BÉRCZES MIHÁLY LÁNG ERZSÉBET

Átírás

1 BÉRCZES MIHÁLY LÁNG ERZSÉBET Megoldások Történelem feladatgyűjtemény a középiskolák számára I. A kezdetektől 1490-ig Műszaki kiadó, Budapest TORI_megoldas.indd :40:35

2 2 TORI_megoldas.indd :40:36

3 KEDVES PEDAGÓGUSOK, ÉRETTSÉGIRE KÉSZÜLŐ DIÁKOK! Megújult feladatgyűjtemény-sorozatunk megoldása is. A korábbiaktól eltérően nem letölthető változatban, hanem a feladatgyűjtemény mellékleteként jelentetjük meg a megoldási javaslatokat. A változást a korábbi kiadvány tapasztalatai, illetve az önálló tanulási koncepció is indokolta. A megoldások szerkezete alapvetően nem változott: zárt válaszú feladatoknál a pontos megoldást (kivétel az egyéni válaszok), míg a nyílt végű és esszé(szerű) feladatoknál megoldási javaslatokat közlünk. A megoldások végére helyeztük a még érvényben lévő érettségi tematikához való besorolást. A tematikai bontás a középszintű vizsgára készülőket segítik a feladatok közötti eligazodásban. Az emelt szinten vizsgázóknál alapvető elvárás a teljes középiskolai tananyag (munkafüzet) ismerete. A feladatokat nem soroltuk be külön kompetenciákhoz: a források és a feladatok öszszeállítása tudatosan történt, így a feladatgyűjtemény teljes feldolgozásával biztosan elsajátítja a vizsgára készülő a szükséges kompetenciákat. Jó tanulást és sikeres felkészülést kívánunk! A szerzők TORI_megoldas.indd :40:36

4 4 TORI_megoldas.indd :40:36

5 TARTALOM 01. Bevezetés a történelem kutatásába Az őskor Bevezetés az ókor világába Mezopotámia ősi civilizációi Egyiptom Hatalmi viszonyok a Közel- és a Közép-Keleten a Kr. e. XVI VI. században A távoli Kelet civilizációi. India és Kína Az ókori Kelet kultúrája Az ókori Kelet. Összefoglalás Az ókori Görögország I. A kezdetek és a poliszok kialakulása Az ókori Görögország II. Az archaikus kor Az ókori Görögország III. A klasszikus kor Az ókori Görögország IV. A görög kultúra Az ókori Görögország. Összefoglalás Az ókori Róma I. A kezdetektől a köztársaság kori hódításokig Az ókori Róma II. Reformkísérletek, a köztársaság válsága és bukása Az ókori Róma III. A császárkortól Kr. u. 476-ig Az ókori Róma IV. A római vallások Az ókori Róma V. A római kultúra. Pannónia Az ókori Róma. Összefoglalás Az ókor története. Összefoglalás Bevezetés a középkor világába Róma utódai. A középkori Európa társadalma A középkori gazdaság Bizánc. A nyugati és a keleti kereszténység Az iszlám és az arab hódítás. Világvallások Az egyház és a világi hatalom Nyugat-Európában Hűbériség és lovagság A középkori város A késő középkori Európa. Európa válsága A középkor kultúrája Itália. A humanizmus és a reneszánsz Kelet-Európa és az Oszmán-török Birodalom A középkor világa. Összefoglalás A magyar nép eredete és vándorlása A honfoglalás és a kalandozások kora Az államalapítás Az új rend megszilárdulása Magyarországon II. András és az Aranybulla A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején Az Anjou-kori Magyarország Luxemburgi Zsigmond fél évszázada A Hunyadiak kora A középkori magyar kultúra A magyar történelem a kezdetektől 1490-ig. Összefoglalás Érettségi útmutató TORI_megoldas.indd :40:36

