Nemzetközi kapcslatk története 1945-től BCE-TK BCE-TK nemzetközi tanulmányk (BA) II. évflyam 2008/2009, tavasz Tartalm Kurzusinfrmációk 1. A szövetséges hatalmak kalíciójának kialakulása és győzelme a másdik világhábrúban 2. A világhábrú utáni nemzetközi erővisznyk, a szövetségesek közötti ellentétek megjelenése (1945 1947) 3. A krai hideghábrú időszaka, a két tábr kialakulása (1947 1949) 4. A két blkk megszilárdulása Európában. A hideghábrú militarizálása (1949 1956) 5. Ázsia a másdik világhábrú után és a deklnializáció 6. A válságk időszaka (1957-1962) 7. A törékeny détante időszaka (1962 1969) 8. A détante az enyhülés (1969 1975) 9. Az enyhülés megtrpanása (1975 1979) 10. A kis hideghábrú időszaka (1979-1985) 11. A hideghábrú utlsó szakasza (1985-1991) 12. A Szvjetunió szétesése (1991) 13. Németrszág újraegyesülése (1990 któber 3.) Közreműködtek Kvács Imi Bzsik Vila Nguyen Pham Ba Quynh Dalkó Kata Budapesti Crvinus Egyetem Társadalmtudmányi Kar Nemzetközi Tanulmányk Intézet Nemzetközi Kapcslatk története 1945-től
KURZUSINFORMÁCIÓK: Kurzus ideje, helye: szerda, 08:00-09:20, C V-VI. előadó Oktató: dr. Hrváth Jenő, Nemzetközi Tanulmányk Intézet www.diplmacia.hu jen.hrvath@uni-crvinus.hu Fgadóóra: kedd 14:00-16:00, C.531. Vizsga: szeminárium + előadás Tankönyv: Henry Kissinger: Diplmácia Hrváth J., Parrag B., Csicsmann L.: Nemzetközi kapcslatk története 1945 1991. 2
I. SZÖVETSÉGES HATALMAK KOALÍCIÓJÁNAK KIALAKULÁSA ÉS GYŐZELME A II. VILÁGHÁBORÚBAN II. világhábrú előtt az USA izlacinista vlt, a Szvjetunió pedig el vlt szigetelve a világhábrú után már ők határzzák meg Európa külplitikáját 1945 után Európa csak mellékszereplő II. világhábrú kezdete: németek lengyelek (1939) az anglk és a franciák belépnek a lengyelek ldalán (furcsa hábrú) A II. világhábrúban 1939. szeptember 3. és 1940. május 10. közötti, Siegfriedés Magint-vnal mentén kialakult helyzet leírására használták. Bár szeptember 3-án Nagy-Britannia és Franciarszág hadat üzentek Németrszágnak, tényleges harci cselekmények ezen a frntvnaln a Hllandia, Belgium és Luxemburg elleni német támadásig nem történtek. Nha Franciarszág és az időközben daérkező brit expedíciós hadsereg fegyverzetüket és létszámukat tekintve fölényben vltak a németekhez képest, mégsem indítttak támadást, lehetővé téve ezzel a Wehrmacht gyrs győzelmét Lengyelrszágban. az rszk elfglalják (kkupálják) Lengyelrszág keleti részét jgilag nem hábrú, Szvjetunió nem hadviselő fél! rsz-finn hábrú Más néven téli hábrú. 1939. nvember 30-án kezdődött 3 hónappal a II. világhábrú kitörését követően. Végeredmény: szvjet győzelem, Mszkvai békeszerződés. Finnrszág elveszítette Karéliát, Hank- és a Ribacsij-félszigetet. Az USA ekkr még semleges, Nagy-Britannia 1940-ben kerül kényszerhelyzetbe 1940 nyara: Nagy-Britannia elleni hábrú előkészülete Előtte békeplitikát flytattak, de belátták, hgy öngyilksság Churchill-krmány Rsevelt elnök (1933-1945) a német agresszió az USA-hz is eljuthat! kialakulnak a tengelyhatalmak (GER, ITA, JAP és csatlósaik) Lend-Lease Act (kölcsönbérleti törvény, 1940) semlegességen való átlépés fegyverek átadása az igénylő rszágknak (Anglia elsőként) 1941: Szvjetunió elleni német támadás kérdés az USA számára: a Lend-Lease Act-t kiterjessze-e a Szvjetunió számára is (antikmmunista hisztéria, idelógiai különbség!) ez a kérdés Anglia esetében sem vlt egyértelmű! (brit gyarmatsítás miatt) nemzeti érdekből végülis külplitikai frdulat, bevnják a Szvjetuniót, a hábrú végéig 50 milliárd dllárral (mai érték: 700 milliárd) támgatják, ebből 11,3 milliárd dllár megy az rszknak 1941. december: Pearl Harbr után az USA is hadviselő fél lesz (innentől kezdve világhábrú az összes nagyhatalmmal) a hábrú fő frntja nyugatn van, és nem a távl-keleten glbális hábrú: egymásra talál az amerikai kapitalizmus, a brit imperializmus és a szvjet kmmunizmus 1942: brutális frmát öltött a hábrú tömeges népirtás, plitikai gyilksságk amerikai-angl együttműködési szerződés: 1941, Atlanti Charta az amerikaiak használják a brit stratégiai pntkat a szerződésbe a hábrú utáni világrend megbeszélése is beletartzik nincs teljes egyetértés, például az önrendelkezés elvében az angl-szvjet együttműködést a közös érdek mzdíttta előre Irán közös megszállása (50-50%) 3
szrs katnai együttműködés amerikai-szvjet: 1942. június 11. (hármas kalíció) szövetséges hatalmak lesznek az Atlanti Charta az eszmei platfrmja Egyesült Nemzetek Nyilatkzata (1942) Egyesült Nemzetek külügyminiszterek mszkvai knferenciája (1943) első csúcstalálkzó előkészítése 1943, teheráni knferencia (első csúcstalálkzó) 1945. február, jaltai knferencia hábrú utáni helyzet rendezése Budapest és Varsó felszabadult a szövetséges hatalmak bővülnek Kínával és Franciarszággal 1945 nyara, ptsdami találkzó szövetségesek hábrús céljai, a hábrú utánra vnatkzó tervek USA: State Department (Hull, majd Stettinius, majd Byrnes), Grand Design Rsevelt: kllektív biztnság elve tengelyhatalmak teljes legyőzése, lefegyverzése, megszállása, és az eszmék eltörlése világt átfgó nemzetközi szervezetek szövetséges hatalmak tvábbi együttműködése hábrú elvének kizárása nemzetközi jg, nemzetek önrendelkezési jga demkratikus szabadságjgk nemzetgazdaság fejlődése érdekében szabad verseny elve a világgazdaságban Eisenhwer: az a nagybb hatalm, akinek több a katnája Nagy-Britannia: Freign Office (Anthny Eden külügyminiszter) Churchill: hábrú megnyerése tengelyhatalmak megszállása, hábrú eltörlése őfelsége birdalmának megtartása (Brit Közösség) nagyhatalmi szerep megtartása (bár tudmásul vette, hgy nem lehet szuperhatalm) Olaszrszág főleg brit beflyási övezet balkáni frnt megnyitása (nincs elég hadsztálya, be kell látnia hátrányát) Szvjetunió: Külügyminisztérium (Sztálinnak alárendelve) realista felfgás: az erő számít a geplitika határzza meg az rsz külplitikát idelógiai terjesztés, érdekszféra az új világszervezetek: ENSZ: Atlanti Charta (1941) Egyesült Nemzetek Nyilatkzata (1942) külügyminiszterek knferenciája Mszkvában (1943) Teherán (1943) Dumbartn Oaks (1944) Jalta (1945) San Francisc (1945) alapjuk az egyenjgúság! 4
