Kommunikáció és médiatudomány alapképzési szak tantárgytematikái (nappali képzés) érvényes: 2016/2017. tanévtől

12.1.1. Kommunikáció és médiatudomány alapképzési szak tantárgytematikái (nappali képzés) érvényes: 2016/2017. tanévtől * A csillag (*) erős előfeltételeket jelöl, melyek az adott tanegység felvételének feltételei (míg a csillag nélkül jelzett gyenge előfeltételek párhuzamosan is teljesíthetők). ALAPOZÓ MODULOK TÁRSADALOMTUDOMÁNYI ALAPOZÓ MODUL BKO 0112 Bevezetés az etikába Dr. Vassányi Miklós N: 0 + 0 Dr. Kendeffy Gábor V kötelező tavaszi II. Írásbeli Tantárgy leírása: A kurzus során a hallgatók az etikai gondolkozás legjelentősebb irányaival, a kortárs filozófiai etika legfontosabb kérdésfeltevéseivel, az alkalmazott etika alapvető területeivel és az etikai kérdések néhány szépirodalmi megjelenésével ismerkednek meg. Tematika altémákra bontva: Vallási megalapozottságú etika. Szándéketika. Következményetika. Kötelességetika. Az etika megalapozásának problémája. Metaetikák. A kortárs etika problémái. A tudomány etikája. Bioetika. Gazdasági és üzleti etika. Etika és politika. Etikai kérdések az irodalomban. -- aktív részvétel az előadásokon Legfontosabb kötelező olvasmányok: Abaelardus, Etika /ford. Turgonyi Zoltán/ MTA Filozófiai Intézet, (Religio könyvek), Budapest 1989, 49-71.(I- III. fej.) John Stuart Mill, A haszonelvűségről, 2. fejezet, in. J.S.M, A szabadságról; ; A haszonelvűségről, Budapest, Helikon, 1980, 28-279. Fekete László(szerk): Kortárs etika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2004. Friedrich Nietzsche, A morál genealógiájához. Veszprém, 1998. Tények és értékek a modern angolszász etika irodalmából (szerk. Lónyai Mária), Budapest, Gondolat, 1981. Alasdair MacIntyre: Az erény nyomában. Osiris, 1999 1

BKO 0110 Filozófiatörténet Dr. Vassányi Miklós N: 0+ 0 2 Dr. Demeter Márton Dr. Legéndy Kristóf Tantárgy besorolása: kötelező Meghirdetés féléve: őszi Oktatás nyelve: I. V szóbeli Általános bevezetés az európai filozófiatörténetbe forráscentrikus, szövegértelmező szemlélettel. Platóntól Heideggerig ázzuk a korszakalkotó szerzők legfontosabb szövegeiből vett szemelvényeket, különös tekintettel az istenkérdésre. A legalapvetőbb filozófiai és logikai fogalmak ázatára külön hangsúlyt fektetünk. Az egyes szerzőket mindig elhelyezzük a korszak művelődéstörténeti-eszmetörténeti összefüggésében A kurzus elvégzése után a bölcsészhallgató képes lesz a nem-filozófia szakostól elvárható szinten megérteni egy európai filozófiai szöveget, rekonstruálni egy filozófiai érvelést, állást foglalni egy világnézeti vitában, helyesen használni alapvető filozófiai és művelődéstörténeti fogalmakat. nincs Platón, Állam, VI-VII. könyv 507b-511e és 514a-519e. In: Platón összes művei. Ford. Devecseri G. et al. Budapest: Európa, 1984; II. kötet, 744-755. o. Arisztotelész, Metafizika, XII. könyv/1., 6.-7. és 9.-10.; In: In Bugár I. szerk., Kozmikus teológia. Budapest: Kairosz, 2000, 187-188., 194-199. és 20-208. o. Epikurosz, Levél Hérodotoszhoz (http://szabadbolcseszet.uni.hu/epikurosz/epikurosz.pdf);. Augustinus, Vallomások. (ford. Városi I.) Budapest: Gondolat, 1982, 277-17. o. (X. könyv) Órigenész, A princípiumokról. (Ford. Pesthy M. et al.), Budapest: Paulus Hungarus Kairosz, 200; I. kötet, 175-18. Aquinói Tamás, Summa theologiae A teológia foglalata. Ford. Tudós-Takács J. Hely nélkül: Telosz Kiadó, 1994, 71-8., 27-1., 5-4. és 67-71. o. (I/2. quaestio, 2.-. cikkely; I/12. quaestio 5. cikkely; 7. és 1. cikkely). Descartes, Elmélkedések az első filozófiáról, Ford. Boros G. Budapest: Atlantisz, 1994; 25-4. o. és 79-108. o. Spinoza, Teológiai-politikai tanulmány, XIII. (Ford. Szemere S. Budapest: Akadémiai, 1978; 202-227. és 278-01. o.) Locke, Értekezés az emberi értelemről, (Ford. Vassányi M. Budapest: Osiris, 1999); 107-11., 701-714., 758-760. és 777-779., és 78-79. o. Kant, A vallás a puszta ész határain belül,(ford. Vidrányi K.) Hely nélkül: Gondolat, 1974; 161-169., 192-199., 27-255. és 04-12. o. Schelling, Filozófiai vizsgálódások az emberi szabadság lényegéről (részlet). Heidegger, Lét és idő (ford. Vajda M. et al. Budapest: Osiris, 2001; 17-1., 71-79., 224-21., 24-5. és 465-471. o. 2

BKO 011 Pszichológia I. Dr. Komlósi Piroska N: 0 + 0 2 Dr. Kiss Paszkál V kötelező őszi I. Írásbeli A kommunikátorok pszichológiai műveltségének megalapozása, az egyénről és a közösségről való korszerű szemlélet kialakítása, amivel további tárgyakhoz nyújtunk alapismereteket. A kurzus során a hallgatók az elsajátított pszichológiai ismereteik révén gazdagítják látásmódjukat, növelik önismeretüket és kritikai önreflexiójukat, fejlesztik kapcsolatteremtő és együttműködő képességeiket, valamint differenciálódik a pszichikus működésről való gondolkodásuk. Tematika: A pszichológiai irányzatok emberképei. Önmagunk észlelése: énkép, önértékelés, önismeret. A személyiség, mint rendszer. A személyiség szerkezetéről és működéséről. A személyiség fejlődése. A szociális fejlődésről. Konfliktus- és krízis-kezelés. A társas interakcióról: személyközi kommunikáció Egyén család közösség. Társas befolyásolás. Csoportfolyamatok. Összefoglalás Évközi követelmény: 6 oldalas recenzió készítése valamely javasolt könyvről. Értékelés: órai aktivitás 10%, recenzió 20%, vizsgajegy 70% Oláh A. Bugán A.(szerk.): Fejezetek a pszichológia alapterületeiből ELTE Eötvös K. Budapest, 2001. (259-19, 29-412, 454-478. ) Bernáth L. - Révész Gy.(szerk.): A pszichológia alapjai. Tertia K., Budapest, 1998. Mérei F.- Binét Á.: Gyermeklélektan. Gondolat, Bp., 1970. 2002. Bagdy E.: Családi szocializáció és személyiségzavarok. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1997. Albert F. - Dávid B.: Embert barátjáról. Századvég, Bp. 2007. Bagdy E. - Telkes J.: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. Nemzeti tankönyvkiadó, Bp. 1988. Tari A.: Y generáció. Jaffa K. Bp. 2010. Bagdy Emőke: Családi szocializáció és személyiségzavarok Budapest, Tankönyvkiadó, 1989. Berne Eric: Emberi játszmák, Budapest Gondolat, 1984. Buda Béla Szilágyi Vilmos: Párválasztás: A partnerkapcsolatok pszichológiája Budapest Gondolat, 1988. Fromm, Erich: A szeretet művészete Budapest, Helikon, 1984. Gyökössy Endre: Magunkról magunknak Budapest, Református Zsinat, 1986. Gyökössy Endre: Életápolás Budapest, Kálvin Kiadó, 1991. Ranschburg Jenő: Félelem, harag, agresszió Budapest, Tankönyvkiadó, 1978.

