Megoldókulcs a Történelem feladatsorok az írásbeli érettségire I. című kötethez MŰSZAKI KIADÓ, BUDAPEST
1. BEVEZETÉS A TÖRTÉNELEM KUTATÁSÁBA 1.1. Egyéni válaszok 1.2. Tárgyi emlékek: tarsolylemez, zászló, íj, korona, kovakő, (oklevél, címer) Íratlan szellemi hagyomány: népballada, monda, személynév Írásos emlékek: oklevél, törvényoszlop, címer 1.3.b Bevezetés: Az oklevelet kibocsátó király neve Mátyás király, az uralkodó címei: Magyarország, Csehország királya. Elbeszélés: Az oklevél kiadásának oka (célja) mezővárosok pártfogolása; Neszmély város adóterhei miatt a király szabályozta az adóterheket (évenként és telkenként fél forint); biztosíték a kedvezmények betartására; királyi kegyvesztés a király akarata ellen cselekvőknek. Befejezés: Dátum, helység. 1.3.c Háromféleképpen 1. az Úrnak 1471. esztendejében; 2. uralkodásunknak 11., 3. koronázásunk 8. évében 1.3.d betűtípust, a tinta színét az irat anyagát a pecsétet javításokat, hamisításokat 1.4.a Szlovákia 10 Ukrajna Ausztria 2 1 3 8 4 6 12 11 Szlovénia Horvátország 9 7 Szerbia 14 13 Románia 5 2
1.4.b 1. Esztergom Magyarország 2. Székesfehérvár Magyarország 3. Buda Magyarország 4. Muhi Magyarország 5. Nándorfehérvár Szerbia 6. Visegrád Magyarország 7. Mohács Magyarország 8. Eger Magyarország 9. Szigetvár Magyarország 10. Pozsony Szlovákia 11. Debrecen Magyarország 12. Isaszeg Magyarország 13. Világos Románia 14. Arad Románia 1.5.a Őskor Kr. e. 3000 Ókor Középkor Újkor Modern kor 476 1500 1914/18 Kr. e. 3000 Kr. e. 2000 Kr. e. 1000 időszámításunk kezdete Kr. u. 1000 Kr. u. 2000 Kr. u. 1 Hány évet jelöl egy-egy beosztás az időszalagon? Kétszáz évet 1.5.d Zsidóság: 3761 + 2008=5769 Ókori görögök: 776 + 2008=2784 Ókori rómaiak: 753 + 2008=2761 Kereszténység: 2008 1.5.e Év Évszázad Történelmi korszak A magyar honfoglalás kezdete 895 IX. középkor Szent István megkoronázása 1000 X. középkor Az Árpád-ház kihalása 1301 XIV. középkor Nándorfehérvári diadal 1456 XV. középkor Mohácsi csata 1526 XVI. újkor Buda felszabadítása a török uralom alól 1686 XVII. újkor Rákóczi-szabadságharc 1703 11 XVIII. újkor A tizenhárom aradi vértanú kivégzése 1849 XIX. újkor Osztrák magyar kiegyezés 1867 XIX. újkor Első világháború 1914 18 XX. legújabb kor Második világháború 1939 45 XX. legújabb kor 3
1.6.a Szent Korona négy vörös sáv kettős kereszt korona négy ezüst sáv hármas halom pajzs 1.6.b Egyéni válaszok 1.7. Piros (vörös): Büszkeség, erő, a X. századtől használatos. Fehér (ezüst): Hűség, pirossal az Árpádok színe, II. Andrástól használták együtt a kettőt az uralkodók. Zöld: Remény, a címer hármas halmáról, elsőként 1608-ban, II. Mátyás koronázásakor tűnt fel együtt a három szín. 1.8.a kard palást országalma jogar korona 1.8.b A palástot. 1.8.c A parlamentben. 1.9.c Egyéni válaszok 4
2. AZ ŐSKOR mongolid europid mongolid negrid Szegvár a sarló mint eszköz használata a termelő életmód bizonyítéka veddo-ausztralid 2.1.b Europid, mongoloid, negrid, veddo-ausztralid. 2.2. Az emberré válás kérdése világnézeti kérdés is. Az elméletek egyik csoportját a mai értelemben vett történelemtudomány megszületése előtt, a XIX. századig a vallásos elképzelések képviselték. 1859-ben jelent meg Charles Darwin A fajok eredete című munkája, amelyben Darwin rendszerezte és kifejtette a másik megközelítést, a evoluciós elméletet. Az ember állatvilágból való kiemelkedésének legfontosabb feltételei a felegyenesedés, tűz ismerete, gondolkodás és eszközhasználat voltak. A mintegy 35 000 éve megjelent mai ember (latin elnevezése: homo sapiens) az őskor első szakaszában, a paleolitikum (őskőkor) korában élt, és zsákmányoló életmódot folytatott. Kőeszközei pattintással készültek. A Föld éghajlata az utolsó jégkorszak után melegedni kezdett; az életfeltételek javultak. Az emberiség egy része fokozatosan áttért a termelő életmódra. 2.3. Willendorfi vénusz termékenységkultusz Altamirai bölény (bika) vadászat, varázslás 5