6 6 TORI_megoldas.indd :40:36

7 1. BEVEZETÉS A TÖRTÉNELEM KUTATÁSÁBA 1. egyéni válaszok, lehetséges tartalmak: múltismeret, véleményfejlesztés önálló gondolkodás, (nemzeti) azonosságtudat, kollektív memória, értékelés-elfogadás stb. 2.a 2.b 1. Esztergom Magyarország; 2. Székesfehérvár Magyarország; 3. Buda Magyarország; 4. Muhi Magyarország; 5. Nándorfehérvár Szerbia; 6. Visegrád Magyarország; 7. Mohács Magyarország; 8. Eger Magyarország; 9. Szigetvár Magyarország; 10. Pozsony Szlovákia; 11. Debrecen Magyarország; 12. Isaszeg Magyarország; 13. Világos Románia; 14. Arad Románia 3.a 200 évet 3.b 3.c egyéni válaszok 3.d zsidóság: ; ókori görögök: ; ókori rómaiak: ; kereszténység: TORI_megoldas.indd :40:36

8 3.e Év Évszázad Történelmi korszak A magyar honfoglalás kezdete 895 IX. középkor Szent István megkoronázása 1000 X. középkor Az Árpád-ház kihalása 1301 XIV. középkor Nándorfehérvári diadal 1456 XV. középkor Mohácsi csata 1526 XVI. újkor Buda felszabadítása a török uralom alól 1686 XVII. újkor Rákóczi-szabadságharc XVIII. újkor A tizenhárom aradi vértanú kivégzése 1849 XIX. újkor Osztrák magyar kiegyezés 1867 XIX. újkor Első világháború XX. legújabb kor Második világháború XX. legújabb kor 4. Tárgyi emlékek: tarsolylemez, zászló, íj, korona, kovakő Íratlan szellemi hagyomány: népballada, monda, legenda, személynév Írásos emlékek: oklevél, törvényoszlop, címer 5.a Mi a célja a törvényi szabályozásnak? A kulturális örökségek feltárása, megóvása, a közkinccsé tétel feltételének megteremtése. Milyen területekre terjed ki a szabályozás? A régészeti örökség felkutatása, értékelése, számbavétele, nyilvántartása, megőrzése; régészeti lelőhelyek védetté nyilvánítása. Milyen tulajdonban lehetnek a régészeti örökségek? állami tulajdon, nem állami tulajdon Milyen alapvető elvárást emel ki a törvény a régészeti emlékek megőrzésével kapcsolatban? A régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti lelőhelyükön kell megőrizni; eredeti állapot helyreállítása. Milyen típusú feltárásokat említ a törvény? Mi az egyes feltárások célja? próbafeltárás: a régészeti lelőhelyek jellegének, kiterjedésének vagy a megelőző feltárás mértékének meghatározása; teljes körű feltárás: ha a beruházással érintett lelőhely vagy lelőhelyrész hazánk múltjának nagy jelentőségű, egyedi vagy pótolhatatlan forrása 5.b egyéni válaszok 6.a bevezetés: az első két bekezdés, befejezés: az utolsó két bekezdés 6.b Bevezetés: az oklevelet kibocsátó király neve Mátyás király, az uralkodó címei: Magyarország, Csehország királya. Elbeszélés: az oklevél kiadásának oka (célja) a mezővárosok pártfogolása; Neszmély város adóterhei miatt a király szabályozta az adóterheket (évenként és telkenként fél forint); biztosíték a kedvezmények betartására; királyi kegyvesztés a király akarata ellen cselekvőknek. Befejezés: dátum, helység. 6.c Háromféleképpen: 1. az Úrnak esztendejében; 2. uralkodásunknak 11., 3. koronázásunk 8. évében 8 TORI_megoldas.indd :40:36

9 6.d a betűtípust, a tinta színét, az irat anyagát a pecsétet, javításokat, hamisításokat 7.a 7.b egyéni válaszok 8. Piros (vörös): büszkeség, erő a honfoglaló magyarok színe; Fehér (ezüst): hűség pirossal az Árpádok színe; Zöld: remény a címer hármas halmáról 9.a 9.b A palástot 9.c A Parlamentben 10. egyéni válaszok 9 TORI_megoldas.indd :40:36

