ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 830/2009. (IV.15.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) J. L. -nek, a Reális Zöldek Klub elnökének a Magyar Rádió Zrt. (1088 Budapest, Bródy Sándor u. 5-7.) ellen benyújtott panasza alapján indult panaszügyben a Panaszbizottság által hozott 23-3-476/2009. számú állásfoglalással szembeni jogorvoslati kérelmére meghozta az alábbi határozatot: A Testület a Panaszbizottság 23-3-476/2009. számú állásfoglalását helyben hagyja, és J. L. nak, a Reális Zöldek Klub elnökének jogorvoslati kérelmét elutasítja. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás J. L., a Reális Zöldek Klub elnöke 2009. március 3-án panasszal fordult az ORTT Panaszbizottságához. Beadványában kifogásolta, hogy a műsorszolgáltató 180 perc című műsorszáma valótlanságokat közölt a vízlépcső felépítésével és a Duna Kör akciójával kapcsolatban és ezek miatt a tájékoztatás nem volt sokoldalú, valamint a műsorszolgáltató nem reagált a hozzá intézett kifogására. 1. Panaszbizottság állásfoglalása A Panaszbizottság 1. számú eljáró tanácsa 2009. március 24-i állásfoglalásában a panaszt többségi döntéssel elutasította. Az eljáró tanács először áttanulmányozta a rendelkezésre álló iratokat, meghallgatta a sérelmezett műsorrészletet, valamint a megjelent feleket, majd állásfoglalásában a következőket fejtette ki:
Az eljáró tanács többségi álláspontja szerint a műsor a rendszerváltás eseményeit dolgozta fel retrospektív módon és főként a politikai történések vonatkozásában foglalkozott a kérdéssel. Ennek megfelelően nem tekinthető kiegyensúlyozatlannak a tekintetben, hogy a Panaszos álláspontját nem tartalmazta. A Panaszos konkrétan megjelölt kifogásai, amelyekkel valótlan közlésnek minősítette az elhangzott kijelentéseket (pl. a nagymarosi vízlépcső megépült, népszavazás ténye nem kérdőjelezhető meg) az eljáró tanács álláspontja szerint megalapozatlanok. Az elhangzott állítások formális megjelenítésük és tartalmuk szerint is megfelelnek a valóságnak, a panaszos szemantikai szempontból tett kifogásai (pl. volt népszavazás, csak nem Magyarországon, hanem Ausztriában) nem alapozzák meg a műsor tényszerűtlenségét. Az eljáró tanács megjegyezte továbbá, hogy egy múltidéző műsorban helye lehet az azóta kialakult kritikai álláspont megfogalmazására, de ebben az esetben a műsor más tematikát igényel. 2. Jogorvoslati kérelem Az állásfoglalással szemben J. L., a Reális Zöldek Klub elnöke a törvényes határidőn belül fellebbezést terjesztett elő. Jogorvoslati kérelmében a Panaszos az ügy részleteinek ismertetését követően kifejtette, hogy bár az eljáró tanács véleménye helyénvaló, azonban a műsor szerkesztőjének a kötelessége szembesíteni riport alanyait más nézetekkel. Ha nem teszi a történelem hamísításának szolgálatában áll a műsorszolgáltató, valótlanság szolgálatában sugároz műsort, amit tilt számára a Média törvény vonatkozó passzusa. Panaszos véleménye szerint továbbá nemcsak szükséges lenne, hanem az is kincs lenne, ha a közvélemény számára kiderülne az igazság a Duna duzzasztásának nemcsak negatív, hanem pozitív hozadéka is van. Elmondása szerint a vízlépcsők pozitív hatásait tartalmazó álláspontok kifejezésére se az írott sajtóban, de az elektronikus műsorszolgáltatóknál, még csak a közszolgálati műsorszolgáltatóknál sem adnak lehetőséget. Ezért Panaszos arra kéri a Testületet, hogy állásfoglalásában kötelezze a műsorszolgáltatót, hogy adjon megszólalási lehetőséget a reális zöldeknek hasonló időben és terjedelemben, mint a múlt idéző műsorban a Duna-kör képviselőinek adott. 