Szövegértés szövegalkotás Tanári útmutató szakiskoláknak 3
Educatio Kht. kompetenciafejlesztő oktatási program kerettanterv. A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértők felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült, a sulinova oktatási programcsomag részeként létrejött tanulói információhordozó. A kiadvány sikeres használatához szükséges a teljes oktatási programcsomag ismerete és használata. A teljes programcsomag elérhető: www.educatio.hu címen. fejlesztési programvezető Korányi Margit vezető fejlesztők arató lászló kálmán lászló szakmai bizottság Bókay Antal elnök Bánréti Zoltán Cserhalmi Zsuzsa gyõri János Schein Gábor Alkotószerkesztõ fenyő d. györgy szakmai lektorok a szakmai bizottság tagjai pethőné nagy csilla SChleicher imréné trencsényi borbála Felelõs szerkesztõ nagy milán borítógrafika tipográfia szűcs édua bárd johanna Hajas Zsuzsanna fenyő d. györgy EDUCATIO Kht. raktári szám: H-ASZE0911/T
beilleszkedés és kívülmaradás Tanári útmutató szakiskoláknak Fejlesztő Bánki István
TARTALOM beilleszkedés és kívülmaradás 5 névjegy 6 csoport, közösség, társaság, társadalom 21 a csavargó sün esete 43 különbség, másság, előítélet 67 társadalom, etnikum, tolerancia 10 1 projektmunka és szövegértési felmérő
névjegy Képességfejlesztési fókuszok Ajánlott tevékenységek Ismeretek, tananyagtartalmak Modulok (a fejezet részegységei, a modulok feldolgozási sorrendje) Alternatív megoldások (képességfókusz-váltás) Követelmények Cím: Beilleszkedés és kívülmaradás A feldolgozáshoz ajánlott óraszám: 20 Tematikus fókusz Egyén és közösség, egyéni szereplehetőségek a közösségben Poétikai fókusz Példázat, mese és novella; a szójelentés és a szó jelentésmezeje Szövegértési fókusz Novellák metaforikus jelentésszintje; ismeretterjesztő szövegek belső utalásrendszerének felfejtése Szövegalkotási fókusz Kiscsoportos projektmunkában szöveg és bemutató készítése Szövegértési feladatok, projektmunka készítése Művek, szövegek: ismeretterjesztő cikkek, Hajnóczy Péter-novellák Tartalmak, fogalmak: jelentés, jelentésmező, rétegzett jelentés; jelentéstani fogalmak; projekt Cím: 1. Csoport, közösség, társaság, társadalom 4 óra 2. A csavargó sün esete 4 óra 3. Különbség, másság, előítélet 5 óra 4. Társadalom, etnikum, tolerancia 3 óra 5. Projektmunka 4 óra A feldolgozáshoz ajánlott óraszám 4 4 5 3 4 óra Kapcsolódó kereszttantervi modulok: Hon- és népismeret; európai azonosságtudat egyetemes kultúra; énkép önismeret Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek: Énkép, kooperáció Fejlődés a néma és a hangos olvasásban, a szövegértési kompetencia fejlődése, projektmunka
1. Csoport, közösség, társaság, társadalom Az emberrel foglalkozó tudományok felfogása szerint az ember alapvetően társas lény. (Ilyen tudományok például az emberi lélekkel foglalkozó pszichológia, az emberi társadalommal foglalkozó szociológia, az emberek szokásaival foglalkozó kulturális antropológia, és így tovább.) Nyilván magad is tapasztaltad már, hogy az emberek különböző méretű csoportokba, közösségekbe rendeződnek. Élete során mindenki kapcsolatba kerül jó néhány ilyen csoporttal, közösséggel. Minden esetben kérdés azonban, hogyan fog az egyes ember, az egyén viselkedni a közösséggel, a csoporttal szemben, illetve hogyan fogadja őt, milyen magatartást alakít ki vele szemben a csoport, a közösség. Ha az egyén része akar lenni a közösségnek, és a közösség be is fogadja őt, ha be tudja fogadni őt, beilleszkedésről beszélünk. A legtökéletesebb beilleszkedés az, ha ki-ki megtalálja az egyes közösségekráhangolódás Hétköznapi tapasztalatok és a tudomány T/1. 5. oldal 10 perc Tanári instrukciók A ráhangolás eszköze egy szöveg elolvasása, majd rövid tanári eszmefuttatás, illetve a saját tapasztalatok, emlékek és gondolatok előhívása. A kérdés vélhetően minden diákot érdekelhet, sőt megérinthet, ugyanakkor az ismeretközlő szöveg olvasása és a tanári eszmefuttatás eléggé semleges és általános tevékenység ahhoz, hogy a diákok ne féljenek attól, hogy a tanár a saját tapasztalataikban és sérelmeikben akarna vájkálni. Adjunk időt a szöveg elolvasására, majd arra is, hogy mindenki egy-két szót, mondatot feljegyezzen a munkafüzetébe. K i e m e l t k é s z s é g e k, k é p e s s é g e k : A tankönyvi szöveg megértése, reflexió, saját tapasztalatok előhívása C é l c s o p o r t d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, majd néhány mondat frontális felolvasása M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : jegyzetek készítése 1. Egyén és közösség Olvasd el magadban az alábbi gondolatmenetet, és gondolkozz el, mit értesz belőle, mit nem, mivel értesz egyet, és mivel nem? Mit erősítenek meg a tapasztalataid, mit cáfolnak? Nem kell folyamatos szöveget írnod, csak jegyezd fel gondolataidat! Hétköznapi tapasztalatok és a tudomány
C s o p o r t, k ö z ö s s é g, t á r s a s á g, t á r s a d a l o m 7 ben a neki leginkább megfelelő helyet. Ez viszont korántsem egyszerű dolog (nem is mindig sikerül), és a beilleszkedés igen gyakran súrlódásokkal, összeütközésekkel, konfliktusokkal jár. Más a helyzet, ha a közösség elutasítja a körébe érkező egyént, vagy fordítva, az egyén nem akar vagy nem tud beilleszkedni. Ebben az esetben lényegében kívül marad a közösségen akkor is, ha egyébként valamilyen okból kénytelen a körében mozogni, élni. Természetesen az ilyen kívülmaradás is igen gyakran válik konfliktusok forrásává. Nem ritkán összetűzés támad akkor, amikor a közösség tudtára adja valamilyen formában a körébe érkező vagy tartozó személynek, hogy nem kívánja befogadni vagy kirekeszti a köréből. Ám az sem ritka, hogy éppen fordítva, a közösség nehezményezi (a közösség hangadói teszik szóvá) valakinek a kívülmaradását, kívülállását. A következő fejezetben, néhány órán azzal foglalkozunk majd, hogyan jelenik meg a beilleszkedés és kívülmaradás kérdése irodalmi művekben, filmekben, azaz mit mondanak ezek az alkotások nekünk, befogadóknak. Ezeket a művekből nyert tapasztalatokat azzal is összevethetjük, hogy milyen tapasztalataink voltak a saját életünkben. Ahhoz, hogy ezt meg tudjuk tenni, alapfeltétel a témához kapcsolódó legfontosabb fogalmaink tisztázása, árnyalása ez a célja első feladatsorunknak. Feljegyzéseim, megfigyeléseim, gondolataim: jelentésteremtés Fogalmi háló T/2. 