Kerettantervi órakeret 65 óra A történet kezdete Új tananyag feldolgozása. A középkor ezer éve Árpád népe

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kerettantervi órakeret 65 óra A történet kezdete 9 4 13 12. Új tananyag feldolgozása. A középkor ezer éve 10 3 13 14. Árpád népe 13 3 16 16"

Átírás

1 TÖRTÉNELEM 5.. TANMENETJAVASLAT

2 Új tananyag feldolgozása Összefoglalás, gyakorlás, ellenőrzés Teljes óraszám 74 óra Kerettantervi órakeret 65 óra A történet kezdete Hellász földjén Várostól a birodalomig az ókori Róma A középkor ezer éve Árpád népe A tanmenetjavaslatban található rövidítések magyarázata: F: fogalmak, szakkifejezések É: évszámok N: nevek T: topográfiai ismeretek ÉK: értelmező kulcsfogalmak TK: tartalmi kulcsfogalmak A kerettantervi követelményekben nem szereplő fogalmakat, neveket, évszámokat és helyszíneket dőlt betűvel jelöltük. 2

3 A TÖRTÉNET KEZDETE 1. Bevezető óra Ismerkedés a tanulócsoporttal Kő, papirusz, pergamen. A történelem forrásai A történelem forrásait egy csomópontban mutatjuk be, Mátyás királyt használva példaként. A mese, a krónika, a levél és a tárgyak forrásértékének összehasonlítása. Különbségtétel a mesebeli és a történelmi személyiség között. A pénz mint forrás: hozzanak be régi aprópénzeket, hasonlítsák össze a címereket, és rendezzék el az érméket a rajtuk található dátum szerint! Keressenek még angol eredetű szavakat! Mire használjuk őket? Őskori őseink A bibliai teremtéstörténet felidézése. A hat nap alatt és az évmilliók alatt időfogalmak összehasonlítása. Időfogalom, a múlt időbeli távolságának gyakoroltatása. Mi a különbség a négy forrásanyag között? Melyik mire jó? Az emberi és állati kommunikáció összehasonlítása. A beszéd szerepe az emberré válásban. 3. Kommunikáció A) Események, történetek elbeszélése Egy hallott vagy olvasott történet rövid összefoglalása. B) Topográfiai feladatok A földrajzi és történeti térképek közötti különbségek megfigyelése; a feladatnak megfelelő térkép kiválasztása. Tankönyvi szövegek tanulmányozása (a régészet szerepe a múlt megismerésében) D) Topográfiai feladatok Események, információk bemutatása térkép vagy térképvázlat segítségével. F: papirusz, krónika, oklevél, kódex, pergamen N: Mátyás király T: Zengg, Buda, Visegrád ÉK: történelmi idő, történelmi forrás, tény és bizonyíték TK: társadalom, kultúra F: őskor, régészet, Biblia, Homo sapiens T: Afrika, Európa, Ázsia ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás TK: életmód, társadalom 3

4 4. 3. Bölények a falon. Az őskori kultúra A térkép értelmezése. Miért nem szállítanak a Mecsekbe bakonyi kovát? Mit bizonyít a willendorfi Vénusz kőanyaga? Értelmezzék a víz alatti barlang titkát! Miért volt szárazon az őskorban a bejárata? Miért láthattak az ősemberek pingvint a Földközitengerben? Mi történt a sarki jéggel a jégkorszak után? Mit bizonyít az őskori síp? A) Kérdések és feltevések önálló megfogalmazása. Feltételezések megfogalmazása régi tárgyak céljára, használatára vonatkozóan. Az emberek hajdani és mai életmódjának összehasonlítása saját tapasztalatok, leírások és képek alapján. F: szerszámkészítés, kovakő N: willendorfi Vénusz, Aphrodité É: T: Mecsek, Földközi-tenger ÉK: történelmi idő, történelmi forrás TK: életmód, kereskedelem, gazdaság, társadalom, kultúra, vallás, többistenhit Barlangokból a falvakba Az emberi lakóhelyek típusai. Ki milyen házban lakik? Miben laknak Afrika őserdejében? Honnan származik az élelmiszer? Ma lehet találni élelmiszert az erdőben? Eszünk ma még gyűjtögetett élelmiszert? A legfontosabb újdonság, hogy nem a neolit forradalom miatt telepedtek le az emberek, hanem élelmiszerben (pl. vadászzsákmány, hal) bővelkedő területeken épültek az első állandó települések. Az élelem fogytán kezdtek a termesztésbe! Amikor már kialakult az élelemtermelés, az újabb falvak ezért jöttek létre művelhető területeken. E) A földrajzi tényezők szerepének felismerése az emberek életében Példák gyűjtése és bemutatása arról, hogy a földrajzi környezet milyen jelentős hatással volt az ott élő emberek életére. F: letelepült életmód, élelemtermelés T: magyarországi régészeti lelőhelyek (Istállós-kői barlang) ÉK: ok és következmény, tény és bizonyíték TK: életmód, gazdaság, társadalom 4

5 6. 5. Holdévektől a napévekig Időmérő eszközök gyűjtése (füzetben). Mire használható a napóra, a vízóra, a homokóra, és mik a korlátaik? Miért készültek toronyórák? Ma miért nem fontos ilyeneket építeni? Milyen időszámítási rendszereket ismertünk meg, és melyiknek mik a korlátai? Miért előnyös az, amit ma használunk? Az első városok Miért kell az öntözéshez sok embernek összefognia? Miért emelkedtek ki királyok a társadalom megszervezéséhez? Gilgames valóban létezett, de tényleg megszerezhette-e az örök élet füvét? Párhuzam Mátyás királlyal: a mese és a történelem különbsége. Miért mesélnek híres királyokról történeteket? A) Kronológiai feladatok Az évtized, évszázad, évezred, Krisztus előtt, Krisztus után, illetve a közelmúlt és régmúlt fogalmának ismerete és helyes használata. A nagy történelmi korszakok neveinek megismerése és helyes sorrendbe állítása. Számítások végzése évszámokkal. B) A források áttekintése és értékelése Az ismeretforrások előzetes áttekintése abból a szempontból, hogy milyen kérdésekre adhatnak választ. E) Az információk rendszerezése és értelmezése. Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák, vázlatok) készítése. F: Krisztus előtt, Krisztus után, évtized, évszázad, emberöltő, fáraó, csillagászat, napfogyatkozás N: Jézus Krisztus, Tutanhamon, Augustus É: Kr. e körül, Kr. e. 753, Kr. e. 776 T: Egyiptom, Nílus ÉK: történelmi idő, tény és bizonyíték TK: életmód, gazdaság, társadalom, kultúra, vallás F: ókor, öntözéses földművelés, ékírás, város, állam, adó, király, hadsereg, városfal, zikkurat, aszfalt N: Gilgames T: Mezopotámia, Babilon, Uruk, Tigris, Eufrátesz ÉK: ok és következmény, történelmi forrás TK: életmód, gazdaság, társadalom, kultúra 5

6 8. 7. A Nílus völgyében. Hétköznapok és ünnepek Hérodotosz nem azt írja, hogy Egyiptom a Nílus ajándéka, hanem azt, hogy a Delta (!) a folyó ajándéka. Mit jelent a túlvilág? Mi történik az emberrel, amikor meghal? Mit gondoltak erről az egyiptomiak? Hogyan gondoskodtak halottaikról? Ma mit gondolunk a túlvilágról? Hogyan határozza meg a halottakról való gondoskodást a mindenkori vallás? 9. Ismétlés, gyakorlás A munkafüzet feladatainak megoldása. E) Az információk rendszerezése és értelmezése. Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák, vázlatok) készítése. E) A földrajzi tényezők szerepének felismerése az emberek életében. Példák gyűjtése arról, hogy a földrajzi környezet milyen jelentős hatással volt az ott élő emberek életére. F: piramis, hieroglifa, múmia, csatorna, gémeskút, salétrom N: Amon-Ré, Ozirisz, Ízisz, Ápisz É: Kr. e körül T: Egyiptom, Nílus, Théba ÉK: történelmi idő, történelmi forrás TK: életmód, állam, egyeduralom, gazdaság, társadalom, kultúra, vallás, többistenhit Történetek a Bibliából Mi a különbség az egyistenhit és a sokistenhit között? Melyik kategóriába sorolható be a kereszténység? Mi a Biblia, miért fontos a zsidóknak és a keresztényeknek is? Miben különbözött a föníciai és a zsidó betűírás az ékírástól és a hieroglifáktól? D) Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása. Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák, vázlatok) készítése. F) Történelmi problémák felismerése és elemzése. Egy állam létrejöttének megismerése és értelmezése az okok és következmények szempontjából. F: Ószövetség, zsidó nép és vallás, héber, betűírás, Újszövetség, Paradicsom, özönvíz, tízparancsolat, filiszteusok, parittya N: Ádám, Éva, Noé, Mózes, Dávid, Salamon, József, Góliát T: Jeruzsálem, Palesztina, Fönícia, Izrael ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás TK: életmód, város, állam, kultúra, vallás, egyistenhit 6

7 7 Témák A nagy fal mögött Miben hasonlít és miben különbözik a rizs- és a gabonatermelés? Mennyiben határozza ez meg Kína fejlődését? Mi a közös Kőműves Kelemen és Vang történetében? Miben különbözik a kínai írásrendszer minden eddig megismert írástól? Vannak-e a mi írásunkban fogalomjelek? (Például: 2 lehet kettő, Zwei, two, deux stb.) =, +,. A mi betűírásunk is őriz fogalomjeleket. Kiktől vettük át a számok jelölését? Miért nagyon fontos találmány a nulla? Összefoglalás, ellenőrzés A tananyag áttekintése a megadott szempontok szerint. A munkafüzet feladatainak feldolgoztatása. Számonkérés. D) Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása. Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák, vázlatok) készítése. B) Topográfiai feladatok. A történelmi térképekről leolvasható információk azonosítása és értelmezése. A történelmi korszakok vizsgálatához és összehasonlításához használható szempontok (pl. a politikai hatalom jellege és gyakorlásának módja, gazdasági élet, társadalmi rétegek, mindennapi élet, kultúra, vallás) ismerete és használata. A) Kronológiai feladatok. Egyszerű időszalag készítése. F: buddhizmus, Selyemút, kínai nagy fal N: Csin császár, Buddha É: Kr. e körül T: Kína, Sárga-folyó, Indus, India ÉK: történelmi idő, történelmi forrás, tény és bizonyíték TK: életmód, állam, egyeduralom, gazdaság, társadalom, kultúra, vallás, többistenhit F: őskor, ókor, régészet, szerszámkészítés, öntözéses földművelés, Kr. e., Kr. u., évtized, évszázad, emberöltő, fáraó, piramis, hieroglifa, ékírás, betűírás, múmia, Biblia, Ószövetség, héber, zsidó vallás N: Ádám, Éva, Noé, Mózes, Dávid, Salamon É: Kr. e körül (az Egyiptomi Birodalom egyesítése) T: ókori Kelet, Egyiptom, Nílus, Jeruzsálem, Mezopotámia, Kína ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény, történelmi forrás, TK: életmód, kereskedelem, város, állam, egyeduralom, gazdaság, társadalom, kultúra, vallás, egy- és többistenhit

