L OVASSY L ÁSZLÓ G IMNÁZIUM HELYI TANTERV ÉS TANTÁRGYI PROGRAM. Történelem és állampolgári ismeretek Készítette: B EREGINÉ S IMON Á GNES

Átírás

1 L OVASSY L ÁSZLÓ G IMNÁZIUM HELYI TANTERV ÉS TANTÁRGYI PROGRAM Történelem és állampolgári ismeretek Készítette: B EREGINÉ S IMON Á GNES

2

3 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 9-12/13. évfolyam Célok és feladatok A gimnáziumi történelemtanítás céljai és feladatai az általános iskolában tanult ismeretekre épülnek. A történelmi tanulmányoknak jelentős szerepük van számos pozitív személyiségvonás kifejlesztésében, tudatosításában. A történelmi eseményekben résztvevők tetteinek ismerete, viselkedésük, döntéseik és cselekedeteik motívumainak megértése olyan kulcskompetenciák kialakulását teszik lehetővé, amelyek által az egyén, mint társas lény és állampolgár megtalálhatja helyét a társadalomban. A múltból a jelenbe vezető utak feltárása pedig segít a jelenkor politikai, gazdasági, társadalmi jelenségeinek megértésében. A történelem és a hozzá kapcsolódó műveltségterületek moduljainak feladata, hogy e célok eléréséhez a szükséges tartalmat közvetítsék. Ehhez a történelem és a társadalmi ismeretek elsajátításának olyan körülményeit kell megteremtenünk, ahol a tudás megszerzésének módja örömöt jelent a diákok számára. A történelem, a társadalom, megismerésében növekvő szerepet kell kapnia a média modern eszközeinek. A tanulók tudása ne szűköljön le pusztán a tények ismeretére, hanem mindez problémaérzékenységgel, a tudás bővítésének igényével, az önálló tanulási, tájékozódási módszerek ismeretével is együtt járjon. Csak így alakulhat ki az iskolai tanulmányokon túlmutató pozitív viszony a társadalomtudományokhoz. A történelem eseményei és a személyiségek tettei, a művelődéstörténet megismertetése közben mód nyílik az egyes korokban érvényre jutó értékrendek vizsgálatára, az erkölcsi kategóriák változásának, érvényesülésének vagy kiüresedésének bemutatására. A múlt sorskérdéseiben mai életünk problémái is megjelenhetnek. Elemzésük, megértésük megerősítheti az egyént a társadalomért, a kisebb közösségekért, az önmagáért vállalt felelős magatartásban. Mindennek feltétele olyan kritikai szemléletmód fejlesztése, amelynek segítségével a jelenben és a múltban is képes a lehetséges az alternatívák meglátására és értékelésére. Fejlesztési követelmények A gimnáziumi történelemtanítás a forráskezelés készségeinek fejlesztésében jelentősen túllép az általános iskolai szinten. A gimnáziumi tanulmányok végére a tanulóknak ismerniük kell a különböző fajtájú elsődleges és másodlagos források kezelésének, elemzésének alapszabályait, a tudományos anyaggyűjtés elemeit. Alapkövetelmény a tájékozódás készsége könyvtárakban, kézikönyvekben, lexikonokban, atlaszokban, ismeretterjesztő folyóiratokban. Járatosnak kell lenniük az internetes keresőprogramok és a történelem, továbbá társtudományai anyagát hordozó CD-ROM-ok kezelésében. A történelmi-társadalmi jelenségek ok-okozati viszonyai mindig összetettek. Miközben az oksági viszonyok felismertetésével igényt ébresztünk a történelmi jelenségek elrendezésére, a diákoknak tudniuk kell, hogy a történelemben nagyon ritkák az egyértelmű összefüggések. Okok és következmények bonyolult hálójában kell bemutatniuk és értelmezniük az egyének és csoportok indítékait, választási lehetőségeit és kényszereit is. Mindennek feltétele az adott 1. oldal

4 történelmi-társadalmi helyzet lényeges és lényegtelen jelenségeinek elhatárolása. Kívánatos, hogy az egyén felelősséggel viszonyuljon a közügyeihez. Ezt a beállítódást erősítheti a történelemtanítás azzal, ha a reális képet alakít ki a fiatalokban az egyének és csoportok szerepéről az események alakulásában. Az ismeretszerzési és feldolgozási képességek formálása elválaszthatatlan a kifejezőképességek fejlesztésétől. A történelmi tanulmányaik során a diákoknak el kell jutniuk az események elbeszélésétől, az elsődleges és másodlagos források pontos tartalmi ismertetésétől, gondolatmenetük adatokkal és nevekkel együtt történő felidézésétől a beszámolók és kiselőadások élvezhető, követhető megtartásáig, a problémafelvetés, magyarázat, fejtegetés, következtetés, érvelés szóbeli formáinak gyakorlati alkalmazásáig. Megfelelően alkalmazva a történelem és a társtudományok legfontosabb fogalmait és szakkifejezéseit. Szóbeli, vagy írásbeli feladatok elvégzésekor törekedjenek a téma, probléma tömör, egyértelmű megfogalmazására, megoldására. A diákok ismerjék a vázlat- és a felelettervkészítés, a kivonatolás és jegyzetelés (élőszóban vagy hangfelvételről elhangzó előadásról, magyarázatról, fejtegetésről), a táblázatkészítés technikáit, illetve a szövegszerkesztő programok alkalmazását. A képi kifejezés módszerei közül a középiskolában lehetőséget kell adnunk diagramok, grafikonok elkészítésére, elemzésére, képi ismerethordozók gyűjtésére, válogatására, esetleg készítésére (fénykép, videofelvétel). Fontos feladat az időben való tájékozódás képességének és készségének fejlesztése. Bármelyik történelmi esemény megismeréséről is van szó, a megértés alapvető feltétele, hogy tanulók lássák egységben a topográfiai és a kronológiai adatokat. A diákoknak tudniuk kell az események sorrendjét, fel kell ismerniük az egy időben zajló eseményeket. Tudniuk kell a legfontosabb évszámokat. Nem okozhat nehézséget számukra az egyszerű kronológiai táblázatok elkészítése, kronológiai munkák használata. Fontos a történelmi térben való tájékozódás képességeinek továbbfejlesztése is. A történelmi térképek olvasása, a terület és távolság kiszámítása és becslése, egyszerűbb térképvázlat önálló megrajzolása készség szintű tudássá kell, hogy váljon. A diákoknak fel kell ismerniük a történelmi tér változásait. A legfontosabb történelmi helyeket el kell helyezniük vaktérképen is. Képessé kell válniuk a történelmi és földrajzi térképek összekapcsolására, a történelem eseményeinek és a természeti feltételek viszonyának érzékeltetésére. Mindezek gyakorlása során alkalmat kell teremteni az ökológiai szemléletmód kialakítására is a történelmi jelenségek értelmezésében. 2. oldal