6. oldal 15 perc Tanári instrukciók A fő cél a meglévő ismeretek felszínre hozása mellett a témába tartozó alapfogalmak tisztázása. A nyelvi fókusz: a rokonértelműség fogalmának megvilágítása, a fogalmak tartalmának árnyalása a gyakorlatban, emellett a fogalmi háló esetleges hiányzó láncszemeinek kiegészítése. Vezessük be a témát, ismertessük, miről lesz szó a következő időszakban (a modul témája)! Alakítsunk vegyes összetételű csoportokat, amelyek több feladatot is együtt oldanak meg az órán. Segítsünk a csoportoknak a munka elkezdésében! Ha úgy ítéljük meg, nehéz lenne a feladat megkezdése, az A) csoportnak adjunk egy-két szót mintául a táblázat kitöltéséhez, a B) csoportnak pedig néhány kifejezést az ábrához! A csoportok munkája közben írjuk fel a táblára a táblázatot, és a megoldások ismertetése alatt írjuk be a diákok által mondottakat! Írjuk fel a megadottaktól eltérő megoldásokat is; ha kell, ezeket majd utólag javítjuk. A csoportok külön-külön oldják meg a feladatot, és ismertessék megoldásaikat az osztály előtt. Eltérés esetén érveljenek a sajátjuk mellett! Ügyeljünk arra, hogy a végén mindenki töltse ki a táblázatát a tanulói füzetben! K i e m e l t k é p e s s é g e k, k é s z s é g e k : A tapasztalat útján szerzett (implicit) ismeretek mozgósítása és tudatossá tétele, a tanult ismeretek mozgósítása, szemantikai struktúrák formálása. C é l c s o p o r t a d i f f e r e n c i á l á s l e h e t ő s é g e i : az egész osztály M u n k a f o r m á k : tanári bevezetés, csoportmunka két csoportban, frontális értékelés
8 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 9. é v f o l y a m M ó d s z e r e k : grafikus fogalmi háló létrehozása, illetve táblázat kitöltése 2. Fogalmi háló Sokszor nehéz megfogalmazni, mi a különbség a hasonló jelentésű, rokon értelmű szavak, kifejezések jelentésében. Ilyen esetben sokat segít, ha más szavakkal írjuk körül a szó, fogalom vagy kifejezés jelentését, illetve ha megvizsgáljuk, mely kifejezések, szavak kapcsolhatók hozzá (vagy melyek ellentétesek vele). Ezáltal úgynevezett fogalmi hálót vonunk köré. Ezzel kézzelfoghatóbbá tesszük, melyek az azonos, és melyek az eltérő elemek, árnyalatok a szavak, kifejezések jelentésében. Az alábbi fogalmakkal dolgoztok, két csoportban: nem csak emberekből állhat közös cél iskola szórakozás munkahely közvélemény összetartozás kikapcsolódás játék állampolgár család ország sportegyesület osztály baráti kör nemzet haza gyakran alkalmi összetételű anyanyelv A) Rendezd el a felsorolt fogalmakat / kifejezéseket a táblázatba! Egy-egy fogalom / kifejezés több helyre is kerülhet. CSOPORT KÖZÖSSÉG TÁRSASÁG TÁRSADALOM
C s o p o r t, k ö z ö s s é g, t á r s a s á g, t á r s a d a l o m 9 Megoldási lehetőség például A): CSOPORT KÖZÖSSÉG TÁRSASÁG TÁRSADALOM összetartozás, közös cél, nem csak emberekből állhat, gyakran alkalmi összetételű munkaforma összetartozás, közös cél, iskola, munkahely, család, sportegyesület, osztály, közvélemény összetartozás, közös cél, szórakozás, kikapcsolódás, játék, baráti kör, gyakran alkalmi összetételű közvélemény összetartozás, közös cél, közvélemény, ország, állampolgár, anyanyelv, nemzet, haza B) Képzeld el, hogyan ábrázolhatók a felsorolt fogalmak / kifejezések egymás közötti kapcsolatai, viszonyai. Készítsd el a háló-ábrát: írd a megfelelő szavakat a pontok mellé! csoport közösség társadalom társaság
10 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 9. é v f o l y a m Megoldási lehetőség például B): munkaforma nem csak emberekből állhat gyakran alkalmi összetételű szórakozás kikapcsolódás csoport társaság közvélemény osztály sportegyesület összetartozás közös cél baráti kör ország játék nemzet közösség társadalom iskola munkahely család haza anyanyelv állampolgár
C s o p o r t, k ö z ö s s é g, t á r s a s á g, t á r s a d a l o m 11 T/3. 9. oldal Összetételek, szószerkezetek 10 perc Tanári instrukciók Írjuk fel a táblára a táblázat fejlécében szereplő négy fogalmat (csoport, közösség, társadalom, osztály)! Kérjük meg a diákokat, hogy alkossanak szóösszetételeket vagy szószerkezeteket ezzel a négy szóval! Az összetételekben, szószerkezetekben szerepelhetnek a szavak toldalékolt alakjai is; pl. társasági ember. Szükség esetén magyarázzuk el az összetétel és a szószerkezet fogalmát, mondjunk rájuk példát. Az előző feladatban megalakult csoportok együtt maradhatnak, tagjaik egymással megbeszélhetik ötleteiket. Az összetételek, szerkezetek másik tagját írjuk fel a táblára, és kössük össze összetételbeli párjával! Jelöljük azt is, ha a szó több összetételben, szerkezetben is szerepelhet a megadott négy szóval! Kössük össze vonallal a másikkal / a többivel is; pl. osztályközösség, osztálynapló. Nem baj, ha nem születik mindegyikkel összetétel vagy szószerkezet, csak biztassuk, segítsük a diákok ötleteit. A cél a szemantikai struktúrák alakítása, a fogalmak jelentésének minél sokrétűbb tartalommal való megtöltése. Ügyeljünk arra, hogy a végén mindenki lejegyezze a megoldást! K i e m e l t k é p e s s é g e k, k é s z s é g e k : A tapasztalat útján szerzett (implicit) ismeretek mozgósítása és tudatossá tétele, a tanult ismeretek mozgósítása, a nyelvi ismeretek mozgósítása, a szemantikai struktúrák formálása. C é l c s o p o r t a d i f f e r e n c i á l á s l e h e t ő s é g e i : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, megbeszélés az előző feladatban alakított csoportokban, frontális M ó d s z e r e k : asszociatív pókhálóábra alkotása szóösszetételekkel, szószerkezetekkel. 3. Összetételek, szószerkezetek Tovább árnyalja egy-egy szó, fogalom jelentését, ha összegyűjtjük, milyen más szavakkal alkothat szóösszetételt, szószerkezetet. Ha megvizsgáljuk az összetételeket, a szószerkezeteket, és ábrázoljuk összefüggéseiket, megint csak képet kaphatunk arról, hol tér el, és mely ponton érintkezik a szavak jelentése, és hol vannak átfedések. Gyűjts összetételeket, szószerkezeteket a csoport, közösség, társadalom, társaság szavakkal! Írd az összetételek, szószerkezetek másik tagját a négy kifejezés melletti oszlopokba, és kösd össze őket a párjukkal! Ha egy szó a négy közül többel is szerepelhet összetételben vagy szószerkezetben, kösd össze a másikkal / a többivel is!