Budakalászi agyagkocsi kerék és kocsi használata 2.4. Egyéni válaszok Stonehenge csillagászati ismeretek Furulya medve lábszár csontból Istállóskő: hangszeres zene, a használt hangsor 6
3. BEVEZETÉS AZ ÓKOR VILÁGÁBA 3.1.a Kr. e. 3000 Kr. u. 476. Kr. e. 3000: az első államok és az írás megjelenése; Kr. u. 476: a Nyugatrómai Birodalom bukása 3.1.b Elnevezését a reneszánsz idején (XV XVI. szd.) kapta, amikor példaképnek tekintették a régi kort. 3.2.a Egyéni válaszok 3.2.b munkaszervezés védelem a külső támadásokkal szemben belső rend fenntartása közigazgatás kiépítése, adók beszedése 3.3.a 1. Ókori Kelet 2. Ókori Görögország 3. Ókori Róma 3.3.b Egyiptom, Mezopotámia, India, Kína, Fönícia, Palesztina 3.3.c 1. India: India, Pakisztán 2. Kína: Kína, Észak-Korea 3. Perzsia: Irán 4. Mezopotámia: Irak 5. Egyiptom: Egyiptom, Líbia, Szudán, Etiópia 6. Fönícia: Libanon 7. Izrael: Izrael 8. Római Birodalom: magterülete a mai Olaszország 9. Görögország: magterülete a mai Görögország és Törökország 7
8 Libanon 9 Líbia Szudán Szíria Egyiptom 5 7 Törökország 6 Irak 4 Irán 3 Pakisztán 1 India Nepál Kína Bhután 2 Észak-Korea Etiópia Jordánia Banglades 3.4. Ókori kultúra Kapcsolódó fogalmak Ókori Kelet 1, 2, 4, 6, 8, 9, 10, 11, 14, 19, 24, 30 Ókori Görögország 2, 15, 16, 17, 20, 22, 23, 25, 26, 28, 29, 30, 31 Ókori Róma 2, 3, 5, 7, 12, 13, 18, 21, 24, 26, 27, 30, 31 8
4. MEZOPOTÁMIA ŐSI CIVILIZÁCIÓI 4.1. Irak 4.2.a 1. Ur 2. Uruk 3. Kis 4. Lagas 5. Umma 6. Agade 7. Babilon A: Tigris B: Eufrátesz 4.2.b Öntözéses (árasztásos) gazdálkodásra Melyek voltak a terület hátrányos természetföldrajzi adottságai? Csapadékban szegény terület. A síkságot sivatagok, illetve északról magas hegyek határolják. 4.3. A helyes sorrend (csak a számokat írja le!): 3, 2, 4, 1 4.4. városállam: Az állam legkorábbi formája, a várost és közvetlen környezetét foglalta magába. Gazdasági, politikai központ, mely fallal volt körülvéve. Pl.: Ur, Uruk (Mezopotámia). enszi: Sumer városok papkirálya, hatalma isteni eredetű, háborúban a hadsereg vezére volt és a politikai életet irányította. Pl.: Uruk városban Gilgames. templomgazdaság: A korai városállamok gazdasági központja, a hozzá kapcsolódó földeket parasztok művelték, kézművesek látták el őket szerszámokkal. Mezopotámiában is jellemző volt. házi (patriarchális) rabszolgaság: Háztartásokban, nem árutermelésben dolgozó rabszolga (jelentése: apához, családfőhöz tartozó). 4.5. A sumerek fejlett matematikai, csillagászati ismeretekkel rendelkeztek. Hatos és tízes számrendszert használták, az évet 12 hónapra osztották. Mezopotámia a népek országútja volt. Sumerek, akkádok, amorriták stb. hoztak itt létre államokat, birodalmakat. A sumer városok főként egymással kereskedtek, nem érintkeztek a kor más civilizációval. Kereskedelmi kapcsolatban álltak a szomszédos népekkel is. Tengeri kereskedelem kötötte össze Indiával. Hammurapi igazságos ítéleteinek szemet szemért elve visszalépést jelentett a korábbi törvénykezési szokásokhoz képest. Sumereknél már a testi sértést pénzbírsággal büntették. Mezopotámia írásos emlékeinek és építészeti alkotásainak jelentős része elpusztult. Igaz, mert a fő építőanyag a fa és a vályog volt.. I I I I H 9
5. EGYIPTOM 5.1. Egyiptomi Arab Köztársaság 5.2.a 1. Szakkara 2. Giza 3. Memphisz 4. Théba 5. Ahet-Aton A: Alsó-Egyiptom B: Felső-Egyiptom 5.2.b agyag, kő, fémek A terület ezek szerint milyen gazdálkodásra volt alkalmas? Öntözéses földművelés, gabonatermesztés a Nílus menti keskeny sávban. 5.3. Alsó- és Felső-Egyiptom egyesítése: Kr. e. 2900 körül Az Óbirodalom kora; az államszervezet kiépülése, a piramisépítés klasszikus időszaka: Kr. e. 2700 2200 A Középbirodalom kora: Kr. e. 2040 1785 Az Újbirodalom kora; Egyiptom hódító nagyhatalommá válik, IV. Amenhotep/Ehnaton fáraó reformjai, II. Ramszesz uralkodása: Kr.e. XVI XIII. sz. Egyiptom perzsa fennhatóság alá kerül: Kr.e. 525 5.4. Ménész: Egyitpomi fáraó, az első dinasztia megalapítója. Ő egyesítette Alsó- és Felső-Egyiptomot Kr. e. 2900 körül. Ipuwer: Egyiptomi főtisztviselő, az első átmeneti kor idején írta intelmeit. II. Ramszesz: Fáraó az újbirodalom idején, ő építette Abu Szimbel-i templomot, háborúzott a hettitákkal. 