Nemzetközi és határ menti együttmőködések támogatása Tanulmányok a határ menti régiók gazdasági és munkaerı-piaci helyzetérıl és lehetıségeirıl, a foglalkoztatást segítı támogatásokról A szlovák-magyar határrégió TÁMOP-1.3.1-07/1.-2008-0002 A Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként c. kiemelt projekt, 3.6 alprojekt A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
Készítette: Kopint-Tárki kutatócsoport Kutatásvezetı: Hárs Ágnes vezetı kutató Budapest 2010. június 2
3
Tartalomjegyzék Bevezetés... 6 1. A szlovák-magyar határrégió területének definíciója... 7 1.1. A régió definiálásának a szempontjai... 7 1.2. A határ menti régió szlovák oldalának definiálása... 9 1.3. A határ menti régió magyar oldalának a definiálása... 10 2. A régió fıbb mutatói... 16 2.1. A határrégió szlovák oldalának fıbb mutatói... 16 2.2. A határrégió magyar oldalának fıbb mutatói... 18 2.3. Fıbb mutatók összehasonlítás... 21 3. A régió népességének demográfiai sajátosságai... 22 3.1. A határrégió népességének a kor szerinti megoszlása, korcsoportos összehasonlítás 22 3.2. Öregségi index alakulása a nyugat- és kelet-szlovák-magyar határrégióban... 27 3.3. A népesség nemzetiségi-etnikai összetétele... 31 3.3.1. Nemzetiségi és etnikai sajátosságok a határrégió szlovák oldalán... 31 3.3.2. Nemzetiségi és etnikai sajátosságok a határrégió magyar oldalán... 34 4. A határrégió fıbb gazdasági mutatói... 37 4.1. Makrogazdasági összehasonlítások NUTS 3 régiók szerint... 37 4.2. A határrégió magyar oldalának gazdasága... 44 4.3. A határrégió szlovák oldalának gazdasága... 48 5. A határrégió munkaerıpiaca, munkanélkülisége... 50 5.1. Munkanélküliségi ráta alakulása a határ két oldalán... 50 5.2. A munkanélküliség karaktere a határ két oldalán... 54 6. Migrációs vonzástér (pool) a határrégióban... 64 6.1. Migrációs vonzástér (pool) a nyugat-szlovák határ mentén... 64 6.1.1. Határon átnyúló munkavállalás kibontakozása a szlovák-magyar határrégióban.. 64 6.1.2. A migrációs vonzáskörzet területe és intenzitása a nyugati határrégióban... 67 6.2. Szlovákia migrációs vonzereje a határrégióban... 74 6.3. Migrációs jelenségek és várakozások a kelet-szlovák határrégióban... 75 7. A határmenti régiók és a határon átnyúló munkapiacok lehetıségei... 75 7.1. A közlekedési lehetıségek a régióban... 75 7.1.1. A határátlépés és a határátkelık... 75 4
Táblázatok, ábrák és térképek jegyzéke... 78 Táblázatok jegyzéke... 78 Ábrák jegyzéke... 80 Térképek jegyzéke... 80 Melléklet... 82 1. melléklet: A szlovák-magyar határrégió definiálása... 82 2. Melléklet: A határrégió térképe NUTS4 besorolás szerint... 105 5
Bevezetés A jelen tanulmány a határmenti régiókról készítendı helyzetfelmérı tanulmányok sorában a magyar-szlovák határon fekvı régió sajátosságait vizsgálja. A tanulmányban a szlovák-magyar határmenti régió gazdasági, munkaerı-piaci helyzetének a feltérképezésére kerül sor, ami lehetıséget ad a régióban lehetséges foglalkoztatást elısegítı támogatások áttekintésére, a lehetıségek felmérésére is. A helyzetfelmérı tanulmány célja a határ menti régió gazdaságának fejlesztéséhez, versenyképességének javításához szükséges ismeretek összegyőjtése és elemzése, a munkaerı határ menti mobilitásának lehetséges segítése. A határmenti régiók gazdasági, munkaerı-piaci kapcsolatainak a lehetıségeit, a szomszédos területeinek a szorosabb és vitálisabb összekapcsolódását számos korábbi program is segítette és támogatta, a mobilitás lelhetıségeinek a kihasználására azonban csak kevés esetben került sor. Vizsgálatunkban a részletes gazdasági, demográfiai, munkaerı-piaci elemzés mellett ezért az elemzés különös hangsúllyal vizsgálja a régiók munkapiaci kapcsolatainak és a mobilitás fejlıdésének lehetıségeit, feltételeit és lehetséges alakulását. A tanulmány elkészítéséhez mőhelyvita formájában szakmai konzultációt szerveztünk az érintett régióban dolgozó magyar regionális munkaügyi és képzı központok szakembereivel, valamint hasonló találkozót szerveztünk a határ szlovák oldalán dolgozó kerületi és pozsonyi munkaügyi szakemberekkel. A szakmai konzultációkat követıen a regionális partnerektıl a határrégióra vonatkozó adatokat és információkat kértünk, és hasonlóképpen kaptunk adatokat a pozsonyi Szlovák Központi Munkaügyi Hivataltól is. Emellett felhasználtuk a határrégióra vonatkozó korábbi kutatások eredményeit, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) adattárház adatbázisát, valamint on-line módon elérhetı magyar és szlovák statisztikai adatokat, az EUROSTAT, a magyar és a szlovák statisztikai hivatal on-line adatbázisát, Országos Egészségügyi Pénztár (OEP) nyilvántartásokat és egyéb forrásokat. A tanulmányban a régió feltérképezéséhez mindenekelıtt a határrégió pontos definiálására, a definiálás szempontjainak a tisztázására és a terület pontos lehatárolására volt szükség, erre a régióban dolgozó munkaerı-piaci szakemberek jóváhagyásával került sor. Ezt követıen a lehatárolt határmenti régiót leíró általános, a demográfiai, gazdasági, munkapiaci és migrációs adatainak leírására és a határmenti régiók összehasonlító elemzésére került sor. Ezeket az eredményeket mutatjuk be a helyzetelemzésben. 6
1. A szlovák-magyar határrégió területének definíciója 1.1. A régió definiálásának a szempontjai A határmenti régió definiálásában a határon átnyúlói partnerségi régió kialakításának a lehetısége, így példaként a nyugat szlovák határ mentén kialakított Danubius régió definiálásakor alkalmazott szempontokat követtük. Ez különösen a Szlovákiával határos régióban kínálkozott, a magyar és a szlovák területi egységek figyelembevételével. A határ menti régiót a határ mentén, a határ két oldalán elterülı, gazdaságilag és kulturálisan, korábbi és várható kapcsolatok alapján összetartozó, megfelelı régiók összessége definiálja. A határrégió megfelelı definiálása fontos és meghatározó lehet a kapcsolatok alakulásában, a szükséges információs bázis alakításában. A határrégiót standard területi egységek NUTS régiók alapján határozhatjuk meg. 1 Lehetséges és kézenfekvı lehetne a NUTS3 szintő területekre megfogalmazott régiók kialakítása. A NUTS3 régiók Magyarországon a megyék, míg a megfelelı szintő szlovák közigazgatási egységek a kerületek (kraje). A határmenti régió kialakításában magyar részrıl az észak-nyugat magyarországi határ mellett fekvı Gyır-Moson-Sopron, Komárom- Esztergom és Pest megye érintett, a szlovák oldalon pedig a dél-nyugat szlovákiai Nagyszombati és a Nyitrai kerület. Az észak-kelet magyarországi határ mentén pedig a magyar oldalon Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megye tartozik a régióba, a szlovák oldalon pedig a Kassai és Besztercebányai kerület. A NUTS3 szinten definiált régió vizsgálata alapján egyértelmőnek tőnik azonban, hogy a terület így túlságosan nagy, és heterogén gazdasági és munkaerı-piaci egység lenne, ami nem felelne meg a határrégió szőkebb kapcsolatainak, ezért célszerő a valóban összekapcsolódó területeket, és nem a teljes NUTS3 régiót bevonni a határmenti régióba. Így a régiók lehatárolását kisebb területi egységek alapján fogalmazzuk meg. A szlovák oldalon a közigazgatási határok kialakítása úgy történt, hogy a kerületek nagyon eltérı területeket ölelnek fel, ami elfedi a ténylegesen összekapcsolódó térség gazdasági és munkaerı-piaci sajátosságait. 