BKO 0114 Pszichológia II. (Szociálpszichológia) Dr. Komlósi Piroska N: 0 + 0 2 BKO 011* Dr. Kiss Paszkál V kötelező tavaszi II. Írásbeli / szóbeli A kommunikátorok pszichológiai műveltségének megalapozása, a társas helyzetek működési sajátosságairól és a közösségről való korszerű szemlélet kialakítása, amivel további tárgyakhoz nyújtunk alapismereteket. A tárgy oktatása segít a kommunikációhoz és médiához kapcsolódó szociálpszichológiai alapfogalmak és alapelvek elsajátításában; segíti a társadalom működésével kapcsolatok, összefüggések megismerését, biztosítja a kommunikáció és média intézményeiben szakmai tudásuknak megfelelő munkakörök, feladatok, továbbá közvetítő-társadalmi segítők, mediátorok, PR szakemberek tevékenységéhez szükséges szociálpszichológiai készségeket és kompetenciákat. Tematika: A szociálpszichológia története. Személyészlelés, benyomás, attribúció Attitűdök és meggyőzés Előítéletek, agresszió Altruizmus, segítségnyújtás Kísérlet c. film A tömeglélektan jelenségei, a Zimbardo film megbeszélése Csoportképződés, konformitás, csoportkohézió Konfliktus csoportban, csoportgondolkodás 12 dühös ember c. film A film megbeszélése a csoportfolyamatok mentén Összefoglalás Évközi követelmény: 6 oldalas recenzió készítése valamely javasolt könyvről. Értékelés: órai aktivitás 10%, recenzió 20%, vizsgajegy 70%, Csepeli György: A szociálpszichológia vázlata Budapest, Jószöveg Műhely Kiadó, 2002. Forgács József: A társas érintkezés pszichológiája Budapest, Kairosz, 200. Berne,E.: Emberi játszmák; Háttér K. Bp.2001. Járó K.(szerk.): A játszmák világa. Háttér K. Bp. 2011. Aronson, Elliot: A társas lény Budapest, Akadémiai Kiadó, 2008. Mérei Ferenc: Közösségek rejtett hálózata Budapest, Osris, 2004. (több kiadás) Mérei Ferenc: Társ és csoport Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989. Pratkanis Aronson: A rábeszélőgép Budapest, Ab Ovo Kiadó, 2001. 4

BKO 0115 Szociológia I. Sztárayné Dr. Kézdy Éva Dr. Biró Emese Dr. Török Emőke N: 0 + 0 Tantárgy besorolása: kötelező 2 Meghirdetés féléve: őszi Oktatás nyelve: I. V Írásbeli / szóbeli A tantárgy célja, hogy a hallgatókat bevezesse a társadalomtudományos, ezen belül a szociológiai gondolkodás logikájába, fogalomrendszerébe, továbbá megismertesse a szociológia fő kérdésfelvetéseit, a társadalom fogalmát, valamint áttekintést nyújtson a társas létformára vonatkozó főbb szociológiatörténeti irányzatokról. A tantárgy áttekinti a szociológia alapfogalmait, azok változásait, a szociológia tematikai tagolódását és a szakszociológiákat, továbbá bemutatja a szociológia hasznosíthatóságát az élet különböző területein. Ezek alapján a hallgatók képet kapnak a társadalmi szerkezet és a társadalmi mozgás, valamint az egyes társadalmi rétegek és csoportok jellegzetességeiről általában, megismerkednek a mai társadalomszerkezet jellegzetességeivel, és a főbb társadalmi mozgásfolyamatokkal, változásokkal. A tárgy oktatása során a hallgatók megismerkednek a szociológia alapfogalmaival, főbb irányzataival és ágazataival, amelyek biztos alapot nyújtanak számukra a későbbi ill. párhuzamos szakszociológiai, elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátításához. Témakörök: A társadalomtudományok történeti kialakulása, sajátosságai és emberképe A szociológia fogalma, tárgya, módszere és alapvető szemlélete A szociológia születése: az előfutárok, az alapító atyák, a klasszikusok kortársai A két világháború köti szociológusok A szociológia irányzatai a második világháború után A társadalmi struktúra elméletei; Társadalmi rétegződés és társadalmi egyenlőtlenség elméletei A társadalmi mozgás és változás elméletei Kultúra, értékek, normák. Szocializáció Vallásszociológia Településszociológia Demográfia. Családszociológia, ifjúságszociológia A deviáns viselkedés szociológiája A médiaszociológia alapjai Kötelező, aktív részvétel az előadáson Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába Budapest Osiris Kiadó, 1997. ISBN: 96 79 278 9 Giddens, Anthony: Szociológia Budapest Osiris Kiadó, 1995. ISBN: 96 79 060 Durkheim, É.: A vallási élet elemi formái. Budapest L Harmattan, 200. ISBN: 96 9457 16 7 Habermas, Jürgen: A kommunikatív cselekvés elmélete Budapest, ELTE, 1985. ISBN: 96-461- 92 0 Morel, Julius at al (szerk.) Szociológiaelmélet; Budapest, Osiris Kiadó, 2000. ISBN: 96 79 666 5

BKO 0117 Kulturális antropológia I. Dr. Lovász Irén N: 0 + 0 2 Dr. Lázár Imre V Dr. Lovász Irén kötelező őszi I. Írásbeli A tantárgy célja, hogy átfogó képet adjon a kulturális antropológia történetéről, fejlődéséről, témáiról és szakágairól, különös tekintettel azoknak a kommunikáció elméletével és gyakorlatával való kapcsolatára. Az oktatás során kiemelt hangsúlyt kap a nyelvészeti antropológia, a vallás és a szertartások, illetve a média antropológiája. A tárgy oktatása során a hallgató elsajátítja a kulturális antropológia szemléletét, kutatási módszereit, és képessé válik önálló terepmunka végzésére. A tárgy oktatása során a hallgató képessé válik önálló terepmunka végzésére, és a kulturális antropológia alkalmazására a segítő és a szervezeti kommunikáció gyakorlatában és a média területén. Tematika: A kulturális antropológia története és irányzatai. A karosszék antropológia, Az evolucionárius elméletek és a kulturális relativizmus fordulata és a terepmunka, Boas és Malinowski: a történeti partikularizmus és a biopszichológiai. Funkcionalizmus: Boas tanítványai: Mead, Sapir, Kroeber. A strukturális funkcionalizmus és az antropológia akadémiai intézményesülése: A brit antropológia gyarmati korszaka. A kultúrák holisztikus, rendszerszerű megértése. Ökológiai szemlélet az antropológiában. Környezeti antropológia, kulturális materializmus, neoevolúciós iskolák. A strukturalista antropológia és hatása a kortárs szellemi életre. Idealista antropológiák. A kognitív, a szimbolikus és az interpretív antropológia. Az alkalmazott antropológiák kialakulása és gyakorlata. A nyelv antropológiája. A vallások antropológiája. A művészetek antropológiája; Vizuális antropológia. Média antropológia I. Média mint terep, a média mint szöveg. A médiagyártás etnográfiája és a befogadó antropológiája. Kvalitatív kutatás: felkészülés a terepmunkára. Összefoglalás, konzultáció Évközi követelmény: 6 oldalas recenzió készítése valamely javasolt könyvről, házidolgozat teszt Értékelés: órai aktivitás 10%, recenzió 20%, vizsgajegy 70%, Hollós Marida: Bevezetés a kulturális antropológiába Budapest, MTA Pol. Tud. Int. 1996. P. Bohannan Mark Glazer: Mérföldkövek a kulturális antropológiában Budapest, Panem Kiadó, 1997. Kézdi Nagy Géza (szerk) (2008) A kulturális antropológia 712 p. Budapest : Nyitott Kvműhely, ISBN:978-96-9725-17-1 Átjárók : a néprajztól az európai etnológiáig és a kulturális antropológiáig (2009) / szerk. Vargyas Gábor L'Harmattan ; [Pécs] : PTE Népr. Kult. Antropológia Tansz., ISBN:978 Geertz, Clifford (2001) Az értelmezés hatalma : antropológiai írások Osiris könyvtár. Antropológia:ISBN 96 Mauss, Marcel (2000) Szociológia és antropológia Osiris ISBN 96 6

