Számítógépes döntéstámogatás. Bevezetés és tematika

Hasonló dokumentumok
Számítógépes döntéstámogatás. Bevezetés és tematika

Biometria az orvosi gyakorlatban. Számítógépes döntéstámogatás

Történet John Little (1970) (Management Science cikk)

Eseményalgebra. Esemény: minden amirl a kísérlet elvégzése során eldönthet egyértelmen hogy a kísérlet során bekövetkezett-e vagy sem.

Az ész természetéhez tartozik, hogy a dolgokat nem mint véletleneket, hanem mint szükségszerűeket szemléli (Spinoza: Etika, II. rész, 44.

Számítógépes döntéstámogatás. Fogalmakat is kezelni tudó számítógépes döntéstámogatás A DoctuS rendszer

Vezetői információs rendszerek

Mesterséges Intelligencia Elektronikus Almanach. Konzorciumi partnerek

Matematika III. 2. Eseményalgebra Prof. Dr. Závoti, József

Környezet statisztika

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Valószínőségszámítási alapok

Integrált gyártórendszerek. Ágens technológia - ágens rendszer létrehozása Gyakorlat

Dr. Sasvári Péter Egyetemi docens

A döntéstámogatás területén a 90-es évek főárama a tudásbázisú rendszerek fejlesztése. A tudásbázisú rendszer az első olyan döntéstámogató módszer, am

1. tétel. Valószínűségszámítás vizsga Frissült: január 19. Valószínűségi mező, véletlen tömegjelenség.

Intelligens technikák k a

CARE. Biztonságos. otthonok idős embereknek CARE. Biztonságos otthonok idős embereknek Dr. Vajda Ferenc Egyetemi docens

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

[Biomatematika 2] Orvosi biometria

Számítógépes döntéstámogatás. Döntések fuzzy környezetben Közelítő következtetések

Számítógépes döntéstámogatás. Genetikus algoritmusok

The nontrivial extraction of implicit, previously unknown, and potentially useful information from data.

Számítógépes döntéstámogatás OPTIMALIZÁLÁSI FELADATOK A SOLVER HASZNÁLATA

Biomatematika 2 Orvosi biometria

VÁLLALATI INFORMÁCIÓS RENDSZEREK. Debrenti Attila Sándor

Mi az adat? Az adat elemi ismeret. Az adatokból információkat

Jármőtervezés és vizsgálat I. VALÓSZÍNŐSÉGSZÁMÍTÁSI ALAPFOGALMAK Dr. Márialigeti János

Számítási intelligencia

VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA TANÍTÁSA

INFORMÁCI CIÓS ERŐFORRÁSOK ÉS RENDSZEREK

MENEDZSMENT ALAPJAI Bevezetés

SZOFTVERES SZEMLÉLTETÉS A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA OKTATÁSÁBAN _ Jeszenszky Péter Debreceni Egyetem, Informatikai Kar jeszenszky.peter@inf.unideb.

Elméleti összefoglaló a Valószín ségszámítás kurzushoz

Mesterséges Intelligencia. Csató Lehel. Csató Lehel. Matematika-Informatika Tanszék Babeş Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár 2010/2011 1/363

4. Az A és B események egymást kizáró eseményeknek vagy idegen (diszjunkt)eseményeknek nevezzük, ha AB=O

1. A kísérlet naiv fogalma. melyek közül a kísérlet minden végrehajtásakor pontosan egy következik be.

BSc Témalaboratórum (BME VIMIAL00) Előzetes tájékoztató előadás 2018 ősz. Dr. Ráth István

Számítógépes döntéstámogatás OPTIMALIZÁLÁSI FELADATOK A SOLVER HASZNÁLATA

S atisztika 1. előadás

1964 IBM DEC PDP-8

Méréselmélet MI BSc 1

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve

Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar. Intelligens Mérnöki Rendszerek Intézet

Tudásalapú információ-kereső rendszerek elemzése és kifejlesztése

VESZPRÉM MEGYE KÖZIGAZGATÁSI ADATTÁRA KÖZIGAZGATÁSI BEOSZTÁSOK ÉS TISZTSÉGVISELŐK ADATBÁZISA

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

"A tízezer mérföldes utazás is egyetlen lépéssel kezdődik."

