Pomáz Településszerkezeti Terv, Helyi építési szabályzat és Szabályozási terve módosítása

Átírás

1 Pomáz Településszerkezeti Terv, Helyi építési szabályzat és Szabályozási terve módosítása Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarész Készítette: Archeo-Art Bt.

2 I. Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány vizsgálati munkarésze Pomáz Településszerkezeti Terv, Helyi építési szabályzat és Szabályozási terve módosításához készült a 496/2016. (XII. 28.) Korm. Rendelet alapján. Fontos megjegyezni, hogy a régészeti lelőhelyekre vonatkozó adatok csak a készítés időpontjában rendelkezésre álló kutatási adatokat tükrözi. Újabb régészeti jelenség, lelőhely esetleges előfordulása nem zárható ki. 1. ábra: Nyilvántartott régészeti lelőhelyek Pomáz területén Régészeti örökség Pomáz Város közigazgatási területén 34 darab régészeti lelőhely található a a Miniszterelnökség Kulturális Örökségvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság közhiteles örökségvédelmi nyilvántartás örökségvédelmi adatszolgáltatása alapján, melyek közül egy lelőhely (Nyi 10057) Budakalász területéhez kapcsolódóan szerepel. Az adatszolgáltatásban szereplő összes régészeti lelőhely sajnálatos módon kettő darab, egymástól eltérő helyzetű és területű lehatárolással rendelkezik, melyek közül 29 darab egymással átfedésben, 5 darab teljesen eltérő helyen fekszenek. Ennek oka többségében abból adódik, hogy a régészeti lelőhelyeket eredetileg megfelelő térképi adatok hiányában rögzítették sokszor pontatlanul, azonban ezt követően során az MRT 7. kötet térképeinek digitalizálása által vették fel azok lehatárolásait, melyek tartalma már pontosabb. A nyilvántartásban ez idáig nem került sor újabb revízióra, emiatt jelenleg mindkettő lehatárolás szerepel az adatszolgáltatásban. Ennek sürgős felülvizsgálata és javítása szükséges, mert a hatályos Kötv. alapján mindkettő lehatárolás területét figyelembe kell, hogy vegye a hatóság, annak ellenére, hogy annak tartalma megfelel-e a valóságnak. Emiatt a hatástanulmányunkban egyértelműen jeleztük, hogy mely lelőhely lehatárolások archiválását javasoljuk a jövőben a lelőhelyek felülvizsgálata alapján. Archeo-Art Bt. oldal 2

3 2. ábra: Pomáz régészeti lelőhelyei az MRT 7. kötetében Pomáz régészeti örökségének bemutatása Őskor Újkőkor A Város területe már az újkőkor óta lakott a Zdravlyák, Újdűlő és Sztaragroblye lelőhelyeken bolygatás során megfigyelt, illetve feltárt kora újkőkori Vonaldíszes kerámia kultúra és a középső újkőkori Zselizi csoport leletei és objektumai alapján. A Zdravlyák lelőhelyen egy nagy kiterjedésű t sikerült megfigyelni, ahol 1956-ban Sashegyi Sándor és Kutzián Ida leletmentést tudott végezni, a A Újdűlő lelőhelyen késő újkőkori Lengyeli kultúra leletei is ismertek. Rézkor A rézkori életre a Lugi-dűlőben a homokbányában megfigyelt kései Lengyel kultúra leletei, valamint Orlovácon a közelmúltban terepbejáráson megfigyelt emlékek utalnak. Bronzkor A korai bronzkor időszakából főként szórványos jelenségeket ismerünk, melyek ennek ellenére is igen változatosan mutatja be, hogy a Duna mentén jellemző régészeti kultúrák többsége a Makói, a Nagyrévi a Harangedényes sőt még Hatvani kultúra leletei is megtalálhatóak Pomázon. A legtöbb lelőhely az Új-dűlőben került elő Sashegyi Sándor ásatásinak köszönhetően. Archeo-Art Bt. oldal 3

4 A Dunántúli mészbetétes edények és a Vatyai kultúrához tartozó ek kerültek elő a Zdravlyák és Új-dűlő lelőhelyeken. A késő bronzkor időszakából azonban meglepően sok lelet maradt fenn összesen 16 lelőhelyen, melyek elsősorban az Úrnasíros kultúrához köthetőek. A korszak legfontosabb emléke a Kőhegyen található erődített. A Kőhegy tetejét kő-fa szerkezetű sánccal körbeölelő erődítésen belül Sashegyi Sándor lakóépületek nyomait tárta fel. A Kosznicze, Rinkovce, Koiskovácsi major, Bükki puszta, Sztaragrabolye és Nagykovácsi lelőhelyeken terepbejárások során kisebb-nagyobb ekre utaló leletegyütteseket gyűjtöttek. Az Újdűlőben a Szövőgyár és Váckert részeken bolygatások során előkerült leletek és Sashegyi Sándor leletmentéseinek tanusága alapján egy nagykiterjedésű urnasíros lehetett. Emellett a Zdravlyák lelőhelyen Sashegyi Sándor és Nagy Tibor egy urnasíros telep és temető maradványait tárta fel a Tiszolszky-telepen. 3. ábra: Kőhegy késő bronzkori sánc alaprajza (MRT 7) Vaskor A Zdravlyák és az Új-dűlő lelőhelyeken szórvány kora vaskori a nyugati eredetű Hallstatt kultúra keleti Kalenderberg csoportja és a keleti eredtű a szkíta kultúra jellegzetességeit egyarán magán viselő sajátos kevert re utaló leletanyag került elő bolygatások, leletmentések során. A Zdravlyák lelőhelyen a Tiszolszky-telepen Sashegyi Sándor öt darab, köztük négy kőpakolásos hamvasztásos sírt tárt fel a fentebb említett kevert stílusú leletanyaggal. Archeo-Art Bt. oldal 4

5 A késő vaskorban megjelenő kelta törzsek eire tizenhárom lelőhely leletanyaga utal. A Zdravlyák, Szaragrabolye lelőhelyeken jelentősebb kiterjedésű késő kelta LT-D ek nyomai kerültek elő számos alkalommal. Kisebb késő-kelt ekre utaló leletek, jelenségek a Klissza, Rinkovce, Lugi-dűlő Kiskovácsi-major területén kerültek elő. Ezek közül több esetben megfigyelhető, hogy a lelőhelyen a korai római időszak leletanyaga is megjelenik, amely a bennszülött lakosság folyamatos i továbbélését jelzi. A Nagycsikóvár területén egy erődített kősáncai figyelhetőek meg, melynek területén belül Sashegyi Sándor épületeket tárt fel. 4. ábra: Nagycsikóvár késő vaskori kelta sánc alaprajza (MRT 7) Archeo-Art Bt. oldal 5