8 HELLÁSZ FÖLDJÉN Miről mesélnek az ókori görög mítoszok? Olümposztól Olümpiáig A lecke célja a mitikus gondolkodás bemutatása a trójai háború és a Minótaurosz történet alapján. El kell különíteni a mesét, a mítoszt és a történelmet. A mítoszokban istenek is szerepelnek. Bizonyíték-e a trójai vár vagy a knósszoszi palota megtalálása a mítoszok valóságtartalmára? Melyik volt előbb, Trója vára, vagy a róla szóló mítosz? Melyik lehetett előbb, Déva vára vagy Kőműves Kelemen története? A lecke célja a görög istenvilág, valamint az istenek kultuszának bemutatása. Az istenek és a szentélyek specializációja. A hűtőszekrény előtti világban az állatáldozatok komoly közösségteremtő funkcióval rendelkeztek. A tyúkot a Kr. e. 6. században ismerték meg, ezért még nem volt elterjedt. Egy családnak egy birka sok lett volna egy napra. Ezért a közösség vágott birkát. A lecke második része bemutatja az ókori olümpiákat, lehetőséget adva a maiakkal való összehasonlításra. A versenyszellem bemutatása (drámai versenyek is voltak). A) A források kritikus kezelése- A fikció megkülönböztetése az igaz történettől. B) Emberi magatartások és döntések megfigyelése- A történelmi hősök tulajdonságainak és tetteinek összehasonlítása. Vizuális rendezők (táblázatok, vázlatok) készítése. B) A források áttekintése és értékelése. Az ismeretforrások előzetes áttekintése abból a szempontból, hogy milyen kérdésekre adhatnak választ. F: mítosz, mitológia, labirintus, trójai faló N: Zeusz, Minótaurosz, Ariadné, Heléné, Homérosz É: T: Knósszosz, Trója, Kréta ÉK: ok és következmény, jelentőség TK: társadalom, vallás F: olimpia, szentély, áldozat, jósda, öttusa É: Kr. e T: Hellász, Olümposz, Delphoi ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, jelentőség TK: társadalom, életmód, vallás 8

9 16. Az ég, a tenger és az alvilág urai (Olvasmány) Hétköznapok Athénban és Spártában A cél az egyes istenek bemutatása. Miért volt ilyen sok istenük a görögöknek? Melyik isten mivel foglalkozott? Miért volt külön istennője a szerelemnek, és miért nő volt? Hogyan fejezi ki Athéné születése, hogy ő lesz a bölcsesség istennője? Mire volt jó egy jósda? Vannak-e ma jósok? Hihetünk-e nekik? A cél a görög társadalom főbb rétegei, a gazdag és szegény polgárok, valamint a rabszolgák és a helóták rétegeinek bemutatása. Két fontos információt ki kell emelni. Az egyik az, hogy soha sem létezett vagyoni egyenlőség, még Spártában sem: ezt bizonyítják a gazdag versenyistálló-tulajdonosok. A közös étkezésekről szóló forrás (Xenophón) is utal a gazdagokra. A másik különbség az, hogy a helóta nem rabszolga, nem lehetett eladni vagy megvenni. A birtokkal lehetett örökölni, mint a röghöz kötött jobbágyokat. A helóták a szabadok és a rabszolgák között álltak. Az athéni szegények a sakktábla alaprajzú kikötői városrészben, egyenlő telkeken épült házakban laktak. D) Ismeretszerzés másodlagos forrásokból. A szereplők tulajdonságainak, döntéseinek, tetteinek bemutatása és jellemzése. E) Az információk rendszerezése és értelmezése. Egy adott kérdés megválaszolása szempontjából lényeges információk felismerése és kiválogatása a forrásokból. F) A történelmi kulcsfogalmak ismerete és alkalmazása. A tanult történelmi fogalmak értelmezése a konkrét példák alapján és segítségével. F: múzsák N: Zeusz, Héra, Athéné, Apollón, Aphrodité, Dionüszosz T: Athén, Délosz ÉK: jelentőség TK: életmód, vallás F: városállam, népgyűlés, (rab)szolga, polgár, polgárjog, agóra, vének tanácsa, népgyűlés T: Balkán-félsziget, Athén, Spárta ÉK: történelmi idő, ok és következmény, jelentőség TK: társadalom, társadalmi csoportok, életmód, városállam, gazdaság, termelés, királyság 9

10 Családban vagy csapatban? Nevelés az ókori Hellászban A görög perzsa háborúk hősei A lecke célja a görög gyermek- és ifjúkor bemutatása, utalva a fiúk és lányok nevelésének, valamint az athéni és spártai szokások különbségének bemutatására. Fontos az írástanulás ábécé-mondogatós formája. A görögök ezzel a módszerrel néhány nap alatt megtanultak írni-olvasni. Athénban nem létezett államilag szervezett oktatás, Spártában igen. A fejezet célja, hogy képet adjon a görög perzsa háborúk két szakaszáról. Újdonság a marathóni csata bemutatásában, hogy a perzsa lovasság nem volt távol. Miltiadészék hosszú rohamát csak az magyarázhatja meg, hogy a lovasság oldaltámadását csak így tudták elkerülni. A perzsa nyilak 200 méternél nem lőttek messzebbre, a nyilak miatt nem kellett volna 1,5 km-t futni. Fontos a marathóni futó legenda voltának beláttatása. A görögök győzelmeinek egyik oka volt a korszerűbb fegyverzet, a begyakorolt hadmozdulatok és az egységes parancsnoki nyelv. A perzsa oldalon harcoló népek fegyverzete eltérő volt, és egymás nyelvét sem értették, így a parancsokat sem. Az emberek hajdani és mai életmódjának összehasonlítása saját tapasztalatok, elbeszélések, leírások és képek alapján. B) Emberi magatartások és döntések megfigyelése Egyes történelmi szereplők döntéseinek elemzése: célok, rendelkezésre álló információk, megfontolások, feltételezések, személyes motívumok. B) Topográfiai feladatok A történelmi térképekről leolvasható információk azonosítása és értelmezése. F: hozomány, olajfa koszorú, papirusz ÉK: változás és folytonosság, jelentőség TK: társadalom, társadalmi csoportok, életmód F: perzsa nagykirály, nehézfegyverzetű, flotta N: Miltiadész, Themisztoklész É: Kr. e. 490 T: Perzsa Birodalom, Marathón, Attika, Thermopülai-szoros, Szalamisz ÉK: történelmi idő, ok és következmény, jelentőség TK: városállam, birodalom, háborúk 10

11 20. Barátok és ellenségek (Olvasmány) Az olvasmány célja annak bemutatása, hogy ellenfelek (pl. Athén és Spárta) is köthetnek szövetséget, támogathatják egymást, ha kívülről közös veszély (perzsák) fenyegeti őket. Tudni kell, hogy a perzsák oldalán is harcoltak görögök, akiknek a városait a perzsák korábban elfoglalták. Vitassák meg, mit érezhetett egy ilyen görög a szalamiszi csatában! Athén virágkora A lecke célja a demokrácia működésének bemutatása Periklész korában. Fontos Athén és Spárta szövetségi rendszerének különbsége (tengeri, illetve szárazföldi). Miért nem szeretett Spárta hosszú távú hadjáratokat vezetni? Fontos, hogy a cserépszavazást Themisztoklész vezette be Kr. e ben, és célja nem a türanniszra törők, hanem Themisztoklész politikai ellenfeleinek vértelen eltávolítása volt. A cserépszavazás preventív intézkedés volt, nem büntetés. Miért nem sorsolták a hadvezéreket? A baglyos pénz mint a kor dollárja. Fontos bemutatni, miért volt szükség a szegényekre Athén háborúiban, és ez hogyan vezetett a demokráciához! F) Történelmi problémák felismerése és elemzése. Információk gyűjtése és mérlegelése egyegy történelmi esemény vagy döntés hátterének megismeréséhez. B) Emberi magatartások és döntések megfigyelése. Önálló vélemény megfogalmazása eseményekről, jelenségekről és személyekről. B) Topográfiai feladatok. A történelmi térképekről leolvasható információk azonosítása és értelmezése. F: szövetség, egyezmény, békekötés ÉK: ok és következmény, jelentőség TK: társadalom, életmód, városállamok F: Akropolisz, Parthenón, cserépszavazás, napidíj, démosz, arisztokrata N: Periklész, Athéné É: Kr. e. 5. század közepe T: Peloponnészosz, Égei-tenger ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény, jelentőség TK: társadalom, társadalmi csoportok, életmód, gazdaság, termelés, városállam, demokrácia 11

12 12 Témák 22. Ismétlés, gyakorlás A munkafüzet feladatainak megoldása Költők, szobrászok, tudósok A lecke célja a görög művészet és tudomány néhány eredményének bemutatása, hangsúlyozva, mennyiben szolgálnak alapjául mai művészetünknek és tudományunknak. Thalész és a Thalész-tétel (nem Thálesz!). Fontos bemutatni, hogy a görög vallás semmiben sem korlátozta a tudományos kutatást, ezért fejlődhettek gyorsan a tudományok.a történettudomány és a mítoszok különbsége Hérodotosz példáján A világhódító Philipposz és Nagy Sándor hódításai eleinte zsákmányszerzésre irányultak. A hirtelen létrejött birodalom nem volt egységes, ezért darabjaira hullott. A perzsa kincsekből új civilizáció, a hellenisztikus világ épült ki. A keleti és nyugati kultúra összeolvadása, a görög nyelv közvetítőként való elterjedése egészen Indiáig a tudományok soha nem ismert fejlődését tette lehetővé. Kialakultak a hatalmas könyvtárak és az államilag finanszírozott kutatóközpontok (Alexandria: Muszeion, Pergamon). Azt, hogy ma ismerjük Homérosz és Szophoklész műveit, e könyvtárak kutatóinak, filológusainak köszönhető. Ez a folyamat tette lehetővé, hogy évszázadokkal később a görög nyelvű zsidók között kialakulhatott a kereszténység. A) Kérdések és feltevések önálló megfogalmazása. Személyes érdeklődésen alapuló kérdések megfogalmazása. B) A források áttekintése és értékelése. Az ismeretforrások előzetes áttekintése abból a szempontból, hogy milyen kérdésekre adhatnak választ. B) Emberi magatartások és döntések megfigyelése. Egyes történelmi szereplők döntéseinek elemzése: célok, rendelkezésre álló információk, megfontolások, feltételezések, személyes motívumok. 3. Kommunikáció F) Beszélgetés és vita. A történelmi hősök tulajdonságainak és tetteinek értékelése. F: rekonstrukció N: Homérosz, Dionüszosz, Thalész, Pheidiasz, Platón, Hérodotosz, Hippokratész ÉK: változás és folytonosság, jelentőség TK: társadalom, életmód, vallás, kultúra F: makedón, falanx N: II. Philipposz, Nagy Sándor, Arisztotelész T: Nagy Sándor hódításai (Szíriától Indiáig, Perzsiától Egyiptomig) ÉK: történelmi idő, ok és következmény, jelentőség TK: állam, birodalom

13 13 Témák Összefoglalás, ellenőrzés A tananyag áttekintése a megadott szempontok szerint. A munkafüzet feladatainak feldolgoztatása. Számonkérés Történetek Róma alapításáról és harcairól A történelmi korszakok vizsgálatához és összehasonlításához használható szempontok (pl. a politikai hatalom jellege és gyakorlásának módja, gazdasági élet, társadalmi rétegek, a mindennapi élet (kultúra, vallás) ismerete. A) Kronológiai feladatok. Egyszerű időszalag készítése. VÁROSTÓL A BIRODALOMIG AZ ÓKORI RÓMA A mítosz és a valóság Róma alapításában. Mi a közös Romulus és Mózes történetében? Nevelhetett-e farkas embergyereket (Maugli igaz történeten alapul-e)? Bizonyíthatja-e Maugli Romulus történetiségét? Miért szűnt meg a királyság Rómában, és miért nem egy konzult választottak? Fontos a gyomor elleni lázadás értelmezése. Miben hasonlítanak a patríciusok a gyomorhoz? Miért volt szükség a szegényekre? Miért csak köztársaság alakult ki Rómában, és nem demokrácia, mint Athénban? Miért voltak érdekeltek a hódításban a szegények? A) A források kritikus kezelése. A fikció megkülönböztetése az igaz történettől. F) Történelmi problémák felismerése és elemzése Az első (város)államok létrejöttének megismerése és értelmezése az okok és következmények szempontjából. F: mítosz, városállam, olimpia, népgyűlés, Akropolisz N: Zeusz, Periklész, Nagy Sándor É: Kr. e. 776 (az első feljegyzett olimpiai játékok), Kr. e. 490 (a marathóni csata), Kr. e. 5. század közepe (Athén fénykora) T: Balkán-félsziget, Olümposz, Athén, Spárta, Perzsa Birodalom, Marathón ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény, jelentőség TK: társadalom, társadalmi csoportok, életmód, városállam, gazdaság, termelés, birodalom, demokrácia, királyság, vallás, kultúra F: legio, senatus, consul, köztársaság N: Romulus, Remus, Mucius Scaevola É: Kr. e. 753 T: Itáliai félsziget, Róma, Tiberis ÉK: történelmi idő, ok és következmény, jelentőség TK: társadalom, társadalmi csoportok, életmód, városállam, királyság, köztársaság