5 Kiemelt közös követelmény: Történelem tantervünk ismeretanyaga speciálisan is hordozza a hon- és népismeret, nemzeti kultúránk, kiemelkedő államférfiaink, világhírű magyarok, nemzeti hagyományaink ismeretének követelményeit. Fontos célkitűzésünk, hogy a tanulóinkban kialakítsuk az európai és egyetemes emberi kultúra értékeihez kapcsolódó pozitív viszonyt. Fontosnak tartjuk, hogy a történelmi tananyagot helytörténeti vonatkozásokkal is kiegészítsük. Mivel iskolánkban német nemzetiségi osztály is működik, hangsúlyt helyezünk a helyi kisebbség történelmének megismerésére is. - A történelem tanításának specifikuma, az időbeli látás erősítése. Az azonos idejű és megkésett fejlettségű kérdések következményeinek bemutatása. - A történelmi ismeretek csak biztos topográfiai ismeretekre épülnek, a tanítás során ezt erősíteni kell. - A környezet, a lakóhely eseményeit el kell tudni helyezni a köztörténet fő vonalában, a magyar történelmet pedig az egyetemes fejlődésben. - Az érdekeltség, majd a tulajdon szerepének megértése: a termelési eszközök, a technika tökéletesítésében és az anyagi előrehaladásban. - A közösségeket összefogó szokások, erkölcs, a különböző vallások szerepe a népek fennmaradásában. - A közösségek, népek, államok széthullása, megsemmisülésüket okozó tényezők bemutatása. - A közösségek, népek, államok alkalmazkodási képessége környezetükhöz. - Különböző intézmények kialakulása, fejlődése, ezek jelentősége a fennmaradásban. - Más népek iránti megértés, az általános humánum elvei alapján; ugyanakkor saját értékeink ismerete és védelme. A fejlesztés kiemelt területei: a személyiség tiszteletére nevelés, a nemzeti és állampolgári tudat erősítése, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság, a környezetért érzett felelősség, tolerancia, értékeket védő magatartás fejlesztése, a demokratikus intézményrendszer használatához szükséges ismereteket és készségeket megalapozó készségek és képességek kialakítása. Belépő tevékenységformák Tájékozottság történelmi ismeretek szerzésében Információforrás képi, tárgyi írásos statisztikai könyvtári informatikai szóbeli komplex Tájékozottság történelmi ismeretek feldolgozásában és értékelésében Feldolgozandó ismeretek jellege vizuális, audiovizuális információk, tárgyi emlékek történelmi jelenségek írásos források adatok, adatsorok Tájékozottság a történelmi ismeretek kifejezésében Tevékenység jellege vizuális információk reprodukciója élőbeszéd vázlatkészítés Tájékozottság a történelmi térben Tevékenység jellege helyekhez események kapcsolása történelmi és földrajzi térképek összehasonlítá sa változások Tájékozottság a történelmi időben Tevékenység jellege időrendbe állítás időszámítás kronologikus táblázatok készítése szinkrontáblázatok készítése 3. oldal

6 történelmi személyek korszakok összevetés a jelennel megfigyelése, megértése térképrajzolás korszakok események időpontokhoz kapcsolása változások felismerése, összefüggések keresése Az itt felsorolt tevékenységformák jelennek meg az egyes évfolyamok anyagában, lehetőség szerint egyre magasabb és egyre bonyolultabb megismerési szinten. TARTALOM ÓRASZÁMOK hatosztályos képzés négyosztályos képzés heti 1, 5(+0, 5 társ. ismeret modul) óra Az őskortól a X. század történelméig 9. évfolyam heti 1, 5(+ 0,5 társ. ismeret modul) óra Az őskortól a X. század történelméig 10. évfolyam heti 2 óra A XI -XVII. század történelme 11. évfolyam heti 3 óra A XVIII. századtól 1914-ig 12. évfolyam heti 3 óra 1914-től napjainkig heti 2 óra A XI -XVII. Század történelme heti 3 óra A XVIII. Századtól 1914-ig heti 3 óra 1914-től napjainkig Ötosztályos képzés Társadalomismeret heti 1, 5(+0, 5 társ. ismeret modul) óra Az őskortól a X. század történelméig heti 2 óra A XI XVII. század történelme heti 3 óra A XVIII. századtól 1914-ig 13. évfolyam - - heti 3 óra 1914-től napjainkig 4. oldal

7 Megjegyzések: A tananyag és a követelményrendszer minden tagozaton ugyanaz. A német nemzetiségi tagozaton az oktatás német nyelven, bontott csoportokban folyik. Az egyes témáknál megjelenített óraszámokba minden esetben beleértendők az összefoglalásokra és számonkérésekre fordítandó órák számai is. Az előkészítő évvel induló osztályok társadalomismeretet tanulnak, ennek tanterve, követelményei, feltételei és értékelése a Társadalomismeret tárgy tantárgyi programjában található. A többi 9. illetve az előkészítő évvel induló 10. évfolyamok esetében a társadalomismeret modulként kapcsolódik a történelem tananyaghoz heti 0, 5 órában. (Erről a szintén a Társadalomismeret tárgy tantárgyi programjában szerepelnek a részletek). Hatosztályos képzést 2004/05-ös tanévben indítunk utoljára. A 11/12. illetve a 12/13. évfolyamokon a kétszintű érettségire felkészítő csoportok (maximum 25 fő) már nem osztálykeretben tanulják a történelmet. A tárgy a középszintű érettségi vizsgára készít fel. Az emelt szintű képzés esetében az óraszám heti 2 órával még kiegészül. Az új ismeretek tanítása mellett a régebbi témák ismétlésére, szintézisére is sor kerül mindkét szinten. Amennyiben a tanuló a középszintre felkészítő csoportból az emelt szintű képzésre átjelentkezik, szintemelő vizsgát kell tennie. Ennek témaköreit a szaktanár és a munkaközösség határozza meg. A jelen tanterv nem tartalmazza a kétszintű érettségire felkészítő csoportok tanmenetét. Ezeket a követelményeknek megfelelően a munkaközösség, ill. a szaktanár dolgozza ki. A középszintű érettségi szóbeli tételsorát a munkaközösség közösen állítja össze. (A választható, speciális témakörként helytörténeti eseményt - pl. Veszprém a török korban-, vagy a helyi német kisebbség történetét javasoljuk megjelölni.) Az írásbeli dolgozatok javítását a szaktanár végzi a munkaközösség segítségével. Mivel az érettségi követelmények megfogalmazásában az 5-12/13. évfolyam szerepel, ezért az alsóbb évfolyamok kerettanterveiben megfogalmazottakra épülnek a követelmények. A kerettantervi minimumot a munkaközösség itt a helyi tantervben kibővítette, melyet a "Részletes követelmények évfolyamokra lebontva" című részben dőlt betűvel jeleztünk. Hangsúlyt fektetünk az Európai Uniós ismeretekre is. A tehetséges tanulók számára szakköri foglalkozásokat, tanulmányi versenyekre (OKTV, OTTV,) való felkészítéseket tartunk. A gyengébb tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk, ha szükséges (és ha van rá igény). A mindennapi élet című résztémáknál az egyik témát a munkaközösség közösen, a másikat a szaktanár választja ki. Fontosnak tartjuk a Magyarországon élő nemzetiségek és kisebbségek kultúrájának, földrajzi környezetének megismerését. A német nemzetiségi tagozaton ez kiemelten szerepel. A helytörténeti ismeretek tanítására, a helyi hagyományok ápolására is figyelmet fordítunk. A magyar munkaközösségnek segítséget nyújtunk az iskolai ünnepélyek szervezésénél (márc.15., okt.23., stb.), valamint a munkaközösség feladata két 48-as honvédsír ápolásának szervezése. Az Oktatási Minisztérium által kiadott tantervek (7-8. évfolyamok Monster, évfolyamokon Tószegi és Kozák által írottak) alapján készült. A Lovassy László Gimnázium számára átdolgozta Bereginé Simon Ágnes. A mellékletben szereplő érettségi vizsgakövetelményeket 5. oldal

