A tankönyvek krszerűségét és minőségét meghatárzó tényezők (Elemző tanulmányk a tankönyvértékelés szempntrendszerének és módszerének krszerűsítéséhez) Anyanyelv és irdalm Matematika Történelem Földrajz Bilgia Szerkesztette: Kjanitz László Készítették: Kerber Zltán Kjanitz László Nagy Lászlóné Smfai Zsuzsa Ütőné Visy Judit 25 1
Bevezető A vizsgálat célja A hazai közktatás gyakrlatának krszerűsítésére csak akkr van esély, ha a tankönyvek és taneszközök terén is megindul a nemzetközi és hazai pedagógiai kutatásk legfrissebb eredményeinek alkalmazása. Ehhez élő és flyamats munkakapcslatt kell kialakítani a pedagógiai kutatáskkal és a tankönyvek, taneszközök fejlesztésével fglalkzó szakemberek között. A tudmánys háttér megerősítését különösen indklttá teszi az isklai ktatást érintő paradigmaváltás kényszere. Ma már nyilvánvalóvá vált a közvélemény számára is, hgy a magyar közktatás szemlélete és mindennapi gyakrlata nincs összhangban a mdernkr igényeivel. Az is bebiznysdtt, hgy önmagukban a tantervi refrmk nem tudják átalakítani az isklai gyakrlatt. Az elkövetkező öt-tíz legfőbb feladata lyan refrm-tankönyvek készítése, amelyek a tanárk körében is népszerűekké tudnak válni. E tankönyvek és taneszközök megalktása aznban magas színvnalú és gnds szakmai előkészítést és háttérmunkát igényel. A siker érdekében a kncentrálni és alkalmazni kell a legfelkészültebb ktatáselméleti és gyakrlati szakemberek tudását. A tanulók teljesítményét mérő kutatási beszámlók és az elméleti értekezések nem tartalmazzák a knkrét megldáskat. Önmagukban a legfigyelmesebb ellvasás mellett sem adnak kész választ arra a kérdésre, hgy mit kellene a tankönyvszerzőknek másként csinálni. Nem megalapzttak ezért azk a megnyilatkzásk, amelyek azt sugallják, hgy a fejlesztői gyakrlat megújításáhz szükséges szakszerű tudás már rendelkezésre áll, egyszerűen csak alkalmazni kellene azt végre. Végiglvasva az elmúlt évek legfntsabb pedagógiai publikációit a jelenlegi gyakrlat megalapztt és hiteles kritikáival, valamint az általáns tanulási és pedagógiai flyamatk újszerű interpretációival találkzhatunk elsősrban. Természetesen vannak utalásk arra, hgy a tankönyvek tartalma miképpen játszik közre a tanulók tudásában tapasztalható prblémák kialakulásában, s ezek a kritikák egyben a lehetséges megldási iránykat is felvillantják. Ezekből aznban még nem áll össze a tankönyvek új generációjának fejlesztési kncepciója. Egy lyan kncepció, amely a tananyagtartalmak kiválasztásától kezdve a tankönyvi szövegek 2
elkészítésén át a tanulást elősegítő vizuális elemek kialakításáig egy egységes és krszerű tanuláselméleten alapul. E tanulmány készítői arra vállalkztak, hgy ki-ki a maga szakterületén megfgalmazza, melyek azk a szempntk, amelyek következetes figyelembe vétele a tankönyvkészítés és -jóváhagyás srán javíthatná a tankönyvek minőségét az elkövetkező időkben. Az új minőségi kritériumk megfgalmazása, illetve ezek alapján a jelenlegi tankönyvkínálat elemzése és értékelése felgyrsíthatja a hazai tankönyvek és taneszközök krszerűsítésének flyamatát. A vizsgálat szempntjai A prblémák kezelése szempntjából érdemes két csprtra sztani a lehetséges hiánysságkat. Vannak lyan prblémák, amelyek abból adódnak, hgy a tankönyvszerzők és -szerkesztők egyelőre még nem veszik kellően figyelembe az isklai ktatással szemben megfgalmaztt új igényeket, illetve nem adaptálják megfelelő mértékben a tanuláselméleti kutatásk új eredményeit. Skszr még csak nrmatív célkitűzések frmájában, a