Budapesti Corvinus Egyetem Marketing Tanszék Szakszeminárium vezető: Mertz Gábor Internetes fizetési módszerek terjedése avagy átveszik-e a napi fizetési feladatainkat az internetes lehetőségek? Készítette: Vékásy Ferenc Zalaegerszeg, 2007. május 27.
I. Az internetes fizetések háttere Napjainkban egyre terjed az internet, mint tömegmédia, az egyre olcsóbb, és gyorsabb sebességű internetkapcsolatokkal egyetemben. Ennek a hátterében az egyre gyorsuló világunk áll, ez hozza magával az információs technológia fejlődését is. Ebben az iparágban jellemzően nem a szokásos piaci szabályok a jellemzőek, ahol a kereslet generálja a kínálatot. Ez az iparág, ha úgy nézzük, teljesen eltér a megszokottól, ugyanis itt a kínálat generálja a keresletet. Épp ezért itt nagyon sok buktató található az emberek számára, akik szerencsét kívánnak próbálni az iparágban nagyon nagy rizikót vállalnak ezzel, ugyanis a megfelelő marketingstratégia hiányában többnyire labdába sem rúghatnak a mai körülmények között. Ez azonban szükséges, de nem elégséges feltétel, ugyanis ennek a marketingtevékenységnek egy igényt kell támasztani a fogyasztókban a termék fogyasztására ami valljuk be, a mai világban már nagyon nehéz. Tehát az internetkapcsolatok terjedésével egyre több lehetőség nyílik az emberek előtt, hogy kipróbálják tudásukat, új dolgokat alkossanak, valamint ezzel egy bizonyos szinten világszintű kereskedelmi lehetőséghez is jutnak. Ehhez azonban szükség volt egy rendszerre, amivel biztosítani tudják a kereskedelmüket egymás között, amivel a pénzek áramlását el tudták intézni. Erre több alternatíva is kínálkozott, ilyenek a bankok által bevezetett, bankkártyás szolgáltatásokhoz kapcsolódó internet banking rendszer ami lehetővé teszi a bankkártya-tulajdonosok számára az interneten keresztüli utalás lehetőségét. Ennek azonban vannak bizonyos kockázati tényezői, melynek folytán létrejöttek alternatív lehetőségek is, az internetes fizetést megkönnyítő virtuális-számla rendszerek, amik nem ún. igazi pénzzel dolgoznak, hanem ennek a virtuális másával, valamint ehhez adatainkat nem kell annyi alkalommal megadnunk, és egyéb más intézkedések folytán is pénzünket. Így alakultak ki az internetes és félig internetes fizetési módszerek, melyekkel a későbbiekben foglalkozom a dolgozatomban.
II. Az internetes fizetési módszerek bemutatása a. Bankkártyás internetes fizetési lehetőség Ez a rész a későbbiekben kerül majd kidolgozásra.
III. Az internetes fizetés alapkövetelményei, feltételrendszere avagy az internet és a számítástechnika terjedése Természetesen az internetes fizetések elterjedéséhez szükséges feltétel az internet-hozzáférések elterjedése. Ezzel kapcsolatban több tanulmányt átnéztem, és meglepő eredményekre bukkantam: egy cikkből kiderül, hogy Ausztráliában 1998-ról 2002-re 16%-ról 46%-ra nőtt a háztartások internet-elérésének mértéke. 2003-ban az ausztrálok 23%-a használta az internetet számlakiegyenlítésre és pénzküldésre 1998 óta ez 6%-os emelkedést mutat. Az internetes vásárlások is növekedtek ebben az időszakban. A 18-24 évesek körében az Internet-elérés mértéke 70%-os. Sok esetben tehát az emberek még nem használják az internetet, aminek az okait érdemes megnézni, egy kutatás erre bizonyos mértékben magyarázatot is ad. Az alábbi grafikon bemutatja, hogy ez a jelenség miért tapasztalható, hogy a kutatásom során ezeket az adatokat fel tudjam használni. A közhiedelemmel ellentétben például rendkívül keveseket tart vissza a személyes adatok miatti aggodalom, vagy az a gondolat, hogy az interneten túl sok a pornográf tartalom (0,2-0,2%). Tehát ennek az információnak a birtokában azt lehet
mondani, hogy a többség, aki jelenleg nem használ internetet, többnyire nem technikailag vagy pénzügyileg van elzárva a lehetőség elől. Az idei adatfelvétel alapján a használók köre a jövő évben nem fog jelentősen bővülni: a nem használók 90 százaléka ugyanis úgy nyilatkozott, hogy nem tartja valószínűnek, hogy egy éven belül rendszeres internet használóvá válik, míg csupán 7 százalék gondolta, hogy erre van esély. írta a cikk, amely feltételezés alapján lassan folyik a digitális átalakulás.
