TDM 1. Turisztikai Desztináció Menedzsment Alapok, keretek Dr. Piskóti István Intézetigazgató, ME Marketing Intézet
Tantárgy feladata és célja: A tantárgy a turisztikai fogadóterületek menedzsmentjének (tervezésének, szervezésének, irányításának és ellenőrzsének) kérdéseivel foglalkozik. Gyakorlatorientáltan, esettanulmányok feldolgozásával mutatja be azokat az alapelveket, módszereket és technikákat, amelyek ismerete a TDM szervezetek és munkatársaik számára szükségesek ahhoz, hogy a fogadóterület eredményesen jelenhessen meg a turizmus nemzetközi piacán. A kurzuson a hallgatók együttműködési készségének, rendszerben való gondolkodásának, döntésképességének fejlesztése is célként fogalmazódik meg. Tantárgy tematikus leírása: 1. szeptember 8. A desztináció menedzsment előnyei, feladatai; hazai aktualitások 2. szeptember 15. TDM szervezetek létrehozása, finanszírozása; nemzetközi esettanulmány 3. szeptember 22. Desztináció-tervezés és példái 4. szeptember 29. A desztináció-marketing keretei, feladatai, lehetőségei; 5. október 6. Helyi TDM szervezetek szerepe, szereplői, feladatai, tervezés; 6. október 13. Térségi, mikro-régiós TDM szervezetek szerepe, szereplői, feladatai; 7. október 20. Regionális és országos TDM szervezetek szerepe, szereplői, feladatai; 8. október 27. A Magyar Turizmus Zrt. gyakorlata 9. november 3. oktatási szünet 10 november 10. Informatikai megoldások a TDM-ben 11 november 17. Nemzetközi trendek a TDM terén 12 november 24. Kihelyezett óra szakmai program 13 december 1. ZH 14 december 8. Prezentációk Számonkérés módja: Az aláírás megszerzése: max.3 hiányzás Gyakorlati jegy teljesítésének módja, értékelési szempontjai: Félévközi csoportos feladat egy választott TDM működésének vizsgálata, elemzése, tapasztalatok, javaslatok megfoglamazása és prezentálása (40%) és zárthelyi dolgozat (60 %). A megfelelt (2 5) osztályzatokat 50-100% közötti teljesítés arányosan. Kötelező irodalom: -Piskóti (szerk.)et al.: Desztináció-menedzsment lépésről lépésre Eger Miskolc 2007. -Piskóti, I.(2014): A települések marketingjének holisztikus modellje,s a gyakorlati adaptáció jó megoldásai a turizmusban in. Tózsa,I.(szerk.):Turizmus és településmarketing ISBN: 978-963-503-564-6 Budapesti Corvinus Egyetem, 2014 -Piskóti, I.(2014): Innovációvezérelt desztinációmarketing trendek és teendők - Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek 2. sz. 32-44.o. -UNWTO (2007): Practical Guide to Tourism Destination Management. Madrid. Spain. -aktuális szakirodalmak, szakcikkek és internetes források Ajánlott irodalom: -Jancsik András (2007): Versenyképesség és annak fejlesztési lehetőségei a turisztikai célterületeken. In Menedzsment a XXI. században, Pannon Egyetem, Veszprém. -Lengyel Márton (szerk.): TDM működési kézikönyv, Heller Farkas Főiskola, Bp, 2008, 2 -MorrissonA. (2013): Marketing and Managing Tourism Destinations. RoutledgeTaylor&Francis Group.