5.5. Az egyiptomi birodalom élén a fáraó állt. Nevének jelentése: nagy ház. Az állítás igaz Az egyiptomi társadalom hasonlóan más kultúrákhoz, például Mezopotámiához elsősorban foglalkozás szerint tagolódott, nem a vagyoni helyzet alapján. Az állítás igaz. A szó-, szótag- és hangjeleket egyaránt alkalmazó hieroglif írás a Középbirodalom korában alakult ki. Az írásra papiruszt használtak, amelyet papirusznádból készítettek. A hieroglif írás az Óbirodalom korában alakult ki. Hérodotosz a Nílus ajándékának nevezte Egyiptomot, mert a folyó mentén több száz kilométer szélességben művelték a földeket, csatornázó öntözéses módszerrel. A Nílus áradásakor 5 10 km szélességben. 10
6. HATALMI VISZONYOK A KÖZEL- ÉS A KÖZÉP- KELETEN A KR. E. XVI VI. SZÁZADBAN 6.1. 1. Türosz 2. Szidon 3. Ugarit 4. Assur 5. Babilon 6. Hattusas 7. Jeruzsálem 8. Ninive 9. Perszepolisz 6.2. Fönícia: Libanon, Szíria, Izrael Hatti: Törökország Palesztina: Izrael, Jordánia, Szíria Asszíria: Irak Újbabiloni Birodalom: Törökország, Irak, Szíria Perzsia: Irán 6.3. Kr. e. 3000 körül, az ókor kezdetén Mezopotámiában városállamok jelzik az állam kialakulását, míg a Nílus mentén létrejött az Egyiptomi Birodalom. Mindkét állam felbomlásában fontos szerepet játszott a tengeri népek vándorlása (Kr. e. 2000 körül), illetve a hettiták támadása (a Kr. e. II. évezred közepén). A nagy birodalmak között fekvő ütközőállamok ebben az időszakban élhették virágkorukat ilyen volt például Fönícia és Izrael. A kereskedővárosok alkotta Fönícia legfontosabb kulturális hagyatéka a hangjelölő írás. Palesztinában, a zsidó nép körében alakult ki az egyistenhívő vallás. A Kr. e. VII. század végére az asszírok meghódították a Közel-Kelet jelentős részét. Sikereiket elsősorban az harci szekereknek és a vasfegyvereknek köszönhették. A birodalom a folyamatos háborúk következtében meggyengült, de bukását elsősorban a méd és babiloni sikeres szövetség okozta. Ezt a barátságot rövidesen ellenségeskedés váltotta fel. A Kr. e. VI. századtól Perzsia lett a térség ura. Meghódította Egyiptomot, Föníciát, Mezopotámiát és Kis-Ázsia területét; keleten eljutott az Indus folyóig, nyugaton pedig a görögök által lakott vidéken az Égei-tenger partjáig. 6.4.a 1 e 2 d 3 f 4 a 5 b 6.4.b c Fönícia 11
7. A TÁVOLI KELET CIVILIZÁCIÓI: INDIA ÉS KÍNA 7.1.a 1. Mohendzso-Daro 2. Harappa 3. Pátaliputra 4. Lojang A: Indus B: Gangesz C: Jangce D: Huang-ho 7.2.a Korszak Mezopotámia Egyiptom India Kína Kr. e. 3000 A sumer városállamok kora (Gilgames) Akkádok (Sarrukín) Egyiptom egyesítése (Ménész) Óbirodalom piramisok építése (Gíza, Szakkara) Kr. e. 3000-től Indus-völgyi civilizáció Kr. e. 2000 Sumer második virágzása Középbirodalom (Gudea) Óbabiloni Birodalom (Hammurapi) Újbirodalom hettita támadások ütközőállamok a Közel- és Közép-Keleten Kr. e. 1000 asszír hódítás Újbabiloni Birodalom perzsa hódítás Kr. e. 500 Kr. e. 331: gaugamélai csata Nagy Sándor győzelme a perzsák felett Kr. e. II. századtól római terjeszkedés Kr. u. 1 476 Kr. e. 1500 1400 árja bevándorlás Gangesz-völgyi kultúra Kr. e. 300 Asóka Birodalom felbomlása II. század: Kusán-dinasztia IV. század: Gupta-dinasztia átmeneti egység VI. század: fekete hunok Védák Rámajána Kasztrendszer Kr. e. 1600 Sang-Jindinasztia (Sárga-folyó) Kr.e. 1100 Csou-dinasztia Kr.e. 300 Csin-dinasztia Nagy Fal építése Kr. e. 206 Han-din. hatalomra jutása III. század: Han-dinasztia népvándorlások 12
