Kerepes új településrendezési eszközeinek készítése

Átírás

1 Kerepes új településrendezési eszközeinek készítése Örökségvédelmi hatástanulmány Régészet Vágner Zsolt régész

2 I. Vizsgálat Kerepes, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Kerepes új településfejlesztési koncepciójához, és településrendezési eszközeihez készült a 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet alapján. Fontos megjegyezni, hogy a régészeti lelőhelyekre vonatkozó adatok csak a készítés időpontjában rendelkezésre álló kutatási adatokat tükrözi. Újabb régészeti jelenség, lelőhely esetleges előfordulása nem kizárható, mely új helyzeteket eredményezhet. Kerepes település régészeti emlékeinek rövid bemutatása: A Gödöllői-dombság területén a főváros agglomerációs körzetében elhelyezkedő mai település a Szilas-patak mentén elhelyezkedő részen számos, különböző időszakra keltezhető emlék ismert. 1. ábra: Kerepes régészeti lelőhelyei az MRT 11. kötetében (Torma 2012., 333.o.) Őskor A legkorábbi megtelepülés a területen a neolitikum időszakára helyezhető. Ebben az időszakban létesült a Szálaska lelőhely legkorábbi településfázisa, a Szőlősor lelőhely emlékei is erre a korszakra keltezhetők, míg a belterületen, a Rét utcában talált újkőkori településen a dunántúli vonaldíszes kerámia emlékei voltak. A rézkorra a Szép-hegyen talált sír utal, valamint a Szálaska rézkori településrétege, míg az őskori kultúrák legjelentősebb fázisa a bronzkor, annak is a késő szakasza tekinthető a mai Kerepesen. Legjelentősebb lelőhelyek egyik e tekintetben is a Szálaska, e mellett Szilasligeten a Szép-hegy területen az urnamezős kultúra kései időszakához, a kurdi horizonthoz tartozó emlék ismert, a belterületen egy urnamezős kultúra település emlékei kerültek elő. Kiemelkednek azonban azok a bronzkori Archeo Art Bt. oldal 2

3 fegyverek is, amelyeket még a 19. század végén, a 20. század elején vásárolt meg a Magyar Nemzeti Múzeum és került be a gyűjteményébe. A vaskori megtelepedésre a Szép-hegy kelta korú emlékei utalnak. Római-kor A Dunántúl római hódítását követően a területen a szarmaták telepedtek meg. Öt lelőhelyen sikerült a településeik emlékét a kutatásnak feltérképeznie. A belterületen a Madarász utcában egy szarmata temető töredékét bolygatták meg. A település külterületének É-i szélében a 3-as főútat keresztezve megtalálható az egykori Csörsz-árok vonala. A 4. században épített szarmata árokrendszer jól mutatja a régió fontosságát a pannoniai római uralom tekintetében. A Szabadság utcában egy CLASSIS FLAVIA PANNONICA feliratú római oltárkövet gyűjtöttek, melyet Soproni Sándor határozott meg. Az oltárkő jelenleg a Kálváriánál található. Népvándorlás-kora A népvándorlásokat követően a legjelentősebb emlékek a germán gepida uralmat követő avar időszakra tehetők. A Kavicsbánya területén megbolygatott temető jelzi e keleti népcsoport megtelepedését a település régiójában. A Szilasligeten a Széphegy területen szintén egy avar temető emlékei kerültek elő. Középkor A magyarok megjelenését és korai megtelepedését a Szép-hegyen létesített korai település utal, ami az Árpád-korban folyamatosan fennmaradt. Maga Kerepes legkorábbi említése is az Árpád-korhoz köthető. Az 1148-as oklevélben II. Géza az óbudai káptalannak adta a pesti rév és Kerepes vámját. Később a terület Kárászi Sándor bán tulajdonát képezte, aki 1275-ben, mint szerzett birtokát, a feleségének adta át. Az Árpád-kori megtelepedés és annak késő-középkori kontinuitásának legfontosabb emléke a Kálvária-hegyen található meg. A település mellett helyezkedő Kálváriát kettős árok és sánc övezte, melynek szakaszai máig felfedezhetőek a helyszínen is. A hegyen egy a 13. században épült Árpád-kori kisvár maradványait mérte fel Miklós Zsuzsa, melynek maradványait már Rómer Flóris is feljegyezte az 1860-as években. A Szőlősor területén szintén kerültek elő Árpád-kori emlékek..az MRT 12 15/9. lelőhely területén szintén az Árpád-kori megtelepedés nyomait sikerült rekonstruálnia a kutatóknak. 2. ábra: Az Árpád-kori erődítés maradványai a Kálváriahegyen (Torma 2012., 338.o.) Archeo Art Bt. oldal 3

4 A földvár belsejébe, annak felhagyása vagy pusztulása után, a XIV. század elején építhették fel Kerepes plébániatemplomát. A korai templomot az építészeti tagozatok alapján a XV. században átalakították, melyet a törökkorban is használtak és a XVIII. században kibővítették. A középkori templom alaprajzának tisztázására további feltárásra van szükség ben IX. Bonifác pápa Péter kerepesi plébánosnak adta a váradi Szent Demeter kápolna igazgatóságát ban a kerepesi Szent Miklós plébániatemplomot említik ben a kerepesi plébánost is utasították a margitszigeti apácák cinkotai plébános elleni panaszának kivizsgálásában való részvételre. A budai szandzsák évi összeírásában szereplő Ambrus pap 1559-re meghalt. Teljesen megalapozatlan Ferenczy József közlése, miszerint Pap M. házok 1616-tól fogva fenn áll. A kerepesi református pap az között évente tartott kongregációkon, zsinatokon mindig részt vett, felsorolták a dunamelléki egyházkerület évi katalógusában is ben a Pozsonyba idézett prédikátorok között szerepel. Pongrácz György évi jelentésében a kálvinista falvak között sorolja fel. Katolikus gyülekezetük is lehetett, mert 1666-ban Szegedy Ferenc váci püspök tizedük egy részét 9 Ft értékben átengedte a lakosoknak pro capella. Az MRT szerzői tévesnek tartják azonban a sematizmusokban szereplő állítást az 1676-ban már létező új katolikus plébániájáról. A templomot Grassalkovich Antal 1737 előtt restauráltatta. Chobot Ferenc szerint 1739-ben bővíttette két oldalkápolnával. Eredeti titulusa feledésbe merült, mert Vályi András 1799-ben már Szent Anna tiszteletére szentelt templomáról ír. Arányi Lajos 1876-ban felmérte a romosan, de még álló templomot, melyet 1907-ben villámcsapás ért és ben elbontották. A Kálvária hegy területén az MRT 11. kötet készítése kapcsán 1976., 1977., 1982-ben folytattak terepbejárást és felméréseket, amely alapján ben végezett Miklós Zsuzsa szondázó feltárást. Ennek során megfigyelte a középkori templom és az azt körülvevő temető és kőkerítés maradványait. 3. Ábra: A középkori templom 4. ábra: A templom az 1. katonai felmérésen felmérése (Torma 2012., 339.o.) Archeo Art Bt. oldal 4

