TÁMOP /08/ A kompetencia alapú oktatás elterjesztéséért Szolnokon projekt. Innováció

Átírás

1 Szent-Györgyi Albert Általános Iskola 5000 Szolnok, Széchenyi krt. 22. Tel./Fax.: 56/ , , , TÁMOP /08/ A kompetencia alapú oktatás elterjesztéséért Szolnokon projekt Innováció Tantárgytömbösített oktatásszervezés - tantárgyi integráció az 5. évfolyamon Történelem tanmenet (A TÖRTÉNELEM, MAGYAR ÉS AZ INFORMATIKA TANTÁRGYAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI) 2010.

2 A TANKÖNYVI LECKÉK FELDOLGOZÁSA 1. óra A tantárgy bevezetése I. ÉLET AZ ŐSKORBAN 2. óra A bevezető olvasmány feldolgozása Koncentráció magyarral és informatikával A tanulók képzeletében a történelem előtti idők gyakran differenciálatlan képként jelennek meg. Mintha egy időben éltek volna a Mikor jelent meg Földünkön az ember? olvasmány feldolgozás dinoszauruszok és az ősemberek. Elsősorban SDT: Ember ezt az anakronisztikus képzetet igyekszik helyesbíteni és társadalom» Történelem» Tör- ez a bevezető olvasmány, ezért érténelem» Az őskor és az ókor világa» Az őskor» Az emberré válás» A demes feldolgozására egy teljes órát fordítani. Homo sapiens A földrészek eltávolodásának folyamatát jól Ember és szemléltethetjük úgy, hogy egy vázlatos (a társadalom» Történelem» Történelem» Az őskor és az ókor világa» kontinensek körvonalain kívül keveset mutató) világtérképből kivágjuk a földrészeket, s Az őskor» Az emberré válás» A az időben visszafelé haladva egymáshoz illesztjük, Homo habilis majd újra mai helyükre húzzuk őket (írásvetítő vagy táblai mágneses applikáció). Fogalmak: (ősmajmok, emberszabású majmok, értelmes ember) 3. óra 1. A történelem kezdete I. A lecke gondolatmenetének csomópontjai a következők: az ember nem a majomtól származik; az emberelődök testi felépítésének fejlődése; egy lelőhely (Vértesszőlős) bemutatása; ősi szerszámok, eszközök; a társadalmi fejlődés kezdetei. Az anyag nem bonyolult, de sokfelé ágazó, ezért a kiegészítő olvasmánynyal együtt feldolgozására két tanórát ajánlunk. Ebben az esetben az első órán a tankönyv 8. oldalának aljáig juthatunk el. A Vértesszőlősről szóló bekezdést további érdekességekkel bővíthetjük László Gyula Emlékezzünk régiekről... című könyve oldalának feldolgozásával. Fogalmak: őskor, őskori ember (ősember), (közös ős, agykoponya) Topográfia: Afrika, Vértesszőlős, (Olduvai hasadék) Kronológia: körülbelül félmillió évvel ezelőtt Ember és természet» Ember a természetben» 5. osztály» Tájékozódás az időben» A történelmi események és a természetföldrajzi folyamatok összevetése» Természetföldrajzi folyamatok időbelisége» A Föld keletkezése 2

3 4. óra 1. A történelem kezdete II. Koncentráció magyarral és informatikával A lecke második felének feldolgozása mellett sort keríthetünk az Ishiről szóló olvasmány Ishi, az utolsó vadember-olvasmány feldolgozás megbeszélésére. Az olvasmány Theodora Kroeber Ishi, az utolsó vadember című könyve alapján készült. A könyv felhasználásával további érdekességeket mesélhetünk. Fogalmak: eszközhasználat és eszközkészítés, marokkő (szakóca), kovakő, obszidián, lándzsa, dárda, kőbalta, íj, nyíl, vadászat F. 2., 3., 6. Hf. 3. Művészetek» Művészettörténet» Művészettörténet» Művészettörténet 7. évfolyam» Paleolitikum» Lelőhelyek és régészeti iparok» Az őskori iparok» Az őskori iparok 5. óra 2. Hogyan élt az őskori ember? Koncentráció magyarral és informatikával A kerettanterv nagy súlyt fektet az életmód-történeti ismeretekre. Elsősorban ezzel foglalkozik ez a lecke. A jégkorszakról szóló A barlangi medve vagy mamutállatleírás rész a kerettanterv szellemében a tankönyv legújabb kiadásában kiegészítő anyagba került. Földünk és Fogalmak: horda, (jégkorszak), munkamegosztás, gyűjtögetés, vadászat, halászat, tűzfúró F. 1., 3., 4., (5.) Hf. 2., (6.) Sz old. környezetünk» Földrajz» Földünk és környezetünk» Természetföldrajz» Földtörténet» Földtörténeti fogalmak» Jégkorszak Ember és természet» Ember a természetben» 5. osztály» Tájékozódás az időben» A természeti folyamatok időrendisége» Lineáris természeti folyamatok» Mamut Szakmacsoportok» Közlekedés» Közlekedési alapismeret» Közlekedési alapismeretek» A közlekedésről általában» Közlekedési alapfogalmak» Közlekedési alapfogalmak magyarázata» Ősközösség és a kezdetleges munkamegosztás» Az ősközösség 3

4 6. óra Helytörténeti óra Koncentráció magyarral és informatikával Ha van rá lehetőségünk, tekintsünk meg egy olyan helytörténeti kiállítást, amelyben szerepel őstörténeti tárgyú anyag! 7. óra 3. Művészet vagy varázslat? Az őskori művészet legfőbb jellegzetességeinek bemutatása mellett a lecke kitér az őskori művészet máig is vitatott céljaira, feladataira. Nyilvánvaló, hogy ezen alkotások esetében nem lehet szétválasztani a kultikus, díszítő (esetleg oktató) funkciókat egyszerre több célt szolgáltak. A lecke topográfiai ismeretei (Lascaux, Altamira) a kerettanterv szellemében a kiegészítő anyagba kerültek. Fogalmak: barlangrajz, mágia (varázslat), szertartás, szellemek, (túlvilág) F. 1., 4., 6., (7., 8.) Hf. 2., 3, 5. Sz. 13. old. (A lapon másodikként szereplő szöveg és kép jól alkalmazható a képi információk gyűjtése kerettantervi cél megvalósítására.) Én is részt vettem egy mamut vadászaton- tanulói fogalmazás IKT» IKT kompetenciafejlesztésre alkalmas tevékenységek» Ember és társadalom» Történelem» 9. osztály» Az őskori ember életmódja» Az őskori vadászok életmódja» Őskori rajz IKT» IKT kompetenciafejlesztésre alkalmas tevékenységek» Ember és társadalom» Történelem» 9. osztály» Az őskori ember életmódja» Az őskori vadászok életmódja» Barlangrajz Művészetek» Ének-zene» Ének-zene» osztályos ének-zene tananyag» Függelék» Zeneesztétika» A zene eredete» Barlangrajz 8. óra 4. Az élelemtermelés kezdete Koncentráció magyarral és informatikával Az anyag elsősorban azzal foglalkozik, hogyan alakította át az éghajlat megváltozása s ennek következtében a termelő életmód kialakulása az ember életmódját, illetve mindez hogyan hatott vissza a szerszámkészítés fejlődésére. Fogalmak: földművelés, állattenyésztés, termelés, kapa, ásó eke, sarló, háziasítás, csiszolt kőeszközök Kronológia: több ezer évvel ezelőtt F. 1., 2., 3. Hf. 4., (5.) Sz old. A pecséthenger rajzának elemzésével képi információkat gyűjtünk. Ősi magyar szavak gyűjtése, helyesírása földműveléssel kapcsolatban 4