Gazdasági informatika alapjai

Informatikai rendszerek Vállalati információs rendszerek

Kutatás-fejlesztési eredmények a Számítógépes Algoritmusok és Mesterséges Intelligencia Tanszéken. Dombi József

Biometria az orvosi gyakorlatban. Regresszió Túlélésanalízis

Mérnökinformatikus alapszak (BSc)

A valószínűségszámítás elemei

Számítógépes döntéstámogatás. Statisztikai elemzés

Neurális hálózatok bemutató

Költség és teljesítmény elszámolás

Döntéstámogatás terepi gyakorlatokon

BIOMATEMATIKA ELŐADÁS

Industrial Internet Együttműködés és Innováció

Statisztika oktatása és alkalmazása a mérnöki területen

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

Számítógépvezérelt rendszerek mérnöki tervezése

Valószínűségszámítás összefoglaló

Kahr Csaba ügyvezető igazgató dr. Bánhelyi Balázs egyetemi adjunktus

Az ellátásilánc-menedzsment, és informatikai háttere. BGF PSZK Közgazdasági Informatikai Intézeti Tanszék Balázs Ildikó, Dr.

Készítette: Fegyverneki Sándor

Prof. Kuczmann Miklós Szabályozástechnika. B.Sc. villamosmérnök szakos hallgatók számára verzió:

A kibontakozó új hajtóerő a mesterséges intelligencia

VIR alapfogalmai. Előadásvázlat. dr. Kovács László

Starkné dr. Werner Ágnes

Mérés és modellezés 1

Költségbecslési módszerek a szerszámgyártásban. Tartalom. CEE-Product Groups. Költségbecslés. A költségbecslés szerepe. Dr.

NT Matematika 11. (Heuréka) Tanmenetjavaslat

A valószínűségszámítás elemei

Gépi tanulás és Mintafelismerés

Elméleti összefoglaló a Sztochasztika alapjai kurzushoz

Informatikai rendszerek fejlesztése

Tudásalapú információ integráció

A kiadvány a 23/2008. (VIII. 8.) PM rendelet szerinti szakmai és vizsgakövetelmények követelménymoduljaihoz kapcsolódó tankönyvek, tanulmányi

ENTER PROGRAM KECSKEMÉTEN!

Gazdasági matematika II. Tantárgyi útmutató

Gazdasági matematika II. tanmenet

A tananyag beosztása, informatika, szakközépiskola, 9. évfolyam 36

Az informáci. Forczek Erzsébet SZTE, ÁOK Orvosi Informatikai Intézet május

Vezetői információs rendszerek

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Számvitel alapjai. c. tárgy tanulmányozásához

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék. Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens

Bevezetés a biometriába Dr. Dinya Elek egyetemi tanár. PhD kurzus. KOKI,

Zárójelentés. Az autonóm mobil eszközök felhasználási területei, irányítási módszerek

Mesterséges intelligencia alkalmazása az elosztóhálózati üzemzavarok felismerésében és az üzemhelyreállításban. MEE Vándorgyűlés 2018

Big Data technológiai megoldások fejlesztése közvetlen mezőgazdasági tevékenységekhez

Üzleti és Közszolgálati informatika szakirányok. Tanszék

Összeállította Horváth László egyetemi tanár

x, x R, x rögzített esetén esemény. : ( ) x Valószínűségi Változó: Feltételes valószínűség: Teljes valószínűség Tétele: Bayes Tétel:

Az Internet jövője Internet of Things

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése

Tát Tokod matematikai modelljének további hasznosítása

Programozás. Bevezetés. Fodor Attila. Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék

Átírás:

