AZ ÚJ KORSZAKHATÁROK ADTA LEHETŐSÉGEK ÉS KORLÁTOK A TÖRTÉNELEMTANÍTÁSBAN

Átírás

1 A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZOKTATÁSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP B/ AZ ÚJ KORSZAKHATÁROK ADTA LEHETŐSÉGEK ÉS KORLÁTOK A TÖRTÉNELEMTANÍTÁSBAN

2 A történelemtanítás dilemmái 1. Teljességre törekvő pozitivista, minden tényt közölni akaró szemlélet, ragaszkodás a tudáskánonhoz. Előre meghatározott a tananyag belső struktúrája, a nagy történelmi korok egymásra épülése. Az esemény- és politikaközpontú; illetve a társadalomtörténeti megközelítés egyensúlyának kérdése.

3 A történelemtanítás dilemmái 2. Mi a történelem? folyamatos újragondolása annak, hogyan éltek az elmúlt korok emberei. A múlt nem azonos a történelemmel, hiszen múlt csak egy van, viszont történelem több is lehet többféle történelem: posztmodern narratíva. A kérdéseink, amivel a múlt felé fordulunk, állandóan változnak, aszerint, ahogyan a jelenben, a mában alakul az érdeklődésünk.

4 Tanévenkénti korszakhatárok (általános iskola 5-8. évfolyam) Régi kerettanterv (2003, 2007) Új kerettanterv (2012) Évf. Tananyag (egyetemes/magyar) Tananyag (egyetemes/magyar) 5. Ókor vége/magyar honfoglalás Középkor vége/árpád-kor vége 6. XVIII. század elejéig/szatmári béke 1849-ig 7. Az első világháború vége A második világháború vége 8. Globalizáció/1990-ig Globalizáció/2004-ig

5 Általános iskolai kerettantervi fejlesztési követelmények Ismeretszerzés, tanulás Kritikai gondolkodás Kommunikáció Tájékozódás időben és térben Információk gyűjtése a görög világban lezajlott jelentősebb háborúkról képek és történelmi térképek segítségével (pl. a görög-perzsa háborúk). Valóság és fikció szétválasztása egy-két görög mondában (pl. a trójai faló története). A görög világ főbb jellegzetességeinek bemutatása (pl. néhány monda szóbeli felidézése). Szituációs játék (pl. az athéni demokrácia működése). Képes rendszerező tábla készítésére (pl. az ókori Hellászról). Az időszámítás technikájának gyakorlása (pl. a főbb görög és római események ábrázolása párhuzamos időszalagon).

6 Tanévenkénti korszakhatárok (középiskola évfolyam) Régi kerettanterv (2003, 2007) Új kerettanterv (2012) Évf. Tananyag (egyetemes/magyar) Tananyag (egyetemes/magyar) 9. Első ezredforduló/magyar államalapítás 10. Kora újkor 1721-ig/szatmári béke Középkor vége/1490-ig 1849-ig 11. Az első világháború kezdete A második világháború vége 12. Emberiség az újabb ezredfordulón/1991 Globalizáció/2004-ig

7 Történelemtanításunk alapelvei Általános iskola 5 8. évf. A történetek képszerű megjelenítésén alapuló és tevékenység-központú feldolgozás. (Történettanításon alapuló történelemtanítás) Középiskola évf. Az általános iskolai ismeretekre és tevékenységekre épül, jellegét tekintve forrás- és tevékenységközpontú. Gimnázium 5/7 12. évf. A források önálló feldolgozásán alapuló elemző jellegű, mely az összefüggések egyre önállóbb feltárását jelenti.

8 Középiskolai kerettantervi fejlesztési követelmények Ismeretszerzés, tanulás Ismeretszerzés különböző médiumok anyagából, szaktudományi munkákból (pl. a görög művészet témájában). Kritikai gondolkodás Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására, ellenérvek gyűjtése meghatározott álláspontok cáfolására (pl. az arisztokratikus és a demokratikus kormányzás előnyeiről, hátrányairól). Kommunikáció Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák) készítése (pl. gyarmatváros és anyaváros kapcsolata). Tájékozódás időben és térben Különböző időszakok történelmi térképeinek összehasonlítása, a változások hátterének feltárása (pl. Nagy Sándor birodalmának kialakulása térképek alapján).

