Tartalomjegyzék ELSŐ FEJEZET Bevezetés 1.1. A könyv célja, használata 1.2 Elméleti keretek: pragmatika és logika 15 15 17 Első rész Pragmatikai és logikai alapok MÁSODIK FEJEZET A vita 2.1 A vita: megközelítési módok 2.2 A vita típusa 2.2.1 A vita jellegének tisztázása 2.3 A vita mint a konfliktusmegoldás eszköze 2.4 Vita és érvelés 2.5 Feladatok HARMADIK FEJEZET A vita mint dialógus 3.1 Beszédaktusok 3.1.1 Érvelési beszédaktusok 3.1.2 Beszédaktus implicit utalások, következtetések, előfeltevések 3.1.3 Visszaélések a performatív kifejezésekkel 3.1.4 A beszédaktusok sikerességének ellenőrzése 3.2 A racionális vita általános szabályai 3.2.1 Szabályok implicit utalások és következtetések 3.3 A racionális vita speciális szabályai 3.3.1 Konfrontációs szabályok 3.3.2 Argumentációs szabályok 3.3.3 Dramaturgiai szabályok 3.4 A látszatvita 3.4.1 Hogyan ismerhető föl, ha a feltételek nem teljesülnek? 3.5 Feladatok NEGYEDIK FEJEZET Érvelések szerkezete és rekonstrukciója 4.1 Érvelés, következtetés 4.2 Mondatok és állítások 4.3 Premisszák és konklúziók 4.4 Mellékes megjegyzések 4.5 Hiányos következtetések 4.6 Összetett érvelések, érvelési térképek 4.7 Ahol nincsenek érvelések 4.8 Rekonstrukció és értelmezés a jóindulat elve 23 23 24 27 28 29 31 33 33 36 38 40 42 43 46 47 48 50 55 59 60 62 65 65 66 67 70 71 74 79 82
4.9 Érvelések logikai rekonstrukciója 4.9.1. A konklúzió elhelyezése 4.10 Érvelések elemzésének szempontjai 4.11 Feladatok ÖTÖDIK FEJEZET Logikai alapfogalmak 5.1 Érvelések értékelése, jósága 5.2 Deduktív és induktív érvelések 5.3 Forma tartalom 5.4 Érvényesség 5.5 Igazság, érvényesség, helytállóság 5.6 Induktív erő, plauzibilitás 5.7 Deduktív induktív 5.7.1 Deduktív és induktív érvelések azonosítása 5.8 Érvelések értékelésének eszközei 5.8.1 Eljárási garanciák, logikai kritériumok 5.8.2 Az érvelési tevékenység minősítésének módszere 5.8.3 A deduktív érvelések minősítésének módszerei 5.8.4 Az induktív érvelések minősítésének módszerei 5.8.5 Érvelési hibák 82 83 84 86 91 91 93 95 98 99 102 107 109 111 111 112 112 113 116 Második rész Formális logika HATODIK FEJEZET A kijelentéslogika alapfogalmai 6.1 A kijelentéslogika eszköztára áttekintés 6.2. Formalizáció 6.3. Negáció 6.4. Konjunkció 6.5. Alternáció 6.6. Kondicionális 6.6.1 A kondicionális természetes nyelvi változatai 6.7 Bikondicionális 6.8 Elnevezések és jelölések 6.9 Összetett állítások, amelyek nem igazságfüggvények 6.10 Állítások formalizálása 6.11 Összetett állítások igazságértékének kiszámítása 6.12 Állítássémák lehetséges igazságértékeinek meghatározása 6.13 Analitikus táblázatok 6.14 Speciális sémák: logikai igazság és logikai ellentmondás 6.15 Formulák összehasonlítása, logikai ekvivalencia 6.16 Ekvivalens állítássémák 6.17. Feladatok HETEDIK FEJEZET Következtetések a kijelentéslogikában 7.1 A következtetések ellenőrzése igazságtáblázatok segítségével 7.2 A következtetések ellenőrzése analitikus táblázatok segítségével 129 129 132 133 136 139 144 150 152 153 154 155 160 162 165 170 172 175 178 183 183 187