10 2. AZ ŐSKOR 1.a 1.b europid, mongoloid, negrid, veddo-ausztralid 2. Az emberré válás kérdése világnézeti kérdés is. Az elméletek egyik csoportját a mai értelemben vett történelemtudomány megszületése előtt, a XIX. századig a vallásos elképzelések képviselték ben jelent meg Charles Darwin A fajok eredete című munkája, amelyben Darwin rendszerezte és kifejtette a másik megközelítést, az evolúciós elméletet. Az ember állatvilágból való kiemelkedésének legfontosabb feltételei a felegyenesedés, a tűz ismerete, a gondolkodás és az eszközhasználat voltak. A mintegy éve megjelent mai ember (latin elnevezése: homo sapiens) az őskor első szakaszában, a paleolitikum (őskőkor) korában élt, és zsákmányoló életmódot folytatott. Kőeszközei pattintással készültek. A Föld éghajlata az utolsó jégkorszak után melegedni kezdett; az életfeltételek javultak. Az emberiség egy része fokozatosan áttért a termelő életmódra. 3. Willendorfi Vénusz termékenységkultusz Szegvár a sarló mint eszköz használata a termelő életmód bizonyítéka Altamirai bölény (bika) vadászat, varázslás 10 TORI_megoldas.indd :40:36

11 Furulya medve lábszárcsontból Istállóskő hangszeres zene, használt hangsor Budakalászi agyagkocsi kerék és kocsi Stonehenge csillagászati ismeretek 4. egyéni válaszok, alapvető kulcsszavak: Helyszín: termékeny félhold (Nílus-völgy, Palesztina, Mezopotámia, Irán), a változások kezdete: Kr. e között; a neolit korszak klasszikus datálása: Kr. e között; A változások mozgatórugója: vége a jégkorszaknak elindul a felmelegedés, az emberi közösségek reakciói: 1) északra költözés, 2) új életmód kialakulása. Neolit életmód: növénytermesztés; állatok háziasítása, tenyésztése Mesterségek születése: szövés/fonás; fazekasság A gazdasági élet differenciáltsága szükségessé tette a kereskedelem kialakulását is. Differenciált társadalom alakult ki (foglalkozás szerint, jelentős vagyoni különbségek nem jöttek létre). Letelepedett életmód: falvak, majd városok (pl. Chatal Hüyük) Mágia termékenységkultusz előtérbe kerülése termékenységszobrok, pl. Willendorfi Vénusz 11 TORI_megoldas.indd :40:37

12 3. BEVEZETÉS AZ ÓKOR VILÁGÁBA 1.a Kr. e Kr. u b Elnevezését a reneszánsz idején kapta, az elnevezés a mintára/példaképre utal: régi korszak. 2.a A relatív kronológia elemei: király volt, 56 évig uralkodott, 11 király 181 évig uralkodott. Az abszolút kronológia elemei: időrend szerint a száznegyvenedik olimpiásszal kezdődik ; Róma alapítása után háromszáz évvel állították össze és írták le ezeket a táblákat. 2.b Az ún. keleti kultúrákban elvont ciklusokban/mértékegységekben mérték az időt (uralkodó évszakok), és alapvetően hiányzik a pontos kezdőpont; problémát jelenthet az írásos emlékek hiányossága/pontatlansága. Az antikvitásban jelentkeztek elsőként az abszolút kronológia elemei (kezdőpont: olimpiai játék, Róma városának alapítása). A két terület közül elsősorban az antikvitás rendszere illeszthető pontosan a keresztény időszámításhoz. Az ún. keleti kultúrákról hiteles kronológia az antik beszámolók alapján készíthető, ezek azonban nem fedik le teljesen az egyes kultúrák történetét. 3.a Kertész István megfogalmazása: tágabb fogalom, korszakfüggetlen 3.b munkaszervezés; védelem a külső támadásokkal szemben; belső rend fenntartása; közigazgatás kiépítése, adók beszedése 4.a Képírás írásjegyei Kínából Ékírás írásjegyei Mezopotámiából Hieroglifák Egyiptomból Hangjelölő írás írásjegyei Föníciából 4.b képírás; fogalomírás/szótagírás; betűírás görög, római (latin) tulajdonviszonyok kialakulása, gazdasági élet/hatalmi viszonyok kialakulása 5.a 1. Ókori Kelet; 2. Ókori Görögország; 3. Ókori Róma 5.b Egyiptom, Mezopotámia, India, Kína, Fönícia, Palesztina 6. Ókori kultúra Kapcsolódó fogalmak Ókori Kelet 1, 4, 6, 8, 9, 10, 11, 14, 19, 24, 30, 32, 33 Ókori Görögország 15, 16, 17, 20, 22, 23, 25, 26, 28, 29, 30, 31 Ókori Róma 3, 5, 7, 12, 13, 18, 21, 24, 26, 27, 30, TORI_megoldas.indd :40:37

