Értékvizsgálati dokumentáció helyi egyedi védetté nyilvánításhoz

Átírás

1 Értékvizsgálati dokumentáció helyi egyedi védetté nyilvánításhoz Budapest XII. kerület, Mátyás király út 8. (hrsz. 9507), Reimann-villa és melléképülete Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata 2011

2 EGYEDI ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉK VÉDETTÉ NYILVÁNÍTÁSA TELEPÜLÉS: Budapest CÍM: TELEPÜLÉSRÉSZ: XII. kerület, Svábhegy Mátyás király út 8. VÉDELEM TÍPUSA: egyedi NYILVÁNTARTÁSI SZÁM: HELYRAJZI SZÁM: 9507 GPS: VÉDETTÉ NYILVÁNÍTÓ RENDELET SZÁMA: ÉPÍTMÉNY MEGNEVEZÉSE: Reimann-villa és melléképülete, valamint kertje RÖVID LEÍRÁS: Kertben szabadon álló, emeletes, historizáló villaépület, egykorú melléképülettel. Építtette Reimann Ármin 1888-ban, építőmester Dániel György. A VÉDELEM KITERJEDÉSE: a ingatlan egésze EGYÉB HATÁLYOS VÉDELEM: Műemléki Jelentőségű Terület JAVASOLT EGYÉB VÉDELEM: természetvédelem ÉPÍTMÉNY KATEGÓRIA: lakóépület JELLEMZŐ DATÁLÁS: ÉPÍTMÉNY TÍPUS: lakóház KIEGÉSZÍTŐ DATÁLÁS: sz. eleje ÉPÍTMÉNY KÖZELEBBI MEGHATÁROZÁS: nyaralóvilla JELLEMZŐ STÍLUS: historizáló BEÉPÍTÉSI MÓD: szabadon álló ÉPÍTTETŐ: SZINTEK SZÁMA: 2 TERVEZŐ / KIVITELEZŐ: TULAJDONTÍPUS: fővárosi TERVEZÉS DÁTUMA: Reimann Ármin Dániel György 1888 ÁLLAPOT: jó KIVITELEZÉS DÁTUMA: FUNKCIÓ / EREDETI: FUNKCIÓ / JELENLEGI: HELYSZÍNRAJZ: nyaralóvilla használaton kívül (utoljára gyermekotthonként működött) MEGJEGYZÉS: Az épület üresen áll, de a kert alapszinten gondozva van. A támfal-kerítésen több helyen is statikai repedések láthatók. AZONOSÍTÓ FÉNYKÉP:

3 Dokumentáció helyi építészeti érték védetté nyilvánításához Budapest XII. kerület, Mátyás király út 8. hrsz. 9507, Reimann-villa és melléképülete, valamint kertje Leírás: Kertben szabadon álló, emeletes, historizáló stílusú, egykori nyaralóépület, és vele egykorú, földszintes melléképület. A nyaralóként épült, téglalap alaprajzú, hasáb tömegű, kontyolt nyeregtetős villaépület főhomlokzatának középső harmada rizalitként enyhén előreugrik. Az épület homlokzatai a földszinten vakoltak, az emeleten nyerstégla burkolatúak, a sarkokon és a nyílások körül vakolatból képzett kváderezéssel. A főhomlokzat bal oldalát beüvegezett, egykor nyitott veranda foglalja el. A középrizalit előtt egykor öntöttvas lábakon álló, alul nyitott terasz emelkedik, melyet később falazott, zárt verandává alakították, a tetején változatlanul terasszal, melynek kovácsoltvas korlátja valószínűleg az eredeti teraszkorlát, másodlagos felhasználásban. Az oldalhomlokzatok emeleti részein vakablakok vannak, a beüvegezett verandát leszámítva. Az épület földszintjének hátsó fele a terepbe mélyített, terméskő támfallal erősített bevágásban helyezkedik el. Az emeletről egykor falazott híd vezetett a bevágáson át a hátsó kertrészbe; ennek nyoma ma is látható a homlokzaton, az emelet középtengelyében befalazott nyílásból következően. Az alaprajzában kéttraktusos épület hosszanti középfőfallal épült, a helyiségek a középfolyosóról közelíthetőek meg, mely ma is megvan, az egykorú, táblázatos belső ajtókkal együtt. Az épület érdekessége, hogy a földszint és az emelet egy-egy, lényegében egyforma lakrészt tartalmazott, fürdőszobával, konyhával, cselédszobával. A különbség csak annyi a kettő között, hogy míg a földszinten négy szoba található, az emeleten a ház északkeleti sarkát az egykor nyitott veranda foglalja el. Az emelet kívülről, elkülönülten volt megközelíthető a keleti oldalhomlokzaton nyíló ajtón át, amelyhez a homlokzathoz illeszkedő, díszes kovácsoltvas korláttal kísért falazott lépcső vezet. A földszint bejárata az emeletre vezető lépcső alatt nyílt ez az ajtó ma is megvan valamint az emeleti terasz alatti ajtón lehetett a kertbe kijutni. E helyett ma az utólagosan épült veranda-toldalék oldalában nyíló ajtó létesült. A villához tartozó egykorú melléképület bizonyára az egykori kertészlak a telek északkeleti sarkában található. A kontyolt nyeregtetős, sávozott vakolatú, a sarkokon pilaszterekkel díszített kis épület homlokzata háromtengelyes, a középső tengelyben vakablakkal. Ennek tervrajzai azonban nem maradtak fenn, így esetleges tervváltozatait, változásait nem tudjuk megítélni. A szemrevételezés alapján azonban egykorú a villával.