7.2.b Közel azonos időben alakultak ki az első öntözéses kultúrák. Népvándorlások indoeurópai valamennyi területre hatással vannak. Mi lehetett az oka annak, hogy a közel- és közép-keleti térség ennyire változatos képet mutat? Környezetük legjelentősebb élelmiszertermelő helyei. Ezek megszerzése, megtartása miatt folyik a harc az egyes népek, népcsoportok között. Földrajzilag közelebb vannak egymáshoz. 7.3. potamikus kultúra: M, E, I, K templom-, palotagazdaság: M, E raktárak: M, E, I, K ékírás: M patriarchális rabszolgaság: M, E csillagászat: M, E, K matematika: M, E, K orvostudomány: E fáraó: E enszi: M hieroglifák: E porcelán: K varna-rendszer: I papírgyártás: K rádzsa: I selyem: K naptár: E, M lőpor: K arab számok: K 13
8. AZ ÓKORI KELET VALLÁSAI 8.1. Mivel magyarázható a vallásos elképzelések, a vallások kialakulása? Ismeretek hiánya, természeti erők magyarázatára, kiszolgáltatottság a természeti erőkkel szemben Mikorra tehető a legkorábbi vallásos elképzelések megjelenése? A Neander-völgyi kultúra idejére Milyen bizonyítékai vannak a vallásos elképzelések megjelenésének? Temetkezési helyek, barlangrajzok, fétis állatok, szent helyek Melyek a különféle vallások közös jellemzői? Soroljon fel legalább négyet! Több istenben hisznek, túlvilági hit, áldozatok bemutatása, szertartások az istenek tiszteletére 8.2.a Istenek Népcsoport A vallás jellege politeizmus vallási dualizmus monoteizmus Ré, Ozirisz, Thot egyiptomi + Jahve zsidó + Brahma, Visnu, Síva indiai + Ahuramazdá, Ahriman perzsa + Marduk, Enlil sumer + 8.2.b Buddhizmus nincs istene, életfelfogás, életfilozófia 8.3. totemizmus: Ősök szellemi kultuszának megjelenése. Az ősök lelke kiválasztott állatba (totem) költözik, ezért húsának fogyasztása tilos. fetisizmus: Egyes tárgyaknak (portugál: feticio=csinált tárgy) titokzatos, természetfeletti erővel való felruházása, tisztelete. lélekvándorlás: Az emberi lélek az egyik testből a másikba költözik, akár állatok testébe is. India. nirvána: Anyagi lét megszűnése, lét és az egyéniség teljes megsemmisülését jelenti a buddhizmusban. választott nép: Jahve és Mózes szövetsége révén a zsidó nép tekinti magát választott népnek. próféta: Zsidóknál olyan ember, aki istentől ihletve beszél, valamit előre megmond, jósol pl. Dániel Messiás: (héber szó) Jelentése felkent. A messiásvárás a zsidókra jellemző. Az ókori zsidó állam megszűnése után a messiást várják, akit Isten küld a királyság helyreállítására. 8.4. Gautama (Sziddhártha) Buddha: A buddhizmus alapítója, a Kr. e. VI. században élt Indiában. Kung Fu-ce: Kínai filozófus a Kr. e. V. században. Tanai szerint ügyelni kell a világ rendjére, ehhez kell a jóság, őszinteség, fegyelmezettség és az ősök tisztelete. Lao-ce: Kr. e. IV. században élt kínai filozófus a taoizmus alapítója minden ellentétekből születik körkörösen örökké. 14
Mózes: Ő vezette ki a zsidókat Egyiptomból és kötött Jahvéval szövetséget így lett a zsidóság választott nép. 8.5. Mivel magyarázhatóak az egyiptomiak magas szintű orvosi ismeretei? Milyen kapcsolat volt az egyiptomi orvoslás és a vallás között? A mumifikáláskor, a test bebalzsamozásához pontos anatómiai ismeretekre volt szükség. Az egyiptomi vallásban fontos szerepe volt a túlvilági létnek és az arra való felkészülésnek. 8.6. A helyes sorrend (csak a számokat írja le!): 3, 1, 2, 5, 4 15
9. ÖSSZEFOGLALÁS AZ ÓKORI KELET 9.1. Egyiptom, Mezopotámia, Indus-völgye, Kína Mely tudományágakban voltak jártasak ezek a civilizációk? Miért? Csillagászat, matematika, az áradások idejét pontosan kellett tudni. 