Tartalom. III. Nagykőrös város épített öröksége- 39/2015. (III. 11.) Korm. Rendelet 12. melléklet pontjai szerint

Átírás

1 Nagykőrös város örökségvédelmi hatástanulmánya és értékvédelmi terve 39/2015. (III. 11.) Korm. Rendelet 12. mellékletében (Az örökségvédelmi hatástanulmány és az értékvédelmi terv részletes tartalma) felsorolt tartalommal, a megbízáshoz igazított formában I. Bevezetés Tartalom II. Nagykőrös város régészeti öröksége- 39/2015. (III. 11.) Korm. Rendelet 12. melléklet 1.aa pontja szerint III. Nagykőrös város épített öröksége- 39/2015. (III. 11.) Korm. Rendelet 12. melléklet pontjai szerint III. 1. Történeti összefoglaló- 39/2015. (III. 11.) Korm. Rendelet 12. melléklet 1. ab) b)- e), h), 2. a)- d), 3. e) pontjai szerint III. 2. Települési értékleltár- 39/2015. (III. 11.) Korm. Rendelet 12. melléklet 1. ab) f), g), és 6. a)-c), 7. a) pontjai szerint III Régészeti védettségű területek III Műemléki védettségű területek III Helyi védett utcák, utcaképek és ingatlanok IV. Változtatási szándékok és hatáselemzés- 39/2015. (III. 11.) Korm. Rendelet 12. melléklet 2. e), 3. a)- l), 7. b)-f) pontjai szerint V. Összefoglaló és nyilatkozatok- 39/2015. (III. 11.) Korm. Rendelet 12. melléklet 4-5. pontjai szerint - 1 -

2 I. Bevezetés Ez az örökségvédelmi hatástanulmány Nagykőrös város számára, a Pro Regió Közép- Magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. megbízásából készült. A hatástanulmány a vonatkozó jogszabályok, különösen a Kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. Törvény, és a hivatkozott Kormányrendelet előírásai szerint készült. A hatástanulmányhoz felhasználásra került a korábbi hatástanulmányok szövege, Nagykőrös város közigazgatási területére vonatkozó helyi építési szabályzata (2004). A korábbi adatokat helyszíni bejárás során (2015 május) szemrevételezéssel ellenőriztük, a vonatkozó szakirodalomból (részletesen lásd a II. 1. fejezet végén) származó kiegészítésekkel láttuk el, és különösen a Forster Központ (Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ) adatállományával is összevetve a jogszabályi előírásnak megfelelő formába foglaltuk. A hatástanulmány készítői egyúttal nyilatkoznak arról, hogy a tanulmány készítéséhez szükséges képesítéssel és szakértői jogosultággal rendelkeznek. Farkas Zoltán, régész, régész szakértő (szakértői sz.: 8P65C7) Jankovics Norbert, művészettörténész, régész, műemléki szakértő (szakértői sz.: ) Máté Zsuzsanna, építészmérnök, műemléki szakmérnök, műemléki szakértő (szakértői sz.: ) - 2 -

3 II. Nagykőrös város régészeti öröksége- 39/2015. (III. 11.) Korm. Rendelet 12. melléklet 1.aa pontja szerint (történeti leírás és a változással érintett területen régészeti örökség felmérése) Nagykőrös területéről eddig mintegy 105 regisztrált régészeti lelőhelyet ismerünk. Ezek a város belterületén és külterületén szórtan helyezkednek el. A terület régészeti szempontú kutatása már a hőskorban, a 19. század második felében elindult. Ekkor a szakma szinte valamennyi korai képviselője megfordult a területen (Kada, Pulszky, Hampel, Nagy) és kiemelt kutatásokat végeztek az általuk érdekesnek vélt középkori templomos helyeken. Ezt követően a kutatásban a helyi múzeum térnyerése hozott újabb fellendülést. Ezt az érát Balanyi Béla neve fémjelzi, ő mint a múzeum régésze szinte minden lelőhelyen megfordult, terepbejárásokat és ásatásokat végzett. Őt követte Simon László, aki főleg az avar korra specializálódva feltérképezte Nagykőrös teljes területét. A 2000-es években a nagyberuházások hoztak újabb eredményeket. Ekkor a nyomvonalas létesítmények (gyorsforgalmi út, autópálya, olajvezeték) munkáit megelőző terepbejárások bővítették az ismereteinket. Az adatok tükrében kijelenthető, hogy Nagykőrös az ember kőkori letelepedésétől kezdve folyamatosan lakott volt. A külterületen több helyen találunk neolit leleteket (Komposztáló Szakálhát-csoport), ami a korszakban jellemző több kisebb közösség megtelepedésére utal. Az ezt követő rézkorból csak szórványos adataink vannak. A bronzkorban ismét fellendül az élet, a Földvár például a területen levő vatya központra utal, de e mellett több nagyrévi temetőrészlet is a nagyobb népcsoport jelenlétét tükrözi. Az ezt követő korszakokban elnéptelenedik a terület, majd csak a rómaiakkal párhuzamosan az alföldön élő szarmaták népesítik be. Ők egy közel 400 évig a régióban élő népcsoport, ezzel a nagy időintervallummal magyarázható is, hogy szinte minden regisztrált lelőhelyen találunk rájuk jellemző leleteket. Ezt követően egy újabb belső-ázsiai népcsoport lepi el a Kárpátmedencét, az avarok. A tudomány mai állása szerint az egyik fejedelmi központjuk a Duna- Tisza-közére esik, az eddig ismert nagykőrösi előkelő leletek (Száraz-dűlő, Fekete-dűlő stb.) akár erre is utalhatnak. Az azonban biztosan kijelenthető, hogy ha nem is fejedelmi, de mindenképp vezetői központ lehetett a mai Nagykőrös területén. Az avarokat követő honfoglalóktól csak szórványos emlékeink maradtak, viszont az ezt követő keresztényi állam létrejöttének időszakát több lelőhely is képviseli. A területen mintegy 9-11 Árpád-kori templom nyomai kerültek elő (pl.: Boldogasszonyhalom, Gurmann-halom, Szőrhalom, Csíkvár, Gát, Nyárkútrét, Barátszilos, Ludas stb.). A TRT és HÉSZ vizsgálatához a lelőhelyekre vonatkozó adatokat a ceglédi Kossuth Múzeum Adattárából, a nagykőrösi Arany János Muzeális Gyűjtemény és Kiállítóhely Adattárából és régészeti gyűjteményéből származó információk, valamint a vonatkozó régészeti és helytörténeti irodalom áttekintése alapján állítottuk össze. Nagykőrös város közigazgatási területéről jelenleg 105 régészeti lelőhely ismert. Ezek egy része feltételezhetően ugyanazt a lelőhelyet jelzi, viszont a kutatás mai állása alapján még nem tudjuk egyértelműen összekötni. Itt kell kiemelni, hogy a régészeti lelőhelyekre vonatkozó adatok csak a készítés időpontjában rendelkezésre álló adatokat tükrözi. Újabb régészeti jelenségek, lelőhelyek esetleges előfordulása nem zárható ki, melyek új helyzeteket eredményezhetnek. A tanulmányban a lelőhelyeket a párhuzamos számozások miatt a KÖH által adott azonosítók szerint raktuk növekvő sorba, megemlítve a szakirodalomban megjelenő valamennyi megjelölését. A felsorolás végén találhatók az eddig még azonosítóval nem rendelkező lelőhelyek

