ALVÁSZAVAROK ÉS ÉLETMINOSÉG

Átírás

1 Doktori értekezés tézisei ALVÁSZAVAROK ÉS ÉLETMINOSÉG Dr. Novák Márta Magatartástudományi Intézet Semmelweis Egyetem, Budapest Semmelweis Egyetem Doktori Iskola IV. sz. Ph.D. Program Témavezetõ: Prof. Kopp Mária Budapest 2004.

2 BEVEZETÉS Annak ellenére, hogy mind az alapkutatás, mind a klinikai kutatások területén egyre több adat támasztja alá az alvászavarok jelentoségét, az alvászavarok felismerése és kezelése még mindig a betegellátás egy igen elhanyagolt területét képviselik. Bár az utóbbi években egyre több nemzetközi közlemény jelent meg az alvászavarok epidemiológiájára vonatkozóan mind Európában, mind az Észak- Amerikában, az alvászavarok prevalenciáját Magyarországon és Közép- Európában leíró epidemiológiai adatok nem állnak rendelkezésünkre. Kevés továbbá az információnk arról, hogy az alvási problémákkal küzdo személyek milyen mértékben használják a különbözo egészségügyi szolgáltatásokat. Külföldi adatok szerint az alvászavarok csupán nagyon ritkán kerülnek felismerésre, s ez minden bizonnyal így van a hazai gyakorlatban is. Az alvászavarok különösen gyakoriak és kiemelt jelentoséguek krónikus betegségben szenvedok körében, s feltételezhetoen hozzájárulnak ezen betegek csökkent életminoségéhez. Az életminoség (quality of life, qol) mérése a klinikai kutatásban az utóbbi években egyre nagyobb szerepet kapott. A krónikus betegségek, illetve a különbözo terápiás eljárások nagymértékben befolyásolják a betegek életmódját, ugyanakkor ezek a hatások a kezelés hatékonyságának, a betegek állapotának jellemzésére hagyományosan használt biológiai és klinikai paraméterekkel nem mindig követhetok. A különbözo terápiás és diagnosztikus eljárások klinikai hatékonyságának alapveto szerep jut mind a konkrét terápiás döntéseknél, mind az egészségpolitikai és egészség-gazdasági, finanszírozási döntések meghozása során is. Számos, különbözo betegcsoportokon végzett vizsgálat bizonyítja, hogy a megfelelo eszközökkel és megfelelo módszerekkel mért egészséggel kapcsolatos életminoség (Health Related Quality of Life - HRQoL) a morbiditás és mortalitás független prediktora. Éppen ezért manapság a klinikai vizsgálatokban, s hasonlóképpen a költség-hatékonysági vizsgálatokban, egészség-gazdasági elemzésekben a terápiás eljárások összehasonlításánál, értékelésénél a HRQoL a hagyományos, "kemény" klinikai végpontok mellett önálló vizsgálati végpontként szerepel. Ismert, hogy a krónikus veseelégtelenség és a végstádiumú vesebetegség miatt dialízissel kezelt betegek körében gyakran fordulnak elo alvászavarok. Arra is utalnak adatok, hogy az alvászavarok hozzájárulnak a betegek rosszabb életminoségéhez. A rákos betegek körében szintén igen gyakori alváspanasz és e probléma vizsgálata csupán az utóbbi években került a figyelem fókuszába, amikor egyes vizsgálatok felvetették a malignus megbetegedések és a megváltozott cirkadián ritmus közti potenciális kapcsolat lehetoségét. Az eddigi vizsgálatok dönto többségében az alvászavarok diagnosztikájára gyakran nem validált skálákkal végzett, kérdoíves módszereket alkalmaztak, és alvás - és ébrenléti zavarok definitív diagnosztizálását célzó poliszomnográfiás vizsgálatok illetve a validált kérdoívekkel végzett kutatások száma ezen betegcsoportokban viszonylag csekély. Munkám során részben epidemiológiai kutatást végeztem, részben pedig krónikus betegségekben szenvedok (vesebetegek és rákbetegek) alvászavarait és életminoségét vizsgáltam validált skálákat alkalmazó kérdoíves illetve poliszomnográfiás módszerrel.

