HELYI TANTERV A NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ ÉS A KÉTTANNYELVŰ OSZTÁLYOK TÖRTÉNELEM OKTATÁSÁHOZ 9. ÉVFOLYAMON

Átírás

1 HELYI TANTERV A NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ ÉS A KÉTTANNYELVŰ OSZTÁLYOK TÖRTÉNELEM OKTATÁSÁHOZ 9. ÉVFOLYAMON ÓRASZÁM: heti 2 óra, összesen 72 óra FŐ CÉLKITŰZÉSEK: 1. A 10. évfolyam történelem tananyaga könnyebb megértésének és elsajátításának elősegítése; 2. az általános iskolai tananyag szinten tartása; 3. a középszintű érettségi követelmények kompetenciáinak megfelelő új típusú írásbeli és szóbeli feladatok megoldásának gyakoroltatása. NEM TÖREKSZÜNK TELJESSÉGRE, az őskor, az ókor és a koraközépkor történelme minden részletének megtanítására, főleg olyan anyagrészeket választottunk ki, amelyekkel szakmai és módszertani szempontból az órákon jól meg lehet mozgatni a tanulókat. A TÉMAKÖRÖK ÉS TÉMÁK SZERINTI KONKRÉT CÉLOK az iskola Helyi Pedagógiai Programja Történelem tanterv 9. évfolyam részének témaköreivel, témáival és konkrét céljaival kompatibilis. A KÖVETELMÉNYEK témakörök szerinti lebontásban a Kerettanterv követelményeivel azonosak, jelen tantervben az egyes témák, illetve óratípus megjelölések után dőlt betűvel jelölt tartalmak nem kötelezőek, csak ajánlások. AZ ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS, VALAMINT A TANESZKÖZ KIVÁLASZTÁS KRITÉRIUMAI a Helyi Pedagógiai Program Történelem tantervében szereplő leírásokkal egyezik meg. 1

2 FELADATAINK: 1. a történelemtanulás fontosságának és jelentőségének megértetése a tanulókkal; 2. a tanulók régmúlt, őskor és ókori Kelet, Görögország, Róma története, vallásai, kultúrája, valamint a zsidó és keresztény kultúra iránti érdeklődésének felkeltése; 3. a történelemtanuláshoz szükséges alapképességek és készségek elsajátíttatása és a gyakoroltatása a tanulókkal, mintegy már előre tudatosan szoktatva őket a későbbi középszintű érettségi vizsgakövetelmények kompetenciáihoz, közülük: a/ a források használatához és értékeléséhez b/ a szaknyelv elsajátíttatásához magyarul, esetleg a célnyelven c/ a térben és időben való tájékozódás elősegítéséhez és gyakoroltatásához; d/ az eseményeket alakító tényezők feltárásához; e/ valamint a történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatásához. 4. a tanulók kommunikációs készségének fejlesztése; 5. a tanulók történelemszemléletének alakítása; 6. a tanulók esztétikai igényességének, szép iránti fogékonyságának formálása, valamint 7. a tanulók pozitív személyiségvonásainak erősítése. TOVÁBBI CÉLJAINK: hozzásegíteni tanulóinkat ahhoz, hogy 1. történelmi forrásokból ( tárgyi, írásos stb. ) információkat tudjanak gyűjteni és következtetéseket megfogalmazni; 2. tudjanak képi forrásokat megadott szempontok szerint értelmezni; 3. képesek legyenek egyszerű diagramokból, grafikonokból és kronológiákból információkat gyűjteni és következtetéseket levonni; 4. képesek legyenek a tények és feltételezések megkülönböztetésére; 5. tudjanak egy korhoz kapcsolódó fogalmakat felismerni és kiválasztani; 6. képesek legyenek történelmi helyszínek azonosítására térképeken; 7. tudják a tanultakat okok és következmények szerint rendezni; 8. legyenek képesek a lényeges és a kevésbé lényeges megkülönböztetésére; 9. ki tudják magukat fejezni adottságaiknak megfelelő szinten szóban és írásban egyaránt; 10. erősíteni tudják magukban a pozitív értékek tiszteletét, az emberek iránti toleranciát, empátiát és a szociális felelősségtudatot, illetve 2

