Kutatási Jelentés a Tata Angolpark területén május 11. és május 14. között folytatott kertrégészeti feltárásról

Átírás

1 Kutatási Jelentés a Tata Angolpark területén május 11. és május 14. között folytatott kertrégészeti feltárásról A Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti kar Kertm vészeti tanszéke szisztematikus kertkutatási programja keretében megvalósuló kutatatás célja a tatai 18. századi parkhoz tartozó, történeti térképek alapján megrajzolható, úthálózat részleteinek lokalizációja, illetve a park még fennálló, illetve korábban elpusztult létesítményeinek azonosítása volt május 11 és május 14. között összesen 9, összességében mintegy 50 m2 felület szonda került megnyitásra, amely során a feltételezett újkori járószintek, jelenségek kibontását, tisztítását és teljes kör dokumentációját végeztük el. A park területén található téltemet telepek miatt az eredetileg tervezett kutatási helyszíneken módosítanunk kellett. A feltárás eredményeit az alábbiakban foglalhatjuk össze: 1 szonda: A pálmaháztól keletre a mai aszfaltút déli oldalán nyitott szondában a korábbi úthálózat esetleges maradványait kutattuk. A humusztakaró alatt, mintegy 35 cm-re a jelenlegi járószintt l, egy kavicsos tömött járószintet bontottunk ki közvetlenül a jelenlegi út mellett, feltehet en azonos a korábbi útfelszínnel, de nagy felületen nem sikerült azonosítanunk. Esetleges további maradványai az aszfaltozott út alatt lehetnek. 2.szonda: A korábbi kerítésfal alapozásának vizsgálatára kis felület szondát nyitottunk, amelyben a jelenlegi járószintt l mintegy 40 cm-re megtaláltuk a téglafal törtköves alapozását. Az alapozás alját 100 cm mélységben értük el. 3. szonda: A patak jobb partján nyitott szondában, az újkori szemét eltávolítása után, mintegy 5-25 cm mélységben kibontottuk a korábbi kerti sétány apróköves felszínét. Az út felületének szegélykövei a patak oldalán viszonylag épségben maradtak meg, míg a kerítésfal felé a szegély er sen sérült, gyakorlatilag alig maradt nyoma.

2 4. szonda: A patak túlpartján annak reményében nyitottuk meg a felületet, hogy itt is azonosíthatjuk a patakkal párhuzamos, bal parti kerti út maradványit. A jelent s, néhol 50 cm vastag talajtakaró alatt azonban nem sikerült kimutatnunk a túlparti sétányhoz hasonló járószintet. A Szonda északi felében dokumentált maradványok ugyan feltételese egy járószinthez köthet ek, de a mind felületben mind metszetben er sen roncsolt felszín nem ad megfelel támpontot sem az egykori út szerkezetét sem vonalvezetését illet en. A roncsolt felszínt fed er sen humuszos rétegb l nagy mennyiség 18. századi kerámiatöredék került el. 5. szonda: A szondával gyakorlatilag eltávolítottuk az ún. jégverem bejárata körül felhalmozódott újkori hulladékot, amely során kiszabadultak a pofafalak és a küszöbszint, de az er sen szennyezett felület tovább bontásával felhagytunk. 6. szonda: A szabadtéri színpadtól nyugatra nyitott szondában, a jelenlegi járószintt l mintegy cm mélységben korábbi, közel 290 cm széles és 10 cm vastag, a mai úthálózattól eltér tájolású aszfaltozott útfelületet bontottunk ki. 7. szonda: A szondát egy korábbi térképeken szerepl, feltehet en könny szerkezet épület azonosítása céljából nyitottuk az ún. Kiskastélytól északra, a Cseke-tó feletti magaslaton. Az épület nyomait nem találtuk meg ugyan, de egy nagy kiterjedés, döngölt, agyagos felszínt észlelünk, amelynek felületén er sen faszenes sávokat bontottunk ki. A mintegy 20 cm mélységben mutatkozó jelenségek kiterjedését, illetve szerkezetét nem sikerült azonosítanunk. A bontás során átmetszettük a szonda keleti végében emelked mesterséges halmocskát. A felszínhez közel mintegy 20 cm mélységben, szórványként, kés bronzkori cserepek kerültek felszínre, ezért a munkákat leállítottuk, a mélyítést nem folytattuk, és err l A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területi régészeti felügyel jét értesítettük.

3 8-9. szonda: A szondákat a korábban említett könny szerkezet épület azonosítása céljából nyitottuk a 7. szonda mellett húzódó sétány közvetlen közelében, illetve attól kissé távolabb a Kiskastély el terében. A szondákban a gyökérzóna eltávolítása után sem az épületre, sem más korábbi jelenségre utaló nyomot nem észleltünk. A szondákban észlelt jelenségekb l nem következtethetünk antropogén hatásra. A kutatást május 14-én befejeztük, a szelvényeket a dokumentáció után visszatemettük. A fenti adatok ismeretében Angolpark történeti úthálózatának helyreállítását célzó beruházással kapcsolatosan további, az úthálózat lokalizációval kapcsolatos szondázó kutatást javaslunk. Tekintettel a terület régészeti érintettségére feltétlenül szükséges a kivitelezés közbeni régészeti felügyelet biztosítása, amely részben választ adhat a korábbi úthálózat kapcsán felmerül kérdésekre is. Ezt kiegészítend, mintegy 150 m2 felület, a kivitelezés során végzend felügyelet mellett végzett gépi szondázó kutatást javaslunk az esetlegesen felmerül, úthálózattal kapcsolatos kérdések tisztázására. Budapest, február 18. Belényesy Károly Feltárás vezet régész

4 Összesít térkép a történeti úthálózat, a tervezett és a megvalósult szondázó kutatás feltüntetésével

5 1. szonda

6 2. szonda 3. szonda

7 4. szonda

8

9 5. szonda

10 6. szonda 7. szonda

11 8. szonda

12 9. szonda