3 CÉLKITUZÉSEK MÓDSZEREK Kutatómunkám során az alábbi célkituzéseim voltak: 1. Az inszomnia magyarországi prevalenciájának meghatározása nemzeti reprezentatív felmérés keretében; 2. Az inszomnia gyakoriságát befolyásoló szocio-demográfiai tényezok meghatározása; 3. Annak vizsgálata, hogy az inszomniában szenvedok milyen mértékben veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat a nem inszomniás személyekhez képest; 4. Az alvás- és ébrenléti zavarok gyakoriságának és jellemzoinek felmérése mellrákban illetve prosztatarákban szenvedo betegek körében poliszomnográfia segítségével; 5. Nemzetközileg ismert, validált kérdoívekbol álló, alvászavarok szurésére és az egészséggel összefüggo életminoség vizsgálatára alkalmas kérdoívcsomag összeállítása; 6. A krónikus vesebetegek körében eloforduló alvászavarok prevalenciájának kérdoíves vizsgálata; 7. Az egészséggel összefüggo életminoség kutatásához szükséges külföldi méroeszközök validálása; 8. Annak vizsgálata, hogy az alvászavarok milyen módon befolyásolják a betegek életminoségét. Az inszomnia gyakorisága és következményei a magyar lakosság körében Ezen vizsgálatunkat a Hungarostudy 2002 átfogó epidemiológiai vizsgálat keretén belül végeztük, a felnott magyar lakosság fos reprezentatív mintáján. Tudomásunk szerint tanulmányunk az elso olyan epidemiológiai felmérés, amely az inszomniás panaszok gyakoriságát vizsgálja a magyar lakosság körében. Az eddigi vizsgálatokat áttekintve saját kutatásunk a harmadik legnagyobb elemszámú epidemiológiai vizsgálat, és az interjú formájában történo adatfelvétel miatt egyedülálló. A vizsgálatban validált skála (Athen Inszomnia Skála, AIS) segítségével az inszomniával összefüggo alvási problémákat mértük fel és az alvásidot is elemeztük. A kérdoívcsomag kérdéseket tartalmazott különbözo szomatikus és pszichés betegségekre, valamint fájdalomra vonatkozóan is. Megvizsgáltuk továbbá azt is, hogy az inszomniára panaszkodók saját elmondásuk szerint milyen mértékben veszik igénybe a különbözo egészségügyi szolgáltatásokat (ügyeleti hívások száma, kórházban töltött napok száma, táppénzes napok száma). Alvás- és ébrenléti zavarok rákbetegek körében Munkám során számos metodikai kérdést is meg kellett oldanom. Ezek kapcsán módom nyílt az alvásmedicina gyakorlati aspektusainak (pl. a poliszomnográfiás alvásvizsgálat) elsajátítására, valamint a kérdoívek validálása során felmerülo elméleti kérdések kapcsán - a transzkulturális kutatás sajátosságaiba is betekinteni. Ezen vizsgálatunkban 23 malignus betegségben szenvedo beteg alvás-és ébrenléti zavarait vizsgáltuk poliszomnográfiás módszerrel, s az adatokat életkor és nem szerint illesztett egészséges kontrollszemélyek adataival hasonlítottuk össze. A vizsgálati személyek 3 egymást követo éjszakán vettek részt alvásvizsgálaton, melyet egy nappali éberségi teszt követett. Vizsgáltuk a

