Fatsar Kristóf ELŐZETES GEOFIZIKAI KUTATÁSOK A BICSKEI BATTHYÁNY-KASTÉLY KERTJÉBEN 1 A bicskei Batthyány-kastély első angolkertjét gróf Batthyány Tódor építtette 1800 körül. 2 A kastély építését nem tudta befejezni, és talán a kert sem volt még teljesen készen 1812-ben bekövetkezett halálakor. A birtok 1837-ben került Batthyány Kázmér tulajdonába, aki a kastély befejezésével egyidejűleg feltehetően a kert építésében is jelentős előrelépéseket tett. Batthyány Gyula birtoklásának idejében - a keleti szárny 1920 körüli átépítése és más jelentős építkezései alapján gyaníthatóan - élhette a kert utolsó fénykorát. A kastély és kertje 1928-ban került az állam, majd a főváros tulajdonába. Jelenleg a főváros Kossuth Zsuzsa Gyermekotthona kezeli az együttest, annak rendkívül gondos gazdájaként. Az intézmény példamutató elszántsággal fenntartja, sőt fokról fokra helyreállíttatja a kastélyt és kertjét. Habár a kert a XX. század középső évtizedeire struktúrájában és növényállományában is jelentősen egyszerűsödött, eredeti kialakításának sok elemét őrzi, tehát méltó a védelemre. Műemléki helyreállítását több évvel ezelőtt dr. Örsi Károly kezdte meg. Ennek egyik tervezést előkészítő fázisában kapcsolódott be a terepkutatásokba a BKÁE Kertművészeti Tanszéke, amely fajlagos talajellenállás-mérésen alapuló kertrégészeti vizsgálatok elvégzésére kapott felkérést. A kutatást a gyerekotthon rendelte meg, és azt az Országos Tudományos Kutatási Alap támogatta. A mérések elvégzésére a kert helyreállítási tervének helyszíni adatokkal való alátámasztása érdekében került sor. A helyreállítási tervet Szabadics Anita (ÁMRK Táj- és Kertépítészeti Osztály) készíti, és ő határozta meg a vizsgálandó területeket is a mérés számára. Szintén ő készítette a felmérés alaptérképét, amely tartalmazza az 1990-es évek közepén felvett és folyamatosan pontosított A kastély északkeleti szárnya, előterében a terasz alatt létesített Pipázóval 233
1. felmérési terület 2. felmérési terület 3. felmérési terület kastély A geofizikai felmérés eredményeinek összevetése a térképi alaprajzokkal 234
helyszínrajzot, valamint arra ráillesztve az 1884-ben felvett kataszteri térkép úthálózatát. A mérés célja az volt, hogy a XIX. század végi térkép adatait igazolja vagy cáfolja, mert a tervezési koncepció - a meglévő adottságok figyelembevételével - a helyreállítás során e korszak kerti elemeinek helyreállításával vagy valamilyen szintű bemutatásával is számolt. A mérésre 2003. november 6-án és 7-én került sor. Az időjárás a vizsgálatok során aránylag kedvező volt, a mérést nem zavarta eső, a hőmérséklet tartósan és jóval fagypont felett maradt. A talaj állapota azonban a méréshez nem volt ideális. A területen ugyan nem voltak addig fagyok, de a mérést megelőző közel egyhetes időszakban esők áztatták a talajt. Ebből a körülményből már előre várható volt, hogy a műszer a talaj magas víztartalma miatt aligha lesz képes kimutatni a talaj minőségek különbségeit, ezért csak a nagyobb anomáliákat okozó épített elemek észlelésére mutatkozott valódi esély. A fajlagos talajellenállás-mérést a Geoscan Research RM15 műszerével, a régészeti gyakorlatban, különösen a kertrégészetben leginkább elterjedt eszközzel végeztük. A területeket azonos módszerrel, félméteres tüsketávolsággal végzett ikertüskés eljárással (twin probe survey) mértük fel, amely félméteres felvételezési mélységet tesz lehetővé. Az adatokat 0,5 x 0,5 méteres pontsűrűség mellett vettük fel. (A felmérési ábrákon egy pixel 0,5 x 0,5 méteres területet fed le.) A