5 5. ábra: Arányi Lajos felmérései a kerepesi templomról (Torma 2012., 710.o.) A 15. századra tehető az, a késő középkori kincslelet is, amit a Magyar Nemzeti Múzeum 1952-ben vásárolt meg, és amelyik egy erdőirtás során került elő. A középkor e kései szakaszára utalnak még a belterületen a Templom utcában késő Archeo Art Bt. oldal 5

6 középkori és koraújkori emlék került elő júniusában a mai településközpontban álló és között megépült Szent Anna római katolikus plébániatemplom sekrestyéjének a bővítése során az alapozásnál középkori kerámiatöredékek kerültek elő. A cserepeket az alapból kikerült és a templomkertben szétterített földből gyűjtötték össze. Az emlékek a századra keltezhetők. Maga Kerepes település 1596-ban a 15 éves háború során elpusztult, a lakosság teljes egészében elmenekült, s csak később, 1620-ban épül újra a falu es évektől kezd megint benépesült főként szlovák, német és magyar telepesekkel. A törökkori, vagy a kuruc harcok emlékei lehetnek a Kálvária hegy lábánál megfigyelt négyzetes árokkal körül vett területek től Grassalkovich Antal tulajdonába került a község. Régészeti örökség védettsége Azonosított régészeti lelőhely A település területén a régészeti kutatások, valamint az adattári adatok vizsgálata alapján 17 db azonosított a KÖH nyilvántartásában is szereplő lelőhelyről van adatunk. A 16. lelőhely (58375) lehatárolás nem szerepel a nyilvántartásban, ezért ott csak az érintett telket jeleztük. A 13. lelőhely (51133) téves névvel van nyilvántartva. A vizsgált területen található régészeti lelőhely védelmének kategóriái: Nyilvántartott régészeti lelőhely A évi LXIV. Kulturális Örökségről szóló törvény alapján a KÖH által nyilvántartott lelőhelyek általános régészeti védelem alatt állnak. Ez alapján a település területén található összes régészeti lelőhely általános védelem alá esik. Természet védelmi terület Az évi LIII. Természet védelméről szóló törvény 23 alapján a kunhalmok, földvárak ex lege természetvédelmi terület hatálya alá tartoznak. 5. lelőhely: Kálvária-hegy (KÖH 26149), Árpád-kori földvár 8. lelőhely: Csörszárok (KÖH 26152), Római-kori szarmata limes 1. táblázat: Régészeti lelőhelyek Kerepes területén Nr Lelőhely neve Azon MRT Nyilvántartott Hrsz. 1. MRT 12 15/1. lelőhely /15/1. 080/4, 0174, 0175/13, 0173, 131, Szálaska /15/ /1, 0212, 0214, 0215/1, 0215/47, 0215/48, 0215/49, 0215/50, 0215/51, 0215/52, 0215/53, 0215/54, 0215/55, 0215/56, 0215/57, 6832, 6831, 6830, 6829, 6828/3, 6827, 6826/1, 6825, 0215/58, 0215/59, 0215/60, 0215/61, 0215/62, 0215/63, 0215/70, 0215/71, 0215/72, 0215/73, 0218/10, 0218/11, 0218/12, 0218/13, 0218/14, Archeo Art Bt. oldal 6

7 0218/15, 0218/16, 0218/17, 0218/18, 0218/19, 0218/20, 0218/21, 0218/22, 0218/23, 0218/24, 0218/25, 0218/26, 0218/27, 0218/28, 0218/29, 0218/30, 0218/31, 0218/32, 0218/33, 0218/34, 0218/35, 0218/36, 0218/37, 0218/38, 0218/39, 0218/40, 0218/41, 0218/42, 0218/43, 0213, 0215/74, 0215/75, 0215/76, 0215/77, 0215/78, 0215/79, 0217, 0218/4, 0218/5, 0218/6, 0218/7, 0218/8, 0218/9, 0215/44, 0215/45, 0215/46, 0216/7, 0216/15, 0216/16, 0216/9, 0216/10, 0218/61, 0218/45, 0218/62, 0218/63, 0218/64, 0218/65, 0218/66, 0218/3, 0218/2, 0218/60, 0216/11, 0216/12, 0218/46, 0218/47, 0218/48, 0218/49, 0218/50, 0218/51, 0218/52, 0218/53, 0218/54, 0218/55, 0218/56, 0218/57, 0218/58, 0218/59, 0218/44, 0216/13, 0216/14, 0218/78, 0218/77, 0218/76, 0253/9, 0255, 0252, 6861, 6834, Kavicsbánya /15/3. 018/51, 018/50 4. Madarász u /15/4. 188, 162, 160/1, 159/1, 190, 189, 166/3, 166/1, 163, 334/32, Kálvária-hegy /15/ /2, 0183/6 6. Szilas-liget, /15/ , 2110, 2111, 2097, 2096, 2093 Szép-hegy 7. Szőlősor /15/ /5, 0183/6, 22, 23, 24, 29, 30, 31, 36, 37, 42, 43/1, 43/2, 48, 63, 17, 16, 10, 9, 49, 54, 62, Csörsz-árok /15/ MRT /9. lelőhely /15/ , 2765, 2764, 2750, 2751, 2763, 2745, Szép-hegy /15/ /4, 2528, 018/197, 018/194, 018/193, 018/190, 018/189, 018/186, 018/237, 018/236, 018/233, 018/232, 018/229, 018/228, 018/225, 018/224, 2515/4, 2513, 2515/5, 018/165, 018/203, 018/204, 018/207, 018/208, 018/211, 018/212, 018/215, 018/216, 018/217, 018/206, 018/205, 018/75, 018/209, 018/210, 018/213, 018/202, 018/201, Archeo Art Bt. oldal 7

