Tanulmányok a határ menti régiók gazdasági és munkaerı-piaci helyzetérıl és lehetıségeirıl, a foglalkoztatást segítı támogatásokról

Átírás

1 Nemzetközi és határ menti együttmőködések támogatása Tanulmányok a határ menti régiók gazdasági és munkaerı-piaci helyzetérıl és lehetıségeirıl, a foglalkoztatást segítı támogatásokról A román-magyar határrégió TÁMOP / A Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként c. kiemelt projekt, 3.6 alprojekt A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

2 Készítette: Kopint-Tárki Kutatásvezetı: Hárs Ágnes vezetı kutató Budapest, június 2

3 Tartalom Bevezetés A román-magyar határrégió területe A régió definiálásának a szempontjai A határmenti régió román oldalának definiálása A határmenti régió magyar oldalának a definiálása A régió fıbb mutatói A határrégió román oldalának fıbb mutatói A határrégió magyar oldalának fıbb mutatói Fıbb mutatók összehasonlítása A régió népességének demográfiai sajátosságai Korcsoportos összehasonlítás, öregségi arány a régióban Népesség korosztályok szerinti megoszlása a határrégió magyar oldalán Népesség korosztályok szerinti megoszlása a határrégió román oldalán A népesség nemzetiségi-etnikai összetétele Etnikai sajátosságok a határrégió magyar oldalán Etnikai sajátosságok a határrégió román oldalán A határrégió fıbb gazdasági mutatói Makrogazdasági összehasonlítások NUTS 3 régiók szerint A határrégió magyar oldalának gazdasága A határrégió román oldalának gazdasága A határrégió munkaerıpiaca Foglalkoztatottság a határrégióban Foglalkoztatottság a határrégió román oldalán Foglalkoztatottság a határrégió magyar oldalán Munkanélküliség szerkezete a határrégióban Munkanélküliség alakulása és szerkezete a határ román oldalán Munkanélküliség szerkezete a határ magyar oldalán Migrációs vonzástér (pool) a határrégióban Migráció a magyar határrégió felé Migrációs útkeresések a román határrégió felé Migrációs lehetıségek és akadályok a román-magyar határrégióban A határmenti régiók és a határon átnyúló munkapiacok lehetıségei Közlekedési lehetıségek a határrégióban A határátlépés lehetıségei a határrégióban Táblázatok, ábrák és térképek jegyzéke Táblázatok jegyzéke Ábrák jegyzéke Térképek jegyzéke Mellékletek melléklet: A román-magyar határrégió definiálása melléklet: A határrégió térképe NUTS besorolás szerint

4 4

5 Bevezetés A tanulmány a magyar határrégiókat bemutató tanulmányok sorában a román-magyar határszakasz két oldalán elnyúló terület gazdaságát, munkaerıpiacát, határon átnyúló kapcsolatait vizsgálja. A román-magyar határrégió a magyar határ hosszú keleti szakasza mentén helyezkedik el, ez a határ a második leghosszabb magyarországi határszakasz, 448 km, a teljes magyar határszakasz 20 százaléka. A Romániával szomszédos magyar régió hosszú ideig a gazdasági kapcsolatok szempontjából zárt terület volt, a határok átjárhatósága a rendszerváltást megelızı idıszakban aszimmetrikus volt, a két ország közötti kapcsolatok feszültéségei, és az eltérı politikai tolerancia függvényében. A határt nem jelöli ki folyó, a természetes vizek átvágják, keresztezik. A hosszú határszakasz északi és déli része sok szempontból eltérı, noha összességében a hasonlóságok a meghatározóak. A keleti hosszú szakasz jelentıs része marginális, rossz munkaerı-piaci régió, és a határ túloldalán is hasonló területeket találunk. Különösen kedvezıtlen a helyzet az északi területeken. Szokás a határszakaszt szervezeti-intézményi szempontokat figyelembe véve az Észak-Alföldi és a Dél-Alföldi régióra kettéválasztani, a határrégiót vizsgáló elemzések is rendszerint ilyen regionális megkülönböztetést követnek. Elemzésünkben a régió gazdasági és munkapiaci kapcsolatait vizsgálva elszakadunk a regionális besorolás által kínált adminisztratív felosztástól, a határrégió eltérı gazdasági és munkaerı-piaci helyzető területeinek az azonosítására teszünk kísérletet. A határ mindkét oldalán tapasztalható változások, és a határon átnyúló mozgások a régió bontakozó munkaerıpiacának kezdeti fejleményei és lépései. A román magyar határrégiót vizsgálva fontos a határ román oldalon élı jelentıs magyar kisebbség, ami a határrégió és a határszakaszon átlépı mobilitás meghatározó sajátossága. Romániában nem csak a határrégióban és a határhoz közeli területeken élnek magyarok, arányuk az ország távolabbi belsı területein is jelentıs. A határmenti régiót és a határon átnyúló kapcsolatokat vizsgálva azonban ez utóbbi nem tartozik a jelen kutatás fókuszába. A tanulmány elkészítéséhez a határrégió munkaügyi szakembereivel szakmai konzultációt szerveztünk a határrégióban, ezt követıen a regionális partnerektıl a régióra vonatkozó adatokat és információkat kértünk. A régió román oldalának szakembereivel a munkaügyi szervezet centralizáltsága, a regionális kapcsolatok sporadikus jellege miatt nem sikerült találkozót szerveznünk, ez az adatgyőjtést nehezítette, az információgyőjtésben aszimmetrikusságot okozott tette. A tanulmány elkészítéséhez felhasználtuk a határrégióra 5

6 vonatkozó elemzéseket, feljegyzéseket, a magyar és a román Statisztikai Hivatal valamint az EUROSTAT on-line módon elérhetı adatforrásait, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) adattárház adatait, A VÁTI és az MTA KTI Erıforrástérkép regionális kistérségi adatbázisát és egyéb adatforrásokat. A régió feltérképezéséhez mindenekelıtt a határrégió pontos definiálását, a definiálás szempontjainak a tisztázását és a terület pontos lehatárolását végeztük el, ezt a régióban dolgozó szakemberek jóváhagyása után véglegesítettük. Ezt követıen a lehatárolt régió általános, demográfiai, gazdasági, munkaerı-piaci és migrációs sajátosságainak a bemutatására és ennek alapján a határmenti régió elemzésére vállalkozunk az alább tanulmányban. 1 A román-magyar határrégió területe A régióhoz magyar oldalon négy nagy alföldi megye tartozik, Szabolcs-Szatmár- Bereg, Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megye. Északon Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egy része határos csak Romániával, a megye másik fele átnyúlik az Ukrajnával határos határszakaszra. Délen viszont Csongrád megye nem tartozik egészében a régióba, átnyúlik a szerb-magyar határszakaszra. A határmenti régiót lehatároljuk, az csak a román magyar határszakaszon fekvı területi egységeket tartalmazza. A határon fekvı megyék határrégióba tartozó területét kistérségek és munkaügyi kirendeltségek szerint pontosan definiáljuk. A határrégió így összességében nem fedi le a teljes határon fekvı megyét. A határrégió definiálásakor egyrészt a megyéket a határhoz közeli és a határtól távolabbi területei alapján határoljuk le, másrészt északon és délen elhatároljuk a szomszédos határszakasztól. Román oldalon a Partiumhoz tartozó megyék írják le a határrégiót. Ez négy határmenti romániai megyét jelent: Timis-Torontál (Temes-Torontál). Arad, Bihor (Bihar) és Satu Mare (Szatmár). Román oldalon a határrégiót meghatározó megyék nagy területet fednek le, kisebb területi egységet nem tudunk meghatározni, a román területi besorolás ezt nem teszi lehetıvé A régió definiálásának a szempontjai A régió lehatárolásának az elsıdleges szempontja a magyar oldalon a határközelség volt. A KSH kistérségekkel és a munkaügyi kirendeltségekkel azonosítottuk a magyar oldal területét. Arra törekedtünk, hogy megfelelıen homogén területi egységekkel írjuk le a határ túloldalán a határrégióba tartozó területet. A határrégió román oldalán nagyobb területi egységek, megyék írják le a határrégió területét. A román közigazgatás és a munkaügyi 6