4 Nagykőrös határa a dűlők neveivel 1, Nagykőrős 1.lh / Boldogasszonyhalom A várostól keletre elterülő Esed határrészen Kada Elek és Nagy Géza 1894-ben ásatást végzett az itt található Árpád-kori templomnál ben Balanyi Béla ugyan itt terepbejárást, majd 1958-ban ásatást vezetett, mely során a templomhoz tartozó XI-XIII. századi temetőt is feltárta ben Újlaki Pongrácz Zsuzsanna helyszíni szemlét tartott a területen, de újabb kutatás nem történt. Forrás: Ásatási dokumentáció, a Nagykőrös- Gurmann halom ásatásról, [MNM Rég. Ad. 242.N.I., Ltsz ]; Nagykőrös határában található régészeti lelőhelyek [AJM Ad ]; Revízió védett régészeti területről, Nagykőrös Boldogasszonyhalom [ /F/2001. KÖI]; Pest megyei régészeti lelőhelyek revíziója [KÖH 600/2892/2007.]. 2, Nagykőrös 2.lh / Gurmann-halom A Boldogasszonyhalomtól keletre elterülő halmon az előzővel párhuzamosan Balanyi Béla mind a terepbejárást (1947), mind a feltárást (1958) elvégezte. Itt ugyanúgy egy templom-temető-telep komplexumot fedezett fel. A Pongrácz-féle 2001-es szemle szintén érintette a területet

5 Forrás: Ásatási dokumentáció, a Nagykőrös- Gurmann halom ásatásról, [MNM Rég. Ad. 242.N.I., Ltsz ]; Nagykőrös határában található régészeti lelőhelyek [AJM Ad ]; Revízió védett régészeti területről, Nagykőrös Boldogasszonyhalom [ /F/2001. KÖI]; Pest megyei régészeti lelőhelyek revíziója [KÖH 600/2892/2007.]. 3, Nagykőrös 3.lh / Szőrhalom A várostól DNy-ra terül el a Homolytáj határrész, ezen a területen található a Szőrhalom. A területen először Hampel József vezetett ásatást 1882-ben, majd 1896-ban Kada Elek és Nagy Géza. A munkálatok során szintén egy Árpád-kori templomot és a hozzá tartozó telep egyes objektumai tárták fel. Ezt követően az as években Balanyi Béla végzett feltárásokat, ő az Árpád-kori jelenségek mellett bronzkori objektumokat is dokumentált ben Pongrácz itt is szemlét tartott. Forrás: Szőrhalmi ásatások [AJM Ad ]; Revízió védett régészeti területről, Nagykőrös Szőrhalom [ /F/2001. KÖI]; Nagykőrös határában folyt régészeti kutatások [AJM Ad ]. 4, Nagykőrös 4.lh / Középgógány / Gógányszél A várostól É-ra elterülő Gógány határrész városhoz közelebb eső peremén található lelőhely. A területen között Balanyi Béla vezetett ásatást, ami során bronzkori telepjelenségeket és egy középkori telep részletét tárta fel. A telephez tartozó templom is előkerült ben Simon László hitelesítő és leletmentő ásatást végzett, mely során szint a fent említett jelenségekkel találkozott ben a Cegléd-Nagykőrös-Kecskemét olajvezeték fektetése során Ujlaki Pongrácz Zsuzsanna leletmentést végzett, ahol szintén bronzkori és Árpád-kori leletek kerültek elő. Forrás: Ásatási dokumentáció a Nagykőrös, Középgógányban végzett ásatásról, [MNM Rég. Ad. VI.43/1984., Ltsz ]; Revízió védett régészeti területről, Nagykőrös Középgógány [ /F/2001. KÖI]; Cegléd-Nagykőrös-Kecskemét olajvezeték árkának leletmentései [AJM Ad ]. 5, Nagykőrös 5.lh / Földvár A várostól Ny-ra, a Szurdok nevű határrésztől É-ra elhelyezkedő magaslaton található a Földvár. A területen már 1879-ben ásatást vezetett Hampel József és Pulszky Ferenc, ezt követően több alkalommal kutatták (ásatások-terepbejárások) a területet. (1894 Kada-Nagy; 1947 Balanyi; 1959 Balanyi-Csalog; Poroszlai; 1981 Simon; 2001 Újlaki; 2005 Jankovich-Nagy-Tankó). A 2000-es években fellendülő légifotózási hullám ezt a látványos és kutatható várat is érintette, Miklós Zsuzsa között több alkalommal is dokumentálta. A közel 150 éves kutatás során a bronzkori (vatya III.) földvár mellett vaskori telepnyomokat és római (I.sz.) sírokat is feltártak. Forrás: A Nagykőrös határában 1879-ben és 1894-ben folytatott ásatásokról. [StudCom 2 (1973) ]; Ásatási dokumentáció a Nagykőrös- Szurdok dűlő lelőhelyen végzett ásatásról, [MNM Rég. Ad. VI.39/1984., Ltsz ]; Ásatási dokumentáció, Nagykőrös- Földvár, [MNM Rég. Ad. XVIII.165/1986., Ltsz ]; Jelentés 2005 őszi Berettyóvölgyi és nagykőrösi helyszíni szemléről [600/2976/2005]; Jelentés a Nagykőrös-Sárga-part és a Nagykőrös-Döldvár területén végzett terpbejárásról [AJM Ad ]; Alpár bronzkori és Árpád-kori vára [Cumania 7/ ]; Nagykőrös-földvár [RégFüz Ser (1960) 27.]; Felmérési jelentés légifotózásról Pest megyei várak kutatásához kapcsolódóan, [KÖH 600/2051/2009]; Jelentések légi kutatásokról, Pest megyei várak felmérései, [KÖH 600/2841/2010]. 6, Nagykőrös 6.lh / Csíkvár / Csipvár - 5 -

6 A várostól Ny-ra a Szurdok és a Csókáserdő határrész között elhelyezkedő területen található a Csíkvár (I.). A területen között Kada Elek és Nagy Géza ásatást végzett, ami során megtalálták az Árpád-kori telepet és a részét képező templomot is ban Balanyi Béla újabb feltárásokat végzett, ő szintén az előbb említett korszakba sorolható jelenségeket talált ben Simon László hitelesítő ásatást vezetett, ami során főleg a telep nyomait pontosította és határait kibővítette. Forrás: Nagykőrös határában található régészeti lelőhelyek [AJM Ad ]; Jelentés a Nagykőrös-Csípvári Árpád-kori falu területén végzett próbaásatásról [AJM Ad /2]; Ásatási dokumentáció a Nagykőrös, Csíkvár ásatásról, [MNM Rég. Ad. XII.299/1961., Ltsz ]; Ásatási dokumentáció, Nagykőrös- Csíkvár, [MNM Rég. Ad. IV.43/1982., Ltsz ]. 7, Nagykőrös 7.lh / Tarnovszky Mihály háza Pontos körülmények bizonytalanok, 1978-ban Dinnyés István adatgyűjtése során vált ismertté. A lelet római érmeket tartalmaz a császárkorból. Forrás: Jegyzetelés a nagykőrösi Arany János Múzeum adattárában [CKM Ad ] 8, Nagykőrös 8.lh / Kultúrotthon Az épület udvarán, építkezés során egy éremleletet találtak, melynek záródátuma A lelet darabjai mind az újkorba sorolhatók. A megtalálást követően Balanyi Béla terepszemlét tartott, de újabb darabokat nem talált. Forrás: Jelentés a Nagykőrös, Kultúrotthon udvarán talált éremleletről, [MNM Rég. Ad. 74.N.II., Ltsz ]; A nagykőrösi Kultúrotthon udvarán talált 1717 záródátumú éremlelet adatai. [CKM Ad ]. 9, Nagykőrös 9.lh / Czeczon János földje 1934-ben a város külterületről egy több dénárt tartalmazó leletet szolgáltattak be ban Dinnyés István foglalkozott behatóbban a lelettel. Forrás: Az 1934-ben előkerült denárleletre vonatkozó adatok [CKM Ad ]. 10, Nagykőrös 10.lh / Gát / Alsógát 1962-ben Balanyi Béla ásatást vezetett a területen, amely során bronzkori sírokat és Árpád-kori telepnyomokat tárt fel. Ezek mellett bizonytalan kőkori nyomokat is dokumentált a feltáró. Forrás: Ásatási dokumentáció, Nagykőrös- Alsógát, [MNM Rég. Ad. VI.41/1984., Ltsz ]; Régészeti kutatásaim a Gátban [AJM Ad ]; Alsógátban folytatott ásatások [AJM Ad ]. 11, Nagykőrös 11.lh / Csíkvár II. / Csipvár II. / 441/4-5.lh A város mellett, közvetlenül Ny-ra, elhelyezkedő határrész. Itt először 1960-ban Balanyi Béla szemlézett, ami során bronzkori és szarmata leleteket gyűjtött ben Simon László próbafeltárást majd 1984-ben teljes felületű feltárást végzett, ami során bronzkori, szarmata és avar sírokat tárt fel. A területet érintette a tervezett 441.sz. elkerülő út nyomvonala is, így az előzetes dokumentáció elkészítéséhez terepbejárást végeztek a KÖSZ munkatársai 2007-ben. A bejárás során szintén bronzkori és szarmata leleteket gyűjtöttek. Forrás: Ásatási dokumentáció, Nagykőrös- Csíkvár II. dűlő, [MNM Rég. Ad. XVIII.204/1983., Ltsz ]; Cegléd-Nagykőrös-Kecskemét olajvezeték árkának leletmentései [AJM Ad ]; Terepbejárási dokumentáció a Nagykőröst elkerülő 441. sz főút nyomvonalszakasz bejárásáról, [KÖH 600/423/2008.]