6 Római kor A bennszülött kelta törzsek telepeinek továbbélése mellett további újabb ek, valamint számos villa rustica, valamint az ezekhez tartozó temetők leletanyagával kell számolni a ból Pomáz területéről, mindösszesen huszonegy lelőhelyen. Ezek közül tizenőt lelőhelyen lehetett eddig megfigyelni egyértelműen ek maradványait, melyek közül 11 esetben jelentősebb kő-tégla épületre utaló jelenség, vagy konkrét fal esetleg épület is előkerült. Ez utóbbiak között van három részben, vagy egészben feltárt, egyértelműen villa rustica-ként azonosítható épület a Lugi-dűlő, Dolina és Tavan, Szencsó lelőhelyeken. A Lugidűlőben B. Thomas Edit 1954 és 1960 között tárt fel többségében, a fürdő kivételével egy apszisos, terrazo padlós épületet, melynek maradványai ma is láthatóak a felszínen. A központi apszisos terem két oldalán kisebb helységek helyezkedtek el. A nyugati feltáratlan felén egy fürdőépület maradványai vannak, melyet a közeli forrás vize táplált. A Barát-patak partján 1941-ben Nagy Tibor főhomlokzatánál nyitott tornácú, valószínűleg porticusos villaépületet tárt fel, melynek középső apszisos helységének két oldalán lakó és hálószobák a hátsó oldalán, pedig egy fürdőépület került elő. A Tavan, Szencso lelőhelyen Sashegyi Sándor folyamán egy É-D-i tengelyű apszisos, kőalapozású téglafelmenő falakkal épített villaépületet tárt fel. Ugyanitt 1948-ban Radnóti Aladár végzett kisebb ásatást szintén. A fenti villa épületek mellett a Zdravlyák, Klissza, Új-dűlő, Határ-dűlő, Lugi-dűlő, Tavan-felett, Dolina lelőhelyeken terepbejárások, kisebb leletmentések során kő, tégla, habarcs maradványok esetleg kisebb faltöredékeket figyeltek meg melyek többsége az Aquincum környezetében, például Budaörsön is feltárt jelentős kiterjedésű, komoly, összetett kőalapozású falusi ek épületeire utalnak. Ugyanakkor némelyiknél nem lehet kizárni az ott talált jellegezettségek, például falfestmény töredékek, hogy esetleg további villa rustica előkerülésével számíthatunk. A ekhez tartozó első sorban késő-császárkori csontvázas temetkezések, sírok kerültek elő a Fehér-hegyen szőlőművelés során, továbbá a Zdravlyák, Klissza, Új-dűlő, Boglárka utca és Dolina lelőhelyeken építési és közműmunkák kivitelezése, vagy szántás kapcsán. A legjelentősebb lelet a Mártírok útja 1. alatt előkerült késő római szarkofág, amely a Polgármesteri Hivatal udvarán áll. Az Új-dűlőben 5. sz-i kvád germán sírja került elő. Fontos megemlíteni még a Holdvilágárokban megfigyelhető, vélhetően i eredetű kőbánya maradványait, mely később jelentős mértékben betöltődött és máig számos kérdést vet fel azt kutatók számára. 5. ábra: Dolina római villa alaprajza (MRT 7) 6. ábra: Lugi-dűlő római villa maradványai Archeo-Art Bt. oldal 6

7 Népvándorlás kora Ennek a korszaknak a leletanyaga a leginkább alúl reprezentált Pomázon. Mindössze egy-egy et ismerünk, mint például a Zdravlyálról egy magányos langobard, a Klissza területéről egy avar lelet került elő. A Honfoglalás kor időszakából a Fehér-hegyen egy századi köznépi temető, maradványai kerültek elő az 1930-as és 1980-as években. A Lugi-dűlőben homokbányászat kapcsán Sashegyi Sándor szerint 1937 és 1951 között közel sírt, köztük egy lovassírt pusztítottak el. Ugyanő ekkor 11 sírt mentett meg és tárt fel, majd ugyanitt később 1952-ben Török Gyula 4 sírt, 1962-ben Szeles Sándor 12 sírt, majd később ben Tettamanti Sarolta 18 sírt tárt fel. Középkor A mai Pomáz területén legalább négy középkori : Pomáz, Szencse, Kovácsi, Aszófő falvak azonosítható be az írott források alapján. Az i Pomáz temploma és központja a Klissza területén feltárt templommal és temetőjével és az ott ismert maradványokkal azonosítható. A mai központban eddig előkerült i és késő-középkori leletek elképzelhető, hogy ugyanezen Pomáz falu részét jelzik. A Czikó család a 14. században szerzi meg a pomázi birtokokat és kezd hozzá egy jelentősebb nemesi udvarház kiépítéséhez, melynek kapcsán a korábbi kis plébániatemplom helyére egy nagyobb gótikus kéttornyú, gótikus poligonális szentélyzáródású templomot építenek. Az udvarház és a templom bár külön kerítő fallal rendelkezik, a 15. század végére egy falpárral összekapcsolódik. A nagyméretű, fallal körül vett udvarház lakó és gazdasági épületek egységéből állt össze, melynek központja a régi lakóépület volt. Az épületegyüttest már Rómer Flóris leírta, a 20. század elején még felszín feletti falcsonkokkal is rendelkezett. Az udvarház és a templom jelentős először 1937 és 1944 között Bottyán Árpád - Domanovszky György - Nagy Tibor tárta fel. Majd később 1949-ben Sashegyi Sándor, illetve ezt követően során Virágos Gábor végeztek ásatásokat. A feltárások során egy rendkívül gazdag leletanyag került elő, amely az építészeti jellegzetességek mellett is jól tükrözi a tulajdonos Czyko család társadalmi rangját. A Lugidűlőben előkerült i t és leleteit Dinnyés István a forrásokból ismert Aszófő sel azonosította. A Klisszához hasonlóan jelentős középkori épületegyüttes a Nagykovácsi-Pusztatemplom lelőhelyen került feltárásra Laszlovszky József és kollégái által a közelmúltban. A Pilisszentkeresztre vezető műút két oldalán terült el az i Kovácsi, melynek kváderköves temploma és az ahhoz tartozó temetője a műút keleti, a falu többsége a műút nyugati oldalán figyelhető meg. A mai Fülöp Kecskefarm területén a terület fejlesztésének részeként vált lehetővé az épületegyüttes és környezetének mintaértékű kutatási programja. Ennek előzményeként, elsőként 1928-ban Krompecher László végzett felmérést és kisebb feltárást, őt követve Sashegyi Sándor mért fel a romokat. Ezt követően az 1990-es évek közepén Ásztai Bálint és Szabó Beatrix építészek kísérletek meg a romok és törmelékhalmok értelmezett felmérését, mely munkát ezután a 2011-től Laszlovszky József által vezetett régészeti és építészettörténeti kutatás folytatott az előbbi építészek bevonásával. Mindezek alapján kirajzolódott, hogy a templom az azt körül vevő épületekkel nem egy tájolású, azoktól korábban, a körülötte fekvő temetkezések alapján vélhetően az i Kovácsi falu plébániatemplomaként működött először. A falu a Pilisi Apátság birtokába került és a 14. századra már elnéptelenedett. A században U alakban egy újabb épületcsoport épült a templom körül, melyek a ciszter apátság grangiájának gazdasági műhelyépületei voltak, többek között az ott feltárt üvegműhely tanúsága szerint is. A mai központtól délre a Szentendrére vezető főút mindkettő oldalán fekvő Tavan, Szencso Archeo-Art Bt. oldal 7

8 lelőhelyen egy jelentősebb kiterjedésű i és késő-középkori nyomai ismertek terepbejárás által. A középkori Szencse faluval azonosítható i egyhajós, nyugati toronnyal rendelkező templomát 1950-ben Sashegyi Sándor tárta fel. Az 1297-től már a forrásokban említett a 15. századtól szintén a szomszédos Pomázt is birtokló Czyko család birtoka lett a törökkori pusztulásáig. Pomáz középkori öröksége kapcsán fontos megemlíteni a Holdvilágárokban Sashegyi Sándor által megkezdett kutatásokat, melyet később Erdélyi István és jelenleg Repinszky Tamás vezetett. A Sashegyi által elképzelt felfedezés, miszerint itt található Árpád fejedelem sírja máig nem került megerősítésre a kutatások alapján. A területen található kaptárköveket többen késő-középkori jelenségeknek tartják, azonban ezek pontos datálása leletanyag hiányában nehezen határozható meg. Mindezek mellett meg kell még említeni a Nagycsikóvár és a Kolevka-hegy területén megfigyelt középkorinak meghatározott vasérc bányaművelésre utaló tárnák nyomait. 7. ábra: A Klissza állapota a II. VH. előtt 8. ábra: A Klissza állapota jelenleg 9. ábra: A 16. sz-i udvarház rekonstrukciója (Virágos 2006) Archeo-Art Bt. oldal 8

9 10. ábra: A Klissza területén feltárt középkori épületegyüttes építési periódusai (Virágos 2006) 11. ábra: Nagykovácsi-puszta Krompecher L. felmérése 12. ábra: Nagykovácsi-puszta Sashegyi S. felmérése (Laszlovszky 2014) (Laszlovszky 2014) 13. ábra: Nagykovácsi pusztatemplom feltárás előtt és utáni állapota (Laszlovszky 2014) Archeo-Art Bt. oldal 9

