Intelligens fogyasztásmérés az elosztói engedélyesek szemszögéből. Mező Csaba

Átírás

1 Intelligens fogyasztásmérés az elosztói engedélyesek szemszögéből Mező Csaba

2 Cél 2006/32 EK irányelv Célok Biztosítani a lehetőségét az energiahordozók (gáz, villamos energia, hőmennyiség, víz) hatékonyabb felhasználásának Emisszió csökkentése (6 év alatt 9%) Vételezési szokások megváltoztatása A cél nem önmagában egy új, költséges technika. 2. dia

3 Érdekek, előnyök Nemzetgazdaság Kereskedők Ügyfél Elosztó, rendszerirányító Termelők 3. dia

4 Ügyfelek elvárásai Ellátásbiztonság Alacsonyabb költségek Pontosság Egyszerű, gyors ügyfélszolgálati folyamatok Adatbiztonság Az ügyfél kedvezőbb szolgáltatást és nem technológiát vár. 4. dia

5 Ügyfelek előnyei Valós fogyasztáson alapuló naprakész számlázás Tudatosabb felhasználás, energiagazdálkodás Nagyobb átláthatóság a felhasználásban és az elszámolásban Ár és termékkínálati versenyhelyzet, jobb ajánlatok, olcsóbb energia Több és rugalmasabb szolgáltatás (pl. Intelligens épületvezérlés) Bizonyítani kell: technológiaváltás az ügyfél számára előnyöket hoz. 5. dia

6 Nemzetgazdasági előnyök Emisszió kibocsátás csökkentése Energia krízis kezelése Fenntartható fejlődés Halasztható vagy szükségtelen erőművi beruházások EU Irányelveknek való megfelelés Szociális érzékenység kezelhetősége Transzparensebb energia szolgáltató rendszer A technológia váltás nemzetgazdasági szinten mérhető nyereséggel kell megvalósuljon. 6. dia

7 Kereskedők előnyei Dinamikusabb, kínálati piac Egyszerűbb kereskedőváltás, valós mérőállással Energia beszerzés támogatása, pontosabb terhelési információk ismerete Marketing lehetőségek, testre szabott ajánlatok Komplex termékek, új tarifák Mennyiségi eltérés csökkenése Termelők előnyei Erőművek jobb kihasználtsága Pontosabb tervezhetőség A technológiaváltás alapvető sikertényezője: hogyan használja ki a kereskedelem. 7. dia

8 Elosztó előnyei Nagyobb leolvasottság mérési pontosság, hálózati veszteség csökkenése Távoli beavatkozások Felfüggesztés, korlátozás Fogyasztásvezérlés Ügyfél elégedettség Kevesebb mérőponti beavatkozás Gyorsabb szerződésmódosítás, kereskedőváltás Gyorsabb hibaelhárítás, kevesebb zavartatás Pontosabb és több információ a hálózatról Szolgáltatás minőségének javulása Hálózati beruházások optimalizálása Hatékonyabb hálózatüzemeltetés Az előnyök ára: bonyolultabb infrastruktúra és képzettebb személyzet. 8. dia

9 Elosztót érő hatások 6 M villamos (és 4 M gáz) mérő cseréje (~ Mrd Ft) Informatikai, adatgyűjtő rendszerek fejlesztése Üzemeltetési költségek átrendeződése (ügyfélszolgálatról ITre) Elosztott energia csökkenhet a tudatos vételezés hatására A hat villamos elosztó teljes beruházási kerete jelenleg ~ 70 Mrd Ft /év, amiből biztosítja: Újfogyasztói igények kiszolgálását Szolgáltatás minőség fenntartását, fejlesztését Törvényi kötelezettségek teljesítését Az elosztók önmagukban nem tudják finanszírozni a rendszert, mert így az alaptevékenységük ellehetetlenülhet. A technológiaváltás rendkívül forrásigényes és számos kockázatot 9. dia rejt.

10 Nemzetgazdasági megtérülés 5%-os fogyasztás csökkenés a jelenlegi ~14 TWh/év lakossági és kisüzleti fogyasztásból, 9 Ft/kWh termelői ár mellett ~6,3 Mrd Ft Egy országos SMART projekt beruházási igénye, 6 millió villamos mérő cseréjével ~ Mrd Ft (~600 millió Eur) Az infrastruktúra jelenleginél magasabb üzemeltetési költségeit is figyelembe véve, a technológia váltás több évtized alatt hozna pozitív nemzetgazdasági eredményt. A teljes fogyasztói kör SMART mérőkkel való felszerelése a mérők 10 éves élettartama alatt nem térülne meg. 10. dia

11 Elosztó elvárásai Igények, előnyök pontos, minden piaci szereplőre kiterjedő feltérképezése, és figyelembe vétele Gondos szabályozási és technológiai előkészítés (pilot projekt lehetőség a teljes bevezetés előtt) Elosztói részvétel a MEH által felállított munkabizottságban Fokozatosság és szegmentálás a bevezetésben Beruházás és költségek elismerése és ösztönzők az RHD díjakban Mérő hitelesség kiterjesztése (20 év) Szabványosítás, adatvédelem Sikerfeltételek: elismert költségek és piaci ösztönzők. 11. dia

12 Elosztói nyitott kérdések 1. A Smart Metering kiváltja a HKV, RKV rendszert? Hogyan finanszírozza az elosztó ezt az egyéb kötelezettségek sérülése nélkül? Milyen módon lehet meghatározni a telepítési stratégiát (területi, igény szerinti, mérőcserékhez kötött)? Hogyan lehet kompenzálni a helyi sajátosságokat (alacsonyabb fogyasztási és jövedelmi viszonyok)? 12. dia

13 Elosztói nyitott kérdések 2. Létre jön-e az Energia Hivatal által koordinált, párbeszéden alapuló jogharmonizáció? Hogyan lehet kezelni majd az IT, és kommunikációs eszközök gyors avulását a rendszerben? Hogyan vonhatóak be más közműszolgáltatókat (gáz, víz)? A terhelések átrendeződése okoz-e változást a feszültség minőségében, többlet hálózatveszteséget, illetve előrehozott fejlesztési igényt? Hogyan terjedhet el a Smart Kultúra? A nyitott kérdések megkerülhetetlenné teszik a regulátor, a felhasználók és az engedélyesek közötti párbeszédet a témában.