12 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 9. é v f o l y a m Megoldási lehetőségek: -csoport- -közösség- -társaság- -társadalom- például: betéti társaság, társasági ember, jóléti társadalom, társadalombiztosítás, baráti társaság, magyar társadalom, rokoni közösség, embercsoport, közösségi ember, csoportfeszültség, csoportmeccs, társadalomkép, társadalomrajz, munkaközösség, sorsközösség, társadalmi feszültség, gazdasági közösség, gazdasági társaság, korlátolt felelősségű társaság stb. T/4. 10. oldal 40 perc Új tagok (a történetek kitalálása + próba + az irodalmi és filmélmények összeírása: 20 perc, a kb. 2-3 perces jelenetek előadása: 10 perc, a munka eredményének ismertetése, a munka rövid értékelése: 10 perc) Tanári instrukciók Alkossunk csoportokat, osszunk ki nekik egy-egy szituációt! Ismertessük velük az alábbi három feladatkört (esetleg a táblán is megjeleníthetjük): csoportvezető munkánál tartja a többieket, ügyel a feladatok végzésére, megosztására; időmérő az ő felelőssége, hogy időben végezzen a csoport a feladatokkal; írnok mindenki jegyzetel, de neki kell az első és a harmadik részfeladatban pontosan kell lejegyeznie a végső megoldásokat. Hívjuk fel a csoportok figyelmét arra, hogy mind a három feladatot meg kell oldaniuk egymás után a rendelkezésükre álló idő alatt! Segítsünk elkezdeni a munkát értelmezni a feladatokat, megszervezni a csoportok munkáját. A hatékonyabb megjelenítés érdekében javasolhatjuk a Belső hangok nevű technikát (l. Pethőné Nagy Csilla: Módszertani kézikönyv 209 211. old.): az egyik tanuló eljátssza a figurát és mondja a szövegét, egy másik a háttérből mögé- vagy mellé állva kimondja, mit is gondol valójában a szereplő. (Nevezetes filmpélda: Woody Allen: Annie Hall. Ha van rá lehetőség, a feladat előtt gyorsan bemutathatjuk ezt a technikát, vagy lejátszhatunk egy rövid részletet a filmből.) Egyéb, ötletet adó filmrészleteket is levetíthetünk a munka előtt, vagy kiadhatunk a csoportoknak (például egészen más helyzethez, a börtön-helyzethez illik a Dutyi dili, vagy a Törvénytől sújtva egy-egy részlete, de ötleteket adhat, és érzékelteti az új szituáció keletkezésének szociálpszichológiáját is.) Menet közben egy-két szóval értékeljük, értelmezzük a jeleneteket, bemutatókat, hívjuk fel a figyelmet az esetleg szükséges kiigazításokra! Segítséget jelenthet a csoportmunkában, ha a tanár beavatkozik a csoport munkamegosztásába, a feladatok kiosztásába. K i e m e l t k é p e s s é g e k, k é s z s é g e k : szövegalkotás élőszóban, szerepek, helyzetek belátása, összehasonlítása M u n k a f o r m á k : csoportmunka (szövegalkotás), frontális ismertető, jelenetek bemutatása és elemzése
C s o p o r t, k ö z ö s s é g, t á r s a s á g, t á r s a d a l o m 13 C é l c s o p o r t d i f f e r e n c i á l á s : A három részfeladat egészen más részképességeket mozgósít ugyanazzal a témával kapcsolatosan: a) történetalkotás, történetformálás; b) dramatikus-színjátszó képesség; c) műveltség, asszociációs készség, szóbeli mesélés Ennek megfelelően a csoportokon belül más és más tanulók kerülhetnek fókuszba. E s z k ö z ö k : munkafüzet jegyzeteknek, a jelenetek előadásához megfelelő tér 4. Új tagok Gondoljátok végig, milyen tényezők határozzák meg az új tag beilleszkedését a felsorolt szituációkban! Milyen típusú összeütközések, konfliktusok várhatóak az egyes szituációkban, és mi lehet ezek kimenetele? a) Írjatok erre a témára egy történetet! b) Játsszátok el a történet egy epizódját, mozzanatát (például, amikor az új tag megjelenik a közösségben, amikor valamilyen konfliktus kialakul, vagy amikor befogadja / elutasítja őt a közösség valamilyen módon)! c) Keressetek irodalmi, filmes párhuzamot, a tiétekhez hasonló történetet! Mutassatok rá a hasonlóságokra és a különbségekre a szituációk, illetve a filmbeli, regénybeli történetek között! A SZITUÁCIÓK: (1) Vidéki tanuló érkezik évközben a kollégiumba (2) Új gyerek, jó tanuló kerül az osztályba (3) Új gyerek, rossz tanuló kerül az osztályba (4) Új játékost igazol a csapat (5) Új vezetőt neveznek ki egy munkahelyen a munkacsoport élére (6) Új fodrásztanuló érkezik a fodrászatba reflektálás A csoportok önértékelése T/5. 12. oldal 5 perc Tanári instrukciók Magyarázzuk el gondosan, mit várunk a csoportoktól: a csoportok önmagukban értékeljék a végzett munkát, annak sikerét és a csoporttagok szerepvállalását. (Ez igen nagy szerepet játszhat
14 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 9. é v f o l y a m az önértékelés igényének és képességének kialakításában.) Bele-belehallgatva erősítsük meg az értékeléseket, szükség esetén hívjuk fel a figyelmet azokra a tényekre, szempontokra, amelyek felett átsiklottak. Végül a legfontosabb pozitív tanulságokat az egész osztály előtt szóban értékelhetjük. A kiemelkedő egyéni teljesítményekre jegyeket is adhatunk. C é l c s o p o r t d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály K i e m e l t k é p e s s é g e k, k é s z s é g e k : önértékelés, személyközi kommunikáció M u n k a f o r m á k : csoportmunka, (a 4. feladatban kialakított csoportok) csoportos megbeszélés, frontális értékelés 5. A csoportok önértékelése Szóban értékeljétek a csoporton belül a végzett munkát, annak sikerét és a csoporttagok szerepvállalását! T/6. 12. oldal 45 perc Szövegértési felmérő Tanári instrukciók Másoljuk le minden egyes diáknak a szöveget és a szövegértési felmérőt! Fejtsük ki a diákoknak, hogy az a fontos, hogy mennyire sikerül a különféle szövegeket megérteniük, illetve mennyire tudnak bármilyen adott témához kapcsolódva különféle műfajú szövegeket alkotni. Ezért az egyes témák feldolgozásánál nemcsak az adott témáról van szó, hanem mindazokról a képességekről is, amelyeket a téma kapcsán elsajátíthatnak. E fejezetben két szövegértési felmérő szerepel, továbbá egy szövegértést fejlesztő feladatlap. Az első azt méri, hol tartanak a szövegértésben a fejezet elején a záró felmérő értékelése erre az alapra épül. A szöveg elolvasása után osszuk szét a kinyomtatott feladatlapokat! C é l c s o p o r t d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka E s z k ö z ö k : kinyomtatott felmérő 6. Szövegértési felmérő Olvassátok el a tanár által kiosztott szöveget, majd töltsétek ki a szövegértési felmérőt!
