Lukács József: Avar korszakos lelőhelyek az M3 újabb szakaszán 1
|
|
- Nikolett Tamás
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Lukács József: Avar korszakos lelőhelyek az M3 újabb szakaszán 1 A címben szereplő újabb szakasz, a Nyíregyházától Vásárosnaményig tartó 46km hosszú autópálya részletet jelenti. Az M3 autópálya országhatárig történő megépítése régóta létező kezdeményezés. Jól illusztrálja ezt, hogy az első régészeti hatástanulmányt 1993-ban rendelte meg a Nemzeti Autópálya Rt. az akkor illetékes Jósa András Múzeumtól. A két alkalommal bejárt nyomvonal Nyíregyháza Vásárosnamény közötti szakasza az országos átlaghoz képest meglepően magas lelőhelysűrűséget mutatott. Tudni kell ugyanakkor, hogy a Nyírség a ritka és rendszertelen kutatások miatt régészeti szempontból fehér folt volt. Egyes vélemények szerint nem is számolhattunk az észak-dél irányú vízmosásokkal tagolt területen jelentősebb népességgel. Az előzetes régészeti hatástanulmány mégis nagyon sok, 75 régészti lelőhelyet jelzett a nyomvonalon. 1. kép: A nyomvonal összefoglaló térképe. A két ütemre bontott szakaszon a régészeti feltárásokra végül augusztus 2. és november 14. között került sor. (1. kép) A lezajlott feltárások elég vegyes eredménnyel zárultak: a Bóna István által hangoztatott, a területen nem volt megtelepedés és a hatástanulmány adatai, miszerint a 1 Jelen cikk, a Hadak útján XXII. Visegrádon megrendezett konferencián október 5-én elhangzott előadásom összefoglalója. A leletanyag feldolgozás alatt áll, így részletesebb eredményekről várhatóan 2013-ban lehet beszámolni. 1
2 Nyírségben nagyobb a lelőhelysűrűség az országosnál közötti arany középutat hozta napvilágra. Egyes korszakok, mint a neolitikum, bronzkor, késő-népvándorláskor, Árpád-kor az országos viszonylatban jellemző megtelepedési sűrűséget mutatták. A rézkor első fele, a honfoglaláskor, a késő középkor nem, vagy alig-alig képviseltette magát. (2. kép) Magasnak tűnik a negatív lelőhelyek aránya. Néhány esetben e lelőhelyekről több leletanyag származik, mint egy-egy kisebb feltárásról. A 38 negatív lelőhelyből 8-ról tudjuk, hogy a korábban birtokon belül lévő termelőszövetkezetek áldásos terület-egyengető munkáinak áldozatai. További 5 lelőhely esetében ezek a kora-bronzkornál idősebbek a leletanyagot általában steril homokrétegből ástuk ki. Egyszerűen a vándorló homokhátak elvitték a lelőhelyeket. 2. kép: A nyomvonalon feltárt lelőhelyek korszak szerinti mutatója. Megfigyelhető, hogy az őskori lelőhelyek az országos tendenciával azonos módon, egyenletesen szóródnak a nyomvonalon A meglepetést a területen eddig nem létező neolitikum tömeges felbukkanása okozta. (3. kép) 2
3 3. kép: A nyomvonalon feltárt őskori lelőhelyek. Időben felfelé haladva a keltákkal záruló őskor után már vegyesebb képet mutat a térkép. (4. kép) 3
4 4. kép: A nyomvonalon feltárt népvándorlás kor - középkori lelőhelyek Minden korszaknak más a települési szisztémája, de tendenciák azért kiolvashatóak. A rómaiak pannóniai tartózkodásával párhuzamosan itt élő szarmaták eddig az un. Csörsz-árok Nyíregyházától keletre elhaladó észak-déli vonaláig voltak megtalálhatóak. (25. kép) Most már tudjuk, hogy e határuk keleti oldalán még egy 20 km széles sávot elfoglaltak. Egyetlen kivétel a Nyíregyházától jó km-re található Kántorjánosi lelőhely, a zavarba ejtően klasszikus késő-szarmata leletanyagával. Kérdés volt a megyében a késői szarmaták és a hun kor előtt a területre beszivárgó germánok közötti határ is. E kérdést nem sikerült megoldani, mivel az egyetlen germán lelőhely mélyen a korábbi szarmata településtömb belsejében található, és a gepidák 5. szd.-i klasszikus leletanyagára hasonlít. A kisszámú temetőben ötgombos ezüst fibulák és bepecsételt feketekerámia került elő. Figyelmet érdemel még az Árpád-kori megtelepedés. Az M3/59-59b.Nagykálló Harangod lelőhelyen fordul elő az egyetlen olyan telep, amely megéli a 15 éves háborút is. Ezen kívül három megtelepedési tömbjük vált ismertté: Magy Kállósemjén határában (M3/195 és M3/70), Ófehértó határában (M3/ egyesített lelőhelyek) és Pusztadobos határában (M3/219.) Ezek bemutatását azért tartom fontosnak, mivel sokat elárul a különböző korok települési szisztémájáról. Az igazán nagy lelőhelyek ott találhatóak, ahol a nyírségi homokdobok és a közéjük ékelődött vízjárások, tavak között viszonylag szélesebb, - a megyében egyedülálló módon humusszal fedett területek vannak. Elmondható, hogy ezek a vízfolyások a jégkorszak után egyre nyugatabbra vándorló Tisza elhagyott medrei, így a történelem során mindig vizes területek voltak. A két legnagyobb ilyen régió a most vizsgált 4