tankönyvek előszavában érvényesül például a képességfejlesztés, a tanulói aktivitás vagy a tanulói csprtmunka fntssága. Általánsságban aznban még nem történtek meg azk a váltztatásk a tankönyvek ismeretanyagában, belső szerkezetében és feladataiban, amelyek ezek feltételeit megfelelő módn megteremtenék. A prblémák másik része független attól, hgy valaki hagymánys vagy refrm tankönyvet készít. A tankönyv használhatósága szempntjából ugyanis alapfeltétel az emészthető mennyiségű ismeretanyag, az egymásra épülő fgalmés feladatrendszer, a tanulók lvasási képességeit és előzetes tudását figyelembe vevő szövegezés, valamint a tankönyvi ábraanyag skldalú felhasználása az ismeretek közvetítésében. Ha a szöveg nehezen vagy csak alig érthető a tanulók számára, akkr a tankönyv akkr is használhatatlan, ha egyéb tekintetben a legkrszerűbb tanulás-módszertani elveket alkalmazza. A pedagógiai elavultság és a tankönyvkészítés szakszerűségének hiánya egyfrmán súlys prbléma a tanulók szempntjából. Külön-külön is gátjai az eredményes tanulásnak. Minőségi szempntból a dilettáns módn újító és az elavult módszereket prfi módn knzerváló tankönyvek egyfrmán kársak. 3
Nézzünk mst néhány knkrét példát először az új igényeknek és módszereknek való megfelelés hiányára. Utána pedig a tankönyvek használhatóságát nehezítő prblémákra. Nem tükrözik a megváltztt társadalmi igényeket. Például: Nem adnak knkrét segítséget ahhz, hgy az Internet a tanítás és a tanulás haszns ismeretfrrásává váljn bármelyik tantárgy tanulásakr. Nem adnak segítséget a tanulók közötti kperáción alapuló, csprtmunkában végezhető tanórai feladatk megtervezéséhez és megvalósításáhz. Nem helyeznek megfelelő hangsúlyt a mindennapi életvitelhez szükséges ismeretek és prblémamegldásk megtanítására. Elavult tanítási és tanulási stratégiát közvetítenek. Például: A tankönyvi leckék belső struktúrája és tartalma csak az ismeretátadásn, elbeszélésen alapuló tanítási stratégiáhz biztsítja a feltételeket, a munkáltató, a prblémamegldó, a prjekt-tanításhz nem. Nem adnak lehetőséget arra, hgy a tanulók már az új ismeretek megszerzése srán aktív szerepet kapjanak. Ahhz, hgy az ismeretszerzés is önálló tanulói feladatkn keresztül történhessen meg. A tankönyvi kérdések általában csak az ismeretek felidézését s nem azk tvábbgndlását és alkalmazását igénylik a tanulóktól (1. 2. és 3. ábra). 4
Az általáns isklai bilógia tankönyvek feladatainak %-s elszlása 32% 12% 4% 52% A rögzítést segítő feladatk Elmélyítést segítő feladatk Az alkalmazást segítő feladatk A prblémamegldást segítő feladatk 1. ábra. A különböző feladattípusk %-s elszlásának átlaga négy 7. sztálys bilógia tankönyvben A fe ladatk %-s els zlása a bilógia tank önyve kbe n 4 35 35 3 25 23 2 17 14 15 12 1 8,8 1 7,8 6,8 6,1 5,4 6 5 5,6 5,6 4 4 4 5 2,65 2,6 3,2 2,4 2 1,8 1,2 Általáns tartalmi kérdések: Speciális tartalmi kérdések: Kérdések az kra: Összehasnlítás: Magyarázat: Fgalmmagyarázat: Megfntlás, megvitatás: Állásfglalás: Gyűjtőmunka: Rajzkészítés: Megfigyelés: Listák, táblázatk készítése: Számítás: Kísérlet: Ismétlés, előzetes tudás felidézése: Magyarrszág Ausztria 2. ábra. Az alapfkú ktatásban használt bilógiai tankönyvek feladatelszlása az szták és magyar tankönyvekben 5