14 A római sas szárnyalni kezd A pun háborúk és következményeik bemutatása. Új jelenség az első provincia megalapítása. Miben különbözött egy provincia helyzete egy itáliai városétól? Miért törekedtek a római hadvezérek újabb hódításokra? Ismételjük át, miért örültek a szegények a hódításoknak! Hannibál zseniális katona volt, 16 évig nem tudták Itáliából kiverni, mégis biztos bukásra volt ítélve. Miért? Hogy lehet, hogy a rómaiak is nagy hadvezérnek nevezik Hannibált? Jogos volt-e Karthágó elpusztítása a rómaiak részéről? A polgárháborúk kora A lecke célja annak bemutatása, miért kellett átállni a zsoldoshadseregre (elfogytak a parasztkatonák a hosszú hadjáratok alatt tönkrement birtokaik miatt), és ez miért eredményezte azt, hogy a hadsereg nem az államot, hanem az egymással rivális hadvezéreket szolgálta. Mi volt Caesar célja, és hogyan tudta ezt elérni? Jogosan vádolták-e meg Brutusék, hogy király akart lenni? Lehetőség van bemutatni a Julianus és a Gergely-naptárat. 3. Kommunikáció A) Események, történetek elbeszélése. Egy történelmi eseménysorozat bemutatása az események közötti összefüggések, az okok és következmények bemutatásával együtt. C) Rajzok, modellek, makettek és tárgyak készítése. Rajzos illusztrációk készítése történetekhez. B) Topográfiai feladatok. Az események helyszíneinek megkeresése térképen. B) Emberi magatartások és döntések megfigyelése. Egy társadalmi vagy politikai reformer életének megismerése és bemutatása abból a szempontból, hogy mit és miért akart megreformálni, és mennyire sikerült a reformjait megvalósítani. 3. Kommunikáció F) Beszélgetés és vita. Koherens érvelés, bizonyítás és cáfolás a különböző bizonyítékokból szerzett információk alapján. F: provincia, punok, csapóhíd, hadisarc N: Hannibál, Dido, Aeneas, Scipio É: Kr. e.202 T: Karthágó, Szicília, Hispánia, Alpok, Zama ÉK: történelmi idő, ok és következmény TK: gazdaság, birodalom F: germán, gladiátor, konzul, polgárháború N: Iulius Caesar, Spartacus, Pompeius, Kleopátra, Brutus, Octavianus É: Kr. e. 1. század, Kr. e. 44. március idusa T: Római Birodalom, Capua, Rubicon folyó, Gallia ÉK: ok és következmény, jelentőség TK: birodalom, egyeduralom, köztársaság 14

15 Császárok a birodalom élén Augustus katonai diktatúrát épített ki, mint ahogy már Caesar is ezt tette. A császárkor végig katonai diktatúra volt, eleinte több, később kevesebb köztársasági látszattal (senatus, népgyűlés, consulok). Nem volt jó hadvezér, mint Caesar, de jól választotta meg hadvezéreit (Agrippa, Tiberius). A tartós béke, a virágzó gazdaság édesítette meg a szabadság elvesztését. Népszerűségét gladiátorjátékokkal, pénz- és gabonaosztásokkal is növelte. Ezeket mind felsorolta végrendeletében, ami alapján úgy tűnik, felvásárolta a polgárok szabadságát. Olyan szilárd rendszert hozott létre, amelyet Caligula és Nero ámokfutása sem tudott összeomlasztani. Ennek az is az oka, hogy Rómában vezettek be rémuralmat, de ebből pl. Alexandriában mit sem érzékeltek. Traianus példáján be lehet mutatni, hogy Mezopotámia meghódítása fölösleges volt, mert megtartása többe került, mint a befolyó adók. A birodalmaknak van ideális méretük, ha azt meghaladják (mint pl. Nagy Sándor vagy Attila birodalma), széthullanak, összeomlanak. 31. Ismétlés, gyakorlás A munkafüzet feladatainak megoldása. B) Emberi magatartások és döntések megfigyelése. A történelmi hősök tetteinek megbeszélése abból a szempontból, hogy milyen feladatokkal és problémákkal kellett szembenézniük, és azokat hogyan oldották meg, illetve, hogy a tetteik milyen hatással voltak a többi ember életére. A tanulságok levonása történelmi személyek tettei alapján. B) Topográfiai feladatok. Történelmi változások azonosítása és bemutatása térképek segítségével. F: császár N: Augustus, Antonius, Tiberius, Caligula, Nero, Trajanus, Marcus Aurelius, Horatius T: Pannonia, Dacia ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, jelentőség TK: életmód, birodalom, egyeduralom, császárság 15

16 Séta a császárkori Rómában 33. Bérházak, villák és lakóik (Olvasmány) Róma városának, a római polgárok életének bemutatása. Róma híres antik emlékei. A feliratok forrásértéke. A rómaiak kettős (görög-latin) könyvtárai. Róma a görög műveltséget terjeszti el nyugaton. A rómaiak lakókörülményei szélsőségesen különböztek egymástól. A császárok, az előkelők luxuspalotákban, az egyszerű emberek nyomorúságos, emeletes bérházakban laktak. A szegény emberek is kifőzdékben ettek, mert lakásaikban nem tudtak főzni. Tisztálkodni közfürdőkbe jártak ingyen. B) A források áttekintése és értékelése. A rendelkezésre álló ismeretforrások csoportosítása tartalmuk és típusuk szerint. 3. Kommunikáció E) IKT-használat. Információk és adatok gyűjtése az interneten elérhető forrásokból. D) Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása. Egymástól jelentős mértékben eltérő életmódot folytató közösségek életét bemutató képek összehasonlítása. F: vízvezeték, diadalív, Capitolium, Forum Romanum, Colosseum, Circus Maximus, Pantheon N: Jupiter, Suetonius, Vergilius, Marcus Agrippa, Livius, Plinius ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, jelentőség TK: társadalom, életmód, város, kultúra F: bérház, villa, közfürdő ÉK: változás és folytonosság, ok és következmény, jelentőség TK: társadalom, társadalmi csoportok, életmód, város 16

17 17 Témák Élet a Római Birodalomban Római emlékek hazánk területén A Római Birodalom városok hálózatából állt. A városok korlátozott önkormányzattal rendelkeztek, és irányították a körülöttük elterülő vidéket. A városokat a provinciák központjából, a provinciákat Rómából irányították. Ehhez a rendszerhez meglepően kevés állami hivatalnokra volt szükség, hiszen a helyi ügyekben helyi szinten döntöttek. A vízvezetékeket és az úthálózatot Róma segítségével építették ki. A provinciák lakói romanizálódtak, ami a latin nyelv és a latin által közvetített görög kultúra átvételét jelentette. Ugyanakkor a rómaiak is átvettek a meghódított népektől alapvető szokásokat, ilyen a görög kultúra, a keleti vallások és maga a kereszténység. A romanizáció kölcsönös folyamat volt. A lecke célja Pannonia római örökségének bemutatása. Ez egyrészt földrajzi nevekben (Duna, Dráva, Rába), másrészt épített és tárgyi emlékekben nyilvánul meg. Szerencsés lenne egy római kiállítással rendelkező múzeum felkeresése, feldolgozása. A Duna stratégiai szerepe a szállításban. A Borostyánkő út. A víziorgona. A pécsi keresztény sírkamrák. A téglabélyegek feliratainak forrásértéke (legiók mozgásának emléke). Az emberek hajdani és mai életmódjának összehasonlítása saját tapasztalatok, elbeszélések, leírások és képek alapján. B) Topográfiai feladatok. A történelmi térképekről leolvasható információk azonosítása és értelmezése. C) Ismeretszerzés elsődleges forrásokból. Múzeumlátogatás. D) Történeti események és jelenségek megfigyelése. Példák alapján annak bemutatása, hogy milyen szempontok és tényezők játszanak szerepet abban, hogy az emberi közösségek és népek hol települnek le tartósan. B) A történelmi térképekről leolvasható információk azonosítása és értelmezése. F: helytartó, barbár, őrtorony, közkút, romanizáció, kereszténység T: a Római Birodalom a császárkorban ÉK: változás és folytonosság, ok és következmény, jelentőség TK: társadalom, életmód, város, gazdaság, termelés, birodalom, császárság, vallás F: amfiteátrum, Borostyánkő út, kelták T: Aquincum, Pannonia, Savaria ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, jelentőség TK: társadalom, társadalmi csoportok, életmód, város, gazdaság

18 18 Témák 36. Tábori élet a római hadseregben (Olvasmány) 37. Oktatás az ókori Rómában (Olvasmány) Minden római katonai tábor egyforma mintára készült, így a katonák bárhol kiismerték magukat. A katonáskodás mint a polgárjoghoz vezető út. A katonáskodás lehetősége a szegény emberek számára. A katonaság szerepe a latin nyelv elterjedésében. A római gyermekkor és iskola. A görög és a római oktatás összehasonlítása: miben különbözött a mai oktatástól? Római gyermekjátékok. Fontos hangsúlyozni, hogy a lányok is tanulhattak, akár orvosnők is lehettek (sok orvosnő-feliratot ismerünk). Miért adták korán férjhez a lányokat? Betlehemi történet Jézus története és a kereszténység kialakulása. Ószövetség és Újszövetség. Jézus tanításai. A szeretet vallása. A főpapok meg akarják védeni Jézus tanításaitól saját hagyományukat. A nagytanács elítélte, a rómaiak keresztre feszítették Jézust. A kereszt rabszolgák és bűnözők megalázó kivégzési módja volt. A korai keresztények számára nem a kereszt volt szimbólum, hanem a hal, mert a görög hal (ikhthüsz) szót adják ki a Jézus Krisztus Isten fia, megváltó kezdőbetűi. Csak az 5. században kezdik használni a keresztet, mint jelképet. A keresztény szó Krisztus nevéből, nem a keresztből származik. D) Ismeretszerzés másodlagos forrásokból. Történelmi ismertető vagy magyarázó szöveg lényegének összefoglalása; kérdések megválaszolása, események bemutatása. D) Ismeretszerzés másodlagos forrásokból. Médiahasználat (könyvtár): információk gyűjtése megadott témákról. D) Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása. Történelmi korok és kultúrák közötti hasonlóságok és különbségek keresése. B) Emberi magatartások és döntések megfigyelése. A történelmi hősök tetteinek megbeszélése abból a szempontból, hogy milyen feladatokkal és problémákkal kellett szembenézniük és azokat hogyan oldották meg, illetve, hogy a tetteik milyen hatással voltak a többi ember életére. B) Topográfiai feladatok. Események, információk bemutatása térkép vagy térképvázlat segítségével. F: veterán, zsold ÉK: ok és következmény, jelentőség TK: társadalmi csoportok, életmód F: írótábla, íróvessző, stílus ÉK: változás és folytonosság, jelentőség TK: társadalom, társadalmi csoportok, életmód F: Újszövetség, evangélium, népszámlálás, napkeleti bölcsek, apostolok N: Jézus, Mária, József, Heródes, Pilátus, Keresztelő Szent János T: Júdea, Betlehem, Názáret ÉK: változás és folytonosság, ok és következmény, jelentőség TK: társadalom, birodalom, vallás