7.3 Konzisztencia, logikai következmény, ekvivalencia 7.4 Néhány fontos következtetési forma és alkalmazásaik 7.4.1 Diszjunktív szillogizmus 7.4.2 Hipotetikus szillogizmus 7.4.3 Modus ponens, modus tollens és a kapcsolódó hibák 7.4.4 Konstruktív és destruktív dilemma 7.5 Alapvető következtetési sémák 7.6 Természetes levezetés 7.6.1 Feltételes és indirekt bizonyítás 7.6.2 Természetes levezetés és érvelés 7.7 Feladatok NYOLCADIK FEJEZET A predikátumlogika alapjai 8.1 A predikátumlogika eszköztára áttekintés 8.2 Individuumok és jellemzőik 8.2.1 Individuumok és megnevezésük 8.2.2 Tulajdonságok és predikátumok 8.2.3 Individuumváltozók és nyitott mondatok 8.2.4 A predikátum terjedelme 8.2.5 Összetett szinguláris állítások 8.3 Egzisztenciális és univerzális kvantorok 8.4 Kategorikus állítások 8.4.1 Állítások ábrázolása Venn-diagramon 8.4.2 Az univerzális állítások egzisztenciális tartalma 8.4.3 Univerzális állítás és általánosítás 8.4.4 Az univerzális állítás alátámasztása és megbízhatósága 8.4.5 Összetett kategorikus állítások 8.5 Relációk 8.5.1 Többargumentumú predikátumok 8.5.2 Kvantifikáció 8.6 Állítások formalizálása: összefoglalás 8.6.1 Szinguláris állítások formalizálása 8.6.2 Kvantoros állítások formalizálása 8.6.3 Egyéb kérdések 8.7 Feladatok KILENCEDIK FEJEZET Következtetések a predikátumlogikában 9.1 Néhány fontos következtetési séma 9.1.1 Kategorikus állítások közvetlen következményei 9.1.2 Kategorikus szillogizmusok 9.2 Következtetések ellenőrzése Venn-diagrammal 9.2.1 Kategorikus szillogizmusok ellenőrzése Venn-diagramokkal 9.2.2 Egyéb következtetések vizsgálata Venn-diagramon 9.3 Természetes levezetés 9.3.1 Kvantoros levezetési szabályok 9.3.2 Levezetések 9.4 Következtetések érvénytelensége: ellenpéldák 9.5 Feladatok 191 194 195 198 201 204 209 211 220 227 228 235 236 238 240 243 244 247 250 251 259 269 273 275 276 278 282 282 285 293 293 294 296 298 303 303 303 304 312 312 319 326 326 335 342 349
Harmadik rész Informális logika TIZEDIK FEJEZET Nyelv 10.1 Kognitív és emotív jelentés 10.1.1 Véleménykülönbség és viszonyulásbeli különbség 10.1.2 Átminősítés és a beállítás megváltoztatása 10.1.3 A vita nyelve és a vita eredményessége 10.2 Kétértelműség és homályosság 10.2.1 A kétértelműség-hiba 10.2.2 A szavakon való vitatkozás 10.2.3 A homályos kifejezés hiba 10.2.4 Demagógia 10.2.5 Csúszdaérvelés 10.3 Definíciók 10.3.1 A definíciók fajtái 10.3.2 A lényegmeghatározás 10.3.3 A túl sokat állító definíció 10.4 A nyelvhasználat az érvelésekben 10.5 Feladatok TIZENEGYEDIK FEJEZET Adatok, induktív általánosítás, statisztikák 11.1 Az adatok előállítása 11.2 Induktív általánosítás 11.3 A minta reprezentativitása és az induktív általánosítás hibái 11.3.1 A minta elfogultsága 11.3.2 Anekdotikus adatokra épülő általánosítások 11.4 A statisztikai adatok egyéb hibái 11.4.1 Az értelmetlen adatok hibája 11.4.2 A hozzáférhetetlen adatok hibája 11.5 Statisztikus következtetések és hibáik 11.5.1 Hibás statisztikai következtetések: Az adatok szórása és az átlag 11.5.2 Hibás statisztikai következtetések: mértékek és arányok, százalék 11.6 Az adatok interpretációja 11.7 A statisztikák ábrázolása 11.8 Feladatok TIZENKETTEDIK FEJEZET Okság 12.1 Az ok fogalma 12.2 Oksági törvények 12.3 Korreláció és okság 12.4 Mill-féle indukciós következtetési szabályok 12.4.1 A direkt egyezés módszere 12.4.2 Az inverz egyezés módszere 12.4.3 Az egyezés kombinált módszere 359 359 363 365 367 368 369 371 372 372 376 381 383 389 391 393 394 399 399 404 410 417 420 422 422 425 428 429 433 435 440 448 455 456 461 461 463 463 469 473
