I; IJ" DEBRECENI EGYETEM Mezőgazdaság-, Élelmlszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar ÁLLA TTUDOMANYI, BIOTECHNOLÓGIAI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI INTÉZET DR. PÓTI PÉTER "A hazai adottságokra alapozott versenyképes juh- és kecsketenyésztéssel kapcsolatos vizsgálatok" című MTA doktori értekezésének értékelése Formai bírálat: Az értekezés túl hosszú, 230 oldalas, így jelentősen meghaladja a megengedett legfeljebb 150 oldalt. Javasolom a rövidebb formát és az idézett saját közlemények különlenyomatainak, illetve másolatainak bekötés ét oldalszám nélkül a szövegbe, vagy az értekezés végére, esetleg mindkét helyre. Ebben az esetben a részletes leírások, táblázatok és ábrák nem növelnék a számozott oldalak számát. Az MTA doktori értekezésben a Ph.D. értekezés beadását követő időszak munkái foglalhatók össze. A tenyésztésbe vételi idő és a sűrített elletés hatása az anyajuhok életteljesítményére című résznél ismerteti, hogy ezek a vizsgálatok 1995-ben, jóval az 1999-es Ph.D. védése előtt történtek, így ez a rész maradjon ki az értekezés végleges formájából. Az értekezés elején hiányolom a rövidítések jegyzékét. Nagyon sok a helyesírási hiba: pl. a.mtsai" után a legtöbb esetben pontot tesz, pedig nem a szó vége, hanem a közepe a rövidített és ennek megfelelően az "Állattenyésztés és Takarmányozás" című folyóiratunkban is pont nélkül írják. A "kontroll" szót magyarul két l-lel írjuk. A tudományos nevek esetében a nemzetség és a faj megjelölését gyakran egybeírta, pl. Medicagosativa" a 160. oldalon. Az irodalomjegyzékben is számos helyesírási és ABCsorrendi hibát és néhány ismétlést is találtam, mindezeket a szövegben ceruzával jelöltem. Az irodalomjegyzékben rengeteg a hiba! A szövegben idézettek közül itt 27 hiányzik! Az idézettek felsorolásában nem a magyar ABC szerint történt. A folyóiratok CÍmét eltérő en rövidíti, helyenként kiírja az évfolyam után a számot is, máshol nem, ezt egységesen el lehetne hagyni. Az értekezés tézisei is túl hosszú (55 oldal) annak ellenére, hogy már zavaróan kis betűmérettel készült. Itt elhagyhatná a múlt századi közleményei nek felsorolását. A tézisekben is sok a helyesírási hiba, az új tudományos eredményekben olyanok is, melyek az értekezésben helyesen vannak írva (pl. itt.jiázizom").
Szakmai bírálat: Tizenegy új tudományos eredményt sorol fel, melyeket a következőkben értékelek: 1. A magyar mermo anyai es apai tulajdonságainak (szaporulati mutatóinak, báránynevelő képességének, hizlalás alatti súlygyarapodás, vágóérték) javítására árutermelő állományokban hazai viszonyok között a lacaune, a merinolandchaf és a cigája, valamint ile de france és suffolk fajta alkalmas. A keresztezett genotípus ú magyar merinó x lacaune Fl, magyar merinó x cigája Fl és a magyar merinó x merinólandschaf Fl anyajuhok az ikerellések arányában, a született bárányok számában, bárányaik választási g tartó időszakra vetített napi súlygyarapodásában, illetve választási súlyban, valamint hizlalási végsúlyban, értékes testrészek súlyában statisztikailag igazolható mértékben (P<O,OOl) felülmúlták a fajtatiszta magyar merinó anyákat, illetve azok bárányainak teljesítményét. Nem fogadom el új tudományos eredménynek, mert már többen közölték hasonló vizsgálatok eredményeit. Meg kell jegyeznem, hogy a magyar merinó csaknem bármivel javítható. Az itt felsorolt keresztezési partnerek közül a landschaf merinó aszezonális, a többi szezonális ivarzású. A magyar merinó anyai vonalnak sem igazán jó, mert szezonális szaporodású és anyai tulajdonságai