1 Az EUROSTAT által kidolgozott közös statisztikai besorolási rendszer, a NUTS rendszer (Nomenclature des Unites Terrioriales Statistiques) alapján történik az adatgyőjtés, a tagállamok nemzeti statisztikai hivatalaival együttmőködve. A különbözı NUTS szinteket a népesség nagysága alapján határolják le. Így a NUTS 1 szint 3-7 milliós népességet takar, a NUTS 2 SZINT 800 ezertıl 3 millióig, míg a NUTS 3 szint 150 ezertıl 800 ezer fıs népességig terjed. 7
A magyarországi határmenti megyék kisebbek, de a megyék területének egy része itt is túlnyúlik a határmenti területen, kapcsolódásai nem indokolják, hogy a megye egésze bekapcsolódjon a határmenti régióba. Összességében tehát a szlovák és a magyar oldalon is túlságosan nagy területnek bizonyul a NUTS3 szintő régió, ennél szőkebb területben határozhatjuk meg a határmenti régiót, a tényleges kapcsolatokat figyelembe véve NUTS4 régiók alapján. A magyar NUTS4 régióknak az ún. kistérségek, míg a megfelelı szlovák NUTS4 régióknak a nagyobb kiterjedéső járások (okresy) felelnek meg. 2 A szlovák-magyar határrégió hosszú magyarországi határszakaszt jelent, ami jól elkülöníthetı és határozottan különbözı két részre osztható, lényegében egy országgal két határszakaszt lehetne kialakítani. A magyar-szlovák határszakasz így két részbıl áll: (1) a nyugat-szlovák-magyar határ menti régióból és a (2) kelet-szlovák-magyar határ menti régióból. A nyugat-szlovák-magyar határ a Gyır-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Pest megye és határos régiói, míg a kelet-szlovák-magyar határ menti régió a Borsod-Abaúj- Zemplén és Nógrád megyei határ menti régiókból állhat. A régió szlovák oldalát a határ menti járások (okresy) egyértelmően definiálják, ezek a járások elég nagy területeket fednek le ahhoz, hogy a határ menti régiót egyértelmően meghatározzák. A szlovák NUTS hierarchiába tartozó területek egybeesnek a munkaügyi szervezetek hierarchiájával, az egyes munkaügyi kirendeltségek területével. A magyarországi kistérségek nem minden esetben bizonyulnak elég nagynak ahhoz, hogy a határtól megfelelı távolságra levı területet fedjenek le. A régió határait a magyar oldalon továbbá úgy kell kialakítanunk, hogy azok a határmenti régió adminisztrációját és 2 A régióhatárok sok esetben nem felelnek meg a gazdaságilag, történetileg és kulturálisan egységes területeknek, a határok kialakítása erısen függ a kialakítás pillanatában érvényes politikai és államigazgatási elképzelésektıl. Tekintettel a két ország határainak többszöri átalakulására, és arra, hogy a határon átnyúló régió kialakítása szempontjából fontos a ténylegesen összetartozó régió definiálása, figyelemmel kell lennünk a két ország közigazgatási rendszerének a kialakítására is. A jelenlegi szlovák regionális beosztás 1996-ban alakult ki, Szlovákia különválását követıen, a kerületek és a járások lehatárolását élénk vita kísérte a dél-szlovákiai területen. A jelenlegi beosztás így kedvezıtlenül és logikátlanul megalkotott 8 megyés felosztás, amelyben a megyehatárok kevéssé igazodnak a történelmi régiókhoz, a történelmi vármegyékhez (vö. Ádám J. I. (2004/b). Ezáltal a közigazgatási lehatárolás és a viszonylag nagy NUTS4 területek megnehezítik a régió pontos definiálását. A jelenlegi magyar közigazgatási egységek, a megyehatárok kialakítására 1950-ben került sor, a mai megyék és megyeközpontok kialakításával, a néha túl nagy régiók a ténylegesen összetartozó vagy az 1918 utáni határok hatására átalakult és többé-kevésbé összetartozó területeket főznek egybe. (Kovács 1990). A magyarországi kistérségek statisztikai egységek, kialakításuk célja az egész országot lefedı, földrajzilag összefüggı, a települések közötti valós munka-, lakóhelyi, közlekedési, középfokú ellátási kapcsolatokon alapuló rendszer. (A területfejlesztési-statisztikai kistérségek, 1994) Kialakítására 1994-ben került sor, azóta több módosításon ment keresztül, a jelenlegi 2004. január 1-je óta érvényes állapotot vettük figyelembe a tanulmányunkban. 8
érdemi ügyintézését végzı munkaügyi szervezet által felölelt területekkel munkaügyi kirendeltségekkel is egybeessenek. A magyar munkaügyi szervezet megfelelı szintő szervezetei a munkaügyi kirendeltségek, így azokat meg kellett feleltetnünk a regionális hierarchiába illeszkedı megfelelı NUTS4 régióknak. Ez a megfeleltetés rajzolja ki a magyar régió határait. Az ily módon kijelölt régió sajátosságait leíró adatbázist kell kialakítanunk, ami a definiált régió tényleges, múltban gyökerezı és jövıbemutató kapcsolatainak a leírását támogatja. Az alábbiakban a szlovák-magyar határrégió egészét két egységként kezeljük, amit a nyugati és a keleti határszakaszon elterülı, nagyon eltérı gazdasági és munkaerı-piaci sajátosságú terület indokol. A nyugat-szlovák-magyar határmenti régió határainak a definiálása az EURES-T Danubius régió kialakítása során megtörtént 3. Ez mind a szlovák oldalon, mind a magyar oldalon meghatározza a régió kiterjedését, ezen nem szükséges és nem is célszerő változtatnunk, a tanulmányban az EURES-T kialakításakor használt kategóriákat alkalmazzuk. A kelet-szlovák-magyar határmenti régió kialakításában hasonló elveket követünk, mint a nyugati oldalon. Így összességében egységes területi egységekbıl álló határmenti sáv alkotja a határ menti régió területét. Az 1. mellékletben mutatjuk meg részletesen a definiálás menetét, a 2. melléklet tartalmazza a két ország NUTS 4 régiói alapján meghatározott határrégió térképét. 1.2.A határ menti régió szlovák oldalának definiálása A határmenti régió szlovák oldalának definiálása viszonylag egyszerő feladat volt. A lehatároláshoz a határ menti járások lényegében kijelölték azt a területet, amit a fentiekben bemutatott megfontolások szerint NUTS4 területi egységek alapján írtunk le. A szlovák régió azonosításában a munkaügyi és közigazgatási területek harmonizálása nem okozott gondot, a két területi egység Szlovákiában egybeesik, ami az adatgyőjtést könnyíti. Ennek alapján a szlovák régió nyugati oldalát (nyugat-szlovák-magyar határrégió) az 1. táblázatban bemutatott területek határozzák meg. 3 A megvalósíthatósági tanulmány: A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán. A szlovákmagyar határmenti partnerség (EURES-T) régiónak vizsgálatára irányuló megvalósíthatósági tanulmány, Kopint-Datorg, Budapest, 2006. 9