12.4.4 A különbség módszere 12.4.5 Az együttváltozás módszere 12.4.6 A maradék módszere 12.5 Az ok-okozati összefüggések típusai és az oksági összefüggésre való következtetések hibái 12.6 Okból okozatra és okozatról okra való következtetések 12.6.1 Kontrafaktuális hipotézis 12.6.2 Dominóhatás-érvelés 12.7 Feladatok TIZENHARMADIK FEJEZET Analógiák 13.1 Az analógia szerkezete 13.2. Az analógiák használata érvelésekben 13.2.1 Osztályozás 13.2.2 Helyes eljárás megválasztása 13.2.3 Ismertről az ismeretlenre való következtetés 13.2.4 Előrejelzések 13.3 Az analógiák erősségének vizsgálata, kritizálási stratégiák 13.4 Az analógiák szerepe a magyarázatban, a megértésben és az értelmezésben 13.5 Hibás analogikus érvelések 13.5.1 Félrevezető hasonlóság 13.5.2 Az analógiák retorikai használata 13.6 Analógia és indukció, az analógiák általános értékelése 13.7 Feladatok TIZENNEGYEDIK FEJEZET Kérdések és válaszok 14.1 A kérdések szerepe 14.2 A túl általános kérdés 14.3 Az agresszív kérdés 14.4 Komplex kérdés 14.5 Túl sokat állító kérdés 14.5.1 Válaszolási stratégiák 14.6 Mellébeszélés 14.6.1 A mellébeszélés aranyszabályai 14.7 Feladatok TIZENÖTÖDIK FEJEZET További gyakori érvelési típusok és érvelési hibák 15.1 Az érzelmekre apellálás esetei 15.1.1 Szénalomra apellálás 15.1.2. A fenyegetésre apellálás 15.1.3. A többiekre hivatkozó érvelések 15.1.3.1. Közvélekedésre apellálás 15.1.3.2. Más is ezt csinálja 15.1.3.2. A csoportnyomásra hivatkozás 15.2 A hitelességre hivatkozó érvelések 15.2.1. A hitelesség 473 476 478 479 484 485 488 490 495 495 498 498 498 501 502 503 507 509 509 510 511 514 517 517 518 520 523 527 530 534 534 537 541 543 543 544 546 546 548 548 549 549
15.2.2. Személyeskedés 15.2.2.1. A személy lejáratása 15.2.2.2. A személy elfogultságára hivatkozás 15.2.2.3. A személy következetlenségére hivatkozás 15.2.2.4. A személy inkompetenciájára hivatkozás 15.2.2.5. A személyeskedés pragmatikai és pszichológiai hatásai 15.2.2.6. Válasz a személyeskedésre 15.2.3. Személyeskedés 15.2.3.1. Rossz hivatkozás 15.2.3.2. Egyoldalúhivatkozás 15.2.3.3. A szakértő félreértelmezése 15.2.3.4. Elfogult szakértő 15.2.3.5. Azonosíthatatlan hivatkozás 15.2.3.6. A tekintélyre hivatkozó érvelések kritikája 15.3. Néhány további gyakori relevancia-hiba 15.3.1. Témaváltás 15.3.2. A tárgy figyelmen kívül hagyása 15.3.3. Árnyékbokszolás 15.3.4. Mások még rosszabbak 15.3.5. Felosztás-hiba kompozíciós hiba 15.3.6. A következményekre hivatkozás 15.3.7. Körbenforgás 15.4. Néhány további hibás érvelés, amelyekben általában nem elegendőek a premisszák 15.4.1. Nem tudásra apellálás 15.4.2. Összehasonlítások 15.4.2.1. Leplezett összehasonlítás 15.4.2.2. Elfogult összehasonlítás 15.4.2.3. Az összehasonlítások logikai szerkezete 15.5. Feladatok 550 552 554 556 560 562 562 564 565 566 567 568 570 570 572 572 574 574 577 578 579 582 583 583 585 585 587 588 594 Negyedik rész Függelék TIZENHATODIK FEJEZET Feladatmegoldások TIZENHETEDIK FEJEZET Irodalom TIZENNYOLCADIK FEJEZET Név- és tárgymutató TIZENKILENCEDIK FEJEZET Szimbólumok jegyzéke 599 615 619 627