C s o p o r t, k ö z ö s s é g, t á r s a s á g, t á r s a d a l o m 15 Portner: Valóban barlangokban éltek őseink? Ma már biztosan tudjuk, hogy az őskori emberek sohasem használták lakás gyanánt a nedves sziklaüregeket. Csupán a vadállatok, az esőzések és a csikorgó téli hideg elől kerestek menedéket a föld alatti barlangok szikláktól védett előterében. A barlangok használatára valószínűleg már sok százezer évvel ezelőtt sor került, ilyen idősek ugyanis a legrégebbi leletek, és ekkor terjedt el a tűz használata is. Bizonyosra vehető, hogy a föld mélyébe vezető járatok szent helynek számítottak a jégkorszak vadászai és a varázslók szemében. A mindent létrehozó Földanya szívében, az ősi világ titokzatos templomaiban közel érezték magukat a teremtés ősi erőihez. A régmúlt ködbe vesző szokásai szerint itt avatták vadásszá a serdülő fiúkat, és a harcok, vadászatok során elhunyt társaikat is e helyen adták vissza a földnek. Sikeres vadászat után a barlang mélyén mutattak be áldozatot a felsőbb hatalmaknak. A sziklarajzok gyakran kétórányi gyalogútra voltak a bejárattól. Az ábrák a vallást szolgálták, az emberek életben maradásához szükséges állatok megidézését, a varázslatot. Az ember később megtanult mesterséges barlangokat kunyhókat és házakat építeni, ezért azután nem szorult többé a hideg és nedves sziklaüregekre. Az évezredes szokások késői maradványának lehet tekinteni azt, hogy még ma is a négy fal között érezzük a legjobban magunkat. A négy fal persze nem mindig jelent tégla- vagy betonépületet. A világ számos pontján, például az anatóliai felvidéken mind a mai napig élnek barlangi emberek. Kayseri közelében például kétemeletnyi magasságban véstek lakásokat a puha vulkáni tufába. A XX. század elején számos helyen így Magyarországon is a nyomor kényszerítette az embereket arra, hogy földbe vájt üregekben, barlangszerű lakásokban éljenek. Az ókori és a későbbi idők emberei gyanakodva álltak a barlangok bejárata előtt. Sokan azt hitték, hogy az istenek laknak a mélyben. Állítólag még a hatalmas Zeusz isten is ott született. Más népek mondái manókkal, törpékkel, trollokkal népesítették be a sötétséget. Akadt, aki itt kereste a pokol kapuját is. (David E. Portner: Barlangok. Mi micsoda? Tessloff és Babilon Kiadó)
SZÖVEGÉRTÉSI FELMÉRŐ 1. A szöveg melyik részletéhez kapcsolnád a képeket? Idézz egy-egy jellemző mondatot, részletet! 1 1 pont a) b) 2. Jelöld meg, hogy a rajzon látható (elképzelt) barlang a) melyik részén tartózkodtak volna az őskori emberek? b) hol bukkannánk a legnagyobb valószínűséggel sziklarajzokra? 2 pont 3. Magyarázd meg a szövegben szereplő alábbi szavak jelentését! (Használhatsz rokon értelmű szót, kifejezést is.) a) tufa: b) serdülő: c) nyomor: 3 pont 4. A szövegben szereplő lakás gyanánt kifejezésben a gyanánt ma már ritkán használt forma. Helyettesítsd a szövegbe illő köznyelvi, gyakori fordulattal! 5. Milyen lények lehetnek a trollok? a) valóságos, állati b) elképzelt, emberszerű c) elképzelt, állati 1 pont 1 pont 6. Írd a szövegben aláhúzott névmások mellé azt a szövegrészletet (szót, szókapcsolatot stb.), amelyre utalnak! a) ilyen: b) e (helyen): c) itt: 3 pont
7. Milyen időjárásra utal a szövegben a csikorgó hideg kifejezés? a) Fagypont körüli, kellemetlen, latyakos hideg. b) Mélyen fagypont alatti, fagyos hideg. c) Szeles, csípős, nyirkos hideg. 1 pont 8. Miér t s orolja a múlt kö db e ve s ző s zok á s ai közé a s zöve g a b arlang b an lefoly t atot t s zer t ar t á s ok at? 1 pont 9. Milyen következménye lett a szöveg szerint annak, hogy az ember megtanult kunyhókat, házakat építeni? a) Most már azokban érzi a legjobban magát. b) Abbahagyták az emberek a vadászatot, letelepedtek. c) Nem kellett a barlangokban menedéket keresnie az időjárás elől. 10. Mivel, milyen módon fejezi ki ezt az összefüggést a szöveg? 11. Hogyan viszonyultak az ókori és a későbbi idők emberei a barlangokhoz? a) Szertartásokat, ünnepeket tartottak bennük. b) Rejtélyesnek, titokzatosnak, félelmetesnek látták azokat. c) A régi idők emlékeit keresték bennük. 12. Milyen tartalmi viszonyra utal a szövegben aláhúzott mondatban a persze kötőszó? a) kizáró b) következményes c) ellentétes 13. Mit fejez ki a fenti viszony a szövegben? a) Az emberek nem mindig laktak tégla- vagy betonépületekben. b) Az emberek nem érzik jól magukat tégla- vagy betonépületekben. c) A szövegben gondolati váltás történik, újabb egység következik. 14. Mi a válasz a fejezet címében szereplő kérdésre? a) igen b) nem 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont
18 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 9. é v f o l y a m A szövegértési felmérő felépítése Vizuális kontextus megteremtése (ábrák, illusztrációk), szövegre vonatkoztatása 1. a), 1. b), 2. a), 2. b) 4 pont Lexikális jelentés ismerete / kikövetkeztetése 3. a), 3. b), 3. c), 4., 5. 5 pont Az anaforákhoz és kataforákhoz tartozó antecedensek (előzmények) megkeresése (behatárolása) 6. a), 6. b), 6. c) 3 pont Nem szó szerinti jelentéssíkok felfedezése, interpretációja metaforikus jelentések 7., 8. 2 pont A mondat grammatikai szerkezetéből adódó jelentések felfedezése 9., 10., 12., 13. 4 pont Információk kiemelése (rövid távú memória, RTM) 11. 1 pont Következtetés levonása, jelentésteremtés 14. 1 pont
C s o p o r t, k ö z ö s s é g, t á r s a s á g, t á r s a d a l o m 19 Megoldások A feladatokra csak az útmutatóban megadott pontszámot lehet adni. Részpontszám, más bontású pontszám nem adható! 1. A szöveg melyik részletéhez kapcsolnád a képeket? Idézz egy-egy jellemző mondatot, részletet! 1 1 pont A sziklarajzok gyakran kétórányi gyalogútra voltak a bejárattól. / Az ábrák a vallást szolgálták, az emberek életben maradásához szükséges állatok megidézését, a varázslatot. Kayseri közelében például kétemeletnyi magasságban véstek lakásokat a puha vulkáni tufába. 2. Jelöld meg, hogy a rajzon látható (elképzelt) barlang melyik részén tartózkodtak volna az őskori emberek, és hol bukkanhatnánk a legnagyobb valószínűséggel sziklarajzokra! A bejárat környékén tartózkodhattak volna és a barlang mélyén találhatnánk sziklarajzokat. 1 1 pont 3. Magyarázd meg a szövegben szereplő alábbi szavak jelentését! (Használhatsz rokon értelmű szót, kifejezést is!) tufa: (vulkáni eredetű, puha) kőzet 1 pont serdülő: a felnőtt kor határán álló (fiatal) 1 pont nyomor: szegénység, nehézségek, nélkülözés 1 pont 4. A szövegben szereplő lakás gyanánt kifejezésben a gyanánt ma már ritkán használt forma. Helyettesítsd a szövegbe illő mai fordulattal! lakás céljára, lakásként 1 pont 5. Milyen lények lehetnek a trollok? b) elképzelt, emberszerű 1 pont
