HARKÁNY ÉS S A GYÓGYK GYKÓRHÁZ FÜRDŐTÖRTÉNETE Készítette: Nárainé Raffai Ágnes Osztályvezet lyvezető ápoló Szakdolgozói i Továbbk bbképzés 2012. 05. 09.
A harkányi melegvizű gyógyforr gyforrás felfedezése Harkány fürdf rdő történetével foglalkozó munkák k szerint már m r a török t k megszáll llás idején n ismerték és s használt lták k a forrást. Büdösrét Büdöstó Büdöski Fürdő Büdöskő Forrás elnevezés s a kénes k vizű forrásra utal.
19.szd. első felében a Batthyány uradalom siklósi gazdaságához tartozott Harkány közsk zség. 1823: Pogány JánosJ gyűdi jobbágy felismeri a víz z gyógy gyító hatását t (Török k József J irodalmi munkájában számol be erről). Strázsay János: az árokmetsz rokmetsző gyűdi jobbágyoknak ítéli a felfedezés s dicsőségét. 1824 nyara: az első fürdőévadnak tekinthető.
A vármegye v közgyk zgyűlése Patkovics Józsefet részletes jelentést stételre telre utasította. totta. 1825 márciusm rciusában terjesztette a megyei közgyűlés s elé.. E leírás s az első fürdőfejlesztésről l szóló beszámol moló. Patkovics Józsefnek a Batthyány uradalom részére készk szített jelentése tekinthető a fürdő első építési tervének nek- ezáltal ő tekinthető a harkányi fürdf rdőélet megalapítójának nak.
A jelentésben felvetette a fürdf rdőnek és s a gyógykezel gykezelésnek a különvk nválasztását. t. Fürdő: : fürdf rdőfejlesztéshez shez szüks kséges bevétel fokozása Gyógy gyászat: szinte ingyenes szolgáltat ltatás A fürdf rdő felfedezésének és s indulásának nak története: a népi tapasztalat és s a kor tudományos kutatásának egybekapcsolódása. sa.
Harkányf nyfürdő fejlesztése se 1824-1849 közöttk Fürdő tulajdonosa: Batthyány család 1824- Batthyány Antal: kialakította a termál medence legelső formáját. Patkovics József látta el a fürdőorvosi tevékenys kenységet. 1825: harkányi szegény alap létrehozása - szociális célokc - megindult a betegeinek tudományos megfigyelése.
Fürdő forgalma: - 1824: 1400 személy - 1825: 900 személy - 1828: 864 személy Fürdő és s környk rnyékének nek továbbfejleszt bbfejlesztése: se: - 1828: egyemeletes fürdf rdő száll lló,, fürdf rdő parkosítása sa - 1830- Batthyány KázmK zmér: : száll lló további építése, 10 új szoba, 2 konyha berendezéssel
Fürdő fejlesztése: se: 1. forrás s rendezése 2. fürdf rdőházak korszerű kiépítése 3. park végleges v rendezése 4. szálloda fejlesztése se
1848. Augusztus 11-15: 15: Magyar orvosok és természettud szettudósok sok országos konferenciája ja
A fürdf rdő forgalma: - 1845: 970 főf - 1846: 2470 főf - 1847: 3200 főf 1848- ban az uradalom a fürdf rdő teljes belső tatarozását t rendelte el, melyre a szabadságharc miatt nem került sor. Harkányf nyfürdő magára maradt, elnéptelenedett és hanyatlásnak indult.
A fürdf rdő helyzete az 1850-1860 közötti időszakban A fürdf rdő bérlők kezébe került, majd a Pénzügyi Igazgatóság kezelésében állt. 1851: forrás s eliszaposodott, a fürdf rdő bezárt 1852: felújítások 1853: vízhv zhúzásra szivattyút t alkalmaztak, vízhúzó legények elbocsátása sa 1855: bevétel növekedn vekedése
Harkányf nyfürdő újra a Batthyány család d tulajdonában (1860-1873) 1873) Batthyány Ödön utasítására forrás s feltárásra került sor. 1865: Zsigmondy Vilmos bányamérnök próbaf bafúrást végzett. v 1866 szeptember 28: állandó kút építése Than Károly elvégezte a forrásv svíz z tudományos elemzését, aki az MTA ülésén n a Harkányi kénes hévíz h z vegyi elemzése címen olvasta fel munkáját.
