ELŐZETES JELENTÉS SZÉCSÉNKE-KIS-FERENC-HEGY SZELETIEN LELŐHELY ÉVI SZONDÁZÓ KUTATÁSÁRÓL

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ELŐZETES JELENTÉS SZÉCSÉNKE-KIS-FERENC-HEGY SZELETIEN LELŐHELY ÉVI SZONDÁZÓ KUTATÁSÁRÓL"

Tamás Dudás
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 ELŐZETES JELENTÉS SZÉCSÉNKE-KIS-FERENC-HEGY SZELETIEN LELŐHELY ÉVI SZONDÁZÓ KUTATÁSÁRÓL 6. Kőkor Kerekasztal december 11. Miskolc, Herman Ottó Múzeum, Pannon-tenger Múzeum Zandler Krisztián Dornyay Béla Múzeum Király Attila ELTE-BTK Régészettudományi Intézet

2 LEVÉLESZKÖZÖS LELŐHELYEK LEGÉND ÉS SZÉCSÉNKE KÖRNYÉKÉN Péntek Attila intenzív terepbejárásainak köszönhetően rengeteg paleolit településfolt vált ismertté Legénd és Szécsénke térségében. Közölt leletanyagok: Legénd-Káldy-tanya, Legénd-Rovnya, Szécsénke-Kis-Ferenc-hegy június: előzetes terepbejárás szeptember: szondázó ásatás az Our Way to Europe együttműködésével A lelőhelyek közös vonásai: kvarcporfír mint távolsági nyersanyag használata helyi kovakavicsok szokatlanul magas arányú használata bifaciális technológia és bifaciális levéleszközök több típusának megjelenése

4 SZÉCSÉNKE- KIS-FERENC-HEGY Aszimmetrikus keresztmetszetű zsákvölgy egyik platója m tszf, 250x250 m kiterjedés Relatív magassága 70 m A terület DNy-i sarkán egy 50x50 m-es területen kavicskibukkanás található. Geológiai kora Felső Oligocén Kattiai Emelet ~ Budafoki Homokkő Formáció: a kvarcitkavicsok dominálnak különböző kovakavicsok radiolarit kavicsok hidrotermális kőzetek fosszilis fák

5 SZÉCSÉNKE - KIS-FERENC-HEGY, A FELSZÍNI GYŰJTÉSEK LELETANYAGA eszköz magkövek pengék szilánkok(> 15 mm) szilánkok (< 15 mm) törmelék 0 vakaró levélhegy kaparó bifaciális eszköz egyéb eszköz limnoszilicit radiolarit kvarcporfír kvarcit kova Több, mint 1000 db felszíni szórvány lelet Tipológiai párhuzamok a morvaországi Szeletien kultúrával Felszíni szilánkanyagban dominál a limnoszilicit és a kvarcporfír, ezen 2 nyersanyag helyi megmunkálása jellemző Eszközök között a kvarcporfír és a kova dominál A kvarcporfír eszközöket nem hozták hanem itt készítették.

6 SZÉCSÉNKE - KIS-FERENC-HEGY, A FELSZÍNI GYŰJTÉSEK LELETANYAGA - LEVÉLESZKÖZÖK A levéleszközök nyersanyaga többségében kvarcporfír, de előfordul kova és limnoszilicit is. Az eszközök többsége hossztengelyre szimmetrikus.

7 SZÉCSÉNKE - KIS-FERENC-HEGY, A FELSZÍNI GYŰJTÉSEK LELETANYAGA - KAPARÓK Az egyik legnépesebb eszköztípus, nyersanyageloszlása megegyezik a levéleszközökével, főleg egyszerű kaparók egyenes vagy ívelt éllel. Nyersanyaggal való takarékoskodás miatt a kvarcporfír darabok mérete kisebb.

8 SZÉCSÉNKE - KIS-FERENC-HEGY, A FELSZÍNI GYŰJTÉSEK LELETANYAGA - VAKARÓK Legnépesebb eszköztípus, főleg kovából és kvarcporfírból készültek, előfordul a limnoszilicit és a radiolarit is. A felső paleolit típusok közt nincs kvarcporfír. Jellemző az oldalélek retusálása, a morvaországi szeletien lelőhelyekhez hasonlóan. Előfordul, hogy a bázist nyelezés miatt eltörték, csonkították.