gyengék. Indokolt lenne a magyar merinó juhok zömének szisztematikus átkeresztezése aszezonális húsfajtákkal, illetve tejelő irányba. Haszon a bárányexport mellet még a húsból és a tejből várható, a gyapjúnál a trágya is többet hoz. A merinó jelleg elvesztése kívánatos lenne, hiszen a 92% fehérjét tartalmazó gyapjú termelése és viselése komoly fiziológiai terhelést jelent a hús-, bárány- és tejtermelés rovására. A gyapjú mennyiségének minimálisra csökkentése és vedlővé tétele az aszezonális szaporodású dorper, illetve fehér dorper fajtákkal végzett keresztezéssellenne megoldható. 2. Szakszerű en végzett báránynevelés esetén a magyar merinó jerkék korai, 10 hónapos kor körüli tenyésztésbevételre történő szelekciója indokolt, mivel életteljesítményük (egy anya után értékesített bárányszám, valamint hosszú hasznos élettartam) statisztikailag igazolható mértékben (P<0,05) jobb, mint a másféléves kor körül tenyésztésbe vett jerketoklyóké. A későn, másfél éves kor körül tenyésztés be vett anyák a hatodik ellést követően nagymértékben kikerültek a tenyésztésből. Ez azzal magyarázható, hogy a megfelelő körülmények között felnevelt jerkebárányok közül csak azok nem érik el 10 hónapos kor körül a tenyészérettséget, amelyeknek valamilyen örökletes, vagy egészségügyi problémájuk volt. Ezt több okból nem tartom elfogadhatónak: 1. A vizsgálat 1995-ben, tehát a Jelölt Ph.D. védését megelőző időben történt. 2
2. A másfél éves korban tenyésztésbe vett kontroll csoport negatív szelekción esett át, mert azokból az egyedekből állt, melyek 10 hónapos körüli korukban nem vemhesültek. 3. A merinó jerkék korai tenyésztésbe vehetőségét hazai körülmények között - amint azt Jelölt idézi - Gaál már régen, 1964-ben és 1972-ben leírta. Itt is megjegyzem az aszezonalitás fontosságát, hiszen az ilyen faj ták jerkéi nem csak ezekben az időpontokban, hanem bármikor tenyésztésbe vonhatók, illetve bármeddig ismételten termékenyíthetők. 3. Jelenleg Magyarországon a juhlegeltetésre használt legelők hektáronként egy-két átlagosan 50 kg élősúlyú anyajuh egész évi (365 napos) teljes (kiegészítő takarmány nélküli) táplálóanyag és energia szükségletét tudják biztosítani úgy, hogy azok sűrítve (kétévente háromszor) ellethetőek legyenek és átlagosan 1,5 bárány kihordását és felnevelését biztosítsák. Szakaszos legeltetés alkalmazása esetén a legeltetési (ciklusonkénti) taposási veszteség az aktuális fűhozam mennyiségétől függően 20-23%-kal, a fűnövedékek hozama a megfelelő regeneráció biztosítása következtében 25-30%-kal javul. A legeltetés módja (pásztoroló, vagy szakaszos) így önmagában befolyásolni tudja egy gyepterület állateltartó képességét. A szakaszos legeltetés jelentős mértékben 26-37%-kal (a terméstöbblet és a kisebb taposási veszteség miatt) meg tudja növeini egy adott gyepterület állatok számára hasznosítható fűhozamát, ami száraz- és üdefekvésű gyepterületeken is további egy 50 kg átlagos élősúlyú anyajuh teljes éves tömegtakarmány szükségletét tudja nagyságrendileg fedezni. A szakaszos legeltetés mind szárazfekvésű, mind üdefekvésű legelőterületeken statisztikailag igazolható mértékben kedvezően hatott az anyajuhok kondíciójára, szaporulati mutatóira. Szakaszos legeltetés alkalmazása esetén szignifikáns mértékben száraz fekvésű területen 5,5%-kal, üdefekvésű területen 9%-kal jobb az anyajuhok havonként megállapított átlagos kondíciója (kondíció bírálati pontértékei), mint a pásztoroló legeltetés n él. A jobb kondíció kedvező hatása az anyajuhok szaporulati mutatóiban is megmutatkozik. A szakaszos legeltetés alkalmazása szignifikáns növeli az ikervemhességek, az ikerbárányok arányát a szaporaság szempontjából kedvezőtlen nyár eleji termékenyítési időszakban is. Szárazfekvésű területeken a vemhesülési százalék 11%-kal, az ikerbárányok aránya 12%-kal, üde fekvésű területeken a vemhesülési százalék 13%-kal, az ikerbárányok aránya 15%-kal javult. Elfogadható. A szakaszos legeltetés nem új, de rendkívül alapos vizsgálatokat végzett. 