8 018/198, 018/223, 018/222, 018/221, 017, 018/226, 018/227, 018/79, 018/279, 018/230, 018/231, 018/234, 018/235, 018/218, 018/219, 018/220, 018/214, 018/244, 018/241, 018/240, 018/278, 018/277, 018/276, 018/272, 018/271, 018/268, 018/266, 018/269, 018/270, 018/273, 018/274, 018/275, 018/238, 018/239, 018/242, 018/243, 018/246, 018/247, 018/ Széphegyi u /15/ , 2528, 2529/11, 6001, 6351, Rét u /15/ , 2411, 2412, 2486/2, 2483/2, 2487/2, 2485, R. Kat. templom /15/13. 1, 5, 6, 51, 52, 57, Zerge u /15/ , Szilas-liget, HÉV megálló /15/ /47, 011/5, 011/53, 011/52, 011/ Szabadság utca /15/ Fiú-tó-dűlő /15/ /9, 0172/17, 0172/13, 0172/10, 0172/11, 0172/8, 0172/12, 0172/7, 0169/2 6. Ábra: Kerepes nyilvántartott régészeti lelőhelyei Archeo Art Bt. oldal 8

9 II. Kerepes régészeti lelőhelyeinek részletes bemutatása 1. lelőhely Lelőhely neve: Kerepes MRT 12 15/1. lelőhely Lelőhely MRT száma: 12 15/1. lelőhely Lelőhely KÖH azonosító száma: Lelőhely koordinátái: Lelőhely térképszelvény száma: EOV Lelőhely helyrajzi száma: 080/4, 0174, 0175/13, 0173, 131, 132 Lelőhely típusa: település Lelőhely kora: római-kor, szarmata Lelőhely leírása: A területen szarmata település emlékei kerültek elő , Medzihradszky Zsófia Miklós Zsuzsa, MRT terepbejárás 2006: Virágos Gábor helyszíni szemléje Torma 2012.: Torma István (szerk.) Magyarország Régészeti Topográfiája 11., Budapest 2012., 334.o. Archeo Art Bt. oldal 9

10 2. lelőhely Lelőhely neve: Kerepes Szálaska Lelőhely MRT száma: 12 15/2. lelőhely Lelőhely KÖH azonosító száma: Lelőhely koordinátái: Lelőhely térképszelvény száma: EOV Lelőhely helyrajzi száma: 0208/1, 0212, 0214, 0215/1, 0215/47, 0215/48, 0215/49, 0215/50, 0215/51, 0215/52, 0215/53, 0215/54, 0215/55, 0215/56, 0215/57, 6832, 6831, 6830, 6829, 6828/3, 6827, 6826/1, 6825, 0215/58, 0215/59, 0215/60, 0215/61, 0215/62, 0215/63, 0215/70, 0215/71, 0215/72, 0215/73, 0218/10, 0218/11, 0218/12, 0218/13, 0218/14, 0218/15, 0218/16, 0218/17, 0218/18, 0218/19, 0218/20, 0218/21, 0218/22, 0218/23, 0218/24, 0218/25, 0218/26, 0218/27, 0218/28, 0218/29, 0218/30, 0218/31, 0218/32, 0218/33, 0218/34, 0218/35, 0218/36, 0218/37, 0218/38, 0218/39, 0218/40, 0218/41, 0218/42, 0218/43, 0213, 0215/74, 0215/75, 0215/76, 0215/77, 0215/78, 0215/79, 0217, 0218/4, 0218/5, 0218/6, 0218/7, 0218/8, 0218/9, 0215/44, 0215/45, 0215/46, 0216/7, 0216/15, 0216/16, 0216/9, 0216/10, 0218/61, 0218/45, 0218/62, 0218/63, 0218/64, 0218/65, 0218/66, 0218/3, 0218/2, 0218/60, 0216/11, 0216/12, 0218/46, 0218/47, 0218/48, 0218/49, 0218/50, 0218/51, 0218/52, 0218/53, 0218/54, 0218/55, 0218/56, 0218/57, 0218/58, 0218/59, 0218/44, 0216/13, 0216/14, 0218/78, 0218/77, 0218/76, 0253/9, 0255, 0252, 6861, 6834, 6833 Lelőhely típusa: település Lelőhely kora: Neolitikum, rézkor, bronzkor, római-kor, szarmata, késő középkor Lelőhely leírása: A területen, a kenyérgyár mögött a Szálaska nevű domb délnyugati sarkában lévő homokbányában Holport Ágnes egy olyan lelőhelyet talált, amely a neolitikumtól az őskor több időszakában, a rézkorban, és a bronzkor egy időszakában is lakott volt. A késő-bronzkori halomsíros kultúra települését később egy szarmata falu emlékei követték, majd a területen a késő középkorban telepedtek meg újra a felszíni leletek alapján. 1977: Holport Ágnes helyszíni szemléje 1982., Medzihradszky Zsófia Miklós Zsuzsa, MRT terepbejárás 2006: Virágos Gábor helyszíni szemléje Holport Ágnes: Jelentés a Kerepes, Szálaska lelőhelyen végzett helyszíni szemléről, Torma 2012.: Torma István (szerk.) Magyarország Régészeti Topográfiája 11., Budapest 2012., 334.o. Archeo Art Bt. oldal 10

11 3. lelőhely Lelőhely neve: Kerepes Kavicsbánya Lelőhely MRT száma: 12 15/3. lelőhely Lelőhely KÖH azonosító száma: Lelőhely koordinátái: Lelőhely térképszelvény száma: EOV Lelőhely helyrajzi száma: 018/51, 018/50 Lelőhely típusa: temető, település Lelőhely kora: népvándorlás kora Lelőhely leírása: A Kavicsbánya területén 11 sír került elő Török Gyula leletmentése során. Mintegy avar kori temetkezés közöttük egy lovassír pusztult el a leletmentés előtt. A 7. századra keltezett avar-kori temető feltárt sírjai között előkerült kettő ún. padmalyos, fülkesíros temetkezés is , Török Gyula Éry Kinga leletmentése 2006: Virágos Gábor helyszíni szemléje Török Gyula: VII. századi sírok Kerepesről, In: Folia Archeologica 1973., Torma 2012.: Torma István (szerk.) Magyarország Régészeti Topográfiája 11., Budapest 2012., o. Archeo Art Bt. oldal 11

12 4. lelőhely Lelőhely neve: Kerepes Madarász u. 19. Lelőhely MRT száma: 12 15/4. lelőhely Lelőhely KÖH azonosító száma: Lelőhely koordinátái: Lelőhely térképszelvény száma: EOV Lelőhely helyrajzi száma: 188, 162, 160/1, 159/1, 190, 189, 166/3, 166/1, 163, 334/32, 178 Lelőhely típusa: temető Lelőhely kora: római-kor, szarmata Lelőhely leírása: A belterületen a Madarász utca 19. telken Mészáros István ben szarmata sírt figyelt meg. Meg kell jegyezni, hogy a KÖH nyilvántartásában a lelőhely lehatárolása a Madarász utca 19. sz. telektől m-re Ny-ra szerepel. 1964: Török Gyula helyszíni szemléje 2006: Virágos Gábor helyszíni szemléje Török Gyula: Jelentés a Kerepes, Madarász utcai helyszíni szemléről, (MNM Adattár 237/1964.XV., 419/1967.XXIII.) Torma 2012.: Torma István (szerk.) Magyarország Régészeti Topográfiája 11., Budapest 2012., 335.o. Archeo Art Bt. oldal 12