Alapkmány: 4 fő célkitűzés 6 alapelv, 6 fő szerv ENSZ Közgyűlés: ENSZ palta Biztnsági Tanács gazdasági világszervezetek: Brettn Wds-i értekezlet (1944) IMF (Internatinal Mnetary Fund) IBRD (Internatinal Bank fr Recnstructin and Develpment) GATT (általáns vámtarifa és kereskedelmi egyezmény) határmódsításk a II. világhábrú után: Szvjetunió nyugat felé terjeszkedik (minimum a Mltv-Ribbentrpp határ) menet közben, a németek visszaverésével Németrszág és a csatlósk feltétel nélküli megadása Csehszlvákia és Lengyelrszág (kétldalú államszerződés) a Szvjetunió harc közben annektálja Lettrszágt, Litvániát, Észtrszágt II. A VILÁGHÁBORÚ UTÁNI NEMZETKÖZI ERŐVISZONYOK, A SZÖVETSÉGESEK KÖZÖTT ELLENTÉTEK MEGJELENÉSE 1945-1947 II. világhábrú után a nagyhatalmak száma csökken A győztes nagyhatalmak közül 2 kiemelkedik: USA, Szvjetunió 2.1. USA: igazi szuperhatalm geplitikai helyzet: hatalmas szigetrszág óceánpajzs védi invázió nem fenyeget, sem légitámadás világ legnagybb hadiflttája és légiereje, ami lehetővé teszi, hgy a világ bármely részén megjelenjen világhatalmi törekvések gazdasági ptenciál: területén nem flyt hábrú a gazdaságt nem érte rmblás, sőt, a hábrú alatt vihars gyrsasággal nő 1958: USA GDP-je négyszerese a szvjetnek, a világgazdaság felét ő termelte 1945: 10 autóból 8-at az USA állít elő fejlett kmmunikációs, közlekedési és légi hálózat a világ aranytartalékának ¾ része amerikai, míg a világ laksságának csak 7%-a senkinek sem tartztt! a rendszer széles tömegknszenzusa a laksság jól élt az emberek elégedettek a krmányzattal, a társadalmmal, a fekete-fehér ellentét nem rengeti meg a társadalmat demgráfia a hábrú veszteségei: kb. 400 ezer fő dinamikus demgráfiai növekedés, és hatalmas külső bevándrlás is van a hábrú végére a két szuperhatalm laksságának száma kiegyenlítődik magas isklázttság katnai erő a II. világhábrú alatt katnai nagyhatalmmá válik hábrú végén a hadsereg 12,5 milliós 5
a hábrú után is jelentős hadsereg fenntartását tervezték a katnai ipari ptenciál jelentős része megmaradt csak az USA-nak vlt atmbmbája! legfelsőbb vezetésben váltás: 1945 tavaszán Rsevelt meghal 1944-ben választtták meg újra, Truman ekkr lett alelnök (csak 82 napig töltötte be ezt a tisztséget) Harry Truman 2 ciklusn át vlt elnök (1945-1951) hirtelen szakadt rá az elnökség, alelnökként elsősrban a belplitikában vlt járats James F. Byrnes: 1945-1947, külügyminiszter (külügyekben pedig ő vlt járats ) flytatja az előző elnök plitikáját alapvető váltzás, hgy véget ér a hábrú, Truman az együttműködés plitikáját kívánja flytatni 2.2. Szvjetunió ereje és gyengesége a hábrú végén száms gyengesége vlt a hábrú után nemzetközi presztízzsel rendelkezett, mert helytállt a náci Németrszággal szembeni hábrúban megnyerték a hábrút geplitikai helyzet: területe a hábrú végén nagybb, mint bármikr, mégsem világhatalm, mert nincs légiereje és hadiflttája, és hadseregének hatósugara sem világméretű demgráfia: az rsz laksságt óriási veszteség érte, 20 millió fő, ebből 7,5 millió katna halt meg a képzettebb laksság halt meg (1920-tól indult az analfabetizmus elleni küzdelem) az európai részén flyt a hábrú, itt települések semmisültek meg, nymasztó lakásgndk léptek fel a hábrú alatt több rszágrészben éhezés vlt etnikai ellentétek kemény sztálinista diktatúra, ami a hábrú után sem váltzik a vezetés gyrs gazdasági növekedést, mdernizációt, iparsítást határztt el maga a diktatúra rendkívüli szervező erő 1949-re megvan az atmbmbájuk 2.3. Az Egyesült Királyság a világhatalmiság illúziójában a kezdetektől harcltak a németek ellen a katnai műveletekhez nem vlt elegendő gazdasági ereje gazdasági innváció a hábrú alatt újabb hitelekre van szükség az USA-tól (a hábrú alatt Lend-Lease Act) a hábrú alatt kénytelenek vltak eladni külföldi befektetéseiket évekig tartó küzdelem a fnt stabilizálására demgráfia: magas emberveszteség nagyhatalmi pzícióját megtarttta különleges kapcslat az USA-val jegyrendszer 1950-ig 6
1945 nyarán a Labur Party nyer, miniszterelnöke Clement Attlee lesz 1951-ig hznak biznys váltzáskat a brit birdalm fenntartása nem vlt jelentős számukra klnializmus leépítése a külplitikának nem szánt akkra jelentőséget, hangsúly a belplitikán tudmásul kell venniük, hgy már nem világhatalm 2.4. Franciarszág súlys vereség a németektől, szégyen, kapituláció de Gaulle a francia nagyhatalmiság eszméjét képviselte az rszágt a szövetségesek szabadíttták fel kllabránsk kivégzése talpra állnak, sikerül is nagyhatalmmá válni, ez aznban csak frmális Németrszágban megszállási övezetet kapnak, a BT-ben pedig vétójgt hadseregének létszáma meghaladja az egymilliót képzett közigazgatási és diplmáciai apparátussal rendelkezik ragaszkdnak gyarmataikhz céljuk Németrszág kikapcslása, minél teljesebb leépítése lemnd a közép-európai relációkról a világhábrú után 2.5. Kína 1931-ben Japán megtámadja, nagyrészt japán megszállás alá is kerülnek a hábrú alatt felszámlják a plgárhábrút Csang Kaj-sek (1887-1975) Kínai katna, plitikus. A Kumintang jbbldali csprt vezetője Ma Ce-tung (1893-1976) Kínai kmmunista vezető, neve összefrrt a Kínai Népköztársasággal a II. világhábrú után Churchill és Sztálin szerint Kína nagyhatalmi státusza (ami Rsevelt elképzelése vlt) csak illúzió a tények a realistább Sztálint és Churchillt igazlták 45-ben győztek a kmmunisták frmális nagyhatalmi szerep a II. világhábrú után pl. vétójga van a BT-ben európai ügyekben nem akartak annyira részt venni 2.6. A viszálykdás tárgyai a nagyhatalmak gazdasági-társadalmi eszmei berendezkedésükben különböztek: kmmunista Szvjetunió, klnialista GBR, kapitalista USA a világhábrú után előtérbe kerülnek a nagyhatalmak részérdekei is, amik eddig esetleg háttérben vltak elkezdődik egy viszálykdás, ami skféle területen mutatkzik meg az egyik ilyen, ellentéteket szülő kérdés: a Szvjetunió a határai előtt kezdte kialakítani a baráti rszágk övezetét egy szárazföldi hatalm természetes törekvése, hgy a határai előtt lyan övezetet hzzn létre, ami vagy függőségben van vele, de legalábbis nem ellenfél! a Szvjetunió vezetőinek már a hábrú alatt is van ilyen törekvése, hábrú után pedig hzzá is kezdenek kialakítani, egészen a Balti-tengertől az Adriai-tengerig 7