10 14. ábra: Ásztai B. és Szabó B. felmérése és rekonstrukciója, 1990-es évek közepe (Laszlovszky 2014) 15. ábra: Szabó B. hagyományos felmérése 16.ábra: Lézer szkennerrel végzett felmérés (Szime3D) (Laszlovszky 2014) 17. ábra: Szencse középkori falu templomának állapota jelenleg Irodalom: Laszlovszky József et al: A pilisi üvegtemplom Egy i falusi templom hosszú és változatos története In: Magyar Régészet 2014 Tél, 1-10 Laszlovszky József (szerk.): Pomáz. Természeti kincseink, történelmünk, kulturális örökségünk. Pomáz Város Önkormányzata, Pomáz, Torma 1986., Torma István (szerk.): Magyarország Régészeti Topográfiája (MRT) 7. kötete, Budapest, Virágos Gábor: The Social Archaeology of Residential Sites In: Archaeolingua Central Europen Series 3, BAR International Series Budapest, 2006 Archeo-Art Bt. oldal 10

11 II. Régészeti lelőhelyek védelme 18. ábra: Pomáz területén nyilvántartott és ismert régészeti lelőhelyek Általános szakmai régészeti védelem A évi LXIV. Kulturális Örökségről szóló törvény (továbbiakban Kötv.) 11. -a alapján a területen nyilvántartott régészeti lelőhelyek ex lege általános régészeti védelem alatt állnak. Pomáz közigazgatási területén jelenleg 33 darab lelőhelyet tartanak nyílván, melyek közül egy Budakalászhoz tartozik (10057) és annak hibás poligon lehatárolás verziója jelenik meg, melyet a későbbiekben nem kívánunk figyelembe venni. Kiemelten védett régészeti lelőhelyek Klissza: A középkori udvarház, vár, templom maradványai a /1951 KM és a 45850/1990.MKM határozatok alapján kiemelt régészeti védelem alatt áll a hrsz. 298/18 ingatlan területén Tavan, Szencso: A középkori Szencse falu templomának romja a /1957 MM és a 61058/1984 MM határozatok alapján kiemelt régészeti védelem alatt áll a hrsz. 054/4 ingatlan területén Lugi-dűlő: A i villa romjainak maradványai a /1955 MM határozat alapján kiemelt régészeti védelem alatt áll a hrsz. 0220/3, 0220/4, 0220/5, 0220/6, 0220/7, 0220/8, 0220/9, 0220/10, 0220/11, 0220/12, 0220/13, 0220/14, 0220/15, 0220/16, 0220/17, 0220/18, 0220/19, 0220/20, 0220/21, 0220/22, 0220/23, 0220/24, 0220/25, 0220/26 ingatlanok területén. Archeo-Art Bt. oldal 11

12 Fokozottan védett régészeti lelőhely Nagykovácsi, Pusztatemplom: A középkori templom és kolostorgazdaság épületeinek maradványai fokozott régészeti védelem alatt állnak 2/2005.(I.24.) NKÖM rendelet alapján a hrsz. 0318/1, 0318/2 ingatlanok területén. Természeti védelem Az évi LIII. Természet védelméről szóló törvény 23 alapján a kunhalmok, földvárak ex lege természetvédelmi terület hatálya alá tartoznak Nagycsikóvár: A késő vaskori kelta földvár ex lege a természetvédelmi terület hatálya alá esik Kőhegy: A késő bronzkori, kora vaskori földvár ex lege a természetvédelmi terület hatálya alá esik. Műemléki védelem Klissza: A középkori udvarház, vár, templom maradványai 7207 [7251] azonosító számon műemlékként vannak nyilvántartva a hrsz. 298/18 ingatlan területén Tavan, Szencso: A középkori Szencse falu templomának romja 7210 [7274] azonosító számon nyilvántartott műemléki értékként szerepel a hrsz. 054/4 ingatlan területén Lugi-dűlő: A i villa romjainak maradványai 7208 [7246] azonosító számon nyilvántartott műemléki értékként szerepel a 0220/3, 0220/4, 0220/5, 0220/6, 0220/7, 0220/8, 0220/9, 0220/10, 0220/11, 0220/12, 0220/13, 0220/14, 0220/15, 0220/16, 0220/17, 0220/18, 0220/19, 0220/20, 0220/21, 0220/22, 0220/23, 0220/24, 0220/25, 0220/26 ingatlanok területén Nagykovácsi, Pusztatemplom: A középkori templom és kolostorgazdaság épületeinek maradványai 7209 [7252] azonosító számon nyilvántartott műemléki értékként szerepel a hrsz. 0318/1, 0318/2 ingatlanok területén Belterület: A Teleki kastély 7213 [7250] azonosító alatt, a Római katolikus templom 7212 [7249] azonosító alatt műemlékként vannak nyilvántartva a hrsz. 640/1 és hrsz. 601 ingatlanok területén. Archeo-Art Bt. oldal 12

13 III. Pomáz régészeti lelőhelyeinek rövid bemutatása Pomáz területén nyilvántartott régészeti lelőhelyek Nr Lelőhely neve Azon MRT Korszak Jelenség Nyilvántartott Hrsz. 1. Koszicza, Vribnyák /1 késő bronzkor 2. Fehér-hegy /2 késő római honfoglalás kor 3. Zdravlyak /3 kora újkőkor középső újkőkor középső bronzkor késő bronzkor késő bronzkor kora vaskor kora vaskor kora vaskor (szkíta) késő vaskor (kelta) népvándorlás kor (langobárd) kora Árpád kor sír sír sír temető temető kőépület temető szarkofág 0130/11, 0130/72, 0130/10, 0130/6, 0130/66, 0131, 0130/71, 0130/70, 0132/32, 0130/64, 0130/68, 0129/1, 0130/69, 0132/35, 0130/13, 0132/33, 0130/7, 10115/2, 0130/73, 0129/2, 0130/48, 0130/67, 0130/65, 0130/49, 0130/51, 0130/52, 0130/50, 0130/4, 0130/5, 0130/8, 0130/ /1, 10118, 10127/1, 0126/21, 0127, 10115/2, 10120, 10117, 10116, 10119, 10128, 10123/4, 10127/2, 10124, 10135, 10122, 10139, 10138/1, 10136, 10140, 10131, 10132, 10123/6, 10133, 10134, 10130, 10123/5, 10138/4, 10137, , 2796, 250, 274/2, 216/1, 263, 2879, 088/18, 071, 254, 2822, 2926/6, 2763, 2765, 236, 2849, 2739/8, 2915, 070/1, 2927/1, 232/1, 269, 271, 2736/1, 2736/3, 270, 279, 2739/6, 2739/4, 219, 2857, 301, 2762, 2840, 065/3, 2828, 2835, 2842, 2814, 198, 2767, 253, 088/17, 2830, 212, 2829, 188, 2856, 2870/1, 2783, 2855, 2864, 232/2, 2872, 2905, 247/1, 2738, 2886, 2778, 2749, 2906, 2799, 2797, 262/3, 2788, 2784/2, 2804/2, 2798/2, 2757, 2769, 072/10, 2755/1, 2843, 2768, 2789/2, 2791, 2870/2, 2742, 2777, 2803, 2793, 273/3, 072/15, 196/3, 214/5, 215, 224, 262/4, 214/3, Archeo-Art Bt. oldal 13