9 A SZONDÁZÓ ÁSATÁS HELYSZÍNE 30 m hosszú szakasz a domb gerincének tengelyében. 5-6 négyzet 1-2 négyzet Fix pont: 279,631 m tszf (Adria) Az első és az utolsó 2 db 1x2 m-es szelvényt nyitottuk meg (1-2, 3-4 négyzetek). 3-4 négyzet Később az 1-2 n-től 10 m-re DNy-ra és onnan 10 mr-e ÉK-re az 5-6 n került kijelölésre.

12 1-2. NÉGYZET FELSZÍN ÉS ÉSZAKI METSZET

13 1-2 négyzet felszín és metszetfotók

14 1-2 négyzet felszín és metszetfotók

15 1 négyzet bemért (4-14) és bontási szórvány leletek (33)

16 2 négyzet bemért (1-23) és bontási szórvány leletek (34-39) szilánkvakaró (1)

17 3-4. NÉGYZET FELSZÍN ÉS ÉSZAKI METSZET

18 3-4 négyzet felszín és metszetfotók.

19 3 négyzet bemért leletek (16-31) magkőtöredékek (27, 30)

20 3 négyzet szórvány (41, 45) 4 négyzet bemért és szórvány leletek (12-48)

21 5-6. NÉGYZET FELSZÍN ÉS ÉSZAKI METSZET

22 5-6 négyzet felszín és metszetfotók

23 5-6 négyzet szórvány leletek

24 ÖSSZEGZÉS 1-2 négyzet a leletek többségének tengelye megegyezik a domb gerincének tengelyével, csak néhány volt merőleges rá vagy nem volt megállapítható. A leletek többsége vízszintesen feküdt a rétegben. A limnoszilicit, kvarcporfír és radiolarit dominál. Előforduló típus a szilánk és egyetlen vakaró. 3-4 négyzet A leletek többsége nem a vörös, hanem az alatta lévő sárga agyagrétegből került elő, többségük tengelye lejtőirányban a domb gerincének tengelyével esett egybe, viszont szinte kivétel nélkül ferdén vagy függőlegesen feküdtek a rétegben. Nyersanyagban limnoszilicit és a kvarcporfír dominál, a radiolarit teljesen hiányzik viszont megjelenik a helyi kova. 5-6 négyzet Egyetlen bemért lelet, a többi bontási szórvány, a leletek helyzete, fekvése nem volt megfigyelhető. Dominál a limnoszilicit utána kvarcporfír és a kova, kevés a radiolarit. Csak szilánkok. A rétegsorban a vörös agyag alatt az anyakőzet következik.

25 SZÉCSÉNKE - KIS-FERENC-HEGY, A SZONDÁZÓ ÁSATÁS LELETANYAGA

26 ÖSSZEGZÉS Legnagyobb arányban az eszközkészítés során képződött hulladékanyag (szilánk, pattinték) került elő. A limnoszilicit a feltárt terület minden szelvényében magas arányban van jelen. A kvarcporfír szintén mindenhol megtalálható, míg a radiolarit csak 2 és 6 négyzetekben (a lelőhely Ny-i fele). A kova a 3 és 5 négyzetekben fordul elő. Minden szelvényben megtalálható volt a felső világosbarna agyag réteg (szántott szint) szórvány leletekkel. A leletek többsége a vörös agyagos rétegből került elő főként vízszintes helyzetben lejtőirányba. Kivétel a 3-4 négyzet ahol a leletek főleg a vörös alatti sárga agyagos rétegben feküdtek, jobbára bolygatva. Az 5-6 négyzetekben ez az alsó sárga agyagszint hiányzott. A leletanyag nyersanyag-felhasználásban, technológiában (vakaró, bifaciális megmunkáláshoz kapcsolódó szilánkok, pengék hiánya) a felszíni szórvány anyaggal megegyezik. OSL mintavételre nem nyílt lehetőség. Talajtani vizsgálatok szerint a vörös agyagréteg idősebb a benne fekvő leleteknél. Jövőre nagyobb felületű feltárást tervezünk OSL mintavételezéssel.

Hasonló dokumentumok

1. melléklet. IV. Az őskori települések pattintott kőanyagának leírása

1. melléklet. IV. Az őskori települések pattintott kőanyagának leírása Zandler & Horváth AM 2010/4 1 1. melléklet IV. Az őskori települések pattintott kőanyagának leírása IV.1. Felső paleolitikum: gravetti kultúra? Oldalélű árvéső: a bal él proximális végén képezték ki a