13 4. MEZOPOTÁMIA ŐSI CIVILIZÁCIÓI 1. Irak 2.a 1 Ur; 2 Uruk; 3 Kis; 4 Lagas; 5 Umma; 6 Agade; 7 Babilon; A Tigris; B Eufrátesz 2.b Öntözéses (árasztásos) gazdálkodásra. Csapadékban szegény terület. A síkságot sivatagok, illetve északról magas hegyek határolják. 3. A helyes sorrend: 3, 2, 4, 1 4. városállam: gazdasági, politikai központ, amely fallal volt körülvéve enszi: sumer városok papkirálya, hatalma isteni eredetű, háborúban a hadsereg vezére volt templomgazdaság: gazdasági szervezet; a hozzá kapcsolódó földeket parasztok művelték, kézművesek látták el őket szerszámokkal házi (patriarchális) rabszolgaság: háztartásokban, nem árutermelésben dolgozó rabszolga 5. A sumerek fejlett matematikai, csillagászati ismeretekkel rendelkeztek. Hatos és tízes számrendszert használtak, az évet 12 hónapra osztották. Mezopotámia a népek országútja volt. Sumerek, akkádok, amorriták stb. hoztak itt létre államokat, birodalmakat. A sumer városok főként egymással kereskedtek, nem érintkeztek a kor más civilizációival. Kereskedelmi kapcsolatban álltak a szomszédos nomád népekkel. Tengeri kereskedelem kötötte össze Egyiptommal. Hammurapi igazságos ítéleteinek szemet szemért elve visszalépést jelentett a korábbi törvénykezési szokásokhoz képest. A sumereknél a testi sértést már pénzbírsággal büntették. Mezopotámia írásos emlékeinek és építészeti alkotásainak jelentős része elpusztult. De megmaradt Hammurapi törvényoszlopa és Ur zikkuratjának romja. I I I I H 6. Tagolja a törvénykönyvből származó idézetet a következő részekre: bevezetés, törvénycikkek, befejezés! A sorszámozott részek a törvénycikkek, előttük: bevezetés, utánuk: befejezés Kitől származtatja Hammurapi a hatalmát? Marduktól, Babilon városának politikai istenétől Milyen típusú uralkodónak nevezhető Hammurapi? despotikus Keressen bizonyítékokat arra, hogy a gyűjtemény nem volt kötelező érvényű! Karikázza be az erre utaló részeket! A nem kötelező érvényre utal a Ha kezdet és a legyen mihez szabni az ítéletet. Milyen társadalmi csoportokat említ a szöveg? Awelum, muskénum, wardum A szemelvény melyik részlete bizonyítja a patriarchális társadalom létét? A195. pont Melyik társadalmi réteg esetében alkalmazták a lex talio elvét? Mit jelentett ez? Válaszában hivatkozzon a forrásszemelvény pontjaira is! Azonos társadalmi rétegek esetében (197. vö ; 196. pont) 13 TORI_megoldas.indd :40:37