BKO 0118 Kulturális antropológia II. (Vallásantropológia) Dr. Lovász Irén N: 0 + 0 2 BKO 0117* Dr. Lázár Imre É Dr. Lovász Irén kötelező tavaszi II. Írásbeli dolgozat, ZH A tárgy célja a szakrális gyakorlat értelmezéséhez illetve a vallások kvalitatív társadalomtudományos vizsgálatához szükséges antropológiai ismeretek elsajátítása, a vallási hiedelmek és hiedelemrendszerek kulturális beágyazottságának bemutatása, a vallások fenomenológiai elemzését kiegészítő szociokulturális antropológiai értelmezési keretek, ill. elméleti háttér biztosítása. A multikulturális társadalmi környezetben jelentkező vallásközi társadalmi jelenségek értelmezése. Tematika: Vallástörténet, vallásfenomenológia és vallásantropológia A kultuszok és vallások szociológiájának és antropológiájának korai története: Spencer, Tylor, Frazer, Summner, Durkheim, Valláslélektan és vallás pathopszichológiája (Freud, Jung) ontológiai és antropológiai megközelítésből A ritus antropológiája: Van Gennep, Turner és Rappaport; A kultusz és a ritus szemiotikája : a tartui iskola, Bahtyin, Meletyinszkij, Propp A vallási jelentés és funkció: Malinowski, Turner, Levy-Bruhl;A vallás transzcendens valósága: Otto, Eliade A vallás: struktúra és hermeneutika: Lévi-Strauss Vallás és ökológia: Vayda, Rappaport, Roszak A vallás mint ideológia A vallás mint isteni kijelentés Szakrális kommunikáció A milleniális kultikus millieu. A multikulturalizmus és a vallás A vallási antropológia és a terepmunka: módszertani összefoglaló, gyakorlati alkalmazás -- Kötelező részvétel a szemináriumokon Sikeres teszt, házidolgozat Kötelező olvasmányok Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás Budapest, Gondolat, 1975. Mircea Eliade: A Szent és Profán Budapest Európa Kiadó, 1987. Emile Durkheim: A vallási élet elemi formái Budapest, L Harmattan, 200. Lovász Irén: Szakrális kommunikáció Budapest Európai Folklór Intézet, 2002. Rudolf Otto: A szent Budapest, Osiris Kiadó, 2001. Evans-Pritchard E.E.: Theories of Primitive Religion Oxford Clarendoon Press 1965. Brian Morris: Antrhropological studies of religion. An introductory text Brian Morris Cambridge Universitry Press 1998. Roy A: Rappaport Ritual and Religion 7nt he Making of Humanity Cambridge University Press 1999. Varga Zsigmond: Általános vallástörténet, Debrecen, 192. 7

BKO 0149 Szemiotika Dr. Lovász Irén N: 0 + 0 Dr. Lázár Imre V kötelező őszi I. Írásbeli A jeltudomány alapjainak, egyetemes és honi történetének és eredményeinek megismerése, és a kommunikáció és a kultúra elméletek összefüggéseiben való értelmezése és alkalmazása. A tárgy segíti a jelvilág így a közvetett emberi kommunikáció, a kulturális jelenségek, a média elvont szemiotikai elemzését, a jelek szemiotikai, szemantikai és pragmatikai megközelítését. A kurzus sajátos területként magába foglalja a szakrális szemiotikát is. A tantárgy oktatása során kitüntetett figyelem illeti a médiaszemiotika területét és a társadalomszemiotikai megközelítést. A tárgy oktatása során a hallgató képessé válik a szemiotika, szemantika és pragmatika alkalmazására a kommunikáció jelvilágában a jelértelmezés és jelhasználat terén a szervezeti kommunikáció gyakorlatában, és a média területén. Évközi követelmény: 6 oldalas recenzió készítése valamely javasolt könyvről, házidolgozat teszt Értékelés: órai aktivitás 10%, recenzió 20%, vizsgajegy 70%, Voigt Vilmos: Bevezetés a szemiotikába Budapest, Gondolat, 1977. Barthes R.: A divat rendszere In.: Divatszociológia sz. Klaniczay Gábor S. Nagy Katalin Budapest Tömegkommunikációs Központ 1982. A jelelmélet alapfogalmai In.: Szépe Gy. Horányi Özséb: A jel tudománya, Budapest, Gondolat Kiadó 1975 Kultúra és szemiotikai Tanulmánygyűjtemény szerk.: Gráfik Imre Voigt Vilmos Budapest Akadémiai Kiadó 1981. Andor Csaba: Jel- kultúra kommunikáció Budapest, Gondolat Kiadó, 1980. C.S. Peirce: A jelek felosztása in.: Horányi Ö. Szépe Gy. (szerk.): A jel tudománya. Budapest, General Press, 2005. C.W: Morris: A jelelmélet megalapozása in.: Horányi Ö. Szépe Gy. (szerk.): A jel tudománya. Budapest, General Press, 2005. Karácsony Sándor: Az irodalmi nevelésről Exodus 1941. Lükő Gábor: A lélek formái Budapest, Táton Kiadó, 200 8

BKO 0151 Közéleti és politikai kommunikáció Dr. Béres István N: 0 + 0 Dr. Berkes Péter É kötelező őszi I. Szemináriumi dolgozat A tantárgy célja: a hiteles és hatékony közéleti kommunikációhoz szükséges kommunikáció-elméleti, retorikai és nyelvészeti ismeretek nyújtása. A hallgató az önmegjelenítés, önszabályozás, benyomáskeltés, befolyásolás és meggyőzés készségeivel képessé válik a hiteles és hatékony közéleti kommunikációra. Témakörök: A nyilvánosság szerkezetének változása; a kommunikációs csatornák összhangja és hatása a hallgatókra; önmegjelenítés, önszabályozás; hitelesség, empátia; személypercepció és benyomáskeltés; a közvetlen nyilvánosság színterei; a megszólalásfajták alaptípusai; előadásfajták; rádiós szereplés; televíziós szereplés; kampánykommunikáció Beadandó szemináriumi dolgozat, referátum Kötelező, aktív részvétel a szemináriumokon Oktatói prezentáció Gianpietro Mazzoleni Politikai kommunikáció Osiris Kiadó Budapest 2002. Bihari-Pokol Politológia Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest 2008. Forgács József: A társas érintkezés pszichológiája Budapest, Gondolat, 199. Hall, E. T.: Rejtett dimenziók Budapest, Gondolat, 1972. Sárközy E.-Schleicher N. (szerk.): Kampánykommunikáció Budapest, Akadémiai Kiadó, 200. 9