4 A telken értékes növényállomány található, melyből kiemelendők az idősebb, nagyméretű juhar és törökmogyoró fák. Belső: Az épület belsejének vizsgálatára nem nyílt mód. Annyi azonban megállapítható volt, hogy ma is megvannak az emeleti középfolyosó építéskori táblázatos ajtói, egykorú vasalataikkal együtt. Történet: A villanegyed kiépülésének nagyobb periódusa az 1870-es években, a Fogaskerekű vasút megépítésével kezdődött. A közlekedés megjavultával felértékelődött területen, befektetési szándékkal, egységes városépítési koncepció alapján a bázeli International Gesellschaft für Bergbahnen cég nyaralókat épített, melyeket azután magánosok vásároltak meg, illetve egyes telkeket üresen értékesített. Elsőként a mai svábhegyi megállóig építették ki a vasutat és a villatelepet, majd tovább vezették a Fogaskerekűt a Széchenyi-hegyre, ahol 1890 körüli években újabb villatelep alakult ki. Ezek a telepek, változatos formájú, de hasonló stílusú épületeikkel egységes városképet alkotnak. Az egységes városépítési elképzelést bizonyítja, hogy a terület parcellázásáról fennmaradt 1873-as térkép gondosan megtervezett úthálózatot és egységes méretrendű telkeket mutat, melyeket már ekkor kidolgoztak a csak tizenhét év múlva megépülő Széchenyi-hegyi vasúti szakasz környékére is. 1 A kezdeti időkben kétkedéssel fogadott építési tervet végül is hosszan tartó siker koronázta. A vállalkozás már jó előre parcelláztatta a leendő nyomvonal mentén a gyümölcsösöket és erdőket, majd a telkeket fel is vásárolta, a vasút kiépülésével párhuzamosan, több ütemben. A telkeken, főként saját beruházásként, nyaralóvillákat építettek illetve a felértékelődött telkeket magánosoknak adták el nyaralóépítés céljára. A házak a kor divatjának megfelelően a lombfűrészelt díszű svájci-ház modorában, illetve a hegyvidéki környezethez alkalmazkodva fachwerkes szerkezettel, vagy historizáló vakolatarchitektúrával, de az elmaradhatatlan verandával épültek. A villatelep egységes képéhez nagymértékben hozzájárult, hogy nagyjából egyszerre, nagyobb vállalkozás keretében épültek fel a házak, mely az egységes településkép révén különös építészeti, műemléki értéket is jelent az egyes épületek egyedi értékein túl is. A Fogaskerekűvel összefüggésben kialakuló villacsoportokban a parcellázásokkor új utakat is nyitottak, melyeket a telekfelosztási térkép szerint gondosan megterveztek, a terepadottságok által megengedett mértékű szabályos rendben; továbbá a szintvonalak mentén haladó szélesebb utakra merőlegesen keskeny gyalogösvényeket hagytak meg a villatelkek között, a főbb utak közötti összeköttetésre. Ezeket többnyire női és férfi nevekre keresztelve út -ként nevezték el (pl. Vilma út, Laura út, Jenő út, Dalma út). Az utaknak ez a máig 1 A svábhegyi fogaskerekű vasúttársaság tulajdonához tartozó nyaraló telkek felosztási terve. Lovich és Társa, Budán. [1873 k.]. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest Gyűjtemény, BTf 215.