14 5. EGYIPTOM 1. Egyiptomi Arab Köztársaság 2.a 1. Szakkara; 2. Gíza; 3. Memphisz; 4. Théba; 5. Ahet-Aton; A: Alsó-Egyiptom; B: Felső-Egyiptom 2.b agyag, kő, fémek öntözéses földművelés, gabonatermesztés a Nílus menti keskeny sávban 3. Alsó- és Felső-Egyiptom egyesítése: Kr. e Az Óbirodalom kora; az államszervezet kiépülése, a piramisépítés klasszikus időszaka: Kr. e A Középbirodalom kora: Kr. e Az Újbirodalom kora; Egyiptom hódító nagyhatalommá válik, IV. Amenhotep/Ehnaton fáraó reformjai, II. Ramszesz uralkodása: Kr. e. XVI XIII. sz. Egyiptom perzsa fennhatóság alá kerül: Kr. e Ménész: ő egyesítette Alsó- és Felső-Egyiptomot Kr. e ban Ipuwer: egyiptomi főtisztviselő, az első átmeneti kor idején írta intelmeit II. Ramszesz: fáraó az Újbirodalom idején, ő építtette az Abu Szimbeli-templomot, legyőzte a hettitákat 5. Az egyiptomi birodalom élén a fáraó állt. Nevének jelentése: nagy ház. Az állítás igaz. Az egyiptomi társadalom hasonlóan más kultúrákhoz, például Mezopotámiához elsősorban foglalkozás szerint tagolódott, nem a vagyoni helyzet alapján. Az állítás igaz. Az ún. ókori keleti társadalmakban így Egyiptomban is minimálisak voltak a vagyoni különbségek. A szó-, szótag- és hangjeleket egyaránt alkalmazó hieroglif írás a Középbirodalom korában alakult ki. Az írásra papiruszt használtak, amelyet papirusznádból készítettek. Az állítás hamis. A hieroglif írás az Óbirodalom korában alakult ki. Hérodotosz a Nílus ajándékának nevezte Egyiptomot, mert a folyó mentén több száz kilométer szélességben művelték a földeket, csatornázó öntözéses módszerrel. Az állítás hamis. A Nílus áradásakor 5 10 km szélességben művelték csak. 6. A megoldás balról jobbra: A halott, Anubisz, A halottfaló, Thot, Ozirisz 14 TORI_megoldas.indd :40:37

15 6. HATALMI VISZONYOK A KÖZEL- ÉS A KÖZÉP-KELETEN A KR. E. XVI VI. SZÁZADBAN Türosz ma Libanon; 2. Szidon ma Libanon; 3. Ugarit ma Libanon; 4. Assur ma Irak; 5. Babilon ma Irak; 6. Hattusa ma Törökország; 7. Jeruzsálem ma Izrael; 8. Ninive ma Irán; 9. Perszepolisz ma Irán 2. Kr. e körül, az ókor kezdetén Mezopotámiában városállamok jelzik az állam kialakulását, míg a Nílus mentén létrejött az Egyiptomi Birodalom. Mindkét állam felbomlásában fontos szerepet játszott a tengeri népek vándorlása (Kr. e körül), illetve a hettiták támadása (a Kr. e. II. évezred közepén). A nagy birodalmak között fekvő ütközőállamok ebben az időszakban élhették virágkorukat ilyen volt például Fönícia és Izrael. A kereskedővárosok alkotta Fönícia legfontosabb kulturális hagyatéka a hangjelölő írás. Palesztinában, a zsidó nép körében alakult ki az egyistenhívő vallás. A Kr. e. VII. század végére az asszírok meghódították a Közel-Kelet jelentős részét. Sikereiket elsősorban a harci szekereknek és a vasfegyvereknek köszönhették. A birodalom a folyamatos háborúk következtében meggyengült, de bukását elsősorban a méd és babiloni sikeres szövetsége okozta. Ezt a barátságot rövidesen ellenségeskedés váltotta fel. A Kr. e. VI. századtól Perzsia lett a térség ura. Meghódította Egyiptomot, Föníciát, Mezopotámiát és Kis-Ázsia területét; keleten eljutott az Indus folyóig, nyugaton pedig a görögök által lakott vidéken az Égei-tenger partjáig. 3. az első szövegrészlet; Assurbanapli uralkodónév/a katonák Assur és Istar katonái, a kegyetlenség leírása a második szövegrészlet; Kürosz, Kambüszész uralkodónév, más birodalomszervezés: felszabadító, béke, vallási tolerancia asszírok: erőszak, vallási intolerancia; perzsák: a béke fenntartása (cél az adó és katonaság biztosítása), vallási tolerancia 4.a 1 e; 2 d; 3 f; 4 a; 5 b 4.b c Fönícia 15 TORI_megoldas.indd :40:37

