Marius reformjai i.e 105

Átírás

1 Polgárh rháború Rómában Politikai küzdelmek k és s pártok p Rómában - i.e.ii.század zad Út az egyeduralom felé Marius reformjai i.e 105 ok: a hadsereg válsága a vagyontalanok (föld nélküliek) nem kötelesek katonáskodni Róma külpolitikai kudarcai (Numídia) A reform: vagyontalanokból álló zsoldoshadsereg 16 évig tartó szolgálat zsoldért, ellátásért leszerelés után veteránként földet kapnak coloniákon egységesítette a fegyverzetet, rendszeres kiképzés mozgékonyabbá tette a légiókat» 5 évig volt consul köztársasági elvek veszélyben A régi r és új j haderő jellemzői

2 Az új j rendszer veszélyei A katonák függnek a hadvezértől, mert csak ő érdekelt a letelepítésükben A hadvezér lehetőséget kap arra, a tőle függő katonákra támaszkodva az államhatalom megragadására Így egyszemély lyű vezetés lehetősége a szükségszerű megoldása a helyzetnek A rabszolgafelkelések sek kirobbanásának nak okai Sulla diktatúrája i.e ok: külpolitikai nehézségek Keleten Sulla (senátori párt) a hadsereg élén zsoldosaival Róma ellen vonult leszámol a néppártiakkal, Máriusszal megoldja a külpolitikai konfliktust Kis-Ázsiában» korlátlan ideig diktátorrá választatta magát korlátozta a néptribunus hatalmát növelte a szenátus létszámát híveivel (600fő) feketelista az ellenfelek ellen gyilkosságok i.e. 79-ben lemondott a hatalomról A rabszolgák értéke és s helyzete (rabszolga=beszélő szerszám) Róma hódító hadjáratai rabszolgák száma nő Belső ellentétek a szabadok között polgárháború A rabszolgák helyzete értéküktől függött

3 Spartacus féle rabszolgafelkelés i.e helyszín: cápuai gladiátoriskola vezér: Spartacus irány: először É (Pó völgye) majd Szicília Legyőzője: Crassus és Pompeius Következmény: - Kegyetlen megtorlások Rómában - A rabszolgák helyzete enyhült (jobb lett) - A győztesek személyes befolyása óriási - A köztársaság helyzete gyenge lábon áll Ki legyen a birodalom egyszemély lyű vezetője? Spartacus felkelése Politikai viszonyok a köztársaság g válsv lsága idején Lehetséges alternatívák: Pompeius: a tenger kalózainak legyőzése széleskörű tekintélyt biztosít számára Crassus: a Spartacus-féle rabszolgalázadás leverésével egyike a leghíresebb katonáknak, (Sulla egyik alvezére volt) Julius Caesar: fiatal, de becsvágyó politikus, a néppárt támogatja (Márius rokona)

4 Az első triumvirátus tus» i.e. 60: a három vezető megegyezett a hatalom megosztásában senatus Crassus kapta a keleti területeket (Syria) Pompeius Itáliát, Hispániát Caesar 59-ben consul lett, majd 58-tól Galliát kapta provinciaként Út a polgárháborúig A felosztás látszólag Caesarnak nem kedvezett: a legkisebb provincia volt az övé, s a legszegényebb Viszont Caesar lehetőséget kapott, hogy hozzá hű, kiképzett katonákat kapjon későbbi terveihez: ezért meghódította Galliát a Rajnáig, legyőzte a gall vezért Caesart fanatikusan követték katonái A polgárh rháború A köztk ztársaság g válsv lsága Crassus szerencsétlen hadjáratot vezet, ahol meggyilkolják i.e. 49-ben Caesart hazarendelik (a senatus és Pompeius), mert már félnek a hatalmától Caesar támad: Alea iacta est! A kocka el van vetve, s katonáival győz i.e. 48-ban Pharsalosnál, Pompeiust menekülés során megölik (Egyiptomban)

