Szakközép 9. évfolyam, augusztusi javítóvizsga történelemből

Átírás

1 A vizsga felépítése: Szakközép 9. évfolyam, augusztusi javítóvizsga történelemből 1.) FELADATLAP: a részletezett vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, szövegesen kifejtő feladat nélkül 2.) FELELET: a felsorolt témakörök egyikének kifejtése húzott tétel alapján A vizsgázó 30 perc felkészülési idő alatt feleletvázlatot ír, amihez használja a történelmi atlaszt és a tételhez mellékelt forrásokat. A vizsgán a feladatlaphoz és a felelethez is használható segédeszköz: KÖZÉPISKOLAI TÖRTÉNELMI ATLASZ, amit a vizsgázó hoz a vizsgára!!! A vizsga követelménye: Megegyezik a középszintű történelem érettségi követelményeivel. Felkészüléshez ajánlott tankönyv: Száray Miklós: Történelem I., középiskolák, 9. évfolyam (Forrásközpontú történelem) Nemzeti Tankönyvkiadó Figyelem! Amennyiben az adott tanévben nem sikerül végig átvenni a tananyagot, a tanórákon nem tanított részek a javítóvizsgán sem kerülnek számonkérésre. SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI 1. A sumer vallás és kultúra 2. Az egyiptomi vallás és kultúra 3. Az ókori indiai vallások 4. Az ókori Kína kultúrája és vallása 5. Az athéni demokrácia intézményei és működése. 6. Az ókori görög hitvilág és kultúra. 7. Az ókori római köztársaság válsága: a hódító háborúk társadalmi és politikai következményei. 8. Caesar útja az egyeduralomig és diktatúrája. 9. A római építészet, kultúra és vallás, valamint Pannónia provincia jellemzése. 10. A kereszténység kialakulása és tanításai 11. A feudalizmus jellemzői. 12. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai.

2 VIZSGA KÖVETELMÉNYÉNEK RÉSZLETEZÉSE: 1. Az ókor és kultúrája 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk jellegzetes vallási és kulturális emlékeinek azonosítása. Vallások: a többistenhit jellemző vonásai (a tanultak közül a sumer, az egyiptomi és a kínai többistenhívő vallás), az egyistenhit jellemzői. Kultúra: Mezopotámia: agyagtábla ékírás; toronytemplom, Egyiptom: piramisok, hieroglifa, Fönícia: hangjelölő betűírás, India: Buddha, Kína: Nagy Fal, cseréphadsereg. Kr.e (a földművelés / termelés megindulása) Kr.e körül (első államok kialakulása: sumer városállamok) Kr.e. XVIII. sz. (Óbabiloni Birodalom, Hammurapi törvényei) Kr.e. X. sz. (Dávid egyesíti Palesztinát) Kr.e. 525 (Kambüszész perzsa uralkodó meghódítja Egyiptomot) Személy: Ádám, Éva, Noé, Mózes, Salamon, Kheopsz, Hammurapi, Dávid, I. Dareiosz, Xerxész, Buddha, (Konfuciusz) Fogalom: ókor, öntözéses földművelés, fáraó, piramis, építészet, szobrászat, múmia, hieroglifa, többistenhit, város, birodalom, ékírás, Biblia, Ószövetség, egyistenhit, homo sapiens, őskőkor, állam,újkőkor, bronzkor, vaskor, despotizmus, politeizmus, monoteizmus, buddhizmus, brahmanizmus Topográfia: Rudabánya, Vértesszőlős, Mezopotámia, Egyiptom, Fönicia, Palesztina, Sumer, Asszíria, Perzsia, India, Kína, Babilon, Júdea, Izrael, Jeruzsálem 1.2 A demokrácia kialakulása Athénban Az athéni demokrácia intézményei, működése. Az athéni demokrácia: a kleiszthenészi alkotmány lényege (a területi elv), az athéni társadalom és a politikai jogok, a legfontosabb politikai intézmények (népgyűlés, ötszázak tanácsa, sztratégoszok, cserépszavazás) működése. Kr.e. XIII. sz. (mükénéi államok pusztulása) Kr.e. 776 (első feljegyzett olümpiai játékok) Kr.e. 594 (Szolón reformjai) Kr.e. 508 (Kleiszthenész reformjai) Kr.e. 490 (marathóni csata) Kr.e. 480 (thermopülai csata, szalamiszi csata) Kr.e (peloponnészoszi háború) Kr.e (Nagy Sándor uralkodása) Személy: Dareiosz, Xerxész, Miltiadész, Periklész, Nagy Sándor, Szolón, Peiszisztrátosz, Kleiszthenész, Leonidász, Themisztoklész Fogalom: városállam, piac, kereskedelem, népgyűlés, démosz, demokrácia, polisz, arisztokrácia, türannisz, eklészia, esküdtbíróság, sztartégosz, cserépszavazás, hellenizmus Topográfia: Olümposz, Olümpia, Athén, Spárta, Perzsa Birodalom, Alexandria Marathón, Thermopülai-szoros, Szalamisz, Peloponnészosz, Makedónia