14 214/4, 220, 214/6, 196/4, 2748, 2789/1, 400/2, 274/4, 245, 243, 2869, 2874/2, 2844, 2839, 2860, 2859, 2854, 210, 2831, 199, 211, 072/43, 2760, 281/4, 262/2, 241, 2785, 2784/1, 249, 2807, 2756/1, 2776, 244, 273/6, 2733, 2735, 2827, 248, 204, 278/2, 2775, 072/12, 273/8, 197/1, 2772, 2747, 235, 197/2, 2887, 2824, 2739/3, 273/4, 237, 2746, 2808, 214/2, 072/4, 268, 2802, 072/7, 088/11, 259, 2897, 070/81, 2841, 070/3, 072/16, 072/5, 072/3, 213, 066, 067, 2792, 2871, 088/19, 273/12, 295, 273/9, 072/9, 072/6, 072/11, 2926/5, 2770, 255, 225, 2736/2, 247/4, 252, 242, 231, 227/1, 276, 246, 247/3, 2734, 2732/1, 2766, 2761, 072/8, 2771, 2764, 2750, 2754, 2758, 2773, 2779, 2780, 216/2, 260, 256, 239, 234, 238, 2816, 265, 262/5, 262/6, 217, 221, 273/17, 258, 257, 214/1, 261, 2739/7, 2739/1, 2813, 2806/2, 2812, 228, 2786, 2806/1, 2873, 2801, 2908, 2907, 2810, 2809, 2790, 2787, 2782, 2794, 2888, 2804/1, 2889, 2805, 281/6, 2795, 2800, 2752, 2751, 2744, 2821, 2755/2, 2756/2, 2774, 2759, 2743, 2753, 2745, 2928/13, 2817/2, 2823, 2820, 2815, 2826, 2817/1, 2819, 2825, 2818, 240, 195/2, 196/2, 187, 2858, 227/2, 233, 189, 251, 223, 272/1, 230, 229, 194, 2922/1, 280/2, 273/14, 281/2, 273/13, 273/16, 273/15, 275, 2781, 281/1, 277, 281/3, 218, Archeo-Art Bt. oldal 14

15 4. Klissza /4 késő vaskor (kelta) 5. Klissza /5 népvándorlás kor késő-középkor késő-középkor késő-középkor középkor 6. Rinkovce /6 kora bronzkor késő bronzkor késő vaskor (kelta) késő középkor 7. Új-dűlő (Szövőgyár, Váckert, Szmolnica, Prekobrodica) /7 kora újkőkor középső újkőkor késő újkőkor kora bronzkor középső bronzkor késő bronzkor késő bronzkor kora vaskor (szkíta) késő vaskor (kelta) késő vaskor (kelta) (germán) kora késő középkor épület sír éremlelet épület? éremlelet templom temető templom temető kastély éremlelet épület, villa sír sír 2798/1, 278/1, 272/2, /15, 298/13, 088/14, 297, 298/11, 088/16, 301, 300, 298/12, 088/17, , 298/18, 298/2, 298/4 3605/1, 3609/1, 3607, 3610, 3611/2, 3608, 3609/2, 3612, 3611/3, 3611/1, 3605/3, 3601, 3605/2, 3606, 298/ /25, 2988/10, 2997/3, 2732/11, 056/145, 2728/10, 2430, 2427, 2431, 2423/2, 2423/1, 2426, 2439, 2435, 2437/2, 3677, 2436, 2447/1, 2419/1, 2419/2, 2732/13, 2988/18, 2988/19, 2728/2, 2988/17, 2728/5, 2728/6, 2447/2, 2728/12, 2728/18, 3679, 3678, 3676/1, 2444, 2440/2, 2732/10, 2988/16, 2995/3, 2996/2, 3502, 2995/4, 2441/2, 3453, 059/7, 2440/1, 2988/27, 2732/6, 2728/11, 3443, 2445/2, 056/39, 2998, 2988/2, 3676/2, 3501, 2988/20, 2976/3, 2443, 2972, 059/13, 056/29, 2434, 2728/9, 2997/5, 2663, 057/1, 056/24, 2728/20, 2991, 2728/14, 2974, 2988/26, 2728/7, 2988/24, 2984, 2983/2, 2985, 2976/2, 2997/1, 2988/22, 2988/23, 2988/5, 2987, 3671, 2973/2, 2973/4, 2963/1, 2728/4, 2971/1, 2973/3, 2965, 2964, 2728/3, 2962, Archeo-Art Bt. oldal 15

16 8. Tavan, Szencso /8 őskor kora bronzkor késő bronzkor késő bronzkor késő vaskor, középkor, középkor épület, villa mérföldkő templom 2732/8, 056/36, 059/105, 056/27, 056/35, 056/37, 056/38, 2422, 2990, 059/75, 3454, 2988/21, 2989, 2986, 056/41, 056/34, 056/146, 056/28, 056/42, 056/40, 2995/5, 2442/2, 2995/1, 2975, 2438, 2979/2, 2980/2, 2963/2, 2961, 2728/19, 2448, 2451, 3675, 2732/3, 2406/3, 2433, 2432, 2446, 2414, 2415, 2418, 2408, 2406/1, 2407/2, 2407/1, 2410/2, 2411, 2406/2, 2732/12 054/760, 691, 690/2, 688/13, 688/10, 1237, 688/12, 688/11, 690/1, 689/1, 688/14, 688/9, 039/354, 039/371, 039/373, 039/61, 054/6, 054/762, 054/772, 039/40, 2229, 2230/1, 2230/2, 2231/1, 2238/1, 2238/2, 2239, 2240, 2243/2, 2244, 2245, 2228, 2247, 3463, 3464, 3466, 3494, 054/4, 045, 3495, 2246, 3496, 039/46, 054/14, 044/746, 039/161, 039/47, 039/80, 039/100, 039/163, 042/9, 041, 039/55, 044/744, 039/57, 054/773, 042/11, 3672, 044/601, 044/747, 039/164, 039/359, 044/743, 039/88, 039/54, 039/116, 039/360, 044/606, 044/742, 044/745, 039/370, 039/56, 039/43, 039/165, 039/85, 039/81, 039/355, 039/196, 039/162, 054/764, 044/605, 039/48, 039/166, 044/602, 042/10, 044/741, 039/358, 042/3, 039/59, 039/45, 044/604, 054/779, 039/195, 3673, 044/603, 054/ Szelistye késő bronzkor 1689/91, 1689/102, Archeo-Art Bt. oldal 16

17 késő bronzkor késő vaskor (kelta) népvándorláskor késő középkor 1689/78, 1689/79, 1689/103, 1689/109, 1689/90, 1689/85, 1689/84, 1689/93, 1689/80, 1689/68, 1689/61, 1689/67, 1689/2, 1689/4, 1689/6, 1689/8, 1689/11, 1689/13, 1689/15, 1689/19, 1689/37, 1689/38, 1689/39, 1689/51, 1689/52, 1689/53, 1689/54, 1689/55, 1689/56, 1689/57, 1689/58, 1689/59, 1689/70, 1689/71, 1689/72, 1689/73, 1689/74, 1689/75, 1689/76, 1689/86, 1689/87, 1689/88, 1689/89, 1689/104, 1689/105, 1689/106, 1689/107, 1689/123, 1689/124, 1689/125, 1689/126, 1689/127, 1689/144, 1689/145, 1689/146, 1689/203, 1689/211, 1689/69, 1689/22, 1689/77, 1689/192, 1689/9, 1689/20, 1689/193, 1689/40, 1689/60, 1689/50, 1689/21, 1689/184, 1689/170, 1893, 1689/26, 1874, 1875, 1876, 1865, 1689/17, 1689/172, 1866/4, 1873, 1689/171, 1689/210, 1689/185, 1689/122, 1689/148, 1689/128, 1689/108, 1877, 1864/2, 1878, 1689/143, 1689/121, 1689/ Nagykovácsi /10 késő bronzkor 0328/2 11. Nagykovácsi /11 késő bronzkor 0313/1 12. Nagykovácsi, Pusztatemplom 0318/1, 0318/ /12 késő- vaskor (kelta) középkor középkor 13. Lugi dűlő /13 késő bronzkor késő vaskor (kelta) templom temető kolostor műhely épület, villa 0220/2, 10109/3, 0224/14, 10074, 10098, 10061, 0218/2, 10112, 10101, 0224/19, 10073/2, 10070, 0224/18, 10111, 10102/3, 0223/2, 10109/5, 0224/17, Archeo-Art Bt. oldal 17