5 9. óra 5. Mesterségek születése I. Koncentráció magyarral és informatikával A feldolgozás során elsősorban azt érzékeltessük, hogy milyen új szükségleteket elégítettek ki az új eszközök, eljárások, és azok hogyan feleltek meg egyre jobban az igényeknek. A szövőszék és a fújtató rekonstrukciós rajzának elemzésével Az egyes korszakok jellemző tárgyainak, szerkezetek működésének felderítése, ismertetése kerettantervi célt érjük el. Fogalmak: kézművesség, fazekasság, fonás, szövés, fémolvasztás F. 1., 5., 6., 7., (8.) Hf. 2., 3., (4., 9.) Sz. 16. old. Ősi magyar szavak gyűjtése, helyesírása mesterségekkel kapcsolatban 10. óra 5. Mesterségek születése II. Koncentráció magyarral és informatikával Ha két órát fordítunk az anyag feldolgozására, A jégember halála-olv. feldolg. akkor részletesen megbeszélhetjük a Földünk és kiegészítő anyagrészeket, ami alapvető fogalmak tisztását teszi lehetővé (fazekasko- adatbázisok» A földtan története» környezetünk» Földrajz» Földtani rong, szövőszék stb.). Feladatul adhatjuk, Híres ősmaradványok» Híres ősmaradványok hogy a gyerekek készítsék el a fontosabb eszközök képe és leírása» Ötzi, a tetovált egyszerű modelljeit. Másrészt ezen az jégember» Ötzi a tetovált jégember órán dolgozhatjuk fel az Ötziről szóló olvasmányt (20. oldal). Földünk és 11. óra 6. Az első földművelő közösségek A lecke legfontosabb gondolata az, hogy a természeti hatások hogyan teszik lehetővé az öntözéses földművelés kialakulását. A megtermelt felesleg pedig az állammá szerveződés egyik fontos feltétele. Itt szerepel a tankönyvben az első kötelezően ajánlott olvasmány (a kerettanterv szerinti két témából egyet kötelező feldolgozni a tanév során): Gyűjtögető, halászó, vadászó életmódot folytató népek napjainkban. környezetünk» Földrajz» Földtani adatbázisok» A földtan története» Híres ősmaradványok» Híres ősmaradványok képe és leírása» Ötzi, a tetovált jégember» Ötzi, a tetovált jégember 5

6 Fogalmak: öntözéses földművelés, csatorna, gát, zsilip, fölösleg, csere, kereskedelem, falu, város, állam, ókor F. 1., 2., 3., 4., (8.) Hf. 5., 6. Sz. 17. old. 12. óra Gyűjtögető, halászó, vadászó népek napjainkban Az olvasmány feldolgozása óra Ismétlés, összefoglalás F óra Ellenőrző óra Az ellenőrzéshez itt és később ajánljuk a Történelem témazáró feladatlapok 5. című kiadványt (raktári szám: NT-00575/F). II. HOL REJTŐZIK A MÚLT? 16. óra 7. A történelem forrásai A történelmi forrásokról szóló voltaképp az egész tantárgyat bevezető fejezet azért szerepel az őskor után, mert így már élő példákat tudunk mutatni az őskori tárgyi emlékek köréből. Másrészt ez a rész szárazabb ismereteket tartalmaz, ezért módszertanilag nem tartottuk helyesnek a tanév legelején szerepeltetni. A gyerekek számára természetes, hogy a múltat elsősorban könyvekből (esetleg filmekből, idősebb emberek elbeszéléseiből stb.) ismerhetjük meg. Ez a lecke egyrészt az elsődleges forrásokról ad ismereteket, másrészt több szempontból csoportosítja azokat. Fogalom: történelmi forrás (tárgyi emlékek, írott és képi források, hagyományok) F. 1., 2., 4., (7.) Hf. 5., 6. Sz old. 6

7 17. óra 8. Az elsüllyedt történelem I. Az előző órán megismert történelmi források közül a tanulókat elsősorban a régészeti leletek érdeklik, s ez természetes is, hiszen ezek konkrét, kézzelfogható emlékek. Érdemes ezért a lecke feldolgozására két órát fordítani: az elsőn főleg a tankönyvi anyag gondolatmenetét kövessük, a másodikon pedig az olvasókönyv olvasmányait használjuk fel. Fogalmak: régészet, régészeti lelet, ásatás, kutatóárok F. 1., 2., (3., 4) Hf. 5. Sz old. 18. óra 8. Az elsüllyedt történelem II. Koncentráció magyarral és informatikával A lecke feldolgozására fordított második A nyelvtudomány és történelem órán alaposan átismételhetjük az előző órán tudomány kapcsolata:nyelvrokonság, megbeszélteket (például a tankönyv 31. oldalán szereplő kérdések és a vázlat alapján). Ezenkívül jövevényszavak gyűjtése újabb érdekességeket beszélhetünk meg (például László Gyula Emlékezzünk régiekről... című könyvét felhasználva). Anyanyelv F. 6., (7., 8.) Sz old. és irodalom» Magyar nyelv» MAGYAR NYELV» ÁLTALÁNOS NYELVÉSZETI ISMERETEK» A világ nyelvei» A nyelvek fejlődése» Nyelvcsalád és nyelvrokonság Ember és társadalom» Történelem» Történelem» A középkor története ( )» A korai középkor» A magyar nép eredete és vándorlása» A magyar nép eredete és vándorlása» A magyar nép vándorlása - Etelköz és Levédia» Egy finnugor (hanti) család Anyanyelv és irodalom» Magyar nyelv» MAGYAR NYELV» NYELVTÖRTÉNET» A nyelv folytonosan változik» A nyelv változásának szemléltetése» Jövevényszavak óra 9. Az időszámítás Vitatott, hogy az ötödikes anyag mely pontján foglalkozzunk először az időszámítással. Javasoljuk, hogy a tankönyvi megoldásnak megfelelően ekkor, az ókori Kelet tárgyalása előtt, mert így néhány Krisztus előtti évszám 7