3 1.3 A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása A hódító háborúk társadalmi és politikai következményei a köztársaság korában. A köztársaság válsága: a hódítások gazdasági társadalmi hatása, reformkísérletek a Gracchusok, a hadsereg reformja Marius, polgárháború és rabszolgafelkelések, Caesar diktatúrája. Kr.e. 753 (Róma alapítása) Kr.e. 510 (Superbus utolsó etruszk király elűzése; köztársaság kezdete) Kr.e. 367 (Licinius-Sextius földtörvény) Kr.e (első pun háború) Kr.e (második pun háború) Kr.e. 168 (Püdnánál Makedónia legyőzése) Kr.e. 48 (Pompeiusz vezette szenátusi sereg legyőzése Pharszalosznál) Kr.e. 31 (Octavianus győzelme Actiumnál; köztársaság vége) Személy: Romulus, Hannibál, Julius Caesar, Augustus Cornelius Scipio, a Gracchus-testvérek, Marius, Sulla, Spartacus, Pompeius, Antonius, Fogalom: királyság, köztársaság, rabszolga, gladiátor, császár, provincia, patrícius, plebejus, consul, senatus, dictator, néptribunus, senatori rend, lovagrend, triumvirátus, principátus Topográfia: Itália, Róma, Karthágó, Római Birodalom, Cannae, Actium 1.4 Az antik hitvilág, művészet, tudomány A görög hitvilág néhány jellemző vonása (pl. többistenhit, halhatatlan istenek), a legfontosabb istenek nevének ismerete. A klasszikus kor és a hellenizmus kimagasló kulturális emlékei. A római építészet jelentős alkotásainak azonosítása. A római városépítés jellegzetességei és emlékei Pannóniában. A görög hitvilág: jellemző vonások (sokistenhit, emberalakúság, az istenek illetékességi területe ), a legfontosabb istenek (Zeusz, Héra, Apollón, Pallasz Athéné, Hermész, Poszeidón, Árész, Aphrodité). Kimagasló kulturális emlékek: az athéni Akropolisz Pheidiász szobrászati tevékenysége, a görög színház, az alexandriai világítótorony. A római építészet: néhány konkrét építmény (pl. Róma Colosseum, Nimes vízvezeték) felismerése. Pannónia római emlékei: a provincia stratégiai jelentősége a limes, katonai táborok és polgárvárosok, a római életmód emlékei a városokban (amfiteátrumok, fürdők, utak, vízvezetékek). Görögország: Kr.e. 776 (Az első feljegyzett olümpiai játék.) Személy: Görögország: Zeusz, Pallasz Athéné, Pheidiász, Hérodotosz, Thuküdidész, Szókratész, Platón, Arisztotelész; Róma: Tacitus

4 Fogalom: Görögország: mítosz, színház, filozófia, hellenizmus Róma: amfiteátrum, limes, legio Topográfia: Görögország: Olümposz, Olümpia, Alexandria Róma: Pannónia, Aquincum, Sophiane, Savaria 1.5 A kereszténység kialakulása és elterjedése A kereszténység főbb tanításai. A kereszténység fő tanításai: az egyistenhit, a szeretet főparancsa és az üdvösség reménye, a legfontosabb forrás: az Újszövegség (az evangéliumok és a levelek). 313 (Constantinus milánói rendelete, a vallásszabadság bevezetése) Személy: Názáreti Jézus, Mária, József, Pál,Constantinus Fogalom: keresztény, evangélium, megváltó, apostol, vallás, egyház, püspök zsinagóga, diaszpóra, zsinat Topográfia: Betlehem, Jeruzsálem 1.6 A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása A Nyugat-római Birodalom bukása és a népvándorlás. A birodalom nyugati felének válsága: a gazdaság és a társadalom átalakulása, a birodalom kettéosztása. A népvándorlás: jellemzői, főbb mozzanatai, következményei. A nyugat-római birodalom bukása 395 (A Római Birodalom két részre osztása) 476 (A Nyugatrómai Birodalom bukása) Személy: Traianus, Hadrianus, Diocletianus, Constantinus, Attila Fogalom: barbár, népvándorlás, limes, legio, colonus, dominatus Topográfia: Konstantinápoly

5 2. A kora középkor 2.1 A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői A középkori uradalom jellemző vonásai (pl. vár, majorság, jobbágytelek). A mezőgazdasági technika fejlődésének néhány jellemző mozzanata a X XI. században. A középkori uradalmak jellemző vonásai: az uradalom részei és az önellátó gazdálkodás, a jobbágyi viszony jellemzői, a jobbágyi szolgáltatások fajtái. A mezőgazdasági technika fejlődése: új mezőgazdasági találmányok és eljárások (nehézeke, szügyhám, háromnyomásos gazdálkodás), terményfelesleg és népesség-növekedés. 732 (poitiersi győzelem az arabok felett) 800 (Nagy Károly római császár lesz) 843 (verduni szerződés: Frank Birodalom három részre osztása) 962 (Német-római Császárság létrejötte) Személy: Klodvig, Kis Pippin, Karolingok, Nagy Károly, I. (Nagy) Ottó Fogalom: középkor, uradalom, robot, jobbágy, jobbágytelek, nyomásos gazdálkodás, hűbérúr, hűbéres, vár, grófság, hűbérbirtok, allódium Topográfia: Frank Birodalom, Arab Birodalom, Német-római Császárság, Poitiers, Aachen 2.2 Az iszlám vallás és az arab világ Az iszlám vallás kialakulás és főbb tanításai. A vallás kialakulása: Arábia társadalmi és gazdasági jellemzői, Mohamed fellépése, életének főbb eseményei. A tanítás: az öt pillér szigorú egyistenhit és a vallás gyakorlása, a Korán és a Koránon alapuló jog, az állami és az egyházi hatalom egysége. 622 (hidzsra: Mohamed menekülése Mekkából; iszlám időszámítás kezd.) Személy: Mohamed Fogalom: iszlám, kalifa, Korán Topográfia: Mekka, Cordoba, Bagdad, Arab Birodalom, Bizánc