18 0221, 10073/5, 10109/6, 10060, 10073/4, 10105, 10109/2, 10064, 10108/1, 10103, 10113, 10106, 10071, 10063, 10102/1, 10100, 10099, 10073/1, 0220/3, 0220/4, 0220/5, 0220/8, 0220/9, 0220/10, 0220/11, 10091, 10092, 10093, 10095, 10096, 10109/7, 10110, 9925/2, 9927/2, 9927/6, 9928, 9929, 9930, 9931, 9932, 9933, 9934, 9935/1, 9935/2, 9997, 9936, 9937, 9940, 9942, 0220/20, 0220/25, 0220/19, 0220/7, 0220/13, 0220/18, 0220/16, 0220/24, 0220/23, 0220/26, 0220/17, 0220/22, 10073/3, 10090, 10094, 10057, 10102/2, 0222, 0220/14, 0220/15, 0220/12, 0220/6, 10097, 10072, 10104, 0220/21, 10109/1, 10107, 10062, 0219/2 14. Nagycsikóvár /14 késő vaskor (kelta) földvár, kősánc 0387/1 középkor bánya 15. Kiskovácsimajor /15 késő bronzkor 0278/2, 0280 késő vaskor (kelta) 16. Bükki-puszta /16 késő bronzkor Holdvilág-árok /17 őskor barlang 0386/2, 0385, 0371/5 középkor késő középkor késő középkor ismeretlen kor bánya bánya bánya kaptárkő sír 18. Kolevka-hegy /18 késő vaskor (kelta) 0386/2 középkor 19. Lugi-dűlő /19 rézkor késő bronzkor honfoglalás kor 20. Orlovác /20 rézkor késő bronzkor kora vaskor 21. Sztaragroblye /21 középső újkőkor késő bronzkor kora vaskor késő vaskor (kelta) bánya temető 0224/17, 0224/ , 298/21, 689/53, 695/4, 695/3, 298/36, 689/52, 689/79, 689/51, , 3645/1, 3635, 3634, 3633, 3632/1, 3648/1, 3639, 3648/2, 3644, 3651, 3652, Archeo-Art Bt. oldal 18

19 népvándorlás kor középkor 22. Határ-dűlő /22 bronzkor késő bronzkor 23. Klissza /23 urnasíros kultúra kora vaskor késő vaskor (kelta) 24. Ady Endre utca Belterület középső újkőkor, középkor késő középkor középkor épület 3631, 3636/2, 3637, 3653/2, 3655, 3641, 3653/1, 3650, 3649, 3646, 3645/2, 3658, 3630, 3636/1, 3642, 3654, 3640, 082/2, 3629, 3643, 3632/2, 3638/2, 3656, 3657/1, 3657/3, 3657/4, 3657/2, 073/3 0132/32, 077, 074/27, 074/28, 074/29 298/23, 298/21, 298/26, 298/2, 298/22, 298/25, 298/24, 088/14, 298/9, 298/36, 298/10, 298/4, 298/6, 088/17, 088/15, 298/5, 088/20, 088/21, 088/16, 298/20, 298/8, 298/27, 298/7, 3606, 088/18, 088/19, 298/33, 298/29, 298/32 23/24 ismeretlen kor sír 1194, 1125, 1192, 1195, 1196, 1179, 1190, 1197, 1193, 1191, 1180, 1205, 1116/2, 1114/1, 1211, 1115/1, 1116/1, 1214, 1215, 1221, 1213, 1220, 1222/2, 1216, 1218, 1217 épület templom 599, 600, 515/1, 560, 561, 562, 554, 555, 556, 557, 558/2, 553, 552/2, 552/3, 883/1, 1475, 881/3, 1435, 551, 883/4, 885/1, 552/4, 1487, 549, 613, 479, 641/1, 374, 424, 659/1, 658, 861, 857, 860, 858/2, 865, 880/8, 611, 668, 862/2, 863, 862/1, 642, 864, 858/1, 873/2, 872, 612/2, 671, 660, 640/2, 644, 878/1, 873/4, 874/3, 1463/6, 884, 1478/1, 881/1, 1463/4, 1474, 882, 1473, 1464, 1463/5, 1484, 1492, 879/2, 1458, 1457, 1461, 1472/2, 1476, 1463/3, 1477, 71/4, 515/2, 641/2, 577, 880/7, 617, 78/6, 119, 98, 1459, 76/2, 662, 602, 603, 646, 610, 588, 670, 614, 604, 102, 886, Archeo-Art Bt. oldal 19

20 26. Nagykovácsi /26 késő bronzkor kora vaskor népvándorlás kora szórványlelet 641/3, 597, 70/1, 855, 596, 637/2, 612/1, 1463/7, 621, 664, 1491, 95, 101, 78/2, 585, 601, 640/1, 78/3, 868, 120, 661, 123, 874/1, 116/2, 116/3, 116/4, 89, 77, 74, 93/2, 122, 94, 84, 97, 594/1, 64, 871, 669, 93/1, 103, 96, 1488, 875, 81, 80, 87, 1478/2, 82, 118, 1481, 1480, 91, 616/1, 1483, 1482, 1489, 65, 869, 666, 656/5, 70/2, 66/2, 859, 582, 580, 665, 877, 667, 587, 616/3, 619, 609, 608, 67, 66/1, 616/4, 121, 618, 88, 653, 654, 655, 648, 649, 856/1, 635, 591, 590, 116/1, 576, 575, 579, 652, 651, 656/4, 867, 656/2, 593, 589, 1478/3, 615, 79, 873/3, 85, 592, 657, 878/2, 598, 90, 552/1, 583, 480, 1486/1, 879/1, 581, 616/2, 548/1, 1472/1, 880/9, 100/2, 1224, 1486/2, 656/3, 550, 873/1, 1463/8, 502, 605, 650, 73, 880/4, 607, 578, 876, 659/2, 606, 883/7, 594/2, 586, 866, 1490, 92, 83, 338, 1472/3, 656/1, 1479, 595, 645, 69, 1485, 643, 647, 78/4, 100/1, 880/3, 478, 565, 564, 503, 1453/1, 1456/2, 1456/1, 1455, 888, 1462, 1460, 573, 63, 574, , 0312/8, Boglárka utca /27 sír 1689/2, 1689/43, 1689/27, 1689/45, 1689/28, 1689/44, 1672/4, 1672/3, 1672/2, 1672/9, 1672/5, 1672/1, 1684/21, 1684/18, 1684/19, 1682/4, 1682/3, 1683/3, 1683/4, 1684/20, 1684/10, 1684/9, 1684/13, 1684/12, Archeo-Art Bt. oldal 20