7 szervezetek erıs centralizáltsága és az adatokhoz való nehéz hozzáférhetıség miatt a vizsgálatunkban a finomabb területi bontásoktól és az így lehetséges árnyaltabb regionális elemzésektıl el kellett tekintenünk. Mindezek szem elıtt tartásával a regionális elemzés a lehatárolt területre megfelelıen elvégezhetı volt. A terület körülhatárolásának a szempontjait a régiós szakemberekkel konzultálva véglegesítettük, figyelembe véve a régiót jellemzı természeti, kulturális, gazdasági kapcsolatokat, sajátosságokat. Így lehetıség volt arra, hogy a régió sajátosságainak megfelelı régiót azonosítsunk, gazdasági kapcsolataik, kötıdéseik alapján a határrégióba tartozó területet definiáljunk. A régió lehatárolás részletes leírását az 1. melléklet mutatja be. 1.2 A határmenti régió román oldalának definiálása A határrégió román oldala négy román megyét ölel fel, a négy határon fekvı megyét, kisebb területi egységekre bontva szőkebb régiót az elızı részben leírtak alapján nem tudunk definiálni, az összehasonlító elemzéshez a megyei adatok szolgálnak. 1. táblázat A határrégió román oldala Megye Satu Mare (Szatmár). Bihor (Bihar) Arad Timis-Torontál (Temes-Torontál). 1.3 A határmenti régió magyar oldalának a definiálása A régió területét magyar oldalon statisztikai kistérségek illetve munkaügyi kirendeltségek alapján definiáltuk. Ez a területi lehatárolás lehetıvé teszi a NUTS 3 megye szintnél finomabb elemzéseket. A statisztikai adatok egy része kistérségek, míg a munkaerı-piaci, munkaügyi adatok munkaügyi kirendeltségek szerint állnak rendelkezésre, ez szükségessé teszi a munkaügyi kirendeltségek és a kistérségek területének az egymáshoz hangolását. A KSH kistérségek és a munkaügyi kirendeltségek egymásnak megfeleltethetıek, de nem esnek mindig egybe. A kétféle területi lehatárolás megfeleltetése a román-magyar határrégió területét valójában technikai okok miatt valamelyest bıvíti. A régió területe az egymáshoz hangolás ellenére végül a kétféle definíció szerint nem esik teljesen egybe. (A 7

8 munkaügyi kirendeltségekkel definiált terület nem tartalmaz négy Békés megyei települést, ezek a következık: Hunya, Gyomaendrıd, Dévaványa, Ecsegfalva. A KSH kistérségek szerinti határrégió azonosítás ezeket a településeket is tartalmazza, és így a határrégió sávja kicsi kiszögelléssel alakul.) A kétféle kategória alapján kialakított határrégió területét szemlélteti az 1. és 2. térkép. 1. térkép A román-magyar határrégió magyar oldala, KSH kistérségek szerint, településenként román-magyar határrégió KSH kistérségek db település (260) Forrás: saját szerkesztés 8

9 2. térkép A román-magyar határrégió magyar oldala, munkaügyi kirendeltségek szerint, településenként román-magyar határrégió munkaügyi kirendeltség db település (256) Forrás: saját szerkesztés A kistérségek és a munkaügyi kirendeltségek alapján definiált terület összehangolása a román határ mellett elnyúló magyar határrégióban nem volt nagyon könnyő, a bonyolult területi megfeleltetés után a 2. táblázat mutatja be a határrégiót lefedı területi egységeket kistérségek és munkaügyi kirendeltségek szerint. 9

10 2. táblázat A határrégió magyar oldala kistérségek és munkaügyi kirendeltségek szerint Megye KSH kistérség Munkaügyi kirendeltség Szabolcs-Szatmár megye Fehérgyarmati kistérség (H, rész) Fehérgyarmati kirendeltség Csengeri kistérség (H) Csengeri kirendeltség Mátészalkai kistérség (H) Mátészalkai kirendeltség Nyírbátori kistérség (H) Nyírbátori kirendeltség Hajdú-Bihar megye Berettyóújfalui kistérség (H) Berettyóújfalui kirendeltség Biharkeresztesi kirendeltség Komádi kirendeltség Debreceni kirendeltség (1) Derecske Létavértesi kistérség (H) Debreceni kirendeltség (5) Létavértesi kirendeltség Hajdúhadházi kistérség (H) Hajdúhadházi kirendeltség Vámospércsi kirendeltség Debreceni kirendeltség (3) Debreceni kistérség (Debrecen kirendeltség (1) Békés megye Gyulai kistérség (H) Gyulai kirendeltség (4) Békéscsabai kirendeltség (2) Sarkadi kistérség (H) Gyulai kirendeltség (7) Szeghalmi kirendeltség (4) Békési kistérség Békéscsabai kirendeltség (3) Békési kirendeltség (5) nincs (2) Orosházi kistérség Békéscsabai kirendeltség (2) Orosházi kirendeltség (8) Szeghalmi kistérség Szeghalmi kirendeltség (7) nincs (2) Békéscsabai kistérség Békéscsabai kirendeltség (5) Mezıkovácsházi kistérség (H) Mezıkovácsházi kirendeltség Csongrád megye Makói kistérség (H) Makói kirendeltség Szegedi kistérség (H, rész) Szegedi kirendeltség Hódmezıvásárhelyi kistérség Hódmezıvásárhelyi kirendeltség A területnek csak egy része közvetlenül a határra érı kistérség, illetve munkaügyi kirendeltség, a KSH kistérségek szerint jeleztük a közvetlenül a határra nyúló kistérségeket (H). A munkaügyi kirendeltségek települései több KSH kistérséghez tartoznak, ahol így van, ott a zárójeles számok mutatják az odatartozó települések számát. Az egymáshoz igazítás után a határrégió területe elemzésre alkalmas módon írja le a határrégiót. 10