mérés során két párhuzamos sort vettünk fel egyszerre (parallel twin survey, 3 probes). Az adatok feldolgozását ugyancsak a Geoscan Research termékével, a Geoplot 3.0 szoftverrel végeztük el. A vizsgálatok során három különálló terület felmérését készítettük el. Mindhárom esetben az adott kerti egységnek csak egy kisebb részét mértük fel, mert nagyobb területek felmérése az eredmények esetlegessége miatt nem mutatkozott célszerűnek. A felmérési négyzetek sarokpontjait cövekekkel jelöltük ki, amelyek utólagos bemérését és az alaptérképre illesztését Szabadics Anita végezte el. A térképen ábrázolt eredmények meghökkentően jól követik az 1884-es térképi ábrázolást, mégis szembetűnő a mérési adatok és az alaptérkép közötti elcsúszás. A hibáknak Az 1. számú (kerti épület körüli) felmérési terület északnak tájolva A 3. számú (északi teraszon felvett) felmérési terület északnak tájolva 235
A kastély északnyugati szárnya az egyik kapubejáróval Mérés közben a Pipázó előtt (A szerző felvételei) 236
különböző forrásai lehetnek. Kisebb valószínűségű és mértékű hibaforrás az új helyszínrajz vagy a felmérési négyzetek geometriájának pontatlanságából adódhat. Nagyobb valószínűséggel a hibákat a XIX. század végi felmérésnek, a két alaptérképfedvény illesztésének, vagy a felmérési négyzetek sarokcövekeinek felmérési pontatlansága okozhatta. Az egyes mérési területeken látható kék színű részletek olyan területeket jelölnek, ahol a műszerrel nem lehetett mérni. Az első felmérési terület kijelölése a kert középrészének északi sarkában egykor állt épület helyén történt, amelynek funkciója nem teljesen világos, talán üvegházat sejthetünk benne. Felmérésére egyetlen 20 x 20 méteres felvételi négyzetet jelöltünk ki. Az épület déli kétharmadának területe esett a felvételi négyzetbe. Most annyi új információt tudunk róla, hogy mintegy egyharmadánál keresztfal osztotta meg, és a keresztfal nyugati végében mutatkozó nagyobb alaptest talán egy kályha alapozását jelenti. Az épület alapfalainak egyenesein túl további vonalak is láthatóak felmérésünkön. Ezek közül kettőt, az épület keleti homlokzata előtt, azzal párhuzamosan futót és az épület délnyugati sarkához érkezőt azonosítani is tudunk, mert az 1884-ben felvett kataszteri térkép szerint ezek a kerti sétányok szegélyvonalaival esnek egybe. A jel erősségéből valószínűsíthető, hogy az utakat erőteljes, falazott szegéllyel látták el. Még így sem világos azonban, hogy mi okozhatja a felmérésen több méter szélességet mutató anomáliákat. Feltehető ezért, hogy az épülethez további falak is csatlakoztak. Az ábrán jól látható, hogy más egyenes, falszakaszokként valószínűsíthető vonalak is futnak a föld színe alatt. Ezek magyarázatát egyelőre nem tudjuk megadni, de egy nagyobb kiterjedésű felmérés feltehetően feltárja az összefüggéseket. A második felmérési területet a kastély északkeleti homlokzata előtti, támfalba épített hűtőző, az úgynevezett Pipázó előtt vettük fel. Ezen a területen az 1884-es kataszteri térkép egy kör alaprajzú, úttal határolt pleasure groundot jelölt. A rondószerűen kialakított, közepén medencével is díszített egység felmérésére három darab, egymás mellett elhelyezett, 20 x 20 méteres felvételi négyzetet jelöltünk ki. A felvételi terület kijelölésénél tekintettel voltunk arra, hogy a terület középtengelyének szélesebb sávja is felmérésre kerüljön, mert itt különösen érdekes eredmények voltak várhatóak. Tisztában voltunk azonban azzal is, hogy a rondónak egyenletes emelkedésű terepen kellett elhelyezkednie, és a Pipázó