7 12, Nagykőrös 12.lh / Száraz-dűlő A várostól Ny-ra, a Homolytáj és a Csókáserdő határrész közötti terület. A területen először 1961-ben Balanyi Béla vezetett terepbejárást, ahol avar és bronzkori edénytöredékeket gyűjtött. Ezt követően között Simon László többéves ásatást végzett, ami során bronzkori (nagyrévi), szarmata, avar, X-XI. századi sírokat, kelta és szarmata telepnyomokat tárt fel. Forrás: Jelentés a Nagykőrös, Száraz- dűlő lelőhelyen végzett leletmentésről, [MNM Rég. Ad. 293.XXIV/1987., Ltsz ]; Ásatási dokumentáció, Nagykőrös, Száraz- dűlő, [MNM Rég. Ad. III.28/1986., Ltsz ]; Ásatási dokumentáció, Nagykőrös, Szárazdűlő, [MNM Rég. Ad. 55.IV/1987., Ltsz ]; Nagykőrös-Szárazdűlő, ásatási dokumentáció 1987 [AJM Ad ]; Nagykőrös-Szárazdűlő, ásatási dokumentáció 1988 [AJM Ad ]; Nagykőrös-Szárazdűlő, ásatási dokumentáció 1989 [AJM Ad ]; A Száraz-dűlői avar és sz.-i temetők ásatási dokumentációja [AJM Ad ]. 13, Nagykőrös 13.lh / Gógányi iskola környéke / 441/7.lh 1947-ben Balanyi Béla terepbejárása során kerámiatöredékeket gyűjtött, de kormeghatározásra alkalmatlanok voltak. A 2007-es 441.sz. út kivitelezését megelőző terepbejárások során a lelőhelyen újabb leleteket gyűjtöttek, de a korukat nem lehetett megállapítani. Forrás: Terepbejárási dokumentáció a Nagykőröst elkerülő 441. sz főút nyomvonalszakasz bejárásáról, [KÖH 600/423/2008.]. 14, Nagykőrös 14.lh / Nyárkútrét számon u.a. a lelőhely A várostól Ny-ra, a Csókáserdőtől É-ra fekszik a Nyárkútrét, ahol 1936-ban Horváth Tibor terepbejárása során egy péceli telepet lokalizált ben Balanyi Béla egy XII.sz-i templomot tárt fel, amihez Simon László 1992-ben a falut is megtalálta (középkorban Tölgy nevű falu). Forrás: Jelentés ásatásról, Nagykőrös- Nyárkútrét, [MNM Rég. Ad. 53.N.II., Ltsz ]; Ásatási dokumentáció, Nagykőrös- Nyárkútrét, [MNM Rég. Ad. VI.44/1984., Ltsz ]; A Tölgy nevű Árpád-kori falu népe kilépett a feledés világából [AJM Ad ]; Ásatási dokumentáció a Nagykőrös, Nyárkútrét- Tölgy lelőhelyen végzett ásatásról, [MNM Rég. Ad. 43.III/1993., Ltsz ]. 15, Nagykőrös 15.lh / Sirató 1947-es Balanyi-féle terepbejárás során kőkori, szkíta és szarmata leleteket gyűjtöttek. Forrás: Nagykőrös határában található régészeti lelőhelyek [AJM Ad ]; Nagykőrös régészeti emlékei [AJM Ad ]. 16, Nagykőrös 16.lh / Alsófüzes A területen 1936-ban Horváth Tibor, majd 1947-ben Balanyi Béla végzett terepbejárást, ami során bronzkori, szarmata és avar kori leleteket gyűjtöttek. Forrás: Nagykőrös határában található régészeti lelőhelyek [AJM Ad ]; A nagykőrösi avar fejedelmi lelet. [AJM Ad ]. 17, Nagykőrös 17.lh / Vashalom 1947-ben Balanyi terepbejárása során a területen szarmata leleteket gyűjtött. Forrás: Nagykőrös határában található régészeti lelőhelyek [AJM Ad ]. 18, Nagykőrös 18.lh / Szurdok-dűlő / Máté József földje - 7 -

8 A területen 1921-ben Szabó Kálmán ásatásokat végzett, ami során szarmata telepnyomokat tárt fel. Ezt követően Simon László 1989-ben terepbejárást, Zsoldos Attila 2007-ben szakfelügyeletet tartott. Ezek során a szarmata leletek mellett bronzkori telep és temető nyomait is dokumentálták. Forrás: Jelentés régészeti szakfelügyeletről, Nagykőrös, Szurdok-dűlő (0843/11 hrsz). [KÖH 600/2416/2007.]; Régészet és múzeumügy Nagykőrösön [AJM Ad ]. 19, Nagykőrös 19.lh / Alsójárás / M8/63.lh A várostól K-re elterülő terület, itt először 2000-ben Simon László és Gere Ágnes végzett terepbejárást, ami során szarmata és avar leleteket találtak során az M8 (Veszprém-Dunaújváros) autópálya nyomvonalán végzett terepbejárások során (Szalontai Csaba, Virágos Gábor) szintén avar leleteket találtak. Forrás: A nagykőrösi avar fejedelmi lelet. [AJM Ad ]; Örökségvédelmi hatástanulmány, M8, Veszprém - Dunaújváros közti szakasz, [KÖH 600/1809/2008]. 20, Nagykőrös 20.lh / Barátszilos A várostól DNy-ra található határrészen 1960-ban Balanyi Béla végezte az első feltárásokat, ahol egy Árpád-kori telep nyomait fedezte fel. Ezt követően Simon László során végzett ásatást, ahol a telephez tartozó XI.sz-i temetőt is felfedezte. Forrás: Jelentés ásatásról, Nagykőrös- Barátszilos, [MNM Rég. Ad. XII.297/1961., Ltsz ]; Ásatási dokumentáció, Nagykőrös- Barátszilos, [MNM Rég. Ad. V.33/1984., Ltsz ]; Jelentés a Nagykőrös-Barátszilosi kora Árpád-kori temető feltárásáról [AJM Ad ]. 21, Nagykőrös 21.lh / Homolytája Barátszilostól É-ra elterülő határrészen 1947-ben Balanyi Béla terepbejárást végzett, ahol szarmata leleteket gyűjtött ban a területen Simon László ásatást végzett, ami során Árpád-kori temetőt és avar telepnyomokat fedezett fel ben Pap István a temetőhöz tartozó telepet is megtalálta. Forrás: Nagykőrös határában található régészeti lelőhelyek [AJM Ad ]; Ásatási dokumentáció, Nagykőrös- Homolytája, [MNM Rég. Ad. V.31/1984., Ltsz ]; Cegléd-Nagykőrös-Kecskemét olajvezeték árkának leletmentései [AJM Ad ]. 22, Nagykőrös 22.lh / Fekete-dűlő A várostól D-re található a Fekete-dűlő. A területről már a századforduló óta került elő régészeti anyag. Első leletmentést 1950-ben Lipták Pál végezte, amikor is egy magassági pont lerakása során két honfoglaló sírt bolygattak meg ben Erdélyi István majd 1980-ban Balanyi Béla terepbejárás során egy Árpád-kori telepet lokalizáltak. Simon Lászlónak a területről avar leleteket szolgáltattak be, az 1981-ben végzett hitelesítő ásatás során azonban szarmata sírokat tárt fel. Forrás: Jelentés a Nagykőrös, Fekete- halom leleltmentésről, [MNM Rég. Ad. 184.N.III., Ltsz ]; Jelentés terepbejárásról, Nagykőrös- Fekete dűlő, [MNM Rég. Ad. 131.N.II., Ltsz ]; Ásatási dokumentáció, Nagykőrös- Fekete halom, [MNM Rég. Ad. XVIII.206/1983., Ltsz ]; Jelentés a Nagykőrös-Fekete-dűlői Árpád-kori falu területén végzett ásatásról (1982) [AJM Ad ]. 23, Nagykőrös 23.lh / Szurdok / Szurdok-dűlő A területről kora avar kincsre utaló darabokat szolgáltattak be, ezután Simon László ben leletmentést végzett a területen. A munkálatok során előkelő kora avar sírra utaló leletek és bronzkori leletek kerültek elő