11 2 A régió fıbb mutatói A határmenti régió sajátosságait mindenekelıtt a fıbb területi és népesség mutatókkal összegezzük, ez egyben a határ két oldalán fekvı területek mutatóinak az összehasonlítására is alkalmas. A régió definiált területét vizsgálva megnézzük, milyen régiót írnak le a határ két oldalán fekvı területek sajátosságait bemutató mutatók, és mit mutat azok idıbeni elmozdulása. A határrégió meghatározásakor fontos szem elıtt tartanunk, hogy olyan területeket definiáljunk, melyek terület vagy/és népesség alapján kiegyensúlyozott kiterjedésőek, így a határrégió részletes elemzését a lehetıségek szerint összehasonlítható területekre, s mindkét oldalt jól bemutató, jellemzı és összehasonlítható mutatókat vizsgálva végezzük el. A tanulmány további fejezeteiben részletesen elemezzük a régió két oldalának demográfiai, gazdasági, munkapiaci, migrációs sajátosságait, a mobilitás és a határon átnyúló munkapiac lehetıségeit. 2.1 A határrégió román oldalának fıbb mutatói A határrégió román oldala viszonylag alacsony népsőrőségő terület, a romániai átlagtól elmaradó, ritkábban lakott régiót rajzolnak ki a megyék a határ mentén. Arad megye különösen alacsony népsőrőségő. Egyébként a régióban végbemenı alapvetı demográfiai változások nem térnek el jelentısen az ország egészében végbemenı változásoktól. A évi népszámlálás óta Románia népessége, és a népsőrőség is átlagosan kicsit csökkent, a határmenti megyék mutatói hasonlóak, árnyalattal rosszabbak az országos átlagnál. (3. táblázat) 3. táblázat A román-magyar határrégió román oldalának fıbb mutatói NUTS régiók Terület (ezer km 2 ) Népesség (ezer fı) Népsőrőség (fı/ km 2 ) Népesség változása Népsőrőség változása % fı/km 2 Satu Mare (Szatmár). 4,42 367,3 366,3 83,1 82,9 99,72-0,23 Bihor (Bihar) 7,54 600,2 594,1 79,6 78,8 98,98-0,77 Arad 7,75 461,8 457,7 59,6 59,0 99,12-0,56 Timis-Torontál (Temes-Torontál) 8,70 677,9 666,9 77,9 76,7 98,37-1,25 határrégió megyéi 28,4 2107,2 2085,0 74,2 73,4 98,9-0,8 Románia összesen 238, , ,7 90,9 90,2 99,1-0,8 Forrás: Román Statisztikai Hivatal (INS), 11

12 2.2 A határrégió magyar oldalának fıbb mutatói A határrégió magyar oldala nagy területet és sok kistérséget fog át. A 4. táblázatban bemutatjuk a határrégiót befogadó megyék kistérségeit, külön csoportosítva a határrégióba tartozó és a határrégióból kimaradó kistérségeket, így a határrégió sajátosságai a megyék többi területével összehasonlíthatóak. A kevés várostól eltekintve a régió egésze alacsony népsőrőségő terület, messze az országos átlagtól elmaradva, alföldi, tanyás települések a régió déli részén és kistelepülések a régió középsı és északi területén. A határrégióba tartozó négy megye mindegyikében csökken a népesség, Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében a régió északi szélén és a dél-keleti határszakaszon Békésben különösen erısen csökken a népesség, az országos átlagot messze meghaladó mértékben. A határrégió kistérségeit vizsgálva pedig azt látjuk, hogy a határrégiókba tartozó területek rendre kicsit kedvezıtlenebb helyzető, gyorsabban fogyó népességszámot mutatnak, mint a kistérségeket befogadó megye egésze, de a különbség nem jelentıs. Egyetlen kivétel Csongrád megye, itt a szerb határra átnyúló területek helyzete valamivel kedvezıtlenebb népességalakulást mutat, mint a határrégióba tartozó terület. Hajdú-Bihar megye határrégiójába tartozik Debrecen, ez a város az átlagot nagyon erısen módosítva a megyéhez tartozó határrégiónak kedvezı képet rajzol. Hasonló a helyzet a régió déli részében, Csongrád megyében, ahol Szeged része a határrégiónak, és jelentısen javítja a demográfiai mutatót. Más városok a régióban nem képesek a határrégió megyén belül kedvezıtlen népesedési képét jelentısen megváltoztatni. (4. táblázat) 12

13 4. táblázat A román-magyar határrégió magyar oldalának fıbb mutatói NUTS régiók Terület Népesség Népsőrőség (km 2 ) (fı) (fı/ km 2 ) Népesség változása Népsőrőség változása % fı/km2 Szabolcs-Szatmár megye 5936, ,1 97,0 96,0-4,0 Határrégió kistérségei 2269, ,8 72,2 94,0-4,6 Fehérgyarmati 702, ,1 55,4 93,8-3,7 Csengeri 246, ,0 56,3 90,8-5,7 Mátészalkai 624, ,2 105,9 93,6-7,2 Nyírbátori 695, ,3 64,4 95,7-2,9 Határrégióból kimaradó kistérségek 3666, ,1 112,4 96,8-3,7 Baktalórántházai 451, ,7 78,3 99,5-0,4 Ibrány Nagyhalászi 521, ,3 87,8 97,2-2,5 Kisvárdai 443, ,0 122,0 95,3-6,0 Nagykállói 518, ,1 88,1 96,8-2,9 Nyíregyházai 539, ,8 263,8 98,1-5,1 Tiszavasvári 479, ,3 78,3 96,4-2,9 Vásárosnaményi 567, ,3 55,1 92,9-4,2 Záhonyi 145, ,0 138,7 93,7-9,3 Hajdú-Bihar megye 6210, ,8 87,9 96,8-2,9 Határrégió kistérségei 2902, ,2 123,2 97,7-2,9 Berettyóújfalui 1225, ,5 43,0 92,3-3,6 Derecske Létavértesi 542, ,4 66,3 99,9-0,1 Hajdúhadházi 635, ,5 95,8 108,2 7,3 Debreceni 498, ,9 417,3 96,0-17,6 Határrégióból kimaradó kistérségek 3307, ,7 56,8 95,2-2,9 Balmazújvárosi 731, ,5 40,4 92,9-3,1 Hajdúböszörményi 731, ,1 80,8 97,2-2,3 Hajdúszoboszlói 506, ,7 66,5 96,7-2,3 Polgári 383, ,2 37,7 93,8-2,5 Püspökladányi 954, ,2 53,6 93,7-3,6 Békés megye 5629, ,4 67,9 93,8-4,5 Határrégió kistérségei 4808, ,5 69,8 93,7-4,7 Gyulai 413, ,7 106,0 96,6-3,7 Mezıkovácsházi 881, ,4 48,6 89,4-5,7 Sarkadi 570, ,9 42,8 91,1-4,2 Békéscsabai 450, ,6 171,4 97,6-4,1 Békési 633, ,3 70,2 94,5-4,1 Orosházi 848, ,7 72,5 92,1-6,2 Szeghalmi 1009, ,9 41,0 91,4-3,8 Határrégióból kimaradó kistérségek 821, ,7 56,5 94,6-3,2 Szarvasi 821, ,7 56,5 94,6-3,2 (folyt) 13

14 NUTS régiók 2001 Terület Népesség Népsőrőség (km 2 ) (fı) (fı/ km 2 ) Népesség változása Népsőrőség változása % fı/km2 Csongrád megye 4262, ,0 99,4 97,5-2,6 Határrégió kistérségei 2164, ,0 143,6 98,3-2,4 Makói 703, ,2 69,4 94,7-3,9 Szegedi 753, ,0 270,2 100,1 0,2 Hódmezıvásárhelyi 707, ,4 82,5 95,5-3,9 Határrégióból kimaradó kistérségek 2098, ,6 53,9 95,2-2,7 Csongrádi 339, ,2 71,4 93,6-4,9 Kisteleki 410, ,2 46,3 96,2-1,8 Mórahalmi 534, ,8 49,1 100,6 0,3 Szentesi 813, ,8 53,5 92,5-4,3 Határrégió együtt 12145, ,0 96,2 96,1-3,9 Határrégión kívül esı kistérségek együtt 9894, ,9 76,8 96,0-3,2 Magyarország együtt ,4-1.7 Forrás: KSH 2.3 Fıbb mutatók összehasonlítása A román és a magyar határrégió fıbb mutatóit összehasonlítva mindenekelıtt azt látjuk, hogy a határrégió magyar területe lényegesen kisebb, mint a román oldalé. A magyar oldalon a régiót befogadó teljes megyével összehasonlítva is kisebb a magyar határrégió területe. Népességszámban a megyéket összevetve a kép már kiegyensúlyozottabb, összességében a magyar oldal sőrőbben lakott területnek tőnik, amit a kisvárosok, néhány nagyváros és alacsony népességő területek váltakozása adja. 5. táblázat A román és a magyar határrégió fıbb mutatóinak összehasonlítása NUTS régiók Terület (ezer km 2 ) Népesség (ezer fı) Népsőrőség (fı/ km 2 ) Népesség változása Népsőrőség változása % fı/km2 Román határrégió megyéi 28,4 2107,2 2085,0 74,2 73,4 98,9-0,8 Románia összesen 238, , ,7 90,9 90,2 99,1-0,8 Magyar határrégió megyéi 22, ,9 1927,6 91,0 87,5 96,1-3,6 Lehatárolt magyar határrégió 12, ,9 1168,0 100,0 96,2 96,1-3,9 Magyarország összesen 93, , , ,4-1.7 Forrás: Román Statisztikai Hivatal (INS), és KSH alapján számítások 14