BKO 0146 Közgazdaságtan Dr. Ludányi Arnold N: 0 + 0 Dr. Bogár László V kötelező tavaszi II. Írásbeli A tantárgy célja, hogy a klasszikus közgazdaságtan legfőbb kategóriáival és összefüggéseivel a hallgatókat megismertesse. Részletesen vizsgálja e kategóriák működését korunk globalizálódó világgazdaságában, és egyben jelzi azokat a korrekciós kísérleteket is, amelyek a klasszikus közgazdaságtan továbbfejlesztésére irányulnak. Kitér az ökológiai megközelítésű korrekciók és az etikai alapú transzformációk rendszerére is. A kurzus az alapvető közgazdasági összefüggésekkel ismerteti meg a hallgatókat. A kurzus során a hallgatók megismerik a közgazdaságtan tárgyát és módszerét, valamint átfogó képet kapnak mikro-ökonómiai folyamatokról, a piacok működéséről és a fogyasztók viselkedéséről. A tárgy fejleszti a hallgató készségét arra, hogy a közgazdasági látásmód elsajátításával a szervezeti és a média kommunikáció ilyen vonatkozású tárgykörében kritikusan és szakmai tájékozottsággal, reflexívitással tudjon kérdezni, és érvelni, jártassággal rendelkezzen kommunikáció kapcsolódó gazdasági vonatkozásaiban. Tematika: A közgazdaságtan alapvető célrendszere, intézményei és a pénzelmélet alapjai. A piacgazdaság input-output rendszere. A fogyasztás és jövedelmek. A felhalmozás és beruházások rendszere. Az állam gazdasági szerepére vonatkozó elméletek. A gazdasági növekedésre vonatkozó elméletek. A gazdasági növekedés mikro- és makrociklusai. A munkamegosztás differenciálódására vonatkozó elméletek áttekintése. A nemzetközi kereskedelmi rendszer kialakulását és fejlődését leíró elméletek. A nemzetközi pénzügyi rendszer és tőkemozgások a globalizálódó világgazdaságban. Mikro- és makrointegrációk a világgazdaságban. A külgazdasági folyamatok nemzetgazdasági és globális kontextusa. Alternatív közgazdaságtani elképzelések. A Corpotate Social Responsibility elmélete. Magyarország és a globalizáció. aktív részvétel az előadásokon Kötelező olvasmányok Samuelson-Nordhaus: Közgazdaságtan Budapest KJK 1999. Joseph E. Stiglitz: A kormányzati szektor gazdaságtana Budapest KJK-Kerszöv, 2001. Zsolnay László: Ökológia, gazdaság, etika, Budapest, Helikon Universitas, 2001. Fernand Braudel: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus, Budapest Gondolat Kiadó, 1985. Vass Csaba: Bevezető fejeztek a társadalomgazdaságtanba, Budapest Kölcsey Kiadó, 2005. Bogár László: Magyarország és a globalizáció, Budapest osiris, 200. -- 10

BKO 0120 Jogi alapismeretek Dr. Bónis Péter N: 0 + 0 V Sztárayné Dr. Kézdy Éva kötelező tavaszi II. Írásbeli A tantárgy oktatásának célja: az érdeklő hallgatók számára bemutatni a jogrendszer alapfogalmait, valamint megismertetni velük a joganyag azon részét, amellyel leggyakrabban találkozhatnak. A jogtudomány elhelyezése a mindennapokban és a tudományok rendszerében. Jog, retorika és logika érintkezési pontjai (kommunikációs szempontok). Jogtudomány és jogtechnika megkülönböztetése. Bepillantás a jogászi gondolkodásba (jogszerűség, jogbiztonság, méltányosság). Az emberi magatartás mélyebb megértése, tágabb (antropológiai, szociológiai, pszichológiai) keretekben. A tárgy fejleszti a hallgató készségét arra, hogy a jogi látásmód és ismeretek elsajátításával a a társadalomtudományok jogi vonatkozású tárgykörében kritikusan és szakmai tájékozottsággal, reflexívitással tudjon kérdezni, és érvelni. Tematika: Bevezetés; Az állam- és jogtudomány helye a tudományok rendszerében Az állam és a jog eredete A jog fogalma. Jogi norma, jogszabály. Jogforrások Jogérvényesülés és jogalkalmazás A modern állam Az államszervezet. Hatalommegosztás Alkotmány Választójog Büntetőjog Polgári jog Médiajog A felsőoktatás jogi szabályozása aktív részvétel az előadásokon Sztárayné Kézdy Éva (szerk.): Jogi alapismeretek bölcsészeknek és társadalomtudósoknak. Patrocinium, Budapest, 201. -- 11

Dr. Ferencz Zoltán József Dr. Bogár László N: 0 + 0 BKO 0122 Politológia 2 V kötelező tavaszi II. Írásbeli / szóbeli A tantárgy célja, hogy a hallgatókat megismertesse a politika és a politikai rendszerek fogalmával, ezek történeti alakulásával. Ennek részeként a politikai alrendszer logikáját, a politikai rendszer szerkezetét és működését, a parlamentáris demokrácia fogalmát, a pártrendszereket, az érdekképviseleti szervezeteket és a politikai mozgalmakat, valamint a politika és a média kapcsolatát ismertetjük meg a hallgatókkal. A tárgy fejleszti a hallgató politikaelméleti tudatosságát és látásmódját, közéleti tudatosságát Segíti, hogy a szervezeti, és média kommunikáció politológiai vonatkozásaiban jártasságot szerezzen. A hallgató készség-szintű jártasságot szerez a társadalmi jelenségek politológiai mélységű értelmezésében. A tantárgy tematikája: A politikatudomány tárgya, a politikai rendszer helye a társadalomban A politikaelmélet kialakulása A politikai alrendszer logikája A politikai rendszer és működése, struktúrája és funkciói A politikai rendszer és működése, innovációs és tanulási képességei A parlamentáris demokrácia kialakulása A politikai ideológiák A legitimáció elméletei A hatalom elméletei A politikai pártok és a pártrendszerek Az érdekképviseleti szervek A politikai mozgalmak A pártállam és az állampárt elméletei A puha diktatúra fogalma Kötelező, aktív részvétel az előadáson Bihari Mihály Pokol Béla: Politológia Budapest, Universitas, 1992. Balázs Zoltán: Modern hatalomelméletek Budapest, Korona Kiadó, 1998. A. Toffler: Hatalomváltás, Budapest, Európa Kiadó, 1992. Bayer József: A politikai legitimitás Budapest, Napvilág Kiadó, 1997. Vass Csaba: A médiakrácia, a puha diktatúra kivitelezője Budapest, Juss 1990. Evans-Pritchard E.E.: Theories of Primitive Religion Oxford Clarendoon Press 1965. Brian Morris: Antrhropological studies of religion. An introductory text Brian Morris Cambridge Universitry Press 1998. Roy A: Rappaport Ritual and Religion 12nt he Making of Humanity Cambridge University Press 1999. Varga Zsigmond: Általános vallástörténet, Debrecen, 192. 12

BKO 0125 Bibliaismeret Dr. Pecsuk Ottó N: 0+0 Dr. Borsi Attila V kötelező tavaszi II. kollokvium A tantárgy célja, hogy a hallgatókat megismertesse az általános műveltségi szinthez szükséges bibliai történetekkel és szövegekkel, és segítséget nyújtson ahhoz, hogy könnyebben tudjanak tájékozódni a bibliai vonatkozású irodalmi, képzőművészeti, zenei művek, illetve a médiában megjelenő hírek hátteréről. Az előadás áttekintést ad a szövegek irodalmi, műfaji sajátosságairól, viszonyukról az antik irodalmi hagyományhoz. Bevezető ismereteket nyújt a Szentírás felépítéséről, szöveghagyományozásáról, a kanonizációs folyamatról. Megismertet a szövegekben megjelenő legfontosabb történeti események történeti hátterével. Bemutat néhány jellegzetes példát a legfontosabb írásértelmezési módszerekre, valamint a tárgyalt szövegek teológiai, filozófiai, irodalmi és képzőművészeti recepciójára. Biblia ázó jegyzetekkel, Kálvin Kiadó, 2001. Pecsuk Ottó (szerk.), Bibliaismereti kézikönyv, Kálvin Kiadó, 2004. Bibliai Atlasz, Magyar Bibliatársulat, Budapest, 1999 J. A. Soggin, Bevezetés az Ószövetségbe, Kálvin Kiadó, Budapest, 1999; Balla Péter, Az újszövetségi iratok története, Budapest: Károli Egyetemi Kiadó, 2008. Vankó Zuzsa, Reisinger János, Bevezetés a Biblia tanulmányozásához, Budapest 199. 1