4 különbözo alvászavarok és a nappali panaszok (álmosság, fáradtság, distressz) összefüggéseit is az Epworth Sleepiness Scale, a Fatigue Severity Scale és a Center for Epidemiological Studies for Depression kérdoívek segítségével. Alvászavarok és életminoség vesebetegek körében Kutatásunkba 78 hemodializált betegeket vontunk be két budapesti dialízis állomáson. Az alvászavarok legfontosabb tüneteit validált kérdoívekbol álló kérdoívcsomag segítségével (Berlin Alvási Apnoe Kérdoív, Nyugtalan Lábak Szindróma Diagnosztikus Kérdoív, Epworth Álmossági Skála) mértük fel. Ugyancsak felmértük a betegek önbecslésen alapuló egészségi állapotát (EuroQol VAS), a betegség hatását az életminoségre (Betegségteher-Index), komorbiditását (Végstádiumú Vesebetegség Súlyossági Index) valamint rögz ítettük a legfontosabb demográfiai adatokat és laboratóriumi értékeket. EREDMÉNYEK Az inszomnia gyakorisága és következményei a magyar lakosság körében Epidemiológiai vizsgálatunkban a megkérdezettek 47 %-a számolt be legalább egy alvással kapcsolatos problémáról és sokan több, mint egy tünetrol panaszkodtak. Az Athen Inszomnia Skála (AIS) alapján a minta 9.2 %-a tekintheto inszomniásnak. Elalvási nehézségrol a megkérdezettek 22 %-a számolt be, az alvás fenntartása 31 %-nak okozott gondot, míg a korai ébredés a minta 26 %-át érintette. A résztvevok 21 %-a szenvedett attól, hogy nem aludt eleget és 24 %-a panaszkodott nem pihenteto alvásról. A 25 év alattiak 20%- ánál találtunk alváshiányt. Növekvo tendenciát mutat ez a probléma a középkorúak (55-64 év) csoportjában is, náluk 12% az alváshiány gyakorisága. Az alváshiány gyakran inszomniához társulva jelent meg. Az alvászavarok gyakorisága az életkorral emelkedett, mind az öt alvási problémánál korral összefüggo növekedést találtunk. Az AIS-en elért pontszám és az inszomnia gyakorisága is emelkedett az életkorral. Többváltozós analízisben azonban, a nemre, iskolázottságra és a komorbiditás ra való kontrollálás után az életkor nem bizonyult többé az inszomnia független, szignifikáns prediktorának Vizsgálatunkban azt találtuk, hogy az életkor, a nem, a szociális státusz (iskolázottság/ foglalkoztatottság), krónikus fájdalom jelenléte, illetve valamilyen szomatikus vagy pszichiátriai zavar jelenléte és az alváshiány szignifikáns összefüggést mutat az inszomniával. Valamennyi fent említett változót logisztikus regressziós modellben elemezve azt találtuk, hogy a fennálló pszichiátriai és szomatikus zavarok, a krónikus fájdalom jelenléte, a nem és az iskolázottság az AIS pontszám független prediktorai. Az inszomniás személyek gyakrabban vették igénybe a különbözo egészségügyi szolgáltatásokat, gyakrabban hívták ki az ügyeletet, és több kórházi beutalásuk volt, mint nem inszomniás társaiknak. A kórházban töltött ido és a betegszabadság idotartama is szignifikánsan hosszabb volt körükben. Az inszomnia az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének független prediktora volt a szocio-demográfiai jellemzokre, komorbiditási állapotokra és a krónikus fájdalom jelenlétére való kontrollálás után is.