8 a Kiss Árpád Vizsgafejlesztő Központ adta ki. Az évfolyamokra lebontott tanmenetekhez a munkaközösség által használt tankönyvek mellékelt tanmeneteit is felhasználtuk. Értékelés: Alapelvei megegyeznek a Pedagógiai Program általános részében leírtakkal. Negyedévente minimum a heti óraszámának megfelelő osztályzata legyen a tanulónak, valamint (tekintettel a tárgy jellegére) egy félévben minimum egy jegyet szóbeli teljesítményére kapjon. Minden témából témazáró jeggyel kell rendelkezni a tanulónak, elégtelen témazáró esetén javító dolgozatot kell íratni. A témazáró dolgozatok döntően befolyásolják az év végi, illetve a félévi osztályzatot. A témáknál leírt követelményeket tekintjük minimum szintnek (elégséges). A jeles szint követelményei az érettségi vizsgaszabályzathoz igazodnak. A középszintű érettségi vizsga értékelésében a munkaközösség segíti a szaktanár munkáját. 6. oldal

9 Formái: a ) Szóbeli: egy rövidebb téma szóbeli kifejtése, szóbeli feladat kiegészítése, kérdésekre adott válaszok, fogalommagyarázat, összefüggő felelet, referátum, kiselőadás, topográfiai felelet, ábra, kép, grafikon, térképvázlat elemzés, összehasonlítás. b) Írásbeli: vázlat, feleletterv készítés, írásbeli feladatlap, témazáró feladatlap, teljesítményteszt. Alapelvei: - legyen rendszeres, folyamatos, változatos, - vegye figyelembe az életkori sajátosságokat, - terjedjen ki a nevelési, oktatási, képzési folyamat minden mozzanatára, a személyiségfejlesztés valamennyi területéről szerezzen sokoldalú információkat a tanulóról, - ne csak emlékezeti teljesítményeket, hanem az ismeretek alkalmazásának készségét is vizsgálja, - legyen objektív: tükrözze az eredményeket és hiányosságokat, - legyen konstruktív, nevelő jellegű, de ne legyen ítélkező, osztályzatközpontú. Feltételek: - történelem szakos egyetemi végzettségű tanár, - szertári alapkészlet, javasolt eszközszükséglete: térképek, írásvetítő, történelmi arcképek, - diavetítő, - televízió, - térképtartó, - térképtároló, - kontúrtérképek, - diasorozatok, - transzparenssorozatok, - videofilmek, - számítógép, Internet hozzáférhetőség - történelmi televízió előadások, - időszalag, - magnetofon, - vetítővászon, - egyéb segédletek: tankönyvek, munkafüzetek, földrajzi atlasz, - tanári segédkönyvek, - módszertani folyóiratok, - szakfolyóiratok (Rubicon, História stb.), - szakkönyvek, 7. oldal

10 - iskolai könyvtár (történelmi vonatkozás), - Internet, számítógép, CD-ROM - továbbképzési lehetőségek. A munkaközösség által használt tankönyvek: (A tankönyvek valamennyi évfolyamon egységesek.) 9/10. évfolyam: Száray Miklós: Történelem I/II. (NT/ MK) 10/11. évfolyam: Száray Miklós: Történelem II/III. (NT/ MK) 11/12. évfolyam: Száray Miklós: Történelem III/IV. (NT/ MK) 12/13. évfolyam: Száray Miklós: Történelem IV. (NT/MK) Középiskolai Történelmi Atlasz (Cartographia) A nemzetiségi tagozaton ugyanezen szerzők tankönyveinek tükörfordításait használjuk. A vizsga általános céljai Kétszintű érettségi történelemből A vizsga azt hivatott mérni, hogy a vizsgázó rendelkezik-e a történeti gondolkodás kialakulásához szükséges alapokkal, birtokában van-e az alapvető történelmi tényeknek, tudja-e használni a történelmi fogalmakat, a szaknyelvet, képes-e ismereteit szóban és írásban előadni, elsajátította-e azokat a képességeket és ismereteket, amelyekkel a történelmi eseményeket és jelenségeket értelmezni tudja, képes-e a történelmi forrásokat legyenek akár eredeti, akár a múltról szóló feldolgozások vizsgálni és elemezni, a múlt emberének életét reálisan elképzelni, tudja-e értelmezni a jelenkor társadalmi jelenségeit, képes-e az érvekkel alátámasztott, árnyalt és tényszerű történelmi értékeléseket előnyben részesíteni a leegyszerűsítő véleményekkel szemben. A követelményekben hangsúlyosan szerepelnek a képességjellegű követelmények, azok az elemzési szempontok és történelmi ismeretek, amelyek a jelen világának megértéséhez szükségesek, a társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatok, illetve azok az ismeretek és készségek, amelyek az egyes korszakok komplex, életszerű bemutatásához szükségesek, a politika- és eseménytörténet mellett a társadalom-, a gazdaság-, a művelődés- és a mentalitástörténet is. A vizsga két szintje 8. oldal

11 A középszintű vizsga a jelöltektől az egyszerűbb ismeretszerzési eljárásokat, kifejezőképességet, a rendszerezés és alkalmazás alapvető formáit, valamint a történelmi ítéletalkotás készségének meglétét várja el. Az emelt szintű vizsga a jelöltektől a középszintű követelményeket meghaladó bonyolultabb ismeretszerzési és kifejezőképességeket, összetettebb rendszerezési, alkalmazási, összehasonlítási és elemzési szempontokat, valamint magasabb fokú gondolkodási műveleteket, önállóbb ítéletalkotási készségeket vár el, továbbá a történelmi tények, adatok tágabb körét kéri számon. A két szint közötti különbség az adott téma megközelítési módjában, a tényanyag mennyiségében, a történeti források terjedelmében, sokféleségében, valamint a feladatok eltérő nehézségi fokában jelenik meg. A középszintű követelmények nélkülözhetetlenek az emelt szintű követelmények teljesítéséhez. A középszintű érettségi vizsgán számon kérhető évszámok, személyek, topográfiai adatok és fogalmak megegyeznek az alap- és középfokú történelem kerettantervek évszámokra, személyekre, topográfiai adataira és fogalmaira vonatkozó az adott témakörhöz rendelhető tantárgyi követelményeivel. Az emelt szintű érettségi vizsga egyszerű, rövid választ igénylő feladatainak megoldásához szükséges részletes követelményeket a történelem kerettanterveknek az évszámokra, személyekre, topográfiára és fogalmakra vonatkozó részei tartalmazzák. Az emelt szintű érettségi vizsga írásbeli részének szöveges (kifejtendő) feladatai és szóbeli tételei megoldásához szükséges nevek, fogalmak stb. körét a kerettantervek és a vizsgakövetelmények az adott témaköröknél példák segítségével jelzik. A követelmények felépítése Mind közép-, mind emelt szinten a követelmények kompetenciákhoz és témakörökhöz rendelve jelennek meg. Kompetenciák 1. A források használata és értékelése 2. A szaknyelv alkalmazása 3. Tájékozódás térben és időben 4. Az eseményeket alakító tényezők feltárása 5. A történelmi események és jelenségek tematikus szempontú (problémaközpontú) bemutatása Témakörök (Számuk mindkét szinten megegyezik, de emelt szinten az egyes témakörökhöz bővebb résztéma lista kapcsolódik.) 1. Az ókor és kultúrája 2. A középkor 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora 4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban 5. Magyarország függetlenségi harcai és újjászerveződése a Habsburg Birodalomban 6. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon 7. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 9. oldal