1. táblázat Nyugat-szlovák-magyar határrégió szlovák oldala kerületek és járások szerint kerületek járások Nagyszombati (Tranvsky) kerület (kraje) - Dunaszerdahelyi (Dunajska Streda) járás (okresy) Nyitrai (Nitriansky) kerület (kraje) - Komáromi (Komarno) járás (okresy) - Érsekújvári (Nové Zámky) járás (okresy) - Lévai (Levice). járás (okresy) A kelet-szlovák határszakaszon (kelet-szlovák-magyar határrégió) a járások mellett Kassa várost is bevontuk a régióba. Kassa a határhoz nagyon közel fekvı város, és azzal a feltételezéssel éltünk, hogy a régióban gazdasági és munkaerı-piaci szempontból is lehet hatása és ezt a hatást a régió definiálásakor fontosnak tőnt, hogy figyelembe vegyük. Ezért ahol nem lehetett összevonni a városra vonatkozó adatokat, ott a négy járásra osztott város adatit a felosztás szerint adjuk meg (Kassa I-IV). A kelet-szlovák-magyar határrégió szlovák oldalát az alábbi járások írják le (2. táblázat). Ahogyan a késıbbiekben igazoljuk, a régiókat meghatározó járások vizsgálata és eltérései a kerület egészének átlagához képest egyértelmő és egységes régiót definiálnak, a mutatók a régió egészétıl eltérıen alakulnak. 2. táblázat Kelet-szlovák-magyar határrégió szlovák oldal kerületek és járások szerint kerületek járások Kassai (Košický) kerület (kraje) - Kassa-vidéki (Košice okolie) járás (okresy) - Kassa I, II, III, IV (Kosice) járás (okresy) - Rozsnyói (Rožňava) járás (okresy) - Tıketerebesi (Trebišov) járás (okresy) Besztercebányai (Banskobystrický) kerület (kraje) - Losonci (Lučenec) járás (okresy) - Nagyrıcei (Revúca) járás (okresy) - Rimaszombati (Rimavská Sobota) járás (okresy) - Nagykürtös (Veľký Krtíš) járás (okresy) 1.3.A határ menti régió magyar oldalának a definiálása A szlovák oldalhoz hasonlóan a magyar oldalon is meghatároztuk a régió két szakaszát, a nyugat-szlovák-magyar határ menti régió és a kelet-szlovák-magyar határ menti 10
régió területét. A nyugat-szlovák-magyar határ menti régiót az EURES-T Danubius régió meghatározta és definiálta, ezt a definíciót átvettük és alkalmazták, mint bevált és megfelelınek bizonyult lehatárolást. A régiót a fentebb említettekhez kapcsolódva a munkaügyi kirendeltségek szerint definiáljuk, ezek nagyrészt egybeesnek a NUTS4 régiókkal, azaz a kistérségekkel, az eltérések nem jelentısek. 4 Az elemzések és az adatbázis alapja az így definiált kistérségekhez, illetve munkaügyi kirendeltségekhez tartozó területek mutatóiból áll össze. A NUTS3 megye alapon meghatározva a nyugat-szlovák-magyar határrégió magyar oldala 3 megyébıl Gyır-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Pest állna, a keletszlovák-magyar régió pedig Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyébıl. A régió definíció azonban a korábbiak alapján nem eléggé árnyalt a megyék szerinti bontásokban, annál kisebb területre definiáljuk. A definiálás NUTS4 kisrégiókra történik, a kistérségeket azonban a munkaügyi kirendeltségek hatóköre határozza meg, ugyanis ez Magyarországon nem esik egybe a NUTS4 kistérségekkel, a munkaügyi kirendeltségek szerepe viszont kitüntetett a határrégió alakításában és az adatszolgáltatásban. Ennek alapján áll össze a kistérségek, illetve a munkaügyi kirendeltségek szerint a régió, az alábbiak szerint. A nyugat-szlovák-magyar határrégió a Danubius projekt keretében definiált területet öleli fel, ezt a 3. táblázat mutatja. A kelet-szlovák-magyar határrégiót a projekt számára definiáltuk. A keleti határszakaszon fekvı régió esetében a határrégió definíciója kevésbé kötött, itt a Borsod-Abaúj-Zemplén megye és vele szomszédos szlovák területeket a MASLOW projekt definiálta, ezt igyekeztünk figyelembe venni, de a határrégió további területeit olyan kötöttségek, amelyek a más projektek lehatárolását vennék figyelembe, nem voltak. Természetesen a korábbi projektekben meghatározott régiólehatárolások sem kötelezıek a munkánk során, azok inkább segítséget, orientációt jelenthetnek. A régiót NUTS3 megye szinten két megye határozza meg, Borsod- Abaúj-Zemplén és Nógrád megye. (Noha egy kis háromszögletnyi kistérség javaslatunk szerint Heves megyei településeket is tartalmaz, ezt a megyei szintő leírásban figyelmen kívül hagyjuk. (4. táblázat). 4 Az eltérések a munkaügyi kirendeltségek és a kistérségek között azonban léteznek, különösen kistérségenként illetve kirendeltségenként nem azonosak a települések alapján definiált régiók. Bár ez a teljes régió szintjén kiegyenlítıdik, a kistérségi szintő adatgyőjtések esetében gondot okozhat, az egyes elemzések esetén használt régió pontos definíciójával lehet ezt a technikai gondot kezelni. 11
3. táblázat Nyugat-szlovák-magyar határrégió magyar oldala a határmenti munkaügyi kirendeltségek és kistérségek (NUTS4) szerint Munkaügyi kirendeltségek Kistérségek (NUTS4) Gyır-Moson-Sopron megye (NUTS3) Gyıri Gyıri Mosonmagyaróvári Mosonmagyaróvári Pannonhalmi Komárom-Esztergom megye (NUTS3) Dorogi Dorogi Esztergomi Esztergomi Komáromi Komáromi Tatabányai Tatabányai Tatai Tatai Pest megye (NUTS3) Szentendrei Szentendrei Váci Szobi Váci Dunakeszi 4. táblázat Kelet-szlovák-magyar határrégió magyar oldala a határmenti munkaügyi kirendeltségek és kistérségek (NUTS4) szerinti munkaügyi kirendeltségek Sátoraljaújhelyi Ózdi Putnoki Encs Szikszói Gönci Kazincbarcikai Edelényi Sárospataki Salgótarjáni Szécsényi Balassagyarmati Rétsági Bátonyterenyei Pétervásárai Kistérségek (NUTS4) Borsod-Abaúj-Zemplén megye (NUTS 3) Sátoraljaújhelyi Bodrogközi Ózdi Encsi Szikszói Abaúj Hegyközi Kazincbarcikai Edelényi Sárospataki Nógrád megye (NUTS 3) Salgótarjáni Szécsényi Balassagyarmati Rétsági Bátonyterenyei Heves megye (NUTS 3) Pétervásárai 12
A fenti régiódefiníció alapján a nyugat-szlovák-magyar, illetve a kelet-szlovák-magyar határrégió magyar oldalát KSH kistérségek szerint az alábbi térképeken mutatjuk be (1. és 2. ábra). 1. térkép A nyugat-szlovák-magyar határrégió kistérségek alapján Nyugat Szlovákia határrégió KSH kistérségek Forrás: saját szerkesztés Telepulesek DARAB szerint 1 1 (197) 13