9 Forrás: Leletmentési dokumentáció a Nagykőrös, Szurdok lelőhelyen végzett leletmentésről, [MNM Rég. Ad. IV.45/1982., Ltsz ]; A nagykőrösi avar fejedelmi lelet. [AJM Ad ]; Jelentés a Nagykőrös-Szurdok-ban előkerült kora avar kincs lelőhelyén végzett leletmentésről [AJM Ad /2]. 24, Nagykőrös 24.lh / Feketei-iskola A Fekete nevű külterületen lévő tanyasi iskolánál 1982-ben Simon László próbafeltárást végzett, ami során késő avar telepnyomokat lokalizált és dokumentált. Forrás: Ásatási dokumentáció, Nagykőrös- Feketei iskola, [MNM Rég. Ad. XVIII.205/1983., Ltsz ]. 25, Nagykőrös 25.lh / Ludas Az Alsójárás határrésztől É-ra található területen fekszik Ludas. A területen 1947-ben Balanyi Béla terepbejárást végzett, majd 1961-ben és 1965-ben feltárást vezetett, ami során megtalálta az Árpád-kori templomot és a hozzá tartozó temetőt is ben Tari Edit hitelesített ásatást végzett, főleg a templomra fokuszálva. Forrás: Ásatási dokumentáció, Nagykőrös- Ludas dűlő, [MNM Rég. Ad. VI.40/1984., Ltsz ]; Ásatási dokumentáció, Nagykőrös- Ludas, [MNM Rég. Ad. LXV/339/1998., Ltsz ]. 26, Nagykőrös 26.lh / Csókáserdő A területről egy középkori vaseszköz-leletet szolgáltattak be, a pontosabb helye ismeretlen. Forrás: Középkori vaseszközök Nagykőrösről [AJM Ad ]. 27, Nagykőrös 27.lh / Református templom A városmag központjában található templom körül minden építkezés során szakfelügyeletet biztosított a helyi múzeum. Ezek során több alkalommal középkori és újkori sírokat találtak. Forrás: Jelentés régészeti felügyeletről (neg.), Nagykőrös, Belváros, [KÖH 600/2798/2011]. 28, Nagykőrös 28.lh / Felsőgógány / Háromhalom A várostól É-ra elhelyezkedő határrész É-i része. A területen 1947-ben Balanyi terepbejárást végzett, majd 1962-ben feltárást is vezetett. Az ásatások során bronzkori, szarmata és Árpád-kori telepek és temetők nyomai kerültek elő. Forrás: Ásatási dokumentáció, Nagykőrös- Háromhalom, [MNM Rég. Ad. VI.42/1984., Ltsz ]; Felsőgógány-dűlőben végzett ásatás [AJM Ad ]. 29, Nagykőrös 29.lh / Gál Ambrus-féle szőlőtelep 1947-ben Balanyi-féle terepbejárások során a területen több kerámiatöredék került elő, azonban pontos datálásra alkalmatlanok voltak. Forrás: Nagykőrös határában található régészeti lelőhelyek [AJM Ad ]. 30, Nagykőrös 30.lh / Patonai Lajos-féle tanya 1947-ben Balanyi-féle terepbejárások során a területen több kerámiatöredék került elő, azonban pontos datálásra alkalmatlanok voltak. Forrás: Nagykőrös határában található régészeti lelőhelyek [AJM Ad ]. 31, Nagykőrös 31.lh / Alsógógány - 9 -

10 1947-ben Balanyi-féle terepbejárások során a területen több kerámiatöredék került elő, azonban pontos datálásra alkalmatlanok voltak. Forrás: Nagykőrös határában található régészeti lelőhelyek [AJM Ad ]. 32, Nagykőrös 32.lh / Alsógógány II ben Balanyi-féle terepbejárások során a területen több kerámiatöredék került elő, azonban pontos datálásra alkalmatlanok voltak. Forrás: Nagykőrös határában található régészeti lelőhelyek [AJM Ad ]. 33, Nagykőrös 33.lh / Szurdok-dűlő A területen 1947-ben Balanyi terepbejárást végzett, majd 1959-ben ásatást is vezetett. A kutatásai során egy badeni sírt és őskori telepobjektumokat tárt fel. Forrás: Nagykőrös határában található régészeti lelőhelyek [AJM Ad ]; A Földvári ásatások befejeződtek. [AJM Ad ]. 34, Nagykőrös 34.lh / Kisprumik-tanya A területen 1947-ben Balanyi terepbejárást végzett, majd 1959-ben ásatást is vezetett. A kutatásai során egy badeni telepobjektumokat tárt fel. Forrás: Nagykőrös határában található régészeti lelőhelyek [AJM Ad ]; A Földvári ásatások befejeződtek. [AJM Ad ]. 35, Nagykőrös 35.lh / Bányai Bálint-féle szőlő 1947-ben Balanyi-féle terepbejárások során a területen több kerámiatöredék került elő, azonban pontos datálásra alkalmatlanok voltak. Forrás: Nagykőrös határában található régészeti lelőhelyek [AJM Ad ]. 36, Nagykőrös 36.lh / Célpart 1947-ben Balanyi-féle terepbejárások során a területen több rézkori kerámiatöredék került elő. Forrás: Nagykőrös határában található régészeti lelőhelyek [AJM Ad ]. 37, Nagykőrös 37.lh / Vadas 1947-ben Balanyi-féle terepbejárások során a területen több kerámiatöredék került elő, a gyűjtött leletek a rézkorba, szarmata ás Árpád-korba sorolhatók. A területen feltételezhetően egy bronzkori (vatya) vár is lehetett. Forrás: Nagykőrös határában található régészeti lelőhelyek [AJM Ad ]. 38, Nagykőrös 38.lh / Árboz tó környéke 1947-ben Balanyi-féle terepbejárások során a területen több kerámiatöredék került elő, azonban pontos datálásra alkalmatlanok voltak. A területről egy római éremlelet is előkerült, de pontosabb adatai nem ismertek. Forrás: Nagykőrös határában található régészeti lelőhelyek [AJM Ad ]; Adatfelvételi lapok a nagykőrösi AJM adattárából. [600/384/2004]. 39, Nagykőrös 39.lh / Nagyligeti út és Csíkvári út találkozása 1947-ben Balanyi-féle terepbejárások során a területen több kerámiatöredék került elő, azonban pontos datálásra alkalmatlanok voltak. Forrás: Nagykőrös határában található régészeti lelőhelyek [AJM Ad ]. 40, Nagykőrös 40.lh / Tanítóképző