5 fennmaradt hálózata szintén településszerkezeti, városépítészeti értéket képvisel, mely kultúrtörténeti érdekességként is védendő és megőrzendő. 2 A többi hegyvidéki utat 1886-ban nevezték el. 3 Ekkor létesült a Mátyás király út is, hosszadalmas kisajátítások után, a régóta meglévő két főbb kereskedelmi út (mai Béla király út és Eötvös út) között, amely egyenes összeköttetést teremtett a Fogaskerekű svábhegyi állomása és az igen népszerű zugligeti Disznófő környéke, illetve a Fácán vendégfogadó között. A telkek egy részén amint említettük még a társaság építette fel saját tőkéjéből az épületeket, másrészt viszont az üres telkeket értékesítették, melyeken önerőből építkeztek az új tulajdonosok. Ez utóbbiak közé tartozik a Mátyás király út 8. sz. alatti ingatlan is, amely Reimann Ármin számára épült nyaralóként 1888-ban, tervein Dániel György építőmester aláírása olvasható. 4 Tervező építésze egyelőre ismeretlen, már ha a korban általánosan szokásos módon jártak el, mi szerint a tervlapokat mindig a felelős kivitelező építőmester szignálta, a ténylegesen tervező építőművész aláírása azonban csak időnként szokott szerepelni a terveken. De arra is látni számos példát, hogy a már sok épületet felépítő építőmester műszaki végzettségű ember lévén maga tervezte meg az épületet. Ez az egykor külterületnek számító budai hegyvidéken ahol az építési előírásokat nem vették olyan szigorúan gyakran előfordult. Az ingatlan a Fogaskerekű Vasúttársaság II. sz. parcellázásából, a 16. szám alatt került kialakításra. 5 Az emeletes nyaraló két teljes értékű lakrészt foglal magában, a fentebb leírt módon. A emeleti, nyitott verandát valamikor a XX. század legelején üvegezhették be, az asztalos szerkezetek formavilága alapján. Az emeletről egykor kis híd vezetett a hátsó telekrészhez, a villa mögött lemélyített világítóakna fölött, a támfal tetején át. A tervek tanúsága szerint egykor alul nyitott, vasszerkezetű emeleti terasz helyére a XX. század első felében épülhetett fel a falazott bővítmény, homlokzatán három ablakkal, mely a földszinten korábban nem lévő zárt verandát volt hivatva pótolni. A nyaraló mellé, a telek északkeleti sarkában földszintes melléképület is épült, mely a homlokzati kialakítása alapján közel egykorú a villával. A szemrevételezés alapján változatlan formában fennmaradt épület hátához azaz déli hátsó homlokzatához faszerkezetű toldalék épült. A Mátyás király út felőli telekhatárra 1924-ben kelt terv alapján 1926-ra épült fel a terméskőből falazott, támfalas kerítés, a gyalogkapuval és a támfalba foglalt garázzsal. A tervei nem maradtak fenn, de a használatbavételi engedélyből 2 A nevüket a Fővárosi Tanács még az 1960-as években védetté és át nem nevezhetővé nyilvánította; ugyanakkor sajnos nyomvonalaik, kialakításuk nem védett. 3 A Fővárosi Közmunkák Tanácsa évi 375. sz. és Budapest főváros tanácsának évi sz. határozataival. (Siklóssy László: Svábhegy. Bp., 1929., 128.) 4 A villa augusztus 30-án kelt tervei: Budapest Főváros Levéltára, XV.17.d.329., 9507.hrsz. jelzet alatti terv- és iratanyag (1-4. folió). 5 Ld. az 1. sz. jegyzetben idézett térképet.