5 Alvás- és ébrenléti zavarok rákbetegek körében A poliszomnográfiával mért alvásparaméterekben nem találtunk szignifikáns különbséget a rákos és a kontrolcsoport között A specifikus alvászavarok (periodikus lábmozgás-zavar és alvási apnoe) gyakoriságát is megvizsgáltuk a két csoportban, s azt találtuk, hogy mindkét csoportban hasonló volt ezen problémák aránya. A nappali éberségi teszt több rákbeteg, mint kontrolszemély esetében mutatott kórosan csökkent éberségi állapotot. A kérdoívek eredményeiben az álmossági skálán elért pontszám nem különbözött a két csoport között, míg a fáradtság/fáradékonyság pontszáma és a depressziós tüneteket jelzo pontszáma között szignifikáns különbséget találtunk a rákbetegek és a kontrolszemélyek között. A rákbetegek között közel szignifikáns mértékben gyakoribb volt a nappali aluszékonyság. Azt találtuk továbbá, hogy a depresszió pontszám szignifikáns mértékben korrelált mind a fáradtság, mind az álmosság pontszámmal. A teljes mintát tekintve többváltozós regressziós modellben vizsgálva az említett változókat azt találtuk, hogy mind az álmosság mind a fáradtság esetében az általunk vizsgált változók közül csak a depresszió pontszám mutatott közel szignifikáns, független kapcsolatot ezekkel a tényezokkel. Alvászavarok és életminoség vesebetegek körében Az általunk vizsgált betegcsoportban az alvászavarok igen gyakoriak voltak, a betegek 65% -ánál volt kimutatható valamilyen alvászavar. Hasonlóan az irodalmi adatokhoz, a leggyakoribb panasz az inszomnia volt, a betegek 49 %-a számolt be errol. A többi alvászavar prevalenciája is hasonlónak bizonyult a korábbi vizsgálatok arányaihoz: alvási apnoe tüneteit a betegek 32 %-ában, az RLS tüneteit 15% - ban találtuk. Minden egyes alvászavar esetében megfigyelheto, hogy az alvászavarban szenvedo betegek komorbiditási indexe magasabb volt. A fenti változókat logisztikus regressziós modellben vizsgálva várakozásunknak megfeleloen a komorbiditási pontszám, - illetve az apnoe szindróma esetében emellett még a testsúly - bizonyult szignifikáns prediktornak Az egyes alvászavarokat vizsgálva azt találtuk, hogy mind az apnoes, mind a mozgászavaros betegcsoportban szignifikánsan magasabb volt az álmossági pontszám, mint az adott alvászavarban nem szenvedo csoport pontszáma. Adataink azt mutatták, hogy minden egyes alvászavar esetén, s az összevont alvászavar csoportokban is rosszabb a betegek által becsült egészségi állapotot jelzo pontszám, mint az alvászavarban nem szenvedo csoport átlaga. Hasonló különbséget találtunk a betegség okozta distresszt, a betegségnek, illetve a kezelésnek az életminoségre gyakorolt hatását méro Betegségteher-Index (IIRS) adatainak elemzése során is. Az IIRS pontszám az alvászavarban szenvedo csoportokban minden esetben magasabb volt, azaz rosszabb életminoséget jelzett, mint az alvászavarban nem szenvedok pontszáma. Lineáris regressziós modellben vizsgálva azt az érdekes megfigyelést tettük, hogy míg az életminoséget méro IIRS esetében az alvászavarok és a nem a pontszám szignifikáns független prediktorának bizonyult, addig az egészségi állapot önbecslését méro skála esetében a többi paraméterre való korrekció után az alvászavarok már nem, míg az komorbiditása pontszám az önbecslési pontszám prediktorának bizonyult. Ez az eredmény azt tükrözheti, hogy különbség van a betegek által becsült objektív egészségi állapota (azaz, hogy mennyire tartják betegnek magukat) és az életminoségük között (azaz, hogy mennyire vélik azt, hogy betegségük befolyásolja mindennapi életvitelüket). Ezt a feltételezést azonban további vizsgálatok során kell megerosíteni.