15 A régió magyar oldalán az ország egészét jellemzınél kedvezıtlenebb a demográfiai helyzet. A román oldalon ilyen sajátosságot nem látunk. Az átlagos népsőrőség Magyarországon magasabb, 110 fı/km 2, Romániában valamivel alacsonyabb, 100 fı/km 2. Mindkét régiót népességelvándorlás jellemzi, mértéke a romániai oldalon az országos trendbe többé-kevésbé belesimul, Magyarországon magasabb az egyébként a romániainál magasabb országos átlagnál is. A népsőrőség alapján nem nagy az eltérés a határ két oldalán, azonban. a magyar oldal egészében relatíve kedvezıtlenebb helyzető régió, nagyobb a régió távolsága az országos átlagtól. (5. táblázat) A késıbbiekben még vizsgáljuk a régió foglalkoztatási szerkezetét., munkaerı-piaci helyzetét, gazdaságát, ami az elsı összehasonlításokat tovább árnyalja. 3 A régió népességének demográfiai sajátosságai A határmenti régiók együttmőködését a hagyományos történeti, nyelvi és kulturális összekapcsolódásokon túl a komplementer regionális sajátosságok, a demográfiai, gazdasági és munkaerı-piaci jellemzık mindegyike, és együttese jelentıs mértékben befolyásolhatja. A munkaerı-piaci kínálatot befolyásoló legjellemzıbb demográfiai mutatókat, és az azokat magyarázó tényezıket vizsgáljuk elıször, különös tekintettel a határrégió két oldalát jellemzı és magyarázó jelenségekre, a határrégióban az együttmőködés lehetséges irányaira és területeire. 3.1 Korcsoportos összehasonlítás, öregségi arány a régióban Népesség korosztályok szerinti megoszlása a határrégió magyar oldalán A határrégió magyar oldalát kistérségenként illetve munkaügyi kirendeltségenként definiáltuk. Mindenekelıtt a régiót jellemzı demográfiai mutatókat vizsgáljuk részletesen. A népesség korcsoportos összetétele a régió munkapiaci kínálatát és általános szociális helyzetét alapvetıen meghatározza, ezért mindenekelıtt a demográfiai-korosztályi összetétel alakulását, a fiatalkorúak, aktív munkaképesek és az idısek arányát vizsgáljuk. A fiatalok aránya az észak-magyarországi megyékben magas, és itt a határrégió kistérségei hasonló képet mutatnak, mint a megyét összességében jellemzı értékek. Különösen Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, de Hajdúságban is alacsony az idıs korúak aránya, kedvezıtlenebb a határrégió demográfiai összképe, mint a megyét jellemzı általános kép. Idıs a népesség viszont Békésben, itt az aktív korúak aránya elmarad az országostól, és az idıseké jelentısen meghaladja azt. Az elmúlt évtizedben elmozdulás történt a korcsoportok 15

16 között, a fiatalok aránya csökkent, mindenekelıtt a munkaképes korúak javára. Ezt mutatja a 6.és a 7.táblázat.(A évi népszámlálás értékei alapján számítottuk a 6. tábla adatait, és a válság elıtti utolsó évre, 2007-re vonatkoznak a 7. táblázat adatai.) 6. táblázat Állandó népesség korcsoportos megoszlása a határrégió magyar oldalán, kistérségek, %, 2001 kistérség 0-17 évesek évesek 60-x évesek összesen állandó népességen belüli aránya Szabolcs-Szatmár megye 24,52 58,64 16,84 100,0 Határrégió kistérségei Fehérgyarmati kistérség 24,29 57,01 18,70 100,0 Csengeri kistérség 24,24 56,36 19,40 100,0 Mátészalkai 24,94 58,70 16,36 100,0 Nyírbátori 26,72 56,94 16,35 100,0 Hajdú-Bihar megye 22,64 59,09 18,27 100,0 Határrégió kistérségei Berettyóújfalui 23,14 56,55 20,31 100,0 Derecske Létavértesi 24,49 56,96 18,56 100,0 Hajdúhadházi 25,81 58,18 16,02 100,0 Debreceni 20,82 61,49 17,69 100,0 Békés megye 20,73 57,89 21,38 100,0 Határrégió kistérségei Gyulai 19,86 58,66 21,48 100,0 Mezıkovácsházi 20,90 55,88 23,22 100,0 Sarkadi 22,98 55,48 21,54 100,0 Békéscsabai 19,55 60,48 19,97 100,0 Békési 21,68 57,55 20,78 100,0 Orosházi 20,12 57,65 22,23 100,0 Szeghalmi 23,00 57,95 19,05 100,0 Csongrád megye 20,31 59,18 20,51 100,0 Határrégió kistérségei Makói 20,09 57,47 22,43 100,0 Szegedi 20,20 60,93 18,87 100,0 Hódmezıvásárhelyi 21,04 58,65 20,31 100,0 Magyarország együtt 20,83 59,25 19,92 100,0 Forrás: MTA KTI Erıforrástérkép 16

17 7. táblázat Állandó népesség korcsoportos megoszlása a határrégió magyar oldalán, kistérségek, %, 2007 kistérség 0-17 évesek évesek 60-x évesek összesen állandó népességen belüli aránya Szabolcs-Szatmár megye 21,93 60,41 17,66 100,0 Határrégió kistérségei Fehérgyarmati kistérség 22,80 58,56 18,63 100,0 Csengeri kistérség 22,68 57,57 19,75 100,0 Mátészalkai 22,41 60,77 16,82 100,0 Nyírbátori 24,22 59,47 16,30 100,0 Hajdú-Bihar megye 20,42 60,19 19,39 100,0 Határrégió kistérségei Berettyóújfalui 20,95 58,47 20,58 100,0 Derecske Létavértesi 23,87 57,96 18,17 100,0 Hajdúhadházi 25,56 58,89 15,54 100,0 Debreceni 17,96 62,19 19,85 100,0 Békés megye 17,6 59,12 23,28 100,0 Határrégió kistérségei Gyulai 16,84 60,02 23,14 100,0 Mezıkovácsházi 18,33 57,70 23,97 100,0 Sarkadi 20,54 57,36 22,09 100,0 Békéscsabai 16,65 61,06 22,29 100,0 Békési 19,24 59,12 21,64 100,0 Orosházi 17,22 58,86 23,92 100,0 Szeghalmi 19,87 59,82 20,31 100,0 Csongrád megye 20,73 57,89 21,38 100,0 Határrégió kistérségei Makói 18,65 58,04 23,31 100,0 Szegedi 17,81 61,15 21,03 100,0 Hódmezıvásárhelyi 18,11 59,94 21,96 100,0 Magyarország együtt 18,58 60,08 21,34 100,0 Forrás: MTA KTI Erıforrástérkép Jobban mutatja a régió népességének életkor szerinti összetételét az ún. öregségi index, ami a 60 év feletti állandó lakosok számát a fiatalokhoz méri (100 fı 0-17 év közötti lakosra esı 60 év feletti lakos száma). Az 1. ábra négy panelja az ezredfordulót követı idıszakra mutatja az index alakulását a határrégió kistérségeiben és mutatja a határrégiót befogadó megyék és az országos értékek alakulását is. Az ábrát a régióba tartozó négy megyére külön készítettük el. Nagyon egyértelmőek a különbségek az öregségi index alakulásában a megyék és a hozzájuk tartozó kistérsége között, ami azt mutatja, hogy a határrégió nem homogén, s ez a gazdasági lehetıségeit, munkaerı-piaci helyzetét is meghatározza. (1. ábra) 17