8 megtanításával meg tudnunk felelni a következő kerettantervi célnak: A Kr. e., Kr. u., illetve az évtized, évszázad, évezred fogalmak megértése, gyakorlása. A lecke három gondolati egységre épül: miért vált szükségessé az idő mérése; egy időszámítási rendszer kezdőpontjának meghatározása; a történelem korszakai. Fogalmak: keresztény időszámítás, Kr. e., Kr. u., évtized, évszázad, évezred, a történelem korszakai Kronológia: Kr. e körül Személyek: Jézus Krisztus F. 1., 2., 4., 5. Hf. 3., óra Összefoglalás III. AZ ÓKORI KELET 22. óra 10. Mezopotámia Koncentráció magyarral és informatikával A lecke a mezopotámiai városállamok (majd birodalom) kialakulását és működését mutatja be, központjában a kor emberének életével. A tankönyv 37. oldalának képe és szövege alapján rekonstrukciós rajzelemzést végezhetünk. Hammurapi forráselemzés törvényei- Fogalmak: öntözéses földművelés, sumerok, városállam, építészet, birodalom, toronytemplom, ékírás Topográfia: Mezopotámia, Tigris, Eufrátesz, Babilon Kronológia: Kr. e után Személyek: (Gilgames), Hammurapi F. 1., 2., 3., (6.) Hf. 4., 5. Sz old. Szakmacsoportok» Rendészet» Rendészeti alapismeretek» Társadalomismeret, életmód» A jog» A jog működésének alapvető kategóriái» A jog, mint legerősebb társadalmi norma meghatározása, funkciói» A jog, mint normarendszer» Hammurapi törvényei Ember és társadalom» Történelem» Történelem» Az őskor és az ókor világa» Az ókori Kelet» A mezopotámiai társadalom» Hammurapi törvényei» Hammurapi a vagyonról Ember és társadalom» Történelem» Történelem» Az őskor és az ókor világa» Az ókori Kelet» A mezopotámiai társadalom» Hammurapi törvényei» Hammurapi a családról Ember és társadalom» Történelem» Törté- 8

9 nelem» Az őskor és az ókor világa» Az ókori Kelet» A mezopotámiai társadalom» Hammurapi törvényei» Hammurapi a lopásról 23. óra 11. Az Egyiptomi Birodalom Az öntözéses földművelésen alapuló államok tárgyalásakor ne csak a hasonlóságokat, hanem a különbségeket is emeljük ki. Egyiptom esetében ez: a termékeny iszap szerepe. Jó példát mutathatunk be a társadalom és a környezet kölcsönhatására és az emberi együttműködés alkotó szerepére. A társadalom ábrázolásánál a szokásos társadalmi piramis helyett szerencsésebb a szilvamagszerű szemléltető ábra (42. oldal), hiszen a társadalmi hierarchia csúcsa és alja jelentette a legkevesebb embert. Fogalmak: fáraó, piramis, írnok Topográfia: Egyiptom, Nílus Kronológia: körülbelül 5000 éve (Kr. e körül) Személyek: Ménész F. 1., 2., 6., (7., 8.) Hf. 3., 5 Sz. 23. old. (képi forrás elemzése!), 25. old. 24. óra 12. Egyiptomi hétköznapok és ünnepek Koncentráció magyarral és informatikával Életmód-történeti s ezért könnyen érthető, feldolgozható lecke. Hangsúlyozzuk, hogy az egyes tudományágak fejlettségének mi volt az oka, és milyen szerepet játszott az egyiptomiak életében a vallás és a művészetek! Fogalmak: szobrászat, többistenhit, balzsamozás, múmia Személyek: Ozirisz, Ízisz, Ré F.1., 3., 4., 6., (9.) Hf. 2., 5., 14., (8., 10.) Sz. 28. old., ( old.) 25. óra Hogyan építették a piramisokat? 9

10 Olvasmányfeldolgozás A téma a gyerekeket általában nagyon érdekli, ezért idő híján házi olvasmányként is feladhatjuk. Ha van rá lehetőség, mégis érdemes külön órát fordítani rá, éppen érdekessége miatt. Ajánlott: Angelika Vahlen: Az ókor világcsodái Földünk és környezetünk» Földrajz» Földünk és környezetünk» Csillagászat» Szférikus csillagászat és csillagászattörténet» Csillagászattörténet» Az őskor és az ókor csillagászata» Csillagászat az ókori Egyiptomban» A gízai piramisok Földünk és környezetünk» Földrajz» Földünk és környezetünk» Társadalomföldrajz» Regionális társadalomföldrajz» Regionális földrajz - Afrika földrajza» Afrikával kapcsolatos képek» Afrika - Egyiptom, Kheopsz-piramis Földünk és környezetünk» Földrajz» Földünk és környezetünk» Társadalomföldrajz» Regionális társadalomföldrajz» Regionális földrajz - Afrika földrajza» Afrikával kapcsolatos képek» Afrika - szfinx és piramis Egyiptomban Művészetek» Művészettörténet» Művészettörténet» Művészettörténet 7. évfolyam» Témák és formák. Az Óbirodalom építészete» A piramisok» A piramisok» A piramisok Ember és társadalom» Történelem» Történelem» Az őskor és az ókor világa» Az ókori Kelet» Az egyiptomiak vallása» Az egyiptomi sírok és túlvilág» Egy piramis Ember és társadalom» Történelem» Életmódtörténet - őskor és ókor» Állam és hatalom az ókorban» Állam az ókori civilizációkban» Szimulációk az ókori vezetőkről, államról, írásról» A Kheopsz piramis építése Ember és társadalom» Történelem» Életmódtörténet - őskor és ókor» Állam és hatalom az ókorban» Állam az ókori civilizációkban» Szimulációk az ókori 10