Dr. Sztárayné dr. Kézdy Éva Drs. Németh László BKO 0126 Szociológia II. (Magyarország társadalomtörténete a XX. században) N: 0 + 0 2 V kötelező tavaszi II. Szóbeli/Írásbeli Célja, hogy megismertesse a hallgatókat a társadalomtörténet fogalmával, a társadalomtörténet főbb iskoláival, s ezeken ker képet az európai és a társadalmi folyamatok történetéről annak érdekében, hogy azokat a jelenségeket, melyekke során találkoznak, összefüggéseikbe és történeti fejlődési folyamataikba helyezhessék. Ennek során a huszadik száz társadalomtörténet folyamataival, annak változásaival ismerkednek meg a hallgatók. A tárgy fejleszti a hallgató társadalomtörténeti ismeretkincsét és gondolkodásmódját, a szervezeti, segítő és médiakommunikáció adott kérdéseinek társadalomtörténeti kontextusba helyezését. A tantárgy tematikája: Társadalomtörténet fogalma és iskolái; Demográfia; Mobilitás; A településhálózat; Társadalom a térben; Elitek, vezető csoportok; Értelmiségiek, közalkalmazottak, tisztviselők, szellemi foglalkozásúak; A magánszektor; A paraszti társadalom és falusi társadalom; A városi munkásság; Hatalom és társadalom; Közgondolkodás és értékrendszerek; A hétköznapi élet; A szociális viszonyok; Magyarországi kisebbségek, ok kisebbségben Kötelező, aktív részvétel az előadáson. Kövér György Gyáni Gábor: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Budapest, Osiris Kiadó, 2006. Valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. Század második felében, Budapest, Osiris Kiadó, 2002. Bódy Zsombor Ö. Kovács József: Bevezetés a társadalomtörténetbe, Budapest, Osiris Tankönyvek, 200. Ö. Kovács József: Az újkori német társadalomtörténet útjai, Debrecen, Csokonai Kiadó, 2004 Czoch Gábor Sonkoly Gábor: Társadalomtörténet másképp. A francia társadalomtörténet új útjai a kilencvenes években, Debrecen, Csokonai Kiadó, é.n. 14

BKO 0128 Egyházismeret Dr. Borsi Attila János N: 0+0 2 Nincsen Dr. Borsi Attila János Dr. John Brouwer Tantárgy besorolása: kötelező Meghirdetés féléve: őszi és tavaszi Oktatás nyelve: I. V kollokvium Az egyetem egyházi jellegének megfelelően a hallgatók megismertetése a legfontosabb egyházi fogalmakkal és kérdésekkel. A tananyag rövid bevezetést nyújt a teológiai gondolkodás történetébe és néhány fontosabb teológiai fogalmat tisztáz. Tömören bemutatja az egyház születését, és a keresztyén egyház életének első századait. Kellő tömörséggel ismerteti az ősegyház, az óegyház, a középkori egyház, és a modern kor meghatározó teológusait és teológiai irányzatait. Kiemelt figyelmet kíván fordítani a reformáció korára, azon belül is a protestáns, közelebbről pedig a református hagyomány bemutatására. Különös hangsúly esik azoknak a fogalmaknak és eszméknek a megismertetésére, amelyek a protestantizmusban és a református egyház tanításában meghatározó szerepet töltenek be, pl. kijelentéstan, krisztológia, hamartológia, megigazulástan, sákramentumok, szabad akarat és eleve elrendelés. A tantárgy célja továbbá az MRE istentiszteleti és szervezeti rendjének megismertetése, valamint az ökumenikus mozgalmak, szervezetek átfogó bemutatása. aktív jelenlét az előadásokon, valamint egy istentiszteleti alkalmon történő részvétel és arról írásos beszámoló elkészítése. Alister E. McGrath: Bevezetés a keresztény teológiába. Osiris, Budapest 1995 Tony Lane: A keresztyén gondolkodás rövid története, Budapest, Harmat-Kálvin, 2001. Alister E. McGrath: A keresztyén hit, Budapest, Kálvin Kiadó, 2007. Dietrich Bonhoeffer: A szentek közössége, Budapest, Harmat Kiadó,1997 Gaál Botond: Kálvin ébresztése, Debrecen, DRHE-Hatvani István Teológiai Kutatóközpont, 2010. Dietrich Bonhoeffer: Christologie. München, Chr. Kaiser Verlag, 1981. Wolfgang Huber: Az egyház korszakváltás idején, Budapest, Kálvin Kiadó, 2002. Dr. Czeglédi Sándor, Hit és Történelem, Debrecen, 196. (5-60.) orsi Attila, Kálvin és a posztmodernitás, in: Átjárható határok. Ünnepi kötet dr. Gaál Botond professzor 65. születésnapjára, Szerk: Fekete Károly, Kustár Zoltán, Kovács Ábrahám) Acta Theologica Debreceniensis 2. Debrecen, DRHE, 2011. 15

MÓDSZERTANI ALAPOZÓ MODUL BKO 0211 Kutatásmódszertan I. Dr. Sztárayné Kézdy Éva Dr. Demeter Márton Dr. Korpics Márta N: 0 + 0 Tantárgy besorolása: kötelező Meghirdetés féléve: őszi Oktatás nyelve: I. É ZH A tárgy célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a társadalomtudományi kutatások módszertanával, megértsék a társadalomtudományi kutatások logikáját, a kutatások menetét, az egyes módszerek lényeges tulajdonságait. A kurzus törekszik a gyakorlati készség kialakítására ilyen jellegű kutatások tervezése, elvégzése és elemzése területén. Az óra külön fókuszál a kutatások lehetséges elméleti aspektusaira, a tudományelméleti háttérelemekre, valamint azok empirikus következményeire. Az óra áttekintést nyújt a tudományos dolgozatok megírásának alapvető követelményeiről (témaválasztás, cím, stílus, hivatkozások, idézés, jegyzetek, bibliográfia). A szemináriumon a gyakorlati munkát (-4 fős) csoportokban végzik a hallgatók. A kutatáselmélet alapvetéseinek megismerése, a különböző kutatási módszerek előnyeinek és hátrányainak elsajátítása, a legmegfelelőbb kutatási módszer kiválasztásának készsége az adott kutatási problémához, a kérdőívszerkesztés és interjúkészítés alapjai, tanulmányírás alapkövetelményei. Tematika: Bevezetés. Az emberi/hétköznapi megismerés és a társadalomtudományi megismerés A tudományos ázatok válfajai. Az okság fogalma a társadalomtudományi kutatásban A tudományos paradigmák A kutatási terv a megismerési folyamat felépítése Konceptualizálás, operacionalizálás Indexek, skálák, tipológiák A mintavétel alapjai A megfigyelés módjai I. A kérdőívszerkesztés alapjai A megfigyelés módjai II. Kísérlet A megfigyelés módjai III. Kvalitatív terepkutatások A megfigyelés módjai IV. Interjú A megfigyelés módjai V. Beavatkozásmentes vizsgálatok Etikai és politikai szempontok a társadalomtudományi kutatásban Hogyan írjunk tudományos dolgozatot? Összefoglalás Kötelező, aktív részvétel a szemináriumokon, sikeres ZH Babbie, Earl: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata Budapest, Balassi Kiadó, 2008 Héra Gábor Ligeti György: Módszertan. A társadalmi jelenségek kutatása. Budapest, Osiris, 2005. Bertalan László (szerkesztő): Magyarázat, megértés, előrejelzés Budapest, Tömegkommunikációs Kutatóközpont, 1987. Hoffman Márta Kozák Ákos Veres Zoltán: Piackutatás, Műszaki könyvkiadó 2000 Héra Gábor Ligeti György: Módszertan A társadalmi jelenségek kutatása, Osiris kiadó Budapest 2005 Angelusz Róbert Tardos Róbert (szerk): Mérésről mérésre, DKMK Corvinus egyetem 2006 16