21 28. Lugi dűlő /28 késő vaskor (kelta) 29. Kő-hegy /29 rézkor késő bronzkor késő bronzkor 30. Tavan felett / Dolina /5 32. Dolina /6 őskor kora vaskor késő vaskor 33. Középsőtanya /10 őskor 34. Budakalász Tavan felett épület, villa földvár temető épület, villa 1684/ , 0224/17, , 0153/21, 0590, 0589/1, 0591/1, 0592, 0109/41, 0109/40, 0109/5, 0593, 0594, 0109/3, 0110, 0109/21, 0111/1, 9576/4, /8, 2118/23, 2118/32, 2118/29, 2118/30, 2118/22, 2128/19, 2131/21, 2131/4, 2128/6, 2118/26, 2128/9, 2118/27, 2131/20, 2131/3, 2128/7, 2118/28, 2118/24, 2131/5, 2128/11, 2128/17, 2128/18, 2118/9, 2131/22, 2131/23, 2131/31, 2131/6, 2131/11, 2131/13, 2131/2, 2131/10, 2131/8, 2131/9, 2131/7, 3016, 2131/12, 2131/ /1, 0422, 0424 épület, villa 0430/1, 0420, 0416, 0438, 0436/1, 0419, 0418, 0421, 0430/3, 0415/2, 0437, 0139/5, épület, villa 0473, 0412, 0471, sírkő 0417, 0414, 0415/1 0436/2, 0446, 0439, 0436/ /22 késő rézkor sír 039/375, 040/1, 039/93, 039/356, 039/374, 039/352 Helyzet elemzés Pomáz területén az 1930-as évek óta zajlik intenzív régészeti megfigyelés és kutatás. Ennek első legmeghatározóbb úttörője Sashegyi Sándor amatőr régész volt, aki 1937-től haláláig 1958-ig foglalkozott Pomáz régészeti örökségével. Munkásságának köszönhetjük a nyilvántartott régészeti lelőhelyek többségét, ahol rendszeres terepbejárásokat, megfigyeléseket, leletmentéseket, illetve tervszerű ásatásokat végzett. Vele párhuzamosan végzett kisebb leletmentéseket 1938-tól Nagy Tibor, illetve később Domanovszky György és Bottyán Árpád, valamint Gallus Sándor. Ezt követően az 1950-es években Radnóti Aladár, B. Kutzián Ida, Török Gyula, B. Thomas Edit, az es években pedig Soproni Sándor, Erdélyi István, Rosner Gyula, H. Kelemen Márta, T. Szőnyi Eszter és Tettamanti Sarolta folytattak kisebb régészeti feltárásokat. Az MRT 7. kötetének készítése kapcsán az 1970-es években az addig ismert lelőhelyek hitelesítése céljából, valamint újabb, korábban kutatlan területeken került intenzív régészeti terepbejárásra számos résztvevővel. Az 1990-es években Tettamanti Sarolta, Ottományi Katalin és Maróti Éva végeztek leletmentést, terepbejárást, valamint Virágos Gábor folytatott tervásatást. A 2000-es években a korábbi örökségvédelmi hatástanulmányok készítése, majd lelőhely revízió kapcsán Virágos Gábor, Stibrányi Máté Archeo-Art Bt. oldal 21

22 végeztek terepbejárásokat több alkalommal. Velük párhuzamosan Repiszky Tamás vezetésével került sor a Holdvilág-árok újabb kutatására. Végezetül a közlemúltban Laszlovszky József Nagykovácsi-Pusztatemplom területén egy mintaértékű komplex tervásatást valósítottak, melynek eredméyenként a feltárt középkori emlékek bemutatásra és hasznosításra is kerültek. A fentebb bemutatott kutatások, megfigyelések ellenére sajnos mind a mai napig Pomáz gazdag régészeti örökségének csak egy elenyésző része került bemutatásra. Jelen pillanatban egyedül a Nagykovácsi-Pusztatemplom az egyetlen feltárt, megfelelően bemutatott és hasznosított, a nagyközönség számára is hozzáférhető régészeti emlék Pomázon. A Fülöp Kecskefarm területén megvalósított kutatási és hasznosítási projekt pont ilyen minta céllal valósult meg. A Holdvilágároknál a Pilisi Parkerdő kezelésében jelzett turistaút mellett információs tábla található. Az elmúlt 80 év során feltárásra került római villák a Lugidűlőben, Dolina és Tavan, Szencso területén, a kiemelkedő értéket képviselő klisszai középkori udvarház és templom, a középkori Szencse falu temploma, valamint a Kőhegyen és Nagycsikóváron látható késő-bronzkori és kelta erődített telepek sáncainak, valamint a Nagycsikóváron és Kolevka-hegyen lévő középkori bányák bemutatása sajnos máig várat magára. Ezek területeinek megfelelő kezelése máig megoldatlan többségében, leszámítva a Kőhegyet, amely természetvédelmi terület része. A kiemelten védett Lugi-dűlő és a Dolina kiemekedő értékű római villáinak épületei parlagon hagyott, bozótos területeken találhatóak azok megfelelő konzerválása, bemutatása és a minmálisan elvárhatő jelzés nélkül. A Szencse falu feltárt középkori templomának, kiemelten védett régészeti lelőhelyén és nyilvántartott műemléki érték területén az Óbuda TSZ Kft telephelye található, szerencsére még beépítetlenül. Azonban a legszembetünőbb az, hogy Klisszán található kiemelkedő jelentösségű, többségében feltárt középkori udvarház és templom bemutatása nem valósult meg, sőt mind máig a terület státusza is rendezetlen. Javaslat A korábban már megfigyelt számos római-kori nyom és az azokon található kő-tégla lakóépületek és villák megóvása és hasznosítása céljából azok kiterjedését és alaprajzának meghatározó geofizikai vizsgálatokon alapuló topográfiai kutatás elvégzése lenne szükséges. Ez alapján nyílna lehetőség a veszélyeztetett értékek megóvásának és megfelelő kezelésének megtervezésére. A Kőhegyen és Nagycsikóváron látható késő-bronzkori és kelta erődített telepek sáncainak, a Nagycsikóváron és Kolevka-hegyen lévő középkori bányák, illetve a Holdvilágárok bemutatását egy-egy tanösvény keretében lenne célszerű bemutatni. Az őskori földváraknál egy-egy kisebb szakaszon később akár lehetőség lenne a sáncok helyreállítására, rekonstruálása régészeti bemutatópark keretében. A már feltárt két jelentősebb római villa maradványait egy-egy rendezett bemutató park keretében, akár egy-egy tanösvényhez kapcsolva kiválóan be lehetne mutatni. A középkori Szencse falu templomát a főút mellett a szomszédos telephely ellenére is megfelelően egy kisebb rendezett park keretében be lehet mutatni a már korábban feltárt falak konzerválása után. A legnagyobb feladat természetesen a Klissza területén található középkori udvarház és templom feltárt romjainak egy méltó régészeti parkban történő helyreállítása és bemutatása. Archeo-Art Bt. oldal 22

23 IV. A tervezett módosítási szándékok bemutatása Pomáz szerkezeti terve, helyi építési szabályzata és szabályozási terve felülvizsgálatának célja az OTÉK adta lehetőségek kihasználása (intézményi területek kijelölése, közparkok és közkertek megkülönböztetése), a fejlesztési területek övezeti besorolásainak a fejlesztési cél és a jelenlegi igényekhez illeszkedő átsorolása. A rendezési eszközök készítésénél cél volt a felsőbb jogszabályi változásoknak történő megfeleltetés, a korábban elfogadott változások egységes megjelenítése. Fejlesztési cél a i környezet értékőrző megújítása, arculatának javítása, a szerkezet fejlesztése. 1. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÉS TÁJHASZNÁLATI VÁLTOZÁS Pomáz hálózati szerepe nem változik meg, továbbra is agglomerációs marad annak minden sajátosságával. A tervezett változtatási szándékok megvalósítása a történetileg kialakult hálózatban nem eredményez változásokat, valamint nem tartalmaz épített örökségi elemet érintő hálózati és tájhasználati változást. A tájhasználatban a beépítés mértékét tekintve nem lesz változás, azonban a Szentendrét tehermentesítő út melletti kereskedelmi- szolgáltató gazdasági övezetek beépítése várható. 2. TELEPÜLÉSSZERKEZETI, TERÜLETHASZNÁLATI ÉS BEÉPÍTETTSÉGI VÁLTOZÁS A beépítésre szánt területek további növelése nem célja a TSZT-nek. Azonban cél a jelenlegi használatnak illetve a fejlesztési céloknak jobban megfelelő területhasználat létrehozása. A korábban Alcsevica és Szelistye területén beépítésre szánt területek átsorolása a jelenlegi és a fejlesztési célnak jobban megfelelő övezetekbe. Az újabb beépítésre szánt területek kijelölése helyett a városnak élnie kell a belső részek szabad telkei, rossz állapotban lévő, elhagyott lakó-ingatlanjai nyújtotta lehetőségekkel is. A központban az OTÉK adta lehetőség kihasználása és az adottságok miatt a központ vegyes övezetek egy részének átsorolása intézményi övezetbe. Új lakóterületek nem kerülnek kijelölésre, azonban a meglévő kisvárosias és kertvárosias területeket a kialakult, valós használathoz igazítja a szabályozási terv. Az új belterületi határ kijelölésével az üdülőterületek belterületbe kerülnek, azonban lakóövezetté történő átsorolása egyelőre nem várható. Megtörténik a zöldterületek megkülönböztetése közparkok és közkertek részekre, Táncsics Mihály utcában új közkert kijelölése. A iparterületeinek átsorolása kereskedelmi- szolgáltató gazdasági övezetbe. A gazdasági funkciójú területek bővítése történik a Szentendrét tehermentesítő út keleti oldalán, valamint a Szentendrei út északi oldalán. A gazdasági terület bővítésével, fejlesztésével kedvezően befolyásolható a helyi munkahelyek száma. 3. INFRASTRUKTURÁLIS VÁLTOZÁS Úthálózat A en a műszaki infrastruktúra hálózatai lényegében kiépültek, változást a belső feltáró utak és gyalogutak nyitása jelent. A Budakalászt elkerülő út nyomvonalának pontosítása, az Alcsevicára vezető feltáró út nyomvonalának módosítása, valamint a Pomázt elkerülő és Szentendrét tehermentesítő út nyomvonalának pontosítása történik önkormányzati igényre, a kártérítési felelősség csökkentése, elkerülése érdekében. Pomáz közlekedési központi funkciója valószínűsíthetően nem változik. A város közlekedési kapcsolatait a 1111-es és 1112-es számú országos főútvonalak biztosítják a környező Archeo-Art Bt. oldal 23