11 A pira- vezetőkről, államról, írásról» misépítés technikája Ember és társadalom» Történelem» Életmódtörténet - őskor és ókor» Állam és hatalom az ókorban» Állam az ókori civilizációkban» A vezető az ókori civilizációkban» Piramisépítés, rekonstrukció Ember és társadalom» Történelem» Történelem atlasz» Képek» Ókor» Múmia Saját power point bemutató 26. óra 13. A Távol-Kelet I. Az ókori India Koncentráció magyarral és informatikával A Távol-Kelet feldolgozása nem tantervi Saját power point bemutató anyag. Ez viszont ellentmond a kerettanterv bevezetésében megfogalmazott azon célnak, hogy A(z) egyetemes emberi identitást formálja, erősíti. Másrészt tapasztalataink szerint a tanulók többségét igen csak érdeklik ezek az ismeretek. Ezen okokból a tankönyvben mégis szerepel az ókori India és Kína, s noha csak egy leckében, a feldolgozás során ajánljuk, hogy két órát szánjon rá! Az indiai öntözéses földművelés jellegzetességeként emeljük ki a monszun szerepét. A társadalom és a vallás legfőbb jellegzetességei (kasztrendszer és lélekvándorlás) látszólag nehezen érthetők a tanulók számára, de általában nagyon érdeklik őket, különösen az utóbbi. A lecke kapcsán jól bemutatható egy vallás változása (hinduizmus buddhizmus). Fogalmak: monszun, kasztok, hindu vallás, lélekvándorlás, (buddhizmus) Topográfia: India, Indus, Gangesz Kronológia: A Kr. e 2. évezred közepén Személyek: (Buddha) F. 1., 2. Hf. 3., 4. Sz old. 27. óra 13. Távol-Kelet II. A Nagy Fal mögött: Kína Koncentráció magyarral és informatikával A lecke második részének legfontosabb gon- Saját power point bemutató 11

12 dolatai: az árasztásos földművelés jellegzetességei (tankönyvi ábraelemzés); az ókori kínai találmányok; a Nagy Fal (a császári hatalom jelképe is). Ugyanezen órán feldolgozhatjuk a leckét követő olvasmányt. Fogalmak: Nagy Fal, nomád népek Topográfia: Kína, Sárga-folyó (Hoang Ho), Kék-folyó (Jangce) Személyek: Első Császár F. 1., 3 Hf. 2., 4. Sz old. 28. óra Az ókori India és Kína (részösszefoglalás) A fecske népe című olvasmány feldolgozása 29. óra 14. Hogyan írtak az ókori Keleten? Koncentráció magyarral és informatikával A kerettantervi cél Annak felismerése, hogy a gondolatok rögzítésének, az írás feltalálásának milyen jelentősége volt az emberiség történetében. A lecke az ékírással, a hieroglifákkal Bemutatjuk az írás funkcióit, az írásmódok és az írást hordozó anyag közti összefüggést! /Az ékírástól a hangjelölő írásig/ és a kínai írással foglalkozik. Nagyon Anyanyelv és fontos az utolsó bekezdésben szereplő hangjelölő irodalom» Magyar nyelv és irodalom 1-6. írás jelentőségének megértetése.» 5.o. nyelvtan» Ember, beszéd, Fogalmak: ékírás, hieroglifa, hangjelölő írás nyelv» Írástörténet» Az írás születése» Az ékírás» Az ékírás alakulása Topográfia: Mezopotámia, Egyiptom, Kína F. 1., 2., 3., 5. Hf. 4. Anyanyelv és Sz. (Ehhez a leckéhez az olvasókönyv nem ad olvasmányt.) irodalom» Magyar nyelv és irodalom 1-6.» 5.o. irodalom» Mese, mítosz, monda» A Mítosz» A teremtésmítosz» A sumérok» Agyagtábla Anyanyelv és irodalom» Magyar nyelv és irodalom 1-6.» 5.o. nyelvtan» Ember, beszéd, nyelv» Írástörténet» Az írás születése» Az ékírás» Ékírásos jelek Ember és társadalom» Vallástörténet» Vallás- és Kultúrtörténet» Indiai vallások» A szikh vallás kialakulása és szervezete» A szikh vallás szervezete» Hieroglif írás Művészetek» Művészettörténet» Művészettör- 12

13 ténet» Művészettörténet 7. évfolyam» Egyiptom művészete: Bevezetés. Archaikus kor» Fogalom gyűjtemény» Hieroglif írás Ember és társadalom» Történelem» Történelem atlasz» Képek» Ókor» Egyiptomi hieroglif írás Szakmacsoportok» Nyomdaipar» Nyomdaipari alapismeretek» Nyomdászat történelme» A nyomdászat előzményei» Az írás» Az írás fejlődése 2» Kínai írás Ember és társadalom» Történelem» Életmódtörténet - őskor és ókor» Vallás, tudomány, gondolkodásmód és mentalitás az ókorban» Tudomány és iskolák az ókori civilizációkban» Hit és kétely a jósok tudományában az ókori civilizációkban» Kínai jóslócsontok, korai írásjelekkel Szakmacsoportok» Nyomdaipar» Nyomdaipari alapismeretek» Nyomdászat történelme» A könyvnyomtatás» Gutenberg találmánya» A könyvnyomtatás előzményei» A papír feltalálása Anyanyelv és irodalom» Magyar nyelv» MAGYAR NYELV» A NYELVI SZINTEK RENDSZERE» Az írás kialakulása, fajtái» Az írás jelentősége» A föníciai ábécé 30. óra 15. Az ígéret földje Koncentráció magyarral és informatikával A tankönyv szövege, képei és a képekhez tartozó kérdések alapján elemezzük a táj jellegzetességeit. Az anyag súlypontja a legfontosabb ószövetségi történetek feldolgozása. Előtte bevezetőként az Ószövetséggel, a lecke végén pedig Izrael állammal foglalkozik a könyv. Biblia - forráselemzés Fogalmak: Biblia, Ószövetség, zsidó vallás, egyistenhit, eredendő bűn, özönvíz Topográfia: Palesztina, Izrael, Kánaán, Jeru- 13

14 zsálem Kronológia: Kr. e körül Személyek: Ádám, Éva, Noé, Mózes, Dávid, Salamon F. 1., 2., 4., 5. Hf. 3., 6., (7., 8., 9.) Sz. 41. (a szöveg és kép alapján a parittya működési elve) és 44. old. 31. óra Fönícia lakói: a tenger fuvarosai Koncentráció magyarral és informatikával Az előző téma olyan bőségesen nyújt érdekes történeteket, hogy még ezen óra felébenharmadában érdemes ezekkel foglalkozni. Az óra másik részében feldolgozhatjuk a Föníciáról szóló olvasmányt. (Tengeri kereskedelem, cédrus, bíborfestés, hangjelölő írás.) Topográfia: (Fönícia, Büblosz, Türosz) F. 10., 11. Sz. 39. old. Az olvasmány feldolgozása Művészetek» Művészettörténet» Művészettörténet» Művészettörténet 7. évfolyam» A kis-ázsiai államok, Szíria, Fönícia és Izráel művészete» Szíria és Fönícia» Fönícia óra Ismétlés, összefoglalás F óra Ellenőrző óra IV. AZ ÓKORI GÖRÖGORSZÁG óra 16. Istenek és hősök Koncentráció magyarral és informatikával Ez az anyag a görög mitológiával és mondavilággal foglalkozik. Ennek megfelelően a trójai háború mondai okát közli. Ha a 62. oldal térképvázlatát elemezzük (tagolt tengerpart, hegyes-dombos táj stb.), kitérhetünk a háború valóságos okára: óriási kereskedelmi és katonai jelentősége volt a tengerszoros mellett elhelyezkedő trójai várnak. Ha van rá lehetőségünk, fordítsunk a témára két órát, hiszen rengeteg érdekes mondát feldolgozhatunk még az olvasókönyv hat oldalon keresztül tartalmaz ilyeneket ( old.). Saját power point bemutató 14