18 1. ábra Öregségi index alakulása a határrégió magyar oldalán, % Szabolcs-Szatmár-Bereg Hajdú-Bihar öregségi index, % Szabolcs-Szatmár megye Fehérgyarmati kistérség Csengeri kistérség Mátészalkai Nyírbátori Magyarország együtt öregségi index, % Hajdú-Bihar megye Berettyóújfalui Derecske Létavértesi Hajdúhadházi Debreceni Magyarország együtt Békés Csongrád öregségi index, % Békés megye Gyulai Mezıkovácsházai Sarkadi Békéscsabai Békési Orosházai Szeghalomi Magyarország együtt öregségi index, % Csongrád megye Makói Szegedi Hódmezıvásárhelyi Magyarország együtt Forrás: MTA KTI Erıforrástérkép, saját szerkesztés Az 1. ábra paneljaiból jól látszik, hogy miközben az országos átlag folyamatosan romlott: 100 gyermek- és fiatalkorúraközel 100 idıskorú esett 2001-ben, s az arány 115-re emelkedett 2007-re, a határrégió észak-alföldi és dél-alföldi régióhoz tartozó megyéi jól elkülönülnek egymástól, és eltérı képet mutatnak. Az észak-alföldi megyékben az országos átlagnál lényegesen fiatalabb a népesség, különösen Szabolcsban, s mint látjuk, a határrégió és a megye egésze is hasonló demográfiai képet mutat, lassabban öregszik, és messze elmarad az országostól. Hajdú Bihar megyében hasonlóan fiatal az átlagos népesség, de az eltérés kisebb, mint Szabolcsban. A régióhoz tartozó Hajdúhadházi és Derecske-Létavértesi kistérség a szabolcsi kistérségekkel mutat rokonságot. A határ déli részén a kép egészen más és nem nagyon tér el Csongrád megye egyes kistérségeinek indexe az országos rátától. Békés népessége viszont átlagosan idısebb, de a régióba több kistérség is tartozik, ahol inkább fiatal 18

19 a népesség. Ezek a kistérségek hátrányosabb helyzető, az északi határszakaszra emlékeztetı magas roma népességő területek Népesség korosztályok szerinti megoszlása a határrégió román oldalán A határrégió román oldalán lényegesen fiatalabb népességet találunk, magas a gyermek-és fiatalkorú (19 év alatti) korcsoport aránya és viszonylag alacsony az idıseké. 8. táblázat Népesség nagysága és megoszlása korcsoportok szerint a határrégió román oldalán, 2007 régió összesen évesek Népesség, fı Satu Mare (Szatmár) Bihor (Bihar) Nord-Vest régió Arad Timis-Torontál (Temes-Torontál) Vest régió Románia Megoszlás, % Satu Mare (Szatmár) Bihor (Bihar) Nord-Vest régió Arad Timis-Torontál (Temes-Torontál) Vest régió Románia Forrás: Román Statisztikai Hivatal (INS) A határrégió magyar oldalán látott öregségi indexet kiszámítottuk a határrégió román oldalán is a megfelelı korcsoportokra, mint a magyar oldalon. Azt látjuk, hogy az öregségi index Romániában sokkal alacsonyabb, a román oldalon összességében sokkal kevésbé elöregedett népesség él. Különösen északon, Szatmárban alacsony az index értéke igaz, ez a régió a hasonlóan alacsony öregségi rátájú Szabolcs-Szatmár-Bereggel van szemben. A magyar oldalon 100 gyermek és fiatalkorúra több mint 100 idıskorú esik, és az arány folyamatosan növekvı, kivéve azokat az északi területeket, ahol a határrégióban a roma népesség aránya magas, azaz a hátrányos helyzető régiókban. A román oldal népessége egyértelmően fiatalabb, ebbıl a szempontból komplementer a népesség a határrégió két oldalán. (9. táblázat) 19

20 9. táblázat Öregségi index és idıskori függısége ráta a határrégió román oldalán, 2007, % Öregségi index Idıskori függıségi ráta Satu Mare (Szatmár) Bihor (Bihar) Nord-Vest Arad Timis-Torontál (Temes- Torontál) Vest Románia 86, Forrás: Román Statisztikai Hivatal (INS) A népesség nemzetiségi-etnikai összetétele Az alábbiakban részletesen vizsgáljuk a régió mindkét oldalának etnikai összképét. Ahogy az elızıekben már utaltunk ere, a határrégióban mindkét oldalon jelentıs, és a határrégió helyzetét meghatározó etnikai csoportot jelent a roma népesség. A roma népesség magas aránya mindkét oldalon a hátrányos gazdasági és munkaerı-piaci helyzetre, és ezzel együtt járó regionális munkaerı-piaci sajátosságokra utal. Egészen más módon befolyásolja a határon átnyúló kapcsolatokat a határrégió területén a határ ellentétes oldalán élı magyar, illetve a román nemzetiségőek aránya. Vizsgáljuk, hol és milyen mértékben van jelen ilyen nemzetiség. A román oldalon élı magyar nemzetiségőek aránya messze meghaladja a Magyarországon a határrégióban élı románokét, és jelentısen befolyásolja a határrégión belül kialakuló kapcsolatokat. Azzal a feltételezéssel élünk, hogy a határon átnyúló kapcsolatokban a szomszéd országok nemzetiségének jelenléte járulékos ösztönzı hatást jelenthet a határrégió kapcsolataiban, mindenekelıtt a közös nyelv és a közös kultúra alapján a meglévı gazdasági komplementer és vonzó (pull) hatások mellett. Ahol számottevı arányban élnek magyarok, ott ugyanakkor a nemzetiségi problémákkal terhelt politikai viszonyok nehezítik is a határrégió fejlıdését, kapcsolatait Etnikai sajátosságok a határrégió magyar oldalán A határrégió magyar oldalának etnikai képe nem egységes a hosszú román-magyar határ mentén, egyértelmően elválik az észak-alföldi és a dél-alföldi határrégió etnikai képe. A roma népesség aránya a határrégió észak-alföldi részén magas. Itt egységes és elég magas a kistérségekben a romák aránya, nem található olyan kistérség, ahol különösebben nagy lenne a roma népesség koncentrációja, se olyan terület, ahol ne lenne jelentıs a roma 20