ennek az övezetnek az a funkciója, hgy megnehezítse a Szvjetunióba való betörést (kvázi bufferzóna ) - a hábrú tapasztalata klja ezt, a németek ugyanis elég hamar eljutttak Leningrádig... megidelgizálják: annak idején jött a Német Lvagrend, jött Napólen, jött Hitler az rsz nép elvárja, hgy ilyen többet ne legyen! ki is alakítják ezt az övezetet elvárás az övezethez tartzó rszágkkal szemben: minimum semlegesek legyenek, de inkább barátai legyenek a Szvjetuniónak, ne flytassanak szvjetellenes külplitikát, ne engedjék, hgy szvjetellenes külplitika-területen legyenek lényeg, hgy itt alapvetően nem az vlt a cél, hgy ezekben az rszágkban bevezessék a kmmunizmust! ez a régió Európában az I. világhábrú után egy biznytalan státusú régió, előtte nagy birdalmakhz tartztak (rszkhz, németekhez, OMM-hez ) elindul az a küzdelem, hgy ez a terület a II. világhábrú után kié legyen? a szvjetek csaptak le rá, a nyugatiak nem is frszírzták különösebben a beflyást e terület felett (befektetéseik ugyanis nem vltak itt, és a térség geplitikailag sem vlt fnts tényező) kedvező a szvjeteknek, hgy ezekből az rszágkból 4 (finn, magyar, rmán, blgár) elvesztette a hábrút, a krábbi uralkdó sztályk kmprmittálódtak a hábrúban, a hadseregeket szétverték tehát nem maradt belső erő, amely szembeszállhattt vlna a baráti rszággá alakítás ellen! a magyarkat például a 3 millió kldus rszágának hívták, nagy szciális feszültségek vltak stb., évszázadk óta akart refrmk váltak aktuálissá (pl. földrefrm), egy mdernizációt is be kellett vlna indítani, gazdasági struktúrát átalakítani (már csak a jóvátétel fizetési kötelezettség miatt is) ezek hzzájárultak ahhz, hgy a helyi kmmunista erők nagybb hangsúlyt kaptak, mint egyébként kaptak vlna ráadásul a legyőzött rszágk eleve szvjet megszállás alatt vannak (SZEB), és a békeszerződés szerint sem szuverének! az átalakítás receptje: a kmmunista erők meghatárzó szerephez jutnak, még úgy is, hgy a legtöbb rszágban többpártrendszer van 2.7. Németrszági megszállás és jóvátétel kérdése a rendszer kiépítésének részleteiről a ptsdami knferencián állapdnak meg egyetértenek a német megszállásban és jóvátételben is addigra ki is alakulnak a megszállási övezetek keleti tartmányk: szvjet déliek: USA két francia övezet (Rajna-vidék, Saar-vidék) az északi és nyugati övezetek pedig a briteké lesznek ezek a régiók más-más tulajdnságkkal rendelkeznek mezőgazdaság: keleten ipar: brit és francia övezetben a Kelet-Európából elmenekült kb. 11 millió német inkább Bajrrszág felé tülekedett, nem akartak a szvjet zónában maradni periódusnként váltztt, hgy ki az elnök (4-en vannak a SZEB-ben) kialakult, hgy Németrszágt egységesen kezelik, de mindenki főleg a saját zónáját igazgatta, ebből jelentős különbségek származtak jóvátétel kérdésében teljes az egyetértés: fizessenek! de abban nem értenek egyet, hgy mekkra legyen a jóvátétel 8
FRA és a Szvjetunió számára, akinek óriási hábrús kárai vltak, létfntsságú vlt, hgy a németek fizetnek-e az USA-nak aznban nem vlt létfntsságú az I. világhábrú után egyáltalán nem sikerült a németektől behajtani, úgyhgy ebből is tanulnak! aznnali jóvátétel-fizetés kezdődik el, anélkül hgy tisztázódna, hgy mennyit kell majd végül fizetni (az rszk legalább tízmilliárd dllárról beszéltek) először úgy állapdnak meg, hgy elsősrban mindenki a saját zónájából szedi a pénzt, de a Szvjetunióét a többi zónából is ki kell elégíteni a szvjetek jóvátétel gyanánt ipari berendezéseket és egyéb hlmikat szereltek le és vittek el (kmplett gyárakat is!) abban úgyis egyetértés vlt, hgy ne legyen német nehézipar, mert akkr újra fegyverkezésbe kezdhetnek emellett a legyőzött rszágkból elviszik az embereket is, mert szükségük van munkaerőre az elvitt gyárakhz pl. kiadták, hgy kell 20 000 mérnök, papírn mndjuk 2 évre a megszállás és jóvátétel-fizetés nagyn nagy ellentétet szül, mzgásba hzza a német társadalmat elképzelések Németrszág jövőjéről: az USA és Franciarszág úgy vélte, hgy a következő 50 évben termeljenek répát, ne legyen semmi iparuk 46-ra aznban az angl zónában (ahl csak ipar van, mg. nincs!) hatalmas hiány, éhezés lesz (1500 kalória lesz a fejadag) Angliából kell élelmiszert átvinni da! egyre nehezebben megy Németrszág közös krmányzása Burns amerikai külügyminiszter 46 szeptemberében világssá tette, hgy ők nem mennek haza, sőt, a megszálló erők mindaddig Németrszágban maradnak, míg jelenlétükre szükség lesz 47. január 1: brit és amerikai övezet összevnása, egy gazdasági egységgé válik az atmbmba kérdése ugyancsak lyan terület, amiben nem értenek egyet (meg kell-e sztani az atmfegyver titkát, egyáltalán kell-e atmbmba ) 2.8. Együttműködés Ezek vltak a megsztó tényezők, de vltak lyan területek, ahl a hábrú után is fennmaradt az együttműködés: hábrús főbűnösök felelősségre vnása! létrehznak egy ítélőszéket Nürnbergben Göring, Hess, Ribbentrpp, Keitel halálra, börtönre ítélik őket a japán hábrús bűnösöket is felelősségre vnják, tkiói per Párizsban a következő rszágkkal írják alá a békét: Olaszrszág, Finnrszág, Magyarrszág, Rmánia, Bulgária III. A KORAI HIDEGHÁBORÚ IDŐSZAKA, A KÉT TÁBOR KIALAKULÁSA (1947-1949) 3.1. Amerika Gerge Kennan hsszú távirata a szvjet terjeszkedésről, arról hgy a szvjet vezetők gyanakvóak arról hgy milyen a Szvjetunió hadiipara, és hgy az amerikai külplitika nem működik, helyette a feltartóztatás plitikáját kellene alkalmazni (nem 9