15 Fogalmak: mítosz, mitológia, monda, többistenhit Topográfia: Balkán-félsziget, Görögország, Olümposz, Trója, Spárta Kronológia: Kr. e. 2. évezred Személyek: Zeusz, Pallasz Athéné, Poszeidón, Hádész, Héra, Heléna, Odüsszeusz F. 1., 3., 4. Hf. 2., 6., (5., 7.) Sz. 45. old. Beszéljük meg a tanulókkal, hogy ez a monda (Prométheusz) voltaképp az őskorról szól. Az ember eleinte védtelen, de a tűzhasználat elterjedésével (fazekasság, téglaégetés, fémművesség stb.) egyre kevésbé kiszolgáltatott a természetnek. Ember és társadalom» EU ismeretek» EU ismeretek» A mediterrán országok» Görögország» Illusztráció gyűjtemény» A trójai faló Miről beszélgethettek a görögök a trójai faló belsejében? Tanulói fogalmazás 37. óra 17. Mondák és valóság Koncentráció magyarral és informatikával A lecke két gondolatköre: a gazdaság és a politika. Lényeges a tankönyvben szereplő tájkép elemzése (66. old.): kopár, köves domboldalak pásztorkodás. Az előző lecke térképvázlatára visszautalva beszéljük meg a tengeri kereskedelem fontosságát. A másik fő egység a városállamok kialakulásával foglalkozik persze itt se mellőzzük a természetföldrajzi okokat! Fogalmak: akhájok, dórok, kereskedelem, városállam (polisz) Topográfia: Balkán-félsziget, Mükéné, Trója, Égei-tenger, Kis-Ázsia Kronológia: Kr. e. 800 körül Személyek: Heinrich Schliemann, Homérosz F. 1., 6., 7., (2., 3.) Hf. 4., 9. Sz old. ( old.) Kréta fénykora és pusztulásaolv.feldolg. Ember és társadalom» Történelem» Történelem» Az őskor és az ókor világa» Az ókori görög kultúra» A Mediterráneum régi kultúrái» Knosszosz és Mükéné» Krétai civilizáció» A krétai kultúra eredete 38. óra 18. Az olümpiák Koncentráció magyarral és informatikával A lecke egyetlen nehezebb elméleti fejezete az első, amely a görög világot összekötő Én is részt vettem az ókori olümpián- tanulói fogalmazás tényezőkről szól. Megkönnyíthetjük ennek megértését, ha előbb a könnyen elképzelhető anyagot (Héraklész-monda, az olümpiák ese- Ember és társadalom» Történelem» Történe- 15

16 ményei) beszéljük meg, majd erre támaszkodva az elméleti részt. Az otthoni tanulást a sorrendi csere nyilván nem nehezíti. A leckéhez kapcsolódó két olvasmány feldolgozását gyorsíthatjuk, ha az osztályt két csoportra osztjuk, majd rövid beszámolókat hallgatunk meg az olvasottakról. Elemezzük a lecke képeit is (a makett fényképének elemzése, egy esemény művészi ábrázolása stb.). lem» Az őskor és az ókor világa» Az ókori görög kultúra» Ami összeköt» A görög kultúra» Az olimpiai játékok» Vallási és pánhellén ünnepek Fogalmak: hellének, (katonai szövetség), időszámítás, verseny Topográfia: Olümpia Kronológia: Kr. e Személyek: Héraklész, (Hajós Alfréd) F. 1., 2., 4. Hf. 3., (5., 7., 8., 9.) Sz old. Nevelési szempontból ha megbeszéljük, értelmezzük lényeges lehet a 60. oldalon szereplő vers. 39. óra 19. A dicső Athén Ebben az anyagban a könnyebben feldolgozható ismeretek szerepelnek az első részben (gazdaság, életmódtörténet). Bonyolultabb a demokráciáról szóló fejezet. Segítheti a megértést egy ilyen vagy hasonló táblázat: Fogalmak: jónok, ezüstpénz, amfora, arisztokraták, népgyűlés, démosz, demokrácia Topográfia: Athén, Attikai-félsziget Személyek: Homérosz F. 2., 3., 4. Hf. 1., 5., (6., 8.) Sz old. Szótár és lexikonhasználat Kutatómunka a könyvtárban Kik vezették Athént? Királyság kora Királyok. (Arisztokrata származásúak.) Arisztokratikus köztársaság kora Választott vezetők. (Arisztokrata származásúak.) Demokrácia kora Választott vezetők. (Lehet arisztokrata vagy a démosz tagja.) 16

17 40. óra 20. Spárta, a katonaállam Abból a tényből, hogy a helóták és a körüllakók létszáma sokszorosan meghaladta a szabad spártaiakét (a munkafüzet 2. feladata), levezethetők a lecke törvényekről és nevelésről szóló fejezetei. A tanulók képzeletét persze főleg a gyerekek életéről szóló részek ragadják meg, ezért ezeket érdemes az ajánlott olvasókönyvi fejezettel kibővíteni. A feldolgozás során öszszehasonlíthatjuk Spárta és Athén fejlődését, de tartózkodjunk az egyoldalú ítéletektől. Hol éltél volna szívesebben Athénban vagy Spártában?-vita Fogalmak: dórok, helóták, körüllakók, szabad spártaiak, vének tanácsa Topográfia: Spárta, Peloponnészosz-félsziget F. 1., 2., 4., (7., 8.) Hf. 3., (5.) Sz old. 41. óra 21. A marathóni csata Koncentráció magyarral és informatikával A csodálatos görög mondavilág mellett a görög perzsa háborúk eseménysora szokta leginkább megragadni a tanulókat, ezért is fordít a tankönyv két leckét ennek feldolgozására. A háborúról szóló történetek megbeszélésén túl a lecke jó alkalmat nyújt a topográfiai készség fejlesztésére, és természetesen a hazaszeretetre nevelésre. A munkafüzet körvonalas térképére itt már nemcsak számokat és betűket, hanem a hadjáratok útvonalát is berajzolják a gyerekek persze a történelmi atlasz segítségével. Saját power point bemutató Fogalmak: gyalogság, (hoplita), lovasság, közelharc Topográfia: Perzsa Birodalom, (Milétosz), (Athosz-hegyfok), Marathón Kronológia: Kr. e. VI. század, Kr. e Személyek: Dareiosz, Miltiadész, Hérodotosz F. 1., 3., 4. Hf. 2., 5., 6. Sz old. (Lényeges a szöveg utáni 9. feladat események leolvasása térképről szöveg segítségével.) 42. óra 22. A perzsák újabb támadása A történetek feldolgozása mellett fektessünk súlyt a tankönyvi képek, ábrák elemzésére. A hajót ábrázoló rajz alapján beszéljük meg a Saját power point bemutató 17