előtti tér későbbi rendezésével itt jelentős feltöltésekre került sor. Eredményt ezért leginkább a rondónak az épülettől legtávolabbi részéről vártunk, ahol a terep követi a kataszteri térképen feltüntetett eredeti terepállapotokat. A Pipázóhoz közvetlenül kapcsolódó rézsű feltöltése ugyanis azt jelenti, hogy a rondó eredeti felszíne jóval mélyebbre került, minthogy azt félméteres felvételezési mélységnél azonosítani lehessen. A feltöltést az is elárulja, hogy a rézsű területe jóval világosabb, mint az eredeti terepfelszín felületén felvett adatok. (A Pipázó előtti utak felületén és az épülettől távolabb, egy nagy avardomb helyén nem tudtunk mérni a műszerrel, ezeket a területeket kék szín jelzi.) Várakozásainknak megfelelően csak a terasz előtti rézsű mögött volt kimutatható az eredeti kialakítás néhány nyoma. A legszembetűnőbb elem a rondó kerülete. Sávja utólag könnyen beazonosítható módon ki is emelkedik a terep felszínéből. Szélessége és kiemelkedése azt is jelenti, hogy itt valamilyen falszakaszra is gyanakodhatnánk, de valószínűbb, hogy az út nagyon jó minőségben, többrétegű kivitelben készült. A mellette mindkét oldalon mutatkozó világos sávok árkokra utalnak. A gyűrűn belül különböző átlós vonalak is látszódnak, amelyek összefügghetnek a pleasure ground kialakításával, de ennek részletei a mérésből egyelőre nem voltak megállapíthatóak. A harmadik felmérési terület az épület északnyugati homlokzata előtti terasz határoló szakasza volt, a rézsű és a lépcsők területén. Ennek a felmérésnek az volt a feladata, hogy megkísérelje igazolni az 1884-es térképnek azt az adatát, amely szerint a nyugati szárny főtengelyéhez kerti sétaút vezetett. A mérés során három darab, 10x10 méteres felmérési négyzetet vettünk fel. (Felmérhetetlen, kék színnel jelölt területként a jelenleg is látható lépcső és a mellette álló fa töve bizonyult.) A mérés során nemcsak az épület főtengelyéhez vezető egykori út léte igazolódott, hanem az is, hogy az épületszárny mindkét kapuátjárójához egy feltehetően későbbi építési fázisban ugyancsak út futott. A rézsű világos vonalát az említett tengelyekben sötét foltok szakítják meg, ezek az egykori utak vonalát jelölik. 237
Az északi homlokzat előtti kertrészlet (Szabadics Anita felvétele) A bicskei mérések első eredményeinek összefoglalásaképpen az állapítható meg, hogy a rendkívül kedvező eredmények birtokában érdemes lesz további méréseket is végezni. Jelentősebb a mérések általánosan is hasznosítható eredménye, vagyis a XIX. század végén készült kataszteri térképek megbízhatóságának ellenőrzése. E térképek olykor olyan részletes kerti úthálózatokat mutatnak, hogy már-már stilizált ábrázolásokra gyanakodhatunk. A bicskei mérések azonban igazolták a kataszteri térkép tartalmát, bár ennek alapján nem lehet a kataszteri térképek megbízhatóságára vonatkozó messzemenő következtetéseket levonni. Máshol végzett méréseink azt mutatják, hogy az itt tapasztalható pontosság nem tekinthető általánosnak, ezért az egyes kertekben a kataszteri térkép információit mindig ellenőrizni kell. JEGYZETEK 1. A kutatást az Országos Tudományos Kutatási Alap F42833 témaszámú pályázata támogatta. 2. A kastélyról megjelent legátfogóbb ismertetés Peterdi Ede: A bicskei Batthyány-kastély (Budapest, 1995) című munkája. A kastély történetének tudományos dokumentációját Sisa József készítette, legújabban pedig az e közleményben többször is megemlített Szabadics Anita végzett kutatásokat a kert történetére vonatkozóan. 238
MŰEMLÉK- VÉDELEM XLVIII. évf. 2004 4. szám