katnai értelemben, hanem a nyugat előnyeit kihasználva feltartóztatni a kmmunizmust) plitikai irányváltás a Külügyminisztériumban 1947 közepén megjelenik a Freig Affairs-ben hivatalssá válik ennek első megnyilvánulása a Truman-dktrína (1947. március) Törökrszág és Görögrszág vizsgálata: a görögök anglbarát mnarchisták, ez szemben áll az laszkkal és a németekkel, valamint a szcializmussal a II. világhábrú alatt plgárhábrú tör ki Görögrszágban, knzervatív erők kerülnek hatalmra brit támgatással Nagy-Britannia felkéri az USA-t, hgy vegye át a helyét balldali ellenállás támgatói: Bulgária és 2 szmszéds rszág a törökök a hábrú alatt semlegesek, a hábrú alatt jó visznyt áplnak a Szvjetunióval a Szvjetunió kijáratt akar a Fekete-tengerre, valamint engedményeket akar kicsikarni Truman 400 millió dllárt ad ennek a 2 rszágnak (kis és gyenge rszágk kisegítése a gnsz ellen), az USA számára fnts a Balkán és a Kelet- Mediterráneum, míg 45-46-ban még a Szvjetunió és Nagy-Britannia prblémájának tarttta Külügyminiszterek Tanácsa: 1947. március 10 - április 24 Marshall-terv: eszmei, idelógiai szempntból a Truman-dktrínán alapul gazdasági segítség a nem kmmunista berendezkedésű rszágknak kettésztja Európát (akik felvették, és akik nem pl. Magyarrszág) lyan külplitikai intézményrendszert kell létrehznia az USA-nak, amivel nem rendelkezik (eddig izlacinista vlt) az USA-ban a knzuli szlgálat és a külügyi szlgálat végig egymástól elválasztva működött, és a knzuli szlgálat skkal nagybb vlt önkéntes szlgálatt vezetnek be, tehát pl. a Külügyminisztérium meghirdeti, hgy szükség van 200 frdítóra, 3-6 hónaps szerződéssel felveszik az embereket, és flytn hsszabbítják ezeket a szerződéseket a hábrú alatt (gyakrlatilag bárkiből lehet diplmata, persze van némi felvételi követelmény ), a hábrú végére így már van egy többezres embercsprt, akikből fel lehet tölteni a Külügyminisztériumt 1946. aug. 16.: elfgadják a külügyi szlgálatról szóló törvényt, amely leírja, hgy a KÜM hgyan néz ki, leírja a struktúráját, hatásköreit, és centralizálja a külügyeket úgy, hgy a knzuli szlgálat a KÜM alá kerül, és egyesülnek innentől az európai külügyminisztériumkhz hasnló KÜM jön létre 1947. július 26: nemzetbiztnsági törvény külügyet és a hadügyet rendezi át, és a nemzetbiztnság új intézményrendszerét alakítja ki az USA-nak a II. világhábrúig nem vlt kmly, erős hadserege, ezért eddig nem is vlt szükség ilyen centralizált szervekre mdern struktúrát alakít ki a hadügyek irányítására létrehzza az integrált védelmi minisztériumt Pentagn (maga az épület csak az 50-es években jön létre) ez alá tartzik a krábbi Haditengerészeti, valamint Hadügyi Minisztérium, és a légierő vezérkarai közti krdináció is a külplitikáhz és hadügyekhez mindig is hzzátartztt a hírszerzés ebben a törvényben hzzák létre a CIA-t is egyik feladata a hírszerzés, az egész világn dlgzik! belplitikai ügyekben nem vállalhat szerepet! a másik feladata a külföldi prpaganda egy kézben tartása (amerikai imázs terjesztése, civil szervezetek működnek az amerikai 10
demkrácia terjesztésének munkáján stb., ezt a CIA krdinálja és ad hzzá pénzt is) lélektani hadviselés ugyancsak a feladata illegális hadviselés összehanglása! (pl. egy mzdíthatatlan diktátr kapcsán előfrdulhat, hgy véletlenül elüti egy autó ) a CIA létrehzásával nem szűntek meg az egyéb titksszlgálatk a CIA elnökét az USA elnöke nevezi ki, és ő lesz a legjbban infrmált ember az USA-ban, részt vesz a döntéshzáskban és infrmálja az elnököt eleve gnd egy ilyen szervezet demkratikus ellenőrzése, mindig fennáll a lehetőség arra, hgy saját szakállukra cselekednek, infrmációkat hallgatnak el stb. ez a törvény hzza létre a Nemzetbiztnsági Tanácst is/nsc döntés-előkészítő szerep, tanácsadás különféle kérdésekben tagja az USA elnöke és alelnöke, a külügyminiszter, a védelmi miniszter, a vezérkari főnökök egyesített főnökségének elnöke, a CIA elnöke, a nemzetbiztnsági tanácsadó, és még akit az elnök meghív (általában tt van még az igazságügy- és pénzügyminiszter) kb. 20-30 fő, plusz van apparátusa, amit a nemzetbiztnsági tanácsadó irányít (ő az elnök főtanácsadója külplitikai ügyekben) a 70-es évektől elindul egy vetélkedés a külügyminiszter és a nemzetbiztnsági tanácsadó között az elnökök nagyn különbözőek vezetési stílusban és egyebekben a 46-s és a 47-es tv-ből is látszik, hgy Truman egy jól taglt struktúrára épülő vezetést akar megvalósítani, világsan delegált feladatkörökkel Rseveltnél nem vltak meg ezek az apparátusk, és ő elég intelligens vlt ahhz, hgy biznys dlgk nagyn érdekelték (ezekkel tüzetesen fglalkztt), ami meg nem érdekelte, azt rábízta a bürkráciára, emellett ugyanazt a feladatt több apparátusnak is kiadta, tehát több ldalról is megvilágíttatja Truman azért is hz létre nagy apparátust, mert több területen is hiánys a felkészültsége 3.2. A Kminfrm létrehzása kmmunista- és munkáspártk tájékztató irdája létrehzása egy válaszadás arra, hgy a nyugati blkk kiépítése elkezdődik célja, hgy a szvjet és a kelet-európai kmmunista pártk között szrsabb kapcslat jöjjön létre (és persze alárendelve a szvjeteknek) abban különbözik a Kminterntől, hgy nem a világ összes, hanem csak a baráti rszágk kmmunista pártjait tömöríti, plusz a francia és az lasz kmmunista pártt frmálisan tájékztató irda, de valójában idelógiai hmgenizálás a célja, és az alávetés a szvjeteknek 1947. szeptember 21-27 között jön létre Varsó mellett Andrej A. Zsdanv képviseli a szvjet pártt, nagy idelógus vlt akkriban, mellesleg nyílt antiszemita, a kultúrának is flytn beszólt ( XY költőnő egy kurva ) ő vlt Leningrád védelmének irányítója elmnd itt egy nagy beszédet, ez a következő 30 évre meghatárzza a Kmmunista Párt hideghábrús terminlógiáját! ekkriban elkezdődik a szvjet beflyás alatt lévő baráti rszágk szvjetizálása 11