18 döfőorr szerepét és a kormányevező működését. A madártávlati rajzok és térkép alapján pedig a tanulók könnyebben el tudják képzelni a csaták menetét. Fogalmak: háromevezősoros hajó, flotta, katonai szövetség Topográfia: Hellészpontosz, Thermophülaiszoros, Közép-Görögország, Szalamisz Kronológia: Kr. e Személyek: Xerxész, Leónidasz, Themisztoklész F. 1., 3., 4., (5.) Hf. 2. Sz. 76. old. (A tankönyvi rajz és a szöveg alapján a tanulók térképvázlatot készíthetnek a szalamiszi csatáról a tankönyv 83. oldalán szereplő csatatérkép mintájára.) A 79. oldalon érdekes példát olvashatunk arról, hogy hogyan kezeli Hérodotosz kritikával az egyik forrását. 43. óra 23. Athén a nagy győzelem után Koncentráció magyarral és informatikával A lecke lényege egyrészt a demokrácia kiteljesedése és működése, másrészt az athéni társadalom metszete. A sorsolás és szavazás különbségét megvilágíthatjuk egy hétköznapi iskolai példával (valamilyen tisztviselő kiválasztása az osztály tagjai közül). A rabszolgák helyzetének megbeszélésekor hangsúlyozzuk azt a tényt, hogy sorsuk rendkívül különböző volt (példákkal). Így természetesen nem használhatjuk az osztály fogalmat. Felszólaltam az athéni népgyűlésen-meggyőzés Fogalmak: népgyűlés, teljes jogú polgárok, (sorsolás, szavazás), szabadok, cserépszavazás, politika, rabszolgapiac Topográfia: Délosz Kronológia: Kr. e. V. század Személyek: Periklész, (Themisztoklész) F. 2., 3., 5., 9., (1.) Hf. 4., 6. Sz. Nehezebb, elméleti szöveg a demokráciáról szóló (80. old.). Ha feldolgozzuk, az utolsó mondat különös jelentőséget kaphat majd a római köztársaság válságának tárgyalásakor (tankönyv oldal). Könnyebb szövegek: old. 18

19 44. óra 24. Periklész korának műveltsége tudományok, művészetek A lecke az athéni építészettel, szobrászattal, színházzal és tudományokkal foglalkozik, s gazdag képanyag illusztrálja. Beszéljük meg a képek alatt olvasható kérdésekre adandó válaszokat! A lecke végén szerepel a következő kötelezően választható anyag: A család és a gyermek az ókori Görögországban. Fogalmak: Akropolisz, Parthenón, oszlopcsarnok, (dór, jón, korinthoszi oszlop), színház Személyek: Mürón, Pheidiász, (Hippokratész), Hérodotosz F. 1., 2. Hf. 3., 4., 6. Sz old. Tehetséges tanulóknak: old. 45. óra 25. Nagy Sándor birodalma Koncentráció magyarral és informatikával Beszéljük meg a kőhajító gép működését, a térképvázlat alapján pedig Nagy Sándor hódításait! Ez utóbbit vezessék át a tanulók a munkafüzet vázlatos térképére, s itt jelöljék az egyiptomi Alexandriát is (6. feladat)! A tankönyvi térkép alkalmat nyújt arra, hogy ismételjünk: mit tanultunk korábban a Nagy Sándor által meghódított államokról (Palesztina, Egyiptom, India)? Szótár és lexikonhasználat Fogalmak: makedónok, makedón falanx, összgörög szövetség Topográfia: Makedónia, Perzsa Birodalom, Alexandria, Indus Kronológia: Kr. e. IV. század, (Kr. e ) Személyek: Nagy Sándor F. 3., 6., 7. Hf. 4., (8.) Sz. Miután a peloponnészoszi háború nem kerettantervi anyag, elsősorban a Nagy Sándor életéről szóló olvasmányokat dolgozzuk fel: old óra Ismétlés, összefoglalás 19

20 48. óra Ellenőrző óra F Hf (szorgalmi: 13., 14.) V. AZ ÓKORI RÓMA 49. óra 26. A város alapítása Koncentráció magyarral és informatikával A kerettanterv itt is nagy súlyt fektet a mondákra és más érdekes történetekre, tehát ezekből induljunk ki. Nézzük meg a tájat bemutató képet (természet gazdaság). A patrícius és plebejus fogalmakat ugyan a kerettanterv nem tartalmazza, de az általános műveltség szempontjából megtanítandónak véljük ezeket. (A patrícius réteget jól jellemzi a bemutatott szobor 102. oldal.) Fogalmak: latinok, királyság, szenátus, patríciusok, plebejusok, nemzetség Topográfia: Itáliai- (Appennini-) félsziget, Róma, Tiberis Kronológia: Kr. e. 753., Kr. e. VIII. század Személyek: Aeneas, Romulus, Remus, Mars F. 1., 2., 3., 9., 10. Hf. 4., 5., (6., 7.) Sz old. 50. óra 27. A köztársaság A lecke a köztársaság kialakulását ismertető viszonylag nehezebb fejezettel kezdődik, majd két érdekesebb és érthetőbb témával a terjeszkedésről és vallásról szólókkal folytatódik. A gyerekekről tudósító olvasmányt feltétlenül dolgozzuk fel, legalább házi olvasmányként! Fogalmak: köztársaság, népgyűlés, konzul Kronológia: Kr. e Személyek: Jupiter, Juno, Minerva, Venus, Mars F. 1., 2., 7., (4., 5.) Hf. 3., (10.) Sz. Könnyen érthető szöveg a szent ludakról szóló (102. old.), a tehetségesebb tanulók pedig a törvényelemzést is elvégezhetik (101. old.). Róma küzdelme az etruszkokkalolv.feldolg. Művészetek» Művészettörténet» Művészettörténet» Művészettörténet 7. évfolyam» Az etruszk művészet» A történelmi háttér» A történelmi háttér» A történelmi háttér 20