5 nyomvonalon Ófehértó (Máriapócsi-főfolyás) és Kántorjánosi (Vajai-főfolyás). Említést érdemel még Nagykálló (Kállói-főfolyás), Kállósemjén (Mohos-tó és Leveleki-főfolyás), illetve Pusztadobos. Nem meglepő módon az ezeken kívül eső lelőhelyek homokos, vagy egyenesen homokhátakkal tagolt területen található néhányobjektumos, tanyaszerű telepekkel, teleprészletekkel jellemezhetőek. A hosszúra nyúlt bevezető után következzenek az avar korszakos lelőhelyek. Nem véletlen az elnevezés. Egyelőre nem tudjuk etnikumhoz kötni a lelőhelyeket, amelyre remélhetőleg a későbbiekben mód nyílik. (5. kép) 5. kép: Az avar korszakos lelőhelyek a nyomvonalon. Megfigyelhető, hogy a korábban már vázolt települési szisztéma itt is él. Az M3/59-59b. Nagykálló Harangod lelőhelyen telep, az M3/ Kállósemjén Máté-tag lelőhelyeken telep és temetője, az M3/195. Kállósemjén Újszőlőskert lelőhelyen temető, az M3/201. Pócspetri Nyírjes-felső, Erdőszél Ófehértó közelébe eső lelőhelyen telep, az M3/52+52d. Kántorjánosi Homoki-dűlő Ny-i pereme lelőhelyen telep - ezek mind-mind a fent említett vízjárásokhoz közel eső lelőhelyek. Kivételt képez az M3/190. Nyírparasznya Luby-tag lelőhely, amely a tanyaszerű telepek közé sorolható. A lelőhelyek részletes leírását a 6. kép mutatja. 5
6 6. kép: Az avar korszakos lelőhelyek összefoglaló leírása. A képen látható leírással ellentétben keletről nyugat felé haladva ismertetem a lelőhelyeket: M3/190. Nyírparasznya Luby-tag. A lelőhely feltárása próbafeltárással indult, amely csekély számú objektumot és a homokhát aljában a dombtetőről lecsúszott kultúrréteget mutatott. (Objektum nélkül egy sötét folt, tele leletekkel.) A keleti oldalon ugyanakkor két ház megmaradt. (7. kép) 6
7 7. kép: Az M3/190. lelőhely térképe. Az O:3, S: 6. ház hossza: 370cm, szélessége: 250cm és 40cm mélyen ásták be az altalajba. Iránya: ÉK DNy. A kemence omladéka az ÉK-i sarokban került elő, a bejáratot viszont nem sikerült megfogni. Az O:4, S:34 ház, hossza: 325cm, szélessége: 230cm és 40cm mélyen ásták be az altaljba. Iránya: ÉNy DK. Kemencéje a DNy-i sarokban került elő, ami alatt megvolt a sütőfelülete is. Mindkét ház viszonylag átlagos a maga korában. Leletanyaga elég szegényes. A kemence kőanyagának kinyerése céljából végzett lebontása is jelezte, hogy lakói elköltöztek. Így csak néhány cseréptöredék maradt. Ezek viszont a közép avar kor végére, a Kr. u. 7 szd. második felére keltezték a lelőhelyet. (8. kép) 7
8 8. kép: Az M3/190. lelőhely házai A M3/190. lelőhelytől DNy-ra kb. 11 km-re található M3/34 Kántorjánosi Hetei-tag lelőhelyről nem esett eddig szó. Ennek oka, hogy a lelőhely egy Árpád-kori tanyaszerű telepet takar, ahonnan szórványként egy Kr. u. 8. szd. első harmadától jellemző, húsos levelű indás kisszíjvég került elő. A lelőhelyet azért érdemes megemlíteni, mert tőle légvonalban kb. 1 km-re került elő az M3/52+52d. lelőhely avar teleprészlete. Nagy valószínűséggel a telephez köthető a szórvány, akár mint egy környékbeli temető jelzője. (9. kép) 9. kép: Az M3/34. lelőhely és avar leletanyaga. 8
9 Nem tisztem az M3/52+52d. lelőhely telepének elemzése, de a feldolgozó Bajkai Rozália szíves közlése alapján tudjuk, hogy a lelőhelyen 4 kőkemencés ház volt, benne a közép-avar korra kelezhető Kr. u szd-i leletanyaggal. Újabb 11 km-t ugorva nyugati irányba eljutunk az M3/201. lelőhelyre, aminek feldolgozása szintén Bajkai Rozália feladata lesz, a tőle kapott adatokból - amit ezúton köszönök - tudjuk, hogy a kevés számú telepjelenség házak, kemencék és gödrök Kr. u szd-i leletanyagot tartalmaztak. Nyugatra újabb 6 km-t haladva jutunk el a következő, az M3/195. lelőhelyhez, ahol 10 ÉNy-DK-i tájolású sír került elő, benne többek között a késő-avar kor fiatalabb szakaszára Kr. u. 8 szd. első harmada keltezhető bronz, öntött indadíszes övgarnitúrával. Itt az ásatók telepjelenséget nem tudtak megfigyelni. A temető ugyanakkor a nyomvonalon kívül folytatódik. 2 (10. kép) 10. kép: Az M3/193, M3/194 és M3/195. lelőhelyek elhelyezkedése. Az M3/195. lelőhelytől nyugatra mindössze egy bő km-re kezdődik az M3/ lelőhelypár. Bár a hatástanulmány szerint az M3/193. és az M3/194. két külön lelőhely volt, a feltárások során mind területben, mind korszakokban összeértek. Az avar korszak mellett középső - neolit és késő-rézkori teleprészleteket is feltártak ezen a helyen. (10. kép) 2 A temetőt Bajkai Rozália közli a jövőben. 9
10 11. kép: Az M3/193 és M3/194.lelőhely összesítő rajza. A 11. képen a két lelőhely összesítője egyben látható: nyugati oldalát az M3/194, a keletit az M3/193. lelőhely foglalja el. A két terület között nagynak tűnik a távolság, de szórványosan lehet találni közöttük objektumokat. Valószínűsíthető, hogy a két rész között intenzívebb kapcsolat lehet a nyomvonaltól távolabbra, ahol egy tfsz m magas plató húzódik. Ettől délre homokdombok, északra lapályos területek húzódnak. Problémát jelentett a feltárás során, hogy a vidék nagy részét a 90-es évek második felében erdővel ültették be, így ott még optikai módszerekkel sem tudtunk vizsgálódni. (A két lelőhely az 1993-as terepbejárásból ismert.) Elsőnek a keleti M3/193. lelőhelyet mutatom be. (12. kép) Itt 12 házat, 2 árokszakaszt 3 gödröt, továbbá a telep keleti szélében egy magányos avar sírt sikerült megfigyelni. A temetkezés csak rítusában avar kori. Tájolása ÉNy-DK, a sírgödör négy sarkában sírépítményre utaló cölöplyukak voltak. A rossz megtartású váz mellett csak egy vaskés volt. (13. kép) 10