SZDT-01 p. 1/27 Számítógépes döntéstámogatás Bevezetés és tematika Werner Ágnes Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék e-mail: werner.agnes@virt.uni-pannon.hu

Előadás SZDT-01 p. 2/27

SZDT-01 p. 3/27 Tematika A döntési folyamat számítógépes támogatása Döntési modellek és technikák; Döntési táblák Portfolió analízis; Statisztikai elemzések Intelligens technikák a döntéstámogatásban; Gépi tanulás alapmódszerei; Induktív rendszerek; Fogalmakat is kezelni tudó számítógépes döntéstámogatás Döntési fák és azok alkalmazásai a számítógépes döntéstámogatásban Fuzzy szakértői rendszerek; Döntések fuzzy környezetben; FLT MATLAB Genetikus algoritmusok; GE MATLAB Folyamatbányászat; ProM Gyakorlat: Bioinformatika orvosi és egészségügyi területen

SZDT-01 p. 4/27 Segédletek és követelmények Előadó: Starkné dr. Werner Ágnes egyetemi docens Honlap: Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék http://virt.uni-pannon.hu»tantárgyak»számítógépes döntéstámogatás Számonkérés Az aláírás feltétele az előadások legalább 50%-án történő részvétel és a félév végi dolgozat sikeres megírása. A félév végén a gyakorlati anyagból dolgozat kérdések és feladatok megoldásával. Az eredményes dolgozat (legalább 2-es osztályzat) feltétele a legalább 50%-os eredmény elérése. A vizsga írásbeli. A vizsgajegybe a 2 írásbeli dolgozat eredménye beleszámít (év végi dolgozat: 35%; vizsga dolgozat: 65%).

SZDT-01 p. 5/27 Döntéshozatal A hétköznapi életben - és a gazdasági életben is - lépten-nyomon döntenünk kell. E döntések sokszor könnyűek, alig igénylik a döntési környezet vizsgálatát. A komolyabbak, mint pl. az életkörülményeket, életvitelt, gazdasági nyereséget befolyásoló döntések alapos körültekintést igényelnek, és akár különböző módszerek felhasználását is igénylik. A döntéshozatal egy többlépéses folyamat, melyet számos kutató vizsgálata alapján 5-6 főbb fázisra bonthatunk, pl.: A döntési probléma meghatározása, adatgyűjtés, Kiértékelési kritériumok (célok) azonosítása, Döntési alternatívák generálása, Megoldás keresése és értékelés, Választás az alternatívákból, Megvalósítás.

SZDT-01 p. 6/27 Döntéshozás A döntéshozatal fázisait szoftverekkel támogathatjuk. Minden fázisra kiterjedő szoftver nincs, de a teljes döntéshozatalt lehet módszerekkel támogatni. Az egyes fázisokra, főleg a 3. és 4. fázisra már sokféle döntéstámogató szoftvert / rendszert találunk. E döntéstámogató rendszerek (DSS=Decision Support System) a probléma, valamint a döntéshozók jellemzőihez igazodva többfélekép épülhetnek fel, ill. más-más módszerekkel támogathatják a döntéshozatalt.

SZDT-01 p. 7/27 Egy DSS különböző csoportokba sorolható a probléma ill. a döntéshozók jellemzőitől függően: 1. A problémát leíró adatok lehetnek éles, biztos adatok vagy lehetnek bizonytalanok. 2. A döntési problémát egy-több kritérium (cél) figyelembe vételével kell megoldani. 3. A döntéshozók száma alapján is különböző DSS-ről beszélhetünk.

SZDT-01 p. 8/27 DSS szoftverek különböző típusba sorolhatók aszerint, hogy mi a szoftver alapvető koncepciója, mi a feldolgozás, működés alapja 1. Modell-alapú DSS 2. Adat-alapú DSS 3. Dokumentum-alapú DSS 4. Tudás-alapú DSS 5. Kommunikáció-alapú DSS 6. Táblázat-alapú DSS 7. Web-alapú DSS

SZDT-01 p. 9/27 Vállalati vezetők döntéstámogatása A vállalat vezetői különböző hierarchia szinteken tevékenykednek: felső, közép és alsó szintű vezetők. Az egyes szinteken eltérő jellegű feladatokat kell megoldaniuk: A felsőszintű vezetők stratégiai feladatokat oldanak meg. A középszintű vezetők taktikai feladatokat oldanak meg. Az alsó szintű vezetők operatív feladatokat látnak el.