BKO 021 Műhelymunka I. (Szakmai szocializáció) Dr. Legéndy Kristóf N: 0 +0 Kuhn Gabriella É Dr. Béres István kötelező őszi I. Évközi feladatok, Terepnapló A tantárgy célja a hallgatónak az elméleti oktatás mellett gyakorlati ismereteket is biztosítani. E gyakorlati órák célja, hogy az adott szemeszterben tanult elméleti és módszertani ismereteket a gyakorlatban is alkalmazni tudják a diákok. A gyakorlati óra tematikáját képezik még csoportos tereplátogatások, alapvetően a diákok szakmai szocializációját segíti elő. A tárgy fejleszti a hallgató módszertani tájékozottságát és készségeit. A diákok különböző, a leendő pályájuk tekintetében releváns munkaformákban személyre- illetve csapatra szabott feladatokat végeznek el, és az értékelésben is aktívan részt vesznek. Tematika: Érdeklődési kör önismereti vonatkozásai. A lehetőségek fölmérése A kapcsolatfelvétel, munkahelyi kapcsolat alakítása Közéleti protokoll, intézményi kultúrára való figyelés A feladat megtalálása egy adott struktúrában, szereppróbálkozások A konkrét tapasztalatok és problémák közös elemzése, team-megbeszélés Félévenként az aktuális tananyagokhoz kapcsolódó szempontok (pl. környezeti kultúra, nyelvhasználat) középpontba állítása Kötelező, aktív részvétel a szemináriumokon, terepnapló készítése Schumann, Mark Sartain, Libby: Tehetségmágnesek - A kiválókat vonzó munkáltatói márka felépítése, Budapest, HVG, 2010. Neale, S. - Spencer-Arnell, L. - Wilson, L.: Érzelmi intelligencia coaching - A vezető, a coach és az egyén teljesítményének fejlesztése, Budapest, OKTKER-Nodus Kiadó Kft., 2009. Girard, Bernard: A menedzsment forradalma - A Google-modell, Budapest, Typotex Kiadó, 2010. Pink, Dan: Motiváció.0 - Ösztönzés másképp, Budapest, HVG Kiadói Rt., 2010. Projektmenedzsment útmutató (PMBOK Guide), Budapest, Project Management Institute, 2004. 17

BKO 0214 Műhelymunka II. (Nyári gyakorlat felvezetése) Dr. Legéndy Kristóf N: 0 + 0 Dr. Spannraft É Marcellina Dr. Legéndy Kristóf kötelező tavaszi II. Évközi feladatok, Terepnapló A félév folyamán a hallgatók érdeklődésüknek és irányultságuknak megfelelő gyakorlati helyen való tapasztalatszerzésre kapnak felkészítést. A kurzus első fele a szakmai gyakorlatra felkészítés egyéni és csoportos motivációs és képességfejlesztési gyakorlataiból áll, míg a második fele a kiválasztott konkrét gyakorlati helyre történő felkészítésből. Olyan témakörök és szakirodalom kerül feldolgozásra, ami segíti a szervezetek működésében való gyorsabb és hatékonyabb tájékozódást. A gyakorlati óra tematikáját képezik még csoportos tereplátogatások, alapvetően a diákok szakmai szocializációját segíti elő Témakörök: A kurzus tematikájának megbeszélése. Célok, stratégiák. Szakmai önismeret. IQ és EQ. Mikor melyikre van szükségünk? Képességek, hiányosságok. Motiváció. Motivációs levél. Kommunikációs szerepek. Konfliktusok, konfliktuskezelési módszerek. Kapcsolatfelvétel. Lehetőségek és stratégiák. Az adott szervezet mint rendszer. Egy szervezet külső és belső kommunikációja. Vezetési stílusok. Jutalmazás és büntetés a munkahelyen. A nyári gyakorlat értékelés szempontrendszere. Kötelező, aktív részvétel a szemináriumokon, terepnapló készítése Belbin, M. : A team avagy az együttműködő csoport Budapest, Edge 2000 Kiadó, 2004. Bakacsi Gyula: Szervezeti magatartás és vezetés Budapest, Aula Kiadó, 2004. Birkenbihl, Vera F.: Kommunikációs gyakorlatok Budapest, Trivium, 2007. Rogers, Carl: Valakivé válni Budapest, Edge 2000 Kiadó, 2008. Zuschlag, B.- Thielke, W.: Mindennapjaink konfliktushelyzetei Budapest, Medivina, 2009. Pink, Dan: Motiváció.0 - Ösztönzés másképp, Budapest, HVG Kiadói Rt., 2010. Projektmenedzsment útmutató (PMBOK Guide), Budapest, Project Management Institute, 2004. 18

Dr. Spannraft Marcellina Dr. Spannraft Marcellina Dr. Lovász Irén Drs. Németh László KOMMUNIKÁCIÓS KÉSZSÉGFEJLESZTÉSI ALAPMODUL N: 0 + 0 BKO 010 Verbális készségek fejlesztése I. É kötelező őszi I. Szemináriumi dolgozat / ZH Az alapkészségek megerősítése, gyakoroltatása, helyesírási, nyelvhelyességi és szövegalkotási ismeretek révén igényes, adekvát nyelvhasználat elősegítése az Írásbeliség terén. A tárgy segíti az igényes, adekvát nyelvhasználat készégének fejlesztését a szövegtani, stilisztikai és médiaműfajtani ismeretek révén. Mindezen kompetencia fontos feltétele a társadalmi kommunikáció alapvető intézményeiben végzett kommunikációs munkának. Témakörök: Szóbeliség és Írásbeliség; az elmúlt évtizedek változásai; Írásbeliség és önmegjelenítés; az Írásbeli közlés jellemzői; az Írásbeli közlés mondattani, szövegtani sajátosságai; helyesírási gyakorlatok; az intellektuális írásjelek használata; nyelvhelyességi gyakorlatok; szövegtani gyakorlatok ZH és házi dolgozat A helyesírás szabályai Budapest Akadémiai Kiadó, (a mindenkori legújabb kiadás) Grétsy László Kemény Gábor (szerk.): Nyelvművelő Kéziszótár Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2005. Mai nyelvi gyakorlatok I. (Szerk.: Keszler Borbála) Budapest, Tankönyvkiadó, 1992. Mai nyelvi gyakorlatok II. (Szerk.: Balázs Géza Tolcsvai Nagy Gábor) Budapest, Tankönyvkiadó, 1991. Balázs Géza: Magyar nyelvkultúra az ezredfordulón. Budapest, MTA, 1998. Blaskó Ágnes Hamp Gábor: írás 1.0. Az ötlettől a jól strukturált szövegig Budapest, Typotex, 2007. 19