4. A hústípusú merinó anyák szükségleteinek megfelelő takarmányozása esetén, amennyiben a téli időszakban megfelelő épület áll rendelkezésre, a sűrített osztott 3
elletés ajánlható. Ebben az esetben érhető el 100 anyára vetítve a legnagyobb értékesített éves bárányszám és súly, valamint árbevétel és nyereség. Amennyiben nem áll rendelkezésre juhtartásra alkalmas épület egész éven (365 napon) keresztül a szabadtartás is eredményes lehet abban az esetben, ha a takarmányozási és tartási feltételek megfelelőek. Ehhez megfelelően megválasztott anyajuh használatra (évente egyszeri, egyidejű, január-februári termékenyítési idénnyel) és tervszerűen, szakszerűen alkalmazott (lábalóli és/vagy szakaszos módon történő) legeltetésre van szükség. A száz anyára vatített éves értékesített bárányszaporulat alacsonyabb az egész éven át szabadtartésos és évente egyszeri egyidejű tenyészidény alkalmazása esetén, mint az épülethez kötött tartásnál sűrített elletés alkalmazása mellett. A bárányonkénti nagyobb árbevétel ugyanakkor gazdaságossá teheti ezt a juhtartási (legeltetési, anyajuhhasználati) módot, ami elsősorban az augusztusi magasabb felvásárlási árakkal és nagyobb értékesítési súllyal (nincs behatárolva a báránynevelés, illetve választás ideje és az anyáknak több idejük van a felkészülésre a következő vemhességre) érhető el. A minimális beruházási igénye ennek a módszernek kedvezően hat a nyereségességre, mivel így minimális amortizációs költség terheli az ilyen típusú j uh tartást. Sűrített folyamatos elletés sem termelési, sem gazdasági, sem munkaszervezési szempontból a jelenlegi piaci viszonyok között nem javasolható. Nem fogadom el, mert a vizsgálatban a különböző körülmények között tartott.jiústípusú merinó anyák" genotípus a nem volt azonos (magyar merinó x német húsmerinó, illetve fajtatiszta német húsmerinó ). Az utolsó mondatban tett megállapítás az olasz piac szezonalitásából logikusan következik, de közismert és így nem tekinthető új tudományos eredménynek. 5. A mérlegteszt alkalmas juh faj esetében a vérmérséklet megállapítására. A választáskor nyugodt vérmérsékletűnek ítélt bárányoknak nagyobb a hízlalás végi súlya és a hízlalás alatti súlygyarapodása, mint az ideges vérmérsékletű társaiknak. A különbség a napi súlygyarapodás ban átlagos an 20%. Hazánkban először tudtuk igazolni az apák hatását a bárányok vérmérsékletére. Az ideges vérmérsékletű utódcsoportnak gyengébbek a hízlalási teljesítményei, a hízlalás végi élősúlya, a hízlalás alatti súlygyarapodása, mint a nyugodt utódcsoportba tartozó bárányoké. A nyugodt bárány csoportnak a termelési fölénye élősúlyban mintegy 20%-kal, átlagosan 6 kg-mal nagyobb, napi súlygyarapodása 60%-kal nagyobb (397 g/nap), mint az ideges báránycsoportnak. Ezért a vérmérséklet, mint értékmérő tulajdonság figyelembe vétele a tenyésztésben, illetve az erre történő szelekció, célszerű nem csak a húshasznú, hanem a tejelő állományokban is. Legeltetett körülmények között tartott lacaune anyajuhok vérmérséklete jelentősen befolyásolta a tejtermelésüket. A nyugodtabb egyedek statisztikailag igazolhatóan az egész laktáció ideje alatt több tejet termeltek, mint idegesebb társaik. A nyugodt és a nyugtalan (ideges) anyajuhok termelése közötti különbség összességében átlagosan meghaladta a 70%-ot. A különbség a kor előre haladtával csökkent. 4