16 7. A TÁVOLI KELET CIVILIZÁCIÓI: INDIA ÉS KÍNA 1.a 1. Mohendzso-Daro; 2. Harappa; 3. Pátaliputra; 4. Lojang; A: Indus; B: Gangesz; C: Jangce; D: Haang-ho 1.b Lásd a történelmi vagy földrajzi atlaszt! 2.a Korszak Mezopotámia Egyiptom India Kína Kr. e A sumer városállamok kora (Gilgames) Akkádok (Sarrukín) Egyiptom egyesítése (Ménész) Óbirodalom piramisok építése (Gíza, Szakkara) Kr. e től Indus-völgyi civilizáció Kr. e Sumer második virágzása Középbirodalom (Gudea) Óbabiloni Birodalom (Hammurapi) Újbirodalom hettita támadások ütközőállamok a Közelés Közép-Keleten Kr. e asszír hódítás Újbabiloni Birodalom perzsa hódítás Kr. e. 500 Kr. e. 331: gaugamélai csata Nagy Sándor győzelme a perzsák felett Kr. e. II. századtól római terjeszkedés Kr. u Kr. e árja bevándorlás Gangesz- völgyi kultúra Kr. e. 300 Asóka Birodalom felbomlása II. század: Kusán-dinasztia Védák Rámajána Kasztrendszer IV. század: Gupta-dinasztia átmeneti egység VI. század: fekete hunok Kr. e Sang-jin dinasztia (Sárga-folyó) Kr. e.1100 Csaudinasztia Kr. e. 300 Csin-dinasztia a nagy fal építése Kr. e. 206 a Handinasztia hata!omra jutása III. század: Han-dinasztia népvándorlások 2.b Közel azonos időben alakultak ki az első öntözéses kultúrák. Népvándorlások indoeurópai valamennyi területre hatással vannak. Környezetük legjelentősebb élelmiszer-termelő helyei. Ezek megszerzése, megtartása miatt folyik a harc az egyes népek, népcsoportok között. 16 TORI_megoldas.indd :40:37

17 3. A forrás szerint kitől származik az ókori India társadalmi rendje? Brahmától Milyen szerepet játszott India történetében? India főistene, tőle származik: Brahma, Visnu, Siva, a teljes világrend; Nevezze meg a négy legfontosabb kasztot! Milyen feladataik voltak az egyes kasztok tagjainak? brahmana: a védák tanulmányozása és oktatása, áldozatok bemutatása önmagukért és másokért, a jótékony adományok elfogadása és szétosztása; ksatrija: alattvalók védelme, jótékony adományok szétosztása, áldozatok bemutatása, a Védák tanulmányozása és az élvezetekben való mértékletesség; vaisja: nyájak legeltetése, jótékonykodás, áldozat bemutatása, a Védák tanulmányozása, kereskedés és pénzkölcsönzés; sudra: a kasztokat megadással szolgálja. Milyen feladatai voltak a papságnak az ókori Indiában? Milyen szerepe volt a vallásnak? Állításait bizonyítsa a forrás részleteivel! Írásbeliség, a jog ismerete a vallásban benne vannak az alapvető törvények, a társadalom irányítása; A Védák tanulmányozását és oktatását, áldozatok bemutatását önmagukért és másokért, a jótékony adományok elfogadását és szétosztását a brahmanák feladatává tette. ( ) Mivel a brahman Brahmának legnemesebb testrészéből származik, és mivel előkelőség és tudás tekintetében a legelső, jog szerint ő a társadalom ura. 4. Mi volt a hunok legfőbb tevékenysége? Milyen életmódot folytattak? Állatokat tenyésztenek. Vándoroltak legelőket követve, nem volt állandó lakhelyük. Nem folytattak földművelést. Nomád életmódot folytattak. Milyen állatokat tenyésztettek? Ló, marha, juh. Milyen fegyvereik voltak? Íj, nyíl, kard, rövid dárda. Hogyan vélekedtek az öregekről és a gyengékről? Mi lehetett ennek az oka? Megvetették őket, mert az állatok ellátására, vadászatra, harcra nem képesek, nincs hozzá erejük. Honnan szerezhette értesüléseit a kínai szerző? Mennyire tekinthető hitelesnek a leírás? Válaszát indokolja! Mások elbeszéléseiből, nem saját tapasztalataira épített, ezért nem tekinthető hitelesnek. Az elbeszélők elfogultak lehettek. 17 TORI_megoldas.indd :40:37