9.2. királyság köztársaság császárság Az ókori Kelet államformái Egyiptom, Mezopotámia, India, Palesztina Fönícia Kína öntözéses földművelés öntözés nélküli földművelés templom- és palotagazdaságok kereskedelem zsákmányszerző hadjáratok adóztatás Az ókori Kelet gazdasága Egyiptom, Mezopotámia, India, Kína Fönícia Mezopotámia, Egyiptom Fönícia asszírok perzsák 9.3. sumerek: sumer sémi népek: amoriták, akhádok, asszírok indoeurópai népek: filiszteusok, árják, hettiták, médek 9.4. Az ókori keleti államok élén despotikus uralkodó állt. Kínában és Föníciában nem. Az ókori Keleten a rabszolgaságnak csak a patriarchális formáját ismerték. Jellemző volt adósrabszolgaság pl. Óbabiloni Birodalom. Egyes ókori keleti társadalmakban jelentős vagyoni különbségek alakultak ki. Munkamegosztás volt. Indiában jött létre a kasztrendszer. Árják hozták létre. I H H H 9.5. Az ókor kezdete Alsó- és Felső-Egyiptom egyesítése Az árják megjelenése Indiában A hettiták terjeszkedése a közel- és közép-keleti térségben; Fönícia és Izrael fénykorának kezdete A Csou-dinasztia uralma Kínában Az Újbabiloni Birodalom fénykora Asóka uralkodása Indiában India és Kína első civilizációinak virágkora Hammurapi uralkodása A Sang-dinasztia uralkodása Kínában A tengeri népek vándorlása; a vas használatának elterjedése Asszír hódítások a Közel- és Közép-Keleten Perzsa hódítás Egyiptomban Csin Si Huang-ti felszámolja a kínai fejedelmek függetlenségét 9.6. 16
Miért nevezhetjük a témaválasztás tekintetében hivatalos művészetnek az ókori kelet művészetét? Válaszának indoklásában segítenek a képeken látható műalkotások. Uralkodókat, azok családtagjait, hivatalnokokat ábrázoltak, valamint az uralkodók tetteit, hősiességét isteni jellegét akarták bizonyítani. 9.7. brahmana; ksatrija; vaisja; sudra; dravida A dravida népcsoport az Indus-völgyében, és nem kaszt. öntözéses földművelés; városállam; templomgazdaság; árja; enszi Az árja egy népcsoport, nem kapcsolódik Mezopotámiához. Konfuciusz; Lao-ce; Assurbanapli; Csin Si Huang-ti Assurbanapli nem kínai. Ré; Jahve; Anubisz; Thot; Aton Jahve a zsidók istene, a többi egyiptomi. Théba; Babilon; Türosz; Jeruzsálem; Mohendzso-Dáro; Perszepolisz; Ninive Mohendzso-Daro nem a közel-keleti régióhoz tartozik. fáraó; enszi; rádzsa; király; despotikus hatalom; császár Uralkodók elnevezése, nem az uralom formája. papír; lőpor; arab számok; porcelán; iránytű Nem kínai találmány 9.8. Xerxész: perzsa uralkodó, I. Dareiosz fia. Görögök ellen vezet hadjáratot Kr. e. 480-ban. II. Ramszesz: Egyiptomi fáraó Újbirodalom korában, ő győzi le a hettitákat a kadeti csatában. Gilgames: Uruk királya (Kr. e. 2650 körül). Életét a Gilgames eposzból ismerhetjük meg. Kheopsz: Egyiptomi fáraó az Óbirodalom idején, piramisa Gízában épült. Ménész: Egyiptomot egyesítette Kr. e. 2900-ban. Nabukodonozor: Újbabiloni uralkodó, uralma alatt élte a birodalom a fénykorát Kr. e. VI. században. Salamon: Izrael királya a X. században, ő építtette az első templomot Jeruzsálemben. Halála után szétesett Izrael. 9.9. Toronytemplom az ókori Mezopotámiában, amely a város szent kerületében állt; itt őrizték a város főistenének szobrát. Az ókori Indiában kialakult vallási irányzat. Jellemzői: a lélekvándorlás tana és a kasztrendszer; főistenei: Brahma, Visnu és Síva. Vallási irányzat, amely nemesi származású alapítójáról, a Kr. e. VI. században élt Gautama Sziddhártháról kapta a nevét. Közigazgatási egység az ókori Perzsiában, amelynek élén a szatrapa állt. zikkurat brahmanizmus buddhizmus szatrapiák 9.10. Gilgames-eposz: sumer 17
Dalok könyve: kínai Rámájana: indiai Halottak könyve: egyiptomi Védák: indiai Bibliai Ószövetség: zsidók Mahábhárata: indiai 9.11. Gíza Egyiptom Ugarit Fönícia Ninive Asszíria Ur Mezopotámia Jeruzsálem Palesztina Memphisz Egyiptom Lojang Kína Harappa India Szúza Perzsia 9.12. Képírás írásjegyei Mezopotámiából Ékírás írásjegyei Mezopotámiából Hieroglifák Egyiptomból Hangjelölő írás írásjegyei Föníciából 9.13. Minden város tele van az irántad érzett szeretettel, Amon! Minden föld a te szépségedet birtokolja. Kultúra: egyiptomi Sarrukín vagyok, az erős király, Agade királya................ zárta le fedelét. Kultúra: sumer Amikor Marduk elküldött engem a nép helyes vezetésére és arra, hogy az országot az ítélkezésre megtanítsam, a törvényt és az igazságot az Ország szájába helyeztem. [...] 1. Ha awélum awélumot bevádolván, gyilkosság vádját emelte ellene, de reá nem bizonyította: vádlója ölessék meg. Kultúra: Babilon Mi közünk Dávidhoz? Nem örökségünk Jisaj ivadéka. Sátradba, Izrael! Magad törődj házaddal! Dávid és Izrael szerteszéledt sátraiba. Csak a Júda városaiban lakó izraeliek fölött uralkodott tovább Roboám. 18