5 TARTALOM A RÓMAI R CSÁSZ SZÁRKOR Ókori államformák A köztk ztársaság Út t az egyeduralom felé A kereszténys nység Hódítók, zsarnokok, őrültek, pirománi niások A birodalom bukása A római r birodalom jelentősége ÁLLAMFORMÁK K AZ ÓKORBAN Egyeduralom Despotizmus Türannisz Monarchia Népuralom Athéni demokrácia Római köztk ztársaság A KÖZTK ZTÁRSASÁG G LÉTREJL TREJÖTTETTE A királys lyság g előzi meg i.e. 510-ben jön j n létrel Arisztokratikus köztk ztársaság A patríciusok érdekei szerint alakul ki A rendszer a kor körülmk lményeinek felel meg Róma egy városv rosállam

6 A KÖZTK ZTÁRSASÁG G MÛKÖDÉSE Szenátus irány nyítja (CCC( tag) Magistratus: állami tisztség 1 éves megbizatás Consul Praetor Censor Questor Néptribunus Diktátor tor A KÖZTK ZTÁRSASÁG G VÁLSV LSÁGA Megváltozott körülmk lmények Hódítások Városállam világbirodalom Növekvő népesség Elszegényed nyedés Rabszolgasors Korszerűtlen hadsereg A VÁLSV LSÁG G KÖVETKEZMK VETKEZMÉNYEI SPARTACUS Tisztségek megbizatási ideje megnő Marius 5 évig konzul Hadseregreform Sulla konzervatív v diktatúrája Köztársaság g visszaáll llítása Szenátus létszl tszáma DC i.e. 74. Spartacus-féle rabszolgafelkelés

7 AZ I. TRIUMVIRÁTUS TUS AZ I. TRIUMVIRÁTUS TUS TAGJAI Triumvirátus: 3 férfi f szövets vetsége i.e. 60-ban jön j n létrel Tagjai Marcus Licinius Crassus Gnæus Pompeius Magnus Gaius Julius CæsarC JULIUS CÆSARC i.e i.e. 44 Marius unokaöccse i.e. 59-től consul Gallia proconsulja Gall-hábor borúk Felbomlik a triumvirátus tus CÆSAR HATALOMRA JUTÁSA A szenátus visszahívja vja RómábaR Nem mond le Átkel a Rubicon folyón Alea iacta est Elfoglalja Itáli liát i.e. 48. pharsalosi csata Pompeiust megölik Egyiptomban

8 CÆSAR EGYEDURALMA CÆSAR HALÁLA Nyíltan egyeduralomra tört Halmozza a tisztségeket Örökös s diktátor tor Imperator Pontifex Maximus Néptribunus Szenátus létszl tszámát CM főre emeli Földreform proletariátus tus visszaszorítása sa Provinciák k egyenjogúsítása sa Naptárreform i.e. 44. március m idusán n megölik A II. TRIUMVIRÁTUS TUS A II. TRIUMVIRÁTUS TUS TAGJAI i.e. 43-ban jön j n létrel Tagjai Gaius Julius CæsarC Octavianus Marcus Antonius Marcus Æmilius Lepidus i.e. 42. Philippi Lepidust lemondatják

9 OCTAVIANUS HATALOMRA JUTÁSA KLEOPÁTRA A birodalom felosztása sa Octavianus nyugat (Róma) Antonius kelet (Egyiptom) Ellentétek tek kiélez leződése i.e. 31. Actium i.e. 30. Egyiptom elfoglalása AZ ACTIUMI CSATA A CSÁSZ SZÁRKOR KEZDETE Augustus (i.e. 27-i.sz. 14) Új államforma: csász szárság Burkolt egyeduralom Legfontosabb tisztség g a princeps Principátus A szenátus behódol A hatalom alapja: Hivatalnokréteg teg Zsoldoshadsereg Prætori toriánus gárda