13 5. lelőhely Lelőhely neve: Kerepes Kálvária-hegy Lelőhely MRT száma: 12 15/5. lelőhely Lelőhely KÖH azonosító száma: Lelőhely koordinátái: Lelőhely térképszelvény száma: EOV Lelőhely helyrajzi száma: 0183/2, 0183/6 Lelőhely típusa: vár, templom, település, temető Lelőhely kora: őskor, középkor, újkor Lelőhely leírása: A hegyen egy a 13. században épült Árpád-kori sáncvár maradványait mérte fel Miklós Zsuzsa, melynek maradványait már Rómer Flóris is feljegyezte az 1860-as években. A földvár belsejébe, annak felhagyása vagy pusztulása után, a XIV. század elején építhették fel Kerepes plébániatemplomát. A korai templomot az építészeti tagozatok alapján a XV. században átalakították, melyet a törökkorban is használtak és a XVIII. században kibővítették. Arányi Lajos 1876-ban felmérte a romosan, de még álló templomot, melyet 1907-ben villámcsapás ért és ben elbontották. Ennek során kerületk elő másodlagosan befalazott római kövek. A Kálvária hegy területén az MRT 11. kötet készítése kapcsán folytattak terepbejárást és felméréseket, amely alapján 1987-ben végezett Miklós Zsuzsa szondázó feltárást. Ennek során megfigyelte a középkori templom és az azt körülvevő temető és kőkerítés maradványait. A középkori templom alaprajzának tisztázására további feltárásra van szükség. A meredek oldalú domb alacsonyabb részein nagyméretű, téglalap alakú, árokkal övezett térségek is láthatók, melyek feltételezhetően a törökkori, vagy a kuruc háborúkhoz kapcsolhatóak. A lelőhely területén újkori emlékek, valamint őskori leletek is előkerültek , Miklós Zsuzsa MRT terepbejárása 1977., 1982., Miklós Zsuzsa Medzihradszky Zsófia MRT terepbejárásai 1987., Miklós Zsuzsa ásatása 2005., 2007., 2008., 2010., Miklós Zsuzsa légifotózásai 2006: Virágos Gábor helyszíni szemléje Rómer Jkv. XIII. 156., XVII. cs.; Pest m. műemlékei I Arányi Lajos: Általános jelentés a pestmegyei pilisi és váczi járások egyes községeiben kutatott műemléki (nemkülönben egyéb régészeti) adatok dolgában. In: Arch. Közl. 11 (1877) 1 9. Miklós Zsuzsa: Árpád-kori földvár, középkori templom és temető Kerepes (Kerepestarcsa)- Kálvárián (Anyagközlés). In: Régészeti tanulmányok Pest megyéből. Szentendre (Stud. Com. 22.) Pest megye középkori templomai. Szentendre (Stud. Com. 27.), o. Miklós Zsuzsa: Légi régészeti kutatások 2005-ben. In: Rég. kut.2005, 165. Miklós Zsuzsa: Légi régészeti kutatások 2006-ban. In: Rég. kut. 2006, 138. Torma 2012.: Torma István (szerk.) Magyarország Régészeti Topográfiája 11., Budapest 2012., o. Forster Tervtár Archeo Art Bt. oldal 13

14 6. lelőhely Lelőhely neve: Kerepes Szilas-liget, Szép-hegy Lelőhely MRT száma: 12 15/6. lelőhely Lelőhely KÖH azonosító száma: Lelőhely koordinátái: Lelőhely térképszelvény száma: EOV Lelőhely helyrajzi száma: 2098, 2110, 2111, 2097, 2096, 2093 Lelőhely típusa: temető, település Lelőhely kora: őskor, bronzkor, népvándorlás kora Lelőhely leírása: A Szilasligeten a Malom-patak Ny-i partján, a Szép-hegy területen az 1930-as években avar-kori leleteket gyűjtöttek. Ezt követően 1977-ben az Erkel F. u. 17. sz. telken újabb avar leletek kerültek elő ben az Erkel F. u. 21. sz. előtt a kimosott úton embercsontokat és kerámiát gyűjtöttek. Ugyanitt szennyvízakna ásása során csontváz és kerámia került elő. Az Erkel F. u. 19. sz. alatt kút ásása közben került elő egy a késő-bronzkori urnamezős kultúra kései időszakához, a kurdi horizonthoz tartozó tokos-füles bronzbalta. 1990: Kővári Klára helyszíni szemléje Kővári Klára: Jelentés a Kerepes, Széphegy lelőhelyen végzett helyszíni szemléről, Kővári Klára: Jelentés helyszíni szemléről, Kerepestarcsa-Erkel F. utca Torma 2012.: Torma István (szerk.) Magyarország Régészeti Topográfiája 11., Budapest 2012., o. Archeo Art Bt. oldal 14

15 7. lelőhely Lelőhely neve: Kerepes Szőlősor Lelőhely MRT száma: 12 15/7. lelőhely Lelőhely KÖH azonosító száma: Lelőhely koordinátái: Lelőhely térképszelvény száma: EOV Lelőhely helyrajzi száma: 0183/5, 0183/6, 22, 23, 24, 29, 30, 31, 36, 37, 42, 43/1, 43/2, 48, 63, 17, 16, 10, 9, 49, 54, 62, 55 Lelőhely típusa: település, temető Lelőhely kora: őskor, neolitikum, római-kor, szarmata, Árpád-kor, középkor, ismeretlen kor Lelőhely leírása: A Szőlősor területén egy ismeretlen korú sír került elő. A területen a helyszíni szemléket követően újkőkori, római-kori szarmata és Árpád-kori és későközépkori leletek kerültek elő. A lelőhelyet az MRT készítői a középkori Kerepes falu helyeként, pontosabban annak DK-i felével azonosították , Miklós Zsuzsa Torma István MRT terepbejárásai 1982., Miklós Zsuzsa Medzihradszky Zsófia MRT terepbejárásai 2006: Virágos Gábor helyszíni szemléje Torma 2012.: Torma István (szerk.) Magyarország Régészeti Topográfiája 11., Budapest 2012., o. Archeo Art Bt. oldal 15

