Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása

Átírás

1 Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása A régészeti kutatómunkák 2004 májusában kezdődtek, ekkor a miskolci Herman Ottó Múzeum örökségvédelmi hatástanulmányban elemezte a terület régészeti emlékeit, majd részletes terepbejárással térképezte fel az addig még ismeretlen részeket is. Ezek alapján Pácin határában 3, Cigánd határában 4, Nagyrozvágy határában 1 lelőhelyet azonosított, amelyet a víztározó kivitelezési munkái közvetlenül, vagy közvetve érintettek. Régészeti ásatások 2005 őszén kezdődtek és szakaszosan haladva az egyes lelőhelyekkel, 2007 nyaráig tartottak. A munkálatok a kivitelezés ütemtervével párhuzamosan futottak, az árapasztó tározó befejezési időpontját nem befolyásolták. A feltárt lelőhelyek egyike miatt sem kellett a tározó elemeit áttervezni, vagy áthelyeztetni. Az egyes lelőhelyek helyszínét, kiterjedését, történeti/régészeti emlékeit kihelyezett ismertetőtáblákkal fogjuk megjelölni a Vásárhelyi Konzorciummal közösen. A fenti időszakban öt lelőhelyen folytak régészeti kutatások, amelyek koordinálását Szörényi Gábor András (HOM) végezte. Pácin Alharaszton, a legnagyobb kiterjedésű lelőhelyen, 4,79 ha-on folytak ásatások, melyet Szörényi Gábor András és Ringer István (MNM) irányított régészeti jelenséget tártak fel három korszakból. Bronzkori település és temető, vaskori településrészleteket és egy 13. századi Árpád kori települést, gazdasági objektumaival. Pácin Szenna-dombon egy népvándorlás kori település nyomaira bukkant Ringer István és Wolf Mária. Több házat, házakhoz tartozó kemencét és gödröt találtak. Ugyanitt még 2005ben a terület lőszermentesítéséhez kapcsolódóan egy 5. századi germán harcos sírját leletmentette Szörényi Gábor András és Ringer István, ám erről kiderült, hogy csak magányos temetkezés, ugyanis a domb teljes feltárásakor párja már nem volt. Pácin Alsókenderszeren Lovász Emese (HOM) irányította a munkálatokat. A 2,06 ha alapterületű lelőhelyen egy késő bronzkori telep és néhány urnás hamvasztásos temetkezés nyomát találták, valamint egy 12. századi Árpád kori tanyaszerű település házait, gazdasági egységeit és kútjait, amelyek egyikében egy ép vasalt favödör rejtőzőtt. Nagyrozvágy Pap-dombon Koós Judit (HOM) vezette a kutatásokat. A 3,35 ha alapterületű lelőhelyen egy középső bronzkori, Füzesabony kultúrához tartozó, vélhetően tell- 1

2 település nyomait kutatták. A település központi, legmagasabb részét az 1980-as években talajjavítási céllal elpusztították, gyakorlatilag lefejezték a dombot. A tell-település alsóbb régióit a lelőhely peremein fogtuk meg, nagy mennyiségű leletanyaggal, amelyben jelentős az ép tárgyak száma. Cigánd Szerpesz-dombon Wolf Mária (MNM) végzett ásatásokat. Az 1,75 ha alapterületű lelőhelyen késő bronzkori és Árpád-kori pákásztanyák néhány objektumára bukkantak, valamint egy II. világháborús német katonai lövészárok és a hozzá tartozó géppuskafészkek bírtak fontos hadtörténeti jelentősséggel. A dombon részletes talajtani vizsgálat is történt, amellyel környezetrekonstrukciós elemzések is végezhetőek. A munkálatokban természetesen több csapat is részt vett, a Herman Ottó további munkatársain kívül cigándi, pácini, nagyrozvágyi és semjéni munkások. A lelőhelyek mindegyike a gát nyomvonalon volt, így körbeölelik az egykori Pallágcsa-tó mocsárvilágának környezetét. Az ebből kiemelkedő, egymással közlekedési kapcsolatban lévő dombok biztosították az életteret számukra. A most kialakítandó árvízi tározóval közel hasonló környezet alakulhat ki, mint amilyet egykor láthattak az itt lakók. A feltárást követően reprezentatív vándorkiállításban mutatta be a Herman Ottó Múzeum a régészeti eredményeket, amelyeket 2007 őszén a Pácini Kastélymúzeumban láthatott a nagyközönség, majd télre átköltözött a sárospataki Rákóczi Múzeumba, végül pedig Miskolcon, a Papszer utcai kiállítási épületben tekinthették meg. Az egyes lelőhelyek tudományos feldolgozása időközben elkezdődött, ennek első példájaként a Pácin Alharaszton talált Árpád-kori települést tudományos konferencián ismertette és publikálta Ringer István és Szörényi Gábor András. Emellett több tudományos és ismeretterjesztő előadásokban mutatták be a Cigándi árvízi tározó régészeti kutatását. Szörényi Gábor András régész-osztályvezető 2

3 1. Kőkemencés népvándorlás kori (szláv) veremház (Pácin Szenna-domb) 2. Csizmaalakú edény (Pácin Alsókenderszer) 3

4 3. Középső bronzkori spirálbütykös díszedény (Nagyrozvágy-Pap-domb) 4. Madáralakú edény (kultikus folyadéktartó) (Nagyrozvágy-Pap-domb) 4

5 5. Szíjelosztó korong szarvasagancsból (Nagyrozvágy-Pap-domb) 6. Kecskefejű ember rituális temetkezés (Pácin-Alharaszt) 5

6 7. Vaddisznót ölelő rituális temetkezés (Pácin-Alharaszt) 8. Ásatási életkép (Pácin-Alharaszt) 6

7 9. Pácin-Alharaszton feltárt Árpád-kori faluhely rekonstrukciója 10. Népvándorlás kori germán harcos temetkezése (Pácin-Szenna-domb) 7

8 11. Árpád-kori karámok és ház (Pácin-Alharaszt) 12. Bodrogközi táj a gáttal és az ásatással (Pácin Szenna-domb) 8

9 13. Cigándi árvízi tározó helye a megyében 9