24 ek úthálózatával. Az országos főútvonalak jelentős tranzitforgalma miatti közlekedési probléma véglegesen az elkerülő út megépítésével oldható meg. A kerékpáros úthálózat felülvizsgált nyomvonalát tünteti fel a terv, a teljes hálózat kiépítésével a bekapcsolódhat az EuroVelo hálózatba. Közművek Közmű hálózatok esetében az új beépítésekhez a már meglévő, illetve tervezett hálózatokat a várható közműigények alapján kell továbbfejleszteni. Alcsevica 2003-ban beépítésre szánt területként történt kijelölése miatt szükséges a terület közművesítésének megvalósítása. A célja a megújuló energiaforrások részarányának növelése és az energiahatékonyság fokozása. A rekultivált szeméttelep déli lejtőjén napelem-park létesítését tervezi a város, így a város saját maga által előállított villamos energia felhasználásával csökkentheti az önkormányzati intézmények és a közvilágítás fenntartási költségeit. Az elektromos légvezetékek a i utcaképet rontják, javasolt a vezetékek föld alá süllyesztése. 4. VÉDETT ÉRTÉKEK MEGJELENÉSÉT ÉRINTŐ BEAVATKOZÁSOK MEGNEVEZÉSE ÉS RÖVID ISMERTETÉSE A régészeti védelem alatt álló régészeti lelőhelyeket érintően a szerkezeti terv és a helyi építési szabályzat hosszútávon semleges, illetve kedvező változásokat hoz. A Lugi-dűlőn, a Jóbarátok útja mellet található római villa maradványainak területe belterületbe kerül, önkormányzati igényre a farmgazdasági általános mezőgazdasági övezetből korlátozott használatú mezőgazdasági területbe kerül át. A Klissza dűlőn található középkori udvarház és templom műemléki környezetében az iparterületek átsorolása kereskedelmi- szolgáltató gazdasági övezetbe, valamint a közlekedési és közműövezet területének szintén kereskedelmi- szolgáltató gazdasági övezetbe átsorolása. Szente-dűlőn található templomrom területének iparterületek övezetből kereskedelmiszolgáltató gazdasági övezetbe történő átsorolása. Nagykovácsi pusztán található i templom és késő középkori ciszter majorság védett terület egy részének átsorolása korlátozott használatú mezőgazdasági övezetből különleges beépítésre nem szánt területbe. A szabályozási terven építési hely került kijelölésre, mely részben a romemlék felett található. Archeo-Art Bt. oldal 24

25 V. A tervezett módosítási szándékok hatása a régészeti örökségre A Szerkezeti Terv régészeti lelőhelyeket érintő módosítási szándékai Általános jellegű módosítások, megváltoztatott elemek átvezetése 02 Az Alcsevicára vezető feltáró út nyomvonalának módosítása érinti a lelőhely területét. Ez veszélyezteti a nyilvántartott régészeti lelőhely területét ezért annak elkerülésére kell törekedni. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor a tervezett nagyberuházásnak megfelelő eljárás keretében ERD, megelőző régészeti feltárás igényével kell számolni a beruházás költségének terhére. Beépítésre szánt területek beépítésre szánt területi átsorolásával (az OTÉK változása következtében valós funkcióváltás nélkül) T1 módosítás. A korábbi központ vegyes övezetek egy részének átsorolása intézményi területfelhasználásba érinti, azonban nem veszélyezteti a 11243, 11249, lelőhelyeket. Beépítésre szánt területek beépítésre nem szánt területi átsorolásával T33 A Nagykovácsi Pusztatemplom régészeti lelőhelyen (11252) található középkori templom és kolostorgazdaság emlékeinek bemutatást segíti elő a különleges beépítésre nem szánt sport rekreációs terület (Kbsr) kialakítása. Ez a már korábban elindult fejlesztési és örökség hasznosítási projekt igényeihez igazodik, annak megvalósítását és ezáltal a régészeti örökség megóvását és bemutatását segíti elő. Beépítésre szánt területek beépítésre szánt területi átsorolásával T8 módosítás. A Szelistye területén (Önkormányzati igény a jelenlegi és a fejlesztési célknak jobban megfelelő területfelhasználások átvezetése.) tervezett módosítás érinti, azonban nem veszélyezteti a lelőhelyet. T13 módosítás. Az Alcsevicán lévő területek területfelhasználásának a jelenlegi igényekhez igazítása érinti, azonban nem veszélyezteti a 11244, 11245, lelőhelyeket. T25 módosítás. A Vörösmarty lakótelepen, a területfelhasználások valós állapothoz igazításának átvezetése érinti azonban nem veszélyezteti az érintett lelőhely állapotát, mert az új beépítést már nem eredményez a korábban beépített területen. T28 módosítás. A iparterületeinek átsorolása kereskedelmi- szolgáltató gazdasági területfelhasználásba érinti, azonban nem veszélyezteti a és lelőhelyeket. Azonban itt megjegyezzük, hogy a középkori Szencse falu templomának (11248) kiemelt régészeti védelem alatt álló hrsz 054/4 területét fontos lett volna a Kötv szellemének megfelelő terület felhasználásba sorolni, hiszen az továbbra is beépítésre szánt gazdasági területben maradt és nem mutat semmi arra, hogy az elhanyagolt rom valaha is bemutatható lenne. Beépítésre szánt területek beépítésre nem szánt területi visszaminősítésével T7 módosítás. A Táncsics Mihály utca és a Beethoven utca kereszteződésénél tervezett Zkk terület érinti, azonban nem veszélyezteti a lelőhelyet. Beépítésre nem szánt területek beépítésre nem szánt területi átsorolásával (funkcióváltással) Archeo-Art Bt. oldal 25