21 51. óra 28. Hannibál a kapuk előtt! Eseményekben gazdag, ezért viszonylag könnyen feldolgozható lecke. A könyv és a munkafüzet feladatai gazdagon kínálják a topográfiai készség fejlesztésének lehetőségeit. Elemezzük a tanulókkal tankönyv 108. oldalán szereplő rajzokat ( szerkezetek működésének felderítése kerettanterv)! Próbáljunk különbséget tenni egy csata és a háború megnyerése között. Keressünk választ arra, milyen tényezők dönthetik el a háború kimenetelét! Fogalmak: punok, csapóhíd, provincia Topográfia: Észak-Afrika, Karthágó, Hispania, Szicília, Spanyolország, Alpok, Földközi-tenger partvidéke Kronológia: Kr. e. III. század közepe Kr. e. III. század vége Személyek: Hannibál, Scipio F. 1., 2., 3., 4., (7.) Hf. 5., 6. Sz old. 52. óra 29. A köztársaság gondjai Koncentráció magyarral és informatikával A lecke kissé aránytalanul sokat foglalkozik a rabszolgafelkelésekkel, de ez nem véletlen. A parasztok elszegényedése, a földkérdés megoldatlansága sokkal nagyobb gondot jelentett a római államnak, ezt mégis inkább csak említsük, és a tanulók életkori sajátossági miatt Spartacus történetén keresztül jellemezzük ezt a korszakot. ( A történet a múlt színes, sodró valóságának szintézise... kerettanterv.) A tankönyv 111. oldalának rajza alapján beszéljük meg, hogyan használták a gladiátorok fegyvereiket! Rabszolga piacon-szerepjáték Fogalmak: rabszolga, rabszolgapiac, gladiátor, polgárháború Topográfia: Délosz, Capua, Alpok, Dél-Itália, Szicília Kronológia: Kr. e. 73., Kr. e. I. század 21

22 Személyek: Spartacus F. 1., 3., 4., (8.) Hf. 2., 7. Sz. Egyszerűbb szöveg: 108. old. A válság részletesebb elemzéséhez (tehetséggondozás): old. A Cicero-beszéd részlete lehetőleg hangozzék el az órán (112. old.)! 53. óra 30. A császárság Koncentráció magyarral és informatikával A lecke legfontosabb gondolata az, hogy az erős központi (császári) hatalom hogyan oldja A légiók olv. feldolg. meg a válságot. Ugyanakkor (Nagy Sándor Ember és után) itt van a következő alkalom arra, hogy társadalom» Történelem» Történelem» Az őskor és az ókor világa» színes, érdekes élettörténetet adjunk egy fontos történelmi személyiségről (Julius Caesarról). E Az ókori Róma» A várostól a birodalomig célra bőven meríthetünk az olvasókönyvből. A» A Földközi-tenger medencé- tankönyv 114. oldalán lévő térkép segítségével jének meghódítása» Róma hadserege beszéljük meg, mely mai országokra terjedt ki ekkor a Római Birodalom!» A római hadszervezet Fogalmak: császár, teljhatalom, zsoldoshadsereg, légió, veterán Topográfia: Gallia, (Rubico) Kronológia: Kr. e. 44. március 15., Kr. e. 27- től Kr. u. 14-ig Személyek: Julius Caesar, (Octavianus), Augustus F. 1., 5., 6., 8. Hf. 2., 3., 4., (7.) Sz old. Tehetségeseknek egy forráskritikai lehetőség: old. Ember és társadalom» Történelem» Történelem» Az őskor és az ókor világa» Az ókori Róma» A várostól a birodalomig» A Földközi-tenger medencéjének meghódítása» Róma hadserege» A római katona Ember és társadalom» Történelem» Történelem» Az őskor és az ókor világa» Az ókori Róma» A várostól a birodalomig» A Földközi-tenger medencéjének meghódítása» Róma hadserege» A hadsereg felépítése 54. óra Részösszefoglalás Az ókori Rómáról tanultak összefoglalásán túl érdekessége miatt ajánlatos a római hadseregről a tankönyvi olvasmánynál részletesebben beszélni (fegyverek, légiók, katonai tábor stb.). Kitűnően használhatjuk ehhez (és más életmód-történeti anyaghoz) Az antik Róma napjai című olvasókönyvet (szerk. Gulyás Istvánné. Tankönyvkiadó, Budapest, 1989.). 22

23 óra 31. A Római Birodalom Koncentráció magyarral és informatikával A lecke alkalmat ad arra, hogy szemléltessük A lecke után szerepel Az ókor és az ebben az időben olajozottan működő napjaink közlekedése című olvasmány. Ha ezt feldolgozzuk, birodalmi egységet. Feltétlenül beszéljük meg a tankönyv 120. oldalán szereplő gazdasági térképet (ehhez kapcsolódik a munkafüzet 4. felni, s a másodikon megbeszélni a érdemes a témát két órára bontaadata). Az őrült császárokról, Caliguláról és közlekedésről és Pompejiről szóló részeket. Az utóbbi ugyanis Néróról további érdekességeket találunk az olvasókönyvben. különleges érdekességekkel segít elmélyíteni a régészetről korábban szerzett ismereteket. Fogalmak: limes, latin nyelv és írás (ismétlésül: provincia, teljhatalom) Topográfia: Római Birodalom, Egyiptom, Britannia, Pannónia, Borostyánkőút, Africa, (Pompeji, Vezúv) Kronológia: Kr. u. 100 körül, Kr. u. I. század Személyek: Augustus, Néró F. 1., 2., 4., (5.) Hf. 3., 6., (7.) Sz old. 57. óra 32. Az Örök Város Kultúr- és életmód-történeti lecke. Összehasonlíthatjuk a különböző rétegek életkörülményeit. Figyeltessük meg a tanulókkal a Colosseum mai és rekonstruált képét! ( Lelet és rekonstrukció összevetése. kerettanterv.) Beszéljük meg az egyes épületek funkcióját, s a kiegészítő anyagok közül a római gyerekekről szólót (tankönyv 125. old.). Fogalmak: Forum Romanum, amfiteátrum, Colosseum, diadalív, jogtudomány, szónoklat Személyek: Livius, Cicero, (Suetonius) F. 1., 2., 4. Hf. 3., 5. Sz old. Földünk és környezetünk» Földrajz» Földtani adatbázisok» A belső (endogén) erők működése» Vulkáni katasztrófák» A Vezúv Kr. u. 79-es kitörése» Az elpusztított Pompei 58. óra 33. Pannónia provincia Koncentráció magyarral és informatikával A lecke tárgyalásakor érdemes a limes fogalmát kialakítani, hiszen Pannóniának elsősorban katonai jelentősége volt a birodalom számára. A latin nevek kiejtését gyakoroltathatjuk a pannóniai városnevek segítségével (atlasz vagy munkafüzet 79. oldal 8. feladat). 23