12 10. Magyarország 1945-től a rendszerváltásig 11. A jelenkor 12. A mai magyar társadalom és életmód Részletes tanterv és tanmenet évfolyamokra lebontva 9 (előkészítő) évfolyam Részletek: Társadalomismeret tantárgy tanmenetében. Belépő tevékenységformák 9/10. évfolyam Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Lényegkiemelés megadott szempontok szerint. Azonos eseményről, jelenségről készült különböző forrásrészletek összehasonlítása. Tudományos-ismeretterjesztő szöveg lényegének kiemelése, tartalmi összehasonlítása egyéb ismeretforrásokkal. Tájékozódás kézikönyvekben, az ismeretterjesztő folyóiratok repertóriumaiban és az internet valamely magyar nyelvű keresőprogramjában. Ellentétes nézetek összehasonlítása és megvitatása az őstörténet, az ókor és a középkor kutatásával kapcsolatban. Tematikus bibliográfiák készítése az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával. Eltérő álláspontok felismerése megadott történelmi források és tudományos feldolgozások szövegében; az eltérések okainak vizsgálata. Másodlagos forrásokban fellelhető leegyszerűsítő vélemények kritikus értelmezése tanári rávezetéssel. Jegyzetkészítés kb. 5 6 percnyi normál beszédtempójú előadásrészletről. Kivonat készítése rövidebb (4 5 oldalnyi) tudományos-ismeretterjesztő szövegrészletről, feleletterv készítése megadott témáról. Kifejezőképességek Híres ókori és középkori tárgyi emlékek felismerése, azok bemutatása élőszóban. A változás történeti jellegének értelmezése meghatározott ős-, ó- és kora középkori jelenségekben, folyamatokban. Vitaindítók tartása adott témáról tanári útmutatás alapján. Szóbeli ismertető (felelet, kiselőadás) tartása előzetes vázlatkészítéssel. Előre megadott álláspontok képviselete egyes történelmi kérdések megvitatása során. Táblázatkészítés demográfiai, gazdasági és társadalomtörténeti adatok bemutatásához. Kiemelkedő történelmi személyiségeik döntéseinek értékelése. 10. oldal

13 Tájékozódás időben A keresztény időszámítás összehasonlítása az egyiptomi, a görög, a római és az iszlám időszámítással. A magyar őstörténet, a vándorlás és a honfoglalás eseményeinek hozzárendelése az egyetemes vagy az európai történelem nagy korszakaihoz. Időrendi táblázat készítése. Tájékozódás térben Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása történelmi és földrajzi térképlapok egymás mellé illesztésével, a szaktanár útmutatása alapján. Történelmi helyek megkeresése mai helyzetet tükröző térképeken. Sematikus rajz készítése egy-egy történeti táj egységeiről. A kerettantervi minimumtól való eltérés itt a helyi tantervben dőlt betűvel van jelezve. TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Az őskor és az ókori Bevezetés a történelembe. Kelet Az emberré válás folyamata. 9 óra Az élelemtermelés kialakulása. Az ősi hiedelemvilág. A folyamvölgyi kultúrák (Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína). Városállamok és birodalmak. Vallás és kultúra az ókori Keleten. Kronológia: A homo sapiens megjelenése, az élelemtermelés kezdetei. Kr. E. 8000, Kr. e 3000 körül, Kr. e XVIII. sz., Kr. e X. sz., Kr. E. 525 Személyek: Kheopsz, Hafre, Menkaure, Aha-Ménész, Hammurapi, II. Ramszesz, Dávid, Salamon, I. Dareiosz, Xerxész, Asszurbanapli, Asóka, Buddha, Csin Shi Huang-ti, Konfuciusz. Fogalmak: homo sapiens, Ausztralopithecus, homo sapiens, homo erectus, homo habilis, jávai lelet, őskőkor, újkőkor, paleolit, neolit, mágia, totem, fétis, rézkor, bronzkor, vaskor, despotizmus, politeizmus, monoteizmus, biblia, állam, hieroglifa, vallási dualizmus, kaszt, buddhizmus, brahmanizmus. Topográfia: Rudabánya, Vértesszőlős, Mezopotámia, Egyiptom, Fönícia, Palesztina, Sumer, Asszíria, Perzsia, India, Kína, Babilon, Türosz, Judea, Izrael, Jeruzsálem, Neander-völgy, Cro- Magnon, Tigris, Eufrátesz, Gangesz, Indus, Giza, Luxor. 11. oldal

14 TÉMAKÖRÖK Az ókori Görögország 12 óra TARTALMAK A krétai és a mükénéi kultúra. A polisz. A demokrácia kialakulása Athénban, a demokrácia fogalma. A spártai állam. A görög perzsa háborúk. Piac, pénz, kereskedelem a görög világban. Athén és Spárta párharca. A görög hitvilág, művészet, tudomány és mindennapok. Nagy Sándor birodalma. A hellenizmus. Kronológia: Kr.e. XIII. sz. Kr.e. 776, Kr.e. 621, Kr.e. 594, Kr.e. 508, Kr.e. 490, Kr.e. 480, Kr.e , Kr.e , Kr.e Személyek: Szolón, Drakhon, Peiszisztratosz, Kleiszthenész, Miltiadész, Leonidasz, Themisztoklész, Periklész, Pheidiász, Hérodotosz, Thuküdidész, Szókratész, Platón, Arisztotelész, Nagy Sándor, Demoszthenész, Szophoklész. Fogalmak: polisz, arisztokrácia, arkhón, démosz, türannisz, eklészia, esküdtbíróság, demokrácia, sztratégosz, cserépszavazás, filozófia, hellenizmus, adósrabszolgaság, mitológia, meteikosz, sztratégosz. Topográfia: Athén, Spárta, Olümpia, Marathón, Thermopülai-szoros, Szalamisz, Spárta, Peloponnészosz, Makedónia, Alexandria, Szuza, Isszos, Gordion. 12. oldal

15 TÉMAKÖRÖK Az ókori Róma 18 óra TARTALMAK Róma városállamból birodalommá válik. A köztársaság virágkora és válsága. Az egyeduralom kialakulása. A császárkor. Társadalom, államszervezet, hadsereg. Róma és a provinciák. A római hitvilág, művészet, tudomány és a jog. A mindennapi élet. A kereszténység kialakulása és elterjedése. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása. Kronológia: Kr.e. 753, Kr.e. 510, Kr.e. 367, Kr.e. 287, Kr.e , Kr.e , Kr.e. 168, Kr.e. 48, Kr.e. 31, 212, 313, 395, 476, Kr.e 212,Kr.e 202, Kr.e. 367, Kr.e. 326, Kr.e60, Kr.e Személyek: Hannibal, Cornelius Scipio, a Gracchus-testvérek, Marius, Sulla, Spartacus, Ciceró, Pompeius, Caesar, Antonius, Augustus, Traianus, Hadrianus, Diocletianus, Názáreti Jézus, Pál, Constantinus, Attila, Lívius, Tacitus, Plutarkhosz, Seneca, Sulla, Romolus, Remus, Hannibal, Odoaker, Scipio. Fogalmak: patrícius, plebejus, cliens, consul, senatus, dictator, néptribunus, censor, provincia, senatori rend, lovagrend, triumvirátus, principatus, limes, legio, colonus, dominatus, zsinagóga, diaszpóra, apostol, egyház, püspök, zsinat. Topográfia: Róma, Karthágó, Cannae, Záma, Hispania, Gallia, Actium, Dacia, Pannónia, Jeruzsálem, Konstantinápoly, Aquincum, Sopianae, Savaria, Latium, Catalaunum, Vindobona, Tiberis. 13. oldal