10 AUGUSTUS INTÉZKED ZKEDÉSEI Rend és s nyugalom, közbiztonsk zbiztonság Panem et circences Provinciák k irány nyításának nak felosztása sa Szenátusi irány nyítás Csász szári irány nyítás Egyiptom csász szári magánbirtok Külpolitika Pannónia nia meghódítása i.sz. 9-ben9 Természetes határok: Duna, Rajna, Eufrátesz Pax Romana A KERESZTÉNYS NYSÉG KIALAKULÁSA Társadalmi és s politikai válsv lság szellemi válsv lság Új j hiedelmek, babonák szekták Kereszténys nység Zsidóság g köréből k l terjed Egyistenhit Isten a legfőbb erkölcsi hatalom birtokosa Bűnösség szertartások sok a vezeklést szolgált lták Messiásv svárás A KERESZTÉNYS NYSÉG G TANAI Biblia Názáreti Jézus: J Isten fia, Messiás Szeretet parancsa Egyenlőség Általános bűnössb sség bűnbocsánatnat Okai: KERESZTÉNY NYÜLDÖZÉSEK Gazdagságelleness gellenesség Általános bűnössb sség g hirdetése Csász szárkultusz Szabadságt gtól, szavazati jogtól l való megfosztás Kínzások Nem fordulhattak bírósághozb Keresztény nyüldöző csász szárok: Nero, Traianus, Diocletianus

11 A JULIUS-CLAUDIUS CLAUDIUS-DINASZTIADINASZTIA Tiberius (14-37) Államügyeket hanyagolta Fényűzés Caligula (37-41) csizmácska Őrült zsarnok Claudius (41-54) Britannia meghódítása 4 feleség Nero (54-68) Őrült gyilkos Keresztény nyüldözés Tűzvész RómábanR A FLAVIUS-DINASZTIA Vespasianus (69-79) Állam megszilárd rdítása Pecunia non olet Colosseum Titus (79-81) Vespasianus fia Pompeii katasztrófa (79) AZ ANTONINUS-DINASZTIA jó csász szárok Traianus (98-117) Az utolsó nagy hódítóh Keleti területek Dácia Hadrianus ( ) 138) Tapasztalt hadvezér Védelemre koncentrál Limes A A csász szárság g második m megalapítója ja A HANYATLÁS S KEZDETE Germán n támadt madások Marcus Aurelius ( ) 180) Filozófus Keleti hadjáratban halt meg Commodus ( ) 192) Kegyetlen, cezarománi niás s zsarnok Prætori toriánus gárda ölte meg Severis-dinasztia ( ) Caracalla ( ) 217) 212. Római R polgárjogot kap minden szabad

12 KATONACSÁSZ SZÁROK KORA csász szár Fokozódnak a támadt madások A hadsereg jelentősége megnő A katonaság g kiáltja ki a csász szárt Rövid ideig uralkodnak Egy sem hal természetes halált lt A gazdaság g helyzete romlik Nem foglalkoznak vele A pénz p elért rtéktelenedik Aurelianus ( ) 275) Visszaveri a támadt madásokat Megszilárd rdítja a birodalmat A DOMINATUS KEZDETE Nyílt egyeduralom A köztk ztársasági forma megszűnik A szenátus elveszíti a jelentőségét Dominus et Deus A hadsereg létszl tszáma és s bére b megnő Diocletianus ( ) A hadsereg megreformálása Határmenti, állandó Bárhol bevethető lovasság Értékálló pénz Utolsó nagy keresztény nyüldözés NAGY CONSTANTINUS URALKODÁSA Új j főváros f Konstantinopolisz 313. milánói edictum Szabad vallásgyakorlat 325. niceai zsinat Szenthároms romság g tana Jézus Isten fia és s vele egylényeg nyegű Athanasius vs. Arius Homouszion vs. homoiuszion A BIRODALOM KETTÉVÁLÁSA Válság g nyugaton Folyamatos támadt madások A rabszolgák k száma csökken Colonusok röghöz z kötések A kereskedelem és s ipar hanyatlik Pénzhiány ny terményad nyadó Önellátó társadalmi szint Nagy Theodosius ( ) 395) A birodalom kettéoszt osztásasa A nyugati központja k Róma, R majd Milánó és s Ravenna A keleti központja k Konstantinápoly