Kultúra: zsidó Ötödik hadjáratomban Elám országa ellen vettem az utat. Assur, Sin, Samas, Adad, Bel, Nabu Ninua Istárja, Kidmuri királynője, Arbailu Istárja, Ninurta, Nergál, Nusku parancsából Ululu hónapban [...] Elám területét teljes kiterjedésében beborítottam. Királya, Teumman fejét, aki vakmerően gonoszságot tervelt, levágtam. Vitézeit számlálatlanul öltem meg. Kultúra: asszír Nagy Isten Ahuramazda, aki az eget teremtette, aki ezut a földet teremtette, aki az embert teremtette, aki a boldogságot teremtette az embernek, aki Dareioszt királlyá tette,... Kultúra: perzsák A tanítást és a Véda tanulmányozását,... Kultúra: árja 9.14. Mi volt a hunok legfőbb tevékenysége? Milyen életmódot folytattak? Állatokat tenyésztettek, nomád életmódot folytattak (legeltető nagyállattartás, vándorlás). Milyen állatokat tenyésztettek? Ló, marha, juh. Milyen fegyvereik voltak? Íj, nyíl, kard, rövid dárda. Hogyan vélekedtek az öregekről és a gyengékről? Mi lehetett ennek az oka? Megvetették őket, mert állatok ellátására, vadászatra, harcra nem voltak képesek, nincs hozzá erejük. Honnan szerezhette értesüléseit a kínai szerző? Mennyire tekinthető hitelesnek a leírás? Válaszát indokolja! Mások elbeszéléseiből, nem saját tapasztalataira épít, ezért nem tekinthető hitelesnek. Az elbeszélők elfogultak lehetnek. 9.15. 6 A Kr. e. VI. században Indiában kialakult vallás alapítójának szobra. 1 Uralkodói temetkezési hely; a legszebbek Gízában láthatók. 2 Az ázsiai hunok betörése ellen épített fal, amely a világűrből is látható. 5 Pusztító és újjáteremtő indiai isten szobra. 4 Csin si Huang-ti császár síremlékének agyagkatonái. 3 A mezopotámiai városállamok központjában álló toronytemplom. 9.16.a Imta 3 évig Inkisus 6 évig Sarlagab 6 évig Sulme 6 évig Elulumes 6 évig Inimabakés 5 évig Igesaus 6 évig Iarlagag 15 évig Ibate 3 évig Iarlangab 3 évig Kurum 1 évig Habilkin 3 évig 19
Learabum 2 évig Irarum 2 évig Ibranum 1 évig Hablum 2 évig Puzursín 7 évig Iarlaganda 7 évig Siu 7 évig Tirigan 40 nap + az első király, akinek a neve nincs feljegyezve. 9.16.b Mikor ért véget a guti megszállás? 2230 91 évig tartott 20
10. AZ ÓKORI GÖRÖGORSZÁG I. 10.1. Betűjel Földrajzi név, város A terület, térség neve Mai ország neve A Athén, Spárta, Mükéné Balkán-félsziget Görögország B Kréta, Théra Égei-tenger Görögország C Trója Kis-Ázsia Törökország 10.2. A térség a mérsékelt éghajlati övben fekszik, ezen belül mediterrán éghajlatú. Mi jellemző a mediterrán éghajlatra? Forró, száraz nyár, enyhe csapadékosabb tél. Természetes növénytakaró: Karszt bokorerdő, babérlombú erdő. Termesztett növények: Olajfa olíva, citrom, kevés gabona. Haszonállatok: Juh, kecske. Ezen a területen húzódik a Balkán-hegység, amely az Eurázsiai-hegységrendszer része. Mi jellemzi a terület felszíni, domborzati viszonyait? Völgyekkel tagolt mészkő felszín. 10.3.a A: Kr. e. III. évezred B: Kr. e. 2900 C: Kr. e. II. ée. Kr. e. 1700 D: Kr. e. XVII XVI. XIII. szd. E: Kr. e. 1500 F: Kr. e. 1250 G: Kr. e. X. szd. H: Kr. e. III szd. I: Kr. e. III II. ée. fordulója J: Kr. e. 1100 10.3.b A B; D E; D F 10.4. Jellemző A forrás betűjele Kapcsolódó keleti fogalom (despotikus) királyság C fáraó, enszi palotagazdaság A, B templomgazdaság városállamok A, C városállam patriarchális rabszolgaság patriarchális rabszolgaság 10.5. Milyen részekből állt a polisz? Városi település, uralmi körzet (vidék). Miben hasonlított az ókori keleti városállamokra? Fallal vették körül, itt is van város és uralmi körzet. Miben különbözött az ókori keleti városállamoktól? A poliszoknak nem volt saját politikai istene. 21