A különböző típusú feladatk %-s elszlása a történelem tankönyvekben 1% 8% 6% 4% A prblémamegldást segítő feladatk Az alkalmazást segítő feladatk Elmélyítést segítő feladatk A rögzítést segítő feladatk 2% % Apáczai 7. Nemzeti 7. Műszaki 7. Krna 7b Krna 7z 3. ábra. A különböző feladattípusk %-s elszlása átlaga öt 7. sztálys történelem tankönyvben Nem érvényesül bennük a tanulói nézőpnt. Például: A tankönyvi szövegekben sk lyan állítás és infrmáció található, amelyek megértése kellő előismeret nélkül gndt kzhat a tanulóknak. A szerzők nem érzékelik, hgy ezek az ismeretek még nem magától értetődők a tanulók számára. A prblémák megértésének flyamata nincs lépésekre bntva. Nem hívja fel a tankönyv a figyelmet a megértés szempntjából kritikus részekre és körülményekre. Nem segítik eléggé a tanulói aktivitást és az értelmes tanulást. Például: Nem adnak megfelelő segítséget ahhz, hgy a tanuló kapcslatkat találjn a tanultak és a saját tapasztalatai, élményei között. Nem adnak ösztönzést ahhz, hgy a tanulók az lvasttakra flyamatsan reflektáljanak, illetve, hgy az új infrmációkat a krábbi ismereteivel összekapcslják. 6
Inkább szakkönyvek, mint tankönyvek. Például: Jellemző a tudáskínáló szöveg nymasztó túlsúlya, amely erős tanulási mtivációt igényel. A tankönyvek nagy részében élménykínáló és infrmációkínáló szövegek alig-alig frdulnak elő. A tankönyvi szövegekben túlburjánzanak a tudmánys szakszavak. Nem adaptálják, hanem csak többé-kevésbé leegyszerűsítik a szakkönyvek és az ismeretterjesztő cikkek tartalmát. Túl skat marklnak az ismeretekből. Például: A feldlgztt ismeretanyag mennyisége és mélysége túlztt A szövegekben megjelenő személynevek, földrajzi helyek, évszámk, fgalmak, jelek és képletek nem veszik figyelembe a tanuláshz rendelkezésre álló időt és a tanulók befgadóképességét. (4. és 5. ábra). Hamis képet közvetítenek a tanulási képességek fejlődéséről. Egyik évről a másikra nagy előreugrásk a tankönyvekben található ismeretek mennyisége és kmplikáltsága terén. (6. és 7. ábra). 5. sztálys történelemtankönyvek (Róma) 8 7 6 5 4 3 2 1 Nevek Földrajzi helyek Évszám Speciális fgalm 7-es évek tankönyve Kerettantervi követelmények 21 Mai tankönyv 1. Mai tankönyv 2. Mai tankönyv 3. 4. ábra. A knkrét ismeretelemek mennyisége az 5. sztálys történelem tankönyvekben 7
5 4 3 2 1 Műszaki T7 A kiegyezéshez tartzó ismeretelemek száma 18 1 12 5 6 71 14 6 1 3 5 6 9 4 2 6 5 Nemzeti T7 Krna T7z Krna T7b Nemzeti T9 Krna T9 45 Műszaki T11b 2628 Műszaki T11sz Évszám Személyek Földrajzi helyek 23 1214 111 13 Nemzeti T11 5. ábra. Ugyanahhz a témakörhöz kapcslódó ismeretelemek a általáns isklai, a szakisklai és a gimnáziumi tankönyvekben Ismeretközlő mndatk száma 8 átlags tankönyvi ldaln a Természetismeret tankönyvekben 2 15 138 137 157 1 5 51 92 73 39 91 65 3.sztály 4.sztáy Apáczai Dinasztia Műszaki Nemzeti Pauz 6. ábra. Az ismeretközlő részek mennyiségének növekedése a 3. és 4. sztálys természetismeret tankönyvekben 8
Szakszavak száma 8 átlags tankönyvi ldaln (Pauz-Westermann) 7 6 5 4 3 2 1 2 21 9 12 1 6 1 2 7 3. 4. rendszertani kategóriák növény és állat nevek rganizmusk részei bilógiai flyamatk elméleti fgalmak 7. ábra. A szövegben előfrduló szakszavak mennyiségének növekedése a 3. és 4. sztálys természetismeret tankönyvekben A fgalmi rendszerük és a tevékenységrendszerük esetleges. Például: Túl sk tudmánys fgalm esetleges és rendszertelen használata (8. ábra). A szakszavak száma 1 ldaln a bilógia tankönyvekben 5 45 44 4 35 3 25 2 15 1 276 97 22 224 122 126 194 176 26 286 18 243 24 272 337 5 Nem zeti B7. Apáczai B7. Mzaik B7. Műs zaki B7. Nem zeti B1. Műszaki B szk Panem B1. Mzaik B9. Egys zerű s zaks zavak Speciális szakszavak 8. ábra. A szakszavak mennyisége közötti különbségek az általáns isklai és középiskla bilógia tankönyvekben 9