16 8. lelőhely Lelőhely neve: Kerepes Csörsz-árok Lelőhely MRT száma: 12 15/8. lelőhely Lelőhely KÖH azonosító száma: Lelőhely koordinátái: Lelőhely térképszelvény száma: EOV Lelőhely helyrajzi száma: 061 Lelőhely típusa: erődítés Lelőhely kora: római kor, szarmata Lelőhely leírása: A késő római-kori szarmata védműrendszer sáncárkának kis szakasza figyelhető meg a 3-as főút mellett ban Balás Vilmos az erdőben levő sánc jó megtartású töltését 6 8 m szélesnek és kb. 2 m magasnak becsülte, míg a sáncárkot már erősen betöltődve figyelte meg , Balás Vilmos helyszíni szemléje 2006: Virágos Gábor helyszíni szemléje Balás Vilmos: Az alföldi hosszanti földsáncok. Bp old., 77 térkép. (Rég. Füz. Ser. II. No. 9/1-2.) Soproni Sándor: Limes Sarmatiae. Arch. Ért. 96 (1969) Garam, Éva Patay, Pál Soproni, Sándor: Sarmatisches Wallsystem im Karpatenbecken. Zweite, erweiterte Ausgabe. Bp old. (Rég. Füz. Ser. II. No. 23.) Torma 2012.: Torma István (szerk.) Magyarország Régészeti Topográfiája 11., Budapest 2012., 343.o. Archeo Art Bt. oldal 16

17 9. lelőhely Lelőhely neve: Kerepes MRT /9. lelőhely Lelőhely MRT száma: 12 15/9. lelőhely Lelőhely KÖH azonosító száma: Lelőhely koordinátái: Lelőhely térképszelvény száma: EOV Lelőhely helyrajzi száma: 0196, 2765, 2764, 2750, 2751, 2763, 2745, 2756 Lelőhely típusa: település Lelőhely kora: Árpád-kor Lelőhely leírása: A Szilas-patakra enyhén lejtő dombon késő Árpád-kori településre utaló leleteket gyűjtöttek, melyek a középkori Kerepessel hozhatóak kapcsolatba az MRT készítői szerint , Miklós Zsuzsa Medzihradszky Zsófia MRT terepbejárásai 2006: Virágos Gábor helyszíni szemléje Torma 2012.: Torma István (szerk.) Magyarország Régészeti Topográfiája 11., Budapest 2012., 343.o. Archeo Art Bt. oldal 17

18 10. lelőhely Lelőhely neve: Kerepes Szép-hegy Lelőhely MRT száma: 12 15/10. lelőhely Lelőhely KÖH azonosító száma: Lelőhely koordinátái: Lelőhely térképszelvény száma: EOV Lelőhely helyrajzi száma: 015/4, 2528, 018/197, 018/194, 018/193, 018/190, 018/189, 018/186, 018/237, 018/236, 018/233, 018/232, 018/229, 018/228, 018/225, 018/224, 2515/4, 2513, 2515/5, 018/165, 018/203, 018/204, 018/207, 018/208, 018/211, 018/212, 018/215, 018/216, 018/217, 018/206, 018/205, 018/75, 018/209, 018/210, 018/213, 018/202, 018/201, 018/198, 018/223, 018/222, 018/221, 017, 018/226, 018/227, 018/79, 018/279, 018/230, 018/231, 018/234, 018/235, 018/218, 018/219, 018/220, 018/214, 018/244, 018/241, 018/240, 018/278, 018/277, 018/276, 018/272, 018/271, 018/268, 018/266, 018/269, 018/270, 018/273, 018/274, 018/275, 018/238, 018/239, 018/242, 018/243, 018/246, 018/247, 018/50 Lelőhely típusa: település, temető Lelőhely kora: Rézkor, bronzkor, vaskor, római-kor, szarmata, népvándorlás kora, középkor Lelőhely leírása: A Szép-hegy és a Zsófia-liget közötti részen, a Malom-patakra lejtő domboldalon egy nagy kiterjedésű több rétegű településhely emlékei kerültek elő. A felszíni gyűjtésből bronzkori, késő-vaskori kelta, római-kori szarmata, népvándorláskori avar, honfoglalás-kori és Árpád-kori településre utaló kerámiák kerültek elő. A lelőhely DNy-i végénél levő homokbánya falában 1966-ban Török Gyula egy rézkori sír nyomait figyelte meg, melyet egy honfoglalás kori lakógödörrel pusztítottak el. Ugyanitt megfigyelt egy késő-vaskori kelta földbe mélyített házat is. 1966: Éry Kinga leletmentése 1966: Török Gyula ásatása 2006: Virágos Gábor helyszíni szemléje Torma 2012.: Torma István (szerk.) Magyarország Régészeti Topográfiája 11., Budapest 2012., o. Török Gyula: VII. századi sírok Kerepesről, In: Folia Archeologica 1973., Archeo Art Bt. oldal 18

19 11. lelőhely Lelőhely neve: Kerepes Széphegyi u. Lelőhely MRT száma: 12 15/11. lelőhely Lelőhely KÖH azonosító száma: Lelőhely koordinátái: Lelőhely térképszelvény száma: EOV Lelőhely helyrajzi száma: 2527, 2528, 2529/11, 6001, 6351, 6352 Lelőhely típusa: település Lelőhely kora: Bronzkor Lelőhely leírása: A belterület D-i szélén a Malom-patak Ny-i oldala melletti domboldalon a Széphegyi utca partfalában Horváth Lajos és Mihalik Mihály bronzkori kerámia töredékeket figyeltek meg. Az MRT készítése kapcsán később végzett helyszínelés során a késő-bronzkori urnamezős kultúra településére utaló leletek kerültek elő. 1985: Kővári Klára és Kvassay Judit helyszíni szemléje, MRT 2006: Virágos Gábor helyszíni szemléje Torma 2012.: Torma István (szerk.) Magyarország Régészeti Topográfiája 11., Budapest 2012., 344. o. Archeo Art Bt. oldal 19

20 12. lelőhely Lelőhely neve: Kerepes Rét u. 7. Lelőhely MRT száma: 12 15/12. lelőhely Lelőhely KÖH azonosító száma: Lelőhely koordinátái: Lelőhely térképszelvény száma: EOV Lelőhely helyrajzi száma: 2507, 2411, 2412, 2486/2, 2483/2, 2487/2, 2485, 2484 Lelőhely típusa: település Lelőhely kora: őskor, újkőkor, népvándorlás-kor Lelőhely leírása: A Szilas- és a Malompatak összefolyásától É-ra húzódó dombháton, Kotter Károly Rét u. 7. sz. telkén, pince ásásakor újkőkori településre utaló leletek kerültek elő. Mihalik Mihály a Rét u. 13-ból származó újkőkori és népvándorlás-kori kerámiát adott le a váci múzeumba. 1985: Kővári Klára helyszíni szemléje 2006: Virágos Gábor helyszíni szemléje Kővári Klára: Jelentés a Kerepes, Rét utca 7., Széphegyi utca 1-2. helyszíni szemléről, Torma 2012.: Torma István (szerk.) Magyarország Régészeti Topográfiája 11., Budapest 2012 Digitális térképek: Gödöllői járás. Virágos Gábor: Kerepes község örökségvédelmi hatástanulmánya Lelőhely bejelentő adatlap Kerepes 2007 Archeo Art Bt. oldal 20