Nem fogadhatom el, mert Jelölt 2011-ben végzett aspiráns a, Pajor Ferenc "A vérmérséklet értékelendő tulajdonságként való alkalmazhatósága a juhtenyésztésben" című Ph.D. értekezésének új tudományos eredményei között is szerepelt a nyugodtabb juhok fölénye a hús- és a tejtermelésben is. 6. Az alkalmazott ultrahang módszer alkalmas a juhok hosszú hátizom vastagságának az értékelésére. Az ultrahang módszerrel mért hosszú hátizom vastagsága és a színhús mennyiség között szoros összefüggés (r=0,74, P<0,05) van. Kellő számú egyed re vonatkozó (n>80-100) mérés elvégzése után lehetséges a színhús mennyiségét a hosszú hátizom vastagsága alapján előre jelezni. Az eredmények alapul szolgálhatnak a real-time ultrahang készülékek hazai alkalmazására a juhtenyésztésben, amely így kiegészítheti a növendék kosok teljesítményének értékelését. Mindez lehetővé teszi ezen információk szelekciós indexbe történő beépítését. Ezzel a módszerrel élő bárányokon mért adatok segítik, illetve pontosít ják a bárányok nyakalt törzsének testkonfiguráció (izomteltség) alapján történő SIEUROP minősítésének előbecslését (előrejelzését). A módszert már a múlt században is alkalmazták (Goston és Owen 1992, Olesen 1994, Ringdorfer 1995, Gruszecki és Symanowski 1996, Qantz 1996). Toldi Gyula 2003-ban védett Ph.D. értkezésében a teljes izomzatot és faggyútartalmat értékelő computer tomográfia alkalmazását javasolta. A külföldön már alkalmazott módszer bevezetésére vonatkozó javaslata a tenyészkosok hazai kiválasztásánál hasznos lehet, de nem fogadható el új tudományos eredménynek. 7. A bárányok nyakalt törzs szélességi és hosszúsági méret felvételezésére, és az S/EUROP test konformáció szerinti besorolásának támogatására egy videó kamerás képfeldolgozó eljárás a nagy pontossága, és ismételhetősége miatt jól alkalmazható. Az eljárás során a carcasson 5x5 centiméteres referenciaegység elhelyezése után, videokamerával, a vertikális síkkal párhuzamos fix objektívvel 3,5 méterről készült videofelvételről a Video Pixel View 3D Combo TV-TVIFM tuner kártya segítségével készült digitalizált felvétel és az ezt értékelő Terület version 7. digitáliskép-feldolgozó program együttes alkalmazásával készült kép. A kép alapján egyszerű matematikai modellel történő minősítés azonban, amellyel objektív adatok (viszonyított szélességi méretek) alapján sorolhatnánk a test konformáció szerint a 13 kg feletti súlyú careassokat az SIEUROP minősítési rendszer osztályaiba önmagában nem látszik megoldhatónak. Problémát jelent, hogy az etalon-képről felvett értékek, nem mutatják a csökkenő értékek elvét, így a feladat korrekciós matematikai eljárások alkalmazásával oldható meg. További problémát jelent, hogy a magyar merinó bárányok nagy, 13 kg nyakalt törzs feletti minősítése esetén, a testkonfiguráció (izomteltség) alapján történő értékelés nagy szórást mutat. Ennek oka, hogy a magyar merinó bárányok martájéka lényegesen keskenyebb a II. farszélességnél, tehát a careass hátulnézetből (a 5