gazdasági-társadalmi-plitikai intézményrendszeri átalakítás, nagyjából mindenhl lezajlik 1948 végéig kisajátítják, államsítják a tőkés, kizsákmányló magántulajdnt tervgazdálkdást vezetnek be felszámlják a többpártrendszert a kmmunista és szcialista pártkat összelvasztják a parlamenti rendszer díszletei megmaradnak, de ez jelentéktelen a Szvjetunió alktmányáhz hasnló új alktmánykat vezetnek be szövetségi szerződésekkel egymáshz lánclt államk jönnek létre kölcsönös baráti és segítségnyújtási szerződéseket köt a Szvjetunió mindegyik népi demkratikus rszággal, és azk is egymással Csehszlvákiában alakul ki a legnehezebben (masszív többpártrendszer, nem vesztes állam) 1948 februárjában egy puccsal sikerül csak megtörni őket Finnrszág elkerüli ezt a srst, a berendezkedés kapitalista maradt, a plitikai rendszere többpártrendszer és demkrácia azt elvállalják, hgy nem flytatnak szvjetellenes külplitikát első berlini válság (1948-1949) csak megemlítette, azért nincs kifejtve a szerk. 3.3. A nyugati tömb kialakulásának kezdetei Dunkerque-i paktum (1947. március 4.) angl-francia paktum kölcsönös segítségnyújtási szerződés, szrsabb együttműködést célz a kialakuló két blkk között esetleg ők ketten megpróbálnak egy harmadik erőt képezni a Benelux-államk eddigre rájöttek, hgy a semlegesség nem életbiztsítás, tehát ők is beszállnak: Brüsszeli Szerződés (1948.) a prágai puccs légkörében kötik meg, a szvjet fenyegetéstől való félelem egyik terméke itt már nem játszik annyira a német újraéledéstől való félelem, inkább a kmmunista fenyegetés frmálisan 50 évre kötik, és az aláírás után rögtön az USA-hz frdulnak, mert érzik, hgy öten nem túl erősek 1948 tavaszán elindul a Marshall-terv ősszel elnökválasztás, Truman győz alktmánys akadály: az USA alktmánya kimndja, hgy béke idején nem köthet tartós katnai szövetségeket bár 1947-ben már a Riói Paktumban ilyesmit kötöttek a latin-amerikaiakkal kell egy alktmány-kiegészítés vagy módsítás, ezt Vandenberg terjeszti elő (republikánus, azért terjesztette be ő, mert 46 óta republikánus a többség!) 1948 végén, 1949 elején már arról tárgyalnak, hgy mire terjed ki a katnai szerződés földrajzi hatóköre! FRA azt akarja, hgy a védelem terjedjen ki Algériára is (tengerentúli megye), és hgy vnják be az laszkat is az anglk ezt nem akarják, mert tengelyhatalm vlt ITA egyáltalán akarnak-e belépni az laszk? 1949. április 4-én aláírják a NATO létrehzásáról szóló szerződést (12 állam írja alá, USA, Kanada és 10 európai) ezzel létrejön a nyugati katnai blkk 12
3.4. A NATO megalakulása kérdés, hgy a Mediterráneum benne legyen-e Spanylrszágt nem lehetett bevenni, mert nemrég még ellenük harcltak (Franc ellen) a szervezet hatóköre: valamennyi a Mediterráneumból is benne van, de a francia gyarmatkat már nem védi Dean Achesn az amerikai külügyminiszter (1949-1953) 1949. április 4-én írják alá az Atlanti Szerződésről szóló kmányt, 12 állam vesz részt az aláírásában: Anglia, Belgium, Dánia, Franciarszág, Hllandia, Izland, Luxemburg, Nrvégia, valamint az USA és Kanada Washingtni szerződés (tt írták alá) a szvjet fenyegetéssel szemben jön létre, a régió biztnságát hivattt biztsítani egy esetleges szvjet veszély ellen (hideghábrú alatt ez vlt a fő ka és indka, később ez enyhült) katnai, hadiipari együttműködés az USA a legnagybb katnai erő, ezzel végképp amellett dönt, hgy elvállalja az európai erőegyensúly megőrzőjének szerepét a Szvjetunió rögtön tiltakzó memrandumt küld a szerződés szemben áll az ENSZ Alapkmánnyal és a hábrú előtti anglszvjet, francia-szvjet kölcsönös segítségnyújtási szerződéssel, és szemben áll a jaltai és ptsdami knferenciák eredményeivel válasz: kétldali szerződésekkel kialakuló szervezet (nincs integráltság a Varsói szerződésig) 3.5. Németrszág kettészakadása közösen igyekeztek krmányzni a megsztttság ellenére a hideghábrú közeledtével egyre inkább a két Németrszág felé haladunk Bizónia, berlini válság 1949. április 8: a német belplitikai fejlemények alakulásával párhuzamban a 3 nyugati külügyminisztérium között Washingtnban tisztázásra kerül, hgy egy önálló német állam megalakulása srán melyek azk a jgk, amiket maguknál tarthatnak kitartanak amellett, hgy a Ruhr-vidéket Németrszág csak ellenőrzés alatt hasznsíthatja a külügy nem kerül a német krmány kezébe a külügyminiszterek ügyelnek a többpárti demkrácia sértetlenségére külkereskedelem és devizafrgalm nyugati kézben tartása 1949. május: a külügyminiszterek egyértelművé teszik, hgy támgatni kívánják az önálló, demkratikus Németrszág megalakulását elfgadják 1949. aug. 14: megtartják a választáskat (Bundestag - nyugatnémet törvényhzás), szeptember 15-én megválasztják Adenauert kancellárnak (1 szavazattal lett több neki) 1963-ig marad a kancellári székben külplitikája: az új nyugatnémet krmány alapállását tekintve nyugati rientációjú, atlantista, elsősrban az USA-ra kíván támaszkdni, szvjetellenes nyugati elkötelezettségű, ugyanakkr Nyugat-Németrszág európai integrációs frmában képzeli el a működését egyesülő Ny-Európa, Amerikával szövetségben garantálja Ny-Európa biztnságát 13
leszögezi, hgy az egész németség képviselőjének tartja magát, a keletnémetek nem fejezhetik ki akaratukat, ezért az NSZK Németrszág képviseletének egészére igényt tart. A keleten megalakuló új államt egyszerűen csak zónaként kezelik Bnn az új nyugatnémet fővárs Petersbergi egyezmények, 1949. nv. 22 Adenauer és a hárm nyugati főbizts írja alá, azt szabályzzák, hgy milyen frmában marad meg tvábbra is a szövetséges ellenőrzés: a nyugat-német állam visznylags szuverenitással rendelkezik, a szövetségesek fenntartanak biznys jgkat (nem állíthattak fel külügyminisztériumt és csak knzuli kapcslatkat létesítethettek) A szrs ellenőrzés nem tart skáig, 1950-ben már elkezdődik a nyugat-német külügyminisztérium felállítása NDK/DDR megalakulása a Szvjetunió biznys váltztatáskat hajt végre a megszállási rendszerben, a keletnémet krmány mzgástere skkal krlátzttabb, mint a nyugatnémet krmányé, a Szvjetunióból hazatért kmmunisták állnak az krmány élén frmálisan megmarad a szvjet megszállás 1954-ig az NDK-ból tvábbra is szedik a jóvátételeket ( 53-ig 35 milliárd márka 44- es árakn számlva + leszerelt üzemek) a gazdasági-szciális helyzet keletnémet