6 KÖVETKEZTETÉSEK, ÚJ EREDMÉNYEK ÉS TOVÁBBI JAVASLATOK Munkám során három vizsgálat eredményét mutatom be, melyek az inszomnia epidemiológiájának, illetve krónikus betegségben szenvedo betegek alvászavarainak vizsgálatát célozták. Kutatómunkám eredményei alapján az alábbi megállapításokat, következtetésekre jutottam: 1. Vizsgálatunk az elso közép-európai reprezentatív felmérés az inszomnia epidemiológiájára vonatkozóan. Az inszomnia magyarországi prevalenciája ember kérdoíves vizsgálata alapján 9 %-nak bizonyult. A megkérdezettek 47 %-a számolt be legalább egy inszomniás tünetrol. Jelentos arányban találtunk alvásdeprivációban szenvedo egyéneket mind a fiatalok, mind a középkorúak körében. Az inszomnia gyakoribb volt nokben és prevalenciája az életkor elorehaladásával növekedést mutatott. 2. Vizsgálatunkban azt találtuk, hogy az életkor, a nem, a szociális státusz (iskolázottság/foglalkoztatottság), a családi állapot, krónikus fájdalom jelenléte, illetve valamilyen szomatikus vagy pszichiátriai zavar jelenléte és az alváshiány szignifikáns összefüggést mutat az inszomniával. Valamennyi fent említett változót logisztikus regressziós modellben elemezve azt találtuk, hogy a fennálló pszichiátriai és szomatikus zavarok, a krónikus fájdalom jelenléte, a nem és az iskolázottság az inszomnia független prediktorai. 3. Adataink azt mutatják, hogy az inszomniában szenvedok nagyobb arányban veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat a nem inszomniás személyekhez képest. 4. Poliszomnográfiás vizsgálatom során kezelt rákos betegségben szenvedo betegek alvásszerkezetét az egészséges kontrolszemélyekhez hasonlónak találtam. Adataink alapján felmerült, hogy rákbetegek körében fokozott a periodikus lábmozgás -zavar gyakorisága, de ezt további, nagyobb elemszámú vizsgálatban kell megerosíteni. 5. A rákbetegek körében tapasztalható fokozott fáradékonyság vizsgálatunkban a fokozott pszichés distresszel mutatott összefüggést. 6. Nemzetközileg ismert, validált, az alvászavarok szurésére alkalmas kérdoívekbol álló, magyar nyelvu kérdoívcsomagot állítottunk össze, mely a késobbiekben más betegcsoportok alvászavarainak vizsgálatára is alkalmazható. 7. Munkánk során elvégeztük több, az életminoség kutatásához szükséges külföldi méroeszköz (Center for Epidemiological Studies for Depression Scale, Illness Intrusiveness Ratings Scale, Kidney Disease Quality of Life kérdoív) fordítását és validálását. 8. Krónikus dialízis kezelésben részesülo, végstádiumú veseelégtelenségben szenvedo vesebetegek körében végzett vizsgálatunk során azt találtuk, hogy a betegek jelentos hányada, 65 %- a számolt be valamely alvászavarról, 21%-nál több alvászavar fennállása volt valószínusítheto. Inszomniás panaszokat a betegek 51 %-ban találtunk. Alvásfüggo mozgászavarra (nyugtalan lábak szindróma/rls és alvás alatti periodikus lábmozgás-zavar/plms) utaló tüneteket a betegek közel egyharmadánál tapasztaltunk, s az alvási apnoe tüneteirol a betegek 32 %-a számolt be. Az apnoe illetve az RLS/PLMS fokozott nappali aluszékonysággal/álmossággal járt együtt. 9. Vizsgálatunkban kimutattuk, hogy a krónikus veseelégtelenségben eloforduló alvászavarokat nagymértékben befolyásolja a komorbid