11 1947-ben Balanyi-féle kutatások során a területen több kerámiatöredék került elő, ezek a késő középkorba és a kora újkorba sorolhatók. Forrás: Nagykőrös határában található régészeti lelőhelyek [AJM Ad ]. 41, Nagykőrös 41.lh / Tanácsháza 1947-ben Balanyi-féle kutatások során a területen több kerámiatöredék került elő, ezek a késő Árpád-korba és a kora újkorba sorolhatók. Forrás: Nagykőrös határában található régészeti lelőhelyek [AJM Ad ]. 42, Nagykőrös 42.lh / Szabadság tér ben Balanyi-féle kutatások során a területen ismeretlen korú sír nyomait rögzítették. Ezt követően 1983-ban Simon László helyszíni szemlét, 2007-ben Zsoldos Attila szakfelügyelt. Ezek során késő középkori objektumokat tártak fel. Forrás: Nagykőrös határában található régészeti lelőhelyek [AJM Ad ]; Jelentés helyszíni szemléről, Nagykőrös- Szabadság tér 4. sz [MNM Rég. Ad. V.34/1984., Ltsz ]; Jelentés régészeti szakfelügyeletről. Nagykőrös, Szolnoki út és környéke. [KÖH 600/2413/2007.]; Nagykőrös-Szabadság tér 4. XV-XVII. sz.-i gabonásvermek [AJM Ad ]. 43, Nagykőrös 43.lh / Losonci u ben Balanyi-féle kutatások során a területen több kerámiatöredék került elő, ezek a késő középkorba és a kora újkorba sorolhatók. Forrás: Nagykőrös határában található régészeti lelőhelyek [AJM Ad ]. 44, Nagykőrös 44.lh / Rákóczi u ben Balanyi-féle kutatások során a területen több kerámiatöredék került elő, ezek a késő középkorba és a kora újkorba sorolhatók. Forrás: Nagykőrös határában található régészeti lelőhelyek [AJM Ad ]. 45, Nagykőrös 45.lh / Arany János u ben Balanyi-féle kutatások során a területen több kerámiatöredék került elő, ezek a késő középkorba és a kora újkorba sorolhatók. Forrás: Nagykőrös határában található régészeti lelőhelyek [AJM Ad ]. 46, Nagykőrös 46.lh / 43.lelőhely 1947-ben Balanyi-féle kutatások során a területen honfoglalási sírok kerültek elő. Forrás: Nagykőrös határában található régészeti lelőhelyek [AJM Ad ]. 47, Nagykőrös 47.lh / 262.sz. MÁV-őrház környéke / 441/3.lh / Kürti-lapos 1947-ben Balanyi-féle terepbejárások során a területen több kerámiatöredék került elő, ezek pontos datálása nem történt meg. A területet a 2007-es 441.sz. út terepbejárásai is érintették. E során szarmata leleteket gyűjtöttek. Forrás: Nagykőrös határában található régészeti lelőhelyek [AJM Ad ]; Terepbejárási dokumentáció a Nagykőröst elkerülő 441. sz főút nyomvonalszakasz bejárásáról, [KÖH 600/423/2008.]. 48, Nagykőrös 48.lh / Sárga-part / Szurdok-dűlő 1947-ben Balanyi-féle kutatások során a területen több kerámiatöredék került elő, ezek az őskorba sorolhatók ben Simon László szintén terepbejárást tett a területen, de kevés eredménnyel

12 Forrás: Nagykőrös határában található régészeti lelőhelyek [AJM Ad ]; Jelentés a Nagykőrös-Sárga-part és a Nagykőrös-Földvár területén végzett terepbejárásról [AJM Ad ]. 49, Nagykőrös 49.lh /Kálmánhegy-dűlő A várostól DK-re található határrészen 1982-ben Simon László feltárásokat végzett, a munkálatok során bronzkori (nagyrévi) és szarmata sírokat tárt fel. Forrás: Nagykőrös-Kálmánhegy-dűlő, ásatási napló [AJM Ad ]; A nagykőrösi avar fejedelmi lelet. [AJM Ad ]. 50, Nagykőrös 50.lh / Zsíros A Kálmánhegytől É-ra található területről az 1920-as években rigolírozás során vaskengyel került-e elő, ezt Bartha László beszolgáltatta a múzeumba ben Simon László ásatást vezetett, amely során szórványosan kora avar leleteket talált. Forrás: Nagykőrös-Zsíros, ásatási napló [AJM Ad ]; A nagykőrösi avar fejedelmi lelet. [AJM Ad ]. 51, Nagykőrös 51.lh / Ceglédi utca A Ceglédi-kapu környékén 1959-ben Balanyi Béla ásatásokat végzett, majd 1969-ben helyszíni szemlét tartott. A feltárás és a munkálatok során dokumentálni tudta a XV.sz-i városkaput, hídat, több szemetesgödröt és egy kutat.. Forrás: Leletmentési dokumentáció, Nagykőrös- Ceglédi kapu, [MNM Rég. Ad. XII.298/1961., Ltsz ]; Nagykőrös XV. sz.-i kapuja [AJM Ad ]. 52, Nagykőrös 52.lh / Lyukashegy A területről először 1980-ban gyűjtött Simon László adatokat. Ekkor őskori, honfoglalás kori és Árpád-kori lelőhelyként rögzítették. A területen 1985-ben Dinnyés István ásatást is végzett, ekkor egy szarmata temető sírjait tárta fel. Forrás: Nagykőrös régészeti emlékei [AJM Ad ]; Leletmentési dokumentáció, Nagykőrös- Lyukashegy, [MNM Rég. Ad. 159.XII/1988., Ltsz ]; Jelentés a Nagykőrös-Gógány,Lyukashegy lelőhelyen végzett leletmentésről [AJM Ad ]. 53, Nagykőrös 53.lh / Alsógógány III. Az első adatokat 1929-ban rögzítették a területről, de a pontos információkat 1981-ben Simon László próbafeltárása szolgáltatta. Ekkor a felszíni honfoglaló leletek ellenére szarmata sírokat tártak fel. Forrás: Jelentés régészeti leleltről, Nagykőrös- Gógány, [MNM Rég. Ad. 71.N.II., Ltsz ]; Jelentés a Nagykőrös-Alsógógányban végzett próbaásatásról [AJM Ad /2]. 54, Nagykőrös 54.lh / Téglagyár A gyár agyagnyerőjénél Balanyi Béla 1959-ben helyszíni szemlét majd leletmentést végzett. E során szarmata sírokat mentett meg. Forrás: Jelentés ásatásról, Nagykőrös- Barátszilos, [MNM Rég. Ad. XII.297/1961., Ltsz ]; Téglagyári leletmentés [AJM Ad ]; Szarmata női sírok a nagykőrösi határban [AJM Ad ]. 55, Nagykőrös 55.lh / Rákóczi TSz 1959-ben Balanyi Béla leletmentése során szarmata sírokat tárt fel. Forrás: Rákócz TSz-beli leletmentés [AJM Ad ]; Szarmata női sírok a nagykőrösi határban [AJM Ad ]