20 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 9. é v f o l y a m 6. Írd a szövegben aláhúzott névmások mellé azt a szövegrészletet (szót, szókapcsolatot stb.), amelyre utalnak! ilyen: sok százezer évvel ezelőtt (-i) 1 pont e (helyen): a föld mélyére vezető járatok (-ban) 1 pont itt: a mélyben (a barlangok mélyén) 1 pont Csak pontos választ fogadjunk el! 7. Milyen időjárásra utal a szövegben a csikorgó hideg kifejezés? b) Mélyen fagypont alatti, fagyos hideg. 1 pont 8. Miért sorolja a múlt ködbe vesző szokásai közé a szöveg a barlangban lefolytatott szertartásokat? Mert feledésbe merültek (ezek is). Ezzel egyenértékű válasz: 1 pont. 9. Milyen következménye lett a szöveg szerint annak, hogy az ember megtanult kunyhókat, házakat építeni? c) Nem kellett a barlangokban menedéket keresnie az időjárás elől. 1 pont 10. Mivel, milyen módon fejezi ki ezt az összefüggést a szöveg? Az ezért kötőszó használatával / a tagmondatok közötti (következtető) ok-okozati viszonnyal / következményes mellérendeléssel. Az egyikre utaló válasz: 1 pont 11. Hogyan viszonyultak az ókori és a későbbi idők emberei a barlangokhoz? b) Rejtélyesnek, titokzatosnak, félelmetesnek látták azokat. 1 pont 12. Milyen tartalmi viszonyra utal a szövegben aláhúzott mondatban a persze kötőszó? c) ellentétes 1 pont 13. Mit fejez ki ez a viszony a szövegben? c) A szövegben gondolati váltás történik, újabb egység következik. 1 pont 14. Mi a válasz a fejezet címében szereplő kérdésre? b) nem 1 pont
2. A csavargó sün esete Ráhangolódás 5. lépés: 13 15. feladat Emberi állatok T/1. 13. oldal 15 perc Tanári instrukciók: A feladatot mutassuk be úgy, hogy kiválasztunk egy állatot, és szóban megoldjuk a feladatot az egész osztállyal közösen. Fontos, hogy először mondjuk el, pontosan mit is látnak a képen, mert így elég konkrétak lesznek a későbbi megoldások például, hogy milyen érzelmet fejeznek ki az állatok. Gyűjtsünk ötleteket: a diákok szerint mit látunk a képen, mit fejez ki a képen látható állat (állatok) arca, testtartása, illetve mi teszi őket emberivé? A képeket, ha mód van rá, vetítsük ki nagyban, színesben! Az ötleteket menet közben megbeszéljük, és címszavakat érdemes felírni a táblára. Ezután a diákok párokat alakítanak, minden pár választ egy-egy képet, és elvégzik a feladatot. A megoldásokat körbejárva beszélhetjük meg velük, majd egy-két párt felkérünk rá, hogy ismertesse megoldását az egész osztály előtt. K i e m e l t k é p e s s é g e k, k é s z s é g e k : képi információk gyűjtése, értelmezése; gesztusok, testtartás, mimika értelmezése C é l c s o p o r t d i f f e r e n c i á l á s : A páros munkában azok is megszólalhatnak, akik kevésbé mernek az egész osztály előtt. M u n k a f o r m á k : frontális és páros munka M ó d s z e r e k : a képen látható gesztusok értelmezése E s z k ö z ö k : számítógép, kivetítő, vászon (ha elérhető) 1. Emberi állatok Nézd meg a képeket! Bizonyára számos meseszereplőt felismersz közülük. Próbáld meg kitalálni, melyik állat mit gondolhat, mit érezhet! Próbáld azt is megfogalmazni, mitől emberiek!
22 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l ko t á s 9. é v fo l y a m
A c s a v a r g ó s ü n e s e t e 23 T/2. 15. oldal 10 perc Állatok mint mesehősök Tanári instrukciók: A diákok dolgozzanak párokban. A végén frontálisan beszéljük meg a megoldásokat, és törekedjünk arra, hogy a diákok a megbeszélés alapján kiegészítsék a saját munkájukat. K i e m e l t k é p e s s é g e k, k é s z s é g e k : korábbi (tanult) ismeretek mozgósítása, olvasmány- és filmélmények felidézése C é l c s o p o r t d i f f e r e n c i á l á s : A páros munkában azok is megszólalhatnak, akik kevésbé mernek egész osztály előtt. M u n k a f o r m á k : páros munka, frontális megbeszélés M ó d s z e r e k : gyűjtőmunka, táblázat kitöltése 2. Állatok mint mesehősök Felsorolunk néhány, állatmesékben gyakori állatszereplőt. Írd melléjük, milyen tulajdonságokat testesítenek meg általában, és ha tudsz, írj példát olyan mesére, amelyben ez a tulajdonsága meg is jelenik! Egy-egy állat nem csak egy tulajdonsággal szokott szerepelni az állatmesékben, sokszor különböző történetekben különböző vonásokkal bukkan fel. Amelyik állatnak több, különböző mesei tulajdonságát, szerepét ismered, ahhoz írd oda mindet, ahol tudod, példákkal.
24 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 9. é v f o l y a m ÁLLAT TULAJDONSÁG MESE, AMELYBEN SZEREPEL róka bagoly farkas oroszlán nyúl Megoldási lehetőségek: például ÁLLAT TULAJDONSÁG MESE, AMELYBEN SZEREPEL róka ravasz, cseles pl. A róka és a holló sokszor lépre megy (rossz, erőszakos, ragadozó ) pl. Róka fogta csuka bagoly okos, bölcs pl. Dr. Bubó, aki kicsit balek farkas erőszakos, gonosz, álnok, de kissé buta, és gyakran lépre megy pl. Forró vizet a kopaszra! oroszlán erős, bölcs, megfontolt pl. Az Oroszlánkirály (Mufasza), erőszakos, ragadozó, hetvenkedő pl. Az oroszlán és az egér (amikor a talpából húzza ki a tüskét, Aesopustól kezdve élő mese) nyúl okos, bátor pl. Az okos nyulacska jelentésteremtés Egy huszadik századi állatmese T/3. 16. oldal 15 perc Tanári instrukciók: A novella hangos felolvasása fontos közösségi élmény. Lehetőleg adjuk föl előzetesen hangos olvasásra, hogy a közös felolvasás is élvezhető legyen. Ha az osztályban nagyon nehezen tudnak még hangosan olvasni a diákok, akkor az előzetes tanári felolvasás után adhatjuk házi feladatnak is a novella értelmes hangos olvasását.