bírálati szögből nézve) nem "téglalap" alakú. A bírálat során ezért a bírálók a standardhoz nem tudják pontosan viszonyítani a vágott testet. A magyar merinó bárányokra, mivel keskeny vállszélesség és izomszegénység jellemző, ezért az esetleges combteltség esetén is alacsonyabb kategóriába kerülnek az S/EUROP minősítés során. Ezt az élő állatokon történt testméret felvételezési eredmények is alátámaszt ják. A karajban lévő színhús mennyiségét is elsősorban a szélességi méretek befolyásolják, mindezek alapján a vállszélesség növelés a magyar merinó esetében a húsirányú nemesítés szempontjából döntő fontosságú. Elfogadom. Praktikus lehet és az oktatásban is alkalmazható. 8. Juh és kecskefajban takarmányozással, mind a tej, mind a hús zsírsav összetételét jelentős mértékben lehet humántáplálkozás biológiai szempontból kedvező módon befolyásolni. A hízóbárányok teljes értékű takarmányának kiegészítése lenmaggal statisztikailag igazolható mértékben javítja a bárányhús zsírsavösszetételét csaknem minden táplálkozás élettani szempontból fontos paraméterben. A vágott bárányok hosszú hátizmában csökkent a humán táplálkozás szempontjából nem kívánatos hiperkoleszterémiás zsírsavak (laurin-, mirisztin-, palmitinsav) mennyisége. Ezzel szemben szignifikáns mértékben nőtt az élettanilag kedvező többszörösen telítetlen zsírsavak (PUFA) mennyisége (394 mg, 274 mg; P<O,Ol). A vizsgálat során a PUFA n-6/n-3 és linolsav/linolénsav aránya kisebb (5,46; 4,27) volt, a lenmag kiegészítés ben részesült bárányok húsáb an, mint a lenmag kiegészítésben nem részesült kontroll bárányokéban (7,98, 6,25; P<O,Ol). A legeltetés hatására a kecsketejben nő a tejzsír, tejfehérje és zsírmentes szárazanyag tartalma, valamint statisztikailag igazolható mértékben nő a rövid szénláncú zsírsavak (pl. kapron-, kaprilsav) a konjugált-linolsav, a-linolénsav, eikozapentaénsav és a dokozahexaénsav mennyisége, továbbá szignifikáns mértékben csökken az n-6/n-3 zsírsavak aránya. Az élettanilag kedvező tejzsírsav összetételt, a sajtkészítés során meg lehet őrizni. Tejelő anyakecskék esetében a mikro-alga kiegészítés szintén szignifikáns mértékben befolyásolta a tej összetételét, valamint zsírsav tartalmát. Hatására növekszik a konjugált linolsav, n-3 zsírsav, pl. a-linolénsav, eikozatriénsav koncentráció, melyeknek így jelentős szív- és érrendszer védő hatása van. Ezzel a módszerrel a téli időszakban is lehetséges megnövelt biológiai értékű kecsketejet előállítani. Elfogadom. 9. Szántóföldi körülmények között másodvetésben vetett olaj retek, fehér mustár alkalmas juhok legeltetési idényének megnövelésre, ezen túlmenően kiválóan javítja a szántóterületek szervesanyag tartaimát és talajszerkezetét. A fehér mustárból 6 kg, az olajretekből 8 kg biztosítja egy 50 kg-os testsúlyú anyajuh napi szükségletét veszteségek nélkül. Fontos különbség van azonban a két növény között abban, hogy az anyajuhok a teljes növény melyik részét legelték le, illetve hasznosították. A legelés során a fehér mustár leveleit csaknem 100%-ban lelegelték az anyajuhok, míg a szárát meghagyták, amely az összes zöldtermés 6
mintegy 60%-a. Az olaj retek esetében a visszamaradt zöldmennyiség megközelítőleg 30% volt, amelynek szár-levél aránya közel azonosnak tekinthető. Mindezek alapján a fehér mustár esetében a zöldtermés mintegy 40%-ával, olaj retek esetében 70 % -ával lehet számolni juhokkal (német húsmerinókkal) történő szakaszos legeltetés esetén. Egy hektár fehér mustár átlagosan 752, egy hektár olaj retek 1738 anyajuh (50 kg testsúlyú, üres, illetve a vemhesség első három hónapjában levő anyajuh) teljes napi tápláló anyag- és energiaszükségletét tudja fedezni az általunk alkalmazott képlet alapján számolva. Mindezek alapján megállapítható, hogy egy hektár olaj retek állateltartó képessége több mint kétszerese (2,3 szerese) egy hektár fehér mustárénak. Tehát mind a két másodvetésű növény kiváló kiegészítő legelőként használható a juhok számára. Ez is alátámasztja azt, hogy a növénytermesztés és az állattenyésztés szervesen kiegészítik egymást, amennyiben azok kivitelezése tervszerűen és szakszerűen történik. Elfogadom. 