SZDT-01 p. 10/27 A vezetői szintekhez kapcsolódó DDS változatok A vállalati vezetők operatív és taktikai döntéseit alapvetően kétféle rendszer támogatja: a DSS és az analitikai alkalmazások

SZDT-01 p. 11/27 A vezetői szintekhez kapcsolódó DDS változatok A stratégiai döntéseket a felsővezetői IR támogatja

SZDT-01 p. 12/27 Mesterséges intelligencia alkalmazása A tudás-alapú DSS a mesterséges intelligencia (MI) módszereit alkalmazza. Az intelligens megoldások közül szakértői rendszer, fuzzy rendszer, neurális háló, evolúciós algoritmus, adatbányászat stb. használatos.

SZDT-01 p. 13/27 Döntéstámogató rendszerek Minden vezetői tevékenység a döntéshozatal körül forog Egy menedzser elsődlegesen döntéshozó ezt a munkát informatikai ezközökkel szükséges támogatni A döntéstámogató rendszerek használatának célja az, hogy a lehető legalkalmasabb adatok összeválogatásával, azok alapos elemzésével, rejtett összefüggések felfedésével és megjelenítésével segítsék a döntéshozó munkáját.

A döntéshozatalt befolyásoló tényezők SZDT-01 p. 14/27

SZDT-01 p. 15/27 További eszközök A vezetők döntési munkáját a döntéstámogató rendszerek mellett speciális hardver- és szoftvertechnológiák segítik: Rácshálózatos (grid) technológia; Vezeték nélküli, mobil technológia (wireless); Modellvezérelt architektúrák; Egyre bővülő internet-szolgáltatások; Barátságos felhasználói felületek; Ágens-technológia; Specifikus algoritmusok, heurisztikák számítógépes megvalósításai.

SZDT-01 p. 16/27 A döntési folyamat fázisai 1. Előkészítés problémameghatározás, adatgyűjtés 2. Tervezés alternatívák (jósági mérték) 3. Választás megoldás 4. Megvalósítás implementált megoldás (validálás) A döntési folyamat I. fázisa adatokat, információkat kap a környezettől. A többi fázis információkat nyújt a következő fázisok, valamint a környezet felé. Minden fázis visszacsatolhat a megelőzők bármelyikére.

A döntéstámogató rendszerek jellemző komponensei SZDT-01 p. 17/27

SZDT-01 p. 18/27 Csoportos döntéstámogató rendszer A Groupsystems for Windows: GroupSystems Meeting Room LAN-verzió GroupSystems OnLine weben elérhető

Gyakorlat SZDT-01 p. 19/27

Kísérlet, esemény, valószínűség SZDT-01 p. 20/27

Fogalmak Kísérlet: minden olyan tevékenység, amit valamilyen cél érdekében hajtunk végre és amely azonos körülmények mellett tetszőlegesen sokszor megismételhető, de az ismétlésekben az eredmény más lehet pl. otthoni vérnyomás-ellenőrzés reggelente és este Kísérlet: jelenségek megfigyelése pl. megfigyeljük az 50 éven felüli dohányzók körében egy adott időszak alatt a tüdőrákos megbetegedések számát Elemi esemény: egy kísérlet lehetséges kimenetelei pl. a mért vérnyomásérték normális vagy magas Ha két esemény, A és B olyan kapcsolatban van egymással, hogy A csak akkor következhet be, ha B is bekövetkezik, akkor az A esemény maga után vonja a B eseményt: A B pl. a HIV-fertőzés (B esemény) maga után vonja az AIDS-betegség (A esemény) kifejlődését Minden egység kiküldi a kimeneti értékét az összes többi egységnek, amelyekkel kimenő kapcsolatban vannak. Eseménytér: egy kísérlet összes elemi eseményének halmaza: Ω lehetetlen esemény: O biztos esemény: I ellentett (komplementer) esemény: A SZDT-01 p. 21/27