21 népesség aránya. Az egyetlen kivételt Debrecen város jelenti, városi jellege és nagyobb népessége miatt. A határrégió déli részén, Békésben és Csongrád megyében általában alacsony a romák aránya, egyedül a Sarkadi kistérség érdemel említése, itt az északi részekhez hasonlóam magas a romák aránya. (A roma népesség arányát a népszámlálás 2001 évi adata szerint ismerjük, ami az önkéntes bevallás miatt nagyon valószínően alábecsli a roma népesség arányát. A roma népesség aránya továbbá az elmúlt évtized alatt is emelkedett, a magasabb roma fertilitási ráta ezt valószínősíti, az adatokból azonban ezt nem láthatjuk.) A gazdasági és munkapiaci elemzés során vizsgáljuk majd, hogy a határrégió északi és déli részének a munkapiaci sajátosságai is élesen különböznek-e a régió északi és déli területe között, egybeesik-e a magas roma népességarány a gazdasági és a munkaerı-piaci marginális helyzettel. A határrégió magyar oldalán a határrégió délebbre esı, Békés megyei területén található a magyar határrégióban kisebb román közösség. A Sarkadi kistérség a román közösség központja, emellett Gyula kistérségben található még jelentısebb arányban román nemzetiségő népesség. Ugyanebben a régióban él a magyarországi szlovákok közössége is, a Békéscsabai és az Orosházi kistérségben. (2001 évi népszámlálás alapján) A szlovákok szerepe érthetı módon kevésbé fontos a határmenti kapcsolatok alakításában, de a határrégióban élı román kisebbség koncentrált jelenléte, jó kapcsolatai a határon átnyúló kialakuló gazdasági, munkapiaci lehetıségeknek is segítıi, támogatói lehetnek, a kialakult formális és informális kapcsolati hálókon keresztül. A határrégió magyar oldalának az etnikai képét a 10. táblázat mutatja. Az erıs kapcsolati hálót valójában az ellenkezı irányú kapcsolatok jelentik, a határ túloldalán a határrégióban élı magyar kisebbségek aránya magas és szerepe fontos, erre a következı alfejezet tér ki. 21

22 10. táblázat Kisebbségek, etnikai csoportok aránya a határrégió magyar oldalán, kistérségek szerint, 2001, % kistérség Cigányság Román kisebbség Egyéb ( Kisebbségek összesen Szabolcs-Szatmár megye Határrégió kistérségei Fehérgyarmati kistérség 5,75 0,04 0,37 6,16 Csengeri kistérség 5,40 0,10 0,14 5,63 Mátészalkai 7,35 0,07 1,07 8,49 Nyírbátori 8,97 0,06 0,20 9,23 Hajdú-Bihar megye Határrégió kistérségei Berettyóújfalui 3,50 1,16 0,19 4,86 Derecske Létavértesi 5,52 0,05 0,12 5,69 Hajdúhadházi 4,79 0,06 0,12 4,97 Debreceni 0,53 0,10 0,61 1,24 Békés megye Határrégió kistérségei Gyulai 1,16 5,56 2,49 9,21 Mezıkovácsházi 1,20 1,13 2,48 4,81 Sarkadi 4,01 7,10 0,27 11,38 Békéscsabai 0,46 0,41 7,39* 8,26 Békési 2,89 0,08 1,43 4,41 Orosházi 0,79 0,12 3,61* 4,51 Szeghalmi 1,82 0,04 0,21 2,06 Csongrád megye Határrégió kistérségei Makói 1,15 0,77 1,14 3,06 Szegedi 0,70 0,18 1,61 2,49 Hódmezıvásárhelyi 0,73 0,06 0,57 1,35 Magyarország együtt 2,02 0,14 2,18 4,34 * nagyrészt szlovák kisebbség Forrás: MTA KTI Erıforrástérkép, Etnikai sajátosságok a határrégió román oldalán Románia legnagyobb kisebbsége a magyar nemzetiségőek alkotta kisebbség, a határrégió etnikai képét is az itt élı magyar kisebbség magas aránya határozza meg.. A határmenti román megyékben magas a magyarok aránya, ez többségi magyar nyelvő településeket és területeket, és vegyes népességet jelent (a évi romániai népszámlálás alapján). A határrégióban a magyarok nem csak a határhoz közeli települések övezetében, de a régió egész területén, a határtól változó távolságra és még távolabbi régiókban élnek, a határrégióhoz tartozó négy megyében, és távolabbi területeken is. Fontos ez természetesen a 22

23 határon átnyúló munkapiacok és az ingázás szempontjából is, errıl a késıbbi fejezetekben még részletesebben lesz szó. A határmenti megyékben sem egységes a magyarok aránya, a legmagasabb északon, Szatmárban, és dél felé haladva fokozatosan csökken. Összességében a határ északi megyéiben magas a magyarok aránya a határrégióban, bár az arány a délebbi megyékben is jelentıs. A magyar oldalon látottakhoz hasonlóan számottevı kisebbséget jelent a határrégió román oldalán is a cigányság, különösen magas az arányuk a magyarlakta részeken, a határmenti északi megyékben. A régió délebbre esı területén, így Temes megyében az arány alacsonyabb. A cigány népesség aránya hasonló nagyságrendő a határrégió magyar és román oldalán, s hasonló az elhelyezkedésük is (a két ország népszámlálás szerint mért adatai). További jelentısebb kisebbség nincs a határrégió román oldalán, az összkép a határ közelében: számottevı cigány népesség és jelentıs magyar kisebbség. A határrégió román oldalának etnikai képét a 11. táblázat összegzi. 11. táblázat A román határrégió etnikai képe, 2002, % NUTS régiók Románok aránya Magyarok aránya Cigányok aránya Egyéb kisebbségek aránya Összesen Satu Mare megye (Szatmár). 58,8 35,2 3, ,0 Bihor megye (Bihar) 67,4 26,0 5, ,0 Észak-nyugati régió 75,0 19,3 3, ,0 Arad megye 82,2 10,7 3, ,0 Timis-Torontál megye (Temes-Torontál) 83,4 7,5 2, ,0 Nyugati régió 86,3 6,7 2, ,0 Románia összesen 89,5 6,6 2, ,0 Forrás: Román Statisztikai Hivatal népszámlálás (2002) adatok, 4 A határrégió fıbb gazdasági mutatói A határrégió gazdasági sajátosságait mindenekelıtt a határrégió nagyobb, NUTS 3 szintő területeire vizsgáltuk és összehasonlítottuk a régiót jellemzı makro-indikátor, a regionális GDP alakulását a határ két oldalán. A regionális GDP összehasonlításával a határ két oldalán fekvı területek egymáshoz viszonyított gazdasági erejét, teljesítıképességét vetjük össze, és azt vizsgálhatjuk, hogy a határ két oldalán fekvı régiók gazdasága egymáshoz képest milyen potenciális gazdasági és növekedési lehetıséget kínál. Ezt követıen tekintjük át 23