2. térkép A kelet-szlovák-magyar határrégió kistérségek alapján Kelet Szlovákia határrégió KSH kistérségek Telepulesek DARAB szerint 1 1 (372) Forrás: saját szerkesztés A kistérségek, illetve a munkaügyi kirendeltségek nagy része a határon fekvı terület, de a régió sajátosságai alapján egyes szomszédos, nem közvetlenül a határon elhelyezkedı, távolabb fekvı területet is bevontunk a határ menti régióba. Összegezve: a teljes régió kiegyensúlyozott sávot alkot a határ teljes vonalában. Ennek alapján végezzük el az adatok összegyőjtését és az elemzéseket. Fontos azonban az elemzés során tesztelnünk, hogy a bevont kistérségek jól definiálják-e a határrégiót. (3. és 4. térkép) 14
3. térkép A teljes szlovák-magyar határrégió munkaügyi kirendeltségek szerint Magyar-szlovák harátmenti régió munkaügyi kirendeltségek Telepulesek DARAB szerint 1 1 (554) Forrás: saját szerkesztés 4. térkép A teljes szlovák-magyar határrégió KSH kistérségek szerint Magyar-szlovák határmenti régió KSH kistérségek Telepulesek DARAB szerint 1 1 (569) Forrás: saját szerkesztés 15
2. A régió fıbb mutatói A régió definiálása után az adatgyőjtések, elemzések és számítások a területi egységek (kistérségek, illetve munkaügyi kirendeltségek) szerint fellelhetı adatok alapján készültek. Az alábbiakban a régiót definiáló, lehatárolt területi egységek szerint végzünk elemzést a határrégióról, a korábban hangsúlyozott módon különválasztva a nyugat- és a kelet-szlovákmagyar határrégiót. A vizsgálódás a 2000 utáni idıszakra vonatkozik, az adatok győjtése értelemszerő, legalább az uniós csatlakozást követı 2005 és azt követı évekre és a legutolsó, 2009 (vagy akörüli) évre vonatkozik, ha nincs idısor, akkor legalább a kiemelt 2005 és 2009 (vagy akörüli) évre. A régió fı mutatóit a terület és a népességszám alapján határoztuk meg, így tudtuk azt is megvizsgálni, hogy a régió két oldala valóban kiegyensúlyozott, közel azonos mérető területet jelent-e. A régió NUTS4 járások, illetve kistérségek szerinti népességének nagyságát és alakulását vizsgáltuk, az évezred elejétıl az évezred elsı évtizedének végéig (az elérhetı adatok 2001-2007, illetve 2008 közötti változások vizsgálatát tették lehetıvé az adott járás/kistérség területekre). A terület és a népesség meghatározza a népsőrőség nagyságát az egyes régiókban, ennek alapján a régió sajátosságairól fontos eredményeket nyerhetünk. S természetesen vizsgáltuk, hogy az egyes járásokban illetve kistérségekben a népsőrőség érzékenyen változott-e az elmúlt évtizedben. 2.1.A határrégió szlovák oldalának fıbb mutatói Az alábbiakban a határrégió szlovák oldalának fıbb mutatóit mutatjuk be, a nyugatszlovák-magyar határrégióban (5. táblázat), majd a kelet-szlovák-magyar határrégióban (6 táblázat). 16
5. táblázat A nyugat-szlovák-magyar határrégió szlovák oldalának fıbb mutatói, 2001, 2008 NUTS régió / Kerület és járás Terület (km 2 ) Népesség (fı) Népsőrőség (fı/ km 2 ) Népesség változása Népsőrősé g változása 2001 2001 2008 2001 2008 % fı/km2 Nagyszombati (Tranvsky) kerület 4174 550918 559934 131.99 134.15 101.64 2.16 - Dunaszerdahelyi (Dunajska Streda) járás 1075 112540 117304 104.69 109.12 104.23 4.43 Nyitrai (Nitriansky) kerület 6343 712312 706375 112.30 111.36 99.17-0.94 - Komáromi (Komarno) járás 1100 108294 106645 98.45 96.95 98.48-1.50 - Érsekújvári (Nové Zámky) járás 1347 149165 146345 110.74 108.65 98.11-2.09 - Lévai (Levice). Járás 1551 119790 118188 77.23 76.20 98.66-1.03 Határmenti régió együtt 5073 489789 488482 96.55 96.29 99.73-0.26 Határmenti régión kívüli járások 5444 773441 777827 142.07 142.88 100.57 0.81 Régió kerületei összesen 10517 1263230 1266309 120.11 120.41 100.24 0.29 Szlovákia 48791 5378951 5412254 110.24 110.93 100.62 0.68 6. táblázat A kelet-szlovák-magyar határrégió szlovák oldalának fıbb mutatói, 2001, 2008 NUTS régió / Kerület és járás Terület (km 2 ) Népesség (fı) Népsőrőség (fı/ km 2 ) Népesség változása Forrás: Szlovák Statisztikai Hivatal on-line regionális adatbázis, december 31-i népességadatok, http://pxweb.statistics.sk/pxwebslovak/index_en.htm Népsőrőség változása 2001 2001 2008 2001 2008 % fı/km2 Kassai (Košický) kerület 6752 766650 775509 113.54 114.86 101.16 1.31 - Kassa I-IV (Kosice I-IV) járás 244 236036 233659 968.11 958.37 98.99-9.75 - Kassa-vidéki (Košice okolie) járás 1533 107397 113971 70.06 74.35 106.12 4.29 - Rozsnyói (Rožňava) járás 1173 61886 61830 52.76 52.71 99.91-0.05 - Tıketerebesi (Trebišov) járás 1074 103913 104983 96.75 97.75 101.03 1.00 Besztercebányai (Banskobystrický) kerület 9455 661343 653697 69.95 69.14 98.84-0.81 - Losonci (Lučenec) járás 797 72878 72899 91.44 91.47 100.03 0.03 - Nagyrıcei (Revúca) járás 730 40879 40458 56.00 55.42 98.97-0.58 - Rimaszombati (Rimavská Sobota) járás 1471 82970 82561 56.40 56.13 99.51-0.28 - Nagykürtös (Veľký Krtíš) járás 849 46597 45898 54.88 54.06 98.50-0.82 Határmenti régió együtt 7871 752556 756259 95.61 96.08 100.49 0.47 Határmenti régión kívüli járások 8336 675437 672947 81.02 80.73 99.63-0.30 Régió kerületei összesen 16207 1427993 1429206 88.11 88.18 100.08 0.07 Szlovákia 48791 5378951 5412254 110.24 110.93 100.62 0.68 Forrás: Szlovák Statisztikai Hivatal on-line regionális adatbázis, december 31-i népességadatok, http://pxweb.statistics.sk/pxwebslovak/index_en.htm 17
Szlovákiában a népesség kicsi növekedését figyelhetjük meg 2001 és 2008 között. A keleti és a nyugati határrégiók pozíciója azonban nagy különbségeket mutat. A nyugat-szlovák-magyar határrégióban azt látjuk, hogy a határrégió népessége kicsit csökkent, míg a régión kívül esı járásokban a népesség az országos átlaghoz hasonló mértékben, lassan növekedett. A nyugat-szlovák-magyar határrégió területe nem egységes, a nyugatabbra esı, Nagyszombati kerülethez tartozó Dunaszerdahelyi járásban a népesség növekedése volt jellemzı, sıt az ütem különösen dinamikus volt, míg a régió nagyobb részét kitevı Nyitrai kerület egészében valamelyest csökkent a népesség, s a határrégióhoz tartozó járásokban a csökkenés a kerület egészét jellemzı ütemnél is nagyobb volt. A kelet-szlovák-magyar határrégión kívüli, az ország belseje felé esı járásokban csökkent valamelyest a népesség, míg a határrégió járásaiban valamelyest nıtt is. A nyugatabbra esı Besztercebányai kerület népességcsökkenése jelentısebb, és egyes járásokban is hasonló trend látszik. A Kassai járás népességalakulását összességében növekedés jellemezte, Kassa város népességének csökkenése és az agglomeráció jelentıs népességnövekedése mellet. Összességében a régió egészében nem láthatjuk sem a jelentıs elvándorlás sem a számottevı odavándorlás tendenciáját, a tapasztalt népességalakulás magyarázatához további vizsgálódásra van szükség. Mielıtt továbblépnénk, megvizsgáljuk, a határ magyar oldalán a határrégió fıbb mutatóit. 2.2.A határrégió magyar oldalának fıbb mutatói Az alábbiakban a határrégió magyar oldalának fıbb mutatóit mutatjuk be, a nyugatszlovák-magyar határrégióban (7. táblázat) és a kelet-szlovák-magyar határrégióban (8. táblázat). 18