SZDT-01 p. 22/27 Eseményalgebra Összeadás: A=egy baleset során az egyik kéz elvesztése, B=az egyik láb elvesztése, C=munkaképesség csökkenése A + B = C (C akkor következik be, ha A vagy B bekövetkezik) Kivonás: A esemény teljesül, de B nem: A B = F = AB Szorzás: A és B események szorzata az az esemény, amely csak akkor következik be, ha A és B is bekövetkezik: C = AB Összetett esemény: A esemény öszetett vagy felbontható, ha legalább két különböző esemény összegeként egyértelműen előállítható: D = A + B + C Teljes eseményrendszer: A 1,...A n teljes eseményrendszert képeznek, ha igazak az alábbi feltételek: A 1 + A 2 +... + A n = I A i A j =, ha i j i = 1,...,n és j = 1,...,n

SZDT-01 p. 23/27 A valószínűség fogalma 1. 0 P(A) 1 2. P(0) = 0 lehetetlen esemény 3. P(I) = 1 biztos esemény 4. Ha az A és B események, akkor az A és B eseményekre igaz: P(A + B) = P(A) + P(B) 5. Ha az A 1,A 2,...,A n események páronként kizárják egymást, akkor igaz. P(A 1 + A 2 +... + A n ) = P(A 1 ) + P(A 2 ) +... + P(A n ) Feltételes valószínűség: A és B két esemény és P(B) 0: P(A B) = P(AB) P(B)

SZDT-01 p. 24/27 Feladatokhoz: Megfigyelési eredmények nemek szerinti bontásban tüdőrákra vonatkozóan Nem alakult ki Kialakult Összes Férfi 13262 454 13716 Nő 16692 153 16845 Összes 29954 607 30561

SZDT-01 p. 25/27 Feladatokhoz: Megfigyelési eredmények dohányzási szokás szerint tüdőrákra vonatkozóan Dohányzási szokás Nem alakult ki Kialakult Összes Nem 14802 65 14867 Mérsékelt 4347 47 4394 Erős 10805 495 11300 Összes 29954 607 30561

SZDT-01 p. 26/27 A teljes valószínűség tétele Ha a B 1,B 2,...,B n események teljes eseményrendszert alkotnak és P(B i ) 0, akkor tetszőleges A esemény valószínűségére igaz: P(A) = n i=1 P(A B i) P(B i ) az A esemény valószínűsége a B i események feltétele mellett meghatározható. Feladat: Egy gyógyszertári aszisztens megfigyelte, hogy a leszállított lázmérők között hibásak is vannak. Megfigyelése szerint egy csomagban 0-tól 3-ig fordul elő sérült lázmérő. Véletlenül kiválasztva egy csomagot a 25 lázmérőből kivesz 3 darabot. Mi a valószínűsége annak, hogy a kiválasztott lázmérők nem sérültek?

SZDT-01 p. 27/27 Bayes-tétel Ha a B 1,B 2,...,B n események teljes eseményrendszert alkotnak és P(B i ) 0 és egy tetszőleges A eseményre P(A) 0, akkor a B i eseményekre igaz: P(B i A) = P(A B i ) P(B i ) n k=1 P(A B k) P(B k ) a B i események valószínűsége az A esemény bekövetkezése esetén mint feltétel mellett a formula segítségével meghatározható. Feladat: Egy nehéz fémeket feldolgozó ipari környezetben a férfiak és nők száma azonos. Egy tüdőgyógyász szerint 100 férfi közül 15 és minden 100 nő közül 7 légzési panaszokkal kűzd. Mi a valószínűsége annak, hogy közülük kiválasztva egy személyt nő lesz?