16 TÉMAKÖRÖK A korai feudalizmus története Európában 8 óra A magyar nép története az államalapításig 4, 5 óra Mindennapi élet, életmódtörténet 2 óra Ismétlés 2 óra TARTALMAK A Frank Birodalom kialakulása. A nyugati és keleti kereszténység eltérő fejlődése. A feudális gazdasági-társadalmi rend kialakulása. A Bizánci Birodalom fejlődése. Az iszlám és az arab világ. Az államalapítások kora Észak, Közép- és Kelet-Európában. Évszámok: 622, 732, 800, 843, 962, Személyek: Klodvig, Martell Károly, Kis Pippin, Karolingok, Nagy Károly, Szent Benedek, Justinianus, Cirill és Metód, I. (Nagy) Ottó, Mohamed, Nagy St. Gergely, Oleg, Rurik. Topográfia: Poitiers, Aachen, Konstantinápoly, Egyházi (Pápai) Állam, Kijev, Mekka, Cordoba, Bagdad, Novgorod, szláv államok, barbár királyságok. Fogalmak: gróf, grófság, őrgrófság, ortodox egyház, római katolikus egyház, pápa, szerzetes, kolostor, bencés rend, szkizma, hűbérbirtok, jobbágy, robot, allódium, iszlám, Korán, kalifa, feudum, beneficium, gazdálkodási módok, hűbéri lánc,major, robot, terményjáradék. Bevezetés a magyar őstörténet kutatásba. A magyar nép őstörténete és vándorlása. A honfoglalástól az államalapításig. Géza fejedelem és István király életműve. Évszámok: 896, 955, 933, 973, Személyek: Álmos, Árpád, I. István király, Géza fejedelem, Koppány, Imre herceg, St. Gellért püspök, Lehel, Bölcs Leo, Vazul, Asztrik, Gizella, Szvatopluk, Kurszán. Topográfia: Magna Hungaria, Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Augsburg, Pannonhalma, Esztergom Volga, Káma, Kazár Birodalom, Nagymorva Birodalom, St. Gallen. Fogalmak: nomadizmus, kettős fejedelemség, nemzetség törzs, székely, kalandozások, szeniorátus, vármegye, ispán, tized, kende, gyula, horka, kettős honfoglalás, primogenitúra. A tanév során az alábbi témák közül legalább kettőt kötelező feldolgozni Az ember és a természet kapcsolata a mítoszokban. Tömegszórakoztatás az ókorban. A család az ókori kultúrákban. Az iskola az ókorban. Eltérő elméletek, mítoszok a magyarság őstörténetéről Tanulmányi kirándulásra, múzeumi órára (pl. balácai romok, Margit romok megtekintése) is fordítható. 14. oldal

17 A heti 1, 5 óraszám kiegészül 0,5 óra társadalomismeret modullal. Az ebben szereplő témakörök itt a történelem tananyaggal összedolgozva jelennek meg. (A részletes tanmenet a Társadalomismeret tárgy pedagógiai programjában található.) Itt csak a legfontosabb témaköröket soroljuk fel. Témakörök A társadalmi szabályok Jogi alapismeretek Állampolgári ismeretek Tartalmak A társadalmi együttélés szabályainak eredete és rendeltetése. Az emberi alapjogok. Jogsérelem, jogorvoslat, büntetés. Államformák, politikai rendszerek. A hatalmi ágak megkülönböztetése.az állam és polgárai.a demokrácia működése.háború és béke.az állam feladatai. A továbbhaladás feltételei A tanulók legyenek képesek egyszerűbb tárgymásolatokat, íratlan forrásokról készült fényképeket, vázlatrajzokat (pl. régészeti lelőhelyről) forrásként értelmezni; rövid (kb sornyi) ókori forrásrészleteket feldolgozni. Tudjanak anyagot gyűjteni az iskolai könyvtárban és kisebb közkönyvtárakban tanári és könyvtárosi segítséggel megadott egyszerű témákhoz. Legyenek képesek egyszerű elbeszélő források kritikai elemzésére tanári irányítással, valós tartalmuk és belső ellentmondásaik felismerésére. Legyenek képesek jól felépített tanórai feleletekre, összefoglaló beszámolók előadására. Legyenek képesek alkalmazni a történetiségben a keresztény időszámítást. Tudjanak történelmi eseményeket, folyamatokat leolvasni a középiskolában használatos történelmi atlasz megfelelő lapjáról. Képesek legyenek történelmi jelenségek számszerűségének felbecsülésére vagy megmérésére történelmi térképen. Belépő tevékenységformák 10/11. évfolyam Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Írott források elemzése: az egyes szövegek forrásértékének megállapítása ellentétes felfogású forrásrészletek összehasonlítása. Annak felismerése, hogy a kortárs milyen információk birtokában dönthetett, milyen folyamatok maradhattak és maradtak is rejtve előtte (gazdasági folyamatok, éghajlati változások stb.). Jegyzetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján. A jegyzetek felhasználásával egy-kétoldalas kiselőadások készítése. Tanári útmutatással szakirodalom (könyvek, folyóiratok) felhasználásával kisebb (3 6 oldalas) tanulmány készítése. 15. oldal

18 Kifejezőképességek A középkor és a kora újkor jelentős személyiségei életútjának bemutatása. Az élethelyzetek értékelése történeti válaszutaknál és nehéz döntéseknél. A korszakra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. Írásművek készítése történeti témákról segédeszközök nélkül vagy azok felhasználásával, a középkor és a kora újkor témáiból, meghatározott terjedelemben (15 30 sor). Egy téma bemutatása többféle módszer és eszköz (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak stb.) ötvözésével. Tájékozódás időben A változás fölismerése a történelemben, elemzése konkrét történelmi példákon. Az induktív és deduktív érvelési technikák ismerete és alkalmazása szóban és írásban. Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendjének összeállítása. Tájékozódás térben A térben és időben játszódó események közötti kapcsolat fölismerése, időrendi táblázatok és térképek összehasonlítása. Történelmi jelenségek természeti feltételeinek, okainak megállapítása történelmi és földrajzi térképek alapján, szaktanári segítséggel (pl. ásványkincsek bányavárosok). Topográfiai adatok, folyamatok, jelenségek megmutatása a mai viszonyokat tükröző térképeken. Témakörök Az érett középkor 9 óra Tartalmak A középkori egyház és az uralkodói hatalom Európában. A lovagkor. A szabad költözésű jobbágyság és a vándormozgalmak A középkori városok. A középkor művelődése. Mindennapok a középkorban. Kronológia: 1066, 1095, 1122, 1215, 1302, 1278 Személyek: I. (Hódító) Vilmos, VII. Gergely, IV. Henrik, III. Ince, IV. (Szép) Fülöp, Habsburg Rudolf, Szent Ferenc, Szent Domonkos, Aquinói Szent Tamás, Bouillon Gottfried, II.Orbán. Fogalmak: Királyiudvar,kamara, kancellária,inkvizició, zsellér,árutermelés,simonia,cölibátus, invesztitúra, kiközösítés, zarándok, ereklye, keresztes hadjáratok, inkvizíció, eretnekség, kolduló rendek, városi önkormányzat, nyomásos gazdálkodás, hospes, céh, skolasztika, egyetem, lovagi kultúra, romanika, gótika. Topográfia: Szentföld, Genova, Velence, Flandria, Champagne, Párizs, Oxford, Cambridge, Hanza városok, a levantei kereskedelem útvonala. Legnano, Latin Császárság, Flandria, Canossa, Cluny. 16. oldal