3. A Testület álláspontja: A Testület meghallgatta a kifogásolt műsorrészletet és a következőket tapasztalta: A műsorszám, ahogyan azt a Panaszbizottság eljáró tanácsa is megállapította egy a rendszerváltás eseményeit feldolgozó, retrospektív sorozat része volt. A közelmúlt történelmét ismertető rovat március 3-án sugárzott epizódjának témája a rendszerváltozás időszakának egyik kiemelkedő visszhangot kapott eseményéhez, a bős-nagymarosi vízlépcsőhöz kapcsolódó civil kezdeményezés, mozgalom felidézése volt. A beszélgetés nem a vízlépcső pozitív vagy negatív szakmai megítéléséről szólt, hanem a rendszerváltás idején kibontakozó civil kezdeményezésekről, az állampolgárok demokratikus és szabad véleménynyilvánításának
politikai vonatkozásairól. Ahogy az eljáró tanács is fogalmazott állásfoglalásában: főként a politikai történések vonatkozásában nyilatkoztak a vízlépcső kérdéséről. A riport célja nem a szakmai szempontok bemutatása és a műsor keretében való megismétlése, illetve megvitatása volt. A műsorszám bevezetője a következőképpen hangzott: 08:22:25-08:22:50: És most az a kérdésünk, hogy mi történt húsz éve itthon. Folytatjuk a rendszerváltás történéseit, az 1989-es eseményeket felidéző sorozatunkat. Ma az átalakulás talán legsikeresebb civil mozgalmáról lesz szó, a Duna Körről, amelynek komoly része volt abban, hogy végül nem épült duzzasztógát a Dunakanyarban. A Duna Kör tagjai pontosan húsz éve adták át a népszavazást követelő több mint százezer aláírást az országgyűlés elnökének. A műsorszámban több alkalommal archív felvételek is lejátszásra kerültek: 08:22:50 08:23:01: Nem kell erőmű (A tiltakozók szavai.) 08:27:00 08:27:10: Népszavazást (Skandálják a tüntetők.) Náray Balázs bevezető gondolatai is megerősítik, hogy az összeállítás a téma politikai, történelmi jelentősége miatt készült, annak apropóján, hogy pont húsz éve került sor az egyik felidézett eseményre. A történelmi helyzetre emlékeztek vissza, nem pedig egy szakpolitikai kérdésre. A történetnek azt az oldalát domborították ki, amelyik az alkotmány által is garantált szabadságjogokkal kapcsolatos, a demokratikus megmozdulások, önszerveződő folyamatok kezdetét, kibontakozását érintette. Az egyik ilyen új mozgalom volt a Duna-kör. 08:23:02: 1988 őszén vagyunk a rendszerváltó időszak első tömegtüntetésén. Ez is mutatja, hogy a bős-nagymarosi vízlépcső elleni mozgalomban egy környezetvédelmi cél és a nyílttá váló ellenzékiség találkozott össze. A környezetvédő mozgalmat a Duna Kör mozgatta, amelynek alapítja Vargha János biológus volt. Az 1980-as előzmények után 1984-ben alakultak. Legaktívabb időszakuk pedig 1988-89 volt. Amikor összesen százhatvanezer aláírást gyűjtöttek össze, egy a vízlépcsőről szóló népszavazás érdekében. A riporter ezután az alapítóval beszélgetett a megalapítás okairól, körülményeiről. A beszélgetés történelmi vonatkozásait mind a riportalany, mind a riporter több alkalommal szóba hozta: 08:23:36: V.J.: Megnyílt arra, hogy a környezetvédelem és különösen a hatalmon kívül, az állampolgár beleszólási joga az nem létezett, ezért a rendszer elveivel és gyakorlatával szemben állt az is, amit mi csináltunk, ami környezetvédelem volt. 08:25:00: N.B.: Ez viszont már az az időszak volt, amikor tényleg nyíltan lehetett beszélni mindenfajta politikai és rendszerváltozáshoz kapcsolódó témáról. Korábban esetleg illegális vagy államellenes szervezkedés vádját is megkapták?
