A Hárskúti- fennsík környezetterhelésének vizsgálata az antropogén hatások tükrében

Átírás

1 ELTE Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum A Hárskúti- fennsík környezetterhelésének vizsgálata az antropogén hatások tükrében Gyurina Zsófia Környezettudomány MSc Témavezető Dr. Angyal Zsuzsanna Egyetemi tanársegéd 2014 Külső konzulens Kiss Klaudia Tudományos segédmunkatárs

2 Célkitűzés A Hárskúti-fennsíkot érő antropogén hatások és potenciális szennyező források felmérése, szakirodalmi források feldolgozásával, és terepbejárással. A mintavételipontok kijelölése és a minták kinyerése során terepi vizsgálatok elvégzése, a talajok terepen tapasztalható tulajdonságainak megismerése érdekében. Talaj- és vízmintavétel során gyűjtött minták laboratóriumi vizsgálatával kimutatni az esetleges szennyezettség fokát, a fennsík állapotát. A szennyezőanyagok és azok terjedési lehetőségének kimutatása XRF és XRD vizsgálattal. A kapott eredmények értékelésével megállapítani a Hárskútifennsík környezetterhelését az antropogén hatások tükrében.

3 A Hárskúti-fennsíkon előforduló antropogén hatások Szennyvíztisztító telep által okozott terhelés Illegális hulladék lerakás Építkezés Mezőgazdasági tevékenység Állattartás Erdőgazdálkodás Közlekedés

4 Terepi mintavételezés A mintavételi pontok kijelölésének szempontjai Területhasználat Víznyelők közelsége Reprezentatív értékelhetőség Talajmintavételezés Módszerek Kézi fúrókészlettel Lapáttal Terepi vizsgálatok Munsell- színskála, CaCO 3 próba, gyúró próba Vízmintavételezés

5 Terepi mintavételezés-áttekintő térkép

6 Laboratóriumi talaj-és vízvizsgálatok Talajvizsgálatok ph mérés CaCO 3 tartalom Humusztartalom Higroszkóposság A talaj oldható kálium- és foszfortartalom vizsgálata XRF és XRD Vízvizsgálatok Fajlagos elektromos vezetőképesség ph mérés Összes lúgosság vizsgálat Összes keménység vizsgálat Kalcium- és magnéziumtartalom Állandó keménység mérése Egyéb ionok meghatározása spektrofotométerrel

7 Eredmények- Antropogén hatás alatt álló területek 1- Réh-puszta, építkezés 2- Szennyvíztisztító telep melletti szántó

8 CaCO3 [%] hy [%] Humusz [%] P 2 O 5 [mg/kg] Eredmények- Antropogén hatás alatt álló területek 6, ,00 4,00 3,00 2,00 1. szint 2. szint 3. szint 4. szint szint 2. szint 3. szint 4. szint 1,00 0,00 Réh-puszta, építkezés Buszmegálló Szennyvíztisztító telep melletti szántó 5. szint 6. szint Réh-puszta, építkezés Szennyvíztisztító telep melletti szántó 5. szint 6. szint 80,0 0,8 70,0 0,7 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 Réh-puszta, építkezés Buszmegálló Szennyvíztisztító telep melletti szántó 1. szint 2. szint 3. szint 4. szint 5. szint 6. szint 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0,0 Réh-puszta, építkezés Buszmegálló Szennyvíztisztító telep melletti szántó 1. szint 2. szint 3. szint 4. szint 5. szint 6. szint

9 Eredmények- Antropogén hatás alatt álló területek 1- Réh-puszta, építkezés 2- Buszmegálló 3- Szennyvíztisztítótelep meleltti szántó

10 Eredmények- Antropogén hatás alatt álló területek

11 Humusz [%] ph (KCl) Eredmények- Szántók 0.szint 1. szint 2. szint 3. szint 4. szint 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 1. szint 2. szint 3. szint 4. szint 0,00

12 Eredmények- Szántók 1-Gyenespuszta 2- Névtelen szántó 3-Hudi-tanya felső 4-Hudi-tanya alsó 5- Németh-tanya

13 Króm Forrása természetes, ipar Cr 3+, Cr 6+ Alacsony kémhatásnál (<5,5pH KCl ) kationként jelenik meg. Mangán-oxid segítheti átalakulásukat Az összes krómra vonatkozó határérték: 75 ppm (6/2009.(IV.14.) KvVMEüM- FVM) Két terület minősül Hárskúton szennyezettnek a króm által. Hudi-tanya alsó része 240±22 ppm Mangán 277±5 ppm KÖTÖTT Szennyvíztisztító telep melletti szántó 270±22 ppm Mangán 1140±34 ppm MOBILIS

14 Eredmények- Vízminták

15 Összegzés, az eredmények értékelése Mind a talaj, mind pedig a vízvizsgálatok eredményei a szennyvíztelepet mutatják a legjelentősebb szennyező forrásnak a fennsík területén. Környezetterhelő szerepe veszélyt jelent a település lakóira és a karsztrendszeren keresztül másokra is. A szennyvíztelep korszerűsítésére azonnal szükség van! A Hudi-tanya alsó részének króm szennyezése a víznyelők közelsége, és a szántóként történő hasznosítás miatt lényeges. Forrásának megismerése és koncentrációjának figyelése érdekében további vizsgálatok szükségesek. A két területtől eltekintve nem találtam az emberi tevékenység által erőteljesen veszélyeztetettnek a fennsíkot az általam kapott eredmények alapján.

16 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Köszönetnyílvánítás: Dr. Angyal Zsuzsannának (témavezető) Kiss Klaudiának (külső konzulens) Fehér Katalinnak Papp Richárd Zoltánnak Eisam Eldeen Fatimának