13 56, Nagykőrös 56.lh / Bokros-Gáttér-dűlő 1947-ben Balanyi-féle kutatások során a területen több kerámiatöredék került elő, ezek a késő középkorba és a kora újkorba sorolhatók. Forrás: Nagykőrös határában található régészeti lelőhelyek [AJM Ad ]. 57, Nagykőrös 57.lh / Ludas-tó 1965-ben a területen Balanyi Béla leletmentést végzett, ahol Árpád-kori temetőrészletet és teleprészletet tárt fel. A telephez tartozó templom részleteit is megtalálta. Forrás: Hétszázéves kultúrnyomok a nagyüzemi gyümölcsösben [AJM Ad ]. 58, Nagykőrös 58.lh / Csíkvár /Kenyeres Ambrus tanya 1960-ban a területen Balanyi Béla leletmentést végzett, ahol Árpád-kori telep- és temetőrészletet tárt fel. Forrás: Árpád-kori magyarjaink nyomában [AJM Ad ]. 59, Nagykőrös 59.lh / Csókáserdő széle A területről egy középkori vaseszköz-leletet szolgáltattak be. A leletről 1974-ben Simon László számol be. Forrás: Középkori vaseszközök Nagykőrösről [AJM Ad ]. 60, Nagykőrös 60.lh / Tormás A területen 1894-ben Kada Elek és Nagy Géza ásatást végzett. A munkálatok során egy újkori éremlelet is előkerült. Forrás: Régészet és múzeumügy Nagykőrösön [AJM Ad ]. 61, Nagykőrös 61.lh / Fekete-puszta A területről egy éremlelet került elő, amit az avar korra datáltak. Pontosabb információkat nem tudunk. Forrás: Nagykőrös régészeti emlékei [AJM Ad ]. 62, Nagykőrös 62.lh / Nagyerdő / Pintér-féle erdőőrház A területről egy beszolgáltatott újkori éremleletet ismerünk. A pontos előkerülési helye ismeretlen. Forrás: Régészet és múzeumügy Nagykőrösön [AJM Ad ]. 63, Nagykőrös 63.lh / Szurdok-dűlő 11. A területről szarmata sírokat ismerünk, de pontosabb adatok nincsenek. Forrás: Nagykőrös régészeti emlékei [AJM Ad ]. 64, Nagykőrös 64.lh / Csíkvár-dűlő 11. A területről szórványos szarmata leletek kerültek elő. Forrás: Nagykőrös régészeti emlékei [AJM Ad ] 65, Nagykőrös 65.lh / Alsófüzes-dűlő A területen 1953-ban Balanyi Béla adatgyűjtést végzett, ami során bodrogkeresztúri leleteket gyűjtött. Forrás: Nagykőrös régészeti emlékei [AJM Ad ] 66, Nagykőrös 66.lh / Célpart II

14 A területről szórványosan alföldi vonaldíszes kerámiák (újkőkor) kerültek elő. Forrás: Nagykőrös régészeti emlékei [AJM Ad ] 67, Nagykőrös 67.lh / Tűzköveshalom A területen 1879-ben Hampel József és Pulszky Ferenc ásatást végzett, ami során rézkori és Árpád-kori telep nyomait dokumentálták. Forrás: Régészet és múzeumügy Nagykőrösön [AJM Ad ]. 68, Nagykőrös 68.lh / Ménesi u.-balaton u.-ceglédi u. A környéken 1907-ben Kada Elek adatgyűjtést végzett, ami során egy avar sírt is megmentett. Később a területről egyéb avar korra utaló leletek is előkerültek. Forrás: Régészet és múzeumügy Nagykőrösön [AJM Ad ]; A nagykőrösi avar fejedelmi lelet. [AJM Ad ]. 69, Nagykőrös 69.lh / Komposztáló telep / 441/2.lh / Barta-tanya A területen nem volt ismert lelőhely. A komposztáló telep építését megelőzően ben Dinnyés István próbafeltárást végzett. Mivel az eredmények pozitívak lettek, így ban Zsoldos Attila teljes felületű feltárást vezetett. Az ásatás során a Szakálhát-csoportba sorolható (újkőkor) telep objektumait tárták fel. A területet a 2007-es 441.sz. út terepbejárása is érintette (2007-Reményi), ekkor szarmata kori leleteket gyűjtöttek. Forrás: Ásatási dokumentáció Nagykőrös, Komposztáló telep [KÖH 600/2230/2007]; Terepbejárási dokumentáció a Nagykőröst elkerülő 441. sz főút nyomvonalszakasz bejárásáról, [KÖH 600/423/2008.]. 70, Nagykőrös 70.lh Pontos helyhez nem köthető késő-középkori éremlelet került elő Nagykörös területéről. Forrás: Jelentés éremleletről, Nagykőrös, [MNM Rég. Ad. 84.N.II., Ltsz ]; Pest megyei régészeti lelőhelyek revíziója [KÖH 600/2892/2007.]. 71, Nagykőrös 71.lh / Pavlovszky-tanya / 441/6.lh A területet érintette a 441.sz. út terepbejárása (2007-Reményi). E során szórványosan újkőkori leletek kerültek elő. Forrás: Terepbejárási dokumentáció a Nagykőröst elkerülő 441. sz főút nyomvonalszakasz bejárásáról, [KÖH 600/423/2008.]. 72, Nagykőrös 72.lh / Katona-tanya / 441/8.lh A területet érintette a 441.sz. út terepbejárása (2007-Reményi). E során szórványosan szarmata és Árpád-kori leletek kerültek elő. Forrás: Terepbejárási dokumentáció a Nagykőröst elkerülő 441. sz főút nyomvonalszakasz bejárásáról, [KÖH 600/423/2008.]. 73, Nagykőrös 73.lh / Földvár-dőlű / 9.lelőhely / 441/9.lh vsz. u.a. A területet a Cegléd-Nagykőrös-Kecskemét olajvezeték árkának leletmentése során avar és őskori objektumok kerültek elő ben a 441.sz. út terepbejárása során hasonló korú leleteket gyűjtöttek (2007-Reményi). Forrás: Cegléd-Nagykőrös-Kecskemét olajvezeték árkának leletmentései [AJM Ad ]; Terepbejárási dokumentáció a Nagykőröst elkerülő 441. sz főút nyomvonalszakasz bejárásáról, [KÖH 600/423/2008.]. 74, Nagykőrös 74.lh / Földvár-dűlő II. / 441/11.lh

15 A területet érintette a 441.sz. út terepbejárása (2007-Reményi). E során szórványosan középkori leletek kerültek elő. Forrás: Terepbejárási dokumentáció a Nagykőröst elkerülő 441. sz főút nyomvonalszakasz bejárásáról, [KÖH 600/423/2008.]. 75, Nagykőrös 75.lh / Nagy-tanya / Földvár-dűlő / 441/12.lh A területet érintette a 441.sz. út terepbejárása (2007-Reményi). E során szórványosan avar leletek kerültek elő. Forrás: Terepbejárási dokumentáció a Nagykőröst elkerülő 441. sz főút nyomvonalszakasz bejárásáról, [KÖH 600/423/2008.]. 76, Nagykőrös 76.lh / Barátszilos I. / M8/42.lh A területet érintette az M8, Veszprém-Dunaújváros közti szakaszának terepbejárása (2007-Virágos). E során szórványosan szarmata leletek kerültek elő. [KÖH 600/1809/2008] 77, Nagykőrös 77.lh / Barátszilos - Farkas-tanya / M8/43.lh A területet érintette az M8, Veszprém-Dunaújváros közti szakaszának terepbejárása (2007-Virágos). E során szórványosan szarmata leletek kerültek elő. [KÖH 600/1809/2008]. 78, Nagykőrös 78.lh / Homolytáj A terület érintett az M8 autópálya tervezett nyomvonalával, így több alkalommal is terepbejárást végeztek a KÖSZ munkatársai (2007 Virágos, Szalontai). A kutatások során szarmata és Árpád-kori leletek kerültek elő. [KÖH 600/1809/2008]. 79, Nagykőrös 79.lh / Barátszilos Sas J. tanya / M8/45.lh A területet érintette az M8, Veszprém-Dunaújváros közti szakaszának terepbejárása (2007-Virágos). E során szórványosan avar leletek kerültek elő. [KÖH 600/1809/2008]. 80, Nagykőrös 80.lh / Barátszilos Bakos-tanya / M8/46.lh A területet érintette az M8, Veszprém-Dunaújváros közti szakaszának terepbejárása (2007-Virágos). E során szórványosan újkőkor leletek kerültek elő. [KÖH 600/1809/2008]. 81, Nagykőrös 81.lh / Barátszilos / M8/47.lh A területet érintette az M8, Veszprém-Dunaújváros közti szakaszának terepbejárása (2007-Virágos). E során szórványosan késő-középkor leletek kerültek elő. [KÖH 600/1809/2008]. 82, Nagykőrös 82.lh / Fekete-dűlő I. / M8/49.lh