08:25:07: V.J.: Ilyen nem volt, egyszer kaptunk egy nagyon súlyos fenyegetést a hatalom részéről, amikor mi egy környezetvédelmi sétát szerveztünk volna 1986-ban a Batthyány térről a margitszigeti ivóvíz-kutakhoz,mint egy ilyen ismeretterjesztő sétát, ahol elmondtuk volna, hogy az ivóvíz-kutakra milyen hatása volna a vízlépcsőrendszer megépítése. És akkor megfenyegettek minket, hogy mindenféle provokáció várható és ennek hatására a rendezvényt lemondtuk és ott voltunk a téren és próbáltuk az odajövő embereket erről informálni. Arról is beszélt a riportalany, hogy mozgalmuk nem csak szakmai alapokon nyugodott, a résztvevők különböző hátérrel rendelkeztek és sokféle indokkal is csatlakoztak hozzájuk: pl. a csallóközi magyarság védelme érdekében is: 08:28:50: A mozgalomban egyébként nagyon különböző felfogású, de ebben a kérdésben nagyon egyetértő emberek működése volt, akiknek aztán az útjai különváltak a rendszerváltás után. Az összefoglalás második felében Szekfű Andrást szólaltatták meg, aki az összegyűjtött aláírásokat a Duna Kör szóvivőjeként az országgyűlés elnökének 1989-ben átadta. A témát ő is történelmi szempontból közelítette meg: 08:27:32: Ilyen jelleggel ez volt talán az első és az emberek sokkal komolyabban vették. 08:28:00: De ugye az embereknek akkor is csak egy töredéke írta alá, tehát nagyon meggondolta valaki, hogy aláírja-e vagy nem írja alá. És ebben akkor biztos volt valami félelem is. 08:28:56: Azért fogtuk fel diadalnak, mert nagyon erősen érzékeltük az időknek a sodrását. Tehát az alatt az egy-másfél-két év alatt ami a mozgalomnak ez a nagyon komoly felvirágzása volt. Mert azért volt egy-két év korábbi előzménye is. De ez alatt a felfutó időszak alatt 87-88- ban és 89 első felében olyan mértékű történelmi változások voltak, hogy egyszerűen elképzelhetetlen volt, hogy a felfüggesztés után az jöjjön, hogy na akkor mégis tovább építjük. A műsorvezető rovatzáró gondolatai is azt támasztották alá, hogy a műsor egy történelmi visszatekintő (retrospektív) sorozat részeként került sugárzásra: A rendszerváltást felidéző sorozatunkat jövő héten kedden, ugyanígy folytatjuk, itt a 180 percben. A történelmi visszatekintés közben egyetlen alkalommal került szóba kifejezetten szakmai jellegű és a Panaszos által is vitatott kérdéskör. A kevesebb, mint fél perces terjedelem a műsor közel hét perces hosszához képest sem bír olyan jelentőséggel, hogy a műsorszám szakmai kiegyensúlyozottságának kérdése az alapján felmerülhessen: 08:24:02-08:24:29: Más célnak a környezetvédelem szempontjából olyan sok értelme nincsen, mert nem lehet a folyót félig elrekeszteni, félig felduzzasztani, különös tekintettel arra, hogy már maga a beruházás is a tervezés során egyre feszítettebb lett, mivel olyan kevés villamos energiát termel a beruházási költséghez és a területromboláshoz képest, ahogy minden kilowattot próbáltak kifacsarni belőle és eközben aztán mindenféle egyéb szempontot figyelmen kívül hagytak. A Panaszos felülvizsgálati kérelmében és a panaszában is a történelem meghamisításával, valótlan közléssel vádolta a műsorszolgáltatót. Ezzel kapcsolatban a Testület osztja az eljáró
tanács álláspontját: Az elhangzott állítások formális megjelenésük és tartalmuk szerint is megfelelnek a valóságnak, a panaszos szemantikai szempontokból tett kifogásai (pl. volt népszavazás, csak nem Magyarországon, hanem Ausztriában) nem alapozzák meg a műsor tényszerűtlenségét. A fentiekre tekintettel a Testület azt az álláspontot alakította ki, hogy a Panaszos jogorvoslati kérelme megalapozatlan volt, a Panaszbizottság eljáró tanácsa a 23-3-476/2009. sz. állásfoglalásában megalapozott döntést hozott, amikor megállapította, hogy a kérdéses műsorszámmal a műsorszolgáltató nem sértette meg az Rttv. 4. (1) bekezdésében foglalt rendelkezést. Nem tekinthető tényszerűtlennek vagy kiegyensúlyozottnak a tekintetben, hogy a panaszos álláspontját nem tartalmazta. Az Rttv. vonatkozó rendelkezése szerint: 4. (1) A közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, időszerűnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie. A fentiekre tekintettel a Testület a rendelkező részben foglaltak szerint döntött úgy, hogy a Panaszbizottság 1. számú eljáró tanácsának döntése helytálló, vagyis a műsorszolgáltató a kifogásolt műsorszámával nem sértette meg az Rttv. 4. (l) bekezdésben foglalt rendelkezést. A fent leírtakra tekintettel a Testület meghozta határozatát, amelyben a panaszos által előterjesztett jogorvoslati kérelmet elutasítja, és a Panaszbizottság 23-3-476/2009. számú állásfoglalását helyben hagyja. E határozattal szemben az Rttv. 51. (3) bekezdése alapján, közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálatát kézhezvételétől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni. Budapest, 2009. április 15. az Országos Rádió és Televízió Testület nevében dr. Majtényi László sk. elnök