11 12. kép: Az M3/193. lelőhely összesítő rajza. A 12 ház közül 11 esetben tudtunk tűzhely vagy kemence létére utaló omladékot megfigyelni a ház ÉNy-i, ÉK-i, vagy DK-i negyedében. Hat esetben a sütőfelületet érintetlenül hagyták a kemence elbontása során. (13. kép) 11
12 13. kép: M3/193. lelőhely házai és a magányos sír. 12
13 14. kép: Az M3/193. lelőhely házai. Figyelmet érdemel az O:28, S:125 ház, ahol a kemencét félig lerombolták. Az omladék és a padló felett létrehoztak egy új padlót és fölé építettek egy új kemencét. Így lett az eredetileg 50cm mély házból 20cm mély. (14. kép) 13
14 15. kép: Az M3/193. lelőhely paliszádárka. A két előkerült árok közül az O:22, S:93 egy paliszádot takart. A 21m hosszú árokban hét nagy átmérőjű, mély cölöplyuk jelentkezett. Az árok sajnos mindkét végén elsekélyesedik, így nem tudni, hol a vége. További problémát jelent, hogy a lelőhely középső részére esik. Reméljük a később kialakítandó belső kronológia kiadja az árok pontos helyét a lelőhelyen belül. (15. kép) 14
15 16. kép: Válogatás az M3/193. lelőhely leletanyagából. A 16. fotón bemutatott leletanyag a lelőhelyet a késő avar kor végére, a Kr.u. 8. szd. 9. szd. fordulójára keltezi. Figyelmet érdemel a bogrács, mely típusának jelenlegi legészakibb darabja. Az M lelőhely érdekessége, hogy ott egy teljesen feltárható avar temető is előkerült. A 8 rendezetlen sírsort árokrendszer határolta el a teleptől. Belső kronológiája még kidolgozás alatt áll, de egy valószínűsíthetően tévedésből történt ráásáson kívül nem történt rátemetés. A temető nem túl gazdag, amit mutat a mindösszesen 10 kirabolt sír temetőhöz képest kicsi aránya. Ugyanakkor nagy számban voltak üres sírgödrök, melyek jelentését a tudomány már jó száz éve kutatja. (17. kép) 15
16 17. kép: Az M3/194. lelőhely temetője. 16
17 18. kép: Válogatás az M3/194. lelőhely temetőanyagából. 17
18 19. kép: Válogatás az M3/194. lelőhely temetőanyagából. A sírok leletanyagának restaurálása most ért véget, de annyi már most is látszik, hogy azt Kr.u. 7 szd. vége 8 szd. vége között használták. ( kép) 18
19 20. kép: Az M3/194. lelőhelyen feltárt teleprészlet. Az M3/194. lelőhely teleprészlete a temetőtől nyugatra van. (20. kép) Amennyiben figyelembe vesszük az M3/193. lelőhely telepét, akkor látszik, hogy az körülveszi a temetőt. A telepen belül házcsoportok figyelhetőek meg. Ezek nem egyszerre léteztek, néhány esetben tetten érhető egymásutániságuk. Valószínűleg nagycsaládi portákként lehet őket értelmezni. A teleprészletet itt 24 ház, 8 árok, 23 gödör és 4 kültéri kemence jelenti. Az 21. képen összesítve mutatjuk be az előkerült háztípusokat. 19
20 21. kép: Az M3/194. lelőhely házai. 20
21 22. kép: Nyeles ház, műhelyek, ráépítések az M3/194. lelőhelyen. Érdekes az O:79, S:55. ház, mely ún. nyéllel rendelkezik. Ezt az épületformát csak az Árpád-kori településeken figyelték meg eddig. Jelen tudásunk szerint időben ez az egyik legkorábbi előfordulása. A településen a fentebb említett egymásutániság két konkrét példában testesült meg. 1; Az O:182, S:50 házat vágja az O:183, S:51. ház. 2; Az O:128, S:173 ház keletnek nyíló bejárata az O:135, S:172 házba mutat. Így ezek sem létezhettek egyidőben. A két épületnek egyébként a leletanyaga is tükrözi ezt a feltárási megfigyelést. A házak közül kettőt műhelyként értelmeztünk. Mindkettőben O:177, S:68 és O:176, S:47 több kemence utal a lakófunkció hiányára. (22. kép) Két ház esetében un. fekvőhelyeket is meg tudtunk figyelni. Ezek 150x45-50 cm-es, néhány cm-re a padlóba mélyedő, fallal párhuzamos téglalap alakú gödrök. Valószínűleg nem a gödörben aludtak, az csak az ágy alatti tároló lehetett. (23. kép) 21
22 23. kép: Fekhelyes házak az M3/194. lelőhelyen. A feltáráson előkerült leletanyag ugyanazt a Kr. u szd.-i datálást valószínűsíti, mint az M3/193. lelőhely esetében. (24. kép) További vizsgálatot igényel, hogy a legkésőbbi házakhoz tartozó sírok hol vannak. A temető jelen álláspontunk szerint a Kr. u. 8. szd. végével zárul, míg a telepet a Kr. u. 9 szdban is használják. Nem kizárt, hogy van még egy temető a telep környezetében. Ez nem lenne egyedülálló a megyében, Tiszavasvári Wienerberger téglagyár bányájában a telepet három temető is szegélyezte. 24. kép: Válogatás az M3/194. lelőhely telepanyagából. 22
23 A fentieken kívül még egy teleprészletről tudunk a nyomvonalon. Ez az M3/59-59b. lelőhelyen feltárt 7, egy csoportban álló avar kori ház. Feldolgozója, Gergely Katalin a Kr. u szd.-ra teszi a településrészletet. Bár a hét házon kívül nem került elő más telepobjektum, nem kizárt, hogy a környéken lesznek még házak. Mi adja a fent bemutatott lelőhelyek különlegességét? A következő térképen bemutatjuk, hogy a megye avar kori lelőhelyállománya hogyan nézett ki az utolsó - Lőrinczy Gábor által elvégzett 2001-es - gyűjtésig. (25. kép) 25. kép: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye avar településtömbjei 2001-ig. Jól látható, hogy az avar lelőhelyek illeszkednek, az un. külső Csörsz-árokhoz, illetve nem lépik azt át keleti irányba. Ennél többet az országos adatbázis ADAM sem tudott felmutatni. Azt a néhány leletet ami ezen kívül előkerült szórványként, vagy szláv anyagként határozták meg. (26. kép) 23