19 Az Árpád-házi királyok kora 10 óra A késő középkor 10 óra Az új rend megszilárdítása - társadalmi változások a XI. században. Szent László és Könyves Kálmán. III. Béla kora. Az Aranybulla és a tatárjárás. II. András és IV. Béla kora. Gazdasági és társadalmi változások a XIII. században. Az Árpád-kori kultúra. Kronológia: , , , , 1222, , , 1301, 1046,1064,1083,1051, Személyek: I. András, I. László, Könyves Kálmán, III. Béla, Anonymus, II. András, IV. Béla, Kézai Simon, Orseolo Péter, Gertrúd, meráni, Bánk bán, St. Margit, Mánuel, Aba Sámue, Bezprim herceg, Fogalmak: várnépek, várjobbágyok, hiteleshely, bán, vajda, nádor, Szent Korona, regálé, serviens, bandérium, báró, nemes, Aranybulla, familiaritás, székelyek, szászok, kunok, serviens, Herma, koronázási jelvények, szerzetesrendek, Topográfia: Fehérvár, Pozsony, Horvátország, Erdély, Dalmácia, Szerémség, Muhi, Buda, Vértes, Horvátország, Szlavónia, Dalmácia, Veszprém, Tihany, Szent Márton hegye, Ják. Nyugat-Európa válsága (éhínség, járványok, háborúk). Itália, a humanizmus és a reneszánsz. Az angol, francia és a spanyol rendi monarchia felemelkedése. A német császárság és a pápaság hanyatlása. A közép- és kelet-európai régió államai. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése. Kronológia: , 1356, 1389, 1410, 1415, 1453, 1265, 1302, 1295, 1434, Személyek: Lorenzo Medici, Machiavelli, Jeanne d'arc, VII. (Tudor) Henrik, IV. (Luxemburg) Károly, Husz János, Gutenberg, III. Iván, II. Mohamed, Aragóniai Ferdinánd, Kasztíliai Izabella, III. Kázmér, Habsburg Rudolf, IV.(Szép) Fülöp, Tudor ház, Fogalmak: rendiség, reneszánsz, humanizmus, husziták, szultán, szpáhi, janicsár, reconquista, doge. Topográfia: Firenze, Milánó, Kasztília, Aragónia, Svájc, Prága, Rigómező, Morvamező 17. oldal

20 Magyarország a XIV XV. Században 13 óra Kora újkor ( ) 14 óra Károly Róbert és Nagy Lajos Társadalmi változások. Népesség és természeti környezet. Luxemburgi Zsigmond kora. Védekezés az oszmán - török terjeszkedés ellen. Hunyadi János. Hunyadi Mátyás uralkodása. A központosítás kísérlete. Életformák a XV. századi Magyarországon. Kultúra és művelődés. Kronológia: , , 1351, , 1396, , 1444, 1448, 1456, , 1312, 1335 Személyek: Csák Máté és a kiskirályok, Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond, I. Ulászló, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, V. László, Vitéz János, Kinizsi Pál, Antonio Bonfini, kolozsvári testvérek, Garai és Cillei család, Galeotto Marczio, Fogalmak: harmincad, kapuadó, szabad királyi város, bányaváros, mezőváros, úriszék, pallosjog, főnemes, köznemes, kilenced, ősiség, végvári rendszer, kormányzó, füstpénz, rendkívüli hadiadó, fekete sereg, Corvina, liga, kancellária, tárnoki szék. Topográfia: Temesvár, Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya, Visegrád, Havasalföld, Moldva, Kassa, Nikápoly, Nándorfehérvár, Szilézia, Bécs, Kenyérmező, Jajca, Várna, Galambóc, Rigómező, Drinápoly. A nagy földrajzi felfedezések és következményei: az európai és Európán kívüli kultúrák találkozása, a gyarmatosítás. Az atlanti hatalmak felemelkedése. A modern világgazdasági rendszer kialakulásának kezdetei. Reformáció és katolikus megújulás. A barokk. Ezen egyetemes témakörön belüli további témák a 11/12. évfolyamok tananyagába is átcsúsztathatók a korábbi gyakorlatnak megfelelően, mivel az évfolyam tananyaga bővült, de a heti óraszámok nem változtak. Az abszolutizmus. A modern állam kialakulása. A hatalmi viszonyok átrendeződése Európában: a francia hegemónia kísérlete. Háborúk és hadseregek a kora újkorban. Az angol forradalom. A parlamentáris monarchia kialakulása. A tudományos világkép átalakulása. Kronológia: 1492, 1517, 1588, , , 1689, Személyek: Kolumbusz, Magellán, Vasco da Gama, V. Károly, Luther, Kálvin, Kopernikusz, Galilei, VIII. Henrik, I. Erzsébet, II. Fülöp, Cromwell, Richelieu, XIV. Lajos, Colbert, Nagy Péter 18. oldal

21 Magyarország története a kora újkorban ( ) 14 óra Mindennapi élet, életmódtörténet 2 óra Ismétlés 2 óra Fogalmak: gyarmatosítás, konkvisztádor, ültetvény, világkereskedelem, abszolutizmus, reformáció, protestáns, evangélikus, református, unitárius, ellenreformáció, jezsuiták, manufaktúra, anglikán, monopólium, puritán, Jognyilatkozat, merkantilizmus, barokk, Topográfia: Genf, Németalföld, Antwerpen, London, Versailles, portugál és spanyol gyarmatok A Jagelló-kor. A török hódoltság. A Habsburgok és a magyar rendek. Az Erdélyi Fejedelemség. Függetlenségi harcok és országegyesítő kísérletek: Bocskai István, Bethlen Gábor, és Zrínyi Miklós. A reformáció és a katolikus megújulás Magyarországon. Gazdasági és társadalmi változások. Népesség és környezet. Az életmód változásai a kora újkori Magyarországon. A török kiűzése. A Rákóczi-szabadságharc. Kronológia: 1514, 1526, 1529, 1532, 1566, 1568, 1541, 1552, 1645, 1622, 1570, , , 1664, 1686, 1697, 1699, Személyek: Dózsa György, II. Lajos, Szapolyai János, II. Szulejmán, Fráter György, Zrínyi Miklós, Báthory István, Károli Gáspár, Bocskai István, Bethlen Gábor, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós (a költő és hadvezér), I. Lipót, Savoyai Jenő, II. Rákóczi Fernc, Wesselényi Ferenc, Lottharingiai K., Miksa E., Abdurrahman, I.János, I. és II. Rákóczi György, Apafi M., Vak Bottyán J., Méliusz Juhász P., Fogalmak: örökös jobbágyság, hajdú, hódoltság, kuruc, labanc, rendi konföderáció, trónfosztás, végvári vitéz, defterdár, kádi nagyvezír, Topográfia: Mohács, Eger, Szigetvár, Sárospatak, Győr, Várad, Nagyszombat, Szentgotthárd, Zenta, Kőszeg, Érsekújvár, Gyulafehérvár, Drégely, Temesvár A tanév során az alábbi témák közül legalább kettőt kötelező feldolgozni Érdekérvényesítés és érdekvédelem a középkorban (kommunák, céhek, egyetemek). Éghajlat és történelem (pl. az ún. kis jégkorszak hatása). Bűn és bűnüldözés a középkorban. A kora újkori állam fejlődés sajátosságai: az abszolutizmus Tanulmányi kirándulásra, múzeumi órára (pl. Veszprém a török korban) is fordítható. A továbbhaladás feltételei 19. oldal