Zsigmody Vilmos és Than Károly
1867 március: m Battyhány megbízást adott Neumann Jeromos uradalmi mérnm rnöknek medencefürd rdő létesítésére 1871: közös s medencefürd rdő létesült
Fürdő élet a 19. század zad közepk zepén, a gyógyf gyfürdők k szabályoz lyozása Hazai és s külfk lföldi ldi újságok rendszeresen publikáltak ltak a fürdf rdőről. Jelentős s számú vendég, szegény beteg érdeklődött a fürdf rdő iránt. A forgalom emelkedett, a jövedelem j növekedett: : további fejlesztések sek 1866: 3925 főf 1867: 4428 főf 1868: 5673 főf 1869: 5923 főf
1860: magyarországi gi gyógyf gyfürdők viszonyainak, belső rendjüknek szabályoz lyozása Gyógyf gyfürdők k osztályoz lyozása Harkányf nyfürdő az első osztályba került Szabályok: - fürdőorvos alkalmazása - állandó fürdőbiztos kinevezése - fürdőbizottmány feláll llítása - egységes ges fürdf rdőrendszabály kidolgozása
1873: Benyovszky Lajos földbirtokos Harkányt megvásárolta, majd 1882-ig haszonbérletbe adta. A fürdf rdőben fejlesztési si problémák jelentkeztek. 1887-ben Zsigmondy Vilmos: második artézi kút k t fúrásaf Vendégek osztályba sorolása sa: társadalmi megkülönb nböztetés megerősödése se I. Világh gháború alatt rendkívüli visszaesés a fürdf rdő állapotában
Fürdőélet hanyatlását mutatja a táblázat: - 1875: 1555 főf - 1880: 1281 főf - 1889: 2032 főf - 1893: 1625 főf - 1900: 1998 főf - 1915: 1109 főf - 1917: 631 főf
Harkányf nyfürdő fejlődése 1921 és 1945 közöttk 1922: hatósági vizsgálat lat: : elhanyagolt állapot, szemét, fürdf rdőtelepi kút k t vize szennyezett, fertőzött tt Fürdőkomplexum teljes felújításra szorult. Benyovszky család d 40 évre szóló haszonbérleti szerződést st kötött k tt Antal Jenővel.
1925-26: 26: tófürdő (strandfürd rdő) megépülése
1927: Antal Jenő elvégezteti a víz z vegyelemzését A Than- féle elemzési eredményt összehasonlítva az új eredménnyel: - az összetétel tel teljesen állandó, - az alkotórészek viszonya ugyanaz 1932-34: 34: Ilona- fürdő megépítése
1934 végén: v Harkány Gyógyf gyfürdő Vállalat néven került cégbejegyzc gbejegyzésre. 1941: Harkány Gyógyf gyfürdő Bérleti Társaság II. Világh gháború éveiben: ismét hanyatlás, majd pusztulás s következett k be Felszabadulást st követk vetően: összes épület teljesen hasznavehetetlen állapotban volt A fürdf rdő helyreáll llítása, illetve újraépítése elölr lről l kezdődhetett. dhetett. 1945 második m fele- 1946: felújítás Fürdőorvos 1947-49: 49: Dr. Csík k LászlL szló
Harkányf nyfürdő államosításasa 1949 január r 4: fürdő államosítása, új j korszak kezdődött 1950: határs rsáv miatt a vendégek száma óriási mértékben csökkent 1954: Harkányt kiemelték k a határs rsávból, növekvő érdeklődés s vette kezdetét. t. 1955: Harkányf nyfürdő Vállalat néven a közsk zségi tanács irány nyította Strandfürd rdő terület letének a bővítése, b termálmedence téli fürdf rdésre alkalmassá tételetele
1956: Baranya Megyei FürdF rdővállalat (Megyei Tanács irány nyítása alá került) 1957: gyermekmedence átadása: 1960-as években: LEGKERESETTEBB GYÓGYF GYFÜRDŐVÉ VÁLT! 1960: harmadik kút k átadása 1961: új j nagymedence, öltözők 1964: hideg vizes sportmedence, új j meleg vizes nagymedence (Lepke- medence) 1966: 10 ivókút, ásványvíz z palackozó 1967: újabb termálk lkút t fúrásf 1968: esti fürdf rdés s megindítása Fürdővendégek száma: 895. 866 főf
Sportmedence
1970-80: további fejlődés 1977-79: 79: a téli t fürdf rdő régi pavilonjának nak egy szinttel való bővítése Két épület zárt rendszerű híddal való összekötésese Pihenőrészbe 75 ágy, így télen t 4000 vendég fogadására vált v alkalmassá. 1979: európai igény nyű gyógy gyászati tevékenys kenység, masszás és s elektroterápi piás kezelés s bevezetése 1982: fürdf rdő új j bejárata, szauna kialakítása 1990: fürdf rdőben nagy arány nyú korszerűsítés kezdődött
A GYÓGYF GYFÜRDŐKÓRHÁZ
A kórhk rház z létét l és s jellegét t alapvetően en a harkányi gyógyv gyvíznek és s fürdf rdőnek köszönheti. A kórhk rház z csíráit a fürdf rdőmúltból megmaradt, romos vagy elhanyagolt épületek jelentették. A bányaipar b fejlődésével megnövekedtek a mozgásszervi megbetegedések, ezek kezelésére a harkányi gyógyv gyvíz z alkalmas volt.