24 26. kép: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Csörsz-árkon kívüli avar korszakos leletei. A 2010-től egy korábbi projekt, az un. OTF gázvezeték telepítése nyomán kezdődő nagyfelületű feltárások nyomán némiképp megváltozott a települési térkép. (27. kép) 24
25 27. kép: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye új avar településtömbjei. A térképen látszik, ahogy benépesült a megye avar kori területe. A kérdés az, hogy etnikai szempontból kihez soroljuk őket. Az etnikum kérdése: A megye kevés feltárása alapján eddig a késő-avar kori szlávsághoz kötötték a Panyolán és Vásárosnamény Gergelyiugornyán feltárt telepeket. A most bemutatottak közül az M3/190, M3/52+52d és az M3/34 lelőhelyek anyaguk alapján bármelyik etnikumhoz tartozhatnak. Ugyanakkor a Kállósemjén határától nyugatra eső terület már az avar települési tömbben értelmezhető. Ez jól rímel a bevezetőben említett szarmata elterjedési térképre is. (Csörsz-árok keleti előtere egy 20 km széles sávban.) Előzetesen talán annyit lehetne leszögezni, hogy az avarok és a szlávok közötti határsáv a kb. Nyírparasznya Kállósemjén közötti kb. 30km széles zónában ment össze. Talán a részletes feldolgozás tisztázza, hogy éles határvonalról, vagy ún. mozaikos, egymásba csúszó határsávról van-e szó. Utóbbinak nagyobbnak látom az esélyét. Ennek oka, hogy a szűkebb régiót keletről záró Ecsedi-láp túloldalán, a romániai Szatmár megyében már négy olyan lelőhelyet 3 telep és 1 temető sikerült felgyűjtenem, ahonnan késő-avar leletanyag származik. A cikkhez nyújtott segítségükért köszönetet mondok: Berecz Barbara, Kiss Csaba, Magyar Csaba régészeknek, Kiss András, Takács Enikő restaurátoroknak, 25
26 Karsainé Hanusi Erzsébetnek és a Geoservice Kft dolgozóinak geodézia és térinformatikai munkájukért, Bernáth László technikus-rajzolónak Szász Csaba fotósnak Reszler József Péter technikusnak Lukács József régész, MNM NÖK V. sz. Regionális Iroda, Nyíregyháza jozsef.lukacs@mnm-nok.gov.hu 06-20/
2006. november 28-ig végzett munkáiról
Jelentés a Tolna megye M6 autópálya Tolna-Bátaszék (144+200-170+900) km szelvény közötti szakaszának területén kezdett megelőző régészeti feltárás 2006. július 28-ig végzett munkáiról Július 3-án megkezdődött
RészletesebbenFeltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007
Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007 A régészeti kutatómunkák 2004 májusában kezdődtek, ekkor a miskolci Herman Ottó Múzeum örökségvédelmi hatástanulmányban elemezte a
RészletesebbenTo 029 Szekszárd, Tószegi-dűlő (142+800-143+060 km)
Jelentés a Tolna megye M6 autópálya Tolna-Bátaszék (144+200-170+900) km szelvény közötti szakaszának területén kezdett megelőző régészeti feltárás 2006. július 28-ig végzett munkáiról A szondázó ásatások
RészletesebbenJELENTÉS A BÜKKÁBRÁNYI LIGNITBÁNYA TERÜLETÉN 2011-BEN VÉGZETT ÁSATÁSOKRÓL
JELENTÉS A BÜKKÁBRÁNYI LIGNITBÁNYA TERÜLETÉN 2011-BEN VÉGZETT ÁSATÁSOKRÓL Bükkábrány-Bánya IV. lelőhely A Vatta község közigazgatási területén található Bükkábrány-Bánya IV.lelőhelyet 2006 tavaszán és
RészletesebbenVandálok a Hernád völgyében
Vandálok a Hernád völgyében Garadna-elkerülő út, 1. lelőhely települése Csengeri Piroska dr. Pusztai Tamás Herman Ottó Múzeum Előadásként elhangzott a Barbarikum peremvidékein c. konferencián, Miskolc,
RészletesebbenSajószentpéter-Vasúti őrház, 2008
Sajószentpéter-Vasúti őrház, 2008 Projekt: 26. sz. főút négynyomúsítása 9+600 és 12+000 km szelvények között Ásatási beszámoló Csengeri Piroska (ásatásvezető régész) - A két ismert régészeti lelőhelyen
RészletesebbenGyál Településrendezési eszközei
Gyál Településrendezési eszközei Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarész Készítette: Archeo-Art Bt. I. Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány a Pestterv Kft. megbízásából Gyál rendezési
Részletesebbenrégészeti feltárás 2006. július 28-ig végzett munkáiról
M6 Tolna-Mözs - Bátaszék szakasz megelőző régészeti feltárás részszámlához szakmai beszámoló A 032-es lelőhely déli felén 3312 m²-t humuszoltunk le, itt lelassította munkánkat az átlag 1 méter feletti
RészletesebbenSándor Imre PR-díj Melléklet A magyar Indiana Jones-ok Lounge Communication
Sándor Imre PR-díj 2015 Melléklet A magyar Indiana Jones-ok Lounge Communication Néhány kép az ásatásról Az Index-Indavideó anyaga Tömegsírt találtak, csak nem olyat Indavideó 2015.05.25. A régészeti magánvállalkozás,
RészletesebbenA SZEGVÁR-OROMDŰLŐI CSÁSZÁRKORI TELEP. ISTVÁNOVITS Eszter LŐRINCZY Gábor PINTYE Gábor
A SZEGVÁR-OROMDŰLŐI CSÁSZÁRKORI TELEP ISTVÁNOVITS Eszter LŐRINCZY Gábor PINTYE Gábor A Csongrád megyei Szegváron (1. kép 1 2) 1980 tavaszán homokbányászás közben sírok és telepobjektumok kerültek elő.
RészletesebbenLENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ
LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Lengyeltóti város régészeti lelőhelyei Régészeti felmérés Lengyeltóti város rendezési tervének
RészletesebbenRégészeti ásatások és leletek Szabolcs-Szatmár megyében 1987/88-ban
Régészeti ásatások és leletek Szabolcs-Szatmár megyében 1987/88-ban ISTVÁNOVITS ESZTER - KURUCZ KATALIN 1986-ban adódott lehetőség arra a Jósa András Múzeumban, hogy rövidebb-hoszszabb szünet után ismét
RészletesebbenÖsszefoglaló a keszthely-fenékpusztai késő római erőd területén végzett ásatásról 2014. 07. 28. 2014. 08. 22
Összefoglaló a keszthely-fenékpusztai késő római erőd területén végzett ásatásról 2014. 07. 28. 2014. 08. 22 Ásatásvezető: Straub Péter (Göcseji Múzeum) Munkatársak: Dr. Heinrich-Tamáska Orsolya (Geisteswissenschaftliches
RészletesebbenA középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján
Csányi Viktor Szabó Géza A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján A mai Bonyhád keleti szélén, ahol egykor a dombok lábánál a középkori út kanyargott Pécs felé,
RészletesebbenA Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23 (2002) 115-143. AVAR KORI TELEPRÉSZLET KARDOSKÚTON. - Rózsa Zoltán -
A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23 (2002) 115-143. AVAR KORI TELEPRÉSZLET KARDOSKÚTON - Rózsa Zoltán - Az avarok telepeinek emlékanyagát először Farkas Sándor találta meg Csongrádon. 1 Az általa feltárt
RészletesebbenA törteli kunhalmok leletei: A Mák-halom vizsgálata georadarral
HISTÓRIA RÉGI ÉS RÉGEBBI TÖRTEL A törteli kunhalmok leletei: A Mák-halom vizsgálata georadarral Katona Orsolya 1, Pásztor József 4, Dinnyés István 3, Dr. Sipos György 1, Dr. Páll Dávid Gergely 1, Dr. Mezősi
RészletesebbenUtasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata
Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata A Ceredi-medence Magyarország egy kevéssé vizsgált határvidéke, mely változatos litológiai, morfológiai viszonyai ellenére mindeddig elkerülte a kutatók
RészletesebbenA Jászság kapuja Jászfényszaru. régészeti leletek, kulturális emlékek Jászfényszaruból. időszaki kiállítás. A kiállítás ismertetője
A Jászság kapuja Jászfényszaru régészeti leletek, kulturális emlékek Jászfényszaruból időszaki kiállítás A kiállítás ismertetője Jászfényszaru település várossá válásának 25. évfordulója és a XXIV. jász
RészletesebbenGerelyes Ibolya: Oszmán-török fémművesség. A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményének szakkatalógusa ÓKR K 68345
1 Gerelyes Ibolya: Oszmán-török fémművesség. A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményének szakkatalógusa ÓKR K 68345 Munkaterv A 2007. júliusában benyújtott, illetve elfogadott módosított munkatervben foglaltak
RészletesebbenElőzetes programterv
Előzetes programterv Hadak útján Népvándorlás Kor Fiatal Kutatóinak XX. konferenciája Budapest Szigethalom, 2010. október 28-30. 2010. október 28. Csütörtök Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Lapidárium
RészletesebbenRégészet Napja május 26. péntek,
Nomádok a Kárpát-medencében Damjanich János Múzeum I. emelet, konferenciaterem Régészet Napja 2017. péntek, 10.30-13.30. DAMJANICH JÁNOS MÚZEUM SZOLNOK RÉGÉSZET 2017 NAPJA Mali Péter Hoppál Krisztina Felföldi
Részletesebbenf. ~G? ... -,- ~~~ MUZEUM KELEMÉR-MOHOSV ÁR ÉVI RÉGÉSZETI FELTÁRÁSAI Herman Ottó Múzeum Miskolc 2002.
f. ~G? ~~~ HERMAN MUZEUM /... -,- OTTO KELEMÉR-MOHOSV ÁR 2002. ÉVI RÉGÉSZETI FELTÁRÁSAI A FELTÁRAsON KÉSZÜLT FOTÓK LEÍRAsA Ásatásvezető: Pusztai Tamás Herman Ottó Múzeum Miskolc 2002. 1 3. A munkateület
RészletesebbenFeltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala
Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala 2009. május júniusában régészeti feltárást végeztünk Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti
RészletesebbenKéső római temető, Lussonium
Lussonium, késő római temető kutatása 2009 Lussonium római kori erődjének kutatása szempontjából mindig is kiemelt figyelmet kapott a római kori temető megtalálása, mely rendkívül fontos a terület római
RészletesebbenBogyoszló településrendezési tervének módosítása
Bogyoszló településrendezési tervének módosítása Örökségvédelmi hatástanulmány Régészet Archeo-Art Bt. 1., Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Bogyoszló település Szerkezeti és Szabályozási
RészletesebbenCsörög Településrendezési terv
Csörög Településrendezési terv Örökségvédelmi hatástanulmány Régészet munkarész Archeo-Art Bt. I. Vizsgálat Csörög, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Csörög település
RészletesebbenÖrökségvédelmi hatástanulmány a tervezett Kiskunmajsa Ipari Park közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz
. V IA A NTICA B T. Örökségvédelmi hatástanulmány a tervezett Kiskunmajsa Ipari Park közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz KÉSZÍTETTE: SZALONTAI CSABA RÉGÉSZ, ÖRÖKSÉGVÉDELMI
RészletesebbenHajdúdorog Kövecses-halom. Ásatási napló október 2. október16.
Hajdúdorog Kövecses-halom Ásatási napló 2013. október 2. október16. 2013. október 2. hétfő Idő: meleg, napos. Létszám: 6. 12 órakor érkeztem vonattal Hajdúdorogra. Bocz Péter már vasárnap kijelölte a XI.
RészletesebbenJUBILEUMI KÖTET. Életük a régészet
JUBILEUMI KÖTET Életük a régészet A ságvári őskőkori telep ásatói 1932-ben: Csalogovits József, Gaál István, Hillebrand Jenő, Laczkó Dezső és Gönczi Ferenc Dr. Draveczky Balázs (1938-2003) A múzeumban
RészletesebbenÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT.
ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május Megbízó: ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Tervező: PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT. Ügyvezető igazgató: Felelős tervező:
RészletesebbenKUNFEHÉRTÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 2015.
KUNFEHÉRTÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 2015. K U LT U R Á L I S Ö R Ö K S É G V É D E L M I H AT Á S TA N U L M Á N Y Megrendelő: Kunfehértó Községi Önkormányzat
RészletesebbenKULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész
KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész Készült: Kecskéd község szerkezeti és szabályozási tervének módosításához Megrendelő: REGIOPLAN Kft. Készítette: László János 2011. március
RészletesebbenEÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR TÖRTÉNELEMTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA RÉGÉSZETI PROGRAM DOKTORI (PhD) DISSZERTÁCIÓ
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR TÖRTÉNELEMTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA RÉGÉSZETI PROGRAM DOKTORI (PhD) DISSZERTÁCIÓ P. BARNA JUDIT A LENGYELI KULTÚRA KIALAKULÁSA A DNY-DUNÁNTÚLON TÉZISEK
RészletesebbenTELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV
TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV DÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 178/2005.(XII. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL Dány község Önkormányzatának Képviselő testülete az 1990. évi LXV. tv. szerint,
Részletesebben3 4. századi temető és 4 5. századi település Szeged-Algyőn
3 4. századi temető és 4 5. századi település Szeged-Algyőn KŐHEGYI MIHÁLY VÖRÖS GABRIELLA (Baja, Türr István Múzeum Szentes, Koszta József Múzeum) 1973 áprilisa és 1976 júniusa között Kürti Béla, a Móra
RészletesebbenMADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó Készítette a Pécsépterv Stúdió Kft., 7621 Pécs, Rákóczi út 1. 2016 januárjában. 2 3 Aláírólap Madocsa örökségvédelmi
RészletesebbenTASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT ARCHEOSZTRÁDA KFT. 2004. JÚNIUS Taszár Kaposvár határától 5 km-re keletre, a 61.sz.Nagykanizsa-Dombóvár főút közvetlen közelében terül el.
RészletesebbenTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS
RészletesebbenElőzetes jelentés a Kereki homokbányában feltárt avar temetőről
ZALAI MÚZEUM 14 2005 Költő László Előzetes jelentés a Kereki homokbányában feltárt avar temetőről 1987. május 21.-én a pusztaszemesi Új Kalász Tsz homokbányájában Kerekiben (1. kép 1-2), homokkitermelés
RészletesebbenU R B A N I T A S T e r v e z ő é s T a n á c s a d ó K f t. 1111 Budapest, Stoczek u. 19. IV. em. 3. Tel/fax: 466-2018, 466-4220 e-mail: urbanitas@urbanitas.hu, honlap: www.urbanitas.hu DUNAVARSÁNY VÁROS
RészletesebbenHONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN
HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN FODOR ISTVÁN Főként a múlt század végén és a századfordulón a Délvidéken egyremásra kerültek el ő honfoglalás kori sírok és leletek, s ekkor indultak meg
Részletesebbenıl Tétel a négy világ urának székhelye
Szentpéteri József A tételhegyi kutatások négy tételben: kívülrı ıl, belülrı ıl, alulról, felülrı ıl Tétel a négy világ urának székhelye ÉMI Építésügyi Minı ıségellenı ırzı ı Innovációs Nonprofit Kft.
RészletesebbenCsömör Településrendezési Eszközeinek módosítása
Csömör Településrendezési Eszközeinek módosítása Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarész Készítette: Archeo-Art Bt. I. Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány vizsgálati munkarésze Csömör
RészletesebbenKÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA. Takács Károly 1 Füleky György 2
Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA Takács Károly 1 Füleky György 2 A Rábaközben 1991 és 1996 között végzett régészeti terepbejárások során sajátos szerkezetű, pusztulófélben
RészletesebbenA Visegrád Gizellamajorban feltárt késő római kiserőd keltezése a kerámia anyag alapján (déli épületszárny)
Archaeologia Altum Castrum Online A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Ottományi Katalin A Visegrád Gizellamajorban feltárt késő római kiserőd
RészletesebbenKARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA
Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK
RészletesebbenCsanytelek Község Polgármesterétől
Csanytelek Község Polgármesterétől 6647 Csanytelek, Volentér János tér 2 Tel.: 63 / 578 510 Fax: 63 / 578-517 e-mail: csanytelek@csanytelek.hu, www.csanytelek.hu 7-51/2013. E L Ő T E R J E S Z T É S Csanytelek
RészletesebbenGesta XI (2012) 55 88.
Gesta XI (2012) 55 88. FÜZESABONY ÖREGDOMB BRONZKORI TELL-TELEPÜLÉS KŐANYAGA Horváth Tünde a, Szathmári Ildikó b, Farkas-Pető Anna c, Farkas István d, Mihály Judith e a MTA BTK Régészeti Intézete, 1014,
RészletesebbenDecs Ete középkori mezőváros kutatása II. 2004-2007
Decs Ete középkori mezőváros kutatása II. 2004-2007 A középkori Ete mezőváros a Tolna megyei Sárközben, Decs község határában, a Báta árteréből 1-5 m-rel kiemelkedő, hosszan elnyúló dombháton található,
RészletesebbenKészítette: Habarics Béla
A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.
RészletesebbenTELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JÓVÁHAGYOTT SZÖVEGES MUNKARÉSZE
269/2006. (XI. 8.) ÖK sz. határozat A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JÓVÁHAGYOTT SZÖVEGES MUNKARÉSZE 65 3 A terület felhasználását meghatározó leírás 3.1 Területfelhasználás 3.1.1 Beépítésre szánt területek
RészletesebbenBáta középkori plébániatemplomának feltárása
A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja K. Németh András Rácz Miklós Báta középkori plébániatemplomának feltárása Nyomtatott kiadás: 2013 Légifotó
RészletesebbenBENKŐ PÉTER A HAZAI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI FORDULÓPONTJAI
MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG VÁNDORGYŰLÉSE GÖDÖLLŐ, 2008. DECEMBER 11-12. BENKŐ PÉTER A HAZAI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI FORDULÓPONTJAI A HAZAI RÉGIÓK KOMPLEX FEJLETTSÉGI SZINTJE 1990 ÉS 2007
RészletesebbenBUDAPEST VII. KERÜLET
M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN
RészletesebbenKÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV
KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Örökségvédelmi hatástanulmány Egyeztetési anyag Gyula, 2006 2 Örökségvédelmi hatástanulmány Köröstarcsa község településrendezési tervéhez 1. Vizsgálat a) történeti
RészletesebbenA felszín ábrázolása a térképen
A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!
Részletesebben1) Felszíni és felszín alatti vizek
Kaba város környezeti állapotának bemutatása 2015. év A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bek. e) pontja értelmében a települési önkormányzat (Budapesten
RészletesebbenArcheometria - Régészeti bevezető 3.