A c s a v a r g ó s ü n e s e t e 25 Feltétlenül gondoskodjunk arról, hogy minden diák kezében legyen szöveg! Felolvasás előtt felvethető szempont, hogy a diákok jelöljék meg a szövegben azokat a szavakat, amelyeknek a jelentése nem teljesen világos a számukra. Ha valamelyiknek a jelentésére a következő feladatok megoldásakor sem derül fény, jelezzék! A felolvasás után hallgassuk meg a diákok első reakcióit, véleményüket, kérdéseiket, és azt követően kezdjünk hozzá a novella módszeres feldolgozásához! K i e m e l t k é p e s s é g e k, k é s z s é g e k : hangzó és olvasott szöveg megértése, művészetbefogadás C é l c s o p o r t d i f f e r e n c i á l á s : Ha úgy ítéljük meg, a felolvasásba bevonhatunk szívesen, jól olvasó tanulókat, végezhetjük körbeolvasással. M u n k a f o r m á k : frontális munka M ó d s z e r e k : felolvasás: tanári felolvasás vagy körbeolvasás; reflexiók megfogalmazása 3. Egy huszadik századi állatmese Olvassátok el az alábbi történetet, majd fogalmazzátok meg hogyan hatott, mit gondoltok róla első olvasás után! Hajnóczy Péter: Munkaterápia A csavargó sün valahogy mindenkinek a begyében volt. Az erdő szorgalmas lakói azon voltak, hogy vigyék valamire az életben, dolgoztak látástól vakulásig, este holtfáradtan elaludtak a televízió előtt, vasárnap délután pedig meglátogatták a rokonokat. Micsoda cuki harisnya! mondta a róka felesége a farkas feleségének, és hangosan összecsapta a kezét. Mondd, drágám, csomagból vetted? A róka tervrajzokat mutogatott a farkasnak; hétvégi lyuk építésébe fogott az erdőszélen, három vészkijárattal. Valódi föld magyarázta a róka. És micsoda szűk, alacsony folyosók! Valóságos labirintus! A farkas új barlangot épített, a bagoly részletre jégszekrényt vásárolt, hogy legyen hol tartania a szemüvegét, de nem akart lemaradni a mókus, a vaddisznó, a sas és a kakukk sem. Mindenki igyekezett. Hajnalban fáradtan, kialvatlanul, tántorogva indultak dolgozni. A róka felesége fekete csipkebugyiért nyaggatta a férjét, a farkasé fülbevalót akart, a teknős motorbiciklire kuporgatott. De mi a fenét csinál a sün? kérdezte a kakukk. Míg mások verejtékeznek, őkelme az árnyékban döglik, és horkol! Talán nyert a lottón kockáztatta meg a borz, a takarékban tartja a pénzt, és a kamatokból él. A vaddisznó, akit nemrég neveztek ki a takarékpénztár igazgatójának, utánanézett a dolognak, és kiderült, hogy a sünnek egyetlen fillérje sincs a takarékban. Talán elásta a pénzét... mondta a mókus. Vannak efféle régimódi alakok... manapság minden megtörténhet... Megpróbálták a sünből kihúzni az igazságot, de nem jutottak semmire: a sün csak bárgyún vigyorgott, és a fejét rázta. Ugyan, szegény vagyok én... csak egészséget adjon a jóisten...
26 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 9. é v f o l y a m Végül a róka vágta ketté a gordiuszi csomót. Még hogy elásott pénz! legyintett. Nevetséges! Ha valakinek pénze van, az tisztességes lakást épít magának, nem pedig rothadt falevélen alszik! De ha nem akar házat építeni, rá se hederít, hogy a felesége tavalyelőtti ruhákban jár, és még televíziója sincs, akkor mit akar? Dolgozni csak annyit dolgozik, hogy éhen ne dögöljön, zsebre dugott kézzel mászkál, fütyürészik... mi rejlik emögött? Megmételyezi az ifjúságot jelentette ki a bagoly. Mi lenne a társadalommal, ha mások is követnék a példáját? Börtönbe vele, míg nem késő! A róka elvetette a bagoly javaslatát. Csavargásért és közveszélyes munkakerülésért ugyan vádat lehetne emelni ellene csóválta a fejét, de minek fölöslegesen izgatni a kedélyeket? Nem bűnöző az a szerencsétlen sün. Egyszerűen beteg, túl érzékeny, neurotikus alkat. Gyógykezelésre, gondozásra szorul... A bagoly dühösen levette az orráról a szemüveget és behajította a jégszekrénybe. Micsoda puhány nemzedék! Az ő idejében nem teketóriáztak az efféle huligánokkal. Még hogy gyógykezelés! A kórházban csak pusztítja az ételt, gondolkozik... A sünt végül is két ápoló behajította egy mentőkocsiba, és az elmegyógyintézetbe szállították. A teknősbéka volt a főorvos, aki megállapította, hogy a beteg skizofréniában szenved, állapota súlyos, egyelőre altatni, nyugtatni kell. De sose lehet tudni tette hozzá, remény, az mindig van. Később munkaterápiára fogjuk: majd hangyatojást válogat nekem ebédre. T/4. 17. oldal 10 perc szó és jelentés Tanári instrukciók: A tanár ossza ki szókártyákon a táblázatban szereplő szavakat találomra néhány diáknak! (Ha jónak látja, ki is választhatja a diákokat.) Kérje meg őket, hogy olvassák el a kártyákat, és mondjanak rokon értelmű kifejezést vagy meghatározást a náluk lévő szóhoz, kifejezéshez! A többiek feladata, hogy megmondják, a táblázatban szereplők közül melyik szó, kifejezés áll a kártyán. Ha a diák, akinél a kártya van, nem ismeri a szó jelentését, nem tud meghatározást adni vagy szinonimát mondani, kérjen segítséget a mellette, körülötte ülőktől. Akik segítséget adtak, már ne vegyenek részt a kártyán lévő szó kitalálásában! Ugyanez történjen, ha valaki hibás meghatározást vagy szinonimát ad meg, és emiatt a társai nem tudják megtalálni a kártyán lévő kifejezés párját a táblázatban. Mindenki töltse ki szinonimákkal, meghatározásokkal a táblázatot! Ha a csoport szókincséhez mérten nehéznek tűnik, a tanár is mondhatja a meghatározást, a szinonimát, és annak a tanulónak kell jelentkeznie, akinél a hozzá tartozó kártya van. Természetesen ebben az esetben is segítséget kérhetnek a szomszédjuktól, társaiktól, akiknél a kártyák vannak. Érdemes a feladatot összekötni a szöveg elemzésével is: a diákok egy részét bízzuk meg azzal,
A c s a v a r g ó s ü n e s e t e 27 hogy keressék ki a szövegből a kifejezéseket, és a szövegkörnyezet alapján találják ki vagy határozzák meg a szavak jelentését. K i e m e l t k é p e s s é g e k, k é s z s é g e k : a szókincs gazdagítása, a szavak hangulati értékének felismerése, változatosság a beszédben; a szavak jelentésének kitalálása a szövegkörnyezetből C é l c s o p o r t d i f f e r e n c i á l á s : A szókártyákat nagyobb szókincsű diákoknak adjuk, a szövegből kikeresni főleg olyan diákoknak kelljen, akik logikusan tudnak gondolkozni, de kisebb a szókincsük. M u n k a f o r m á k : egyéni, páros és frontális munka kombinációja M ó d s z e r e k : szójelentés kitalálása különféle módszerekkel Eszközök: táblázat 4. Szó és jelentés Sokat segít a szavak jelentésének megértésében, elmagyarázásában, ha keresünk hozzájuk egy-egy rokon értelmű kifejezést vagy körülírást, meghatározást. Írj rokon értelmű kifejezést vagy meghatározást a táblázatban szereplő szavak, kifejezések mellé! Megoldási lehetőségek: a begyében volt (valakinek) vigyék valamire az életben látástól vakulásig cuki (tárgy) labirintus jégszekrény verejtékezik nem teketóriázik a takarékban tartja pusztítja az ételt kuporgat haragszik rá, bántja a jelenléte, bosszantja a viselkedése előbbre jussanak, elérjenek valamit, legyenek valakik az életükben, valamivel gazdagabbak legyenek reggeltől estig; nagyon sok és nagyon fárasztó munkát végeztek aranyos, bájos, ennivaló útvesztő frizsider, hűtőszekrény (de régebben jégtömbökkel hűtötték a benne tárolt ételt) izzad nem habozik, nem vacakol bankban, takarékszövetkezetben helyezte el eszik, feleslegesen tartják el gyűjtöget, spórol, félretesz (pénzt)