ldaln rssz európai egyensúly és biztnság szempntjából: rendezettebb visznyk jöttek létre, mert a vasfüggöny Németrszágban is leereszkedik. egy neuralgikus, frró térség megszűnt a két német állam kialakulásával IV. A KÉT TÖMB MEGSZILÁRDULÁSA EURÓPÁBAN. A HIDEGHÁBORÚ MILITARIZÁLÁSA 1949-1956 Új krszak 1949-től 4.1. Szvjet külplitika 49-53: leghidegebb időszak, 53-tól lvadás 1953: Sztálin halála a külplitikát nagymértékben meghatárzza a belplitika, a belplitikában pedig nem történt enyhülés, a sztálinizmus és metódusai megmaradtak a hábrú után, tömegek erőszaks irányítása a gyengeséget minél gyrsabban ki kell küszöbölni: rendkívül erőteljes gazdasági fejlesztés csak az rszág saját erőiből lehetett biztsítani, ill. a beszedett jóvátételekből. elsősrban a nehézipart és a hadiipart fejlesztik, a hideghábrú miatt szédületes eredmények (ebben segít a diktatúra ) a Szvjetunió történelmében az egyik leggyrsabb növekedési szakasz, extenzív gazdasági növekedés, mindent a termelésre frdítanak, más kiadáskra semmit nyersanyagbőség van hatalmas ipari és katnai hatalmmá válik a Szvjetunió 1949-ben sikeres atmbmba rbbantást hajtanak végre 4.2. A sztálinista külplitikai dktrína a világ két tömbre van sztva: imperialista és béketömbre 14
nem élhetünk nyugdtan, mert az imperialista tábr a béketábr megsemmisítésére törekszik bármikr fennáll a hábrú, akár világhábrú veszélye, és előbb-utóbb bekövetkezik a béketábr és a szcializmus fő ereje a Szvjetunió, ezért különleges felelősség hárul rá a béketábr strmltt erőd állaptában van, ehhez kell igazdni a tábr valamennyi rszágának, ezt figyelembe véve kell kialakítani a béketábr rszágai közti kapcslatkat a prletár internacinalizmus elvével visznyul a testvér-rszágkhz, de valójában a Szvjetunió teljesen érzéketlen a nemzeti szuverenitásra, a szvjet külplitika alárendeli a többi rszág külplitikáját ha elkerülhetetlen a hábrú, akkr elsődlegesek a katnai erővisznyk, tehát a szcialista tábr katnai erejét flytn erősíteni kell ha ilyen a nemzetközi helyzet, akkr a nemzetközi kapcslatkban a diplmácia csak alárendelt szerepű 4.3. A szvjet diplmácia jellegzetességei az előző évtizedek hagymányai élnek tvább több vnásban különbözik a nyugati diplmáciától 1917-től kezdve nyilvánvaló, hgy szükség vlt egy nagy váltztatásra, a II. világhábrúban a Szvjetunió nagy szerepet játsztt, ugrásszerűen meg kell növelni a külplitikában dlgzók számát eddig 15 állammal vlt diplmáciai kapcslatban, mst 50-60-nal is alapvető különbségek megmaradnak jellegzetességek: a külplitika irányítása Sztálin és szűkebb környezete kezében van. a külügyminisztérium és a teljes külügy apparátus a kmmunista párt irányítása és ellenőrzése alatt áll az apparátus tagjainak túlnymó többsége is párttag az egész helyzetből, rsz tradíciókból, nemzetközi helyzetből eredően mindenkivel szembeni bizalmatlanság és gyanakvás jellemzi a diplmatákat és a külügyeket, a szvjet titksszlgálat rátelepszik a diplmatákra és a külügyekre a szvjet diplmácia a testvéri rszágk diplmatáit is alárendeltként kezeli a szvjet diplmaták munkájában nagybb szerepet játszik a hírszerző munka, mint egyébként szkáss ( rszág megismerése ) a hideghábrú leghidegebb éveiben a szvjet diplmaták kapcslatrendszere rendkívüli módn beszűkült, a missziók elszigeteltségben éltek, nem akarták azt a látszatt kelteni, hgy nagyn barátkznak a helyiekkel, legfeljebb a helyi kmmunistákkal. leszűkült baráti kapcslatk a diplmaták munkájának jelentős része prpagandamunka, nulla hatéknyság, legfeljebb filmvetítések szvjet diplmataképzés: a szvjet diplmáciai kar 1949 tájékára visznylag knszlidált állaptba kerül, addigra kialakultak a diplmáciai rangk és a prtkll, felkészültségük is elfgadható. egy prbléma: hnnan szedjenek hirtelen annyi diplmatát a Mszkvai Nemzetközi Kapcslatk Intézete képezte a karrierdiplmatákat jó képzés, 5 éves évflyamnként kb. 500 embert vettek fel, ezeknek kb. a fele külügyes lett, több mint 1/3-a knzul és gazdasági szakember, 1/5-e pedig nemzetközi újságíró 15
az 50-es évektől itt képzik a szvjetbarát rszágk diplmatáit is a legmagasabb rangú diplmaták (követek és nagykövetek) körében más a helyzet, nem feltétlenül a karrierdiplmaták közül kerülnek ki (a legfntsabb rszágkban természetesen igen), a kisebb rszágkban és biznys baráti rszágkban plitikusk lesznek. budapesti nagykövetek: Vrsilv, aki semmi másban nem jó, csak a vdkafgyasztásban a szvjet diplmáciai kar nagyt lépett előre a 30-as évek jellegzetességeihez képest, de a fenti pntk megmaradtak, a munka nem követelt kreativitást, gyanakvás, zárkózttság, merevség, bizalmatlanság. Andrej Visinszkij vlt a külügyminiszter 1948-tól, leválttták Mltvt 30-as évek másdik felében a nagy mszkvai perekben ő vlt a főügyész (Buharin-per, stb.) derék értelmiségi szörnyeteg a külügyekben ő irányítja a dlgkat, Sztálin bizalmi embere a szvjet diplmácia tvábbra is fenntarttta a titks diplmácia szálait, éjjelnappal szidták az imperializmust, de bejelentkeztek, hgy szeretnének tárgyalni előállnak a msly-diplmácia eszközeivel: nagy engedmények, nagy ötletek, hgyan kellene nemzetközi békét csinálni, német hadifglyk váratlan hazaengedése msly-ffenzívák TASzSz: krabeli szvjet hírügynökség biznys külügyminiszteri állásfglaláskat a TASzSz tett közzé 4.4. Az USA külplitikája Truman másdik elnöksége elején 49 vége és 50 tavasza között rendkívül élénk nemzetközi élet jelentős módsítás az amerikai külplitikában, a már alkalmaztt feltartóztatási dktrína megkeményedik (nyilvánvalóan külplitikai kk) az USA elveszti atmmnpóliumát (a Szvjetunió atmrbbantása) 1950-ben hidrgénbmba kifejlesztése megkezdődik Truman parancsára a kmmunisták győznek Kínában 49 őszén 50 januárjában Kína és a Szvjetunió kölcsönös segítségnyújtási egyezményt köt erre válaszlni kell valamit! Nemzetbiztnsági Tanács 68. számú dkumentuma (NSC 68), 1950. április 20-án kb. akkra szerepe van, mint a Kennan-táviratnak jelentős módsító szerep, erkölcsi alapn