Mit tud megállapítani a térképvázlatok alapján a két város méreteiről? A polisz nagyobb területű. A görög föld mely természetföldrajzi adottságai segítették elő a poliszok kialakulását? Völgyekkel tagolt felszín. Melyek voltak a görög városállamok legfontosabb jellemzői? Soroljon fel legalább hármat! Önálló igazgatással, törvényekkel, hadsereggel rendelkeztek. A többi polisszal kereskedelmi kapcsolatokat tartottak fenn. Melyik volt a két legjelentősebb görög polisz? Hogyan nevezték a központjukat? Attika Athén, Lakónia Spárta. 22
11. AZ ÓKORI GÖRÖGORSZÁG II. 11.1.a 1 2 5 8 4 3 6 7 11.1.b 1. Massilia Marseille 2. Neapolis Nápoly 3. Megara Mégara 4. Syrakusae Siracusa 5. Tarentum Taranto 6. Kyrene ma romváros Shahhat mellett 7. Naukratisz Kom Gi eif 8. Büzantion Isztambul 11.2 túlnépesedés A BIRTOKOK FELAPRÓZÓDÁSA AZ ARISZTOKRÁCIA NÖVEKVő BIRTOKIGÉNYE szűkös termőföldek, elszegényedés adósrabszolgaság AZ ASSZÍROK MEGHÓDÍTJÁK FÖNÍCIÁT A METROPOLISZOK A PROBLÉMÁK MEG- OLDÁSÁNAK EGYIK LEHETSÉGES MÓDJA: gyarmatvárosokat ALAPÍTANAK, AMELYEK KAPCSOLATOT TARTANAK A BARBÁROKKAL gyarmatosítás FELLENDÜL A KERESKE- DELEM ÉS A PÉN- GAZDÁLKODÁS megerősödik a démosz (iparos stb.) 11.3. Egyéni válaszok arisztokrácia IGÉNYT TARTANAK A POLITIKAI ÉLETBEN VALÓ RÉSZVÉTELRE 23
11.4. Államforma Államtípus Időpont Politikus A változás lényege, jelentősége királyság Thészeusz lemond a királyi címről köztársaság arisztokratikus Kr. e. 621 Drahon törvényeket írásba foglalta, melyek szigorúak voltak timokratikus (vagyoni elvű) türannisz Kr. e. 560 527 Kr. e. 594 Szolón éves jövedelem alapján osztotta fel a társadalmat négy csoportra, ez lett a hivatalviselés és a katonai szervezet alapja Peiszisztratosz zsarnok türannosz volt, de intézkedéseivel a démosznak kedvezett területi elvű Kr. e. 508 Kleiszthenész területi elven szervezte a politikai életet osztrakiszmosz cserépszavazás 11.5. Lükurgosz újításai közül az első és legjelentősebb az öregek tanácsának felállítása volt. gerúszia Először Lükurgosz királysága alatt választottak felügyelőket. ephoroszok A vezetők megjelölés a királyokra vonatkozik, apellazein pedig annyit tesz: a népet összehívni. apella A földeket az alávetett őslakosok művelték, akik szolgáltatásokkal tartoztak. helóta Lakedaimón egyéb földjeit 30 000 részre (kléroszra) osztotta fel a körüllakók számára. perioikoszok Spárta közvetlen határát 9000 részre osztotta fel. spartiaták 24
12. AZ ÓKORI GÖRÖGORSZÁG III. 12.1. Helyszín Száma A perzsa flotta Kr. e. 492-ben ennél a hegyfoknál semmisült Athosz-hegyfok 1 meg. Az athéniak kincsesházat emeltek ezen a helyen a perzsák Delphoi 3 legyőzésének emlékére. Kr. e. 479-ben az athéniak tengeri győzelmet arattak itt. Mükalé-hegyfok 5 Attikai síkság, ahol Kr. e. 490-ben Miltiadész vezetésével a Marathon 4 görögök legyőzték I. Dareiosz seregét. Themisztoklész Kr. e. 480-ban győzött itt. Szalamisz 2 Kr. e. 480-ban ennél a szorosnál halt meg Leónidasz spártai Thermophülai-szoros 7 király és háromszáz katonája. Kr. e. 479-ben az athéniak győzelmet arattak ebben a csatában. Plataiai 6 Athén szövetségi pénztárának központja. Délosz-szigete 8 1 7 3 6 2 4 8 5 12.2.a Milyen főbb csoportokra tagolódott Athén társadalma? Teljes jogú athéni polgár, metoikoszok, rabszolgák. Politikai jogok tekintetében mely társadalmi csoportok között húzódott éles határvonal? Teljes jogúak/ metoikoszok, rabszolgák. Jelölje be az ábrán ezt a határvonalat! Melyik társadalmi réteg vehetett részt a politikai életben? Teljes jogú athéni polgár. Mi jelzi ezt az ábrán? Ők tagjai a népgyűlésnek, ami megválasztja, vagy sorsolja a legfontosabb tisztségviselőket. Milyen feltételei voltak a politikai életben való részvételnek? 20 év feletti teljes jogú athéni polgárnak kellett lenni. 12.2.b Melyik volt a legfontosabb politikai döntéshozó szerv Athénban? Ekklészia (népgyűlés). 25