13 A NÉPVN PVÁNDORLÁS Kelet-Ázsi zsiából l indul a IV. szd. végénv Láncreakció szerű népmozgás A hunok megverik a germánokat A germánok nyugat felé kényszerülnek Gyenge védelem v szövets vetség Megtarthatták k a fejedelmüket Földet kaptak Adót t fizettek Katonai szolgálat lat Hun Birodalom HARC A HUNOKKAL Atilla király Az Uraltól az Alpokig terjed Lovas nomád életforma 451. Catalaunum Aetius a hadvezér Utolsó katonai siker Atilla halála la után n (453) felbomlik a birodalma A NYUGAT-RÓMAI BIRODALOM BUKÁSA 455-ben vandál l pusztítás Teljes végelgyengv gelgyengülés Romulus Augustulus ( ) 476) Csász szári hatalom csökken A germán n fejedelmek önállósodnak 476-ban Odoaker letaszítja tja a trónr nról 476. A Nyugat-Római Birodalom megszűnik A Kelet-Római Birodalom 1453-ig áll fenn Bizánci csász szárság Justinianus ( ) 565) egységes gesítési si kísérletek A RÓMAI R BIRODALOM JELENTÔSÉGE Európa központi k birodalma Későbbi birodalmak mintája Frank Birodalom Német-Rómaimai Csász szárság Mussolini fasiszta Olaszországa Fasizmus eredete Mare Nostrum elmélet let Csász szár r jelentősége

14 KULTÚRA Az ókori keleti és s hellén n kultúra közvetk zvetítője Az irodalom, tudomány, egyház z nyelve latin Mitológia Irodalom Építészet Visszatérő motívumok későbbi k irányzatokban Római jog

15 A kereszténys nység g kialakulása A görög-római vallás nem követelt meg hitet A lényeg a szertartásokon való részvétel volt (kapcsolat az állammal) Nem nyújtott vigaszt, nem volt átélés élménye nem ígért biztonságot, vigaszt a túlvilágon» egyre többen fordultak a keleti kultuszok felé - misztériumvallások (Mithras,Ízisz, Dionüsos) - császárok istenítése (keleti tartományok) Létbiztonság megszűnése Életkörülmények romlása A vezető réteg elnyomása Pestis pusztítása Állandó támadások a határokon Erkölcsi züllés Jövő iránti aggodalom Zsidó diaszpóra (szétszóródás) egyistenhit Palesztina=ősi zsidó föld Kánaán=Palesztina (Biblia) - Izrael (É)- Szamária - Júdea (D)- Jeruzsálem Júdea római provincia Syria római provincia Galilea függő terület Izrael/Jordánia mai terület

16 zsidók egyistenhívő nép, a Megváltót várják - farizeus: zsidó írástudók, a hagyomány őrzői - zsinagóga: a gyülekezet háza (zsidó templom) - rabbi: zsidó pap, az Ótestamentum magyarázatai - esszénusok= új szövetség közössége (Kumran) őskeresztény gyülekezet hivatalos zsidó vallás Keresztelő Szent János - A Megváltó eljövetelének, +bűnbánat hirdetése Heródes Galilea uralkodja Szt.János kivégzője Pontius Pilatus Júdea provincia helytartója

17 Elnevezései: Názáreti Jézus = Józsua (ISTEN=Jahve segítség) Megváltó = Messiás (héber) felszabadító Krisztus = Krisztosz (görög) fölkent Evangélium = örömhír Újszövetség (Máté, Márk, Lukács, János) Apostolok = Jézus tanítványai (12fő) Működése: élete utolsó 3 évében ténykedett Foglalkozásai: ács, prédikátor(tanító), gyógyító, Jézus létező személy volt» tanítása: szeretet, a lét elfogadása, túlvilági üdvözülés a szegényeket tudja megszólítani Pál / Saulus fordulata: zsidó szektából egyetemes vallást hozott létre minden népet megszólított A császárok üldözik őket: a vértanúk minden csepp vére új keresztényt szült, mert a polgároknak vonzó volt a létnek értelmet adó vallás A keresztények föld alatt (katakombákban) éltek: eltérő vallási képzetekkel rendelkeznek