18 8. AZ ÓKORI KELET KULTÚRÁJA 1. Ismeretek hiánya, természeti erők magyarázatára, kiszolgáltatottság a természeti erőkkel szemben A Neander-völgyi ember idejére Temetkezési helyek, barlangrajzok, fétisállatok, szent helyek Többistenhívők, túlvilági hit, áldozatok bemutatása, szertartások az istenek tiszteletére 2.a Istenek Népcsoport A vallás jellege politeizmus vallási dualizmus monoteizmus Ré, Ozirisz, Thot Egyiptom + Jahve zsidó + Brahma, Visnu, Siva India + Ahuramazdá, Ahriman perzsa + Marduk, Enlil sumer + 2.b Buddhizmus nincs istene, életfelfogás, életfilozófia 3. Mezopotámia Egyiptom Az ókori zsidó India Kína állam b, B a, b, A f, e, g, k, C a, c, d, h, E b, i, D 4. A mumifikáláskor, a test bebalzsamozásához pontos anatómiai ismeretekre volt szükség. Az egyiptomi vallásban fontos szerepe volt a túlvilági létnek és az arra való felkészülésnek. 5. A helyes sorrend: 3, 1, 2, 5, 4 6. Uralkodókat, azok családtagjait, hivatalnokokat ábrázoltak, valamint az uralkodók tetteit, hősiességét, isteni jellegét akarták bizonyítani. 7. Gilgames-eposz: sumer; Dalok könyve: kínai; Rámájana: indiai; Halottak könyve: egyiptomi; Védák: indiai Bibliai Ószövetség: zsidó kultúra; Mahábhárata: indiai 8. 6 A Kr. e. VI. században Indiában kialakult vallás alapítójának szobra. 1 Uralkodói temetkezési hely; a legszebbek Gízában láthatók. 2 Az ázsiai hunok betörése ellen épített fal, amely a világűrből is látható. 5 Pusztító és újjáteremtő indiai isten szobra. 4 Csin Si Huang-ti császár síremlékének agyagkatonái. 3 A mezopotámiai városállamok központjában álló toronytemplom. 18 TORI_megoldas.indd :40:37

19 9. ÖSSZEFOGLALÁS AZ ÓKORI KELET 1. Egyiptom, Mezopotámia, Indus-völgy, Kína Csillagászat, matematika, az áradások idejét pontosan kellett tudni. 2. Egyiptom Népcsoport A kialakulását meghatározó tényezők Államforma Megjelenő állami feladatok Mezopotámia Izrael Fönícia Asszíria Perzsia India Kína a b b, c b b b b g g i h, i j k g g d d d e d d d d, f l, m, n, o l, m, n, o l, n, o l, o l, n, o l, n, o l, m, n, o l, m, n, o 3. Az ókori keleti államok élén despotikus uralkodó állt. Kínában és Föníciában nem. Az ókori Keleten a rabszolgaságnak csak a patriarchális formáját ismerték. Volt adósrabszolgaság, pl. az Óbabiloni Birodalomban. Egyes ókori keleti társadalmakban jelentős vagyoni különbségek alakultak ki. Munkamegosztás volt. Indiában jött létre a kasztrendszer. Árják hozták létre. I H H H 4. Az ókor kezdete Alsó- és Felső-Egyiptom egyesítése Az árják megjelenése Indiában A hettiták terjeszkedése a közel- és közép-keleti térségben; Fönícia és Izrael fénykorának kezdete A Csou-dinasztia uralma Kínában Az Újbabiloni Birodalom fénykora Asóka uralkodása Indiában India és Kína első civilizációinak virágkora Hammurapi uralkodása A Sang-dinasztia uralkodása Kínában A tengeri népek vándorlása; a vas használatának elterjedése Asszír hódítások a Közel- és Közép-Keleten Perzsa hódítás Egyiptomban Csin Si Huang-ti felszámolja a kínai fejedelmek függetlenségét 19 TORI_megoldas.indd :40:37