IV. Jelen helyzet bemutatása internetes vásárlások, fizetések Az 1999-es évben a nem készpénzes fizetések alakulása táblázat: A magas nyomtatott-csekkes fizetési arány azt mutatja, hogy USA-ban az ódivatú fizetési rendszer mérvadó, míg Európában már inkább az újabb stílus a térhódító, az alternatív fizetések módszere. Erre alapozva felmerülhet a kérdés, hogy vajon mennyiben befolyásolja a nemzet fizetési szokásait a fizetési kultúra. Erre azonban részben már a táblázat is választ nyújt azaz nagyon. Azt azonban már elismerhetjük, hogy jelenleg is elég nagy teret hódított magának az internetes fizetési lehetőség. Az Európai Unió, az Egyesült Államok és Japán tekintetében a készpénzes, és nem készpénzes fizetési állomány egy kutatás szerint az Egyesült Államokban 75-25%, az európai államokra 76-24% és 86-14% között jellemző, valamint ez az érték Japánban 90-10%-ot tesz ki. Ez azt is mutatja, hogy a készpénzes fizetés egyelőre a készpénzes fizetés mindenhol a legnagyobb mértékben használt módszer.
A B2C elektronikus kereskedelem igénybevételének előnyei és hátrányai a vevők szempontjából: Előnyök: lehetőség: újabb csatorna a nézelődésre, informálódásra, vételre kényelem, a helyhez kötött vevő is tud vásárolni házhoz szállítják az árut, nem kell hazacipelni gyorsabban jut aktuálisabb, teljesebb és részletesebb információhoz, ami alkupozícióját javítja, könnyebben össze tudja hasonlítani az ajánlatokat, így olcsóbban vagy másféleképpen jobb kondíciókkal tud venni könnyebben össze tudja hasonlítani az ajánlatokat, így olcsóbban vagy másféleképpen, jobb kondíciókkal tud venni időt takarít meg saját időbeosztásának, tempójának megfelelően bármikor vásárolhat személyre szabott ajánlatokat kaphat, jobban kiszolgálják különleges igényeit Hátrányok: nem vizsgálhatja meg az árut a maga fizikai valójában, nem veheti kézben nem okoz neki örömet az illata, tapintása, színjátéka, kevesebb élmény, személyes kapcsolat éri, kimarad a sétálgatás, beszélgetés, személyes tanács öröme ő fizeti a telefon és Internet szolgáltatás díját, a kiszállítási költséget, esetleg az információt is, amit nem tesz szívesen. aggódhat a rendelés célba érkezését, a kiszállítás pontosságát, a számlázás korrektségét és személyes valamint fizetési adatai (pl.: hitelkártyaszáma) bizalmas kezelését illetően
Üzleti modellek a B2C modell esetében: 1. Szállító/Eladó-orientált piac. A legáltalánosabb modell, ahol a vevők a szállító által üzemeltetett piacteret használják. Amíg a szállító képes megfelelő számú eladót és vásárlót megtartani, addig a modell működőképes. A megrendelések információi az eladó rendszerében kerülnek tárolásra. Ezért szükség van egy vásárlói bevásárló kocsira, ami tárolja a megrendelés adatait. 2. Vevő-orientált piac. Léteznek olyan piacterek, amelyeken a vevők kisebb csoportokat alkotva gyűjthetik össze az eladók ajánlatait, lényeges árengedményeket elérve ezáltal. Ezzel a módszerrel a különböző ajánlatok is egyszerűen összehasonlíthatóvá válnak. 3. Közvetítő-orientált piac. Léteznek közvetítő-orientált megoldások, ahol a fogyasztó és az eladó között egy közvetítőn keresztül valósul meg a kapcsolat, a közvetítő által üzemeltetett piactéren. Ehhez a modellhez sorolhatók az elektronikus árverések és az aukciós házak is.
V. A kutatás kérdéseinek vázolása Mennyiben növeli a bevételeket az internetes vásárlás lehetősége? A biztonság növelése folytán megváltoznak-e az emberek fizetési szokásai, megnő-e az internetes fizetés iránti kereslet?
VI. Irodalomjegyzék: http://www.ejbrm.com/vol4/v4-i1/michael.pdf http://epso.intrasoft.lu/papers/backgrnd-4.pdf http://www.recall.hu/download/karacsonyi_vasarlas_a_karosszekbol.pdf http://mek.oszk.hu/04200/04257/04257.pdf http://www.peetsoft.hu/publikaciok/b2c_cikk.pdf http://www.peetsoft.hu/publikaciok/b2c%20elektronikus%20piacterek.pdf http://www.newyorkfed.org/research/epr/01v07n3/0112kutt.pdf