géza és Tölgyesi Ádám aktív segítségét a terven felüli vizsgálatok elvégzésében. IRODALOMJEGYZÉK toxins part 1, 1999. http://ec.europa.eu/food/fs/sc/scf/ out44_en.pdf European Commission: Opinion on fusarium toxins part 2, 2000. http://ec.europa.eu/food/fs/sc/scf/out65_ en.pdf European Commission: Opinion on fusarium toxins part 3, 2000 a. http://ec.europa.eu/food/fs/sc/scf/ out73_en.pdf European Commission: Updated oinion of the Scientific Committee on Food 2003. http://ec.europa. eu/food/fs/sc/scf/out185_en.pdf toxins part 4, 2000 c. http://ec.europa.eu/food/fs/sc/ scf/out74_en.pdf toxins part 5, 2001. http://ec.europa.eu/food/fs/sc/scf/ out88_en.pdf toxins part 6, 2002. http://ec.europa.eu/food/fs/sc/scf/ out123_en.pdf Sulyok, M. et al.: Rapid Commun. Mass Spectrom. 2006, 20. pp. 2649 2659. MÉBIH: Gabonaalapú élelmiszerek fuzáriumtoxin szennyezettségének csökkentési lehetőségei, 2009. http://www.mebih.gov.hu/ index.php/hu/kiadvanyok/fusarium-kiadvany.html FOOD SAFETY EVALUATION OF MICOTOXIN CONTAMINATION IN CEREAL PRODUCTS Á. Ambrus M. Szeitz-Szabó The Hungarian Food Safety Office commissioned a specific survey of of mycotoxins in cereal products. The Agricultural Office collected 302 samples including 144 wheat flour which were analysed with a multitoxin LC/MS/MS method covering 16 compounds with 0.6 and 30 µg/kg LODs. Results of 32 wheat flour samples derived from regular monitoring programme were also considered. The highest concentrations (μg/kg) found were: DON white flour 3065, wheat bran 1308; OTA buckwheat bran 10.4, wheat four 8.2; HT2 rye flour 38, wheat bran 32; T2 corn flour 9.8, rye flour 8.2, wheat flour 7.7; F2 corn flour 14; nivalenol wheat bran 292, and barley, hulled 315. One wheat flour and one corn samples contained 3 and 4 mycotoxins, which require special attention. Consumer exposure was calculated with probabilistic and deterministic models using white bread consumption of 1360 adults and DON contamination of white flour assuming 700/1000 g flour/bread ratio. The results indicate that at least 5% and 0.2% of the Hungarian population is likely excposed to DON above the 1 (TDI) and 5 μg/kg, respectively. Calculations performed with the medians and means of the two populations resulted in intakes of 0,17 and 0, 39 μg/kgbw/day, respectively. Szerzők neve, beosztása és címe: Dr. Ambrus Árpád főigazgató-helyettes Dr. Szeitzné Dr. Szabó Mária főigazgató Magyar Élelelmiszer-biztonsági Hivatal 1097 Budapest, Gyáli út 2-6. Telefon: 06-1/368-8815 Fax: 06-1/387-9400 Honlap: www.mebih.hu