19 19 Témák A keresztény vértanúktól a keresztény császárokig 40. Világvallások (Olvasmány) Pál apostol a pogányok között terjeszti a kereszténységet, ami elindul a világvallássá válás útján. Nero (nem Néró, hanem Nero!) keresztényüldözésétől Diocletianusig kisebb-nagyobb szünetekkel üldözték a kereszténységet. A vallások iránt toleráns rómaiak haragját az váltotta ki, hogy a keresztények nem fogadták el más vallások, pl. a római kultusz létét, és nem mutattak be áldozatot a császárszobrok előtt. A megváltás hite azonban gyorsan terjedt eleinte a görög nyelvű szegények (az Újszövetség nyelve görög), majd a nagyobb városok lakói között. A pogány szó (paganus) eredetileg falusit jelentett, mert a kis falvakba később jutott csak el a kereszténység. Konstantin engedélyezi, utódai államvallássá teszik a kereszténységet, és betiltják, majd üldözni kezdik a többi vallást. Sokféle vallás van a Földön, de néhányat világvallásnak nevezünk. Ezeket több nép tekinti sajátjának, és a világ legtöbb országában megtalálhatók. A legnagyobb világvallás a kereszténység. A vallásüldözések ritkulnak, de nem tűntek el a világból. B) A források áttekintése és értékelése. Az ismeretforrások előzetes áttekintése abból a szempontból, hogy milyen kérdésekre adhatnak választ. A változások okainak és következményeinek számbavétele és kiértékelése. A) Kronológiai feladatok. Egy történet eseményeinek helyes sorrendbe állítása. D) Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása. Az információk elhelyezése nagyobb összefüggésrendszerben azokra az ismeretekre támaszkodva, amelyekkel már az adott eseményre, korszakra, illetve a hasonló történelmi szituációkra vonatkozóan rendelkezünk. F: mártír, pogány, püspök, pápa N: Pál apostol, Péter, Nagy Konstantin ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény, jelentőség TK: társadalmi csoportok, életmód, birodalom, császárság, vallás, vallásüldözés F: világvallás, kereszténység, iszlám, hinduizmus, zsidó vallás, vallásháború, minaret N: Jézus, Mohamed, Buddha ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, jelentőség TK: társadalom, életmód, vallás, vallásüldözés

20 20 Témák Birodalmak A birodalmak több ország egyesítésével jönnek létre. Vannak lassan kialakuló és sokáig fennálló birodalmak (pl. a Római Birodalom), és vannak gyorsan létrejövő, de hamar összeomló birodalmak is (Nagy Sándor birodalma, Hun Birodalom). Ezek okait vizsgálja a lecke. A birodalmak fennmaradásában fontos szerepet játszik a területek közötti szervezett kommunikáció, az utak építése. A belső meggyengülés lehetővé teszi új hódítók számára a birodalom megdöntését A Római Birodalom bukása Róma bukásában a birodalom irányításának nehézségei (két részre osztás, a két részbirodalom ellentétes érdekei, egymás elleni harcai) és a népvándorlás népmozgalmai játszottak meghatározó szerepet. A Római Birodalom végig befogadó volt, újabb és újabb népek váltak a provinciákban rómaivá. A germánokat azonban olyan gyorsan és olyan tömegesen fogadták be, hogy megtartották saját szokásaikat, törvényeiket, a birodalmat nem tekintették hazájuknak. Szükség volt rájuk a hadseregben, pl. a hunok ellen, de hadvezér-királyaik rendre Róma ellen fordultak, míg végül egyszerűen letették a trónról Róma utolsó császárát. Fontos kiemelni a római források elfogult és ellenséges Attila-képét. Különböző korokban és földrajzi területeken lejátszódó történelmi változások összehasonlítása. A) Kronológiai feladatok. Példák gyűjtése és összehasonlítása a múlt eseményeinek korszakolására (pl. a birodalmak felemelkedésének kora). A változások okainak és következményeinek számbavétele és kiértékelése. 3. Kommunikáció A) Események, történetek elbeszélése. Egy történelmi esemény vagy eseménysorozat bemutatása az események közötti összefüggések, az okok és következmények bemutatásával együtt. F) Beszélgetés és vita. Egymástól eltérő tartalmú történelmi interpretációk megvitatása: nézőpontok, felhasznált források. F: fáklyatávíró ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény, jelentőség TK: birodalom F: népvándorlás, vandálok N: Attila, Romulus Augustulus É: Kr. u. 476 T: Konstantinápoly ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény TK: társadalmi csoportok, város, birodalom

21 43. Összegzés, gyakorlás A munkafüzet feladatainak megoldása Összefoglalás, ellenőrzés A tananyag áttekintése a megadott szempontok szerint. A munkafüzet feladatainak feldolgoztatása. Számonkérés. A történelmi korszakok vizsgálatához és összehasonlításához használható szempontok (pl. a politikai hatalom jellege és gyakorlásának módja, gazdasági élet, társadalmi rétegek, mindennapi élet, kultúra, vallás) ismerete és használata. A) Kronológiai feladatok. Egyszerű időszalag készítése. F: legio, rabszolga, provincia, jeruzsálemi szentély, Újszövetség, diaszpóra, népvándorlás N: Romulus, Hannibál, Iulius Caesar, Augustus, Jézus, Mária, József, Attila É: Kr. e. 753 (Róma alapítása), Kr. u. 476 (a Nyugatrómai Birodalom bukása, az ókor vége) T: Itáliai félsziget, Róma, Karthágó, Szicília, Római Birodalom, Pannonia, Aquincum, Iudea, Betlehem, Jeruzsálem ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény, jelentőség TK: társadalom, társadalmi csoportok, életmód, város, gazdaság, termelés, állam, birodalom, egyeduralom, demokrácia, királyság, köztársaság, császárság, vallás, vallásüldözés 21

22 A KÖZÉPKOR EZER ÉVE Európa a középkor kezdetén A Nyugatrómai Birodalom bukása az ókor végét és a középkor kezdetét jelöli. Ismételjük át az eddig tanult nagy történelmi korszakokat és korszakhatárokat! Európa kétpólusúvá vált, nyugaton barbár germán államok jöttek létre, keleten azonban fennmaradt a Keletrómai Birodalom, amit a modern történettudomány Bizánci Császárságnak nevez. Fontos, hogy ez egy modern elnevezés, a bizánciak a középkorban magukat rómaiaknak nevezték. Bizáncnál emeljük ki a kontinuitást: Konstantinápoly a második Róma, a bizánci császár pedig az ókori római császárok örököse, emiatt a középkorban a bizánci császárok tekintélyben mindig a többi uralkodó felett álltak. Hasonlítsuk össze a barbár germán államokat a Bizánci Császársággal! Fókuszáljunk elsősorban a különbségekre, de hangsúlyozzuk ki, hogy a kereszténység összekötötte Európa nyugati és keleti részeit, hisz a barbár uralkodók is kereszténnyé váltak. Milyen különbségek voltak a középkori és a mai véleményalkotási szabadság között? Miért voltak akkoriban vitathatatlanok a zsinati döntések? Miért számítottak bűnösnek az eretnekek? Vannak-e a modern korban vitathatatlannak kikiáltott kérdések? A fejlődő és a válságos periódusok megkülönböztetése egymástól; a fejlődésben és a válságban közrejátszó okok és tényezők azonosítása; ezek okokozati összefüggésbe állítása. B) Topográfiai feladatok. Történelmi változások azonosítása és bemutatása térképek segítségével. F: középkor, eretnek, vallási intolerancia, frankok, szászok, Hagia Sophia, zsinat, arany solidus N: Justinianus T: Bizánci Császárság ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény, történelmi forrás TK: társadalmi csoportok, életmód, császárság, birodalom, vallás, politika, város, kultúra

23 A frankok királya császár lesz Miért lehetett császár egy frank (germán) uralkodó, Nagy Károly? Sikeres hadjárataival birodalmat hozott létre és elterjesztette a keresztény hitet a még pogány törzsek között, továbbá a pápának is a legfontosabb szövetségesévé vált. (Bizánc hatalma ekkoriban lehanyatlott, trónján egy nő ült.) A frank államszervezet felépítésének megismerése segíti majd Szent István államalapításának könnyebb megértését is (grófságok-vármegyék, grófok-ispánok, püspökségek alapítása). A hűbéri lánc fogalma megtanítja a középkori társadalom hierarchikus felépítését, és megérteti működésének mozgatórugóit, valamint hangsúlyozza a föld fontosságát a középkori világban. A lecke tárgyalja, miként alakultak ki a mai Nyugat-Európa két legfontosabb államának (Németországnak és Franciaországnak) középkori előzményei. F) A történelmi kulcsfogalmak ismerete és alkalmazása. A történelmi fogalmak helyes használata. Egy korszakon belül lezajlott változások bemutatása különböző szempontok szerint (politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális; helyi, regionális, globális; gyors, lassú, rövid távú, hosszú távú). F: hűbérúr, hűbéres, hűbéri lánc, hűbéreskü, grófság, gróf, hét választófejedelem. N: Nagy Károly É: Kr. u. 800 T: Frank Birodalom, Aachen. Francia Királyság, Német-római Császárság ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény, történelmi forrás TK: társadalmi csoportok, életmód, politika, államforma, birodalom, kultúra 23

24 Az iszlám: új vallás és birodalom születik Eddig két egyistenhívő vallásról tanultak a gyerekek (zsidóság és kereszténység), a lecke a legfiatalabb monoteista világvallást, az iszlámot mutatja be, amelyet Mohamed próféta hozott létre, és amely egy hatalmas birodalom szellemi alapjává vált. Milyen mitikus és milyen valós elemek vannak Mohamed próféta történetében? Milyen indíttatásból alapított új vallást? Emeljük ki a lecke feldolgozása közben a hasonlóságokat és a különbségeket is a keresztény és az iszlám vallás között! A muszlimok hite mellett a kultúrájukról is leírást ad a lecke. Különösen nagy jelentőséggel bírnak az európai kultúrtörténet nézőpontjából a valójában indiai eredetű, ám Európába iszlám közvetítéssel eljutó arab számok, valamint a muszlim szerzők által lefordított és az utókorra hagyományozott ókori görög munkák. E) Az információk rendszerezése és értelmezése. Az információk csoportosítása az esemény, tevékenység vagy jelenség típusa szerint: társadalmi, politikai, gazdasági, tudományos, kulturális, vallási. B) Emberi magatartások és döntések megfigyelése. Egy társadalmi, vallási reformer életének megismerése és bemutatása abból a szempontból, hogy mit és miért akart megreformálni, mennyire sikerült a reformjait megvalósítani. F: iszlám, Korán, kalifa, legenda, mecset, minaret, müezzin, Alhambra, muszlim,, Kába-kő N: Mohamed, Gábriel arkangyal, Allah É: 622 (Mohamed futása ) T: Mekka, Arab Birodalom ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrás TK: társadalom, életmód, város, vallás, birodalom, kultúra 24