3 arra irányuló képességeiket, hogy logikusan és tárgyilagosan tudjanak érvelni és felelőséggel legyenek képesek ítéletet alkotni. JAVASOLT TANKÖNYV: TÉMAKÖRÖK, TÉMÁK: Történelem atlasz a középiskolák számára (Nemzeti Tankönyvkiadó) I. A TÖRTÉNELEM, MINT TUDOMÁNY ÉS ISKOLAI TANTÁRGY (4 óra) 1. A történelem tárgya, szereplői, a történelemtudomány és a történész fontosabb feladatai; 2. A történelem alapforrásai, 3. A történelem segédtudományai, a történelem, mint iskolai tantárgy tanulásának jelentősége; 4. Gyakorló óra: játékos betekintés a történész műhelyébe (annak bemutatása játékos formában apró példákon keresztül, miként gyűjt fontos információkat különböző tárgyi emlékekből, írásos forrásokból, vagy szellemi hagyatékokból, esetleg egyszerre mindhárom forrástípusból egy történész) II. AZ ŐSKOR (10 óra) 1. Az emberré válás 2. Az őskor és szakaszolása, az egyes szakaszok főbb jellemzői a) az őskőkor b) a középső kőkor c) az újkőkor és kiteljesedése 3. Vallás és művészet az őskorban 4. Gyakorló óra: a szaktanár által előre összeállított új típusú feladatok megoldatása az őskor témaköréből (őskori tárgyakat és eszközöket és embertípusokat ábrázoló őskori lelőhelyeket, földművelő falvakat mutató térképvázlatok, kronológiai csoportosítások elemzése) 5. Összefoglalás 6. Számonkérés (új típusú írásbeli és szóbeli feladatokkal) III. AZ ÓKORI KELET (14 óra) 1. Az első civilizáció: a sumérok 2. Az ókori Mezopotámia története (akkádok, az óbabilóniak, az asszírok) 3. Forrásfeldolgozó óra (írásos forrásszemelvényekből információk gyűjtése, következtetések levonása, forráskritika alkalmazása) 4. Egyiptom, a Nílus ajándéka 3

4 a) a kezdetektől az Óbirodalommal bezárólag b) a Középbirodalomtól az Újbirodalommal bezárólag Múzeumi óra (látogatás a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Kiállításán) A kiállítás megtekintése tárlatvezetővel vagy csoportmunkával megoldva szaktanári előkészítés után. 5. Az ókori zsidó állam a Kr.e. XVIII. és a X. század között 6. Vallás és kultúra az ókori Keleten ( többistenhit-egyistenhit, hatos számrendszer jóslás, csillagászat, építészet, termékenységi szobrok stb.) 7. Gyakorló óra: szaktanár által előre összeállított feladatok megoldása az ókori Kelet történetéből (ékírás, hieroglifák, hangjelölő írás; zikkuratok, piramisok, királysírok, héber Biblia, Tóra, Tízparancsolat stb. 8. Összefoglalás (a tankönyvi összefoglaló kérdésekkel és feladatokkal, csoportmunkával tanári irányítással) 9. Számonkérés (új típusú írásbeli vagy szóbeli feladatokkal) IV. AZ ÓKORI GÖRÖGORSZÁG (14 óra) 1. A görög történelem kezdetei (Kréta, Mükéné, átmeneti kor) Tanulói kiselőadások a knósszoszi palotáról, a labirintusról és Minótauroszról, a trójai háborúról, a trójai falóról; képi források (a lineáris A írás, a Kamaresz-vázák, a knósszoszi palota trónterme, a mükénéi Oroszlánkapu, Agamemnon halotti maszkja, a lineáris B írás, a püloszi palota trónterme rekonstrukciójának) tanulói elemzése tanári irányítással 2. A polisz születése és a görög gyarmatosítás (az archaikus kor Hellászban/Kr.e /, sajátos hellén városközpontú állam= a polisz kialakulása és két része: az asztű= az akropolisz és a városi település és a khóra= a város uralmi körzete, a mezőgazdasági művelésre alkalmas vidék) Sematikus ábraelemzés a poliszról, az anyaváros és gyarmatváros gazdasági kapcsolatairól, a görög gyarmatosítás irányainak leolvastatása a tanulókkal történelmi térképvázlatról. A poliszok fejlődésének kétféle útja. 3. Spárta az archaikus korban (Kr.e. VIII. és VI. század között) Tanulói kiselőadások a Lükurgosz-féle alkotmányról, a spártai nevelésről és életmódról Tanulói csoportmunka (gyűjtőmunka és értelmezés) a témával kapcsolatos fontos fogalmakról (a lükurgoszi alkotmány = a Rhétra, perioikosz, helóta, klarosz=klérosz, a spártai nevelés= az agógé, vének=geronok, a Taügetoszhegység, a féktelen győzni akarás = a philonika, a népgyűlés=apella, a vének tanácsa = gerúszia, felügyelők=ephoroszok, krüpteia, a lakónikus beszéd) 4. A démosz és az arisztokrácia harca Athénban 5. Gyakorló óra: Spárta és Athén társadalmának és államszervezetének összehasonlítása - sematikus ábrák - kördiagramok és 4