16 A területet érintette az M8, Veszprém-Dunaújváros közti szakaszának terepbejárása (2007-Virágos). E során szórványosan szarmata leletek kerültek elő. [KÖH 600/1809/2008]. 83, Nagykőrös 83.lh / Fekete-dűlő II. / M8/50.lh A területet érintette az M8, Veszprém-Dunaújváros közti szakaszának terepbejárása (2007-Virágos). E során szórványosan őskori és népvándorlás kori leletek kerültek elő. [KÖH 600/1809/2008]. 84, Nagykőrös 84.lh / Fekete-dűlő III. / M8/51.lh A területet érintette az M8, Veszprém-Dunaújváros közti szakaszának és az M44 gyorsforgalmi út korrigált szakaszának terepbejárása (2007-Virágos, 2011-Szalontai). E során szórványosan középkori leletek kerültek elő. [KÖH 600/1809/2008]; Jelentés terepbejárásról, M44 gyorsforgalmi út korrigált nyomvonala, [KÖH 600/1169/2011]. 85, Nagykőrös 85.lh / Kálmán-hegy-dűlő I. / M8/52.lh A területet érintette az M8, Veszprém-Dunaújváros közti szakaszának és az M44 gyorsforgalmi út korrigált szakaszának terepbejárása (2007-Virágos, 2011-Szalontai). E során szórványosan szarmata és késő középkori leletek kerültek elő. [KÖH 600/1809/2008]; Jelentés terepbejárásról, M44 gyorsforgalmi út korrigált nyomvonala, [KÖH 600/1169/2011]. 86, Nagykőrös 86.lh / Kálmán-hegy-dűlő II. / M8/53.lh A területet érintette az M8, Veszprém-Dunaújváros közti szakaszának és az M44 gyorsforgalmi út korrigált szakaszának terepbejárása (2007-Virágos, 2011-Szalontai). E során szórványosan szarmata és késő középkori leletek kerültek elő. [KÖH 600/1809/2008]; Jelentés terepbejárásról, M44 gyorsforgalmi út korrigált nyomvonala, [KÖH 600/1169/2011]. 87, Nagykőrös 87.lh / Kálmán-hegy I. / M8/54.lh A területet érintette az M8, Veszprém-Dunaújváros közti szakaszának és az M44 gyorsforgalmi út korrigált szakaszának terepbejárása (2007-Virágos, 2011-Szalontai). E során szórványosan szarmata és késő középkori leletek kerültek elő. [KÖH 600/1809/2008]; Jelentés terepbejárásról, M44 gyorsforgalmi út korrigált nyomvonala, [KÖH 600/1169/2011]. 88, Nagykőrös 88.lh / Kálmán-hegy II. / M8/55.lh A területet érintette az M8, Veszprém-Dunaújváros közti szakaszának terepbejárása (2007-Virágos). E során szórványosan szarmata kori leletek kerültek elő. [KÖH 600/1809/2008]. 89, Nagykőrös 89.lh / Kálmán-hegy III. / M8/56.lh

17 A területet érintette az M8, Veszprém-Dunaújváros közti szakaszának terepbejárása (2007-Virágos). E során szórványosan szarmata kori leletek kerültek elő. [KÖH 600/1809/2008]. 90, Nagykőrös 90.lh / Alsójárás ÁG telep / M8/57.lh A területet érintette az M8, Veszprém-Dunaújváros közti szakaszának terepbejárása (2007-Virágos). E során szórványosan késő-középkori leletek kerültek elő. [KÖH 600/1809/2008]. 91, Nagykőrös 91.lh / Alsójárás I. / M8/58.lh A területet érintette az M8, Veszprém-Dunaújváros közti szakaszának terepbejárása (2007-Virágos). E során szórványosan szarmata kori leletek kerültek elő. [KÖH 600/1809/2008]. 92, Nagykőrös 92.lh / Alsójárás Herpai-tanya / M8/59.lh A területet érintette az M8, Veszprém-Dunaújváros közti szakaszának terepbejárása (2007-Virágos). E során szórványosan őskori leletek kerültek elő. [KÖH 600/1809/2008]. 93, Nagykőrös 93.lh / Alsójárás II. / M8/60.lh A területet érintette az M8, Veszprém-Dunaújváros közti szakaszának terepbejárása (2007-Virágos). E során szórványosan ismeretlen korú temetkezés/temetkezések leletei kerültek elő. [KÖH 600/1809/2008]. 94, Nagykőrös 94.lh / Alsójárás III. / M8/61.lh A területet érintette az M8, Veszprém-Dunaújváros közti szakaszának terepbejárása (2007-Virágos). E során szórványosan bronzkori, szarmata és avar kori leletek kerültek elő. [KÖH 600/1809/2008]. 95, Nagykőrös 95.lh / Alsójárás Olasz-tanya / M8/62.lh A területet érintette az M8, Veszprém-Dunaújváros közti szakaszának terepbejárása (2007-Virágos). E során szórványosan szarmata és középkori leletek kerültek elő. [KÖH 600/1809/2008]. 96, Nagykőrös 96.lh / Alsójárás Faragó-tanya / M8/64.lh A területet érintette az M8, Veszprém-Dunaújváros közti szakaszának terepbejárása (2007-Virágos). E során szórványosan őskori és népvándorlás kori leletek kerültek elő. [KÖH 600/1809/2008]. 97, Nagykőrös 97.lh / Luda-dűlő / Kőrös-ér mente / M8/65.lh

18 A területet érintette az M8, Veszprém-Dunaújváros közti szakaszának terepbejárása (2007-Virágos). E során szórványosan bronzkori és középkori leletek kerültek elő. [KÖH 600/1809/2008]. 98, Nagykőrös 98.lh / Luda Hegedűs-tanya / M8/66.lh A területet érintette az M8, Veszprém-Dunaújváros közti szakaszának terepbejárása (2007-Virágos). E során szórványosan szarmata, Árpád-kori és középkori leletek kerültek elő. [KÖH 600/1809/2008]. 99, Nagykőrös 99.lh / Szeméttelep / 441/1.lh / Barta-tanya A területet érintette a 441.sz. főút Nagykőröst elkerülő szakaszának terepbejárása (2007-Reményi). E során szórványosan szarmata kori és késő középkori leletek kerültek elő. Forrás: Terepbejárási dokumentáció, 441. sz. főút Nagykőrös elkerülő, [KÖH 600/4228/2009]. 100, Nagykőrös 100.lh / Szurdok-dűlő / Nagykőrös 9.lh vsz. u.a. A területet érintette a 441.sz. főút Nagykőröst elkerülő szakaszának terepbejárása (2007-Reményi). E során szórványosan avar kori leletek kerültek elő. Forrás: Terepbejárási dokumentáció, 441. sz. főút Nagykőrös elkerülő, [KÖH 600/4228/2009]. 101, Nagykőrös 101.lh / Hangács I. A területet érintette a Kecskemét-Tiszakürt gyorsforgalmi út terepbejárása (2009- Parditka Györgyi). E során szórványosan őskori leletek kerültek elő. Forrás: Terepbejárási dokumentáció, gyorsforgalmi autóút, Kecskemét-Tiszakürt, [KÖH 600/0500/2010]. 102, Nagykőrös 102.lh / Hangács II. A területet érintette a Kecskemét-Tiszakürt gyorsforgalmi út terepbejárása (2009- Parditka Györgyi). E során szórványosan szarmata kori leletek kerültek elő. Forrás: Terepbejárási dokumentáció, gyorsforgalmi autóút, Kecskemét-Tiszakürt, [KÖH 600/0500/2010]. 103, Nagykőrös 103.lh / Szűcs D-tanya / 2.lh A területet érintette a Kecskemét-Tiszakürt gyorsforgalmi út terepbejárása (2009- Parditka Györgyi). E során szórványosan őskori leletek kerültek elő. Forrás: Terepbejárási dokumentáció, gyorsforgalmi autóút, Kecskemét-Tiszakürt, [KÖH 600/0500/2010]. 104, Nagykőrös 104.lh / Sós Gy.-tanya A területet érintette az M44 gyorsforgalmi út korrigált nyomvonalának terepbejárása (2011-Szalontai). E során szórványosan szarmata, késő középkori leletek kerültek elő. Forrás: Jelentés terepbejárásról, M44 gyorsforgalmi út korrigált nyomvonala, [KÖH 600/1169/2011]. 105, Lh. b. a. Nagykőrös 105.lh / Lencsés-dűlő / Világos-dűlő / Nagykőrös 7.lh