Archeometria - Régészeti bevezető 3. Régészeti alapok 4: régészet és földtudomány - A régészeti kutatások során alkalmazott földtudományi módszerek (légifotó, geofizika stb.) Régészeti alapok 5: a régészeti
RészletesebbenSzakmai beszámoló a Korok és emberek című kiállításról
Szakmai beszámoló a Korok és emberek című kiállításról Pályázati azonosító: 204106/02077 (3506/02083) Pályázó: Szabadkai Városi Múzeum A megvalósult kiállítás címe: Korok és emberek a Szabadka környéki
RészletesebbenPrediktív modellezés a Zsámbéki-medencében Padányi-Gulyás Gergely
Prediktív modellezés a Zsámbéki-medencében Padányi-Gulyás Gergely Térinformatikai szoftverismeret I-II. BME Építőmérnöki Kar Általános- és Felsőgeodézia Tanszék Térinformatikus szakmérnök 2009/2010. tavaszi
RészletesebbenDr. CSÁNYI MARIETTA RÁKÓCZIFALVA BAGI FÖLD I. (1. LELŐHELY)
Szolnoki Tudományos Közlemények XII. Szolnok, 2008. Dr. CSÁNYI MARIETTA VÁSÁRHELYI TERV TOVÁBBFEJLESZTÉSE I. ÜTEM A SZOLNOKI DAMJANICH JÁNOS MÚZEUM MEGELŐZŐ FELTÁRÁSAI A RÁKÓCZIFALVA-BIVALY-TÓ TÉRSÉGÉBEN
RészletesebbenOTKA K61935 program Záróbeszámoló
OTKA K61935 program Záróbeszámoló Kutatási programunk az élelemtermelés kezdeteinek folyamatát vizsgálta a Kr. E. 6. évezred második felében, egy korábban ezekben a korokban alig kutatott területen: a
Részletesebben2013. évi barlangi feltáró kutatási jelentés
Pécs-Baranyai OrigóHáz Egyesület Mecseki Karsztkutató Csoport 7629 Pécs, Komlói út 94.-98. 2013. évi barlangi feltáró kutatási jelentés 1 A Mecseki Karsztkutató Csoport 2013. évi jelentése Barlangi feltáró
RészletesebbenBaracska TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA. Jóváhagyandó terv 2014. június
Baracska TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA Jóváhagyandó terv 2014. június Készítette: Ertl Antal TT 07-0075 településtervező Fehér Vártervező Kft 1 TARTALOMJEGYZÉK:
RészletesebbenSELYMES DURBINCS (GYMNOCEPHALUS SCHRAETSER) ÉS AMURGÉB (PERCCOTTUS GLENII) A HORTOBÁGY-BERETTYÓBÓL
SELYMES DURBINCS (GYMNOCEPHALUS SCHRAETSER) ÉS AMURGÉB (PERCCOTTUS GLENII) A HORTOBÁGY-BERETTYÓBÓL A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság megbízásából 2008. június 6-án a Hortobágy- Berettyón végeztünk
RészletesebbenTata és Baj települések településrendezési terveinek módosítása
Tata és Baj települések településrendezési terveinek módosítása A módosítással érintett terület elhelyezkedése a hatályos Tata településszerkezeti tervén A módosítással érintett terület elhelyezkedése
RészletesebbenRégészeti örökségvédelmi vizsgálat
Műholdkép a vizsgált területről Régészeti örökségvédelmi vizsgálat Eger, Hajdúhegy városrész 24 sz. főút belterületi határ 0936/2 hrsz-ú út 0943/1 hrsz-ú út által határolt területre 2011. (Hrsz. 0937 0939)
RészletesebbenHédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november
Hédervár Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarész Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november I. Vizsgálat Hédervár TRT felülvizsgálat 2015., Régészeti munkarész Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány
RészletesebbenDomoszló, őrlőkő- és malomkő kitermelés és műhelyterület Jelentés
Domoszló, őrlőkő- és malomkő kitermelés és műhelyterület Jelentés Helyszín: Domoszló, Kisnána Időpont: 2012. 07.02-09. Résztvevők: T. Biró Katalin, Péterdi Bálint, Regenye Judit, Tóth Zoltán Henrik, Domoszló,
RészletesebbenHATÁROZAT TERVEZET. Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról
HATÁROZAT TERVEZET Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testülete az
RészletesebbenA VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN
A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN Vágó János PhD hallgató, Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék 1. A Bükkalja miocén kori vulkáni képződményei A Bükkalja
RészletesebbenFÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter
FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp
RészletesebbenArcheometria - Régészeti bevezető 3.
Archeometria - Régészeti bevezető 3. Régészeti alapok 4: régészet és földtudomány - A régészeti kutatások során alkalmazott földtudományi módszerek (légifotó, geofizika stb.) Régészeti alapok 5: a régészeti
Részletesebbenrégészeti kronológia Középkor Népvándorláskor Római kor Vaskor Rézkor
Archeometria - Régészeti bevezető 3. - Ami elmaradt: régészeti korbeosztás, magyarországi legfontosabb kultúrák (elterjedés, időszak) Régészeti bevezető 3: régészet és földtudomány - A régészeti kutatások
RészletesebbenJelentés a Lengyel-barlangban a 2008. évben végzett kutató munkáról
GBTE-35/2009. Jelentés a Lengyel-barlangban a 2008. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly
RészletesebbenGyoma és Endrőd története a régészeti leletek tükrében.
Gulyás András Gyoma és Endrőd története a régészeti leletek tükrében. (előadás) A neolitikum kezdetétől Gyomaendrőd környéke lakott volt. I. e. 6000-től nem volt olyan időszak, amikor ezen a rendkívül
RészletesebbenAz ásatás és a feldolgozás eredményei
Beszámoló A római provinciális régészetünk egyik nagy adóssága volt és van is a tartomány védelmi rendszerének, a limes-vonalnak a rendszeres és szisztematikus kutatása, valamint a korábbi ásatások eredményeinek
RészletesebbenKULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE)
KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE) Készült: Balatonakali község településrendezési tervéhez Készítette: Pintér László régész Laczkó Dezső
RészletesebbenRövid beszámoló a kaposszentjakabi apátság területén végzett újabb régészeti kutatásról
A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Molnár István Rövid beszámoló a kaposszentjakabi apátság területén végzett újabb régészeti kutatásról 2014
Részletesebben4. Pusztaszikszó sóderbánya: Alföldi Vonaldíszes Kerámia Kultúra edénytöredékei, egy kisedény, pattintott obszidián, -kőeszközök, kőbalta.