25 25 Témák Földesurak és jobbágyok A középkor két legfontosabb társadalmi rétegének, a jobbágyságnak és a nemességnek, valamint a középkori társadalom hierarchiára épülő világának bemutatása. Hasonlítsuk össze a két társadalmi réteget! A lecke segít átismételni fogalmakat is, mint amilyen a hűbérúr, a hűbéres vagy a hűbéri lánc Hiszek az Úrban Ahogy a középkori társadalom, úgy a keresztény egyház is hierarchikusan épült fel. A pápa Jézus Krisztus földi helytartójaként (és Róma városának püspökeként) vezette a híveket, s a legmagasabb rangú főpapok, a bíborosok választották. A püspökök mindig egy-egy város és a hozzá tartozó területek élén álltak. A falvakban a plébánosok hirdették az igét a templomokban. A világtól elvonultan, kolostorokban élő egyházi személyek a szerzetesek. Az apát Krisztus helyetteseként irányította őket. A középkor hiedelemvilágának alapjait nemcsak a bibliai történetek jelentették, hanem fontosak voltak a szentekről szóló mesés történetek, a legendák is. Beszéljük meg, hogy milyen valóságos és milyen kitalált elemei vannak a legendáknak! Mit nevezünk ereklyének? Melyek Európa és Magyarország legfontosabb, nagy tiszteletben tartott ereklyéi? D) Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása. Egymástól jelentős mértékben eltérő életmódot folytató közösségek életét bemutató képek összehasonlítása. B) A források áttekintése és értékelése. Az ismeretforrások előzetes áttekintése abból a szempontból, hogy milyen kérdésekre adhatnak választ. F) A történelmi kulcsfogalmak ismerete és alkalmazása. A történelmi kulcsfogalmakkal kapcsolatban tanultak folyamatos felhasználása és bővítése. F: uradalom, vár, jobbágy, robot, majorság, járvány, földesúr. falu, lovagi torna, pallosjog ÉK: változás és folytonosság, ok és következmény, történelmi forrás TK: társadalmi csoportok, életmód, falu, gazdaság F: pápa, szerzetes, kolostor, kódex, plébános, szerzetesrend, bencés rend, regula, gregorián, apáca, szent, ereklye, amulett, glória, Szent Grál, Szent Jobb, legenda N: Szent Benedek, Ferenc pápa, Assisi Szent Ferenc ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény, történelmi forrás TK: társadalmi csoportok, életmód, állam, vallás, kultúra

26 51. Ismétlés, gyakorlás A munkafüzet feladatainak megoldása A lovagok világa A lecke a középkori nemesek életét mutatja be gyermekkoruktól egészen felnőtté válásukig. A nemesifjak lovaggá válása mellett a nemeslányok neveltetésével és a várakkal, mint lakóhelyekkel is foglalkozik a lecke. Össze lehet hasonlítani egy mai fiatal, valamint egy középkori nemes gyermek neveltetését és mindennapjait. Ugyanígy érdekes lehet egy vár és egy mai otthon összevetése is. A lecke tárgyalja a középkor legnagyobb hadi vállalkozásait, a keresztes hadjáratokat, amelyek elsősorban kulturális haszonnal jártak Európa számára. 53. Középkori ostromgépek (Olvasmány) A várak és erődök bevétele másfajta harcászati ismereteket igényelt, mint egy nyílt síkon megvívott ütközet. Az ágyúk késő középkori megjelenéséig a fallal körbevett erődítmények elfoglalása nagyon komoly feladatot jelentett még a legjobb hadvezéreknek is, sokszor hónapokig vagy akár évekig is elhúzódhatott egy-egy ostrom. Az olvasmány bemutatja a középkor (és egyben az ókor) legfontosabb ostromeszközeit, így mélyebben is bepillanthatunk a keresztes hadjáratok világába. B) Emberi magatartások és döntések megfigyelése. A történelmi hősök tulajdonságainak és tetteinek megbeszélése abból a szempontból, hogy milyen feladatokkal és problémákkal kellett szembenézniük, és azokat hogyan oldották meg, illetve, hogy a tetteik milyen hatással voltak a többi ember életére. D) Ismeretszerzés másodlagos forrásokból. Történelmi ismertető vagy magyarázó szöveg lényegének összefoglalása; kérdések megválaszolása, események bemutatása e szöveg segítségével. F: lovag, apród, trubadúr, keresztes hadjárat T: Jeruzsálem ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás TK: társadalmi csoportok, életmód, politika, vallás F: ostromgép, ostromlétra, ballista, katapult, aknász ÉK: történelmi idő, történelmi forrás TK: politika, birodalom 26

27 A városi levegő szabaddá tesz A városi életforma a középkor kezdeti századaiban lehanyatlott. Az ókorban még az egymillió ember által lakott Rómában, a középkor kezdeti századaiban például már csak alig pár tízezer ember élt. A virágzó középkorban azonban megnőtt mind a városok, mind a polgárok, vagyis a teljes jogú városlakók száma Európában. A polgári lét sok kiváltsággal járt együtt: a városlakók életét nem keserítette a földesúr, mert csak a király állt fölöttük, egy összegben adóztak, és megválaszthatták még a saját vezetőiket is. A várost körbevevő falak támadás ellen is védelmet nyújtottak. Miért akartak vajon a jobbágyok a városokba szökni? Miben volt más egy jobbágy és egy polgár élete? A céhek mint hierarchiára (mester-legény-inas) épülő jellegzetes középkori szerveződések ugyanakkor megmutatják azt is, hogy a városokban sem volt egyenlőség a lakosok között. Az emberek hajdani és mai életmódjának összehasonlítása saját tapasztalatok, elbeszélések, leírások és képek alapján. (letelepedés, termelés). B) Topográfiai feladatok. A történelmi térképekről leolvasható információk azonosítása és értelmezése. F: középkori város, távolsági kereskedelem, céh, polgár, vásártartási jog, katedrális, mester, inas, legény ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény TK: társadalom, életmód, város, gazdaság, kereskedelem, piac, kultúra 27

28 Ókori és középkori városok A város nem egy nagyra nőtt falu. A városnak központi, irányító szerepe van, fontos intézmények (kórház, egyetem) városokban működnek. Ipari és közlekedési, valamint politikai központ. A körgrafikonok elemzése. A jövő valószínűsége. Miért jelent nehézséget a megapoliszok fenntartása? Mi tette lehetővé, hogy sok ember vidékről a városba költözhetett? Az újjászülető Európa A reneszánsz, vagyis az ókor emberközpontú gondolkodásmódjának újjászületését és tündöklését elhozó korszak lezárta a középkor ezer évét. Az egyetemek megjelenését, valamint a humanista eszmeiség újrafelfedezését betetőzte a könyvnyomtatás forradalma. Miben tért el a középkori és a reneszánsz világkép egymástól? Miért volt Gutenbergé a középkor legfontosabb találmánya? Hasonlítsunk össze egy szerzetesek által készített kódexet egy nyomtatott könyvvel! A változások okainak és következményeinek számbavétele és kiértékelése. Egyes történelmi változások jelentőségének megítélése. E) Az információk rendszerezése és értelmezése. A történelmi események, korszakok bemutatása többféle szempontból és különböző jellegű források alapján. F: város ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény TK: társadalom, életmód, város, gazdaság F: könyvnyomtatás, egyetem, hét szabad művészet, reneszánsz, humanizmus N: Gutenberg, Leonardo da Vinci, Michelangelo É: 15. század (könyvnyomtatás) ÉK: történelmi idő, történelmi forrás TK: társadalmi csoportok, életmód, kultúra 28

29 Összefoglalás, ellenőrzés A tananyag áttekintése a megadott szempontok szerint. A munkafüzet feladatainak feldolgoztatása. Számonkérés. A történelmi korszakok vizsgálatához és összehasonlításához használható szempontok (pl. a politikai hatalom jellege és gyakorlásának módja, gazdasági élet, társadalmi rétegek, mindennapi élet, kultúra, vallás) ismerete és használata. A) Kronológiai feladatok. Egyszerű időszalag készítése. F: középkor, uradalom, hűbérúr, hűbéres, vár, jobbágy, robot, majorság, iszlám, pápa, szerzetes, eretnek, vallási intolerancia, kolostor, kódex, lovag, középkori város, céh, járvány, távolsági kereskedelem, könyvnyomtatás N: Nagy Károly, Mohamed, Szent Benedek, Gutenberg É: 622 (Mohamed futása ), 800 (Nagy Károly császár), 15. század (könyvnyomtatás) T: Bizánci Császárság, Frank Birodalom, Mekka, Arab Birodalom, Német-római Császárság ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény, történelmi forrás TK: társadalom, társadalmi csoportok, életmód, város, falu, gazdaság, kereskedelem, piac, politika, állam, birodalom, vallás, kultúra 29

30 ÁRPÁD NÉPE Hunor s Magor, két dalia A magyarok eredetének elméletei. A krónikák, a nyelvtudomány, a biológia ellentmondásai. Miért hittek minket töröknek? Sajnovics felfedezését a hun és török eredet képviselői nem akarták elfogadni. A honfoglaló magyarok csontleleteinek mitokondriális DNS-elemzése bizonyította, hogy a honfoglalók nem voltak keleti eredetűek, és nem álltak genetikai rokonságban a török népekkel. Ugyanakkor öt törzs és Árpád neve is török eredetű, ami a hosszú együttélés következménye A puszták vándorai A magyarság vándorlásai. Együttélés a török népekkel. A török szavak fejlettebb civilizációs réteget képviselnek, mint a finnugor eredetű szavaink, így bizonyos, hogy finnugor szókincsünk ősibb. Emese álma a testéből fakadó folyóval Hérodotosznál is olvasható, a méd király, Asztüagész lányának történetében. Lehet, hogy a művelt Anonymus az antik történetírásból és nem a magyar őshagyományból merítette ezt a motívumot? B) A források áttekintése és értékelése. Az ismeretforrások előzetes áttekintése abból a szempontból, hogy milyen kérdésekre adhatnak választ. D) Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása. Példák alapján annak bemutatása, hogy milyen szempontok és tényezők játszanak szerepet abban, hogy az emberi közösségek és népek hol települnek le tartósan. A) A források kritikus kezelése. A tények, bizonyítékok megkülönböztetése a feltételezésektől és véleményektől. E) A földrajzi tényezők szerepének felismerése az emberek életében. Példák gyűjtése és bemutatása arról, hogy a földrajzi környezet milyen jelentős hatással volt az ott élő emberek életére. F: hun, finnugor, europid, visszacsapó íj N: Attila ÉK: történelmi forrás, tény és bizonyíték, értelmezés TK: társadalom, felemelkedés, életmód F: félnomád életmód, törzs, nemzetség, nagycsalád, őshaza, jurta, nemez, hét magyar törzs, vérszerződés N: Álmos, Anonymus, Emese É: 9. század (Etelköz) T: Urál, Levédia, Etelköz ÉK: történelmi forrás, tény és bizonyíték, értelmezés, történelmi nézőpont TK: társadalom, felemelkedés, életmód, termelés 30

Történelem társadalmi és állampolgári ismeretek 5. osztály I. félév. Az emberiség őskora

Történelem társadalmi és állampolgári ismeretek 5. osztály I. félév. Az emberiség őskora Történelem társadalmi és állampolgári ismeretek 5. osztály I. félév Az emberiség őskora A tanuló ismerje fel az emberi munka és a környezethez való alkalmazkodás jelentőségét, valamint a különböző emberi

Részletesebben

OSZTÁLYOZÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK

OSZTÁLYOZÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK OSZTÁLYOZÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK Képzés típusa: általános iskola Évfolyam: 5. Vizsga típus: írásbeli,szóbeli Írásbeli vizsga: A szóbeli témakörök, követelmények

Részletesebben

I. AZ EMBERISÉG ŐSKORA. EGYIPTOM ÉS AZ ÓKORI KELET KULTÚRÁJA

I. AZ EMBERISÉG ŐSKORA. EGYIPTOM ÉS AZ ÓKORI KELET KULTÚRÁJA I. AZ EMBERISÉG ŐSKORA. EGYIPTOM ÉS AZ ÓKORI KELET KULTÚRÁJA I / A témazáró feladatlap 1. A jobb oldali rajzok közül melyik a szakóca? Írd ide a betűjelét! c 2. Hogyan nevezik azt a mesterséget, amelynek

Részletesebben

Tanulni így is lehet? - Társasjáték a történelem szakkörön és azon túl. Általam készített mellékletek a társashoz

