ÖSSZEFOGLALÓ "Az önértékelés szerepe és folyamata az intézményfejlesztésben" című műhelymunkáról Befogadó iskola megteremtéséért konferencia, 2012. október 17. Budapest A workshop célja: Az inklúziós index és a Szakiskolai Önértékelési Modell gyakorlati összevetése. Előadó: Molnárné Stadler Katalin, szakképzési minőségbiztosítási szakértő Moderátor: Mihályi Krisztina, Budapesti Corvinus Egyetem Oktatásfejlesztési Observatory Központja A workshopra meghívott, az intézményi önértékelés gyakorlatában példaértékű munkát végző iskolák: Hansági Ferenc Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakiskola és Szakközépiskola, Szeged FVM Dunántúli Agrár-szakképző Központ, Csapó Dániel Középiskola, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium, Szekszárd A workshop programja: A workshop résztvevőinek köszöntése, a workshop céljának ismertetése, közreműködők bemutatása Mihályi Krisztina A meghívott iskolák rövid bemutatkozása az iskolák képviselői Előadás Az önértékelés szerepe és folyamata az intézményfejlesztésben címmel Molnárné Stadler Katalin Kiscsoportos gyakorlat: A befogadó iskola jellemző szempontjainak megjelenése az intézményi önértékelésben. A workshop összefoglalása, zárása Mihályi Krisztina 1
Megjegyzések a résztvevők részéről: Az önértékelés folyamata: Fontos a fejlesztendő területek és erősségek feltárása, ugyanakkor fontos, hogy ezt kövesse egy, a feltérképezésre épülő fejlesztési terv elkészítése Szekszárd: az osztályfőnökök immáron 3 éve összegyűjtik a gyerekek véleményét az osztályfőnöki órákon, megbeszélik velük a továbbiakat, viszont ez csak évekkel aztán indult el, hogy elkezdődött az önértékelés. Vagyis: a tapasztalat az, hogy az önértékelést sokszor nem követi az eredmények kiaknázása és hasznosítása. Az önértékelés előnyei az önértékelést végző iskolák szerint (a slide-on felsoroltakon kívül): Rálátást nyújt olyan területekre, amelyekről addig nem volt tudomása az intézménynek, felszínre kerülnek addig nem ismert dolgok. Ehhez viszont őszinteség és bátorság is kell. Az önértékelés fenntarthatósága: A résztvevők kiemelték, hogy rendszeres önértékelés akkor lehetséges, ha az intézményvezető elkötelezett az értékelés ilyen formája iránt, továbbá ha vannak erre kijelölt munkatársak. A munkatársak bevonásával elősegíthető részükről az elköteleződés, ami megkönnyíti az önértékelés elvégzését. Ha az önértékelés nem valamiféle kötelező és formális feladatként jelenik meg, akkor látszik a haszna, akkor belső igénnyé válik. Az első önértékelés tapasztalatai után a többi ilyen gyakorlat már egyszerűbb, könnyebben megy. 2
A szakképzési önértékelési modell (SZÖM) és az inklúziós index kapcsolata - csoportos feladat: 1. csoport: A SZÖM folyamatokra irányuló része (SZÖM III. szint, 5.c "Az intézmény nevelési-oktatási-képzési tevékenységének megszervezése és megvalósítása a mindennapi működés során") az alábbi szempontokban, dimenziók mentén illeszkedik az inklúziós indexhez: Egyéni képességek; tanulási nehézségek feltérképezése (Hogyan térképezi fel az intézmény a tanulók egyéni képességeit és tanulási nehézségeit?) Egyéni szakmai képességek vizsgálata (Hogyan történik az intézményben az új nevelésioktatási-képzési módszerek, eljárások bevezetése? Hogyan biztosítják a tevékenység-központú módszerek elterjesztését? A szakképző évfolyamokra történő jelentkezéskor, a szelekcióban hogyan építenek a pályaorientációban és a szakmai előkészítő képzésben szerzett egyéni tanulói tapasztalatokra, a képességek vizsgálatára?) Új módszerek (tevékenységközpontúság) (Hogyan történik az intézményben az új nevelésioktatási-képzési módszerek, eljárások bevezetése? Hogyan biztosítják a tevékenység-központú módszerek elterjesztését?) Differenciált egyéni haladás lehetősége (Mely oktatási módszerekkel és hogyan biztosítják az alapkészségek és a kulcskompetenciák elsajátítását, valamint a differenciált tanulási-tanítási folyamatot és az egyéni haladás lehetőségét?) Tehetséggondozás, felzárkóztatás (Milyen tanulásszervezési eljárásokkal, eszközökkel, és hogyan valósítják meg a tehetséggondozást, valamint a felzárkóztatást az intézményen belül?) Tanulásszervezési eljárás, csoportbontás (Hogyan szervezik a tanulócsoportokat és a csoportbontásokat?) Ösztönzés az aktív részvételre Önálló ismeretszerzést segítő módszerek Kooperatív tanulás (Hogyan épít az intézmény a tanulás folyamatában a tanulók együttműködésére, és hogyan segíti a tanulók együttműködésének javítását?) Értékelés módszertana (Milyen értékelési szempontok alapján és hogyan, milyen módszerekkel történik a tanműhelyi gyakorlati oktatás értékelése? Hogyan történik a külső képzőhelyen a gyakorlati oktatás értékelése, és milyen rendszerben értesül az intézmény a külső képzőhelyeken történő értékelések eredményéről? Hogyan készíti fel az intézmény a szakmai vizsgára a tanulókat, alkalmaznak-e köztes vizsgákat, szerveznek-e kiegészítő képzéseket?) Tanulókról infó-gyűjtés (Hogyan történik a tanulókra vonatkozó információk gyűjtése és továbbadása az intézményen belüli nyomon követés érdekében?) Ami nem jelent meg a SZÖM-ben, de az inklúzió felől közelítve informatív lehet: Hogyan veszi figyelembe a diák képességeit, fejlődési ütemét? 3
2. csoport: A SZÖM stratégiára irányuló része és az inklúziós index kapcsolata: 2/a. Információk gyűjtése és elemzése az intézmény Pedagógiai Programjának, Intézményi Minőségirányítási Programjának és egyéb hosszú távú terveinek kidolgozásához és módosításához KÜLSŐ források: jogszabályok szociális térképek fejlesztési tervek esélyegyenlőségi programok EU-irányzatok ÖMIP konferenciák tapasztalatai BELSŐ források: mérésértékelés adatai (mérések + statisztika) beszámolók klímateszt (mennyire befogadó a tantestület?) 2/b. Az intézmény Pedagógiai Programjának, Intézményi Minőségirányítási Programjának és egyéb hosszú távú terveinek kialakítása és felülvizsgálata jogforrások + a fenntartó iránymutatásai partneri szükségletfelmérés eredményei teljes elfogadottságra törekedni horizontális és vertikális kommunikációval 2/c. Az intézmény Pedagógiai Programjának, Intézményi Minőségirányítási Programjának és egyéb hosszú távú terveinek megismertetése, éves szintre történő lebontása a kulcsfolyamatok rendszerén keresztül kulcsfontosságú folyamatok: SWOT analízis, helyzetkép, tervezés 4
3. csoport: A SZÖM vezetésre irányuló része és az inklúziós index kapcsolata: 1/a. - Tervek, értékrend - "Az intézményvezetés személyes részvétele az intézmény hosszú távú terveinek és értékrendjének kialakításában, és példamutatása ezek megvalósításában" személyes részvétel a tervek, célok kialakításában példamutatás az értékrend képviseletében 1/b. belső működési rend - " Az intézményvezetés személyes részvétele az intézmény belső működési rendjének kialakításában és működtetésében" szerepvállalás a napi pedagógiai munkában hogyan szervezi a munkatársak és munkacsoportok együttműködését 1/c. partnerekkel együttműködés - " Az intézményvezetés együttműködése az intézmény közvetlen és közvetett partnereivel" konkrét feladatvállalás bekapcsolódás szakmai és civil szervezetek munkájába 1/d. motiválás - " Az intézményvezetés személyes szerepvállalása a munkatársak motiválásában" munkatársak támogatása, emellett bevonásuk a döntés-előkészítésbe belső kommunikáció teljesítmény-elismerés 1/e. fejlesztés - "Az intézményvezetés szerepe a fejlesztések megtervezésében, irányításában és értékelésében" információk hasznosítása fejlesztések menedzselése külső értékelő bevonása (=KRITIKUS BARÁT) 5
ÖSSZEGÉZS: A SZÖM modell kritériumain végigmenve lehetőség van az inklúzió szempontjainak érvényesítésére az iskolában. ÁLTALÁNOS HOZZÁSZÓLÁSOK: Az egyes szakmák jellegéből adódóan (ld. eü-i alkalmassági vizsga egyes szakmáknál) az inklúzió korlátozottan valósítható meg a magyar szakképzésben, ugyanakkor a más szakmákra való átirányítás lehetősége adott. Az általános magyar kontextus is gyakran aláássa az inklúzió lehetőségét, pl. egy résztvevő egy külföldi jó példát említett, amikor súlyos fogyatékossággal élők együtt tanultak ép gyerekekkel. Ez Magyarországon nehézségbe ütközik pl. mert nem biztosítják erre a normatív támogatást, nem beszélve arról, hogy egy súlyos fogyatékos gyereket nem is vehetne fel egy normál iskola. 6