álló dkumentum az egész hideghábrú erkölcsi alapra helyezve fgalmazódik meg A Szvjetunió fanatikus hatalm, rabszlgaság haláls kihívás a fő célkitűzések: az USA krmányának Nyugat-Európában meg kell erősítenie a pzícióit, hzzá kell kezdenie az NSZK felfegyverzéséhez a NATO-nak béke idején is kmly katnai erőt kell képeznie a Szvjetunióval kell tárgyalni, de a tárgyalásk lényege nem az eredmény elérése, hanem katnai előnyt kialakítása. Majd tárgyaláskra kényszerítik a katnai kiadáskat növelni kell (a költségvetés 20%-ára akkr 6-7% vlt) 51-ben 23,3 mrd, 52: 44 mrd, 53: 50 mrd dllár a fegyverkezés kezdődik Amerikában és a nyugati szövetségi tömbben is skan ellenezték a kreai hábrú 1950 nyarán kitör, innentől kezdve: világhábrú előestéje - érzet 4.5. Amerikai lépések a nyugati tömb megerősítésére a kreai hábrú állóhábrúvá alakul, kiderül, hgy nem lesz belőle világhábrú Európa kerül a középpntba 16
a hárm nyugati hatalm bejelenti a hadiállapt megszűnését Németrszággal 1951. július 9-én, egyelőre aznban még nincs békeszerződés a szvjet feltételezés szerint ez az első lépés egy nyugati különbéke megkötése felé ezt megerősíti, hgy 1951. szeptember 4-8. Japánnal aláírják a békeszerződést, a szvjetek nélkül, a szvjetek azt feltételezik, hgy ilyen módn a németekkel is különbékét akarnak az USA reginális katnai szövetségek kiépítésébe kezd, ezek közül a legfntsabb a Csendes-óceáni Védelmi Szerződés (ANZUS- szerződés, 1951. szeptember 1.) USA, Ausztrália, Új-Zéland knzultációs kötelezettség, kölcsönös segítségnyújtás, ha valamelyiküket támadás éri működik is, például Kreában Ausztrália és Új-Zéland is részt vesz a váltzásk Európát is érintik 1951-ben visszatér Churchill a váltzásk úgy jelentkeznek az 50-es évek legelején, hgy a többi NATOtaghz hasnlóan Anglia is egyre nagybb segélyeket kap elkezdődik a brit sereg mdernizálása az angl krmány is nagy összegű fegyverkezési prgramt indít, ez lyan ambiciózus vlt, hgy 51-ben a Labur Party még vissza is vesz fegyverkezési prgramjából, (mert nem vlt rá pénz), de még így is 10% fölött vlt a katnai kiadás mértéke. Churchill igyekszik nagybb beleszólást kialakítani a nyugati ügyekbe a brit fltta nagyn erős közös fegyverkezés, de az angliai amerikai támaszpntkn megtalálható atmfegyverekkel nem az anglk rendelkeztek Az Atlanti Tanács ttawai ülése (1951) itt ölt határztt frmát a NATO egyértelmű lesz, hgy a szövetség főszerve a külügyminiszteri tanács a védelmi, katnai szakkérdésekben a hadügyminiszterek tanácsai a fntsak a hadigazdálkdás és haditechnika fejlesztésére gazdasági-pénzügyi tanács jön létre, ahl a pénzügyminiszterek találkznak szükségstáb, amiben az USA, UK, FRA vezérkari főnökei vesznek részt. innentől kezdve kezd a NATO egy amerikai főparancsnkság alatt álló, valódi, katnai integráció lenni határznak a NATO 5 reginális hadműveleti csprtjának létrehzásáról is. 4.6. Amerikai lépések a nyugati tömb megerősítésére 1952. Február, megtörténik a NATO első bővítése Törökrszág és Görögrszág A Mediterráneum keleti része, Szvjetunió déli határai fntsak A Szvjetunió nem nézi tétlenül Egy szvjet ellenlépés: Sztálin: Feljegyzés a német kérdésről Németrszág újra felfegyverzését megakadályzandó Javaslata: elismeri, hgy Németrszágnak jga van hadsereget felállítani a maga védelmére, azt javaslja, hgy menjenek ki Németrszágból a megszálló csapatk Az Európában fennálló erővisznyk kölcsönös elismerése mellett Németrszág legyen egy semleges rszág A javaslat meglepetés, mert ilyenről nem nagyn beszéltek az rszk eddig Kapásból elutasíttták Nyugatn (szvjet mslydiplmácia) Nagy kérdés, hgy lehet-e egy ekkra rszág semleges Európa közepén? 17
Sztálinnak lehet, hgy lett vlna ereje 10 évvel krábban egy ilyen javaslat keresztülvitelére (ekkr majd egy éve vlt hátra az életéből) Később előjön még ez a javaslat (90-ben is) A javaslat lekerül a napirendről A német felfegyverzés prbléma marad 4.7. Bnni keretszerződés (1952) Eden, Schuman és Adenauer Németrszág szövetséges ellenőrzését lazíttta Maradnak szövetséges csapatk Németrszágban Németrszág szuverenitásának visszaállítása felé mennek (előfeltétel az újrafelfegyverzéshez) Az EVK-szerződés aláírása (1952) 4.8. Az Egyesült Államk külplitikája Eisenhwer első elnökségének kezdetén, a visszaszrítás dktrínája Elvileg Truman indulhattt vlna harmadszr (nem akart) de megszületik a törvény, hgy nem lehet hármszr indulni Stephensn szenátrt vették elő a demkraták A republikánusk megnyerték maguknak Eisenhwert (nagyágyú) Sikeres tábrnk, nagyn népszerű ember Le kellett mndania katnai tisztségeiről, hgy elnökválasztásn indulhassn Azt ígérte, hgy nem pártügyekkel fglalkzik, egyenes plitikát flytat Elmegy Kreába és befejezi a kreai hábrút (mindenki unja) Otthn azt ígérte béke lesz, jólét lesz, hzzákezd a fekete-fehér feszültség megldásáhz is Alelnöke Nixn Dulles külügyminiszter (kitűnő nemzetközi jgász), részt vett már a világhábrú utáni nemzetközi tárgyaláskn A hábrú után az USA ENSZ-nagykövete A választási kampányban a külplitikában békét ígértek Kreában, a tvábbiakat Dulles fejtette ki igazi hideghábrús szövegben Egész személyiségére jellemző, hgy bizalmatlan, gyanakvó, megszállttan tarttt a kmmunizmustól, az rszktól, az egész hzzáállása az rszkhz lyan vlt, hgy ők a rsszak, mi vagyunk a jók Félt is az rszkkal való tárgyalásktól (tárgyalni akkr lehet, ha döntő fölénybe kerültünk) Új plitika (elődei nem tettek semmit a kmmunizmus ellen mndja) Elrettentésre kell, hgy épüljön Atmfölény megtartása Nem lehet hagyni, hgy a népek a Szvjet birdalmban rab népekként éljenek Mindez részben meg is valósul a választásk után Munkamegsztás: Eisenhwer vlt a galamb, Dulles vlt a héja, Olyan kép marad, hgy Eisenhwer a külplitikát Dullesra hagyta, igazából nem így vlt, saját kezében tarttta a fntsabb döntéseket (Dulles hadd beszéljen, kell a népnek a duma, az rszknak is kell, hadd izguljanak, ő jóval reálisabb plitikát csinál, mint Dulles) Megerősíti az elnök szerepét a külplitikában (alktmány szerint a törvényhzás határzná meg: kngresszus és szenátus), a mdern világban nincs idő arra, hgy a szenátusban, vagy a kngresszusban hetekig vitatkzzanak, rövid határidők vannak, inkább utólag hagyatná jóvá az elnök a döntéseket 18