7. táblázat A nyugat-szlovák-magyar határrégió magyar oldalának fıbb mutatói, 2001, 2007 NUTS régió / megye, kistérség Terület (km 2 ) Népesség (fı) Népsőrőség (fı/ km 2 ) Népesség változása Népsőrősé g változása 2001 2001 2007 2001 2007 % fı/km2 Gyır-Moson-Sopron megye 4208 438 892 443 520 104.3 105.4 101.05 1.1 Határmenti régió együtt 1995 264 170 268 633 132.4 134.7 101.69 2.2 - Gyıri kistérség 743 174 007 177 080 234.2 238.3 101.77 4.1 - Mosonmagyaróvári kistérség 931 73 145 74 551 78.6 80.1 101.92 1.5 - Pannonhalmi kistérség 321 17 018 17 002 53.0 53.0 99.91 0.0 Határmenti régión kívül 2215 174 722 174 887 78.9 79.0 100.09 0.1 Komárom-Esztergom megye 2265 320 804 317 719 141.6 140.3 99.04-1.4 Határmenti régió együtt 1556 270 142 268 413 173.6 172.5 99.36-1.1 - Dorogi kistérség 233 41 542 41 248 178.3 177.0 99.29-1.3 - Esztergomi kistérség 305 55 997 56 995 183.6 186.9 101.78 3.3 - Komáromi kistérség 379 41 585 41 082 109.7 108.4 98.79-1.3 - Tatai kistérség 307 39 262 39 429 127.9 128.4 100.43 0.5 - Tatabányai kistérség 332 91 756 89 659 276.4 270.1 97.71-6.3 Határmenti régión kívül 710 50 662 49 306 71.4 69.4 97.32-1.9 Pest megye 6394 976 240 1 098 626 152.7 171.8 112.54 19.1 Határmenti régió együtt 1165 210 376 236 835 180.6 203.3 112.58 22.7 - Váci kistérség 432 67 928 70 803 157.2 163.9 104.23 6.7 - Szobi kistérség 315 12 617 12 516 40.1 39.7 99.20-0.3 - Dunakeszi kistérség 91 64 433 76 473 708.1 840.4 118.69 132.3 - Szentendrei kistérség 327 65 398 77 043 200.0 235.6 117.81 35.6 Határmenti régión kívül 5229 765 864 861 791 146.5 164.8 112.53 18.3 Határmenti régió együtt 4716 744 688 773 881 157.9 164.1 103.92 6.2 Határmenti régióból kimaradó 8154 991248 1085984 121.6 133.2 109.56 11.6 Érintett megyék együtt 12867 1 735 936 1 859 865 134.9 144.5 107.14 9.6 Magyarország 93027.6 10328959 10169999 111.03 109.32 98.46-1.71 Forrás: KSH 19
8. táblázat A kelet-szlovák-magyar határrégió magyar oldalának fıbb mutatói, 2001, 2007 NUTS régió / megye, kistérség Terület (km 2 ) Népesség (fı) Népsőrőség (fı/km 2 ) Népesség változása Népsőrőség változása 2001 2001 2007 2001 2007 % fı/km2 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 7265 769910 732614 105.98 100.84 95.16-5.13 határrégió összesen 4189 323574 306159 77.25 73.09 94.62-4.16 Sátoraljaújhelyi kistérség 311.10 26312 24181 84.58 77.73 91.90-6.85 Bodrogközi kistérség 400.55 20060 19063 50.08 47.59 95.03-2.49 Ózdi kistérség 549.85 81067 75734 147.43 137.74 93.42-9.70 Encsi kistérség 450.15 24375 24701 54.15 54.87 101.34 0.72 Szikszói kistérség 300.36 19811 19382 65.96 64.53 97.83-1.43 Abaúj-Hegyközi kistérség 441.05 16511 15448 37.44 35.03 93.56-2.41 Kazincbarcikai kistérség 459.94 67725 63203 147.25 137.42 93.32-9.83 Edelényi kistérség 798.02 39080 37647 48.97 47.18 96.33-1.80 Sárospataki kistérség 477.84 28633 26800 59.92 56.09 93.60-3.84 Határmenti régióból kimaradó 3076 446336 426455 145.11 138.64 95.55-6.46 Nógrád megye 2546 224461 214439 88.18 84.24 95.54-3.94 határrégió összesen 1994 190142 181341 95.36 90.95 95.37-4.41 Salgótarjáni kistérség 474.61 71538 67578 150.73 142.39 94.46-8.34 Szécsényi kistérség 277.69 20833 19977 75.02 71.94 95.89-3.08 Balassagyarmati kistérség 532.95 43972 42281 82.51 79.33 96.15-3.17 Rétsági kistérség 435.04 25522 25451 58.67 58.50 99.72-0.16 Bátonyterenyei kistérség 273.64 28277 26054 103.34 95.21 92.14-8.12 Határmenti régióból kimaradó 552 34319 33098 62.22 60.01 96.44-2.21 Heves megye Pétervásári kistérség 475.07 24971 23026 52.56 48.47 92.21-4.09 Határmenti régió együtt 6658 538687 510526 80.91 76.68 94.77-4.23 Határmenti régióból kimaradó 3628 480655 459553 132.50 126.69 95.61-5.82 Érintett megyék együtt 9810 994371 947053 101.36 96.54 95.24-4.82 Magyarország összesen 93027.6 10328959 10169999 111.03 109.32 98.46-1.71 Forrás: KSH A népesség Magyarországon a szlovák trendtıl eltérıen összességében csökkent a vizsgált idıszakban. A határrégió két oldala nagyon eltért a magyar oldalon a népesség alakulás, népesség vonzás tekintetében. A nyugat-szlovák-magyar határrégió magyar oldala jelentıs népességvonzó erıvel bír, a határrégióba nem került kistérségek az érintett megyékben a határrégiónál is jelentısebb vonzerıt jelentenek. A képet azonban Pest megye nagyon torzítja, hiszen Pest megye az országban a legjelentısebb népességvonzó régió, miközben a 20
határrégióban kevés és nem is a legfejlettebb, népességvonzó kistérségek szerepelnek. A másik két megye, Gyır-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megye esetében azonban a határrégió vonzereje jelentısebb, mint a régióból kimaradó kistérségekben. Gyır-Moson-Sopron megye népessége abszolút növekedést is mutat, ez Komárom-Esztergom megye esetében alig csökkenı népességő határrégiót és jobban csökkenı kimaradó kistérségeket jelent. A kelet-szlovák-magyar határszakasz magyar oldala jelentısen csökkenı népességő, összességében az érintett megyék mindegyike az országos átlagot meghaladó mértékő népességcsökkenést mutat, ez a határrégiókban még jelentısebb, mint a többi kistérségekben. Alig van olyan kistérség a régióban, ahol kedvezıbb helyzetet láthatunk, mint a régió egészében. 2.3.Fıbb mutatók összehasonlítás A szlovák magyar határszakasz településszerkezete jelentısen eltér a régió keleti és nyugati része között. A nyugati határszakasz megyéi illetve kerületei a határ mindkét oldalán viszonylag nagy népsőrőségő területek, a keleti határszakasz viszont mindkét oldalon alacsony népsőrőséget mutat. A népsőrőség szoros kapcsolatot jelez a gazdasági tevékenységgel és a fejlettséggel is. A régió nyugati határszakaszának a magyar oldala egyértelmően nagy népsőrőségő, még az érintett megyéken belül is, míg a szlovák oldalon az arány fordított, a kimaradó járások népsőrősége magas, de a határrégióban ez nem jellemzı. Ez arra utal, hogy a határrégió két oldalán vizsgálnunk kell, hogy a szlovák oldalon élık számára melyik irány jelent vonzerıt, a határrégiótól a szlovák oldalon északabbra, vagy más irányban fekvı szomszédos, vagy más távolabbi szlovák területek, vagy a szomszédos határrégió fejlettebb magyar területei. A határszakasz keleti oldala mindkét oldalon alacsonyabb népsőrőségő területeket ölel fel. Különösen igaz ez a szlovák oldalon, ahol kicsi a különbség az érintett kerületeken belül, igaz, hogy a különbség a határrégió javára billen el. A magyar oldal határrégiójába viszont nagyon alacsony népsőrőségő területek tartoznak, míg a régióból kimaradó közeli területekre az érintett megyékben nem ez a jellemzı. Itt található ugyanis a szocialista iparosítás néhány valamikori fellegvára, ez azonban a jelenlegi helyzetben kevés vonzerıt jelent a régió munkaerıpiacán. A településszerkezetre is utaló népsőrőség különbségeit összegezzük a 9. táblázatban. 21