21 13. lelőhely Lelőhely neve: Kerepes R. Kat. templom Lelőhely MRT száma: 12 15/15. lelőhely Lelőhely KÖH azonosító száma: Lelőhely koordinátái: Lelőhely térképszelvény száma: EOV Lelőhely helyrajzi száma: 1, 5, 6, 51, 52, 57, 58 Lelőhely típusa: település Lelőhely kora: késő középkor Lelőhely leírása: A belterületen a Templom utcában késő középkori és koraújkori emlék került elő júniusában a 20. század elején épített Szent Anna római katolikus plébánia templom sekrestyéjének bővítése során az alapozásnál középkori kerámiatöredékek kerültek elő. A cserepeket az alapból kikerült és a templomkertben szétterített földből gyűjtötték össze. Az emlékek a századra keltezhetők. Az előkerült leleteket az MRT készítői a középkori Kerepes falu részének vélik. Meg kell jegyezni, hogy a lelőhely a közhiteles nyilvántartásban tévesen MRT XIII/3 (kézirat) 15/15. lh. lelőhely név alatt szerepel. Az MRT 15/15. lelőhelye azonban a Szilas-liget, HÉV megálló. 2005: Kővári Klára helyszíni szemle 2006: Virágos Gábor helyszíni szemléje Kővári Klára: Jelentés helyszíni szemléről Kerepes, Templom utca (MRT XIII/3. 15/15. lh.) Kővári Klára: Kerepes Templom utca. IN: Régészeti kutatások Magyarországon 2005, 260. Torma 2012.: Torma István (szerk.) Magyarország Régészeti Topográfiája 11., Budapest 2012., o. Archeo Art Bt. oldal 21

22 14. lelőhely Lelőhely neve: Kerepes Zerge u. Lelőhely MRT száma: 12 15/14. lelőhely Lelőhely KÖH azonosító száma: Lelőhely koordinátái: Lelőhely térképszelvény száma: EOV Lelőhely helyrajzi száma: 0213, 7407 Lelőhely típusa: sír, bizonytalan lelőhely Lelőhely kora: ismeretlen kor Lelőhely leírása: A Fenyves utca sarkán 1994-ben vízvezeték ásásakor emberi csontokat bolygattak meg. A bejelentő Mihalik Mihály a leletekhez a Zerge utcát határozta meg. 2006: Virágos Gábor helyszíni szemléje Torma 2012.: Torma István (szerk.) Magyarország Régészeti Topográfiája 11., Budapest 2012., 345.o. Archeo Art Bt. oldal 22

23 15. lelőhely Lelőhely neve: Kerepes Szilas-liget, HÉV megálló Lelőhely MRT száma: 12 15/17. lelőhely Lelőhely KÖH azonosító száma: Lelőhely koordinátái: Lelőhely térképszelvény száma: EOV Lelőhely helyrajzi száma: 011/47, 011/5, 011/53, 011/52, 011/48 Lelőhely típusa: szórvány lelet Lelőhely kora: őskor, római-kor szarmata Lelőhely leírása: A Szilas-patak felső szakasza melletti HÉV megállónál, a D-i járda közelében Szabó Zoltán 2006-ban két darab szórvány őskori és egy római-kori szarmata kerámia töredékeket gyűjtött. Meg kell jegyezni, hogy a közhiteles lelőhely nyilvántartásban a régészeti lelőhely közel 150 méterrel DNy-ra lett rögzítve az MRT 11. kötetében közölt helyhez képest. 2006: Virágos Gábor helyszíni szemléje 2008: Tankó Károly helyszíni szemléje Torma 2012.: Torma István (szerk.) Magyarország Régészeti Topográfiája 11., Budapest 2012 Virágos Gábor: Kerepes község örökségvédelmi hatástanulmánya Tankó Károly: Régészeti hatástanulmány, Kerepes, Településközpont, Archeo Art Bt. oldal 23

24 16. lelőhely Lelőhely neve: Kerepes Szabadság utca 215. Lelőhely KÖH azonosító száma: Lelőhely koordinátái: , Lelőhely térképszelvény száma: EOV Lelőhely helyrajzi száma: 171 Lelőhely típusa: szórvány lelet, kőfaragvány Lelőhely kora: római-kor? Lelőhely leírása: A lelőhelyen egy szórvány feliratos kő került elő, melyet Soproni Sándor a római korra keltezett. 1986: Sopron Sándor helyszíni szemléje Soproni Sándor: Jelentés helyszíni szemléről, Kerepestarcsa Szabadság utca, Archeo Art Bt. oldal 24

25 17. lelőhely Lelőhely neve: Kerepes Fiú-tó-dűlő Lelőhely KÖH azonosító száma: Lelőhely koordinátái: , Lelőhely térképszelvény száma: EOV Lelőhely helyrajzi száma: 0172/9, 0172/17, 0172/13, 0172/10, 0172/11, 0172/8, 0172/12, 0172/7, 0169/2 Lelőhely típusa: település Lelőhely kora: őskor, vaskor; római-kor, szarmata Lelőhely leírása: A lelőhelyen előzetes régészeti dokumentáció készítése kapcsán végzett terepbejárás alkalmával vaskori és római-kori szarmata településekre utaló leleteket gyűjtöttek : Reményi László terepbejárása Előzetes régészeti dokumentáció, Mogyoród térség, M3-M31-es autópálya projekt, 2014 [LLTK/1681/2014] Archeo Art Bt. oldal 25