22 A tanulók ismerjék fel a tananyagban szereplő fontosabb középkori és kora újkori tárgyi emlékeket, legyenek képesek azokat értelmezni élőszóban vagy írásban. Képesek legyenek a források és a tankönyvi szöveg egybevetésére, az eltérések okainak feltárására. Tudjanak néhány címből álló bibliográfiákat készíteni az iskolai és a közkönyvtárak felhasználásával kiselőadások, vitaindítók számára, tanári útmutatás alapján. Képesek legyenek történelmi folyamatokat, korszakokat felismerni, megkülönböztetni. Tudjanak jól felépített, szabadon előadott feleletet vagy előadást tartani történelmi témákról (lecke, fejezetrész, leckéken átívelő folyamatok, összehasonlítások stb.). Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb már tanult ismerethordozókat értelmezni élőszóban rövid felkészülés után. Legyenek képesek a világ-, az európai és a magyar történelem korszakainak szinkrónban látására. Használják a tankönyvek, munkafüzetek kronológiáit. Képesek legyenek történelmi események, folyamatok részleteinek leolvasására a középiskolában használatos történelmi atlasz és a falitérkép megfelelő lapjáról. Tudják a tematikus történelmi térképek adatait összehasonlítani tanári segítséggel, s ebből következtetéseket levonni. 11/12. évfolyam Belépő tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Írott források értelmezése, feldolgozása, különböző szemléletű források gyűjtése szöveggyűjteményekből. A forrásokban és feldolgozásokban fellelhető leegyszerűsítések, a jelenségek okainak feltárása, hasonló sommás megállapítások keresése. Annak felismerése, hogy a kortárs milyen információk birtokában dönthetett, milyen folyamatok maradhattak, s maradtak is rejtve előtte (gazdasági folyamatok, éghajlati változások stb.). Eltérő kortársi válaszok vizsgálata. Eltérő jellegű források (a vizsgált korszak írott és tárgyi emlékei, műalkotások, irodalmi művek, sajtó, film, kép stb.) elemzése, az egyes forráscsoportok forrásértékének összehasonlítása. Adatsorok számítógépes rendezése és bemutatása grafikonokon, diagramokon és táblázatokon (pl. népességi adatok, termelési mutatók, fegyverkezés stb.). Jegyzet készítése 10 percnyi normál beszédtempójú előadás alapján. Jegyzetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján. Részletesebb (10 15 cím) bibliográfiák készítése. Kifejezőképességek Az újkor jelentős személyiségeinek életútja. Az élethelyzetek értékelése történeti válaszutaknál és nehéz döntések idején. Az egyes személyek döntéseinek értékelése, a lehetséges alternatívák számbavétele. A korszakra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. Történelmi fogalmak egyszerű, tömör, szabad meghatározása, szinonimák felsorolása. Értekezés, tanulmány, előadás készítése történeti témákról segédeszközök nélkül vagy azok felhasználásával az újkor témáiból meghatározott terjedelemben. Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság a feladatlapok javítási elveiben és módszereiben. 20. oldal

23 Történelmi kérdések megvitatása élőszóban, előre megadott kérdések képviselete a vitapartner érveinek fokozott figyelembevételével. A jegyzetek felhasználásával egy-két oldalas kiselőadások készítése. Szakirodalom (könyvek, folyóiratok) felhasználásával kisebb tanulmány készítése. Ábra készítése a tankönyv, a munkafüzet, a szakirodalom felhasználásával, az összefüggések és a lexikai adatok kapcsolatának bemutatásával. Egy téma bemutatása többféle módszer (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak, számítógép stb.) ötvözésével. Kiállításterv összeállítása az évfolyam tananyagának egy-egy körülhatárolt egységéről a reprodukciós anyag megjelölésével. Az újkor tárgyi emlékeinek felismerése, értelmezése élőszóban vagy írásban. Tájékozódás időben A régi és az új világ folyamatos együttélésének fölismerése. A változás fölismerése a történelemben: konkrét történelmi példák elemzése (ipari forradalom, városiasodás stb.), okok, összefüggések keresése. Történelmi folyamatok, korszakok fölismerése, s az európai régiók (Nyugat-Európa, Közép- Európa, Kelet-Európa centrum és periféria) megkülönböztetése, egymáshoz való viszonyuk átlátása, összehasonlítások megtétele. Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendi viszonyainak felállítása. Az időben való jártasság bemutatása élőbeszédben, írásban és a térképen. Az egyetemes és a magyar kronológiák használata, ezek alapján megadott témakörök kronológiáinak elkészítése. Tájékozódás térben A térben és időben játszódó események közötti kapcsolat fölismerése, időrendi táblázatok és térképek összehasonlítása alapján rajzok és térképek készítése. Történelmi jelenségek természeti feltételeinek, okainak megállapítása történelmi és földrajzi térképek alapján önállóan (pl. ásványkincsek, iparvidékek az ipari forradalom idején). Az év során tanultak topográfiai adatainak, folyamatainak, jelenségeinek megjelölése a mai viszonyokat tükröző térképeken. Vaktérképek készítése tanári útmutatás alapján, s ezen az év folyamán tanultak névanyagának, valamint a térképen ábrázolható folyamatok, jelenségek a bemutatása. 21. oldal

24 TÉMAKÖRÖK A felvilágosodás kora ( ) 11 óra TARTALMAK Ezen egyetemes témakörön belüli további témák a 10/11. évfolyamok tananyagából átcsúsztathatók a korábbi gyakorlatnak megfelelően, mivel az előző évfolyam tananyaga bővült, de a heti óraszámok nem változtak. Az abszolutizmus. A modern állam kialakulása. A hatalmi viszonyok átrendeződése Európában: a francia hegemónia kísérlete. Háborúk és hadseregek a kora újkorban. Az angol forradalom. A parlamentáris monarchia kialakulása. A tudományos világkép átalakulása. A felvilágosodás. Az európai egyensúly. Az abszolutizmus válsága Franciaországban. A felvilágosult abszolutizmus Ausztriában és Poroszországban. Az orosz nagyhatalom. A XVIII. századi életviszonyok. Magyarország újjászerveződése a Habsburg Birodalom keretei között ( ) 11 óra Kronológia: , Személyek: Nagy Frigyes, Nagy Katalin, Voltaire, Montesquieu, Rousseau, Diderot Fogalmak: Enciklopédia, jogállam, ráció, a hatalmi ágak megosztása, társadalmi szerződés, felvilágosodott abszolutizmus Topográfia: Poroszország, Lengyelország, angol és francia gyarmatok Észak Amerikában A magyar királyság a Habsburg Birodalomban. Demográfiai változások, az etnikai arányok átalakulása. A régi és az új mezőgazdaság, a hazai ipar. A gazdaság és társadalom képe. A felvilágosult abszolutizmus és a rendek összeütközése. A felvilágosodás és a nemzeti ébredés. Művelődés, egyházak, iskolák. Kronológia: , , 1767, 1777, , 1785 Személyek: III. Károly, Mária Terézia, II. József, Kaunitz, Haugvitz, Hadik András, Ürményi József, II.Lipót, Fogalmak: Helytartótanács, betelepítés, kettős vámrendszer, vallási türelem, állandó hadsereg, mágnás, állami oktatás, úrbéri rendezés, nyelvrendelet Topográfia: Határőrvidék, Bánát 22. oldal