7 kórképek megléte. Többváltozós analízisben a komorbiditási index alvászavarok szignifikáns, független prediktorának bizonyult. 10. Ebben a betegcsoportban az egészségi állapot önbecslése a betegek szomatikus állapotával, komorbiditásával mutatott összefüggést - az ESRD-SI pontszám (komorbiditási index) a beteg által becsült egészségi állapot független prediktorának bizonyult. 11. Dializált betegek körében a Betegségteher Index esetében az alvászavarok és a nem független prediktornak bizonyult, s minden alvászavaros csoportban nagyobb volt a betegség-teher, mint az alvászavarban nem szenvedo betegekben. Az itt bemutatott kutatások óta egy újabb hasonló témájú, nagyszabású vizsgálat keresztmetszeti szakaszát zártuk le, melynek során vesetranszplantáción átesett betegek alvászavarait, hangulatzavarát és életminoségét vizsgáltuk. Ez a kutatás szintén megerosítette, hogy az alvászavarok az életminoség számos aspektusát szignifikánsan befolyásolják. A dolgozatban bemutatott adataink fontos támpontot nyújthatnak az alvászavarok jelentoségének további vizsgálatához. Eredményeink reprezentatív Magyarországi adatok alapján megerosítik azt a nemzetközi tanulmányokban megfogalmazott felismerést, hogy az alvászavarok nem csupán egyéni szinten jelentosek, hanem feltételezhetoen az egészségügyi kiadások növekedéséhez is hozzájárulnak. Eredményeim alapján további kutatási területként az alábbi témákat tartom fontosnak vizsgálni, melyekkel szeretnék a jövoben foglalkozni. A Hungarostudy 2002 felmérés alapján részletesen megvizsgálni az inszomnia háttértényezoit (pszichés tényezok, életmódbeli tényezok, stressz stb.), valamint az inszomnia és az életminoség összefüggéseit; Ezen adatbázis részletes elemzésével azon hipotézis ellenorzése, hogy az elégtelen alvás, az alvászavarok fennállása a társadalmi helyzet és az egészségi állapot közötti potenciálisan fontos kapcsolat lehet; Longitudinális vizsgálatok végzése az alvászavarok prevalenciájának vizsgálatára a krónikus vesebetegség különbözo stádiumaiban; Longitudinális vizsgálattal annak felmérése, hogy az alvászavarok hogyan befolyásolják a vesebetegség progresszióját és a mortalitást; Poliszomnográfiás alvásvizsgálatok végzése vesebetegek körében az alvászavarok diagnosztizálására; Annak vizsgálata, hogy vajon az alvászavarok hatékony terápiája javítjae a betegek életminoségét és túlélését? KÖSZÖNETNYILVÁNíTÁS Köszönöm témavezetomnek és intézetvezetomnek, Kopp Mária professzorasszonynak, hogy diákkorom óta bízott bennem, és hogy - immár egy évtizede - támogatja és segíti kutatási és klinikai elképzeléseim megvalósítását. Köszönettel tartozom Colin M. Shapiro és Gerald M. Devins professzoroknak, akik torontoi tanulmányutam során szupervizorként illetve a késobbiekben együttmuködo kutatási partnerként segítették munkámat. Köszönetemet szeretném kifejezni Halász Péter egyetemi tanárnak, akinek támogatása, bíztatása fontos volt az alvásmedicina iránti érdeklodésem elmélyülésében.

8 Köszönöm a Magatartástudományi Intézet munkatársainak köztük több barátomnak - folyamatos támogatását, különösen a Hungarostudy felmérésben résztvevo munkatársak segítségét és közremuködését. Külön köszönettel tartozom az immáron 10 éve általunk létrehozott Pszichonefrológia Munkacsoport tagjainak. A Csapattal nagy öröm együtt dolgozni, s ebben, valamint munkánk sikerében kiemelkedo érdeme van Molnár Miklós barátomnak. Ezúttal szeretném megköszönni a kutatásaimban résztvevo betegek közremuködését is. Hálás vagyok szüleimnek és férjem szüleimnek áldozatos segítségükért, amellyel kutatómunkám végzését és