26 III. A tervezett módosítások A tervezett módosítások részletes leírása a tervben található meg. Ez alapján megállapítható, hogy a módosítások többsége technikai jellegű, a jogszabályi környezet módosulásai miatt szükségessé vált, illetve a valós körülményekhez való igazításokat tartalmaz elsősorban. Számos esetben találkozunk a korábbi tervekben beépítésre szánt területek zöld területbe, mezőgazdasági területbe történő visszasorolásával. A terv egyik meghatározó újdonsága a vízfolyások mentén kialakítandó Különleges beépítésre nem szánt rekreációs terület (Kb-rek). Ennek célja a patak mély fekvésű területeinek, part menti vizes élőhelyei, illetve az ezekhez kapcsolódó puhafás ligeterdők területeinek rendezett állapotú kialakítása és fenntartása. 7. ábra: A tervezett módosítások és a régészeti lelőhelyek ütköztetése IV. A tervezett módosítások hatásai A nyilvántartott 17 darab régészeti lelőhelyből 12 esetében kell számolni a lelőhelyeket érintő módosításokkal. A tervezett módosítások jelentős részének esetében a korábbi tervekben biztosított beépítést, vagy más intenzív területi felhasználást lehetővé tevő területhasználati besorolásból lépnek vissza a terület valós állapotának és a jogszabályi lehetőségek és a szakmai szempontok alapján. Ezek a módosítások, vagy nem érintik a lelőhelyek állapotát, vagy azok megóvását segíti elő a meglévő területfelhasználás megőrzése, illetve új korlátozottabb területfelhasználások biztosítása által. Ezek mellett szerepelnek a jogszabályok jelenlegi előírásait lekövető technikai jellegű átsorolások. Újdonságot elsősorban az új rekreációs terület (Kb-rek) jelenti, amely által vízfolyások mentén próbálnak Archeo Art Bt. oldal 26

27 rendezettebb településképet kialakítani távlati jelleggel. Ezek fejlesztése során törekedni kell, hogy a szükséges tereprendezésekkel ne bolygassák meg az érintett régészeti lelőhelyeket. Mindösszesen a 12/a módosítás esetében a 7. lelőhelyet érintő és veszélyeztető távlati jellegű temető terület kialakítását nem véljük összeegyeztethetőnek a gazdag régészeti lelőhely megóvásával. Különösen azért, mert az szervesen kapcsolódik a Kálvária-hegyen található középkori emlékekhez is és csak azzal egységben érdemes kezelni. Ezt erősíti az is hogy a Kerepes város KMOP /C sz. Árpád-kori földvár, kiállítótér és tematikus útvonal kialakítása Kerepesen című pályázatot előkészítő hatástanulmány is jelentős hangsúlyt kíván fektetni a Kálvária-hegyen lévő középkori emlékeknek és azok környezetének megfelelő, színvonalas fejlesztésére. A kulturturisztikai és szakrális célú park, sétaútvonal, tanösvény kialakítása és a várárok kitisztítása és a sáncok kisebb rekonstrukciója nagyon üdvözlő. Mindezt kiválóan ki lehetne egészíteni a templom területének teljes feltárása után az alapfalak felszíni bemutatásával is. Ez méltó és egyben a térségben egyedülálló módon mutatná meg Kerepes történeti identitásának tudatos megőrzését. Mindezek miatt a Kálvária-hegy és az alatta fekvő terület együttes a fejlesztési szándékokat határozottabban biztosító terület felhasználási lehetőségek kialakítását javasoljuk. 2. táblázat: A tervezett módosítások hatásai régészeti lelőhelyenként. Módosítás száma Érintett lelőhely száma Módosítás leírása Módosítás hatása 7/h 13. lh. Vt Vi A technikai jellegű módosítás nem gyakorol hatást a régészeti örökségre. 12/a 7. lh. Keü K-t A távlati célú temető terület kialakítása érinti és veszélyeztetheti a több korszak, többek között a középkori Kerepes település emlékeit tartalmazó régészeti lelőhelyet. Amennyiben a temető kialakításra kerül, akkor annak területén régészeti megfigyelés és megelőző feltárás elvégzésének igényével kell számolni. A területet a Kálvária-hegyen található földvár és templom együttesével együtt lenne érdemes fejleszteni. 14/a 2. lh. Lf V A terület jelenlegi művelési ágához és a felhasználási lehetőségeihez illeszkedő visszasorolás a régészeti lelőhely megőrzését szolgálja. 14/b 14. lh. Lf Má A terület jelenlegi művelési ágához és a felhasználási lehetőségeihez illeszkedő visszasorolás a régészeti lelőhely megőrzését szolgálja. Archeo Art Bt. oldal 27

28 15/a 2. lh. Lf Má Lf Eg A terület valós állapotához és terület felhasználási lehetőségeihez illeszkedő visszasorolások a régészeti lelőhely megőrzését szolgálja. 23/a 10. lh. E Kb-rek A tervezett új rekreációs terület felhasználás kismértékben érinti a gazdag lelőhely szélét, melyet a tervezett fejlesztések kapcsán figyelembe kell venni és a lelőhely bolygatásának elkerülésére kell törekedni. A lelőhely környezetének rendezése a régészeti örökség megóvását is elősegítheti. 23/e 2. lh. Má V A terület valós állapotához és terület felhasználásához illeszkedő vízgazdálkodási területbe sorolás a régészeti lelőhely megőrzését szolgálja. 23/p 1./2. 9. lh. Má Kb-rek V Kb-rek A tervezett új rekreációs terület felhasználás érinti a lelőhely területét, melyet a tervezett fejlesztések kapcsán figyelembe kell venni és a lelőhely bolygatásának elkerülésére kell törekedni. A lelőhely környezetének rendezése a régészeti örökség megóvását is elősegítheti. 23/t 4. lh. új távlati gyűjtőút A tervezett távlati gyűjtőút fejlesztés érinti a lelőhely közepét. A Madarász J. utca és Magtár tér kereszteződésénél azonban az érintett rész jelenleg is burkolattal fedett. Egy jelentősebb, mélyebb szerkezeti módosításokkal járó beruházás esetében kell esetlegesen számolni régészeti emlékek megbolygatásának lehetőségével. A lelőhely nyilvántartott és a szakirodalomban lévő lehatárolása eltérő, bizonytalan. 23/x 1. lh. távlati nyomvonal korrekció A tervezett távlati mellékút nyomvonal korrekciója elkerüli a korábbi nyomvonal által érintett lelőhelyet, ezért ott a régészti örökség megőrzését segíti elő. 24/c 8. lh. E Ev A meglévő erdőterület technikai jellegű átsorolása nem érinti a régészeti lelőhely állapotát. 24/d 7. lh. E Ev A meglévő erdőterület technikai jellegű átsorolása nem érinti a régészeti Archeo Art Bt. oldal 28