A szövegben előfrduló fgalmak jelentése nincs megfelelően kifejtve, vagy definiálva. A tankönyvekben és munkafüzetekben található feladatk típusai és nehézségi fka esetleges. Nincs összhangban a követelményrendszerrel (9. ábra). A különböző típusú kérdések elszlása az általáns isklai bilógia tankönyvekben Mzaik B7 51 21 2 8 Műszaki B7 35 11 2 1 Nemzeti B7 28 16 Apáczai B7 26 2 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Reprduktív kérdések Látens tudást felidéző kérdések Anticipáló kérdések. Kmplex, a tudásrendszert mzgósító kérdések Gndlkdtató, prblémamegldó kérdések. Véleményt firtató kérdések. 9. ábra. A kérdések, feladatk száma és típusa közötti különbségek a 7. sztálys bilógia tankönyvek között A szövegezésük nehezen érthető és nehezen tanulható. Például: A szövegekben túl sk szakszó szerepel. A szövegekben túl sk elvnt jelentésű főnév szerepel. A szövegek belső tartalma strukturálatlan, s ezáltal megnehezíti az magyarázatk és kfejtések megértését. Túl magas a hsszú mndatk aránya (1. ábra). 1
A 1 betűhelynél hsszabb mndatk aránya A 1, 15 és 2 betűhelynél hsszabb mndatk aránya a szövegben 6 5 4 3 2 1 KI NI KHI NNy KHNy KF NF KHF KT NT KHT Szakisklai tankönyvek 1. ábra. A hsszú mndatk aránya szerinti különbségek a 9. sztálys szakisklai tankönyvek között Az illusztrációk alkalmazása nem elég tudats és hatékny. Például Az illusztrációk megértése technikai és tartalmi prblémák miatt nehézséget kz a tanulóknak (11. ábra). Az illusztrációk a lehetséges pedagógiai funkcióknak csak egy részét használják ki (12 ábra). 11. ábra. Térkép egy 5. sztálysknak készült történelemtankönyvből 11
A nemcsak pusztán illusztráció célját betöltő képi elemek %-s aránya 1 8 6 4 2 Müszaki T7. 61 68 65 69 Nemzeti T7 Krna T7z Krna T7b Müszaki Fi7. 56 63 Nemzeti Fi7 Apáczai Fi7 47 5 49 51 Nemzeti Fö7. Apáczai Fö7. Mzaik Fö7. Műszaki Fö7. 79 Nemzeti B7. 51 58 55 Apáczai B7. Mzaik B7. Műszaki B7. 39 Apáczai I7. 3 23 Krna Nva I7. Krna I7. 12. ábra Az illusztrációk funkcinalitása szerinti különbségek a 7. sztálys bilógia és földrajz tankönyvek között Nem kapcslódnak elég sűrűn kérdések és feladatk az illusztrációkhz (13. ábra). 4 3 2 1 Müszaki T7. 3 Nemzeti T7 Krna T7z A képi elemek hány %-áhz kapcslódik kérdés vagy feladat? 9 Krna T7b 23 4 Müszaki Fi7. 22 Nemzeti Fi7 Apáczai Fi7 13 28 Nemzeti Fö7. Apáczai Fö7. 9 9 Mzaik Fö7. Műszaki Fö7. 1 Nemzeti B7. 17 Apáczai B7. 7 Mzaik B7. 37 Műszaki B7. 7 Apáczai I7. Krna Nva I7. Krna I7. 13. ábra A kérdésekkel elláttt képi elemek aránya a 7. sztálys történelem, fizika, földrajz, bilógia és irdalm tankönyvekben A vizsgálat módszere Az Oktatási Minisztérium felkérésére készült helyzetfelmérés a fentiekben bemutattt szempntk szerint tekinti át, hgy miként lehet tényszerűen megragadni a pzitív és negatív példákat az irdalm, a nyelvtan, a matematika, a történelem, a földrajz és a bilógia tankönyvekben. A vizsgálatban résztvevő szakemberek gyakrlatias szemlélettel és knkrétumkra támaszkdva szeretnének segítséget nyújtani a tankönyvszerzők és a tankönyvbírálók munkájáhz. 12
A szerzők megpróbálták egy-egy tantárgy sajátsságait figyelembe véve értelmezni a tankönyvek minőségét leginkább meghatárzó szempntkat. Igyekeztek példákkal bemutatni, hgy miként jelentkeznek ezek a prblémák az adtt tantárgy tankönyveiben. Ezek után javaslatkat tesznek arra, hgy miként lehet tényszerűen, megragadni és feltárni az ilyen jellegű prblémákat és hiánysságkat. 13