Tanulni így is lehet? - Társasjáték a történelem szakkörön és azon túl. Általam készített mellékletek a társashoz Tanulni így is lehet? - Társasjáték a történelem szakkörön és azon túl Általam készített mellékletek a társashoz 1. Fordulatkártyához fogalomkereső és meghatározó (5 ezüstpénzért) 2. Fordulatkártyákhoz

Részletesebben

Az ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya

Az ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya TÖRTÉNELEM FAKULTÁCIÓ / 11.ÉVFOLYAM Az ókori Kelet A folyam menti civilizációk általános jellemzése(egyiptom,mezopotámia,kína, India) Tudomány és kultúra az ókori Keleten Vallások az ókori Keleten A zsidó

Részletesebben

1. TOTÓ - Karikázd be a helyes választ! 1. Melyik ókori keleti állam nagy folyója az Eufrátesz? 1. Kína 2. Egyiptom X. Mezopotámia

1. TOTÓ - Karikázd be a helyes választ! 1. Melyik ókori keleti állam nagy folyója az Eufrátesz? 1. Kína 2. Egyiptom X. Mezopotámia 1. TOTÓ - Karikázd be a helyes választ! 1. Melyik ókori keleti állam nagy folyója az Eufrátesz? 1. Kína 2. Egyiptom X. Mezopotámia 2. Kivel találkozhatsz az Olümposzon? 1. Ízisz 2. Árész X. Janus 3. Keresd

Részletesebben

Szakközép 9. évfolyam, augusztusi javítóvizsga történelemből

Szakközép 9. évfolyam, augusztusi javítóvizsga történelemből A vizsga felépítése: Szakközép 9. évfolyam, augusztusi javítóvizsga történelemből 1.) FELADATLAP: a részletezett vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon

Részletesebben

Családban vagy csapatban? Nevelés az ókori Hellászban

Családban vagy csapatban? Nevelés az ókori Hellászban 13. Családban vagy csapatban? Nevelés az ókori Hellászban 1. Tedd időrendi sorrendbe egy ókori görög fiú életének eseményeit! Írj sorszámot a négyzetekbe! írni-olvasni tanulás olajfakoszorú kifüggesztése

Részletesebben

TestLine - Ókori görögök öszefoglalás Minta feladatsor

TestLine - Ókori görögök öszefoglalás Minta feladatsor soport: 5/b átum: 2016.12.8 Típus: Témazáró dolgozat Intézmény: Kerecsendi Magyary Károly Általános Iskola Oktató: Nagy György gészitsd ki a mondatokat! 1. 3:33 Normál görögök városállamokban éltek amiket

Részletesebben

Történelem és társadalomismeret

Történelem és társadalomismeret Történelem és társadalomismeret tantárgy 5-8. évfolyam 2013. Célok és feladatok Thököly Imre Általános Iskola, Hajdúszoboszló A történelem minden társadalom kollektív emlékezete. A múlt megismerése nélkülözhetetlen

Részletesebben

TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK

TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 5 8. évfolyam Az ember és társadalom műveltségi terület a tanulók társadalmi környezetben való eligazodásához, szocializációjához nyújt segítséget. Ennek

Részletesebben

Történelem 5. évfolyam. - Redmentás feladatsorok - ISM.KELET. Gyakorlás

Történelem 5. évfolyam. - Redmentás feladatsorok - ISM.KELET. Gyakorlás Történelem 5. évfolyam - Redmentás feladatsorok - I. Az őskor és az ókori Kelet A történelem forrásai Őskori elődeink Az őskori kultúra Barlangokból a falvakba Holdévektől a napévekig Az első városok Mezopotámiában

Részletesebben

a) Kheopsz b) Hammurapi c) Noé d) Buddha e) Mózes

a) Kheopsz b) Hammurapi c) Noé d) Buddha e) Mózes 1. feladat Az ókori Kelet kultúrtörténetének melyik alakjához kapcsolódnak a képek? Válassza ki a felsorolásból, és írja a képek mellé a hozzájuk kapcsolódó egy-egy (valós vagy mitikus) személy nevét!

Részletesebben

Történelem 5-8. 5 8. évfolyam TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK

Történelem 5-8. 5 8. évfolyam TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK Történelem 5-8 5 8. évfolyam TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK Az Apáczai Kiadó az új Nemzeti Köznevelési törvény, a Nemzeti Alaptanterv és a történelem kerettanterv alapján kialakította

Részletesebben

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 5. évfolyam Tanévi óraszám: 108 óra, heti óraszám: 3 óra

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 5. évfolyam Tanévi óraszám: 108 óra, heti óraszám: 3 óra Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 5. évfolyam Tanévi óraszám: 108 óra, heti óraszám: 3 óra Tematikai egység Az emberiség őskora. Egyiptom és az ókori Kelet kultúrája 25 Az ókori görög római

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák

TÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák TÖRTÉNELEM Tanulmányok alatti vizsgák A vizsga felépítése: 1.) Feladatlap: A vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, kifejtendő feladat

Részletesebben

Magyar nyelv és irodalom: Bibliai történetek, dokumentumtípusok, írás- és könyvtártörténet. Az írás kialakulása, az írásjelek. Az őskőkor világa.

Magyar nyelv és irodalom: Bibliai történetek, dokumentumtípusok, írás- és könyvtártörténet. Az írás kialakulása, az írásjelek. Az őskőkor világa. Tematikai egység Az őskor és az ókori Kelet Órakeret 18 óra Az őskori ember világa. Ószövetségi (a héber Bibliában olvasható) Előzetes tudás történetek. Ókori keleti örökségünk (időszámítás, írás, tudományos

Részletesebben

Történelemtanulás egyszerűbben

Történelemtanulás egyszerűbben Ádám Gáspár Történelemtanulás egyszerűbben Vázlatok a történelem tantárgy 5-8. évfolyamának oktatásához Készült a 2012-es kerettanterv alapján Tartalom Előszó... 9 5. évfolyam... 11 I. Az őskor és az ókori

Részletesebben

TÁMOP- 3.1.4/08/2-2008-0031 A kompetencia alapú oktatás elterjesztéséért Szolnokon projekt. Innováció

TÁMOP- 3.1.4/08/2-2008-0031 A kompetencia alapú oktatás elterjesztéséért Szolnokon projekt. Innováció Szent-Györgyi Albert Általános Iskola 5000 Szolnok, Széchenyi krt. 22. Tel./Fax.: 56/514-932, 514-933, 411-820, 343-497 szentgyorgyi@szentgyorgyi-szolnok.hu www.szentgyorgyi-szolnok.sulinet.hu TÁMOP- 3.1.4/08/2-2008-0031

Részletesebben

2. melléklet 2.2.04 Kerettanterv az általános iskola 5 8. évfolyama számára történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2. melléklet 2.2.04 Kerettanterv az általános iskola 5 8. évfolyama számára történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Helyi tantervi ajánlás az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. melléklet 2.2.04 történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 5 8. évfolyam számára Kiadói bevezető Az EMMI kerettanterv

Részletesebben

Az ókori Kelet Földrajzi helyzete: Földrész Ország Folyó(k) Afrika Egyiptom Nílus Ázsia Mezopotámia Tigris Eufrátesz

Az ókori Kelet Földrajzi helyzete: Földrész Ország Folyó(k) Afrika Egyiptom Nílus Ázsia Mezopotámia Tigris Eufrátesz Az ókori Kelet Földrajzi helyzete: Földrész Ország Folyó(k) Afrika Egyiptom Nílus Ázsia Mezopotámia Tigris Eufrátesz India Indus Gangesz Kína Sárga-folyó Kék-folyó Palesztina Jordán Fönícia Orontész Perzsia

Részletesebben

9-10. évfolyam történelem tanmenet esti tagozat Évi óraszám: 72. Fejlesztési cél, kompetenciák

9-10. évfolyam történelem tanmenet esti tagozat Évi óraszám: 72. Fejlesztési cél, kompetenciák 9-10. évfolyam történelem tanmenet esti tagozat Évi óraszám: 72 Óra 1. Tananyag Bevezetés A történelem kezdete a kőkor 1-2.lecke,7-17.old 2. Egyiptom, a Nílus ajándéka Mezopotámia és a Közel-Kelet 4-5.lecke

Részletesebben

1. TOTÓ. 1. India Eufrátesz 2. Kína Jangce X. Egyiptom Tigris

1. TOTÓ. 1. India Eufrátesz 2. Kína Jangce X. Egyiptom Tigris 1. TOTÓ 1. Melyik párosítás helyes? 1. India Eufrátesz 2. Kína Jangce X. Egyiptom Tigris 2. Mit írnál a pontozott helyre? Az olümpia isten tiszteletére rendezett vallási ünnep. 1. Zeusz 2. Pallasz Athéné

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A KÖZTÁRSASÁG KIALAKULÁSA I. A

A KÖZTÁRSASÁG KIALAKULÁSA I. A 1 Lecke: RÓMA SZÜLETÉSE II. A mondabeli városalapítás - A monda szerint a rómaiak Trójából származnak. - Romulus és Remus története - Romulus lett az első király, a monda szerint ő alapította a várost

Részletesebben

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek az általános iskolák 5 8. évfolyama számára EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.04 alapján Célok és feladatok Az ember

Részletesebben

Ember és társadalom. Célok és feladatok

Ember és társadalom. Célok és feladatok Ember és társadalom Célok és feladatok Az ember és társadalom műveltségi terület a tanulók társadalmi környezetben való eligazodásához, szocializációjához ad gazdag lehetőséget. Középpontjában az ember

Részletesebben

Előzmény 1-4. osztályos nem rendszerezett történelmi ismeretek. Értékelés Folyamatos szóbeli feleltetés és rendszeres témazáró dolgozatok.

Előzmény 1-4. osztályos nem rendszerezett történelmi ismeretek. Értékelés Folyamatos szóbeli feleltetés és rendszeres témazáró dolgozatok. A történelem /mint múltismeret/ - az Ember és társadalom mûveltségi terület részeként - az egyik legfontosabb alapja a nemzeti és európai azonosságtudatnak. Ugyanakkor az is kitûnik belõle, hogy a népek

Részletesebben

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia

Részletesebben

AZ ÓKORI RÓMA NÉVTÁRA. Aeneas: trójai hős, aki társaival új hazát indult keresni, miután Trója elesett.

AZ ÓKORI RÓMA NÉVTÁRA. Aeneas: trójai hős, aki társaival új hazát indult keresni, miután Trója elesett. AZ ÓKORI RÓMA NÉVTÁRA Aeneas: trójai hős, aki társaival új hazát indult keresni, miután Trója elesett. Dido: Karthágó királynője, aki Cupido nyilának hatására beleszeretett Aeneasba. Latinus: latinok királya,

Részletesebben

Osztályozóvizsga-tematika 9. évfolyam Év vége Történelem

Osztályozóvizsga-tematika 9. évfolyam Év vége Történelem Osztályozóvizsga-tematika 9. évfolyam Év vége Történelem 1. Az őskor és az ókori Kelet A történelem forrásai. Az első társadalmak. Nők, férfiak életmódja és társadalmi helyzete, életformák. A folyamvölgyi

Részletesebben

Tematikai egység/ Fejlesztési cél. 15 9 24 Év végi ismétlés, rendszerezés, múzeumlátogatás, városismeret 0 7 7 Összesen: 65 46 108

Tematikai egység/ Fejlesztési cél. 15 9 24 Év végi ismétlés, rendszerezés, múzeumlátogatás, városismeret 0 7 7 Összesen: 65 46 108 Humán és Belügy 9. évf Tematikai egység/ Fejlesztési cél Órakeret 108 óra Kötelező Szabad Összesen 1. Az őskor és az ókori Kelet 8 7 15 2. Az ókori Hellász 11 8 19 3. Az ókori Róma 12 7 19 4. A középkor

Részletesebben

GOROG TÖRTÉNELEM a kezdetektől Kr. e. 30-ig

GOROG TÖRTÉNELEM a kezdetektől Kr. e. 30-ig GOROG TÖRTÉNELEM a kezdetektől Kr. e. 30-ig HEGYI DOLORES, KERTÉSZ ISTVÁN, NÉMETH GYÖRGY, SARKADY JÁNOS Harmadik, javított kiadás Osiris Kiadó Budapest, 2006 BEVEZETŐ 13 NÉM ETH G Y Ö R G Y A görög történelem

Részletesebben

Debreceni Szakképzési Centrum Baross Gábor Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma. 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító: 203033

Debreceni Szakképzési Centrum Baross Gábor Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma. 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító: 203033 Debreceni Szakképzési Centrum Baross Gábor Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító: 203033 Pedagógiai program Történelem, társadalmi és állampolgári

Részletesebben

Osztályozó vizsga anyaga történelemből

Osztályozó vizsga anyaga történelemből Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.