9. táblázat Népsőrőség a nyugat- és kelet-szlovák-magyar határrégióban Nyugat-szlovák határszakasz Kelet-szlovák határszakasz Magyar oldal Határmenti régió együtt 164.1 76.68 Határmenti régióból kimaradó 133.2 126.69 Érintett megyék együtt 144.5 96.54 Szlovák oldal Határmenti régió együtt 96.29 96.08 Határmenti régióból kimaradó 142.88 80.73 Érintett kerületek együtt 120.41 88.18 Forrás: 5-8 táblázat adatai alapján 3. A régió népességének demográfiai sajátosságai A régió népességének a demográfiai sajátosságait a munkaerıpiac szempontjából legfontosabb indikátorok, a kormegoszlás, a fiatal és idıs korosztályok aránya, azaz a régióra jellemzı öregedési index és az etnikai megoszlás alapján vizsgáljuk, és azt látjuk, hogy a régiók demográfiai sajátosságai a munkaerıpiac szempontjából nagyon fontos jellemzıkkel bírnak. 3.1. A határrégió népességének a kor szerinti megoszlása, korcsoportos összehasonlítás A népesség kormegoszlását vizsgálva a két országban láthatunk általánosan eltérı népesedési trendeket, ugyanakkor a határrégiókban, valamint a keleti, illetve a nyugati határszakasz két oldalán is jelentısen eltér a népesség fıbb demográfiai karaktere, kormegoszlása. A statisztikai számbavétel a magyar oldalon a fiatalokat a 0-17 évesek korcsoportba sorolja, a szlovák oldalon ennek a 0-19 évesek csoportja felel meg. 5 Ennek megfelelıen az aktív korú korcsoport a magyarok esetében a 18-59 évesek, a szlovákok esetében a 20-59 évesek korcsoportja. Az idıs, inaktív korcsoportba mindkét országban a 60 év felettieket soroljuk, így az idısekre vonatkozó összehasonlítás a két ország adatai szerint egybeesik. (10. táblázat) 5 A NUTS4 régiós adatok miatt nem találtunk azonos bontás szerinti adatforrást, de az összehasonlítást ez nem nagyon zavarja. 22
10. táblázat Határrégió népességének összefoglaló korcsoportos adatai, 2001-2007 0-17/19 évesek aránya 18/20-59 évesek aránya 60+ évesek aránya 2001 2008 vált 2001 2008 vált 2001 2008 vált % % %pont % % %pont % % %pont Nyugat-szlovák-magyar határrégió szlovák oldal 24.9 20.6-4.3 58.2 61.2 3.1 17.0 18.2 1.3 magyar oldal 19.8 18.9-0.9 61.6 61.0-0.5 18.6 20.0 1.5 Kelet-szlovák-magyar határrégió szlovák oldal 27.6 23.7-3.8 57.2 59.8 2.6 15.2 16.5 1.3 magyar oldal 23.1 20.8-2.3 56.8 58.3 1.45 20.1 20.9 0.9 Szlovákia összesen 27.0 22.5-4.5 57.5 60.4 2.9 15.5 17.1 1.6 Magyarország összesen 20.8 18.6-2.2 59.3 60.1 0.8 19.9 21.3 1.4 Forrás: szlovák adatok Szlovák Statisztikai Hivatal on-line regionális adatbázis, december 31-i népességadatok, http://px-web.statistics.sk/pxwebslovak/index_en.htm; magyar adatok: MTA KTI erıforrástérkép http://www.eroforrasterkep.hu/index.php?modul=lekerdezesek&func=mutatok, Mindkét országban a népességen belül a fiatalok aránya csökken, míg növekvı arányú az idıs népesség, a szlovák népességen belül a 60 év felettiek aránya alacsonyabb, míg a fiatalok aránya összességében (a valamelyest eltérı korcsoportokat tekintetbe véve is) magasabb mint a magyar oldalon. A határrégiót jellemzı eltérések fontosak természetesen az elemzés számára. A nyugat-szlovák-magyar határrégió magyar oldalán viszonylag alacsony a fiatalok aránya, az aktív korú népesség viszont meghaladja az országos átlagot, összességében kevéssé változó és nem nagyon öregedı a régió népessége. A nyugatszlovák-magyar határrégió szlovák oldalán viszont gyorsan csökkenı arányú a fiatalok létszáma, s az aktív korú népesség aránya növekvı, az idısek aránya viszont hasonlóképpen növekszik, mint a magyar oldalon, arányuk valamelyest elmarad, a szlovák oldalon alacsonyabb mint a határ magyar oldalán. A határrégió keleti oldalán jelentısen eltér a demográfiai összkép, és lényegesen kedvezıtlenebb demográfiai helyzetet tükröz. Nagyon magas a határ mindkét oldalán az országos átlaghoz képest a munkaképes kor alatti eltartottak aránya és ennek megfelelıen elmarad az országos átlagtól a munkaképes korú népesség aránya. Amint ezt a késıbbiekben látjuk, a demográfiai kép a késıbb még tárgyalandó magas roma népesség aránnyal, és a kedvezıtlen munkaerı-piaci helyzettel függ össze. 23
Kistérségenként, illetve járásonként vizsgálva a régió népességének kormegoszlását a régiót leíró finomabb összefüggéseket láthatunk. A nyugat-szlovák-magyar határrégió viszonylag kiegyensúlyozottabb egységekbıl áll össze, a fentiekben leírtak szerint. Egyértelmő a magyar oldalon az aktív korú népesség létszámának a csökkenése, míg a szlovák oldalon az aktív korosztály létszáma dinamikusan nı. A potenciális munkaerı-kínálat növekedés a szlovák oldalon, a késıbbiekben még tárgyalandó gazdasági aszimmetriával és sajátos etnikai összetétellel együtt a Szlovákiából Magyarország felé irányuló munkaerımigrációt valószínősít, ami az ezredforduló óta dinamikusan növekedı módon realizálódott is. (11. táblázat) 24