9 A célrendszer elemei a négyévfolyamos középiskolában évfolyam évfolyam A forráskezelés és -elemzés elemi szabályainak, illetve a tudományos anyaggyűjtés alapjainak elsajátítása. A korábbi történetek feldolgozásán alapuló, képszerű történelemtanítást felváltja az elemző, az oksági viszonyokat kutató jellegű munka. Kiemelt szerepe van a problémaközpontú történelemtanításnak. A diákoknak ezen az életkori szinten el kell jutni az események elbeszélésétől, a források tartalmi ismertetésétől a problémafelvetés, magyarázat, fejtegetés, következtetés és érvelés alkalmazásáig, felhasználva a szaknyelvet. A forrásokból történő önálló adatgyűjtés mellett a történelmi háttér ismeretében következtetések levonása. A szakszókincs alapos ismerete, adott esetben az egyes történelmi fogalmak meghatározása is, annak tudatában, hogy azok a különböző történelmi korokban változó jelentésűek lehetnek.

10 Kulcsfogalmak Értelmező kulcsfogalmak Történelmi idő, változás és folyamatosság, történelmi források, tények és bizonyítékok, interpretáció, jelentőség, történelmi nézőpont. Tartalmakat kifejező kulcsfogalmak Társadalom, társadalmi osztály, réteg, állam, államszervezet, államforma, államtípus, kultúra, birodalom, vallás, hadsereg, kormányzat stb. A kulcsfogalmak a fogalmak azon körét jelentik, melyek összességükben alkalmasak történelem tantárgy tartalmai feldolgozására, lefedik a történelmi múlt feldolgozásának legjellemzőbb nézőpontjait (pl. társadalom, gazdaság, politika, eszme). Talán a tanítási gyakorlat szempontjából úgy különíthetők el a fogalmaktól, hogy egy-két témán, témakörön belül semmiképpen sem taníthatók meg, állandóan új jegyekkel bővülnek, gazdagodnak.

11 Koncepcionális célok Az összefüggések egyre önállóbb feltárása Önálló ismeretek megszerzése, értelmezése; a kritikai gondolkodás kialakítása Élményszerű tanítás és közös feldolgozás Differenciált történelmi gondolkodás kialakítása (az adott kor emberének megértése) Politikatörténet mellett a társadalom-, művelődés-, és mentalitástörténet beépítése

12 A történelemtanítás célja Narratív kompetencia A történelmet megismerni (kultúraközvetítő funkció) A történelmet értelmezni (értékközvetítő funkció) A történelem segítségével orientálódni (szocializációs és perszonifikációs funkció)

13 A tanultak alkalmazása Célok, okok, következmények felismerése Célok, okok, következmények megkülönböztetése egymástól Források alapján egyszerű következtetések megfogalmazása Ok-okozati összefüggések bemutatása Állítások igaz-hamis minősítése

14 Magasabb rendű műveletek analízis, szintézis, értékelés Történelmi események közötti kapcsolatok megtalálása Események diakron és szinkron szemléletű ábrázolása Multiperspektivikus megközelítés alkalmazása Kontroverzív források értelmezése Kontroverzív források értékelése

15 Ismeretközvetítés Gondolkodásfejlesztés Érték/normaközvetítés Ismeretek Tények Fogalmak Összefüggések Általános Történelmi Intellektuális kompetenciák, képességek kialakítása Önállóság Kritikai készség Vitakészség Beleérző/átérző Pozitív életszemlélet Nemzeti identitás Európaiság Demokrácia Humanizmus Az élet, a környezet védelme Nyitottság Tolerancia Szociális felelősség Társadalmi közéleti tevékenység műveltség képesség Kreativitás Problémamegoldás

16 A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZOKTATÁSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP B/ KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!