Részletesebben

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM TÖRTÉNELEM BELSŐ VIZSGA 2015-2016 8. ÉVFOLYAM o Szóbeli vizsga 1. Az ókori Mezopotámia 2. Az ókori Egyiptom 3. A távol-keleti államok az ókori Keleten 4. Az arisztokrácia és a démosz küzdelme Athénban,

Részletesebben

EMBER ÉS TÁRSADALOM MŰVELTSÉGI TERÜLET 5-8. évfolyam Célok és feladatok Az Ember és társadalom műveltségterület középpontjában az ember és világa áll. Az általános iskolában ide tartozik a történelem és

Részletesebben

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve Négy évfolyamos gimnázium Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Készítette: a gimnázium humán szakmai munkaközössége 2015. Az alábbi helyi tantervet

Részletesebben

a. Gyűjtsünk 10 képet, sorszámozzuk meg őket! b. A sorszámok szerint mutassuk fel a képeket a csapatoknak, akik alaposan megnézik ezeket. c.

a. Gyűjtsünk 10 képet, sorszámozzuk meg őket! b. A sorszámok szerint mutassuk fel a képeket a csapatoknak, akik alaposan megnézik ezeket. c. 1. feladat: Memória a. Gyűjtsünk 10 képet, sorszámozzuk meg őket! b. A sorszámok szerint mutassuk fel a képeket a csapatoknak, akik alaposan megnézik ezeket. c. A képek felmutatása után mondjuk az első

Részletesebben

Történelem 6. osztály - 3. forduló -

Történelem 6. osztály - 3. forduló - MERJ A LEGJOBB LENNI! A TEHETSÉGGONDOZÁS FELTÉTELRENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE A GYOMAENDRŐDI KIS BÁLINT ISKOLA ÉS ÓVODÁBAN AZONOSÍTÓ SZÁM: TÁMOP-3.4.3-08/2-2009-0053 PROJEKT KEDVEZMÉNYEZETT: KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Osztályozó vizsga témái. Történelem

Osztályozó vizsga témái. Történelem 9.ÉVFOLYAM Egyiptom, a Nílus ajándéka Athén, a demokrácia kialakulása és fénykora A görög perzsa háborúk (Kr. e. 492 448) A poliszok hanyatlása és Nagy Sándor birodalma A város alapításától a köztársaság

Részletesebben

June 28, RÓMA.notebook. összehívás. Kr.e.753 Róma alapítása Kr.e.367 Licinius földtörvény Kr.e. 494 néptribunusi hivatal

June 28, RÓMA.notebook. összehívás. Kr.e.753 Róma alapítása Kr.e.367 Licinius földtörvény Kr.e. 494 néptribunusi hivatal Kr.e. 326 adósrabszolgaság Kr.e.510 eltörlése etruszk uralom és a királyság vége Kr.e. 494 éptribunusi hivatal Kr.e.367 icinius földtörvény Kr.e.753 Róma alapítása MI TÖRTÉNT EKKOR? Ellenőrizd a túloldalra

Részletesebben

7. osztályos történelem osztályozóvizsga témakörei. Az őskor és az ókori kelet

7. osztályos történelem osztályozóvizsga témakörei. Az őskor és az ókori kelet 7. osztályos történelem osztályozóvizsga témakörei Az őskor és az ókori kelet 1. A történelem forrásai. 2. Az őskőkor világa. 3. Az újkőkor változásai (gazdaság, életmód, vallás). 4. Az ókori folyamvölgyi

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása

TÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 TÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása 2015. február

Részletesebben

A történelem javítóvizsga. témakörei és tényanyaga. a Herman Ottó Szakképző Iskola. 9. évfolyamos. szakmunkás osztálya számára

A történelem javítóvizsga. témakörei és tényanyaga. a Herman Ottó Szakképző Iskola. 9. évfolyamos. szakmunkás osztálya számára A történelem javítóvizsga témakörei és tényanyaga a Herman Ottó Szakképző Iskola 9. évfolyamos szakmunkás osztálya számára I. Bevezető, a történelem kezdetei 1000-ig, Vas megye története A történettudomány

Részletesebben

Hittan tanmenet 2. osztály

Hittan tanmenet 2. osztály Hittan tanmenet 2. osztály Heti óraszám: 2 Összes óra: 80 Az Isten szava című hittankönyvhöz Iskolai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák, Módszerek

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Miért Olvasmányos történelem?

Miért Olvasmányos történelem? Miért Olvasmányos történelem? A sorozat története 1996: Horváth Péter történelemtankönyvei 2005 2009-ig: Olvasmányos történelem 2013-tól: Átalakítás az új NAT és a kerettanterv szerint - Változó korszakhatárok;

Részletesebben

Történelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában!

Történelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában! Történelem 13/I 1. A középkori gazdaság Ismertesse a korai középkori gazdaság működését, a termelés színtereit és szereplőit, az eszközök és módszerek fejlődését a XI-XIII. századi, Európában! Mutassa

Részletesebben

javítóvizsga tételek tanév

javítóvizsga tételek tanév javítóvizsga tételek 2017-18. tanév Történelem: SZAKGIMNÁZIUM 9. ÉVFOLYAM 1. Egyiptom 2. A görög vallás és a mítoszok. Az olimpia. 3. Spárta. Nevelés és család az ókori görögöknél. 4. Az athéni demokrácia

Részletesebben

Szakközép 11-Intenzív évfolyam, tanév végi osztályozóvizsga történelemből

Szakközép 11-Intenzív évfolyam, tanév végi osztályozóvizsga történelemből A vizsga felépítése: 1.) FELADATLAP: a részletezett vizsgakövetelményben felsorolt 9. és 10. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, szövegesen kifejtő feladat nélkül 2.)

Részletesebben

ÚTMUTATÓ ÉS TANANYAGBEOSZTÁS Száray Miklós Történelem 7. a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok számára című tankönyvéhez

ÚTMUTATÓ ÉS TANANYAGBEOSZTÁS Száray Miklós Történelem 7. a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok számára című tankönyvéhez ÚTMUTATÓ ÉS TANANYAGBEOSZTÁS Száray Miklós Történelem 7. a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok számára című tankönyvéhez (nyolcosztályos gimnáziumok) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet A tankönyvről A hat-és

Részletesebben

TÖRTÉNELEM Borhegyi Péter

TÖRTÉNELEM Borhegyi Péter A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 TÖRTÉNELEM 9-10. Borhegyi Péter Tankönyvi szerzők: Dr. Németh György (az

Részletesebben

V E R S E N Y F E L A D A T O K Kultúrtörténeti teszt

V E R S E N Y F E L A D A T O K Kultúrtörténeti teszt V E R S E N Y F E L A D A T O K Kultúrtörténeti teszt 2013-2014. 1. forduló, 1. kategória A versenyző neve:................... Osztálya:........................ Iskolája:.......................... Felkészítő

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák

TÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák TÖRTÉNELEM Tanulmányok alatti vizsgák A vizsga felépítése: 1.) Feladatlap: A vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, kifejtendő feladat

Részletesebben

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

Helyi szakaszvizsga Vörösmarty Mihály Gimnázium 2012. május 5. B csoport. 1. Magyarázd meg röviden az alábbi fogalmakat, kifejezéseket!

Helyi szakaszvizsga Vörösmarty Mihály Gimnázium 2012. május 5. B csoport. 1. Magyarázd meg röviden az alábbi fogalmakat, kifejezéseket! Helyi szakaszvizsga Vörösmarty Mihály Gimnázium 2012. május 5. B csoport 1. Magyarázd meg röviden az alábbi fogalmakat, kifejezéseket! (2-2 pont) monoteizmus: sztratégosz: várjobbágy: ősiség: reconquista:

Részletesebben

Tananyagbeosztás és tanmenetjavaslat

Tananyagbeosztás és tanmenetjavaslat Tananyagbeosztás és tanmenetjavaslat Tananyagbeosztás alapelvei A tantárgy tömbösített oktatásához igazodva a tananyagot 75 órára osztottuk be. A tankönyv 41 számozott leckéjét 3-3 órás tömbökbe csoportosítottuk.

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK

TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK Az ember és társadalom műveltségi terület a tanulók társadalmi környezetben való eligazodásához, szocializációjához nyújt segítséget. Ennek középpontjában

Részletesebben

TestLine - Az őskor és az ókori Kelet Minta feladatsor

TestLine - Az őskor és az ókori Kelet Minta feladatsor TestLine - z őskor és az ókori Kelet soport: 5/a 5/b átum: 2016.10.21 Típus: Témazáró dolgozat Intézmény: Kerecsendi Magyary Károly Általános Iskola Oktató: Nagy yörgy Válaszd ki az IZ állításokat! helyes

Részletesebben

TestLine - Az őskor és az ókori Kelet Minta feladatsor

TestLine - Az őskor és az ókori Kelet Minta feladatsor TestLine - z őskor és az ókori Kelet soport: 5/a 5/b átum: 2016.10.21 Típus: Témazáró dolgozat Intézmény: Kerecsendi Magyary Károly Általános Iskola Oktató: Nagy yörgy z ember termelésre történő áttérése

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyvek bemutatása

TÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyvek bemutatása A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 TÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyvek bemutatása 2015. április

Részletesebben

Társadalomismeret tantárgyi követelmények. 1/9. évfolyam, szakközépiskola

Társadalomismeret tantárgyi követelmények. 1/9. évfolyam, szakközépiskola Társadalomismeret tantárgyi követelmények 1/9. évfolyam, szakközépiskola A tanulók munkájának és előmenetelének értékelése folyamatos. A tantárgyból félévente legalább 3 érdemjeggyel kell rendelkezni ahhoz,

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme

Részletesebben

AZ ÚJ KORSZAKHATÁROK ADTA LEHETŐSÉGEK ÉS KORLÁTOK A TÖRTÉNELEMTANÍTÁSBAN

AZ ÚJ KORSZAKHATÁROK ADTA LEHETŐSÉGEK ÉS KORLÁTOK A TÖRTÉNELEMTANÍTÁSBAN A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZOKTATÁSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 AZ ÚJ KORSZAKHATÁROK ADTA LEHETŐSÉGEK ÉS KORLÁTOK A TÖRTÉNELEMTANÍTÁSBAN A történelemtanítás

Részletesebben

HELYI TANTERV A NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ ÉS A KÉTTANNYELVŰ OSZTÁLYOK TÖRTÉNELEM OKTATÁSÁHOZ 9. ÉVFOLYAMON

HELYI TANTERV A NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ ÉS A KÉTTANNYELVŰ OSZTÁLYOK TÖRTÉNELEM OKTATÁSÁHOZ 9. ÉVFOLYAMON HELYI TANTERV A NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ ÉS A KÉTTANNYELVŰ OSZTÁLYOK TÖRTÉNELEM OKTATÁSÁHOZ 9. ÉVFOLYAMON ÓRASZÁM: heti 2 óra, összesen 72 óra FŐ CÉLKITŰZÉSEK: 1. A 10. évfolyam történelem tananyaga könnyebb

Részletesebben

JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ. 2. Ki írhatta volna az alábbi sorokat? A történelmi személyiség nevét írja a szöveg után! (Elemenként 1 pont)

JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ. 2. Ki írhatta volna az alábbi sorokat? A történelmi személyiség nevét írja a szöveg után! (Elemenként 1 pont) JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 1. A feladat az ókori Róma történelmével kapcsolatos. Válaszoljon a forráshoz kapcsolódó kérdésekre! (Elemenként 1 pont) a, triumvirátus b, Kr.e. I. sz. c, Pompeius d, köztársaság / res

Részletesebben

1. Az ókor és kultúrája

1. Az ókor és kultúrája TÖRTÉNELEM MŰVELTSÉGI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI A 10. ÉVFOLYAM SZÁMÁRA 1. Az ókor és kultúrája A homo sapiens megjelenése, az élelemtermelés kezdete Kr. e. 3000 körül. Kr. e. XVIII. sz. Kr. e. X. sz. Kr.e.