11. táblázat Nyugat-szlovák-magyar határrégió népességének korcsoportos adatai kistérségenként, illetve járásonként, 2001-2007/8 Határrégió magyar oldala NITS régiók 0-17 évesek aránya 18-59 évesek aránya 60+ évesek aránya 2001 2007 vált 2001 2007 vált 2001 2007 vált kistérségek % % %pont % % %pont % % %pont Gyıri kistérség 19.1 18.2-1.0 62.3 61.3-1.0 18.6 20.5 1.9 Mosonmagyaróvári 20.5 18.9-1.6 61.8 61.8 0.0 17.6 19.2 1.6 Pannonhalmi kistérség 21.2 19.5-1.7 57.8 59.3 1.5 21.0 21.2 0.2 Dorogi kistérség 21.8 19.0-2.8 59.2 60.9 1.7 19.0 20.1 1.1 Esztergomi kistérség 20.2 18.9-1.2 60.5 60.4-0.1 19.4 20.7 1.4 Komáromi kistérség 20.1 18.8-1.3 61.0 61.0 0.0 18.9 20.3 1.3 Tatabányai kistérség 21.4 18.2-3.1 60.1 61.5 1.3 18.5 20.3 1.8 Tatai kistérség 19.4 18.0-1.4 61.6 61.3-0.3 19.0 20.7 1.7 Dunakeszi kistérség 18.6 19.9 1.3 63.8 61.7-2.1 17.6 18.4 0.9 Szobi kistérség 19.7 18.8-0.9 57.1 58.2 1.0 23.1 23.0-0.1 Szentendrei 18.3 20.5 2.2 64.0 60.3-3.7 17.7 19.2 1.5 Váci kistérség 19.8 19.1-0.7 61.4 60.6-0.8 18.80 20.28 1.5 határrégió összesen 19.8 18.9-0.9 61.6 61.0-0.5 18.6 20.0 1.5 Magyarország 20.8 18.6-2.2 59.3 60.1 0.8 19.9 21.3 1.4 Határrégió szlovák oldala NUTS régiók 0-19 évesek aránya 20-59 évesek aránya 60+ évesek aránya 2001 2008 vált 2001 2008 vált 2001 2008 vált járások % % %pont % % %pont % % %pont Dunaszerdahelyi járás 25.9 21.1-4.8 59.7 62.8 3.1 14.4 16.1 1.7 Komáromi járás 24.1 20.0-4.1 58.4 61.1 2.7 17.5 18.9 1.4 Lévai járás 25.1 21.1-4.0 57.3 60.4 3.1 17.6 18.5 0.8 Érsekújvári járás 24.5 20.1-4.4 57.5 60.6 3.1 18.0 19.2 1.2 határrégió együtt 24.9 20.6-4.3 58.2 61.2 3.1 17.0 18.2 1.3 Szlovákia 27.0 22.5-4.5 57.5 60.4 2.9 15.5 17.1 1.6 Forrás: KTI erıforrástérkép, szlovák adatok Szlovák Statisztikai Hivatal on-line regionális adatbázis, december 31-i népességadatok, http://px-web.statistics.sk/pxwebslovak/index_en.htm; magyar adatok: MTA KTI erıforrástérkép http://www.eroforrasterkep.hu/index.php?modul=lekerdezesek&func=mutatok, A kelet-szlovák-magyar határrégió korcsoportos megoszlása eltérı következtetéseket enged meg, ahogy ezt a 12 táblázatból látjuk. 25
12. táblázat Kelet-szlovák-magyar határrégió népessége korcsoportonként, kistérségek/ járások, 2001-7/8 Határrégió magyar oldala NUTS régiók 0-17 évesek aránya 18-59 évesek aránya 60+ évesek aránya 2001 2007 vált 2001 2007 vált 2001 2007 vált kistérségek % % %pont % % %pont % % %pont Nógrád megye Salgótarjáni kistérség 21.0 18.6-2.5 58.2 58.4 0.20 20.8 23.0 2.3 Szécsényi kistérség 22.2 20.5-1.7 56.8 57.6 0.81 21.0 21.9 0.9 Balassagyarmati 20.9 18.5-2.4 58.9 59.8 0.95 20.2 21.7 1.5 kistérség Rétsági kistérség 20.2 18.0-2.2 59.2 60.7 1.49 20.6 21.4 0.7 Bátonyterenyei kistérség 20.6 18.6-2.1 56.8 57.9 1.09 22.6 23.5 1.0 határrégió összesen 21.0 18.7-2.3 58.1 58.9 0.76 20.9 22.4 1.5 Heves megye Pétervásári kistérség 19.3 16.7-2.6 55.2 55.8 0.55 25.5 27.5 2.0 Borsod-Abaúj-Zemplén megye Sátoraljaújhelyi kistérség 23.7 19.9-3.8 58.6 60.4 1.86 17.8 19.7 1.9 Bodrogközi kistérség 26.6 25.3-1.3 52.4 55.8 3.38 21.0 18.9-2.1 Ózdi kistérség 24.7 22.6-2.1 55.6 56.9 1.29 19.7 20.6 0.8 Encsi kistérség 27.0 26.2-0.8 55.1 56.6 1.47 17.9 17.2-0.7 Szikszói kistérség 26.0 24.3-1.7 55.2 57.3 2.13 18.8 18.3-0.4 Abaúj-Hegyközi 26.2 24.5-1.7 52.9 55.8 2.93 20.9 19.7-1.2 kistérség Kazincbarcikai kistérség 22.9 19.3-3.6 59.1 61.0 1.83 18.0 19.8 1.8 Edelényi kistérség 25.6 24.0-1.5 55.0 56.7 1.74 19.5 19.2-0.2 Sárospataki kistérség 23.4 20.0-3.3 56.7 59.8 3.11 19.9 20.1 0.2 határrégió összesen 24.7 22.3-2.4 56.2 58.1 1.92 19.1 19.6 0.4 teljes határrégó 23.1 20.8-2.3 56.8 58.3 1.45 20.1 20.9 0.9 Magyarország 20.8 18.6-2.2 59.3 60.1 0.83 19.9 21.3 1.4 (folyt köv. old. ) 26
Határrégió szlovák oldala NUTS régiók 0-19 évesek aránya 20-59 évesek aránya 60+ évesek aránya 2001 2008 vált 2001 2008 vált 2001 2008 vált járások % % %pont % % %pont % % %pont Besztercebánya kerület Nagykürtös 26.4 21.8-4.6 56.6 60.0 3.5 17.0 18.1 1.1 Losonc 25.9 22.1-3.7 57.0 59.8 2.8 17.2 18.1 0.9 Nagyrıce 28.0 24.9-3.1 56.8 59.0 2.1 15.2 16.1 1.0 Rimaszombat 27.9 24.7-3.2 56.2 59.0 2.9 15.9 16.3 0.3 Tıketerebes 29.5 25.5-4.0 54.9 58.9 4.0 15.6 15.7 0.0 Kassai kerület Kassa I-IV 25.8 21.4-4.4 60.5 61.7 1.1 13.7 17.0 3.3 Kassa vidéke 30.9 27.6-3.3 54.3 57.8 3.4 14.8 14.7-0.1 Rozsnyó 27.7 24.0-3.7 55.9 59.5 3.5 16.4 16.6 0.2 határrégió 27.6 23.7-3.8 57.2 59.8 2.6 15.2 16.5 1.3 Szlovákia 27.0 22.5-4.5 57.5 60.4 2.9 15.5 17.1 1.6 Forrás: KTI erıforrástérkép, szlovák adatok Szlovák Statisztikai Hivatal on-line regionális adatbázis, december 31-i népességadatok, http://px-web.statistics.sk/pxwebslovak/index_en.htm; magyar adatok: MTA KTI erıforrástérkép http://www.eroforrasterkep.hu/index.php?modul=lekerdezesek&func=mutatok, Alacsony az aktív korúak aránya mindkét oldalon, s magas a fiatal, munkaképes kor alatti népesség aránya, az idısek rovására. A magyarázatok azonban korántsem a fiatalodó aktív népesség elınyeibıl fakadnak, hanem ahogy már korábban is utaltunk rá, s a késıbbiekben még részletesebben is bemutatjuk a régió sajátos etnikai összetételébıl, a romák magas arányából a kelet-szlovák-magyar határrégió mindkét oldalán. 3.2.Öregségi index alakulása a nyugat- és kelet-szlovák-magyar határrégióban A határrégió mindkét oldalát összességében a népesség öregedése jellemzi, a két határszakasz és a két oldal azonban eltér, ha az öregségi index az idıskorúak gyermek- és fiatalkorúakhoz mért arányát vizsgáljuk. A nyugat-szlovák-magyar határrégió szlovák oldala határozottan öregedıbb képet mutat, mint a magyar oldal, a 100 gyermek- és fiatalkorúra esı idıskorú aránya a szlovák régióban egyértelmően magasabb. Ezt mutatja a 13. táblázat. Az öregségi index alapján a szlovák régió idısebb és gyorsan öregedı régió, a határrégió magyar oldalához képes. A 2001 évi állapothoz képest ugyan a szlovák oldalon sok változás ment végbe, de a városias népesség aránya változatlanul szerény. A régió magyar oldala változatlanul vitális, gazdaságilag vonzó régió, noha a válság hatása erısen éreztette a hatását, épp olyan ágazatok jelentısek a régióban, amelyeket a válság érzékenyen érintett. Mindez azonban a régió demográfiai összetételét nem befolyásolta. Kérdés, hogy a 27
végbement változások hogyan hatnak a régió két oldalán a korábbiakban kialakult egyensúlyi helyzetre, a vonzás centrumaira és a küldı régiókra. 13. táblázat Öregségi index alakulása a nyugat-szlovák-magyar határrégió két oldalán Határrégió magyar oldala Határrégió szlovák oldala kistérségek 2001 2007 járások 2001 2007 Gyıri 97,70 113,03 Dunaszerdahelyi 98,24 140,47 Mosonmagyaróvári 86,28 101,46 Komáromi 126,66 169,38 Pannonhalmi 96,99 108,96 Lévai 118,7 157,33 Dorogi 89,07 105,80 Érsekújvári 127,46 175,15 Esztergomi 95,17 109,50 Komáromi 95,13 107,84 Tatabányai 95,22 110,88 Tatai 96,87 115,06 Dunakeszi 85,06 92,68 Szentendrei 82,86 93,38 Szobi 114,72 121,99 Váci 92,50 106,47 Megjegyzés: magyar adatok: 60 év feletti állandó lakosok 100 0-17 éves állandó lakosra esı száma; szlovák adatok 55 év feletti nı és 60 év feletti férfi állandó lakosok 100 0-17 éves állandó lakosra esı száma Forrás: magyar adatok KTI Erıforrástérkép, http://www.eroforrasterkep.hu/index.php?modul=statikus&func=fooldal, szlovák adatok RegDat, http://px-web.statistics.sk/pxwebslovak/index_en.htm, A kelet-szlovák-magyar határrégió magyar oldalán a régió keleti részét kirajzoló Borsod-Abaúj-Zemplén megye kistérségeiben egyértelmően alacsony 100 alatti az öregségi index, s a szlovák oldalon a határ túloldalán fekvı járásokban hasonló az arány. A nyugatabbra fekvı Nógrád megyei kistérségekben már kevésbé jellemzı ugyanez a kép, ott folyamatosan öregedı népességő a régió. (14. táblázat) 28