28 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 9. é v f o l y a m T/5. 18. oldal 10 perc szövegmagyarázat (házi feladat) Tanári instrukciók: Alkossunk 4 5 fős csoportokat (az osztály létszámától függően, hogy mindenkinek jusson legalább 1 2 jegyzetszöveg; a szöveget kioszthatja, pl. húzással, kártyákon, összekeverve is)! Segítsünk elkezdeni a munkát, és szükség esetén segítsünk a munkában is, de a megoldást ne mondjuk el! A megoldások ismertetése során ahol szükségesnek látjuk (pl. helytelen megoldásoknál), kérjük a csoportok szóvivőit, hogy indokolják álláspontjukat. A feladat célja a szókincs fejlesztése mellett, hogy a tanulók megértsék, belássák, mire szolgálnak, hogyan segítik a szöveg értelmezését a jegyzetek, kommentárok. K i e m e l t k é p e s s é g e k, k é s z s é g e k : a szókincs gazdagítása, a néma olvasási készség fejlesztése szövegek összevetésével C é l c s o p o r t d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka, frontális ismertető M ó d s z e r e k : lábjegyzetek elhelyezése, szójelentések kitalálása definíciókból 5. Szövegmagyarázat A történetben vannak olyan szavak, gondolati egységek, amelyeknek a megértése nem csak a szavak jelentésének ismeretét igényli, hanem annál valamivel többet. Az ilyen részeket, szavakat általában jegyzetekkel szokták ellátni, hogy minden olvasó számára világosak legyenek, és így teljesebben, jobban értsék az egész szöveget. Keresd meg, melyik magyarázat a novella melyik szavához tartozik! Írd a magyarázat után a pontok fölé a szót, amelyhez tartozik, és írd is be a szövegbe a szó mellé a magyarázat sorszámát! Megoldási lehetőségek: 1. Régebben (pl. a novella megírásának idején) gyógykezelésként, gyógyítás céljából állapotuknak megfelelő, könnyebb, rendszeres munkát végeztettek a gyógyító intézményekben elhelyezett betegekkel. munkaterápia 2. 1945 és 1956 után is igen sok magyar menekült külföldre, a nyugati országokba (Nyugat-Európába és Amerikába). A Nyugaton élő magyarok gyakran küldtek csomagokat otthon maradt rokonaiknak, elsősorban olyan dolgokat, amelyeket Magyarországon, az akkori szocialista országban nem lehetett megvásárolni, például jobb ruhákat, nejlonharisnyát, farmernadrágot. Nemritkán megesett az is, hogy a megajándékozottak eladták a kapott holmit. csomagból vette(d)
A c s a v a r g ó s ü n e s e t e 29 3. A hagyomány szerint egy ókori görög város, Gordion (latinul: Gordium) első királya, Gordiosz szerencsét hozó kocsijának kötelén egy kibogozhatatlan csomó volt, amelyet még a király kötött rá. Ezt a csomót, ahelyett hogy a kioldásával próbálkozott volna, Nagy Sándor, a világhódító uralkodó kardjának egyetlen csapásával kettéhasította. (Így oldotta meg mindenki számára váratlanul a lehetetlennek tűnő feladatot.) gordiuszi csomó 4. A szó eredeti jelentése: megmérgezi, de használjuk abban az értelemben is, hogy megrontja, elrontja pl. a nevelését, magaviseletét, helyes világfelfogását. (Gyakran azzal, hogy rossz példát mutat.) megmételyezi 5. Régebben, a novella megírásának idején (a szocializmusban) létező jogi meghatározás. Eszerint aki nem akar dolgozni, munkakerülő, és kárt okoz a társadalomnak, ezért meg lehet büntetni, akár börtönbe is lehet zárni. közveszélyes munkakerülés 6. Idegen eredetű szakszó: érzelmileg kiegyensúlyozatlan, kedélyhullámzásra hajlamos, idegileg gyenge ember, súlyosabb esetben idegbajos. neurotikus 7. Angol eredetű szó: olyan fiatal, aki nem tartja be az együttélés szabályait, semmibe veszi a társadalmi rendet, viselkedésével botrányt kelt. Gyakran dologtalan, munkakerülő, garázda értelemben is használták, illetve használják. huligán 8. Pszichiátriai betegség, amelynek fő tünete a valósággal való kapcsolat megszakadása. skizofrénia T/6. 19. oldal 5 perc szövegmagyarázat (házi feladat) Tanári instrukciók: Ismertessük pontosan a diákokkal, mit kérünk, várunk tőlük! Kérjük meg őket, hogy a kutatási feladattal a portfolióikat gazdagítsák! Az erre felkért, illetve önként jelentkező tanulók a következő órán ismertessék megoldásaikat! A feladat célja, hogy otthoni kommunikációra biztassuk a diákokat, és felhívjuk a figyelmüket a családi, személyes emlékezet jelentőségére a világ megértésében, megismerésében. A helyzetből adódóan a dolgot nagyon erőltetni nem szabad, inkább az igényt, az érdeklődést igyekezzünk a diákokban felkelteni. Erre jó eszköz lehet az is, ha valaki más megmutatja, milyen érdekes dolgokat tudott meg otthon. Nagy valószínűséggel nem várható, hogy mindenki színvonalasan megoldja ezt a feladatot, de törekedjünk rá, hogy valamilyen megoldással mindenki előálljon, valamit helyezzen el a portfoliójában. A feladat megoldására, a teljes portfolióanyag összeállítására legalább egy hét munkaidőt adjunk. Ha több értékes és érdekes anyag összegyűlik, készíthetünk a saját munkákból faliújságot, kiállítást, osztályújságot, vagy elhelyezhetjük az osztály honlapján. Lehetséges cím: Így éltek a 70-es években. K i e m e l t k é p e s s é g e k, k é s z s é g e k : önálló információszerzés, az információk rendezése, kérdésfelvetés, különféle kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás C é l c s o p o r t d i f f e r e n c i á l á s : Kérjünk meg néhány tanulót, hogy a következő óra elejére készüljön, mutassa be, mit végzett házi feladatként.
30 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 9. é v f o l y a m M u n k a f o r m á k : házi feladat M ó d s z e r e k : egyéni kutatómunka E s z k ö z ö k : portfolió 6. A mű és kora Minden mű kötődik a saját korához. Az idő eltelik, és a későbbi olvasók már mást látnak maguk körül. A különbségek felfedezése, a korszak megismerése megint csak hozzásegít mindenkit a mű teljesebb megértéséhez, érdekesebbé teszi számára az olvasást. A novellában számos apróság, mozzanat idézi a megírásának a korát, az 1970-es éveket. Te ezekre már természetesen nem emlékezhetsz, de esetleg felfigyelhetsz rájuk, mert mai világunkban már szokatlan jelenségek, ma már máshogyan mennek a dolgok, más dolgok váltak fontossá, értékessé. Dolgozz a portfoliódba! a) Keress ilyen, a 70-es évekre utaló mozzanatokat a novellában! Szüleid, nagyszüleid sokat segíthetnek ebben fordulj hozzájuk, kérdezgesd őket, hogyan éltek, mi volt fontos számukra ebben az időszakban (az 1970-es években). Segítségképpen ajánlunk néhány kérdést, témát: (1) Milyen ruhákat viseltek, hol vásároltak? (2) Mit lehetett kapni a boltokban, üzletekben? (3) Milyen műsor ment a televízióban, hány csatorna volt, és azok milyenek voltak? (4) Mivel töltötték a szabad idejüket? (5) Kiknek volt akkoriban hétvégi háza? Mekkora érték volt, és hogyan építették? (6) Milyen járműre vágytak a fiatalok, amelyet elérhetőnek is éreztek? (7) Mennyit, milyen körülmények között dolgoztak? Mit jelentett a másodállás kifejezés? b) A képek az 1960-as évek végéről, az 1970-es évek elejéről származnak. Írd melléjük, melyik mit ábrázol, illetve mit juttat eszedbe! A megoldáshoz kérd szüleid, nagyszüleid segítségét!
A c s a v a r g ó s ü n e s e t e 31
32 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 9. é v f o l y a m T/7. 21. oldal 5 perc A mű és szerzője Tanári instrukciók: Hívjuk fel a diákok figyelmét arra, hogy egy-egy mű értését az is segítheti, ha tudunk valamit arról az emberről, aki írta. Néma olvasással olvassa el minden diák az életrajzot, és ceruzával vagy szövegkiemelővel jelölje be a legfontosabb elemeket! A munka végeztével a tanár tegyen fel néhány, a szöveg megértését ellenőrző kérdést, és beszélje meg a diákokkal, melyek a szöveg leglényegesebb elemei. K i e m e l t k é p e s s é g e k, k é s z s é g e k : lényegkiemelés, rövid ismeretközlő szöveg megértése C é l c s o p o r t d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka, frontális ellenőrzés M ó d s z e r e k : ceruzás olvasás 7. A mű és szerzője Olvasd el az alábbi rövid életrajzot Hajnóczy Péterről, és nézd meg az arcképét. Az olvasás során aláhúzással emeld ki a fontos információkat, a leglényegesebb elemeket! Hajnóczy Péter (1942 1981) édesanyja megesett falusi lány volt, aki gyermekét nem tudta eltartani. Későbbi nevelőszülei csecsemőkorában vették magukhoz, anyja beleegyezésével. (Nevelőanyjának egy korábbi betegségéből kifolyólag nem születhetett saját gyermeke.) Nevelőapja a két háború között alacsony sorból emelkedett jogászi végzettsége révén a jobb módú társadalmi rétegbe. 1945 után elvesztette megélhetését, és az ötvenes években segédmunkásként dolgozott. A fiú eleinte jó tanuló volt, sikeresen sportolt (úszott). Elbizonytalanította, megzavarta 1956 után az uszodai, sportoló közösség felbomlása. Tovább rontotta a helyzetet, amikor kamaszkori kimaradozásai, romló tanulmányi eredménye, kudarcai nyomán nevelőszülei közölték vele az igazságot származásáról. Ezek után mindinkább rendezetlen életet élt, és egyre többet ivott. 1970-től jelentek meg írásai, majd 1975-ben első saját kötete. Ettől kezdve egyre jobban elhatalmasodó alkoholizmusa árnyékában írásaiból tartotta el magát.
A c s a v a r g ó s ü n e s e t e 33 T/8. 20. oldal 15 perc Arcok, jellemek Tanári instrukció: Házi feladat, majd a következõ órán megbeszélés A feladat ismertetése során ismét hívjuk föl a figyelmet arra, hogy a novella szereplői emberi magatartásokat testesítenek meg. A következő órán a házi feladatként elkészített munkák egy részét nézzük meg. A rajzokat mutassák be a diákok, és fűzzenek magyarázatokat hozzájuk, a fogalmazásokat olvassák fel! Hívjuk föl a figyelmet a táblázat két oszlopára, és a két szempont elkülönítésének jelentőségére: a novellában kevesebb információ van, ezeket az alkotás során ki kell egészíteni további elemekkel. K i e m e l t k é p e s s é g e k, k é s z s é g e k : a kommunikáció nem verbális kifejezőeszközeinek alkotó használata, ezek összekapcsolása a szövegből nyert információkkal C é c s o p o r t d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k, m ó d s z e r e k : egyéni, otthoni munka, bemutató készítése, egymás beszámolójának jegyzetelése E s z k ö z ö k : rajzhoz rajzlap 8. Arcok, jellemek Képzeld el, hogy a novellában szereplő állatoknak emberi arca van. Milyen lehet az? Válassz ki közülük egyet, és rajzold le, vagy írd le részletesebben, milyennek képzeled! Dolgozz a munkafüzetbe vagy rajzlapra (illetve külön lapra)! Ha külön lapon dolgozol, munkád kerüljön be a portfolióba! A rajz helye: A kiválasztott állat: A fogalmazás helye: A kiválasztott állat: Amikor mindenki elkészült az állat rajzával vagy leírásával, beszéljétek meg, melyik szereplőt milyennek képzeltétek, és miért ilyennek! Készítsetek jegyzeteket egymás beszámolói alapján! Jegyzeteim:
34 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 9. é v f o l y a m ÁLLAT róka bagoly kakukk teknősbéka sün TULAJDONSÁGOK, TETTEK STB., AMelyek ALAPJÁN ELKÉPZELTEM A SZEMÉLY, az ARC JELLEMZŐI, TULAJDONSÁGAI T/9. 24. oldal 15 perc Élet, célok Tanári instrukciók: Fontos, hogy a tanulók végül a megfelelő, és csak a megfelelő mondatokat válogassák ki. A tanár vezesse a megbeszélést, és hívja fel a figyelmet az esetleges tévedésekre! A diákok pontosan keressék ki, melyik állatnak mi a célja! Az állatok életmódjának jellemzésében jelenjen meg, hogy hajtják, törik magukat, és ezt tárgyakért, anyagi javakért teszik. K i e m e l t k é p e s s é g e k, k é s z s é g e k : információk kiemelése a szövegből, megadott szempontok szerint, az információkat hordozó nyelvi egységek kijelölése C é c s o p o r t d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : páros feladatmegoldás, frontális megbeszélés M ó d s z e r e k : szövegrészletek kikeresése, szövegből következtetés 9. Élet, célok Keresd meg és írd ki azokat a mondatokat, amelyekkel a sünt kivéve az erdő lakóinak életét ábrázolja az elbeszélő. Utána írd a táblázatba, melyik állat mivel van elfoglalva, mire hajt. Végül az előzőek alapján jellemezd a céljaikat, életmódjukat! a) Mondatok, melyekkel az elbeszélő az erdő lakóinak életét ábrázolja: b) Az állatok célja:
A c s a v a r g ó s ü n e s e t e 35 ÁLLAT CÉL róka farkas bagoly teknősbéka c) Mi jellemzi az állatok céljait, életmódját? Megoldási lehetőségek: a) Mondatok, melyekkel az elbeszélő az erdő lakóinak életét ábrázolja: Az erdő szorgalmas lakói azon voltak, hogy vigyék valamire az életben, dolgoztak látástól vakulásig, este holtfáradtan elaludtak a televízió előtt, vasárnap délután pedig meglátogatták a rokonokat. Mindenki igyekezett. Hajnalban fáradtan, kialvatlanul, tántorogva indultak dolgozni. b) Az állatok célja: ÁLLAT róka farkas bagoly teknősbéka CÉL hétvégi lyuk új barlang jégszekrény motorbicikli T/10. 26. oldal 10 perc Különbségek vádak? Tanári instrukciók: Fontos, hogy a diákok a megfelelő részleteket válasszák ki. A saját megfogalmazásokban jelezzük, hogy két szempontnak is meg kell jelennie a sün nem dolgozik, és nem akar anyagi javakat megszerezni (az állatok szerint tehát nem akar semmit elérni). K i e m e l t k é p e s s é g e k, k é s z s é g e k : információk kiemelése a szövegből, megadott szempontok szerint, az információkat hordozó nyelvi egységek kijelölése; következtetések levonása