18 A végítélet egyre késett a reménytelenség előbb-utóbb felbomlasztotta volna a közösséget Pál apostol szerint a megváltás Jézus kereszthalálával már nemcsak a zsidók, hanem az egész emberiség számára megtörtént, aki hisz ebben, az már ezen a világon elnyerheti a megváltást fölösleges várni a megváltást, tartósan be kell rendezkedni ezen a világon, betagozódva az adott társadalmi rendbe. Ez a fordulat nyitotta meg a kereszténység előtt a világvallássá válás útját A kereszténys nység g terjedését t befolyásol soló tényezők Pál l apostol utazásai

19 Jézus tanítványaival, az apostolokkal járta Júdea városait: hirdette a végítéletet, a megbocsátást és az üdvösség reményét, és azt, hogy csak az Istenbe vetett hit és egymás szeretete számít. Ostorozta a vagyonszerzést, a kapzsiságot, a gyűlöletet, az erőszakot. Egész életével példát mutatott, megtestesítette azt a magatartást, amit Isten vár a híveitől.» Ezek a tanítások alig egy év alatt új alapokra helyezték a zsidó hitet. De ugyanakkor összeütközéseket is szült valamennyi zsidó vallási irányzattal. kereszthalála: megváltotta az embereket a szenvedéstől föltámadása: értelmet adott az istenfélőknek a követéséhez Egy város keresztényei közösséget alkottak, egy családba tartoztak. Mindenki egyenlőnek számított, rabszolgákat is felvettek a közösségbe. Minden keresztény vagyonának és jövedelmének egy részét a közös kasszába adta, ebből segélyezték a nélkülözőket

20 Összejöveteleiket rendszerint vasárnap tartották: imádkoztak, a Bibliát magyarázták, zsoltárokat énekeltek, úrvacsorán, áldozáson vettek részt. A szertartást pap vagy püspök vezette. ő kezelte a közös kasszát, döntött a közösségbe való felvételről, kizárásról, és irányította az egész közösség életét. Közösségi szolgák gondoskodtak a betegekről, a fiatal lányokat az özvegyek nevelték. 313: Constantinus: milánói edictum=rendelet szabad vallásgyakorlat a keresztényeknek 325: Niceai Zsinat: a keresztény tanítások (dogmák) rögzítése: aki nem vallja eretnek 391: Theodosius kötelező vallássá teszi a kereszténységet: államvallás lesz Adjátok meg a császárnak, ami a császáré! Episzkoposz =Felügyelő. A vallási közösségek irányítója. Püspök szavunk e kifejezésből ered. Püspök = Az apostolok utóda, aki a pápa irányítása alatt egyházmegyét vezet. (Katolikus és ortodox egyházak kormányzói) Metropolita= a legnagyobb város püspöke

21 Zsinat = A keresztény egyházi vezetők gyűlése, ahol döntenek a hit kérdéseiben. Dogma = hitelv a katolikus egyház alapjai Klérus = papság Hierarchia = szent uralom (belső felépítés) Jézus Krisztus, Isten egyszülött fia, a Messiás, egyszerre valóságos ember és Isten is "szentháromság - Isten egylényegű három személy: Atya, Fiú, és Lélek (Szentlélek) Szűz Mária = istenanya (Jézus anyja) Jézust keresztre feszítették és feltámadt II. század» lassú gyülekezetépítés folyik A közösség irányítói, a vagyon kezelői a felügyelők = püspökök (episzkoposz) minden város gyülekezetének élén egy püspök Segítői az idősebbek = presbiterek klérus A püspökök segítői a diakónusok (szolgák) Az egyház hierarchikus, belsőleg rétegzett Állandó szertartásrend (ünnepek, áldozás, keresztelés, úrvacsora) III. század» az új hit folyamatosan terjed

22