Dr. Spannraft Marcellina Dr. Spannraft Marcellina Dr. Korpics Márta Kuhn Gabriella BKO 012 Verbális készségek fejlesztése II. N: 0 + 0 2 BKO 010* É kötelező tavaszi II. Szemináriumi dolgozat / ZH A szóbeli megszólalás alapkészségeinek megerősítése, gyakoroltatása, szövegtani, retorikai és stilisztikai alapismeretek révén igényes, adekvát nyelvhasználat elősegítése, beszédművelés. A hallgató a kurzus során képessé válik az igényes és adekvát megnyilatkozás megformálására mind szóban, mind írásban a megszerzett szövegpragmatikai, szemantikai és stilisztikai alapismeretek birtokában. Készségszinten bánik a szövegalkotással, a beszédfajtákkal, és a véleményalkotás, ázat, érvelés és meggyőzés terén kifejleszti a kompetens kommunikációhoz szükséges készségeket. Témakörök: A hangzó beszéd mint többcsatornás kommunikációs lehetőség; a szóbeli közlés jellemzői (szemantikai, szintaktikai, szövegalkotási sajátosságok; a szóbeliség mint identitáshordozó (szociolingvisztikai, stilisztikai szempontok); beszéd és mentálhigiéné; a nyilvános beszéd feltételei és meghatározói; beszédnorma; beszédművelés; egyéniség, meggyőződés, értékelés (stilisztikai, kognitív szemantikai, pragmatikai szempontok) ZH és házi dolgozat Fercsik Erzsébet-Raátz Judit: Kommunikáció szóban és írásban Budapest, Krónika Nova, 2000. Szabó Katalin: Kommunikáció felsőfokon Budapest, Kossuth Kiadó, 2001. Hárdi I. Vértes O. A. (szerk.): Beszéd és mentálhigiéné. Budapest, PMKENO, 1985. Hernádi Sándor: Beszédművelés Budapest, Tankönyvkiadó, 1977. 20

BKO 01 Kommunikációs tréning Dr. Ferenczi Andrea N: 0 + 0 2 Dr. Legéndy Kristóf É kötelező őszi I. Szemináriumi dolgozat / ZH A kommunikációs készségek fejlesztése különböző élet- és intézményi helyzetekben speciális technikákkal, módszerekkel segíthető. Kiemelt alkalmazási területként a tanár szakos hallgatóinkat iskolai keretben történő kommunikációs tréningek vezetésére készítjük fel. A tárgy segít a fenti technikák alkalmazásához szükséges sajátos módszertani aspektusok megértésében és gyakoroltatásában, mely fejleszti a konfliktuskezelés, az egyezkedés, a meggyőzés és más egyezkedési technikákban fontos készségek és kompetenciák kialakítását. Témakörök: Az adott készségeket fejlesztő technikák saját élményű megismerése A technikák alkalmazásához szükséges sajátos módszertani aspektusok megértése és gyakoroltatása: az asszertivitás, a konfliktuskezelés, az egyezkedés, a tárgyalási technikák, a meggyőzés, az érvelés. Kötelező, aktív részvétel a szemináriumokon egyéni fejlődési terv, jegybeírásnál rövid szóbeli értékelés Birkenbihl, V. F.: Kommunikációs gyakorlatok Budapest, Trivium, 1998. Roger Fisher-William Ury-Bruse Patton: A sikeres tárgyalás alapjai Bagolyvár 1997. Gordon, Th.: bármelyik komm. hatékonyságfejlesztő könyve ( P.E.T., T.E.T., V.E.T., stb.) Pease, A.- Garner, A.: Szó - beszéd. A társalgás művészete. Park K., Bp. 1991., 2002. Pease, A. - Garner, A. : Testbeszéd. Park K., Bp. 1990., 2002. Lieberman, R. P. King, L. W. DeRisi, S. McCann, L.: Személyes hatékonyság. Budapest, Magyar Pszichátriai Társaság, 1991. Linkemer, B.: A jó értekezlet titka Budapest, Park Kiadó, Menedzserek Kiskönyvtára 21

BKO 016 Kommunikációs technológiák I. BKOM 016 Kommunikációs technológiák I. Dr. Bozsonyi Károly N: 0 + 0 Kuhn Gabriella É kötelező őszi I. Szemináriumi dolgozat / ZH A tantárgy célja, hogy az egyetemre érkezett hallgatókat megismertessék a tömegkommunikáció alapvető szervezeteivel, csatornáival, működési elveivel és megjelenési formáival, valamint azokkal az eszközökkel és intézményekkel, amelyek a tömegkommunikáció elemei. A hallgatók fejlesztik a tömegkommunikáció eszközeivel való bánás, technikai tudás készségeit, és jártasságot szereznek a tömegkommunikáció intézményeinek működési gyakorlatában. Tantárgyleírás: A tömegkommunikáció (továbbiakban Tk) tárgyi elemei, csatornái, működési elvei és megjelenési formái A kommunikáció folyamatában közreműködő eszközök, rendszerek és intézmények Ellenőrzés és tulajdonlás a médiában A média nyelve, szimbólumrendszere, közlésformái A nyomtatott média jellemzői, eszközei, intézményei Újságkészítési alapműveletek, etikai alapelvek Az elektronikus média fajtái, közlésstruktúrái, műsorkészítési alapelvei és műszaki szabványai A tömegkommunikáció nem sajtójellegű formái: hanglemez, film, video, reklám, marketing, divat (és mindezek eszközrendszere) A tömegtájékoztatás és közönségkapcsolatok (public relations) fejlődése, szerepe, eszköztára. A Tk technológiák in situ tanulmányozása egy-egy napilap, On-line lap, tévés műsor-szolgáltató, rádiós műsorszolgáltató, internetes rádió szerkesztőségében. Kötelező, aktív részvétel a szemináriumokon Referátum, házi dolgozat Balázs Géza: Médiaműfajok Budapest, MR Rt. Kiadványa 1999. Róka Jolán: Kommunikációtan Budapest, Századvég, 2002. Terestyéni T. (szerk.) : Közszolgálatiság a médiában Budapest, Osiris, 1995. Rivers Mathews: Médiaetika Budapest, Bagolyvár, 199. 22

Dr. Spannraft Marcellina Dr. Spannraft Marcellina SZAKMAI TÖRZSMODUL SZAKMAI ELMÉLETI ISMERETEK BKO 1111 Kommunikációelmélet I. (Személyközi kommunikáció) BKOM 1111 Kommunikációelmélet I. (Személyközi kommunikáció) N: 0 + 0 2 BKO 1111 - BKO 010* V kötelező őszi III. Írásbeli A tárgy célja a hallgatók megismertetése a kommunikációelméleti alapfogalmakkal, a közvetlen emberi kommunikáció jelenségvilágával, csatornáival, dinamikai elveivel Témakörök: A közvetlen emberi kommunikáció fogalomköre és jelenségei A kommunikáció általános elméleti modellje a kétszemélyes szituáció szempontjából A közvetlen emberi kommunikáció csatornái I. A non-verbális csatornák I.: mimika, tekintet A közvetlen emberi kommunikáció csatornái I. A non-verbális csatornák II.: vokalitás A közvetlen emberi kommunikáció csatornái I. A non-verbális csatornák III.: gesztusok, érintés, testtartás A közvetlen emberi kommunikáció csatornái I. A non-verbális csatornák IV.: proxemika, kinezika A közvetlen emberi kommunikáció csatornái II. A kulturális szignálok kommunikatív jelentősége A közvetlen emberi kommunikáció csatornái III. A verbális csatorna A kommunikáció dinamikai alapelvei A metakommunikáció jelensége és szerepe Stratégia és taktika a közvetlen kommunikációban a tudatosság problémája A közvetlen emberi kommunikáció megnyilvánulásai a rádióban és a televízióban A közvetlen emberi kommunikáció megnyilvánulásai a pedagógiai szituációban. A segítő kapcsolat és a pszichoterápiás kommunikáció sajátosságai Referátum és házi dolgozat Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei Budapest, Animula, 1994. Knapp, M. L.: A nem verbális kommunikáció. In: Horányi Ö. (szerk.): Kommunikáció I. Budapest, General Press. É.n. 48-6. Frank, L. K.: Taktilis kommunikáció. In: Horányi Ö. (szerk.): Kommunikáció I. Budapest, General Press. É.n. 64-7. Scheflen: A. E.: A testtartás mint kommunikáció. In: Horányi Ö. (szerk.): Kommunikáció I. Budapest, General Press. É.n. 74-91. Horányi Özséb (szerk.): Kommunikáció I-II. Bp., General Press, e.n. Rosengren, K.E.: Kommunikáció. Bp., Typotex, 2004 Terestyéni Tamás: Kommunikációelmélet. Bp., Typotex,. 2006 2

