Pszichológia 1. Általános és személyiségpszichológia
Alaptudományok a pszichológiában Általános, vagy kísérleti pszichológia Fejlıdéslélektan Személyiséglélektan Szocálpszichológia Kognitív pszichológia
Az alkalmazott tudományok között a pszichológiát a társadalmi gyakorlat minden területén értelmezhetjük, hiszen mindenhol szerepel az ember. Így beszélhetünk orvosi, pedagógiai, sport, reklám, mőszaki, gazdasági pszichológiáról, de lényegében a felsorolást szinte vég nélkül folytathatnánk.
Nézıpontok a pszichológiában Lipcse 1879. Wilhelm Wundt kísérleti laboratóriuma; Introspekciós pszichológia Az objektivitásra való törekvés (1900-as évek eleje); Fiziológiai pszichológia (Behtyerev, Pavlov (1849-1936)) Behaviorizmus (Watson (1878-1958), Skinner, Thorndike stb.)
A fiziológiai pszichológia fejlıdése A 30-as évektıl a pavlovi modell: a huzagolt idegrendszer az irányító központ. A 80-as évektıl a neurotranszmitterek kerültek a középpontba. Újabban a hármas rendszer idegrendszer - neurotranszmitterek - pszichikus tényezık interakcióját tekintjük meghatározónak.
Behaviorizmus -viselkedéslélektan Inger (S) black box viselkedéses válasz (R) Az a belsı történés ami a viselkedésben nem nyilvánul meg, az a tudomány számára nem létezik. Az inger viselkedéses válasz megerısítés viselkedés rögzülése elvre mint tanuláselméletre - nemcsak tanítási, hanem nevelési és terápiás módszer is épült.
Pszichoanalitikus megközelítés; Sigmund Freud (1856-1939) Humanisztikus pszichológia; Carl Rogers (1902-1987), Maslow (1908-1970) Gestalt-pszichológia, alaklélektan (Wertheimer, Köhler, Koffka, Lewin). Kognitív pszichológia.
TUDATOS TUDATELİTTES TUDATALATTI
STRUKTURÁLIS SZEMÉLYISÉGMODELL SIGMUND FREUD ÜBER ICH SUPEREGO FELETTES ÉN ICH EGO ÉN ES ID ÖSZTÖN ÉN
Az ösztönzés tan A lelki élet a libidó energiájából származik. Az energia-megmaradás elve. A (nemi)vágy, kéjvágy a test különbözı testtájakra települ és így szervezıdik a felnıttkori szexualitás. Az ösztönök az ösztön-énbıl erednek, ez az ereje az ösztön-énnek. Ez az elmélet a pánszexualizmus.
Freud pszichoszexuális szakaszai Hozzávetıleges életkor Elsı év Második év Harmadik év Hetedik évtıl a pubertásig Serdülıkor Freud (pszichoszexuális) Orális szakasz: A száj a szopás és a harapás által létrehozott élvezetes érzékletek központja. Anális szakasz: A végbélnyílás az élvezetes érzékletek központja az ürítés kontrolljának elsajátítása folyamán. Fallikus szakasz: A gyerekekben a szexuális kíváncsiság alakul ki, és kielégülést érnek el maszturbálással. Szexuális fantáziáikban az ellenkezı nemő szülı szerepel, és emiatt bőntudatot éreznek. Latencia: A szexuális késztetések elnyomódnak. A gyerekek a felnıttek által becsült készségek elsajátítására összpontosítanak. Genitális szakasz: A serdülıknek felnıtt nemi vágyaik vannak, és igyekeznek azokat kielégíteni
Életkor (év) Köznapi elnevezés Piaget Freud Erikson 0-1 Csecsemıkor Szenzomtoros intelligencia Orális szakasz Alapvetı bizalom vs. Bizalmatlanság 1-2 2-3 Kisgyerekkor Mőveletek elıtti kor Anális szakasz Autonómia vs. szégyen és kétség 3-6 Óvodáskor Fallikus szakasz Kezdeményezés vs. bőntudat 6-12 Kisiskoláskor Konkrét mőveletek kora Latencia kora Teljesítmény vs. kisebbrendőség 12-19 19-35 Serdülıkor Fiatal felnıttkor Formális mőveletek kora Genitális szakasz Identitás vs. szerepzavar Bensıségesség vs. elszigetelıdés 35-60 Középsı felnıttkor Alkotóképesség vs. megrekedés 60 felett Késı felnıttkor Énteljesség vs. kétségbeesés
A humanisztikus pszichológia o Maslow motivációs elméletében a legmagasabb rendő motiváció az önmegvalósításra való törekvés. o Carl Rogers személyközpontú megközelítése: feltétel nélküli elfogadás hitelesség empátia
Önmegvalósítás. Státusz, presztizs Szeretet Biztonság Létfenntartás Maslow, 1956. A szükségletek hierarchiája.
A gestaltpsychologia mint a kognitív pszichológia elıkészítıje Érzékelés-észlelés Az észlelés alakja ami jelentéssel bír o Dallam o Csoportosítás o kínai írásjelek, stb. Az elmélet általánosítása a mezıelmélet Lewin
A megismerés hagyományos funkciói Elemi megismerı folyamatok Érzékelés, észlelés Emlékezés, képzelet Figyelem (!?) Szimbolikus megismerés Nyelvi, verbális Logikai, (gondolkodás), stb.
A kognitív pszichológia A kialakulás fıbb okai: Informatika Kibernetika Mesterséges intelligencia, stb Az emberi megismerés modellezése.
A kognitív pszichológia a megismerési funkciókat nem egymástól elszigetelten, hanem a tevékenység, a cselekvés által szervezett kölcsönhatásukban értelmezi. A belsı kognitív térkép egy alkotási folyamat eredménye, tehát nem másolat, nem tükörkép. Univerzális, kulturális és egyéni leképezési módok, térképészeti jelek vannak.
A kognitív pszichológia több mint az emberi megismerés tudománya, mert minden pszichikus történésben a kognitív térképet meghatározónak tekinti. Az ember nem a való világhoz, hanem a megalkotott belsı képhez igazodik, amikor a viselkedését irányítja.