6 tudjuk a terv és az építés pontos idejét, és azt is, hogy a megrendelője Reimann Gyula volt, tehát még ekkor is a család birtokában volt az ingatlan. 6 Az ingatlanon az 1960-as évektől az 1980-as évek végéig gyermekotthon működött, egységes kezelésben a közelben lévő több régi épülettel, villával együtt. Az 1990-es évek eleje óta a villa üresen áll, de a kertet alapszinten gondozzák. Összefoglaló értékelés: A nyaraló céljára épült historizáló villa és egykorú melléképülete, valamint kertje híven mutatja a svábhegyi nyaralók XIX. század végi kiépítését, azok között is a ritkábban előforduló, városiasabb külsejű villák közé tartozik, téglaarchitektúrás, vakolt kváderezésű homlokzataival. A ritka ép egységben fennmaradt ingatlan melléképületével, kertjével együtt feltétlenül megőrzendő. (A másik irányzat a hegyvidékiesebbnek számító, lombfűrészelt oromzatú, faszerkezetű verandás épületek sora, melyek elterjedtebbek voltak.) Javaslat a helyi egyedi (kerületi) védelem kiterjedésére: Javasolt a védelemnek az egész ingatlanra történő kiterjesztése, beleértve a villát, az egykorú melléképületet és a kertet is, a támfalas kialakítású kerítéssel együtt. Az ingatlanra további épületek elhelyezése nem javasolt. Az értékes növényzetre való tekintettel a terepszint alatti esetleges bővítés lehetőségét kertszakértői vélemény függvényében javasolt mérlegelni. Értékes, feltétlenül megtartandó alkotórészek, tartozékok felsorolása: Az épületek teljes egésze, beleértve a homlokzati kialakítást, a kovácsoltvas korlátokat, a belsőkben az építéskori, a vasalatokat. Javasolt mindezeknek anyagában történő megőrzése, esetleg újakra cserélni csak az avult, leromlott külső nyílászárók külső rétegét javasolt. Megőrzendő viszont a kétrétegű ablakszerkezetek kialakítása. Az érték megjelenését zavaró (utólagos) alkotórészek, tartozékok: Megfontolandó a főhomlokzat földszinti toldalékának elbontása, és az egykor teljesen vasszerkezetű, alul nyitott, emeleti terasz visszaállítása, az eredeti tervrajzok alapján. Továbbá eltávolítandók, a szokásos falon kívül elhelyezett gépészeti elemek, pl. villanyóra, vezetékek, stb. 6 BFL, XV.17.d.329., hrsz. jelzet, 10561/1926. sz. használatbavételi engedély. Az irat szerint a tervet /1924. sz. alatt hagyták jóvá

7 Helyreállítási javaslat: Javasolt az épületnek eredeti funkcióban, vagy ahhoz közeli módon történő hasznosítása, azaz lakáscélú hasznosítása javasolt. Felújítása az eredeti, 1888-as tervanyag alapján javasolt. Megfontolandó az egykor teljesen vasszerkezetű, alul nyitott, emeleti terasz visszaállítása, az eredeti tervrajzok alapján, de a jelenlegi kovácsoltvas korlát felhasználásával. Javasolt továbbá a kert kerttörténeti értékelésen alapuló felújítása, valamint a terméskő falazatú támfalas kerítés rekonstrukciója, jelenlegi karakterének, illetve kő-, és vas-anyagának megőrzésével. Források, bibliográfia: Budapest Főváros Levéltára, XV.17.d.329., 9507.hrsz. jelzet alatti terv- és iratanyag (1-4. folió). Siklóssy László: Svábhegy. Budapest, Bognár Gábor: A budai hegyvidék villaépítészete a 19. században. Kézirat Budapest, szeptember 20. Bognár Gábor művészettörténész