19 2010-ben a Nagykőröst elkerülő gyorsforgalmi út nyomvonal módosítása során végzett terepbejáráskor a PMMI munkatársai szarmata és Árpád-kori edénytöredékeket találtak. Forrás: Nagykőrös településrendezési tervének és helyi építési szabályzatának felülvizsgálata [CKM Ad. b.a.]. Ezek mellett Nagykőrös belvárosában számos helyről került elő régészeti leletanyag vagy régészeti objektum. Ezen helyek legtöbbjének nincs örökségvédelmi azonosítója, így ezeket egy csoportban írjuk le mindnél pontosabb utcanév és házszám megadásával: Ceglédi út és a Szabadság tér találkozása Nagykőrös 51.lh néven fent tárgyaltuk [KÖH 41611] Deák tér A gyógyszertár felújítása során egy feltételezhetően avar kori ló és lovas sírja került elő. Hősök tere 5-6. A Városi Bíróság épülete előtti árokból XVIII.sz-i kerámiatöredékek került elő. Hősök tere ben földmunkák során a Károli Gáspár Református Főiskola és a gimnázium között sz.-i edénytöredékek és a korszakba tartozó épületnyomok kerültek elő. Hősök tere 8. Az Arany János Református Gimnázium épülete körüli munkálatok során középkori és kora újkori épületrészletek kerültek elő. Szabadság tér Református templom Nagykőrös 27.lh néven fent tárgyaltuk [KÖH 41562] Szabadság tér 1. Az un. Postapalota alapozásakor egy sz-i rézbuzogány került elő. Szabadság tér 4. Nagykőrös 42.lh néven fent tárgyaltuk [KÖH 41590] Szabadság tér 5. A Városháza és az előtte volt szovjet emlékmű munkálatainál sz-i kerámiatöredékek kerültek elő. Szabadság tér 7. Az Arany János Művelődési Központ környékén szarmata, középkori és újkori településnyomok és egy 1717-es záródátumú éremlelet került elő. Szolnok u Árokásás során egy templom falának nyomai és agyagos házalapozás maradványai kerültek elő. Forrás: Balanyi Béla: Nagykőrös középkori erődítései. In: Novák László-Selmeczi László (szerk.) Falvak, mezővárosok az Alföldön. Arany János Múzeum Közleményei IV ; Simon László, Nagykőrös, Szabadság tér 4. In: Régészeti Füzetek Ser.1. No ; Simon László, Régészeti Gyűjtemény. In: Novák László (szerk.), Műkincsek az Arany János Múzeumban. Arany János Múzeum Közleményei V ; Nagykőrös határában található régészeti lelőhelyek [AJM Ad ]

20 III. Nagykőrös város épített öröksége- 39/2015. (III. 11.) Korm. Rendelet 12. melléklet pontjai szerint III. 1. Történeti összefoglaló- 39/2015. (III. 11.) Korm. Rendelet 12. melléklet 1. ab) b)- e), h), 2. a)- d), 3. e) pontjai szerint (történeti leírás, természet, táj, tájhasználati, településhálózati és településszerkezeti összefüggések, tájtörténet, településkép és utcaképek, településszerkezet és területhasználat, településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok, területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében, településhálózati és tájhasználati változás, településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás, infrastrukturális változás, népesség, életmód, társadalom, kultúra változása, hatáselemzés szöveges és ábrázolt formában: történeti térbeli rendszerek alakulása) Nagykőrös történeti értelemben, jellegzetes, különböző főutak metszéspontjában létrejött, nagy kiterjedéssel rendelkező észak- alföldi mezőváros. A települések ugyan organikus módon fejlődnek, igazodva a használók/lakók/tulajdonosok igényeihez, életstílusához, létrejöttük, és jellegük a természetföldrajzi adottságokkal determinált. Az utóbbiaktól nem csak az utak évszázadok (sőt esetenként évezredek) alatt sem változó vezetése függ, de alapvetően befolyásolják egy település rangját, meghatározzák a természetből származó anyagi javainak nagyságát, birtok-, vagy közigazgatási, oktatási stb. centrummá válásának esélyét. Nagykőrös ebből a szempontból, létezésének máig tartó nagyobb részében fontos észak- alföldi csomópont, közepes méretű, erősen mezőgazdasági dominanciájú, de kifejezetten városias jellegű település. A paraszti létforma és a városi jelleg keveredése, és a kontinuus használat, amely sok hazai településnek nem jellemzője, adja a városkép vegyes jellegét, és teszi különlegessé Nagykőröst. Az általános település típusbeli, történeti jellegzetességeken túl az egyes időbeli korszakokban természetesen nagyobb változások, törések is voltak, amelyekből további helyi sajátosságok is következtek. A területhasználati, lakosságbeli, gazdasági és természetesen építészeti periódusokat, a változások hatásait időrendben tekintjük át. A város mai közigazgatási terültén több tucat településnek van régészeti nyoma, ezek közül kilenc templomos helyként, tehát kilenc Árpád- kori faluként azonosítható. Ezek közül a mai református templom környezetében lévő falu tekinthető a város előzményének, a többi a 13. századra eltűnt településforma régészeti maradványa. Az Árpád- kor első két évszázadában a mainál sokkal sűrűbb településhálózat jellemezte a Dunántúlt és az Alföldet. A mai megítélés alapján e kis lélekszámú falvak létrejöttének oka a felmelegedő éghajlat volt, ahogyan éghajlati tényezőket szokás sejteni a 13. század elején megindult pusztásodás, elnéptelenedés kiváltó okai között. Az utóbbi folyamat valójában a lakosság elvándorlását, még pontosabban beköltözését jelentette erősebb centrumokba. Az Árpád- kori falvak egyébként sem voltak mai értelemben állandó települések. A lakosok a hozzájuk tartozó határban vándoroltak és kimerülésig műveltek bizonyos területeket, majd a határon belül továbbköltöztek. Mivel lakóházaik provizórikusak voltak (félig földbe vájt épületek, putrik télen, és sátor nyáron) az ilyen típusú telepformának sokáig csak egyetlen rögzült pontja 1100 tájától a templom, és a körülötte fekvő temető volt. A falvak csak lassan váltak letelepedett formájúvá, de sokáig nem rendelkeztek szilárd épületekkel. Nagykőrös mai területén fekvő kilenc korábbi falu közül az egyiket a késő középkorban már egyértelműen Kőrösnek hívták, és 1445-ben nevezték először oppidumnak, azaz mezővárosnak. A középkorban meghatározott jelentéssel bíró kifejezés összevetve az egyetlen ma ismert, e korból származó építmény, a református templom egyes részeinek művészi minőségével a település nagyobb jelentőségre utal. A templom helye miatt valószínű, hogy a késő középkori Nagykőrös központja minden bizonnyal ott helyezkedett el, ahol mai is: