Don t ever go to sleep. Too many people die there. Mark Twain Alvászavarok és a közlekedés biztonságának összefüggései Dr.habil Szakács Zoltán PhD MH Egészségügyi Központ, Neurológiai Osztály Alvásdiagnosztikai Központ
alvás stádiumok A humán alvás struktúrája idő (óra)
Elsődleges alvás-ébrenléti zavarok (ICSD 2005) Alvásfüggő légzés zavarok (OSAS) Alvásfüggő mozgászavarok Restless Legs Syndrome (nyugtalan láb szindróma) Periodic Leg Movement Disorder (periodikus lábmozgás zavar) Elsődleges hypersominák Narcolepsia Idiopathiás/essentialis hypersomniák Recidiváló hypersomniák (Klein-Levine sy.) Cirkadiás alvás-ébrenlét ritmus zavarok Elsődleges insomniák Közös tünet: Excesszív mértékű nappali aluszékonyság (Excessive Daytime Sleepiness= EDS)
Az életkorokra és EDS-re jellemző értékek 20 Fiatal felnőtt Idős felnőtt 15 10 5 OSAS Narkolepszia 9 óra 11 óra 13 óra 15 óra 17 óra Alvás latencia
Az EDS okai Elégtelen alvás Primer insomnia Korai és késleltetett alvásfázis szindróma Jet-lag, többműszak repetitív alvásdeprivációval Hibás alváshygiéne Kóros alváskésztetés Narcolepsia (N/C) Idiopathiás hypersomnia (IH) Altatók szedatív hatású gyógyszerek (pl.anthisztaminok) szedése Alvásfragmentáltság OSAHS UARS CAS RLS/PLMD Egyes paraszomniák
Az excesszív mértékű nappali aluszékonyság közvetlen és közvetett megnyilvánulásai közvetlen megnyilvánulás fokozott (folyamatos) alváskésztetés közvetett megnyilvánulás közlekedési és munkahelyi balesetek alvásroham gyakori napközbeni szunyókálás automatikus cselekvések, amnesztikus epizódok memória és koncentráló képesség zavarai látászavar iskolai/munkahelyi teljesítmény romlik depresszió, ingerlékenység családi/társadalmi kapcsolatok zavara életminőség romlik
110 súlyos közlekedési balesetet okozó hivatásos gépkocsivezető megoszlása az egyes alvászavarok szerint (n=110, életkor: 28-55 év) (%) Incidencia 40 20 0 38 Alvásadósság (többműszak) (n=42) 31 Alvási Apnoe (n=34) 10 12 Narcolepsia (n=11) Tartós Hatású BDZ használat (n=13) Arbus, 1994.
Az excesszív nappali aluszékonyság okai Elégtelen alvás Kóros alváskésztetés Alvásfragmentáltság
Borulásos balesetek gyakorisága a napszak 20 18 16 14 12 10 Kőfalvi/HC 1996 Gyakoriság [%] 8 6 4 2 0 szerint Borulásos balesetek Összes baleset 0-2 2-4 4-6 6-8 8-10 10-12 12-14 14-16 16-18 18-20 20-22 22-24 Az elalvásos balesetek túlnyomó része 13 és 17 óra, valamint éjszaka 1 és 3 óra között, az ember cirkadián alvásritmusának, két, alvást elősegítő szakaszában következnek be. Ezek az időszakok nem estek egybe a műszakok végére eső fáradásos időszakokkal. Az éberség mérésekor alkalmazott szubjektív teszt azt mutatta, hogy legéberebbek késő reggel, vagy késő délután vagyunk. Óra
Éberség Az éberség cirkadián ritmusa Magas szintű Alacsony szintű Délutáni csökkenés 09 12 18 24 03 06 09 A nap időpontja
Testhőmérséklet ( C) A testhőmérséklet cirkadián változása Éjjel Éjjel Éjjel Éjjel Éjjel Napszakok (idő) Az éberség, úgy tűnik függvénye a testhőmérsékletnek. Arányosan csökken és emelkedik a testhőmérséklettel.
Álmosság Teljes készültség A XX. századi nagy katasztrófák bekövetkezésének időpontjai 15 Exxon Valdez 00:15 Csernobil 01:23 10 Bophal 01:00 5 Three Mile Island 04:00 12 15 18 21 00 03 06 09 12 Dél Éjfél Dél
teljesítmény A véralkohol szintjének és a tartós ébrenlétnek a hatása a logikai teljesítményre Véralkohol koncentráció% Ébrenlét órákban
Az alvásmegvonás és a véralkohol szint viszonya az elkövetett hibák tükrében Vezetési teszt Vezetési teszt 1 éjszakás alvásmegvonás 0.05 % 24 órás alvásmegvonás 0.1% Vezetési teszt Vezetési teszt 1 éjszakás alvásmegvonás 0.05 % 24 órás alvásmegvonás 0.1% Alvásbetegek és kontrollok teljesítménye Stear Clear szimulátor tesztben. OSAHS Narcolepsia Kontroll Átlag 4.4 7.7 1.2 Szórás 0.09 3.0 0.06
A psychomotor vigilancia feladat átlagos megoldási sebessége (az alapvonal % Az alvásmegvonás hatása a pszichomotor vigilancia teszt átlagos megoldási sebességére 110 Alapvonal 7 napos alvás megvonás Felépülés 95 80 9 óra 7 óra 5 óra 65 3 óra 50 R 2 = 0.94 0 T1 T2 B 1 2 3 4 5 6 7 R1 R2 R3 Nap
Az excesszív nappali aluszékonyság okai Elégtelen alvás Kóros alváskésztetés Alvásfragmentáltság
A hazánkban alkalmazott benzodiazepin és nem benzodiatepin szerkezetű altatók jellemző farmakológiai mutatói Vegyület Eliminációs félélet idő(óra) Aktív metabolit Ürülési sebesség Flunitrazepam > 30 van lassú van Nitrazepam >60 nincs lassú van Temazepam 9-12 nincs közepes van Brotizolam 3-5 van gyors nincs Cinolazepam 4-9 nincs gyors nincs Midazolam 1-3 van gyors nincs Zolpidem 1.5-2.5 nincs gyors nincs Zopiclon 3-6 van gyors nincs Nappali szedatív hatás
Narkolepszia
Jellemző tünetek (tetrád) EDS (95-100%) Cataplexia (60%) Hypnagog hallucinációk (30%) Alvásparalízis (20-30%) Éjszakai alvásfragmentáció /gyakori ébredések, emelkedett arousal index, csökkent teljes alvásidő, fragmentál REM alvás/ A változatos tünetekben megnyilvánuló EDS élethossziglan, a többi egy-egy életszakaszon át tart.
Az excesszív nappali aluszékonyság okai Elégtelen alvás Kóros alváskésztetés Alvásfragmentáltság
Alvásfüggő légzés zavarok: Obstruktív Alvási apnoe Szindróma (Obstuctive Sleep Apnea Syndrome=OSAS)
Obstruktív alvási apnoe szindróma (OSAS) A szindrómát alvás alatt a felső-légút (oropharynx) ismétlődő és átmeneti elzáródása és/vagy beszűkülése jellemzik, melyek az artériás vér O2 telítettségének csökkenéséhez, asphyxiás ébredési reakció révén kóros alvásfragmentációhoz, tartós fennállás esetén súlyos haemodinamikai, kardiovaszkuláris, kardiorespiratórikus és neurológiai következményekhez vezetnek.
Elalvásos közlekedési balesetek és obstruktív alvási apnoe ( Findley et al., 1996.Férfiak 30-67 év között) OSAS Kontroll P érték (n=245) (n=367) Baleseti ráta 0.41 0.06 <0.01 Fenyegető baleseti 0.24 0.03 <0.01 helyzet ráta Legalább egy baleset 31% 6% < 0.01
OSAS és non dipper hypertonia
OSAS és cerebralis SPECT
CPAP használat utáni kontroll
A multiplex alváslatencia (MSLT) vizsgálat eredménye (n=67) 20 15 10 5 CPAP használat előtt CPAP hsználat után 0 perc
Alvásfüggő mozgászavarok: Nyugtalan láb szindróma (Restless Legs Syndrome=RLS)
Alvásfüggő mozgászavarok: Periodikus lábmozgás zavar (Periodic Leg MovementDisorder=PLMD)
* Az RLS betegek 70-80 %-ban a PLMs klinikai tünetei is kimutathatók. ** Az önálló PLMD esetek száma a PSG technika fejlődésével egyre növekszik. ( PLM, PLMs,PLMD) RLS/PLMD definíció RLS* Cirkadián mintázatot mutató szenzoros és motoros rendellenesség, mely nyugalmi éber állapotban (elalváskor) rosszabbodik. A bete geket főleg az alsó végtagokban jelentkező, tűrhetetlen dysaesthesiák a panaszokat átmenetileg csökkentő kényszerű mozgásra késztetik.tartós alvás-, ébrenlétzavar alakul ki életvezetési képtelenséggel, mentális és affektív zavarokkal, autoagresszióval. PLMD** A klinikai képet napközbeni mentális deficittünetek, az EDS első és másodlagos megnyilvánulásai és /vagy krónikus inszomnia jellemzi. A patogén, alvás alatti, periodikus, többnyire alsó végtagokban fellépő triflexiós mozgá sok sokáig rejtve maradhatnak.
E E E E E E Alváslaboratóriumok Magyarországon 2012 Centrum ( N Neurológia) Alváslaboratórium szűrő laboratórium xxx Miskolc E N Miskolc Mátészalka N Nyiregyháza N Győr N N Budapest E Hatvan N N N E Debrecen N Zalaegerszeg Balatonfüred N Dunaújváros Kecskemét N Szolnok Mosdós N Bonyhád Pécs Szeged N
ALVÁSDIAGNOSZTIKAI LABORATÓRIUMOK SZEREPE A SZAK ELLÁTÁSBAN 1. Elsődleges és társult alvás/ébrenlét zavarok objektív igazolására kizárólagos protokollal rendelkezik (poliszomnográfia és társult kiegészítő technikák (poligráfiák, MSLT, FIT, aktigráfia). 2. Vizsgálatai a szakellátás számos területén nélkülözhetetlenek: Eszméletvesztések, mentális deficit, epilepszia, pszichózisok, pszichopatológiai képek diganosztikája, mozgászavarok prognózisa, GER, dializált vesebetegek. 3. Speciális alkalmasság megítélése: katonai szolgálat, gépkocsivezetés, többműszak stb