29 lelőhely állapotát. 26/a 5. lh. Má Má-k A korlátozott mezőgazdasági területbe történő átsorolás az érintett régészeti lelőhely megőrzését szolgálja. 26/a 7. lh. Má Má-k A korlátozott mezőgazdasági területbe történő átsorolás az érintett régészeti lelőhely megőrzését szolgálja. 27/d 11. lh. Vt Lk A terület valós beépítéséhez történő igazítás nem érinti a régészeti lelőhely állapotát. 27/j 1. lh. Lke Vt A terület valós beépítéséhez történő igazítás nem érinti a régészeti lelőhely állapotát. A régészeti örökség védelmével kapcsolatos kötelezettségek A) Nyilvántartott régészeti lelőhely esetében A régészeti lelőhelyeken megvalósuló tevékenység, építmény, létesítmény engedélyezésére irányuló eljárásokban a 393./2012 (XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban Korm. Rendelet) 13. (1) bekezdése alapján a a területileg illetékes Kormányhivatal járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalát, mint szakhatóságot meg kell keresni. Az Kötv. 19. (1) bekezdés és a rendelkezése szerint a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházások elkerülésére kell törekedni. A régészeti lelőhelyek elkerülésének részletes szabályait a Korm. rendelet 28 -a határozza meg. Amennyiben a régészeti emlék lelőhelye elkerülésre nem kötelezett, akkor és a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. A Kötv. 22. (1) bekezdés értelmében a régészeti lelőhelynek a beruházással kapcsolatos földmunkákkal érintett részén az örökségvédelmi hatóság által előírt módszerekkel megelőző (régészeti megfigyelés, próba- és teljes felületű) feltárást kell végezni. A hatóság a régészeti feladatokat a lelőhely különböző részei vonatkozásában eltérően is meghatározhatja. Régészeti megfigyelés A Kötv. 22. (2) bekezdés a) pontja értelmében, régészeti megfigyelést kell előírni, ha a régészeti örökségi elemek előfordulása szórványos, vagy ha a beruházással kapcsolatos földmunka mélysége nem éri el a régészeti örökségi elemek jelentkezési szintjét, illetve a régészeti lelőhely korábbi bolygatása esetén. Ha a régészeti megfigyelés során a régészeti dokumentálás régészeti bontómunkát igényel, akkor a Korm. rendelet 30 (6) bekezdése alapján - legalább a beruházási földmunkával érintett mélységig - a régészeti bontómunkát, az elsődleges nyilvántartásba vételt és múzeumba történő befogadást az előkerült régészeti jelenség vonatkozásában, a régészeti megfigyelés keretében kell elvégezni. Archeo Art Bt. oldal 29

30 Megelőző feltárás Próbafeltárás A Korm. rendelet 30. (3) bekezdése szerint próbafeltárást lehet előírni, ha a régészeti lelőhely jellege, intenzitása, térbeli kiterjedése vagy rétegsora nem ismert, illetve ha a tömbkiemeléssel nem járó alapozási technikával tervezett beruházás esetén, ha az Korm. rendelet 30. (1) bekezdésben meghatározott szempontok alapján a beruházással érintett lelőhely vagy lelőhelyrész nem minősül hazánk múltjának nagy jelentőségű, egyedi vagy pótolhatatlan forrásának. Teljes felületű feltárás A Korm. rendelet 30. (4) bekezdése alapján teljes felületű feltárást lehet előírni azon a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen, amelyet a beruházással nem kell elkerülni, történeti városmag területén, azon a lelőhelyrészen, amelyen eredeti összefüggéseiben megmaradt, helyben és fizikai állapotromlás nélkül megőrzendő régészeti emlék előkerülése várható, abban az esetben, ha a feltárás a tudományos ismereteket várhatóan érdemben vagy új információkkal gyarapítja. A régészeti feltárások költségét, a mentő feltárások kivételével annak kell fedezni, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált (Kötv.19. (3), ). A fejlesztések, beruházások tervezése során a megelőző feltárás teljes költségét, de legalább a teljes bekerülés 9 ezrelékét kell költség-előirányzatként biztosítani a feltárás fedezetére (Kötv 23.. (1)). A feltárásra jogosult intézményekről Korm. rendelet 21. -a rendelkezik. A szükséges feltárások rendjét a Korm. rendelet a határozza meg. Nagyberuházásokkal összefüggő régészeti feltárások esetben a Korm. rendelete a alapján kell eljárni. B) Váratlanul előkerülő régészeti emlékek esetében az alábbiak szerint kell eljárni. Valamennyi, a régészeti feltárás esetén kívül előkerült régészeti emlék, ill. lelet esetében is törekedni kell a régészeti örökség elemeinek helyszíni megőrzésére a Kötv. 24. (1) bekezdése szerint. Ha bármilyen tevékenység során régészeti feltárás nélkül régészeti emlék, vagy lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) a Kötv. 24. (2) bekezdés értelmében köteles a tevékenységet azonnal abbahagyni és a feltárásra jogosult szervnek azt haladéktalanul bejelenteni, a tevékenységet a hatóság intézkedésének kézhezvételéig szüneteltetni, a helyszín és a lelet őrzéséről - a felelős őrzés szabályai szerint - a hatóság intézkedéséig gondoskodni. A régészeti lelőhelyek megrongálását, megsemmisítését, gondatlan kezelését a Kötv. 82. alapján szankcionálják. C) Védett természeti területen Az évi a természet védelméről szóló LIII. tv. 7. (1) alapján a történelmileg kialakult természetkímélő hasznosítási módok figyelembevételével biztosítani kell a természeti terület használata és fejlesztése során a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájakra jellemző természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek a megóvását. Továbbá a 35. (1) alapján a védett természeti területen a 7. (2) bekezdésében foglaltakon túl tilos olyan épületet, építményt, nyomvonalas létesítményt, berendezést létesíteni vagy üzembe helyezni, amely annak jellegét és állapotát veszélyezteti, károsítja, vagy ott a tájképi egységet megbontja. A 38. (1) alapján a Védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye Archeo Art Bt. oldal 30

31 szükséges a terület állapotát veszélyeztető a törvényben részletesen felsorolt tevékenységek végzése kapcsán. Archeo Art Bt. oldal 31

32 V. Összefoglalás Azonosított régészeti lelőhelyek Kerepes területén 17 darab a KÖH által már nyilvántartott régészeti lelőhelyről van adatunk mostanáig. A tervezett módosítások többsége a lelőhelyek megőrzését szolgálja, vagy arra nem gyakorol hatást. VI. Nyilatkozat A Kerepes Településrendezési Terv módosításához szükséges Örökségvédelmi Hatástanulmány Régészeti fejezetét készítő régész nyilatkozik, hogy a régészeti tanulmányt a 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendeletnek és a hatósági előírásoknak megfelelően készítette el, a tervezett megoldások megfelelnek a hatályos jogszabályoknak. Továbbá nyilatkozik, hogy a tanulmány elkészítésére jogosult. Vágner Zsolt, okleveles régész osz: 459/2002 Dr. Türk Attila régész szakértői szám2.3.1/575-6/2005 Pécel, június 27. Archeo Art Bt. oldal 32