25 TÉMAKÖRÖK A polgári átalakulás kora ( ) 19 óra A polgárosodás kezdetei Magyarországon ( ) 18 óra TARTALMAK Az észak-amerikai gyarmatok függetlenségi háborúja. Az USA létrejötte. Az Egyesült Államok alkotmánya. A polgári forradalom Franciaországban. Az emberi és polgári jogok nyilatkozata. A napóleoni háborúk Európája nemzetközi rendszere. Az ipari forradalom és társadalmi hatásai. Forradalmi hullámok a XIX. század első felében. A XIX. század eszméi. A művészet fő irányai. Az ipari forradalom hatásai az életkörülményekre és a környezetre. Kronológia: 1776, 1783, 1789, 1791, , 1830, 1848 Személyek: Washington, Jefferson, XVI. Lajos, Danton, Robespierre, Metternich, Napóleon, Nelson, Kutuzov, Watt, Stephenson, Mazzini, Marx, Engels,Marat, Danton, La Fayette, Saint Just, Wellington, Owen, Fogalmak: nacionalizmus, liberalizmus, szocializmus, konzervativizmus, alkotmány, harmadik rend, girondiak, sansculotte, jakobinusok, polgári szabadságjogok, parlamenti rendszer (jobboldal, baloldal), emigráció, reakció, terror, kapitalizmus, tőkés, proletár, civil társadalom Topográfia: Valmy, Vendée, Austerlitz, Trafalgar, Borogyino, Waterloo, Saratoga, Lipcse, Elba-szigete, Szent Ilona-szigete, A francia forradalom és a napóleoni háborúk hatása Magyarországon. Az átalakuló társadalom nemesi, paraszti és városi életformák. Új elemek és elmaradottság a gazdaságban. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései. A nemzetiségi kérdés. A reformkori művelődés, kultúra. Kronológia: 1795, 1825, 1830, , 1844, 1847 Személyek: Martinovics, Hajnóczy, Sigrai, Szentmarjai, Kazinczy, Kölcsey, Deák, Eötvös, Kossuth, Batthyányi Lajos, Széchenyi István, Wesselényi, I.Ferenc, Lovassy László, Táncsics Mihály Fogalmak: magyar jakobinusok, reform, polgári átalakulás, cenzúra, államnyelv, örökváltság, közteherviselés, érdekegyesítés, védővám, védegylet, Társalkodási egylet Topográfia: Pest-Buda, Fiume, Vaskapu 23. oldal

26 TÉMAKÖRÖK Forradalom és szabadságharc Magyarországon ( ) 12 óra TARTALMAK A forradalom és szabadságharc nemzetközi keretei. A pozsonyi országgyűlés. A pesti forradalom. Az áprilisi törvények. A forradalom első nehézségei: a nemzetiségek mozgalmai A nemzeti önvédelem megszervezése 1848 őszén és telén. A tavaszi hadjárat. A Függetlenségi Nyilatkozat és a nemzetközi viszonyok. A szabadságharc bukása. Kronológia: III. l5., IV. 11., IX. 29., IV. 6., IV. l4., V. 21., VIII. 13., IX: 11., I. 5., II. 5.,X. 6. Személyek: Jókai, Petőfi, Görgey, Klapka, Bem, Damjanich, a kormány tagjai, az aradi 13, Jelacic, Windischgraetz, Haynau, Guyon Richárd, Paszkievics, Rüdiger, Ferencz József, Móga János, Perczel Mór, Dembinszki Henrik, Hentzi, Fogalmak: márciusi ifjak, nemzetőrség, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, választójog, függetlenség, nemzetiségi törvény, kormánybiztos Topográfia: Pákozd, Kápolna, Isaszeg, Komárom, Segesvár, Arad, Ozora, Branyiszkói hágó, Kolozsvár, Pozsony,. 24. oldal

27 TÉMAKÖRÖK A nemzetállamok és az imperializmus kora ( ) 18 óra TARTALMAK Gazdasági és társadalmi változások a fejlett országokban, a második ipari forradalom Az egységes Olaszország és Németország kialakulása. A krími háború. Az orosz reformkísérletek. Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban. Gyarmatosítás: a brit, a francia és az orosz gyarmatbirodalom. Latin-Amerika, Kína és Japán. A keleti kérdés és a Balkán. A munkásság politikai erővé szerveződése. Hatalmi viszonyok, katonai-politikai szövetségek a századfordulón. A művelődés új keretei. Évszámok: , 1861, , 1866, 1867, 1868, 1870, 1871, 1882, 1904, 1905, 1907 Személyek: III. Napóleon, I. Miklós, Cavour, Garibaldi, Bismarck, Viktória királynő, II. Vilmos, Lenin, Lincoln. II. Sándor, Ketteller, Meidzsi, XIII: Leó, Topográfia: Krím-félsziget, Piemont, Német Császárság, Szuezi-csatorna, Panamacsatorna, Elzász-Lotaringia, Románia, Szerbia, Bulgária, Marsala, Solferino, Königgratz, Sedan, Lombardia, Berlin, Magenta, Fogalmak: Internacionálé, keresztényszocializmus, szociáldemokrácia, centrum, periféria, részvénytársaság, monopólium, kartell, tröszt, szindikátus, konszern, profit, tőkekivitel, középosztály, hármas szövetség, antant, keleti kérdés, bolsevik, anarchizmus, szakszervezetek, tajping, boxer, Rerum Novarum, fényes elszigeteltség, torlódott társadalom,. 25. oldal

28 TÉMAKÖRÖK A polgárosodás kibontakozása Magyarországon ( ) 16 óra Mindennapi élet, életmódtörténet 2 óra Ismétlés 4 óra TARTALMAK A megtorlás, a Bach-rendszer kiépítése. A passzív ellenállás. A kiegyezés megszületése. Gazdasági és társadalmi fejlődés a dualizmus korában. Az egyes társadalmi csoportok jellemző életformái. Népességnövekedés. A nemzetiségi kérdés. A zsidóság emancipációja. Asszimiláció és kivándorlás. A városiasodás. A tudományos és művészeti élet fejlődése. Pártok és pártküzdelmek. A szocialista és agrárszocialista mozgalmak. A dualizmus válsága a XX. század elején. Évszámok: október 6.,1865, 1860, 867, 1868, , 1896 Személyek: Ferenc József, Haynau, Bach, Deák Ferenc, Andrássy Gyula, Tisza Kálmán, Baross Gábor, Tisza István, Jászi Oszkár, Schmerling, Teleki László, Libényi J, Wekerle S., Topográfia: Bosznia-Hercegovina, Budapest, Osztrák Magyar Monarchia, Fogalmak: passzív ellenállás, föderalizmus, centralizáció,októberi diploma, februári pátens, Kasszandra levelek, kiegyezés, horvát kiegyezés, dualista monarchia, közös ügyek, millennium, úri középosztály, obstrukció, népoktatás, kispolgár, nagypolgárság, cseléd, kivándorlás, asszimiláció, állami anyakönyvezés, okkupáció, annexió. A tanév során az alábbi témák közül legalább kettőt kötelező feldolgozni: A hatalmi ágak kialakulása és működése a kora újkortól napjainkig. Az iskola régen és ma. A nemzetiségi lét és kultúra fő kérdései az Osztrák Magyar Monarciában. A modern városfejlődés. Vallások és egyházak a dualizmus idején. Tanulmányi kirándulásra, múzeumi órákra is fordítható. A továbbhaladás feltételei Legyenek képesek a források és a tankönyvi szöveg egybevetésére. Tudjanak bibliográfiákat készíteni az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával kiselőadások, vitaindítók céljára. Tudjanak jól felépített, szabadon előadott feleletet tartani történelmi témákról. Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb ismert és új ismerethordozókat értelmezni élőszóban, rövid fölkészülés után. Tudjanak méréseket és becsléseket készíteni a térképen önállóan vagy szaktanári segítséggel (lakosságszám, népsűrűség, gazdasági fejlettség). Tudják a térképen ábrázolt jelenségeket beépíteni szóbeli és írásbeli feladatok megoldásába. 26. oldal