Desztináció fogalma WTO (1993) turisztikai attrakciókkal, intézményekkel, szolgáltatásokkal bíró hely, amit a turista vagy annak egy csoportja látogatásra kiválaszt és amit a turisztikai kínálati oldal piacra visz, értékesít. KERESLET v. KÍNÁLATORIENTÁLT Az egyes desztináció a turisztikai piac egy releváns piaci szintjének versenyzője. Határai relatívak 3
Szükséglet, vevőelvárás alapú desztináció-megközelítés Resort. Település Térség Régió Ország Kontinens VENDÉG A döntések a földrajzi közelítés elvén! A területi /desztináció döntések imázs alapúak! A konkrét szolgáltatásválasztás teljesítmény alapú 4
DM - közösségi beavatkozás ország régió térség település Turisztikai termékek, szolgáltatók 5
Desztináció Hagyományos felfogás (mint célterület) továbbfejlesztéseként - folyamatorientált, a versenyre, a vevőigényekre irányuló, fókuszáló turisztikai együttműködés, hálózat, mint stratégiai üzleti terület, (termék-piac kombináció) - mint a hagyományos vállalkozói piacokon, - önállóan tervezhető, mert definiált piacra, piaci döntési szintre irányul, 6
SZEMLÉLETE: MARKETING VÉLETLEN PIACI STRUKTÚRA, STRATÉGIA-CÉLOK VERSENYTÁRSAK TÉNYEZŐ FELTÉTELEK DESZTINÁCIÓ KERESLETI FELTÉTELEK ÉRINTETT ÁGAZATOK ÁLLAM Modern marketing felfogás s nem a 60-as évek marketingje kell. 7
desztinációmenedzsment egy adott földrajzi területen található vonzerők moduláris (szabadon kombinálható) termékké alakításának, hálózatba szervezésének, a termékek desztinációba ágyazott piac- és versenyképessége megteremtésének és értékesítésének folyamatát értjük, melynek célja a fenntartható fejlődés megőrzése mellett a turisztikai piaci siker elérésével, a földrajzi terület fejlődésének, az ott élők jólétének növelése. 8
DESZTINÁCIÓMENEDZSMENT egy adott földrajzi területen található vonzerők moduláris (szabadon kombinálható) termékké alakításának, hálózatba szervezésének, a termékek desztinációba ágyazott piac- és versenyképessége megteremtésének és értékesítésének folyamatát értjük, melynek célja a fenntartható fejlődés megőrzése mellett a turisztikai piaci siker elérésével, a földrajzi terület fejlődésének, az ott élők jólétének növelése. A JÓ GAZDA A TURIZMUS KÖZÖSSÉGI SZINTJE Kifelé: COOPETITION együttműködve versenyezni Márkaépítés értékesítés-kommunikáció Befelé: fejlesztéskoordináció belső identitás - versenysemlegesség 9
Meghatározó tendenciák A nemzetgazdaságok deregulációs tendenciái Információs és kommunikációs technológiák fejlődése A kínálati és keresleti paraméterek nemzetköziesedése, globalizálódása A hálózati gazdaságtan meggyorsítja a cégek hálózatosodását, együttműködését Megváltozó turista-elvárások, növekvő illojalitás a felhasználói oldalon 10
A desztináció rendszere GAZDASÁGI TERMÉSZETI HOTELEK TÁRSADALMI TUR. SZOL- GÁL- TATÓ TERMELŐK KOORDINÁCIÓ TDM ATTRAK- CIÓK STB. INFRA- STRUK- TÚRA POLITIKAI KERESLETI PIACOK TCHNOLÓGIAI 11
A turisztikai szektor Termelők Magánszektor által támogatott szolgáltatások Szolgáltatások Biztosítás, pénzügy, Marketing Sajtó, Közlekedés Út, vasút, Légi, tengeri, Szállás Szálloda, Motel, Kemping Vendéglátás Étterem, büfé. Bár Speciális turisztikai termék-kombinációk Üdülések, szervezett túrák, kirándulások, üzlet Attrakciók Történelmi, Témapark, Állami szektor által támogatott szolgáltatások Hivatalok, Info-irodák, Szabályozás, Túraszervezők Utazási ügynökök Turisták Holloway alapján A turizmus-rendszere 1 12
Desztináció, mint szolgáltatáslánc TERVEZÉS SZEMÉLYZET / KÉPZÉS MARKETING KÍNÁLATKOORDINÁCIÓ MINŐSÉGELLENŐRZÉS Informálódás Foglalás Utazás Fogadás Szállás Informálódás Vendéglátás Szórakozás Sport Gondozás, ápolás Elszámolás Elutazás Visszatérés Törzslátogató gondozás 13
Desztináció-szervezet feladatai, funkciói TERVEZÉS HÁLÓZATMENEDZSMENT TERMÉKFEJLESZTÉS - INNOVÁCIÓ MARKETING SZEMÉLYZET - KÉPZÉS MINŐSÉGELLENŐRZÉS INFORMÁCIÓ- BIZTOSÍTÁS TERMÉK ÉS KÍNÁLAT- FEJLESZTÉS GONDOZÁS, ANIMÁCIÓ, INFRASTRUKTÚRA MENEDZSMENT ADMINISZTRÁCIÓ KÉPVISELET LOBBI MARKETING ÉRTÉKESÍTÉS MÁRKAÉPÍTÉS 14
Legfontosabb korlátok Elégtelen koncepcionális és innovációs megalapozás. A kínálói oldal heterogenitása. Turisztikai szervezetek átpolitizálódása, mely megnehezíti a pozícionálást A tagok magas elvárásai, feladatok kibővítése, hatékonysági és hatásossági korlátok, nehézségek Kevésbé optimalizált szolgáltatások a vendégek elégedetlenségét okozhatják, szolgáltatásrések A termékcsomagok a kooperációkészség és képesség magas fokát igényli, melyet nehezíthet a közösségi finanszírozás kívánta versenysemlegesség Az innovációs klíma kialakítása a meghatározó feladat, az egyes innovatív termékeket pedig azok gazdái A vállalkozások széthúzása megakadályozza a sikeres piacra jutást, melyet a piackutatások ugyanakkor támogathatnak A szervezet belső orientáltsága nagyobb, mint a külső Kötelező tagság esetén megjelennek az ingyenélők. 15