5 - statisztikai táblázatok - forrásszemelvények alapján, csoportmunkával 6. Görög hétköznapok, művészetek és tudományok (kiselőadásokkal, forrásszemelvény elemzéssel, képelemzéssel) 7. Összefoglalás 8. Számonkérés (új típusú írásbeli kérdésekkel ) V. AZ ÓKORI RÓMA (30 óra) 1. Róma történelmének kezdetei Tananyag feldolgozás térképvázlat feldolgozással (az ókori Itália, Róma városállama és környéke), tanulói kis előadásokkal (Kik voltak az etruszkok és mit tudunk róluk? Mit vallanak a mondák? Róma alapításáról? / az Aeneasról, s egyik utódáról, Silviusról szóló monda, a Romulusról és Rémusról szóló monda), képi elemzéssel ( Róma jelképe: a capitoliumi farkas, Servius Tullius városfalának maradványa), forrásszemelvény elemzéssel (Dionüsziosz Halikarnasszeusz: Róma népességének felosztása patríciusokra és plebejusokra) 2. Róma a királyok korában. A korai köztársaság Sematikus ábraelemzés az arisztokratikus köztársaság államrendjéről, összefoglaló táblázatelemzés Róma háborúiról és a plebejus-patricius polgárjogi küzdelemről a Kr. e. 509 és 272 között, térképvázlat elemzés Itália meghódításáról csoportmunkával 3. A pun háborúk Tanulói kiselőadások (Karthágó a Kr.e. 9. és a 3. század között; Hannibál, Róma tragikus ellenfele és Cornelius Scipio, a leleményes győző bemutatása); térkép-és csatavázlatok csoportmunkával (az első pun háború, a cannae-i csata, a második pun háború, a Földközi tenger keleti medencéjének meghódítása); forrásszemelvények elemzése (Lívius Hannibál átkelése az Alpokon /Lívius XXI / Polübiosz Történeti Könyvek XI. 19. A hollóknak nevezett eszköz (= a horgos csapóhidak); frontális osztálymunkával 4. Spartacus rabszolgaháborúja Tanulói kiselőadások (A rabszolgák helyzetéről a Kr.e. I. században; A gladiátorok. A capuai gladiátoriskoláról és vezetőjéről, Spartacusról) Filmrészlet megtekintése a gladiátorküzdelmekről, majd az óra végén az iszonyatos bosszúról (a Spartacus c, filmből) Részlet meghallgatása magnókazettáról Spartacus hadmozdulatairól, s közben azok nyomon követtetése a tanulókkal tankönyvi térképvázlaton, esetleg írásvetítőn fóliáról kimutatott tér( térképvázlat elemzés ) 5. Julius Caesar egyeduralmi kísérlete Tanulói kiselőadás Julius Caesar származásáról és politikai fellépéséről, valamint az első triumvirátus létrejötte 5

6 Tanári prelegálás térképvázlat elemzéssel összekapcsolva Julius Caesar útjáról a hatalomhoz Filmrészlet megtekintése a Julius Caesar című filmből (a köztársaság híveit irritáló politikájáról, halálának okairól és körülményeiről) 6. Az egyeduralom létrejötte augusztus tus principátusa Tanulói kiselőadások Augustus származásáról, hatalomra jutásáról; Augustus önéletrajza. Forrásfeldolgozó óra csoportmunkával (Két különböző forrás alapján történik az elemzés: - Octavianus élete alkonyán született önéletrajza és - ahogy Tacitus látta Augustus tevékenységét/ Tacitus Annales Részletek a császárkor politikai történetéből - a principatus korából Caligula és Néró bemutatása - a dominatus korából Diocletianus és Contantinus bemutatása tanulói kiselőadásokkal, forrásszemelvények elemzésével 8. Vallás az ókori Rómában Tanulói kiselőadások: 1. az egész római államot képviselő istenhármasságról: Iuppiterről, Marsról és Quirinusról; 2. Róma templomairól, szentélyeiről; 3. A papi testületekről; Tanári prelegálás az etruszk hatásról és a hellenizálódás hatásairól - új állami istenek, Juno és Minerva megjelenése; - további istenek belépése a vallásba, mint Janus, Saturnus; - befogadott etruszk és görög istenek, mint Apru, a későbbi Venus, Apollón, Hermész, a későbbi latin Mercurius és Dionüszosz, a későbbi latin Bacchus - és a vallási élet változásairól a császárkor III-IV. századában 9. A kereszténység kialakulása, tanai, terjedése és világvallássá alakulása Tanulói kiselőadások: a hellenizált Palesztináról és a hellenizált zsidó diaszpóra szerepéről, a felfokozott messiásvárásról és Keresztelő Szent János szerepéről; Filmrészletek megtekintése: Zefirelli Jézus Krisztus című filmjéből: Jézus csodatevései, Jézus/kereszténység/tanai és Jézus halála Tanári prelegálás a kereszténység Szent könyvéről, az Újszövetségről, az első őskeresztény zsidó gyülekezetekről (SIMON=PETROS=PÉTER) Forráselemző óra: Hit, remény, szeretet. Részletek az Újszövetségből Térképvázlat elemzés a kereszténység elterjedéséig a Kr. u. 476-ig 10. Római hétköznapok, ünnepek, életmód, művészetek és a szellemi élet Oktatófilm részletek megtekintése előzetes megfigyelési szempontok alapján a mindennapi életről, a hétköznapokról és ünnepekről, a családi élet jeles eseményeiről,a látványosságokról és a szórakozásról Tanulói kiselőadások a tudományokról, a művészetekről, valamint a római jogról és a római történetírásról Múzeumi óra: ókori örökségünk, Pannónia provincia. Látogatás az Aquincumi Múzeumban (a kiállítás anyagának feldolgozása a szaktanár által kiadott, irányító szempontok alapján csoportmunkával vagy tárlatvezetéssel) 6

7 11. Összefoglalás 12. Számonkérés 7