1955: BM Tanács megalapította a Baranya Megyei Gyógyf gyfürdőkórházat Fő feladata: - gyógy gyítás - rehabilitáci ció - utókezel kezelés - utógondoz gondozást nyújt jtó fekvőbeteg ellátás - járóbetegek szakorvosi ellátása és gondozása lett
1954 október 14: a kórhk rház z 120 ággyal kezdte meg működését m t 2 épületben - OTI gyógyh gyház - egykori gyógysz gyszálló Ezeket egész szítette ki a Kossuth- fürdő és az Ilona- fürdő. 1955-57 között, k majd 1959-66 között k Dr. Barla Szabó Sándor reumatológus igazgatta a kórhk rházat.
Kossuth- fürdő
1957: egykori gyógysz gyszálló felújítása, 2 női n osztály kapott itt helyet - 48 ágyas A osztály - 52 ágyas B osztály, ezen osztály 20 ágyán nőgyógyászati betegeket kezeltek - 5-55 női n és s férfi f ágy elkülönítése pszoriázisos zisos betegek részr szére Volt OTI épületben 2 férfi f osztály működött. m Az ekkor 220 ágyas intézetben az ország g egész terület letéről l utaltak be nőgyn gyógyászati és mozgásszervi betegeket.
Kórház z törtt rténete az 1960-as és 1970-es években 1963: nővérszn rszálló és s két k t szolgálati lati lakás készült el Volt OTI épület értékesítésre sre került 1964 szeptember: Gyógyf gyfürdőkórház z első új épülete a 126 ágyas B épület készk szült el, férfi betegek részr szére. 1966: Dr. Szabó József lett az igazgató főorvos, aki átszervezte az intézetet
Női i betegek az új j B épületbe, a férfiak f az A épületbe kerültek. 226 ágy: 196 ágy reumás s betegek 20 ágy nőgyn gyógyászati betegek 10 ágy psoriázisos betegek részére 1971 március m 1-től: 1 a nőgyn gyógyászat önálló osztálly llyá alakult, Dr. Tóth T Emil főorvos f vezetésével. vel. A szakmai fejlesztésekkel sekkel párhuzamosan p bontakozott ki a tudományos tevékenys kenység g is.
1972: A épület életveszélyessé vált Új j korszerű hotelszárny építésének szüks kségessége, ge, mely miatt lebontásra került a Kossuth-fürd rdő és s az Ilona-fürd rdő 1977 április vége: v az új j C szárny épületének felavatása 270 ágyra bővült b a kórhk rház z a 42 ágyas mozgásszervi rehabilitáci ciós s tevékenys kenység elindításával. 1977: Dr. Keszthelyi Béla B lett az intézet igazgató főorvosa
1980 november 1: a gyógysz gyszálló helyreáll llított második m emeletén n 30 ágyas nappali kórhk rház z nyílt meg 1986 augusztus 16: fizioterápi piás épületegyüttes ttes átadása 1990 április 10: kupolás s medencecsarnok 4 medencével, higiénés s helyiségekkel Önálló elektroterápi piás s osztály 1991: Pécsi P Orvostud.. Egy. Oktató kórháza 1993: nappali kórhk rház z bányb nyászbetegei elfogytak, A épületből l kivonásra került a fekvőbeteg ellátás
1995: Dr. Tóth T Emil nyugdíjaz jazását t követk vetően en megszűnt a nőgyn gyógyászati osztály Hosszú éveken keresztül l viszonylagos stabilitásban sban folyt az ellátás. 2005 március m 1: Baranya Megyei Önkormányzat nyzat Közgyűlése Kerécz Tamást nevezte ki főigazgatóvá A főigazgatf igazgató a csőd d előtt álló kórházat közép-k és hosszútávú stratégiai tervvel látta l el, magasabb minőségű ellátást biztosítva. tva. A nőgyn gyógyászati fekvőbeteg ellátás s 2007. május m 2-tól újra indult a kórhk rházban, Dr. Varga Péter P főorvos irány nyításával. 2010 július j 1-től: 1 15 ágyas önálló osztályk lyként működik, melynek ágyszáma ez év v júliusj liusától l 25 ágyra bővül. b
A betegek kezelése, rehabilitáci ciója team munka. Az orvos, az ápoló,, a fizioterápi piás személyzet, a pszichológus, a dietetikus,, a szociális munkás s szoros együttm ttműködésére épül, kiegész szítve a hotel szolgáltat ltatást nyújt jtó egyéb b dolgozókkal. Így, együtt fejlődött a mai ellátási szintre a Harkányi KórhK rház z gyógy gyító tevékenys kenysége.
Köszönöm m a figyelmet!