20 5. Toronytemplom az ókori Mezopotámiában, amely a város szent kerületében állt; itt őrizték a város főistenének szobrát. Az ókori Indiában kialakult vallási irányzat. Jellemzői: a lélekvándorlás tana és a kasztrendszer; főistenei: Brahma, Visnu és Siva. Vallási irányzat, amely nemesi származású alapítójáról, a Kr. e. VI. században élt Gautama Sziddhártháról kapta a nevét. Közigazgatási egység az ókori Perzsiában, amelynek élén a szatrapa állt. zikkurat brahmanizmus buddhizmus szatrapiák 6. dravida; a dravida népcsoport az Indus-völgyben, nem kaszt. árja; a dravidákat igázta le az Indus-völgyben. Az árja népcsoport, nem kapcsolódik Mezopotámiához. Assurbanapli; nem kínai Jahve; Jahve a zsidók istene, a többi egyiptomi Mohendzso-Dáro; a távol-keleti kultúrkörhöz tartozik despotikus hatalom; uralkodók elnevezése, nem az uralom formája arab számok; indiai eredetű, míg a többi kínai 7. Xerxész: perzsa uralkodó, I. Dareiosz fia. A görögök ellen vezet hadjáratot Kr. e. 480-ban. II. Ramszesz: egyiptomi fáraó az Újbirodalom korában, ő győzi le a hettitákat a kadeti csatában. Gilgames: Uruk királya (Kr. e körül). Életét a Gilgames-eposzból ismerhetjük meg. Kheopsz: egyiptomi fáradó az Óbirodalom idején, piramisa Gízában épült. Ménész: Egyiptomot egyesítette Kr. e ban. Nabukodonozor: újbabiloni uralkodó, uralma alatt élte a birodalom a fénykorát a Kr. e. VI. században. Salamon: Izrael királya a X. században, ő építtette az első templomot Jeruzsálemben. Halála után szétesett Izrael. 8. Minden város tele van az irántad érzett szeretettel, Amon! Kultúra: egyiptomi Sarrukín vagyok, az erős király, Agade királya. Kultúra: sumer Amikor Marduk elküldött engem a nép helyes vezetésére és arra, hogy az országot az ítélkezésre megtanítsam, a törvényt és az igazságot az Ország szájába helyeztem. [ ] 1. Ha awélum awélumot bevádolván gyilkosság vádját emelte ellene, de reá nem bizonyította: vádlója ölessék meg. Kultúra: mezopotámiai (Ó)Babilon Mi közünk Dávidhoz? Nem örökségünk Jisaj ivadéka. Sátradba, Izrael! Magad törődj házaddal! Dávid és Izrael szerteszéledt sátraiba. Csak a Júda városaiban lakó izraeliek fölött uralkodott tovább Roboám. Kultúra: zsidó Ötödik hadjáratomban Elám országa ellen vettem az utat. Assur, Sin, Samas, Adad, Bel, Nabu Ninua Istárja, Kidmuri királynője, Arbailu Istárja, Ninurta, Nergál, Nusku parancsából Ululu hónapban [ ] Elám területét teljes kiterjedésében beborítottam. Királya, Teumman fejét, aki vakmerően gonoszságot tervelt, levágtam. Vitézeit számlálatlanul öltem meg. Kultúra: asszír Nagy Isten Ahuramazda, aki az eget teremtette, aki ezután a földet teremtette, aki az embert teremtette, aki a boldogságot teremtette az embernek, aki Dareioszt királlyá tette, Kultúra: perzsa A tanítást és a Véda tanulmányozását, Kultúra: indiai árja 9.a Neve nincs:? Kr. e Imta: Kr. e Inkisus: Kr. e TORI_megoldas.indd :40:37

21 Sarlagab: Kr. e Sulme: Kr. e Elulumes: Kr. e Inimabakés: Kr. e Igesaus: Kr. e Iarlagag: Kr. e Ibate: Kr. e Iarlangab: Kr. e Kurum: Kr. e Habilkin: Kr. e Learabum: Kr. e Irarum: Kr. e Ibranum: Kr. e Hablum: Kr. e Puzursín: Kr. e Iarlaganda: Kr. e Siu: Kr. e Tirigdu: Kr. e b Kr. e év: Kr. e potamikus kultúra: M, E, I, K templom-, palotagazdaság: M raktárak: M, E, I, K ékírás: M patriarchális rabszolgaság: M, E csillagászat: M, E, K matematika: M, E, K orvostudomány: E fáraó: E enszi: M hieroglifák: E porcelán: K varnarendszer: I papírgyártás: E rádzsa: I selyem: K naptár: E lőpor: K arab számok: I 21 TORI_megoldas.indd :40:37