24 a határrégió két oldalán részletesebben a gazdaság szerkezetét, regionális sajátosságait és a határrégió gazdasági kapcsolatainak a lehetıségeit. 4.1 Makrogazdasági összehasonlítások NUTS 3 régiók szerint A GDP átfogó és összehasonlító képet ad a határrégióban zajló gazdasági folyamatokról, a régiót jellemzı tendenciákról. A GDP alakulása a régiók közötti jelentısebb színvonalkülönbséget és a trendeket is mutatja, ami a kapcsolatok alakulása szempontjából meghatározó. A migrációs vizsgálódások a régiók közötti bérkülönbségek migrációt ösztönzı hatásának a becslésekor szokásosan azzal a feltétezéssel élnek, hogy a GDP különbségek megfelelıen mutatják a mobilitásra ösztönzı bérkülönbségek nagyságát. Ezért a gazdasági elemzések fontos kiindulópontja a határrégiók makrogazdasági összehasonlítása. Az adatok NUTS 3 régióra legyőjthetıek, a regionális GDP érték ennél kisebb területre nem is értelmezhetı. Ezért a magyar oldalon a határrégiót befogadó megyék egészre vizsgáltuk a GDP érték nagyságát és alakulását, a határ túloldalán a határrégiót NUTS 3 régió szerint, megyékre, határoztuk meg, így a definiált négy határon fekvı megyét vizsgáltuk. Az elsı összehasonlítás során a határrégió két oldalán fekvı területek megyék EU átlaghoz közeledését vizsgáltuk meg a határrégióban, a válság elıtti idıszakra. A határrégió magyar és román oldalán fekvı két terület között az EU átlagához mért GDP szintet összehasonlítva nincsen jelentıs fejlettségbeni különbség. Ez annak a gazdasági folyamatnak az eredménye, ami a magyar oldalon, a magyar gazdaság makro folyamataival összhangban stagnálást, majd az idıszak végén romló eredményt és lassú távolodást mutatott az EU átlaghoz, miközben a román oldalon gyors növekedés és felzárkózás ment végbe. Az ezredfordulón még a magyar határrégióba tartozó megyék EU átlaghoz mért GDP szintje viszonylag magas volt a román határrégió megyéihez képest, különösen a fejlettebb Csongrád és Hajdú-Bihar megyében, de az elıny gyorsan elolvadt. Békés megye és különösen Szabolcs-Szatmár-Bereg megye helyzete már az idıszak kezdetén is gyengébb GDP eredményt és stagnálást mutatott. A határrégió román oldalán fekvı megyék mindegyikében a román gazdasági növekedés eredményeivel összhangban gyors felzárkózást mutatott. Mindenekelıtt a régió déli részén fekvı, Csongráddal szomszédos Temes megyében ment végbe gyors növekedés, de Bihar és Arad megye is gyors közeledést mutatott az évtized közepétıl, s csak a Szabolccsal szomszédos Szatmár felzárkózása volt lassúbb. Azt látjuk, hogy délen a kölcsönösen kedvezıbb helyzető régiók szomszédosak egymással, s északon a kedvezıtlenebb, nem növekvı gazdaságú területek. 24

25 A közeledés és a felzárkózás üteme mellett azonban a régió egészében viszonylagosak az eredmények, a régió egésze nagyon elmaradott, az uniós átlag felét sem éri el a régióban az egy fıre esı GDP értéke, a fejletlenebb megyékben az arány 40% alatt van. A folyamatokat a 2. ábra összegzi, az ábrákhoz tartozó értékeket a 12. táblázatban adjuk meg. 2. ábra Az egy fıre esı vásárlóerı-paritáson mért GDP az EU átlagában, határrégió mindkét oldala NUTS 3 régió szinten, , % 70 % Bihor Satu Mare Arad Timis Hajdú-Bihar Szabolcs-Szatmár-... Békés Csongrád Forrás: Eurostat on-line adatbázis, saját számítások 12. táblázat Az egy fıre esı vásárlóerı-paritáson mért GDP az EU átlagában, határrégió mindkét oldala NUTS 3 régió szinten, A határrégió román oldala Bihor 25,2 28,3 32,7 33,7 36,8 35,1 38,2 41,8 Satu Mare 20,9 24,7 25,4 26,4 29,2 28,4 30,7 31,4 Arad 28,5 30,9 31,3 34,2 39,5 39, ,7 Timis 31,1 35, , ,7 58,2 60,7 A határrégió magyar oldala Hajdú-Bihar 40 43,7 45, ,9 46,7 45,5 44,7 Szabolcs-Szatmár ,9 33,5 34,1 36,1 35,7 34,4 33,5 33,5 Békés 37,7 38,6 38, ,7 37,6 36,4 36,3 Csongrád 46,6 46,7 47, ,5 48, ,9 Forrás: Eurostat on-line adatbázis 25

26 Az elızı összehasonlítás az EU átlagához képest mutatta meg a határrégió megyéinek a gazdasági erejét és a felzárkózás ütemét. A régiók közötti GDP különbségek abszolút értékét mutatja a egy fıre esı GDP vásárlóerı standard értékekkel számított (Purchasing Power Standard - PPS) nagysága. A 3. ábra alapján a gazdasági válságot megelızı idıszak gazdasági tendenciáit ítélhetjük meg. Az egy fıre esı GDP gyorsan és folyamatos növekedett a román oldalon, miközben a lassú növekedés megtorpanását látjuk a magyar oldalon. Az évtized elején még egyértelmően magasabb egy fıre esı magyar GDP szint, csak a legkedvezıtlenebb gazdasági helyzető Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt alacsony, azaz hasonló a régió román oldalán legkedvezıbb egy fıre esı GDP értékkel. Temes megye gazdasági növekedése látványosan elszakadt a régió egészétıl, s a régió középsı részén, Biharban és Arad megyében is megközelítette a magyar határrégió értékeit. A válság és az azt követı átrendezıdés hatásait természetesen nem tudjuk, a gazdasági növekedés visszafogása után a valódi gazdasági potenciál határozza meg a GDP növekedésének alakulását a régió két oldalán. A határrégió északi területeinek a lemaradása azonban a válságot megelızıen is egyértelmő volt, és a válság a régiót nagyon kedvezıtlenül érinthette. A román növekedés stabilitása, és a régión belül az egyes területek gazdasági pozíciójának az átrendezıdése a rövid távú trendeket követıen egymással versenyzı, egymásra támaszkodó régiókat hozhat létre a határ két oldalán. Az egy fıre esı GDP alakulás regionális értékeit mutatja a 3. ábra, és a 13. táblázat. 26

27 3. ábra Az egy fıre esı vásárlóerı-paritáson mért GDP alakulása, határrégió mindkét oldala NUTS 3 régió szinten, , GDP/PPS/fı PPS/fı Bihor Satu Mare Arad Timis Hajdú-Bihar Szabolcs-Szatmár-... Békés Csongrád Forrás: Eurostat on-line adatbázis, saját számítások 13. táblázat Az egy fıre esı vásárlóerı-paritáson mért GDP nagysága, határrégió mindkét oldala NUTS 3 régió szinten, , GDP/PPS/fı NUTS 3 régió A határrégió román oldala Bihor Satu Mare Arad Timis A határrégió magyar oldala Hajdú-Bihar Szabolcs-Szatmár Békés Csongrád Forrás: Eurostat on-line adatbázis A fıbb makrogazdasági mutatók összevetése után a gazdasági szerkezet sajátosságait, a határrégió két oldalának a jellemzıit és a komplementaritás lehetıségeit vizsgáljuk meg. A határrégió két oldala közötti gazdasági kapcsolatok alakulására ezek a tényezık fontos hatással vannak. 27