26 T2 módosítás. Az erdőterületek valós állapothoz igazítása érinti, azonban nem veszélyezteti a és lelőhelyeket T9 módosítás. A Klisovác területén, közművezetékek védőövezetében, a meg nem valósult közparki területek területfelhasználási visszasorolása Má-ba érinti, azonban nem veszélyezteti a lelőhelyet T18 módosítás. A Szentendrei út mentén és a HÉV vonal közti területen Má területbe sorolás érinti, azonban nem veszélyezteti a lelőhelyet. T20 módosítás. A Szentendrei határ mentén Má-ból Mk-ba történő átsorolás érinti, azonban nem veszélyezteti a lelőhelyet. T 27 módosítás. A Budakalászi út mentén az út és a HÉV közötti területen tervezett Gksz területbe történő átsorolás érinti, azonban önmagában nem veszélyezteti a lelőhely állapotát a már jelenleg is telephelyként üzemelő részen. A régészeti örökség védelmével kapcsolatos feladatok, költségek A) Nyilvántartott régészeti lelőhely esetében A kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 11 - a alapján a nyilvántartott régészeti lelőhelyek a törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. Erre való tekintettel a fejlesztés során a megvalósítandó, földmunkával járó beruházásokat az alábbi jogszabályok figyelembevételével kell tervezni. A nyilvántartott régészeti lelőhelyeken megvalósuló tevékenység, építmény, létesítmény engedélyezésére irányuló hatósági eljárásokban a 496/2016. (XII. 28.) Kormány rendelet (a továbbiakban Korm. rendelet) 3. a) pontja és 1. számú melléklet alapján a Korm. rendelet 62. -ban foglalt szakkérdések érvényesülése érdekében a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatalának Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályát, mint szakhatóságot (továbbiakban szakhatóság) kell megkeresni. A Korm. rendelet 5. (1) bekezdésének értelmében nyilvántartott régészeti lelőhelyen állapotromlással járó tevékenység csak a szakhatóság engedéllyel végezhető. Az Kötv. 19. (1) bekezdése szerint a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal (beleértve az erdőtelepítést és erdőirtást) a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket jogszabályban meghatározott esetekben és módon el kell kerülni. A Kötv. 22. (1) bekezdés értelmében a nyilvántartott régészeti lelőhelynek a beruházással kapcsolatos földmunkával érintett részén az örökségvédelmi hatóság által előírt módszerekkel megelőző (régészeti megfigyelés, próba-, és teljes felületű) feltárást kell végezni. Régészeti megfigyelés A Kötv. 22. (3) bekezdés a) pontja értelmében, régészeti megfigyelést kell előírni, ha a tervezett tevékenység nem vagy csak csekély mértékben érinti a nyilvántartott régészeti lelőhelyet és a régészeti örökség elemeit; ha a régészeti örökség elemeinek előfordulása szórványos; ha a beruházással kapcsolatos földmunka mélysége nem éri el a régészeti örökségi elemek jelentkezési szintjét; ha a nyilvántartott régészeti lelőhely beruházással érintett területét korábban földmunkával bolygatták, illetve ha a beruházás műszaki jellege miatt a régészeti feladatellátás más módon nem végezhető el. A földmunkák közben végzendő Archeo-Art Bt. oldal 26

27 régészeti megfigyelés (Kötv pont) célja a beruházás földmunkájának régész által a helyszínen történő folyamatos figyelemmel kísérése, szükség esetén a régészeti bontómunka elvégzése és dokumentálása. Próbafeltárás A Kötv. 22. (3) bekezdés b) pontja szerint próbafeltárást lehet előírni, ha előzetes régészeti dokumentáció nem áll rendelkezésre, vagy annak készítéséhez jogszabályban meghatározottak szerint nem végeznek próbafeltárást, továbbá földkiemeléssel nem járó alapozási technikával tervezett beruházás valósul meg, illetve a nyilvántartott régészeti lelőhely jellege, intenzitása, térbeli kiterjedése vagy rétegsora nem ismert. Teljes felületű feltárás A Kötv. 22. (3) bekezdésének c) pontja alapján teljes felületű feltárás írható elő, amennyiben a beruházással érintett lelőhely vagy lelőhelyrész hazánk múltjának kiemelkedő fontosságú forrása, illetve ha a beruházás történeti városmag területén valósul meg, továbbá a Kötv. 22. (3) bekezdésének d) pontja szerint ha a feltárás a tudományos ismereteket várhatóan jelentős új eredményekkel gazdagítja. A hatóság a Kötv. 22. (4) bekezdése alapján a régészeti feladatokat a lelőhely különböző részei vonatkozásában eltérően is meghatározhatja. A régészeti szakfeladatok elvégzésére jogosult intézményről a Kötv. 20. (4) bekezdés és a Kötv. 22. (5) bekezdésének b) pontja rendelkezik. A megelőző feltárásra jogosult szerv és a beruházó közötti szerződéskötést a Kötv. 22. (10) bekezdés írja elő. A beruházó költségviselését a Kötv. 19. (3) bekezdése írja elő. A Kötv. 19. (4) bekezdés értelmében a régészeti feladatellátás hatósági ár alapján végezhető. A hatósági árakat a Korm. rendelet 5. melléklete tartalmazza. A Kötv. 22. (2) bekezdése szerint a földmunkával járó beruházások előkészítése során előzetes régészeti dokumentáció (a továbbiakban: ERD) készíthető, különösen a földterületkiválasztáshoz és nyomvonal-kijelöléshez; nem nagyberuházás esetén a beruházó az ERD készítésével feltárásra jogosult intézményt bízhat meg. A régészeti feltárások költségét, a mentő feltárások kivételével annak kell fedezni, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált (Kötv.19. (3), ). A Kötv. 23/F. szabályozza a nagyberuházásokhoz kapcsolódó megelőző feltárások régészeti feladatellátás idő- és költséghatárát. A régészeti szakfeladatok elvégzésére jogosult intézményről a Kötv. 20. (4) bekezdése és a Kötv. 22. (5) bekezdésének b) pontja rendelkezik. A szükséges feltárások rendjét a Korm. rendelet a határozza meg. A megelőző feltárásra a feltárásra jogosult szerv és a beruházó közötti szerződéskötést a Kötv. 22. (10) bekezdése, a beruházó költségviselését a Kötv. 19. (3) és (4) bekezdése írja elő. Nagyberuházásokkal összefüggő régészeti feltárások esetében a Korm. rendelete a alapján kell eljárni. B) Váratlanul előkerülő régészeti emlékek esetében az alábbiak szerint kell eljárni. Valamennyi, a régészeti feltárás esetén kívül előkerült régészeti emlék, ill. lelet esetében is törekedni kell a régészeti örökség elemeinek helyszíni megőrzésére a Kötv. 24. (1) bekezdése szerint. Ha bármilyen tevékenység során régészeti feltárás nélkül régészeti emlék, vagy lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) a Kötv. 24. (2) bekezdés értelmében köteles a tevékenységet azonnal abbahagyni és a feltárásra jogosult szervnek azt Archeo-Art Bt. oldal 27

28 haladéktalanul bejelenteni, a tevékenységet a hatóság intézkedésének kézhezvételéig szüneteltetni, a helyszín és a lelet őrzéséről - a felelős őrzés szabályai szerint - a hatóság intézkedéséig gondoskodni. A régészeti lelőhelyek megrongálását, megsemmisítését, gondatlan kezelését a Kötv. 82. alapján szankcionálják. V. Összefoglalás Azonosított régészeti lelőhelyek A Pomáz közigazgatási területén összesen 34 darab azonosított, régészeti lelőhely van nyilvántartva. A tervezett módosítások hatásai A tervben szereplő módosítások többsége nem veszélyezteti a régészeti örökséget, sőt sok esetben a visszavonások miatt inkább annak megörzését segíti elő. Mindösszesen egy módosítás esetében lehet régészeti lelőhely veszélyeztetésével számolni, az Alcsevicára vezető feltáró út nyomvonalának módosítása érinti a lelőhely területét. VII. Nyilatkozat A Pomáz Településszerkezeti Terv, Helyi építési szabályzat és Szabályozási terve módosításához készített Örökségvédelmi Hatástanulmány Régészeti fejezetét készítő régész nyilatkozik, hogy a régészeti tanulmányt a 496/2016. (XII. 28.) Korm. Rendelet és a hatósági előírásoknak megfelelően készítette el, a tervezett megoldások megfelelnek a hatályos jogszabályoknak. Vágner Zsolt, okleveles régész osz: 459/2002 Dr. Türk Attila régész szakértői szám2.3.1/575-6/2005 Pécel, október 8. Archeo-Art Bt. oldal 28