10. A tisztatelepítésű kúszó lucerna és a magyar rozsnokkal vegyes telepítésű kúszó lucerna terméshozamában, zöld állapotban, szárításos és erjesztéses tartósítás után (szénából, szenázsból) mért beltartalmi értékek, valamint az erjedési tulajdonságok alapján elmarad a kékvirágú lucernáétól, ezért szántóföldi termesztésre nem javasolhatók. Megfelelő termőhelyi adottságok esetén (nem savanyú talajok esetén), kifejezetten alkalmas kiskérődzők számára rét típusú hasznosításra, jó legeltethetősége (taposást, tiprást, rágást jól tűri), természetes gyepeknél jobb termés biztonsága (szárazságtűrő képessége), táplálóértéke (beltartalma), jobb minőségű szénája és szilázs a miatt. Elfogadom. 11. A borsodi iparvidék területéhez tartozó gyepterületen legeltetett anyajuhok és bárányaik comb-, karaj- és lapockamintáiban mérhető ólom- és kadmium koncentrációkban szignifikáns különbség (P<0,05) volt. Az anyajuhok esetében a hús, valamint a szervek közül a vesét és a májat vizsgálva megállapítható, hogy a májat kivéve, a minták átlagos (összes egyedre vonatkoztatott) értékei egyik esetben sem haladták meg a hatályos rendeletben megengedett határértéket. Az egyedi húsmintákat és szervmintákat elemezve azonban megállapítható, hogy az ólom az anyajuhok combmintáinak 20%-a, a máj mintáinak 65%-a, a veseminták 35%-a meghaladta az EK rendelet szerinti határértékeket. Kadmium esetében csak az anyajuhok nagy szórással terhelt vesemintáiban volt ez a jelenség megfigyelhető. A bárányok esetében a húsminták ólomtartalma minden esetben az értékhatár alatt maradt, de a májminták 30%-a, a veseminták 5%-a a megengedettnél több ólmot tartalmazott. A legeltetett anyajuhok (összes anya elegy) tejének átlagos ólom, kadmium és krómtartalma sem haladta meg az Európai Unió (1881/2006/EC) rendeletében megadott határértékeit. Az egyedi tej mintákat vizsgálva azonban az ólomtartalom a tejminták 50%-ában, a kadmium tartalom a tej minták 40%- ában, ha csak kis mértékben is, de meghaladta a megengedett határértéket. 7
Mindezek alapján megállapítható, hogy önmagában a legeltetés nem garantálja a biztonságos élelmiszer alapanyag előállítást. A kétévesnél idősebb korban vágott juhok (pl. selejt anyák) húsának testrészenkénti nehézfém-, elsősorban ólom- és kadmium tartalmának esetenkénti vizsgálata indokolt lehet abban az esetben is, ha a tömegtakarmányok átlagos ólom- és kadmium tartalma a hatályos EU rendeletben megengedett határérték alatt maradt. Különösen fontos lehet ez, ha a takarmány termő terület az átlagosnál nagyobb nehézfém-terhelésnek volt kitéve (pl. borsodi iparvidék). Elfogadom. A juh fajban korábban mások által közöltekhez képest több izmot és szervet vizsgáltak és az azok különböző időkben mért eltérő adatok új tudományos eredményeket és gyakorlati fontosságú következtetéseket eredményeztek. Kérdéseim Je[ö[thöz: 1. Hogyan látja a magyar merinó juhfajta jövőjét? 2. Hogyan látja a szaporodási aszezonalitás, illetve a szezon meghosszabbításának fontosságát és megvalósításuk lehetőségeit a juh- és kecsketenyésztésben genetikai és technológiai módszerekkel? A súlyos és nagyszámú formai hibák miatt az értekezés újbóli megírását elkerülhetetlennek tartom. A doktori mű jelen formájában nyilvános védésre alkalmatlan. Debrecen, 2015. szeptember 14. Dr. Kovács András D.Sc. egyetemi tanár 8