Eisenhwer ezt teszi: egyes döntéseit mindig utólag hagyatta jóvá Ezek a döntések legtöbbször jóval visszafgttabbak vltak, mint ami a Dulles-féle szövegből következett vlna (a közvélemény annyira nem követelte, hgy hagyjuk tt Kreát) 4.9. A Szvjetunió és a népi demkráciák Sztálin halála után 1953. március 5-én meghal Sztálin, március 6án kmmüniké a hírről talán skkhatás a vezetőkön (nem mindenki sajnálja) prbléma: rendkívüli hatalma vlt, nincsenek frgatókönyvek (nem mernek készíteni), hgy mi történik, ha elpatkl az öreg nem vlt világs, hgy mst kinek kell dönteni a KB-t már rég nem hívta össze Sztálin, a plitikai irda is úgy működött, hgy csak néha hívta be őket, az államapparátus még katikusabb (36-ban vlt utljára választás) Gergij M. Malenkv látszik az első számú vezetőnek Kremnilógia: ki hl áll a kprsó mellett, ki hány percig beszél következtetéseket próbálnak levnni, hgy mi a helyzet Malenkv állt a fejénél, a kprsónál, leghsszabb beszéd hmálysak a tisztségek, az övé is, frmális vezető lyan emberek vltak mellette, mint Berijja minden hzzájuk tartztt, belügyi elnymó apparátus Mltv visszajön, ő lesz a külügyminiszter (visszahívás: kellett ks ember is, aki tapasztalt, járats a külügyekben) Visszatérése részben azt jelentette (a leghidegebb években nem külügyminiszter, Sztálin leválttta), hgy gyengébb plitika következik Vrsilv marsall is tt van még, nem vlt nagy hadvezér, de ő még látta Lenint, Magyarrszágra nevezték ki a szövetséges ellenőrző bizttságk elnökének (53 táján már nagyn emelgette a vdkás pharat) Ekkr még jelentéktelen Hruscsv, dinamikus, a hábrúban nem játszik fnts szerepet, Ukrajnában vlt párttitkár, Sztálin körül vlt, az ő gyrsan emelkedő csillaga annak következménye, hgy rá nem figyeltek az emberek, egyszerűen nem számltak vele, nem tekintették ellenfélnek Az első hónapkban elég erőteljes biznytalanság van a legfelsőbb vezetésben 57-re dől el, hgy ki lesz az első ember a Szvjetunióban, 3-4 év belső küzdelem az első pzícióért (sha nem jön vissza lyan erős ember mint Sztálin) Malenkv 55-ig frmálisan első ember (miniszterelnökszerűség), Hruscsv jön fölfelé 4.10. Olvadás a külplitikában Szvjet író írása: Olvadás (belplitika, gulágk) A hideghábrú leghidegebb évei utáni időszakt nevezik így, elég gyrsan Malenkv beszédében (Sztálin kprsójánál) már elhangzik egy lyan mndat, hgy nincs lyan vitás kérdés, amiről ne lehetne beszélni, amit ne lehetne megldani skat ígérő mndat Eisenhwer beszéde: reméli, hgy Sztálin halála után új krszak jöhet az amerikaiszvjet kapcslatkban a Ravdában hsszan idézik (krábban ilyen nem vlt) (Örs a hegyekben szvjet film kutya ksabb, mint a rendőr vagy a katna, a szvjet török határn állandóan jönnek diverzánsk, a kutya vlt a főszereplő a határőrségen török szvjet határprbléma eladása) rendezni akarják a prblémát Törökrszággal (feszült viszny a Truman-dktrína meghirdetése óta) 19
helyreállíttták 53. július 20-án a szvjet-izraeli diplmáciai kapcslatkat (azért szakadtak meg, mert azt mndták, hgy az állami kórházakban az elvtársak azért halnak meg, mert a zsidó rvsk megölik őket rvs perek kmly antiszemitizmus), abbamarad az antiszemita kampány elkezdik rendezni Jugszláviával a kapcslatkat (a Kminfrm kiátkzta), Mltv javaslta a rendezést 53 júniusában Sztálin halála a szcialista tábrn belül a kis Sztálinkat is elbiznytalaníttta (Ráksi stb.), elárvultak, nem lehetett látni ki lesz az új szvjet vezető, az erőszakszervek elbiznytalandásáhz vezetett Tömegmegmzdulás Németrszágban, Kelet-Berlinben, szvjet harckcsik jönnek, Berijja leveri az egészet az USA nem tehet semmit Elbiznytalandás, igyekeznek a Szvjetunióban zajló hullámzást követni 4.11. A Hruscsv Bulganyin párs Bulganyin irányítja az állami ügyeket, Hruscsv a pártügyeket Ráksi mellé miniszterelnöknek Nagy Imrét választják Albániában marad a diktátr, meg még egy két helyen maradnak a helyi Sztálink Az lvadás időszaka ellenére... A szvjet hadigépezet az lvadás ellenére működik 53-ban már bejelenti Malenkv, hgy az USA nem egyedüli birtksa a hidrgénbmbának 55-56-ban hadrendbe állítják az első atmfegyvereket 4.12. Az Egyesült Államk kül- és biztnságplitikája a kreai hábrú befejeztével, Eisenhwer másdik elnökségének kezdetéig egyre több atmbmbát állítanak elő a hagymánys hadsereg létszámát csökkentik ha elég nukleáris fegyvert gyártunk, nem kell annyi katna kezd veszíteni hiteléből, hgy atmmal meg lehet rémíteni az rszkat a Dulles féle plitika átmegy lélektani hadviselésbe eszközrendszer: rádióadók (Amerika hangja hivatals rádió az összes szcialista rszág nyelvén vlt adása) Szabad Európa, merev antikmmunista szöveg a CIA felügyelete alatt, rendkívül primitív antikmmunista szöveg (majd a 60-as években ők mutatják be a Beatlest, de ez már az enyhülés időszaka) mindez a prpaganda nem skat ér, ettől nem dől össze a szvjet rendszer a CIA hírszerzési- és prpagandatevékenysége kevés a diktatúra bedöntéséhez 4.13. Paktmánia / paktum-mánia a Szvjetuniót és a szcialista tábrt katnai paktumkkal és támaszpntk rendszerével veszik körül Bagdadi paktum (55) Nagy-Britannia a főszereplő, Irak, Irán, Törökrszág, Pakisztán MENTO/Közel-keleti Szerződés Szervezete 55 59-ben CENTO-vá alakul SEATO / Délkelet-ázsiai Szerződés Szervezete: 1954 Madridi paktum: 1953 (kétldalú szerződések, segélyegyezmények a spanylkkal, a NATO-ba nem lehet azért felvenni a Franc diktatúra miatt, Spanylrszág támaszpntkat ajánl föl az USA-nak) Balkán-paktum: 1954 (Jugszlávia, Törökrszág, Görögrszág nem skat ér, szmszédként Olaszrszág mindent megtesz ellene, közben Olaszrszág vívja harcát Jugszláviával Trieszt miatt, nem tisztázódtt, hgy hvá tartzik) a támaszpntk helyzete mai napig nem teljesen tiszta 20