14. táblázat Öregségi index alakulása a Kelet-szlovák-magyar határrégió két oldalán Határrégió magyar oldala Határrégió szlovák oldala kistérségek 2001 2007 járások 2001 2007 Kelet szlovák határszakasz Nagykürtıs 107.08 140.52 magyar oldal Losonc 112.73 134.25 2001 2007 Nagyrıce 88.88 107.08 Sátoraljaújhelyi kistérség 80.50 98.89 Rimaszombat 93.77 108.96 Bodrogközi kistérség 82.08 75.00 Tıketerebes 87.2 101.8 Ózdi kistérség 85.12 91.04 Kassa I 95.8 134.16 Encsi kistérség 65.18 65.97 Kassa II 83.73 121.16 Szikszói kistérség 71.98 75.44 Kassa III 48 93.9 Abaúj-Hegyközi kistérség 82.83 80.45 Kassa IV 129.85 181.61 Kazincbarcikai kistérség 84.00 102.37 Kassa vidéke 76.72 86.91 Edelényi kistérség 77.32 79.66 Rozsnyó 97.01 113.53 Sárospataki kistérség 90.55 100.17 Szlovákia 96.74 127.99 Salgótarjáni kistérség 106.89 123.60 Szécsényi kistérség 96.83 106.98 Balassagyarmati kistérség 103.29 117.24 Rétsági kistérség 102.15 118.95 Bátonyterenyei kistérség 117.00 126.22 Pétervásári kistérség 147.14 164.32 Magyarország 100.90 115.01 Megjegyzés: magyar adatok: 60 év feletti állandó lakosok 100 0-17 éves állandó lakosra esı száma; szlovák adatok 55 év feletti nı és 60 év feletti férfi állandó lakosok 100 0-17 éves állandó lakosra esı száma Forrás: magyar adatok KTI Erıforrástérkép, http://www.eroforrasterkep.hu/index.php?modul=statikus&func=fooldal, szlovák adatok RegDat, http://px-web.statistics.sk/pxwebslovak/index_en.htm, Az 1 és 2. ábra az öregségi index alakulásának országos értékeit és a határrégió két oldalán a kistérségek, illetve a járások szerinti értékeket mutatja a nyugat-és a kelet-szlovákmagyar határrégióban. A nyugat-szlovák-magyar határrégióban (1. ábra) a határ két oldala láthatóan komplementer terület, míg a magyar oldal kiegyensúlyozott népességő, lassan az országos átlag körüli szinten öregedı régió, a szlovák oldalon messze az országos átlagot meghaladó arányban gyorsan öregedı régió fekszik. A kelet-szlovák-magyar határrégió (2. ábra) ettıl jelentısen eltérı képet mutat. A magyar kistérségeket bemutató ábra bal oldalán Borsod-Abaúj-Zemplén megye kistérségei alig vagy egyáltalán nem is öregedı területek, ezt a roma lakosság magas aránya és a magas születésszám magyarázza, míg a régió Nógrád megyei kistérségeiben az arány az országos átlagra jellemzı folyamatos öregedést mutat. A szlovák oldalon a járások egy részét szintén 29
alacsony, de gyorsan emelkedı öregedési index jellemzi, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyére jellemzı arány a szlovák oldalon nem tapasztalható. 1. ábra Az öregségi index alakulása a nyugat-szlovák-magyar határrégió két oldalán, 2001, 2007, 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 Gyıri Mosonmagyaróvári 2001 2007 Pannonhalmi Dorogi Esztergomi Komáromi Tatabányai Tatai Dunakeszi Szentendrei Szobi Váci Magyarország összesen 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 2001 2007 Dunaszerdahelyi Komáromi Lévai Érsekújvári Szlovákia összesen Forrás és megjegyzés: ld. a 13 táblázatnál 2. ábra Az öregségi index alakulása a kelet-szlovák-magyar határrégió két oldalán, 2001, 2007 180 160 140 2001 2007 180 160 140 2001 2007 120 120 100 100 80 80 60 40 20 0 60 40 20 0 Sátoraljaújhelyi kistérség Bodrogközi kistérség Ózdi kistérség Encsi kistérség Szikszói kistérség Abaúj-Hegyközi kistérség Kazincbarcikai kistérség Edelényi kistérség Sárospataki kistérség Salgótarjáni kistérség Szécsényi kistérség Balassagyarmati kistérség Rétsági kistérség Bátonyterenyei kistérség Pétervásári kistérség Magyarország összesen Nagykürtıs Losonc Nagyrıce Rimaszombat Tıketerebes Kassa I Kassa II Kassa III Kassa IV Kassa vidéke Forrás és megjegyzés: ld. a 14 táblázatnál 30
3.3.A népesség nemzetiségi-etnikai összetétele A határrégió etnikai sajátosságainak a fontosságára a korábbiakban is utaltunk már, éspedig két etnikum szerepe befolyásolja jelentısen a határrégió helyzetét és munkaerıpiacát, a határon átnyúló munkapiac sajátosságait. A szlovák oldalon jelentıs magyar kisebbség él, éspedig nem egyenletesen, hanem egyes járásokban és kerületekben különösen magas arányban. A határrégióban, s különösen a kelet-szlovák-magyar határrégióban jelentıs roma kisebbség él a határ mindkét oldalán. Míg a magyar kisebbség munkapiac helyzete nem nagyon kedvezı, a régió gazdasági helyzete és az ott lakók foglakozási struktúrája, általában a foglalkoztatáspolitika nem szükségképpen a magyarlakta területeket támogató preferenciái miatt 6, a roma kisebbség munkapiaci helyzetét drámai nehézségek és foglalkoztatási kilátástalanság jellemzi. A magyar oldalon történeti okok miatt nem jelentıs a szlovák kisebbségek jelenléte, elszórtan megtalálható ugyan koncentráltabban élı szlovák nemzetiségi csoport, de nem zártan élı közösségekben és ennek inkább kulturális mint gazdasági és munkaerı-piaci jelentısége van. 3.3.1. Nemzetiségi és etnikai sajátosságok a határrégió szlovák oldalán A szlovák oldal etnikai összetételét vizsgálva azt látjuk, hogy a nyugat-szlovákmagyar határrégióban a határhoz közel magyarlakta terültek vannak, átlagosan nagyon magas, 50 százalék felett van a magyar nemzetiségőek aránya. A Dunaszerdahelyi és a Komáromi járásban még ezt is meghaladó, különösen magas, 80 illetve 70 százalék körüli a magyarok aránya, ami azt jelenti, hogy itt lényegében teljesen magyar nyelvő és magyar lakta területek húzódnak a határ túloldalán. (15. táblázat) A nyugat-szlovák határrégióban a jellemzı etnikai összetétel, a nagyon maga magyar népesség a határ túloldalán, fontos része volt a határon átívelı munkavállalásnak. Az elmúlt évtizedben nem változott lényegesen a régió etnikai térképe, a Dunaszerdahelyi járásban árnyalatnyit csökkent a magyarok nagyon magas részaránya (83-ról 81 százalékra), ami a régió teljes népességének növekedésével magyarázható, tehát nem a magyarok száma csökkent a régióban, hanem a népesség növekedése a nem-magyarok létszámának a növekedésébıl származott. A magyarok meghatározó túlsúlyát azonban a változás nem érintette. A 6 Részletesebb elemzését ld. a korábban idézett EURES-T Danubius megvalósíthatósági tanulmányban: A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán. A szlovák-magyar határmenti partnerség (EURES-T) régiónak vizsgálatára irányuló megvalósíthatósági tanulmány, Kopint-Datorg, 2006. 31