Részletesebben

Évszám Esemény Személy ( ek) Kr.e. 490 Marathonnál a görögök legyızik a Miltiadesz, Dareiosz perzsákat

Évszám Esemény Személy ( ek) Kr.e. 490 Marathonnál a görögök legyızik a Miltiadesz, Dareiosz perzsákat 1. ÉVSZÁM, ESEMÉNY, SZEMÉLY - KERESİ Az alábbi feladat az ókor és a kora középkor jelentıs eseményeire vonatkozik. Töltse ki a táblázat üresen maradt részeit! ( elemenként 1 pont ) Évszám Esemény Személy

Részletesebben

Horváth Csaba: Az ókor és a középkor

Horváth Csaba: Az ókor és a középkor Horváth Csaba: Az ókor és a középkor Ez a sorozat két kötetben és négy részben követi végig az egyetemes és a magyar történelem f? sodrásait. A levezetések a történelmi ismeretek úgymond esszenciáját adják,

Részletesebben

TANMENET /2009-2010/ Száray Miklós Történelem I. középiskolák, 9. évfolyam című tankönyve alapján a 9. osztály TÖRTÉNELEM tantárgyának tanításához

TANMENET /2009-2010/ Száray Miklós Történelem I. középiskolák, 9. évfolyam című tankönyve alapján a 9. osztály TÖRTÉNELEM tantárgyának tanításához TÁMOP-3.1.4-08/2-2009-0011 A kompetencia alapú oktatás feltételeinek megteremtése Vas megye közoktatási intézményeiben Béri Balogh Ádám Gimnázium, Posta- és Bankforgalmi Szakközépiskola Vasvár TANMENET

Részletesebben

Témakörök a 2005/2006. tanév I. negyedévi vizsgájához történelemből 11. osztályok számára Készítette: Vit Olivér

Témakörök a 2005/2006. tanév I. negyedévi vizsgájához történelemből 11. osztályok számára Készítette: Vit Olivér Témakörök a 2005/2006. tanév I. negyedévi vizsgájához történelemből 11. osztályok számára Készítette: Vit Olivér 1. Az ókori Kelet civilizációi; a civilizációk jellemzői (írás, politikai intézmények, tudomány,

Részletesebben

AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK. Kaposi József

AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK. Kaposi József AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK Kaposi József Történelem Közműveltségi tartalmak 1-4. évfolyamon a helyi és mikro-történelem jelenik meg (személyes, családi történelem, valamint a magyar

Részletesebben

2.1 A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemz i. Követelmények. Középszint A középkori uradalom jellemz vonásai (pl.

2.1 A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemz i. Követelmények. Középszint A középkori uradalom jellemz vonásai (pl. 2.1 A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemz i A középkori uradalom jellemz vonásai (pl. vár, majorság, jobbágytelek). A mez gazdasági technika fejl désének néhány jellemz mozzanata a X XI. században.

Részletesebben

V E R S E N Y F E L A D A T O K Kultúrtörténeti teszt

V E R S E N Y F E L A D A T O K Kultúrtörténeti teszt V E R S E N Y F E L A D A T O K Kultúrtörténeti teszt 2014 2015. 1. forduló, 2. kategória A versenyző neve:................... Osztálya:........................ Iskolája:.......................... Felkészítő

Részletesebben

ÚTMUTATÓ ÉS TANANYAGBEOSZTÁS Száray Miklós Történelem 7. a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok számára című tankönyvéhez

ÚTMUTATÓ ÉS TANANYAGBEOSZTÁS Száray Miklós Történelem 7. a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok számára című tankönyvéhez ÚTMUTATÓ ÉS TANANYAGBEOSZTÁS Száray Miklós Történelem 7. a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok számára című tankönyvéhez (hatosztályos gimnáziumok) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet A tankönyvről A hat-és

Részletesebben

A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz

A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz KARD ÉS TOLL 2006/3 A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz Oszti Judit A konfliktusok kezelése, a háború, az erõszak társadalmi megítélése eltérõ a különbözõ

Részletesebben

TÖRTÉNELEM OSZTÁLYOZÓVIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA

TÖRTÉNELEM OSZTÁLYOZÓVIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA TÖRTÉNELEM OSZTÁLYOZÓVIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA Követelmény: a helyi tantervben a 7-12. évfolyam számára rögzített követelmények. A vizsga részei: A vizsga két részből áll: írásbeli és szóbeli vizsgarészből.

Részletesebben

A KÖZÉPKOR KULTÚRÁJA

A KÖZÉPKOR KULTÚRÁJA A KÖZÉPKOR KULTÚRÁJA GIOTTO di Bondone: Feszület(1290-1300) Santa Maria Novella, Firenze Kezdete: a Római Birodalom bukása (476) Vége: a a nagy földrajzi felfedezések időszaka (konkrét évszámként 1492,

Részletesebben

Nemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem

Nemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem Nemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem Hittankönyv a középiskolák 10. osztálya számára TARTALOMJEGYZÉK Elıszó 01. Az egyháztörténelem fogalma A források típusai A történelem segédtudományai

Részletesebben

SZÁNTAI LAJOS A MINDENSÉGGEL MÉRD MAGAD! MÍTIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM NIMRÓDTÓL NAPJAINKIG.

SZÁNTAI LAJOS A MINDENSÉGGEL MÉRD MAGAD! MÍTIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM NIMRÓDTÓL NAPJAINKIG. SZÁNTAI LAJOS A MINDENSÉGGEL MÉRD MAGAD! MÍTIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM NIMRÓDTÓL NAPJAINKIG. HÁLÓ KÖZÖSSÉGI ÉS KULTURÁLIS KÖZPONT S4 1052 BUDAPEST, SEMMELWEIS UTCA 4. 1/16. RÉSZ 2017. ÁPRILIS 24. HÉTFŐ 18.00

Részletesebben

EMBEREK ÉS S Z Á Z A D O K

EMBEREK ÉS S Z Á Z A D O K Barta Gábor Hegyi Klára Kertész István EMBEREK ÉS S Z Á Z A D O K Források a történelem kezdeteitől 17 M-ig A szakmunkásképző iskolák I. osztálya számára Tankönyvkiadó, Budapest, 1984 Tartalom Élet az

Részletesebben

ÓKOR Rómaiak az Augustus-korban

ÓKOR Rómaiak az Augustus-korban ÓKOR Rómaiak az Augustus-korban A témához mérten kis terjedelmű kötetben a hangsúly a rómaiakon és nem Augustus korán van. A mű ugyanis az Európa népei sorozat részeként jelent meg, minden bizonnyal terjedelmi

Részletesebben

ÚTMUTATÓ ÉS TANANYAGBEOSZTÁS Horváth Péter Történelem 5. az általános iskolások számára című tankönyvéhez

ÚTMUTATÓ ÉS TANANYAGBEOSZTÁS Horváth Péter Történelem 5. az általános iskolások számára című tankönyvéhez ÚTMUTATÓ ÉS TANANYAGBEOSZTÁS Horváth Péter Történelem 5. az általános iskolások számára című tankönyvéhez Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 1 A tankönyvről Horváth Péter esztétikailag is komoly értékeket

Részletesebben

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK 1. TÖRTÉNELEM (a sárgával kiemeltek nem politikatörténeti témák) 5-8. évfolyam 9-12. évfolyam Ismétlődő, illetve hosszmetszeti témák: család és lakóhely; hétköznapok, ünnepek; gyermekek

Részletesebben

ÓRATERV A SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS B KOMPETENCIATERÜLET FEJLESZTÉSÉHEZ A TÖRTÉNELEM TANTÁRGYBAN

ÓRATERV A SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS B KOMPETENCIATERÜLET FEJLESZTÉSÉHEZ A TÖRTÉNELEM TANTÁRGYBAN ÓRATERV A SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS B KOMPETENCIATERÜLET FEJLESZTÉSÉHEZ A TÖRTÉNELEM TANTÁRGYBAN Készítette: Kántor Judit Mária szaktanár Vasvár, 2010. május 30. ÓRATERV Tantárgy: Történelem Évfolyam:

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben

3. A feladat a római köztársaság válságával kapcsolatos. Állapítsa meg, hogy az alábbi források közül melyik utal elsősorban a politika, a gazdaság,

3. A feladat a római köztársaság válságával kapcsolatos. Állapítsa meg, hogy az alábbi források közül melyik utal elsősorban a politika, a gazdaság, 3. A feladat a római köztársaság válságával kapcsolatos. Állapítsa meg, hogy az alábbi források közül melyik utal elsősorban a politika, a gazdaság, illetve a hadsereg válságára! Soronként csak egy elemet

Részletesebben

ETE_Történelem_2015_urbán

ETE_Történelem_2015_urbán T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 5-6. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása

TÖRTÉNELEM 5-6. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 TÖRTÉNELEM 5-6. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása Bartos Károly

Részletesebben

A tankönyv képanyaga és az atlasz segédanyagként felhasználható!

A tankönyv képanyaga és az atlasz segédanyagként felhasználható! Minimum követelmény Történelem 5. A tankönyv képanyaga és az atlasz segédanyagként felhasználható! I. A földtörténeti és a történelmi idő aránykülönbségeinek és nagyságrendjének érzékelése Nevek, fogalmak:

Részletesebben

Fogalmak Személyek Dátumok Földrajzi nevek

Fogalmak Személyek Dátumok Földrajzi nevek Fogalmak Személyek Dátumok Földrajzi nevek Italicus Livius Kr. e. 753 Tarentum Latin Aeneas 510 Szüraküszai Szabell Polübiosz 494 Magna Graecia Szabin Hannibál 451-450 Latium etruszk Cornelius Scipio 366

Részletesebben

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel): Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani

Részletesebben

Savaria országos középiskolai történelem verseny 9. évfolyam 1. forduló

Savaria országos középiskolai történelem verseny 9. évfolyam 1. forduló 1. Írjon I-t az igaz, H-t a hamis állítás előtti -be! a) A brahmanizmus három fő istene Brahma, Buddha, Visnu.... / 11 b) A Selyemúton elsősorban selymet,teát,kávét,porcelánt,fűszereket szállítottak. c)

Részletesebben

TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG

TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG TÖRTÉNELEM NYOLCADIKOS VIZSGA 5-8. ÉVFOLYAM ANYAGÁBÓL SZÓBELI VIZSGA TÉTELEK ALAPJÁN A szóbeli vizsga menete: a tanulók a tétel kihúzása után kb. 30 perc felkészülési

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Marius reformjai i.e 105

Marius reformjai i.e 105 Polgárh rháború Rómában Politikai küzdelmek k és s pártok p Rómában - i.e.ii.század zad Út az egyeduralom felé Marius reformjai i.e 105 ok: a hadsereg válsága a vagyontalanok (föld nélküliek) nem kötelesek

Részletesebben