FÜZESABONY RÉGÉSZETI LELŐHELYEI Újkőkor (Neolitikum) 1. Pusztaszikszó sertéstelep: Kerámia töredékek, pattintott kőeszközök. Az Alföldi Vonaldíszes Kerámia Kultúrája leletanyaga. (terepbejárás) 2. Pusztaszikszó
RészletesebbenZalaegerszegi TV torony és kilátó Babosdöbréte Dobronhegy Kandikó - Kis-hegy - Bödei-hegy - ZSIMBA-HEGY - KÁVÁSI KULCSOSHÁZ
Zalaegerszegi TV torony és kilátó Babosdöbréte Dobronhegy Kandikó - Kis-hegy - Bödei-hegy - ZSIMBA-HEGY - KÁVÁSI KULCSOSHÁZ Zalaegerszegi TV torony és kilátó Babosdöbréte Dobronhegy Kandikó Jelzése: piros
RészletesebbenMiskolc Avas Északi terület Geofizikai mérések geotechnikai jellegű következtetések
HÁROMKŐ Földtani és Geofizikai Kutató Betéti Társaság H-319 Miskolc, Esze Tamás u. 1/A Tel/fax: 4-3 2, -3 28, mobil. 0-30-423 E-mail: bucsil@t-online.hu, Honlap: www.haromko.hu Bucsi Szabó László* - Gyenes
RészletesebbenAz aktuális üzleti bizalmi index nagyon hasonlít a 2013. decemberi indexhez
VaughanVaughanVaughan Econ-Cast AG Rigistrasse 9 CH-8006 Zürich Sajtóközlemény Econ-Cast Global Business Monitor 2014. december Stefan James Lang Managing Partner Rigistrasse 9 Telefon +41 (0)44 344 5681
RészletesebbenVIHARJELZÉS A TISZA-TAVON. Rázsi András, Erdődiné Molnár Zsófia, Kovács Attila
VIHARJELZÉS A TISZA-TAVON Rázsi András, Erdődiné Molnár Zsófia, Kovács Attila Országos Meteorológiai Szolgálat Észak-magyarországi Regionális Központ 3529 Miskolc, Pattantyús-Ábrahám Géza u. 4. e-mail:
RészletesebbenHol volt, hol nem volt Nyomozás az áramlásterelő lemez után a MiG 15-ös repülőgép szárnyán
Hol volt, hol nem volt Nyomozás az áramlásterelő lemez után a MiG 15-ös repülőgép szárnyán Mindenek előtt megköszönöm Benes Sándornak és Fejes Istvánnak, a Múzeum jelenlegi dolgozóinak, valamint Nagy Andrásnak,
RészletesebbenJELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK
JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK 2-5-1 TERVEZÉSI ALEGYSÉG 2-12 Nagykőrösi-homokhát TERVEZÉSI ALEGYSÉG Közép-Tisza-vidéki 2007. Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási
RészletesebbenMAGYAR RÉGÉSZET ONLINE MAGAZIN 2015 ŐSZ
MAGYAR RÉGÉSZET ONLINE MAGAZIN 2015 ŐSZ www.magyarregeszet.hu MÁS/VILÁG A BRONZKORI ÉLET REJTELMEI ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁGON A miskolci Herman Ottó Múzeum időszakos régészeti kiállítása Király Ágnes A
RészletesebbenRÉGÉSZETI LELETEK KEVERMESEN ÉS KÖRNYÉKÉN
A BÉKÉS MEGYEI MÚZEUMI SZERVEZET MÚZEUMPEDAGÓGIAI FÜZETEI RÉGÉSZETI LELETEK KEVERMESEN ÉS KÖRNYÉKÉN PELLE FERENC BÉKÉSCSABA, 1978. A sorozatot szerkeszti SZ. KOZÁK MARIA Az eddig megjelent füzetek: 1.
RészletesebbenJelentés az egri érseki palota 2011-es feltárásáról
A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Kováts István Jelentés az egri érseki palota 2011-es feltárásáról 2012 A Heves Megyei Múzeumi Szervezet,
RészletesebbenMAGYAR REG ESZET AZ EZREDFORDULÓN
MAGYAR REG ESZET AZ EZREDFORDULÓN Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Teleki László Alapítvány Budapest 2003 TARTALOMJEGYZÉK Ajánlás 5 A szerkesztők előszava 7 Lectori salutem 9 I. RÉGÉSZETI KUTATÁSOK
RészletesebbenDACIA HATÁRÁNAK LÉGIRÉGÉSZETI KUTATÁSA
Szabó Máté DACIA HATÁRÁNAK LÉGIRÉGÉSZETI KUTATÁSA A Pécsi Tudományegyetem, Pécsi Légirégészeti Téka a Culture 2000 program keretén belül együttműködést kötött három erdélyi múzeummal (Marosvásárhelyi Megyei
RészletesebbenSOMOGYUDVARHELY. településrendezési tervének M5/2015-OTÉK jelzőszámú módosítása JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ
SOMOGYUDVARHELY településrendezési tervének M5/2015-OTÉK jelzőszámú módosítása JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ jóváhagyó rendelet: 10/2015.(X.21.) önk. rendelet határozat: 83/2015.(x.20.) Kt. határozat TERVEZŐ:
RészletesebbenVONALDÍSZES KERÁMIA KULTÚRA ELTERJEDÉSE AZ ALFÖLDÖN
VONALDÍSZES KERÁMIA KULTÚRA ELTERJEDÉSE AZ ALFÖLDÖN Az 1955-ben megtartott Régészeti Konferencia összegezte a hazai őskori kutatás állását, rámutatva arra, hogy az utolsó tíz év anyaggyarapodása ellenére
RészletesebbenBevezetés. Előzmények
ÉPÍTETT KÖRNYEZET Bevezetés Az építési törvény, és a hozzá kapcsolódó jogszabályok 1998. január 1.-től módosultak, amely következtében megváltozott a településrendezési tervek készítésének menete és formája.
RészletesebbenHadak útján Népvándorlás Kor Fiatal Kutatóinak XXIII. konferenciája MEGHÍVÓ
Hadak útján Népvándorlás Kor Fiatal Kutatóinak XXIII. konferenciája MEGHÍVÓ Helyszín: Veszprém, Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola Időpont: 2013. október 2 4. Szervező: Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém
RészletesebbenB E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
RészletesebbenA TAPOLCAI PLECOTUS BARLANGKUTATÓ CSOPORT 2010. ÉVI JELENTÉSE
A TAPOLCAI PLECOTUS BARLANGKUTATÓ CSOPORT 2010. ÉVI JELENTÉSE Írta: Szilaj Rezső Csodabogyós-barlang Szél-lik rendszer (közös kutatási terület a Styx Barlangkutató Csoporttal) (4440-4, 4440-83) ( KDT-
RészletesebbenVáchartyán Településrendezési terv módosítása
Váchartyán Településrendezési terv módosítása Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarész Készítette: Archeo-Art Bt. I. Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány a PESTTERV Kft. megbízásából
RészletesebbenSZAKMAI BESZÁMOLÓ az Emberi Erőforrások Támogatáskezelő NKA által biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról
SZAKMAI BESZÁMOLÓ az Emberi Erőforrások Támogatáskezelő NKA által biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról Támogatott pályázat: Közös örökségünk. V. Magyar-román határmenti konferencia
Részletesebben