Dr. Spannraft Marcellina Dr. Bogár László Dr. Béres István BKO 1112 Kommunikációelmélet II. (Tömegkommunikáció) BKOM 1112 Kommunikációelmélet II. (Tömegkommunikáció) N: 0 + 0 Tantárgy besorolása: kötelező 2 Meghirdetés féléve: tavaszi BKO 1112 - BKO 1111* BKOM 1112 - BKOM 1111* Oktatás nyelve: IV. V Írásbeli A tömegkommunikáció tantárgy oktatásának célja, hogy a hallgatókat megismertesse a tömegkommunikáció jelenségével, felépítésével és működésével, a reá vonatkozó elméletekkel. A tömegkommunikáció minden szakirány számára fontos ismereteket ad át, a média szakirányon tanulók számára pedig leendő munkahelyeikről nyújt elméletileg rendszerezett tudást, s segíti ezzel azt, hogy professzionális alapokra támaszkodva végezhessék munkájukat. A kurzus során a hallgatók megismerkednek a tömegkommunikáció elemeivel, készségszintre emelik vonatkozó ismereteiket a hatékony kommunikáció érdekében. Témakörök: A tömegkommunikáció fogalma A tömegkommunikáció elméletei 1. MacLuhan és a technológiai determinizmus A tömegkommunikáció elméletei 2. Roland Barthes szemiotikai elmélete A tömegkommunikáció elméletei. Adorno-Horkheimer és a felvilágosodás dialektikája A tömegkommunikáció elméletei 4. Stuart Hall és a kultúrakutatás A tömegkommunikáció elméletei 5. Georg Gerbner kultivációs elmélete és az elbeszélés iránti igény A tömegkommunikáció története; A téma meghatározás elméletei A médiaegyenlet; A tömegkommunikáció struktúrája és a médiatartalom kérdése A közönségcsoportok képződése és képzése A hatáskutatások, rövid- és hosszabb távú hatások A tömegkommunikáció és a hatalom kapcsolata, a nyelvpolitika kérdése A globalitás: túl a tömegkultúrán és a tömegkommunikáción Referátum és házi dolgozat Em Griffin: Bevezetés a kommunikációelméletbe, Budapest, Harmat Kiadó, 200. Denis McQuail: A tömegkommunikáció elmélete, Budapest, Osiris Tankönyvek, 200. George Gerbner: A média rejtett üzenete Budapest, Osiris MTA-ELTE, 2002. Vass Csaba: Globalitás: túl a tömegkommunikáción és a tömegkultúrán, in.: Tömegkultúra és tömegmanipuláció a modern társadalomban, A média és a művelődésszociológia új aspektusai, szerk.: Szretykó György, Pécs, Comenius Bt.,2005. Pokol Béla: Médiahatalom, Budapest, Windsor Kiadó, 1995. Vass Csaba: Hatalom, szakralitás média, Kommunikáció és médiaelméleti tanulmányok, Budapest, Kölcsey Füzetek, 2005. -- 24

BKO 112 Kommunikáció- és médiatörténet I. BKOM 112 Kommunikáció- és médiatörténet I. Dr. Bodoky Tamás N: 0 + 0 BKO 112 - BKO 010* Drs. Németh László V kötelező őszi III. Írásbeli A tantárgy célja, hogy áttekintést adjon a kommunikáció és a média történetének fontosabb korszakairól, a sajtó fejlődésének politikai, gazdasági és társadalmi összefüggéseiről, illetve a modern tömegmédia működésének főbb jellegzetességeiről. A sajtótörténeti ismeretek megszerzésével a hallgató a sajtó és a média egyéb ágainak történeti meghatározottságát megismerve reflexív rálátást nyer a mindenkori sajtóra, és annak közgondolkodásra kifejtett hatására, mely a hatékony újságírást illető készségeit fejleszti. A témakörök: Könyvnyomtatás és hagyományos könyvkiadás; Írásbeli és szóbeli közlés a kora újkorban; Reformáció; A könyvkiadás és terjesztés; A tájékoztatás stratégiai fontossága; A tömegsajtó kialakulása; A mozi; A televízió; A rádió; Az internet Házi dolgozat, referátum Asa Briggs-Peter Burke: A média társadalomtörténete Gutenbergtől az internetig. Budapest, Napvilág Kiadó,2004. 28-2.; Frédéric Barbier-Catherine Bertho Lavenir: A média története. Budapest, Osiris Kiadó, 2004 Fréderic Barbier: A könyv története. Budapest, Osiris Kiadó, 2005. Hajnal István: Technika és művelődés. Sajtó alá rend. Glatz Ferenc. Budapest, História- MTA, 199. Kókay György-Buzinkay Géza-Murányi Gábor: A sajtó története. Budapest MUOSZ, 2001. 25

BKO 1125 Médiaelmélet BKOM 1125 Médiaelmélet Dr. Korpics Márta N: 0 + 0 BKO 1125 - BKO 010* Dr. Bogár László V kötelező őszi III. Írásbeli A tantárgy célja, hogy áttekintést adjon a kommunikáció és a média történetének fontosabb korszakairól, a sajtó fejlődésének politikai, gazdasági és társadalmi összefüggéseiről, illetve a modern tömegmédia működésének főbb jellegzetességeiről. A tantárgy tematikája: A médiaelméletek felosztása (Erős hatás és gyenge hatás hipotézisek) A médiaelmélet kommunikációelméleti alapjai. Interakció, információ, kommunikáció, médiumok. Lövedékelmélet (Lassweel). Kétlépcsős hatásmodell (Lazarsfeld). Kultivációs elmélet (Gerbner). Szelektív észlelés elmélet (Klapper). Hallgatás-spirál elmélet (Noëlle-Neumann). Framing-elmélet (Herman-Chomsky). Napirend-elmélet (McCombs-Shaw). Használat és kielékülés modell (Hall). Kódolás-dekódolás modell (Hall). Performatív hatás-modell (Dayan és Katz). A média kulturális tanulmányozásának modelljei. Befogadás vagy hatáselmélet? Írásbeli dolgozat Aktív részvétel az előadáson Angelusz Róbert Tardos Róbert Terestyéni Tamás (szerk.): Média, nyilvánosság, közvélemény. Budapest, Gondolat Kiadó, 2007. Bajomi-Lázár Péter: Média és Társadalom Budapest, Antenna könyvek, 2006. Gerbner, George: A média rejtett üzenete Budapest, Osiris-MTA ELTE 2002. Császi Lajos: A média rítusai. Budapest, Osiris Kiadó, 2002. Bajomi-Lázár Péter: Manipulál-e a média? Médiakutató 2006 nyár. Belinszki Eszter: A kritikai kultúrakutatás a médiaelemzés gyakorlatában Médiakutató 2000 ősz. McLuhan, Marschall Understanding Media: The Extensions of Man. London: Routledge Kegan Paul. 1964 McQuail, Denis: A tömegkommunikáció elmélete Budapest, Osiris, 200. 26