tanulmányaimat folyamatosan elosegítették - kisgyermekeket nevelve nélkülük nem tudtam volna eredményes kutatásokat végezni. Szavakba nehezen öntheto köszönet illeti férjemet, aki életem minden mozzanatában valódi társam - az együtt végzett kutatómunka sok örömével és esetenkénti nehézségeivel együtt. István és Gyermekeink léte biztosítja a legfontosabb érzelmi hátteret munkámnak. A TÉMÁVAL KAPCSOLATOS SAJÁT KÖZLEMÉNYEK JEGYZÉKE Idegen nyelvu közlemények: M. Novak, C.M. Shapiro: Drug-Induced Sleep Disturbances. Focus on Nonpsychotropic Medications. Drug Safety, 16 (2): , 1997 (IF: 1,721) Ch.Seyone, M. Novak, C.M. Shapiro: Restless Legs Syndrome: sleepy patients get their kicks. The Canadian Journal of Diagnosis, 13 (7): , 1996 Mucsi I, Molnár MZs,, Réthelyi J, Vámos E, Csépányi G, Zámbó M, Ambrus Cs, Novák M.: Sleep disorders and illness intrusiveness in patients on chronic dialysis (Nephrology, Dialysis, Transplantation, megjelenés alatt) (IF: 2,57) M. Novak, Kenneth Mah, M. Molnar, Cs. Ambrus, G. Csepanyi, A. Kovacs, E. Vamos, M. Zambo, R. Zoller, I. Mucsi G.M. Devins: Cross-cultural validation of the Hungarian translation of the Illness Intrusiveness Rating Scale (J Psychosom Research, revízió alatt) Magyar közlemények: 1. Vizi J, Novák M.: Alvászavarok elofordulása szomatikus és pszichés betegségekben Háziorvosi Továbbképzo Szemle, III. évf , Vizi J, Novák M.: Az inszomniák gyógyszeres terápiája és nem-farmakológiai kezelési módszerei. Háziorvosi Továbbképzo Szemle, III. évf , Novák M., Vizi J.: Az alvás- és ébrenléti zavarok felosztása és differenciáldiagnózisa. Háziorvosi Továbbképzo Szemle, III. évf , Novák M., Vizi J.: Az inszomnia jelentosége, diagnosztikája és terápiás megközelítése. Hippocrates, I. évf. 1. szám, márc. 5. Novák M: Alvászavarok és kezelésük. Medicus Anonymus, Psycho Különszám, 2000, Nov., old. 6. Novák M: Az alvásmedicina jelentosége. Hippocrates, 2001, III/2, Novák M, Purebl Gy, Vizi J: Az inszomniák gyógyszeres és nem farmakológiai kezelése. Hippocrates, 2001, III/2 8. Novák M, Stauder A, Mucsi I: Az életminoség vizsgálatok jelentosége és gyakorlati szempontja. Orvosi Hetilap, 2003, 144 (21): Novák M., Molnár M, Mucsi I:: Alvászavarok elofordulása és jelentosége krónikus vesebetegekben. Hypertonia és Nephrologia 2003, 7(2): Barótfi Sz, Novák M, Mucsi I: Egészséggel kapcsolatos életminoség és krónikus veseelégtelenség. Hypertonia és Nephrologia (megjelenés alatt) Könyvek, könyvfejezetek 1. Novák M., Mucsi I: Belgyógyászati betegségekhez társuló alvászavarok. In: Novák M. (szerk): Az alvás - és ébrenléti zavarok diagnosztikája és terápiája old. Okker Kiadó, Budapest, 2000 M Novak, I Mucsi, CM Shapiro, J Rethelyi, MS Kopp: Increased utilization of health services by insomniacs- an epidemiological perspective (J Psychosom Res, megjelenés alatt) (IF: 1,809)

9 2. Vizi J, Novák M: Gyógyszerek okozta alvászavarok In: Novák M. (szerk): Az alvás - és ébrenléti zavarok diagnosztikája és terápiája old. Okker Kiadó, Budapest, Vizi J, Novák M: Alvászavarok és pszichiátriai betegségek. In: Novák M. (szerk): Az alvás - és ébrenléti zavarok diagnosztikája és terápiája old. Okker Kiadó, Budapest, Vizi J, Novák M: Az insomnia gyógyszeres kezelése. In: Novák M. (szerk): Az alvás - és ébrenléti zavarok diagnosztikája és terápiája old. Okker Kiadó, Budapest, Purebl Gy, Novák M: Az insomniák nem gyógyszeres kezelési módszerei. In: Novák M. (szerk): Az alvás - és ébrenléti zavarok diagnosztikája és terápiája old. Okker Kiadó, Budapest, Novák M., Purebl Gy.: Alvászavarok. In: Buda B. és Kopp M. (szerk): Magatartástudományok old., Medicina, Budapest, Stauder A, Novák M: Az életminoség-vizsgálatok általános szempontjai. In. Újszászy L (szerk): Életminoség és vizsgálata a gasztroenterológiában old., Mediszter, Novák M.: Alvászavarok idos korban. In: Kovács M: Idoskori depresszió és szorongás. Springer Tudományos Kiadó, old. 9. Novák M. : Alvászavarok. In: Kopp M (szerk.): Orvosi pszichológia. Medicina Kiadó, Budapest, 2004 (megjelenés alatt) Könyvszerkesztés Novák M. (szerk): Az alvás - és ébrenléti zavarok diagnosztikája és terápiája. Okker Kiadó, Budapest, 2000 A témához kapcsolódó absztraktok: 1. M. Novak, M.L.S. Vachon, W.L. Lancee, P. Ghadirian, C.M. Shapiro: Fatigue in Cancer Patients. Sleep Research 24:411, R. Hosn, M. Novak, H. Brewer, C. Davis, C.M. Shapiro: Relationship between Sleep Apnea and Body Fat. Sleep Research 24:251, Novak, M. Novak, C.M. Shapiro: A New Treatment for Periodic Leg Movement in Sleep. Sleep Research 25:65, M. Novak, R. Styra, C.M. Shapiro: Sleep and fatigue in patients with breast cancer. Psychooncology, 5 (3 Suppl): 22, M. Novak, R. Styra, C.M. Shapiro: Sleep pattern and daytime alertness in patients with breast cancer. "21 st European Conference on Psychosomatic Research", p 47, N. Hossain, M. Novak, C.M. Shapiro: Comparison of REM Sleep parameters between Alexithymic and Non-Alexithymic Subjects. Sleep Research, M.R.G. Hussain, M. Novak, R. Jindal, C.M. Shapiro: Periodic Leg Movements in Patients on Different Antidepressant Therapies. Sleep Research, M. Novak, R. Styra, C.M. Shapiro: Sleep and alertness in patients with prostate cancer. Journal of Sleep Research, 1998, 7, Suppl 2, J. Vizi, M. Novak, C.M. Shapiro: Sleep disrupting effects of SSRI therapy. Journal of Sleep Research, 1998, 7, Suppl 2, Novák M, Purebl Gy., Csoboth Cs., Szedmák S, Kopp M: Sleep habits and sleep complaints in adolescents and young women. 3 rd International Conference of Sleep, Sleep Research Online, M. Novak, E. Susanszky, J. Rethelyi, Zs. Szanto: A cross-sectional survey of sleep habits, sleep problems and hypnotic use in a Hungarian village population. Journal of Sleep Research, 9, Suppl. 1: p.140, M. Novak, M. Molnar, J. Rethelyi, G. Csepanyi, E. Vamos, Sz. Csehi, I. Mucsi: Reported Sleep Problems and Illness Intrusiveness in Patients on maintenance Hemodialysis. J of the American Society of Nephrology. 10(9): A Novak M., Molnar M, Rethelyi J, Vamos E, Csepanyi G., Csehi Sz, Mucsi I.: Subjective sleep complaints in patients on renal replacement therapy. Sleep, 24 (Suppl.), A 377, M. Novak, G Csepanyi, E Vamos, M Molnar, J Rethelyi, G Csepanyi, I. Mucsi: Quality of life and mood disorders in patients on hemodialysis. Nephrology, Dialysis and Transplantation, 16 (6): A164, Molnár M., Novák M., Csépányi G., Vámos E., Réthelyi J., Mucsi I: Dializált betegek életminosége és hangulatzavara. Hypertonia és Nephrologia 2001, (5) S3: E Vamos, K Mah, M Novak, MZs Molnar, G Csepanyi, I Mucsi, GM Devins: Cross-cultural validation of the Hungarian translation of the Illness Intrusiveness Ratings Scale. Quality of Life Research, 2003, 12(7):818 Kutatási támogatások: NKFP 1-002/2001, UNDP HUN/00/002/A/01/99, OTKA T-32974, TS , T038409, ETT 240/2000, ETT 218/2003.