28 4.2 A határrégió magyar oldalának gazdasága A határrégió magyar oldala, ahogy láttuk, egymástól jól elhatárolható demográfiai sajátosságokkal leírható négy megyébıl áll. Megvizsgáltuk, hogy a régióban látott eddigi különbség visszatükrözıdik-e a régió gazdasági tevékenységében. A kistérségek és megyék szerint vizsgáljuk a határrégió fıbb gazdasági mutatóit. A mutatókat a 14. táblázatban foglaljuk össze. A határrégió magyar oldalán a vállalkozások és az adófizetık aránya szerint is sokféleséget látunk. A vállalkozások nagy része néhány kistérségben koncentrálódik, Hajdú- Bihar megyében a Debreceni kistérségben, illetve a régió déli sarkában a Szegedi kistérségben található a régióbeli vállalkozások fele. Nagyon kevés összességében Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a vállalkozások száma. A két nagy vonzáskörzeten túl a határrégióban elszórtan, kisebb városias körzetekben nagyobb a vállalkozások aránya, és jól látható, hogy azok a kistérségek, ahol a vállalkozások aránya különösen alacsony, az északi területeken, de Békésben is, azok egyben az egyéb mutatóik alapján is kedvezıtlen gazdasági helyzető kistérségek. A gazdasági tevékenységek intenzitása, azaz a 100 lakosra esı regisztrált vállalkozások aránya nagyon alacsony a szabolcsi régióban és Hajdú-Biharban is, alig éri el az országos átlag felét. A kép a határrégióba tartozó kistérségek mindegyikére igaz a két megyében. Természetesen Debrecen mint nagyváros kivétel, ahol az országos átlagot valamelyest meghaladó az érték, 100 lakosra közel 14 vállalkozás jut. Békés megyében a Sarkadi és Szeghalmi kistérségekben is hasonlóan alacsony a vállalkozások gyakorisága. A megye többi részében az egy lakosra esı regisztrált vállalkozások aránya már valamivel magasabb, és Csongrád megye három városias kistérségében is magas a regisztrált vállalkozások gyakorisága. Látjuk tehát, hogy az észak-alföldi régióban a gazdasági aktivitás különösen alacsony, míg a határrégió déli területe, a dél-alföldi régió gazdasági aktivitása, tevékenysége egyértelmően magasabb. A jövedelem és az egy adózóra esı jövedelem is hasonló különbséget mutat a régió északi és déli területei között. Az egy lakosra jutó jövedelem az Észak-Alföldhöz tartozó kistérségekben az országos átlag fele körül van, és Békésben is vannak az északi határrégióhoz hasonlóan nagyon kedvezıtlen helyzető kistérségek, ahol alacsony az egy fıre esı jövedelem, így a Sarkadi vagy a Mezıkovácsházi kistérségben. A régió déli területén másutt a jövedelem magasabb. A depressziós területeken sokan nem fizetnek személyi jövedelemadót, nincs is olyan jövedelmük, amit meg lehetne adóztatni. Akik mégis fizetnek, 28

29 azok a szegényebb Szabolcsban alacsonyabb adót fizetnek, ami érhetıen alacsonyabb jövedelemre utal azok között, akik egyáltalán fizetnek adót. Az adószint nagyságát vizsgálva is a határrégió északi és déli területe elválik. 14. táblázat A vállalkozások és az adók és a jövedelmek alapján mérhetı gazdasági mutatók a határrégióban, kistérségenként, 2007, % kistérség Regisztrált vállalkozások aránya a régióban, év vége, % Regisztrált vállalkozások gyakorisága (100 lakosra esı száma) % Egy adózóra jutó jövedelem országos átlaghoz viszonyított aránya % Egy lakosra jutó jövedelem országos átlaghoz viszonyított aránya, % Szabolcs-Szatmár megye Határrégió kistérségei Fehérgyarmati kistérség 2.2 6,63 70,0 52,1 Csengeri kistérség 0.6 5,08 67,9 49,8 Mátészalkai 3.5 6,08 78,4 59,0 Nyírbátori 2.4 6,32 77,5 57,2 Hajdú-Bihar megye Határrégió kistérségei Berettyóújfalui 2.9 6,28 73,4 61,7 Derecske Létavértesi 1.7 5,54 70,2 55,4 Hajdúhadházi 2.4 4,80 71,6 55,2 Debreceni ,79 103,2 108,2 Békés megye Határrégió kistérségei Gyulai ,56 89,2 88,7 Mezıkovácsházi 2.9 7,75 68,8 61,0 Sarkadi 1.1 5,11 68,2 51,8 Békéscsabai ,12 92,5 99,5 Békési 2.9 7,82 74,7 70,3 Orosházi 5.0 9,55 81,4 80,2 Szeghalmi 2.1 5,76 72,3 69,3 Csongrád megye Határrégió kistérségei Makói 3.9 9,29 77,2 70,5 Szegedi ,11 101,1 104,7 Hódmezıvásárhelyi ,34 83,0 83,8 Régió összesen 100 Országos átlag 12,11 100,0 100,0 Forrás: MTA KTI erıforrástérkép A határrégióban magas a mezıgazdasági vállalkozások aránya, ez az Alföld területét felölı határrégióban érthetı is. A mezıgazdasági vállalkozások nagyon magas arányát regisztrálták alacsony jövedelmő, szegényebb kistérségekben, de a jobb helyzető Makói kistérségben is a vállalkozások egyharmada mezıgazdasági. A határrégió városai és a 29

30 hozzájuk tartozó kistérségek közül csak a Debreceni, a Békéscsabai és a Szegedi kistérségekben alacsonyabb 10 százaléknál a mezıgazdasági vállalkozások aránya. A városias településeken ennek legfontosabb oka a gazdasági szolgáltatásokban regisztrált vállalkozások magas aránya. (15. táblázat) 15. táblázat A regisztrált vállalkozások ágazatok szerinti megoszlása, 2007, % Iparban Mezıgazdaságban Építıiparban Kereskedelemben Szálláshelyszolgáltatásban, vendéglátásban Gazdasági szolgáltatásokban regisztrált vállalkozások aránya (%) Szabolcs-Szatmár megye Fehérgyarmati kistérség 30,60 6,01 7,96 19,95 6,79 12,89 Csengeri kistérség 28,15 5,27 8,67 23,53 4,58 16,50 Mátészalkai kistérség 17,82 6,50 10,77 21,07 4,63 19,95 Nyírbátori kistérség 25,55 5,51 10,05 21,05 5,15 15,73 Hajdú-Bihar megye Berettyóújfalui kistérség 17,06 5,83 7,41 20,83 4,93 24,20 Derecske-Létavértesi 18,86 7,00 12,26 20,25 4,02 19,59 kistérség Hajdúhadházi kistérség 12,92 5,58 14,00 21,98 4,65 22,91 Debreceni kistérség 3,10 5,59 6,54 16,68 3,03 41,76 Békés megye Gyulai kistérség 12,39 5,44 5,94 15,77 8,86 29,72 Mezıkovácsházi kistérség 44,87 2,70 3,17 15,04 4,66 16,68 Sarkadi kistérség 25,36 5,89 7,15 19,11 6,97 20,74 Békéscsabai kistérség 7,69 6,21 5,77 17,37 3,78 38,91 Békési kistérség 15,96 7,24 9,07 17,30 4,57 27,36 Orosházi kistérség 18,27 6,18 5,66 16,16 4,67 34,66 Szeghalmi kistérség 24,84 6,21 9,82 18,32 5,09 18,73 Csongrád megye Makói kistérség 32,93 4,26 5,50 16,11 4,12 19,42 Szegedi kistérség 7,60 5,18 6,49 15,66 2,97 40,19 Hódmezıvásárhelyi kistérség 18,08 7,87 7,92 15,64 3,76 30,58 Országos átlag/összeg 6,71 6,49 7,71 17,04 5,77 37,26 Forrás: MTA KTI erıforrástérkép A határrégió magyar oldalán a regisztrált vállalkozások ágazati megoszlását szemléletesen mutatja a 4. ábra. A termelı ágazatokban regisztrált vállalkozások aránya és megoszlása az egyes ágazatok között változatosan alakult az egyes kistérségekben. A régióban a nem mezıgazdasági vállalkozásoknak csak kicsi része ipari és építıipari vállalkozás, magas viszont a kereskedelmi vállalkozások, üzletek aránya. 30