Mi mutatja ezt az ábrán? Tagjai választják a legfontosabb tisztségviselőket. Mely tisztségeket sorsolták? Bulé, heliaia, kilenc arkhón. Mely tisztségeket töltötték be választott tisztviselők? Sztratégoszok, tamiaszok. Mi indokolta a kétféle választási módszer alkalmazását? Fizikai rátermettség szükséges választás, politikai hivatalokba azért soroltak, hogy többen kivehessék részüket a politikai irányításból. Mely intézmények tekinthetők az athéni demokrácia alappilléreinek? Osztrakizmosz cserépszavazás, amely megakadályozza a demokrácia felszámolását, a türannosz-rendszer (zsarnokság)létrejöttét. 12.3. ATHÉN Spárta PELOPONNÉSZOSZI HÁBORÚ (KR. E. 431 404) A poliszrendszer válsága Makedónia felemelkedése II. PHILIPPOSZ IDEJÉN ATHÉNBAN: SPÁRTÁBAN: Meggyengül a demokrácia Megszűnik az egyenlőség KHAIRÓNEIAI CSATA (KR. E. 338) A makedónok egyesítik Hellászt II. ALEXANDROSZ URALKODÁSA (KR. E. 336 323) EGYESÍTI A KELETET ÉS A GÖRÖGSÉGET PERZSA KORMÁNYZATI MÓDSZEREKET ALKALMAZ HALÁLA UTÁN a birodalom felbomlik HÁROM NAGYOBB ÁLLAMALAKULAT JÖN LÉTRE: ANTIGONIDA BIRODALOM, PTOLEMAIDA BIRODALOM, SZELEU- KIDA BIRODALOM KR. E. II. SZÁZAD: Római hódítás 12.3.b Egyéni válaszok 26
13. AZ ÓKORI GÖRÖGORSZÁG IV. 13.1. Az ókori görögöknek több istenük volt. Isteneik többségét emberalakban ábrázolták. A görögök összetartozását is erősítette a közös istenvilág. Minden poliszban ugyanazokat az isteneket tisztelték. Minden istennek saját feladatköre, hivatása volt. politeizmus antropomorf pánhellenizmus funkcióisten 13.2. Kronosznak és Rheiának három lánya született, Hesztia, Démétér és Héra, meg három fia, Hádész, Poszeidón és Zeusz. Anya nélkül született Zeusz legkedvesebb gyermeke, Pallasz Athéné, az okos szűz, a városok védőszentje, minden szép mesterség tudója és minden tudomány pártfogója. Apja fejéből pattant ki teljes fegyverzetben, sugárzó szépségében. Zeusz ikergyermekei voltak Apollón és Artemisz. Anyjuk Létó, aki Héra haragjától tartva Délosz szigetén szülte meg a gyerekeket egy pálmafa tövében. Árész Zeusz és Héra gyermeke, a háború istene. Kronosz éles sarlót vett át anyjától, lesbe állt, és váratlanul sebet ejtett Uránuszon. Az Égnek a földre cseppenő véréből megszülettek az Erinnüszek, a tenger habjaira hullott vércseppekből pedig Aphrodité. Héra is elborzadt a látásán, és hogy ki ne nevessék a többi istenek, lehajította fiát az Olümposzról. Héphaisztosz szerencsére a tengerbe esett, de örökre sánta maradt. A türoszi király, Agénor lánya volt Európé, akit Zeusz bika képében rabolt el. Daidalosz athéni ezermester fia, Ikarosz az apja készítette szerkezet segítségével hódította meg a levegőt. Mivel azonban a tollak viasszal voltak összeragasztva, a nap melegétől a viasz megolvadt és szétfolyt, ő pedig a tengerbe zuhant. Az első embereket Prométheusz gyúrta sárból. Amikor már pusztulás fenyegette őket, lehozta az égből a tüzet. Ezért Zeusz megbüntette: Héphaisztosszal egy sziklához láncoltatta, később pedig egy sasmadarat küldött rá, hogy évszázadokon át marcangolja a máját. Küprosz királya, Pügmalion hófehér elefántcsontból leányszobrot faragott. A szobor alkotója szerelemre gyulladt saját alkotása iránt. Aphrodité teljesítette a kívánságát, és életre keltette a szobrot. A küproszi királylány, Mürrha fia volt Adonisz. A szépséges ifjúba maga Aphrodité is beleszeretett. 13.3. Olympiai játékok, jósdák Delphoi 13.4.a Milyen alkalomból? Milyen céllal? Ókor Zeusz isten tiszteletére Modern kor görög hagyományok alapján béke Milyen időközönként? négyévente négyévente (téli-nyári) Helyszín Olympiában mindig más helyszínen Résztvevők csak férfiak nők, férfiak Öltözék meztelenül sportágnak megfelelő mezekben Versenyszámok stadionfutás, diszkoszvetés, gerelyhajítás, ökölvívás az ókori hagyományokon túl pl. úszás, öttusa, vívás, kajak stb. Díjazás babérkoszorú érmék 13.4.b Egyéni válaszok az előbbi táblázat és feladat útmutatása szerint. 27