24 Fogalmak: limes, Borostyánkőút Topográfia: Pannónia, Aquincum (és egy lakóhelyhez közeli római kori település) Személyek: Augustus F. 1., 2., 6. Hf. 7., 8., 11. Sz old. 59. óra 34. A kereszténység A lecke feldolgozása különleges (de nem nehéz) feladat, hiszen amennyire lehetséges világnézeti semlegességgel kell közelítenünk a témához. A tankönyv megoldása erre az, hogy az evangélium fogalmának tisztázása után röviden leírja az evangéliumi történetet, természetesen nem foglalkozva azzal, ki miben hisz ezzel kapcsolatban. Ez hit kérdése, ebben mindenki maga dönt. (Tankönyv.) Emeljük ki Szent Pál szerepét a vallás elterjesztésében. Fogalmak: keresztény, Újszövetség, evangélium, Megváltó, próféta, apostol Topográfia: Júdea, (Palesztina), Betlehem Kronológia: Kr. u. 30. Személyek: Jézus, Mária, József, (Heródes), Júdás, Pilátus, Szent Pál F. 2., 4. Hf. 1., 3., (5.) Sz old. 60. óra 35. A kereszténység elterjedése a birodalomban Koncentráció magyarral és informatikával A lecke legfontosabb gondolatai: miért üldözték a római hivatalnokok (kezdetben) a keresztényeket; hogyan jött létre a keresztény egyház szervezete. 24

25 Fogalmak: vallás, mártír, egyház, pap, püspök, pápa (vasárnap, húsvét, karácsony) Topográfia: Palesztina Kronológia: Kr. u Személyek: Nagy Konstantin F. 1., 2., 3., 4. Hf. 5., 8., (6.) Sz old. 61. óra 36. Róma bukása A bukás tényezőinek (belső és külső tényezők) számbavétele mellett ismételjük át, mi mindennek köszönhette Róma több mint ezer éves fennállását (gazdasági, politikai tényezők: fejlett belkereskedelem, közigazgatás, hadsereg)! Fogalmak: barbár, népvándorlás, hunok, (szabad földbérlő) Topográfia: Nyugatrómai Birodalom, Keletrómai Birodalom Kronológia: II. század, III. század, Kr. u Személyek: Attila F. 1., 2., 3. Hf. 4., 5., (6.) Sz old. 62. óra Mit örököltünk az ókori népektől? Az olvasmány feldolgozása óra Ismétlés, összefoglalás F óra Ellenőrző óra VI. A MAGYAR NÉP ŐSTÖRTÉNETE 66. óra 37. A magyar nép születése Koncentráció magyarral és informatikával A legtöbb gondot ebben az anyagban a történelmi forrásanyag ellentmondásossága jelenti (nyelvtudomány mondák, bizánci és arab források). Úgy véljük, az ellentmondás felold- 25

26 ható: minden mai magyar ember őse sokféle nép szülötte (tankönyv 145. old.). Fogalmak: finnugor, őshaza, (vogul, osztják) Topográfia: Urál Kronológia: Kr. e után, Kr. e és Kr. e. 500 között Személyek: Hunor, Magor F. 1., 2., 8., (6., 7.) Hf. 3., 4., 5. Sz és 153. old. 67. óra 38. Élet a sztyeppén Életmód-történeti anyag. Legfontosabb annak megértetése, hogy a nomád pásztorkodás nem egyenlő valamiféle ősvadsággal, hanem pontosan és aprólékosan szabályozott életforma volt. Ismét jó példát mutathatunk be a természeti környezet és az emberek életmódja közötti kölcsönhatásra. A tankönyvi képek segítségével részletesen elemezzük a jurta építését, belsejét, külsejét! Fogalmak: jurta, sztyepp, nomád pásztorkodás, nagycsalád, nemzetség, törzs, táltos, (totemhit) Topográfia: Volga, Káma, Ősi Magyarország (Magna Hungaria) F. 1., 2., 5., (6., 7.) Hf. 3., 4. Sz old. A táltos olv.feld.- /meseszámok,népmesék/ Ember és társadalom» Történelem» Történelem» A középkor története ( )» Az érett középkor» Magyarország az Árpádok korában» Szent László és Könyves Kálmán uralkodása» Viharos évtizedek István halála után» Honfoglalás kori sámán Művészetek» Művészettörténet» Művészettörténet» Művészettörténet 8. évfolyam» Egy honfoglaló nép: a magyarok tárgyi kultúrája a században» Magyar mitológia» Ősvallás és szellemkultusz» Ősvallásunk Ember és társadalom» Történelem» Életmódtörténet - őskor és ókor» A vadász kultúrák» A vadászkultúrák világképe» Sámánok és varázslók a korai kultúrákban» A samanizmus 68. óra 39. A vérszerződés Koncentráció magyarral és informatikával A vérszerződés könnyen megjegyezhető (és A vérszerződés-szerepjáték általában a tanulók által is ismert) történetén túl lényeges annak megértetése, miért volt szükség Ember és erős törzsszövetség létrehozására és fejedelemválasztásra! társadalom» Történelem» Magyar történelmi térképtár» A honfoglalás és letelepedés a Kárpát-medencében» Képgyűjtemény» A vérszerződés 26

27 Fogalmak: kazárok, besenyők, törzsszövetség, fejedelem, Árpád-ház Topográfia: Don, Levédia, Etelköz Kronológia: VIII. század közepe Személyek: Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi, Emese, Álmos, Árpád F. 1., 4., 7., 8. Hf. 2., 3., (5., 6.) Sz old. (Székely Bertalan festménye) Anyanyelv és irodalom» Irodalom» Irodalom» 7. osztály» Az epika» A mondák» Magyar mondák» Magyar mondák» A vérszerződés» A vérszerződés óra 40. A honfoglalás Az első órán és a második óra első felén beszéljük meg a honfoglalás menetét és jelentőségét (térképhasználattal). A fennmaradó időben kerülhet sor A honfoglalók mai öröksége című olvasmány feldolgozására. A honfoglalók mai öröksége című olvasmány feldolgozása / a népmesék, mondák, mondókák/ Fogalmak: avarok, frankok, bolgárok, szláv népek, honfoglalás, székelyek Topográfia: Vereckei-hágó, Kárpátmedence, Alföld, Erdély, Felvidék, Dunántúl Kronológia: 895., 900. Személyek: Árpád F. 1., 2., 6., 7. (az utóbbi megoldásában segít a tankönyvi térkép) Hf. 4., 5., (9., 10.) Sz old. 71. óra Összefoglalás F óra Ellenőrző óra Koncentráció informatikával: 1. Stonehenge-kép és szöveg keresése 2. Egyiptomi fáraók 3. Bábel tornya.milyen nyelvek vannak a világon? 4. Kínai Nagy Fal-érdekességek az építésével kapcsolatban 5. Trójai faló-képek 27

28 6. Hol rendeztek olimpiákat? 7. Periklész 8. Laokoón- Miért ölte meg őt és fiait a tengeri kígyó? 9. Hannibál 10. Spartacus és a gladiátorok fegyverzete 11. Hogyan ölték meg Julius Caesart? 12. Néró 13. A jurta készítése 14. Ősi magyarok viselete-kép és leírás 15. Vérszerződés Hogyan történt? 16. Készíts keresztrejtvényt történelmi fogalmak felhasználásával! 28